udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Toró László

2005. november 7.

Bemutatták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen több szerző kutatómunkájának eredményeként létrejött Radon a Kárpát-medencében című szakkönyvet. A Bányász Gyopár, Déri Zsolt, Hening Kinga, Köteles György, Krézsek Csaba, Mócsy Ildikó, Néda Tamás és Toró László által jegyzett kötet hézagpótló munka, magyar nyelven hasonló anyag nem jelent meg – értékelte dr. Uray Zoltán akadémikus. /F. I.: A radon monográfiája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2014. március 11.

Romániai magyar akadémikust köszöntöttek a KAB tanácskozásán
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság temesvári csoportja május 7-én, pénteken tartotta meg tisztújító tanácskozását a Kós Károly Közösségi Központban.
Dr. Bodó Barna kezdeményezésére, a tanácskozás résztvevői felköszöntötték az aradi születésű temesvári fizikust, dr. Vékás Lászlót, akit 2012 végén levelező tagjává választott a Román Akadémia.
A tanácskozás bevezetőjében dr. Bodó Barna hangsúlyozta: nem mindennapos esemény, hogy egy temesvári magyar kutatót a tagjai közé választ a Román Akadémia, hiszen az akadémikusoknak alig 1,5%-a magyar anyanyelvű. Dr. Vékás Lászlót már 2012 végén a soraiba választotta a Román Akadémia, de hatalmas szerénysége miatt ezt szinte senki nem tudta, az Akadémia honlapjának böngészése során fedezte fel dr. Bodó Barna idén januárban. Bár kevesen tudják, Bodó Barna maga is fizikusként kezdte pályafutását, és annál a Hegedűs Imre tanár úrnál diplomázott, aki Vékás Lászlónak is kedvenc tanára és diplomadolgozat irányítója volt. Dr. Bodó Barna ez alkalommal felolvasta a Németországban élő Hegedűs tanár úr levelét, amelyben melegen gratulál egyik legkedvesebb tanítványának az akadémikusi címhez. Hegedűs Imre és Vékás László 1984-ben megkapták a Román Akadémia Dragomir Hurmuzescu díját, egy közösen írt tudományos dolgozatukért, amely a tekintélyes Hadronic Journal szaklapban jelent meg.
Dr. Vékás László akadémikus tudományos tevékenységéről dr. Toró László, “Imre bácsi” másik kedves tanítványa olvasott fel részletes ismertetőt. Dr. Vékás László nyolc tudományos könyv szerzője és társszerzője, 135 tudományos cikke jelent meg, 14 szabadalom birtokosa, 51 tudományos szerződés, terv és grant megvalósítója. A Mágneses Folyadékokért Egyesület elnöke 1998-tól, ami a fő kutatási szakterületét is jelenti 1975 óta.
Az akadémikusi cím elnyerését „titokban tartó” Vékás László meghatottan köszönte meg az egyetemi tanár kollégák meghívását a Kolozsvári Akadémiai Bizottság temesvári tanácskozására, amelyen a KAB képviseletében Csibi Vencel, az MTA külső tagja is részt vett. „1975-ben kezdtem el a mágneses folyadékokkal foglalkozni, a Ioan Anton akadémikus által alapított multidiszciplináris csoport tagjaként. Ez hosszú évek kollektív munkája, amelynek az eredményeit ma már ipari szinten is hasznosítják, Vékás László egyike azoknak, akik ezt a munkát végzik” – mondta szerényen az akadémikus kutató.
Pataki Zoltán
Vékás László Aradon született, 1945. december 5-én.
Nyugati Jelen (Arad),

2014. november 17.

Temesváron tartották a Magyar Tudomány Ünnepe erdélyi főrendezvényét
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megszervezett erdélyi rendezvénysorozat főeseményére került sor november 14–15-én Temesváron. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a Temesvári és bánsági tudományosság – múlt, jelen, jövőcímmel szervezett tudományos ülésszakot a Bánság fővárosában, amelyet a KAB elnöke és alelnöke mellett a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és alelnöke is megtisztelt jelenlétével.
A temesvári Perla szállóban megszervezett rangos tudományos esemény résztvevőit Salat Levente, a KAB elnöke, Török Ádám, az MTA főtitkára,
Vékás Lajos, az MTA alelnöke és Nagy-György Tamás, a KAB Bánsági Regionális Munkabizottságának elnöke köszöntötték.
Vékás Lajos akadémikus, az MTA alelnöke az európai magánjogról és az új magyar Polgári Törvénykönyvről tartott érdekes előadást. Delesega Gyula, műegyetemi professzor a Temesvári Műszaki Egyetem 1920. november 15-ei létrehozásának előzményeiről és három temesvári magyar professzorról, Bakonyi Kálmán és Hajdú József mérnökökről, valamint Rendi Béla matematikusról tartott izgalmas előadást. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója a tehetséggondozásról, mint a bánsági magyar tudományosság jövőjének előfeltételéről beszélt. Toró László fizikus a bánsági sugárvédelemről, ezen belül a csernobili katasztrófa titokban tartott következményeiről tartott előadást. Ferencz András műegyetemi professzor a klímaváltozás beláthatatlan következményeiről és a folyamat lassítására irányuló törekvésekről, a tiszta energiáról beszélt. A tudományos ülésszak első tömbjét Preitl István műegyetemi professzor Szabályozó rendszerek fejlesztése mechatronikai alkalmazások részére a Temesvári Műszaki Egyetemen című előadása zárta.
„A temesvári konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretébe illeszkedik, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia minden évben hagyományosan megtart – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Salat Levente, a KAB elnöke. –  A rendezvénysorozat november 3-án kezdődik, azon a napon, amikor gróf Széchenyi István megalapította a Magyar Tudós Társaságot azzal, hogy 1825-ben fölajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét. Ezt 1997 óta ünnepli a Tudományos Akadémia, és 2003-ban a parlament hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította. Azóta az Akadémia keretében közel egy hónapos rendezvénnyel emlékeznek meg erről a fontos eseményről. Amióta a Kolozsvári Akadémiai Bizottság létezik, 2007 óta, mi is részei lévén ennek az intézményi keretnek, Erdély több helyszínén szervezünk rendezvényeket, amelyek a Magyar Tudomány Ünnepe keretébe illeszkednek. 2014-ben ez a temesvári konferencia a rendezvénysorozat főrendezvénye!” Salat Levente KAB elnök azt is elmondta: a bánsági magyar tudományosság képviselőivel sokkal lazább és kevésbé intenzív a kapcsolat, mint a Kolozsváron vagy akár Marosvásárhelyen dolgozó tudományos munkatársakkal. „A mi számunkra a bukaresti magyar tudományosság vagy a bánsági magyar tudományosság szinte fontosabb, mint a csíkszeredai tudományos élet, mert Csíkszeredán könnyebb a magyar tudósoknak alkotni. Azt gondoljuk, hogy a bukaresti magyar tudományosságot nehezebb művelni, nehezebb megtartani a magyar nyelv kötelékében. Valószínűleg Temesváron jobb egy kicsit a helyzet, de egyre nehezebb lesz itt is a magyar tudósok dolga” – nyilatkozta lapunknak Salat Levente, hangsúlyozva, hogy vannak itt még rangos, színvonalas munkát végző magyar tudósok, akik a szakmai élet különböző területein becsülettel végzik a munkájukat. „Ennek a rendezvénynek az előkészítése során volt alkalmam látni, hogy utánpótlás is van, vannak fiatalok is, akik folytatják ezt a munkát itt Temesváron és ez nagy öröm a számunkra!” – mondta befejezésül a KAB elnöke.
November 15-én, szombaton Török Ádám akadémikus, az MTA főtitkára, Matekovits György, Jancsó Árpád, Farkas László és Kurunczi Lajos előadásaival folytatódott a temesvári konferencia, amely tudományos díjak átadásával és a KAB testületi ülésével zárult.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2015. június 8.

Nemzedékek Találkozója Temesváron
Meglepetésdíjak a legjobb bartókos diákoknak!
Temes megye legnagyobb magyar iskolájában, a Bartók Béla Elméleti Líceumban június 6-án, szombaton 22. alkalommal tartották meg a hagyományos Nemzedékek Találkozóját. A Diákházban sorra került megnyitóünnepség keretében megemlékeztek a temesvári önálló magyar iskola létrehozásának, illetve névadásának 25. évfordulójáról, és díjazták a Bartók Béla Líceum kiemelkedő eredményeket elért diákjait. A legjobb diákoknak meglepetésdíjakat adott át Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja és Naszvadi György, az MNB PADOC Alapítványának kuratóriumi elnöke.
A Nemzedékek Találkozója a sajátos bánsági szórványhelyzet szülte találmány: mivel a magyarul érettségizettek szétszóródtak az országban és a nagyvilágban, nehezen jönnek össze akár a kerek évfordulós osztálytalálkozók is. A június első szombatján megtartott Nemzedékek Találkozójára hivatalos minden magyar vén diák, aki valaha magyar iskolát végzett Temesváron és minden tanár, aki valaha magyar iskolában tanított. A Diákházban összegyűlt mintegy 300 vén diákot dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum igazgatója köszöntötte. „Május utolsó péntekje hagyományosan a ballagási ünnepség, június első szombatja a nemzedékek találkozójának a napja. A ballagók előrenéznek, a látóhatárt, az égboltot kémlelik, a vén diákok inkább visszatekintenek, számot vetnek. Ezek az ünnepek az iskola számára is rendkívül fontosak, hiszen értelmet, tartalmat adnak az iskolai mindennapoknak, és visszajelzést kapunk arról, hogy az elballagók batyujába elhelyezett tudás hogyan érett tapasztalattá az elmúlt évtizedekben” – mondta ünnepi köszöntője során dr. Erdei Ildikó.
Halász Ferenc volt iskolaigazgató felidézte a 25 esztendővel ezelőtti eseményeket, amikor az 1990. január–március időszakban, a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére sikerült létrehozni az önálló magyar középiskolát, amely felvette Bartók Béla bánsági születésű világhírű zeneszerző nevét. „Akkori döntésünk fő érve az volt, hogy Bartók Béla ember tudott maradni egy elembertelenedett világban – mondta Halász Ferenc –, a mi fő célunk pedig az, hogy embert faragjunk a diákjainkból”.
Az 55 éve érettségizettek nevében Gáspári Katalin ny. magyartanár, a 20 éve érettségizettek nevében dr. Kovács Levente egyetemi docens osztotta meg ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. „A Bartók Béla Líceum számunkra több mint egy egyszerű iskola: úgy működik, mint egy alternatív közösségi központ, ahol a csecsemőktől a nyugdíjasokig mindenki számára szerveznek rendezvényeket – mondta Marossy Lóránt –, ezért közös felelősséget kell vállalnunk az iskola jövőjének biztosításáért.”
A Bartók Béla Alapítvány minden évben díjazza a különböző területeken (tantárgyversenyek, irodalmi versenyek, hagyományőrzés, sport stb.) terén kiemelkedő eredményeket elért diákokat. Az alapítvány díjait Halász Ferenc elnök és dr. Toró László fizikus, a kuratórium képviselője adtak át a legjobbaknak. Az elmúlt iskolaévben elért kiváló eredményeik alapján összesen 28-an kaptak pénzdíjat az Alapítványtól, a díjak oroszlánrészét a kiválóan teljesítő V–VIII. osztályosok érdemelték ki.
Következtek a meglepetésdíjak: Tamás Péter tiszteletbeli konzul első alkalommal adta át a Magyar Nyelv Ápolásáért járó díjat a XII. osztályos Kovács Boglárkának, aki a második-harmadik helyezett Fodor Zsófiával és Stan Krisztinával együtt egy 10 napos németországi jutalomkiránduláson is részt vehet. Az ünnepségen részt vett Naszvadi György, a Magyar Nemzeti Bank PADOC Alapítványának kuratóriumi elnöke, aki köszöntőjében így fogalmazott: „Ezeket a gyönyörű népdalokat, szavalatokat, fuvolásokat, citerásokat hallgatva, a táncosokról nem is beszélve, úgy érzem, hogy mi, „odaáti” magyarok magyarságból leckét kapunk. /…/ A PADOC Alapítvány célja a határon túli magyar oktatás támogatása, többek között azért, hogy az itthon maradás reális alternatíva legyen az itt élő magyarok számára. A magyarság fogyása megállításának legfontosabb eszköze, hogy mindenki a szülőföldjén találja meg a boldogulását.” Naszvadi György végezetül bejelentette: a Bartók Alapítvány díjazottjainak kiegészítésképpen fejenként 25 000 forintos díjat ajánl föl a PADOC Alapítvány részéről, ugyanakkor felkészítő tanáraik fejenként 100 000 forint jutalomban részesülnek.
A megnyitóünnepség résztvevőit és díszvendégeit színes és színvonalas műsorral ajándékozták meg a Bartók Líceum diákjai: Szabó Abigél népdalcsokrát, Kovács Boglárka, Stan Krisztina és a Marasztalók zenekar dalait, a Harmónia csoport társasági táncát, Andrásy Nóra és Kele Noémi szavalatát, a Szabó tanító bácsi vezette furulyások és citerások műsorát és az Eszterlánc kalotaszegi táncát nagy tapssal jutalmazták a vén diákok. A találkozó a Bartók Líceum dísztermében kötetlen beszélgetéssel folytatódott, miközben a kerek évfordulós érettségi találkozók résztvevői osztályfőnöki órákat tartottak. Szombat este az érdeklődők megtapsolhatták a Bartók Diákszínpad évadzáró Csongor és Tünde újratöltve című előadását, Molnos András Csaba színművész rendezésében.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2016. június 7.

Nagy generációk találkozása
„Emberek és magyarok maradtunk!”
Június 4-én, szombaton a temesvári Diákházban XXI. alkalommal tartották meg a Nemzedékek Találkozóját, amelyre minden Temesváron érettségizett magyar „véndiák” és pedagógus hivatalos. A szombati véndiák találkozót többen is a „nagy generációk” találkozásának titulálták, amelyen olyan kiemelkedő személyiségek is részt vettek, mint Toró T. Tibor, az EMNP alelnöke, Kántor Zoltán, a magyar Nemzetpolitikai Intézet igazgatója vagy Ferencz Szabolcs, a MOL ügyvezető igazgatója.
A Nemzedékek Találkozója alkalmából zsúfolásig megtelt a temesvári Diákház előadóterme, ahol dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum igazgatója köszöntötte a véndiákokat. „21. alkalommal szervezzük meg a Nemzedékek Találkozóját, de első alkalom, hogy éppen a Nemzeti Összetartozás Napjára esik ez a találkozó – mondta köszöntője során dr. Erdei Ildikó –, de valójában a Nemzedékek Találkozója is az összetartozásról szól. Fontos számunkra ez a találkozás, mert itt kapunk visszajelzést arról, hogy mire volt elég az a batyu, amivel végzőseink kiléptek az iskola kapuján, ugyanakkor mi is megmutatjuk a közösségnek, hogy ma mit nyújt az iskola és milyenek lesznek az eljövendő generációk”.
Az 55 esztendővel ezelőtt érettségizettek nevében dr. Kerek András, a fél évszázaddal ezelőtt érettségizettek nevében Zámbori (Miksi) Mária osztotta meg emlékeit, az elmúlt fél évszázad tapasztalatait a jelenlevőkkel. Az 1976-ban végzett „nagy generáció” nevében Toró Tibor szólt a véndiákokhoz, kiemelve az alma mater szerepét, amely erkölcsi és lelki útravalót adott a végzősöknek egy egész életre. „Elmondhatom, hogy ez a generáció megtalálta a helyét, ember és magyar maradt és ez volt a többlet, a plusz, amit ettől az iskolától kaptunk” – mondta Toró Tibor.
A 30 esztendővel ezelőtt végzettek nevében dr. Kántor Zoltán így fogalmazott: „Foglalkozásom okán elmondhatom, hogy mindent tudok a nemzetépítésről és a közösségépítésről, de az ember itt, a szórványban érzi igazán, hogy ez mit is jelent. A legnagyobb öröm számomra az, ami ebben az iskolában történik Temesváron, követem a programokat és hogy hány díjat nyernek a bartókos diákok. Igaz, hogy csökken a magyarság száma Temesváron, de nincs elveszve, és ennek az alapja tényleg az iskola.”
Rendhagyó módon a 86-os végzősök egy másik nagy képviselője, Ferencz Szabolcs is szólásra emelkedett és személyes tapasztalatai alapján életvezetési tanácsokat is adott az egybegyűlteknek, 12 pontban összefoglalva. A megszívlelendő jó tanácsok közül néhány: maradjunk hűségesek szülővárosunkhoz, Temesvárhoz, legalább lélekben, ápoljuk magyarságunkat és adjuk tovább a következő nemzedéknek, ne engedjük el egymás kezét, segítsünk egymásnak és évfolyamtársainknak, ha lehetőségünk nyílik rá és végül: soha ne adjuk föl! A köszöntők sorát a 20 esztendővel ezelőtt végzett Bikfalvi Andrea és a 10 éve érettségizett Bögre Zoltán folytatta, akik szeretettel idézték fel a szeretett iskolával kapcsolatos emlékeiket és osztották meg a jelenlevőkkel a rendszerváltás utáni zaklatott években szerzett tapasztalataikat.
A hagyományokhoz híven a Bartók Béla Alapítvány vezetősége, Halász Ferenc elnök és Toró László alelnök díjazták a Bartók Béla Elméleti Líceum 40 kiemelkedő diákját, akik a tantárgy- és sportversenyeken elért eredményeikkel öregbítették az iskola hírnevét. Tamás Péter tb. temesvári konzul átadta a diplomáciai képviselet által a Magyar Nyelv Ápolásáért odaítélt díjakat Szabó Anitának, Franka Noéminek, Berta Biankának és Bányai Eliznek. A véndiákokat a Bartók Béla Elméleti Líceum népi hagyományőrzői, társasági tánccsoportja, zenészei és énekesei, valamint versmondói látványos és színvonalas műsorral ajándékozták meg, nagy tapsot aratva.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2017. december 15.

A Bartók Béla Alapítvány 25. esztendeje
„Álmodjunk közösen arról, hogy milyen legyen a magyar közösség iskolája!”
A Temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum támogatására 1991–1992-ben hozta létre az iskola 21 tanára és volt diákja a hasonló nevű alapítványt. A Bartók Béla Alapítvány hivatalos bejegyzésének 25. évfordulóját 2017 december 15-én ünnepelték meg az iskola csordultig megtelt dísztermében, az egykori alapítók, a támogatók, testvériskolák és a partner szervezetek vezetői, valamint az iskola tanárai és tehetséges diákjai részvételével.
Az Alapítvány negyed évszázadának eseményeiről és eredményeiről Halász Ferenc elnök tartott vetített képekkel illusztrált előadást. Az Alapítványt eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy a Bartók Béla Elméleti Líceum – Temes megye egyetlen önálló magyar középiskolája – számára az anyagi-pénzügyi támogatást biztosítsa. Az évek során, az Alapítvány pénzügyi megerősödése lehetővé tette, hogy támogatását kiterjessze a város és a megye minden magyar tannyelvű iskolájára és óvodájára. 2001-től az Alapítvány a Temes megyei magyar szórványoktatási program koordinátora. Figyelemre méltó, hogy az Alapítvány egyre munkaigényesebb működtetését egészen a közelmúltig kizárólag önkéntesek végezték!
Az ünnepi rendezvényen jelen volt két olyan támogató – Almássy Zoltán és Szegedi Lajos – akik a kezdetektől rendszeres adományaikkal segítették a temesvári magyar iskolát. A jelen levő szponzorok nevében Almássy Zoltán, az iskola volt diákja és hűséges támogatója mondott köszöntőt, egy bankhoz hasonlítva az alapítványt, amely meghálálta a befektetőinek a bizalmat, és hozzájárult egy „széleslátókörű jövendő nemzedék” kineveléséhez. Az iskolát támogató véndiákok között van Nagy István is, aki büszkén mondta, hogy immár a kisfia is az iskola diákja és arra hívta fel a diákság figyelmét, hogy „most használják az idejüket tanulásra, amikor mindenki segíteni akar nekik”!
Dr. Erdei Ildikó köszöntője során így fogalmazott: „Számomra az alapítvány az a biztos pont volt, amelyik megerősítette azt, hogy érdemes álmodozni, nemes dolgokat kitalálni. Az alapítvány egy remek háttér, ezért arra kérem a jelenlevőket, hogy álmodjunk közösen arról, hogy milyen legyen a Temes megyei magyar közösségnek az iskolája”.
A Bartók Béla Alapítvány alapítóit és önkéntes működtetőit emléklapokkal tisztelték meg a szervezők. A magyarországi Pallas Athené Alapítvány jóvoltából dr. Erdei Ildikó iskolaigazgató és Halász Ferenc alapítványi elnök ösztöndíjakat adtak át a 2016–2017-es tanév legeredményesebb diákjainak és felkészítő tanáraiknak. Az évfordulós rendezvényt a Bartók Béla Elméleti Líceum hagyományőrzőinek fellépése színesítette.
Halász Ferenc, a Bartók Béla Alapítvány elnöke a Nyugati Jelennek elmondta: fontos eredménynek tartja, hogy az alapítvány 25 esztendőn keresztül fennmaradt, és végezhette áldásos a tevékenységét. „Olyan 25 évről van szó, amelyben a pénzügyi források, a támogatók, a partnerek száma állandóan növekedett és ennek megfelelően a programok is egyre szerteágazóbbak lettek. Az Alapítvány életében fordulatot hozott, amikor magyarországi támogatással, az Apáczai Alapítványon keresztül megindult az a szórványprogram, amely térségekben és megyékben gondolkodott. Magyarországon a Bartók Béla Alapítványt szemelték ki a Temes megyei szórványoktatási program koordinálására, ezt a széleskörű tevékenységet folytatjuk ma is. Az alapítvány éves bevételei 150 ezer lej körül mozognak, ennek a döntő többsége magyarországi pályázatokból származik. Az alapítvány munkájának a legnagyobb elismerése az, hogy most már Magyarországon sok esetben meghívásos pályázatokon veszünk részt. Ha valakit meghívnak pályázni, azt jelenti, hogy elismerik a munkáját, hogy letett valamit az asztalra és ez egyben számunkra is egy rendkívüli elismerés.”
Ami az Alapítvány jövőjét illeti, Halász Ferenc elmondta: módosítani kellene az alapszabályzaton, mert a mostani nem teszi lehetővé európai pénzek lehívását, ez a következő esztendő fontos témája lesz.
Dr. Toró László fizikus, az iskola volt diákja, immár 25 esztendeje a Bartók Béla Alapítvány támogatója és alelnöke egy személyben. Az alelnök úr azt tartja a 25 esztendő legfontosabb hozadékának, hogy a háttérből segítve a magyar középiskolát, az beverekedte magát Temesvár legjobb iskolái közé. „Véleményem szerint a Bartók Béla Líceum jelenleg a legjobb 5-6 temesvári középiskola között van, és ez nem kis mértékben az Alapítvány által nyújtott támogatásnak köszönhető” – hangsúlyozta dr. Toró László. Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék