udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 14 találat lapozás: 1-14

Névmutató: Trill Zsolt

2008. április 8.

Április 9-én zárul Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem szervezte miniévad. Gáspárik Attila rektor elmondta: jól teljesített a diákság. Április 6-án az Akadémiai Műhely Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében, Tompa Klárával a címszerepben. A miniévadon volt bábjáték, zenés darab, és vígjáték is. Április 9-én az új zeneterem és bentlakás avatójával, a Symbolon című színházi szaklap bemutatójával, szakmai megbeszélésekkel és gálaműsorral ér véget a miniévad. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Tóték című előadása Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelt a múlt hét végén. Az előadás sikert aratott, Trill Zsolt kárpátaljai színész kitűnő őrnagy-alakítását vastapssal jutalmazta a publikum. A vendégszereplés révén Sepsiszentgyörgyön egy időben két, alapvetően különböző koncepció szerint megalkotott Tóték-előadás létezett, mivel az M Stúdió Florin Vidamski rendezte Tótékja is műsoron van. /B. É. : A Nóra műhelytitkai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2013. május 4.

Bemutatta a műsortervet és a társulatot Vidnyánszky
A tervek szerint több mint tíz bemutatót tart a jövő évadban a budapesti Nemzeti Színház, amelyet júliustól Vidnyánszky Attila vezet. A leendő igazgató pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 14 új színész érkezik a társulathoz, amelynek jelenlegi 37 tagja közül 17-en maradnak a teátrumnál.
Vidnyánszky Attila elmondta: nehéz időszakon vannak túl, hiszen a szerződtetési folyamat normális körülmények között is megvisel egy társulatot, igazgatóváltás esetében pedig különösen. Az eddigi társulatból Básti Juli, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Martinovics Dorina, Mátyássy Bence, Nagy Mari, Sinkó László, Söptei Andrea, Szarvas József, Szatory Dávid, Tenki Réka, Tompos Kátya, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya és Újvári Zoltán marad a színháznál. Új tagként Bánsági Ildikó, Eperjes Károly, Horváth Lajos Ottó, Kristán Attila, Nagy-Kálózy Eszter, Rácz József, Revicky Gábor, Schnell Ádám, Szűcs Nelli, Tóth Auguszta, Tóth László, Trill Zsolt, Varga József és Földes László Hobo érkezik.
Az új vezető szavai szerint ez a társulatépítés első lépése, a jövőben a színház a budapesti és a kaposvári színművészeti egyetemmel is együttműködik. Közülük kerülnek ki azok a fiatal színészek, akik majd a Nemzeti társulatát gazdagítják – tette hozzá. „Hiszünk abban, hogy a következő korszak megint a színészről fog szólni” – mondta, hozzáfűzve, hogy olyan színházat szeretne létrehozni, ahol a színészek kiteljesedhetnek, mert véleménye szerint a színházi szakma a színészen keresztül fog újra megerősödni.
Elmondta, hogy az első évadban Nagy Anna, Mécs Károly, Voith Ági, Huszárik Kata, Mátray László és Bogdán Zsolt is fellép a színházban. „Szeretnénk, ha kicsit mindenki a magáénak érezné a Nemzeti Színházat” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: szeretné, ha az egész szakmát érintő kérdések megoldásában vezető szerepet vállalna a színház, terveik között szerepel például egy színészi etikai kódex létrehozása is.
Kiemelte: a hagyomány, a korszerűség és a nemzetköziség hármasságát szem előtt tartva állították össze a műsort. A Nemzeti Színház szeptember 27-én Vidnyánszky Attila rendezésében Tamási Áron Vitéz lélek című művével nyitja meg az évadot. Május 26-án a Nemzeti Színház új vezetője és a produkció művészei személyesen kezdik el árusítani a jegyeket a Vörösmarty téren.
Novemberben – szintén a leendő igazgató rendezésében – Claudel és Honegger Johanna a máglyán című művéből készül előadás. Januárban Maár Gyula rendezésében Pilinszky János KZ-oratórium című művét mutatják be a Gobbi Hilda Színpadon.
Februárban Silviu Purcărete Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát állítja színpadra. Ezzel párhuzamosan Galambos Péter rendezésében látható egy Kondor Béla művei alapján születő előadás: a Boldogságtöredék című produkciót egy trilógia harmadik részeként mutatják be, az első két előadást Debrecenben láthatták a nézők. Ezt követően Vidnyánszky Attila rendezésében tűzik műsorra márciusban a János vitézt, amelynek zenéjét Szarka Tamás írja. Tavasszal Viktor Rizsakov rendezésében láthatja a közönség Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét. Andrzej Bubien lengyel rendező pedig Witold Gombrowicz Operett című darabját állítja színpadra. Az évad végén viszik színre Weöres Sándor Psyché című alkotását Vidnyánszky Attila rendezésében. Júliusban a Zsámbéki Színházi Bázissal és a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházzal közös produkcióként Zelei Miklós Zoltán újratemetve című művét tűzik műsorra, szintén a leendő igazgató rendezésében.
Május végén derül ki, mi marad műsoron a jelenlegi repertoárból, amelyről az előadások túlnyomó többsége várhatóan lekerül – mondta az új igazgató, hozzáfűzve, hogy ezek pótlására 14, a debreceni és a beregszászi színházból meghívott előadást tűznek műsorra. A Nemzeti programjába építve többek között A szarvassá változott fiú, a Karnyóné, a Mesés férfiak szárnyakkal, a Liliomfi, a Bolha a fülbe és a Scapin furfangjai is látható lesz. A határon túli és a vidéki színházakkal való kapcsolatteremtés is fontos számunkra – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.
Mint mondta, az évad végén, a 2014-es Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül nemzetközi színházi fesztivált szerveznek a nemzeti színházakra fókuszálva. Kitért arra is: négy, diplomával rendelkező fiatal kaphat kétéves ösztöndíjat a színháztól ősztől, emellett fordítói műhelyt is szerveznek, kiadói programot indítanak, werkkönyvek, tanulmánykötetek, drámák megjelentetésére, Nemzeti Játékszín címmel pedig évi 9 alkalommal megjelenő lapot hoznak létre.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. szeptember 28.

Szatmári ünnep rokonokkal és vitéz lélekkel
Alapításának 60. évfordulóját ünnepli a 2013–2014-es évadban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. Az ünnepi rendezvényekre október 4. és 6. között kerül sor, több mint 20 esztendő után ismét fellép a városban a budapesti Nemzeti Színház társulata is.
Noha az erdélyi magyar nyelvű színjátszás kezdeteit joggal Kolozsvárhoz és Kótsy-Patkó Jánoshoz kötik, Szatmárnémeti is jelentős hagyományokkal rendelkezik e téren. 1790-ben már vándorkomédiások szórakoztatták Szatmár nagyérdemű közönségét. Igaz, egy csűrben léptek fel, de fél évszázad sem telt el, és kőszínházat építtetett a város elöljárósága. Nem volt ez akármilyen fegyvertény, hiszen Kolozsváron és Pesten kívül nem igazán létezett színházépület magyar nyelvterületen. Igazgatói között megtaláljuk Szigligeti Edét, sőt rövid és félresikerült vándorszínészi pályafutása alatt még Arany János is játszott benne.
Szatmáron kezdte pályafutását a Nemzeti későbbi üdvöskéje, Petőfi Sándor jegyese, Prielle Kornélia, és Szigligetinek köszönhetően a teátrum repertoárjában egyre több magyar alkotás kapott helyet.
121 évvel ezelőtt készült el a színháznak jelenleg is otthont adó, a maga idején igencsak korszerűnek számító épület. 1892 január 14-én avatták fel, a díszelőadáson Kömley Gyula társulata lépett fel, s ők vették birtokba a színházat. Az új épület deszkáin az elkövetkező években a kor legnagyobbjai is megfordultak, mint Beregi Oszkár és Márkus Emília, de a Nemzeti Színház művészei többször is felléptek a szatmári színpadon, 1913-ban pedig Jászai Mari a Stuart Máriát játszotta itt. Az első világháborúban is folyamatosan működött a színház, a tragédia a második világégésben következett be: az épületet bombatalálat érte, a színház működésképtelenné vált.
Az újraindulás az erdélyi magyar színjátszás egyik legérdekesebb fejezete: az 1953-ban végzett színésznövendékek – Harag György vezetésével – testületileg Nagybányára mentek színházat alapítani. Mivel az ottani körülmények igencsak mostohának bizonyultak, 1956-ban átköltöztek Szatmárra. Egy évre rá hivatalosan is megalakult a Szatmárnémeti Állami Magyar Színház, 1968-ban pedig létrejött a színház román tagozata is. A magyar és a román társulatok külön ünneplik az intézmény alapításának évfordulóját: a román tagozat az 1968-as dátumot, míg a magyar az 1953-as (még nagybányai) színházalapítást veszi alapul.
Az idei, 60. évforduló megünneplésére október 4. és 6. között kerül sor. Az ünnepség nyitóeseményeként a Harag György Társulat a Rokonok című előadást október 4-én az Északi Színház Nagytermében mutatja be. Móricz Zsigmond örök-klasszikusát Babarczy László Kossuth- és Jászai-díjas rendező viszi színre a szatmári társulat színészeinek közreműködésével.
A kerek évforduló alkalmából több mint két évtized után ismét Szatmáron lép fel a budapesti Nemzeti Színház. A Vitéz lélek című Tamási Áron-darabból készült, Vidnyánszky Attila által rendezett előadást október 5-én láthatja a nagyérdemű, az előadásban fellép többek között Reviczky Gábor, Mécs Károly, Trill Zsolt, Martinovics Dorina és Varga József. A rendezőasszisztensi feladatokat Herpai Rita látja el, az előadás dramaturgja Szász Zsolt, díszlettervező Olekszandr Bilozub, jelmeztervező Balla Ildikó, zeneszerző Könczei Árpád.
A Vitéz lélek című színdarab a „komoly játék” műfaji megjelölést viseli magán, a színdarab alapvetően különbözik Tamási novellájától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, amely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége már egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése ez, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a „kis világok” pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett, elég, ha csak a Ceausescu-féle falurombolásra gondolunk – olvasható a darabról a nemzeti színház hivatalos internetes oldalán.
Nánó Csaba
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2014. március 20.

Kétszemélyes színpad – Húszéves fennállását ünnepli a váradi Kiss Stúdió
Gálaműsorral készül megünnepelni megalakulásának huszadik évfordulóját a Magyar Örökség díjas Kiss Stúdió Színház, Nagyvárad magyar nyelvű magánszínháza.
A művész házaspár, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos által 1994-ben alapított színház azóta több mint 160 bemutatón van túl, és számos hazai és külföldi turnét tartott úgy, hogy kizárólag saját bevételeikre és pályázati támogatásra hagyatkoztak.
„Ha tudjuk, hogy milyen nehézségekkel jár, akkor valószínűleg bele sem kezdünk. De egyik műsor követte a másikat, és eljutottunk a huszadik évig” – mondta lapunknak Kiss Törék Ildikó. Rámutatott, immár kialakult egy törzsközönségük, de olyan magyarországi és németországi helyszínek is vannak, ahová rendszeresen visszavárják őket fellépni.
A színművész néhány, számára kedves darabot idézett fel az elmúlt két évtizedből, köztük a Kovács Levente rendezte A cukrászné című darabot vagy éppen a Fényes ég alatt pódiumjátékot az 1848–49-es magyar szabadságharcról. Nagy sikert arattak Wass Albert- és Ady Endre-műsoraik, de a közönség rendszeresen „követeli” a Molnár Judittal, lapunk munkatársával közösen szervezett Irodalmi esték sorozatot is.
A jubileumi gálaműsor március 25-ei programja a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében 18 órakor kezdődik a budapesti Kaláka együttes tagja, Radványi Balázs és zenésztársai, Balog Péter (gitár) és Borzsák Kamilla (fuvola) fellépésével, majd a budapesti Nemzeti Színház művésze, Trill Zsolt adja elő Csehov A dohányzás ártalmasságáról című darabját.
Másnap a Kiss Stúdió termében, 18 órakor Varga Vilmos felújított Én, François Villon című előadása szerepel a programban, majd 19 órakor a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében ünnepi gálaműsorra kerül sor Csíky Ibolya, Fazakas Márton Erzsébet és Fábián Enikő nagyváradi színművészek, Kötő József színháztörténész, Molnár Judit közíró, Elisabeta Pop dramaturg, valamint Veres Kovács Attila református lelkész közreműködésével.
A kétnapos gála egyben a színház júliusig tartó miniévadának megnyitója is, amelynek során májusra tervezik a Kiss Stúdió történetéről szóló könyv bemutatását.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

2014. március 28.

A világ egyik legjobb közönsége van Váradon
A Kiss Stúdió Színház húszéves jubileumi ünnepségének meghívottja volt Trill Zsolt, a budapesti Nemzeti Színház színművésze. Ezt az alkalmat megragadva beszélgettünk a pályáját a beregszászi színházban kezdő, oda játszani rendszeresen visszatérő színművésszel.
– Honnan származik a kapcsolata a nagyváradi Kiss Stúdió Színházzal?
– Ez a kapcsolat tizenöt évvel ezelőtt kezdődött. Azt hiszem mi akkor már megkaptuk Beregszászban a színházépületet, de akkor még nem volt meg a nagytermünk, hanem csak egy pici kis stúdiónk volt, és egyszer csak megjelent Vilmos (Varga Vilmos színművész, a Kiss Stúdió Színház tagja – szerk. megj.), és meghívott bennünket Váradra. Csehov egyfelvonásosokkal jöttünk először ide. Kétszer voltunk itt, a Csehov egyfelvonásosok mellett a Godot-ot játszottuk. Aztán mindig találkoztunk valahol, de közös dolog már nem született, biztos, hogy a távolság is nagyban közrejátszott ebben.
– Milyen a kárpátaljai magyar színjátszás helyzete, és mi a legnagyobb különbség az ottani kisebbségi magyar színház és a magyarországi színjátszás között?
– Én nem tudom, hogy van-e különbség. Én úgy érzem, hogy van jó színház, meg van olyan színház, amelyik nem működik, én ebben látom a különbséget. Az biztos, hogy a beregszászi színháznak a mostani periódusa nem a legideálisabb, mert Attila (Vidnyánszky Attila rendező, a beregszászi magyar színház alapítója, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója – szerk. megj.) nagyon keveset van odahaza. Mi haza-hazamegyünk, és játszunk otthon, nagyon keveset, teszem hozzá, de hazamegyünk. Attila azzal próbálja ezt kompenzálni, hogy évente rendez egy-egy előadást, mert azért csak maradtak otthon fiatalok. Viszont nem egyszerű a helyzet, mert nincs rendező utánpótlás, és az sem biztos, hogy a végzős főiskolások közül bárki lemenne Beregszászba, mert nem olyan egyszerűek ott a körülmények.
– A beregszászi magyar színház presztízse sem csábítja oda a fiatal magyar művészeket?
– Igen, a presztízs megvan, csak hát én nagyon nehezen tudok erről beszélni, mert nem vagyunk odahaza, és biztos, hogy sokkal nagyobb elánnal kéne csinálnunk, de sajnos jelenleg erre nincs időnk. Attila valamilyen szinten felügyeli a helyzetet azzal, hogy évente rendez egy előadást, és ott vannak azok a beregszászi előadások is, amelyeket most játszunk a nemzetiben. Ez biztos, hogy nagyon sok embernek nem tetszik, viszont nekünk azért jó, mert ezek az előadások tovább tudnak élni. Egyébként is azt hiszem, hogy az idő nem koptatta el ezeket az előadásokat. Én nagy örömmel játszom a Három nővért, a három Csehov egyfelvonásost a Szarvassá változott fiút, a Tótékat.
– Nagy váltás volt a debreceni Csokonai Színházból átmenni a Nemzeti Színházba?
– Mindenhol dolgozni kell. Beregszászon is dolgoztunk, Debrecenben is dolgoztunk, a Nemzetiben is dolgozni kell. Ez alól nem lehet kibújni. Persze, hogy van az emberben egy izgalom, hogy mégiscsak a Nemzeti Színházban játszhat. Én ezt megpróbálom egészségesen kezelni, nem átesni a ló másik oldalára. Én ezt nagyon komoly munkának tekintem, és úgy is próbálom csinálni. Hogy bennem mi játszódik le, az meg az én magánügyem. Azért nem érdemes erről beszélni, mert folyamatosan mindenhol, mindennel visszaélnek.
– Magyarországi színházi tapasztalatai mondatják önnel ezeket a keserű szavakat?
– Hát igen, ha az ember őszintén mond valamit, akkor is baj van, ha megjátssza magát, akkor is baj van. Itt mindig mindenbe bele tudnak kötni. Egyetlen egy dologba nem lehet belekötni, mégpedig abba, ami a színpadon történik. Vagy ha mégis belekötnek, az engem egyáltalán nem érdekel, mert mindenkinek lehet róla véleménye, és biztos, hogy van is, de én ugyanolyan szeretettel és boldogsággal játszom Budapesten, mint ahogy játszottam Beregszászban vagy Debrecenben. És amikor a Nemzeti Színház új előadásaival elmegyünk bárhová, akár Magyarország területén, akár a határon túlra – most például a Shakespeare-darabunkkal megyünk Craiovára – én ugyanolyan boldogsággal játszom ott is, mint bárhol a világon.
– Az, hogy mindenbe belekötnek, az ön szerint csak a színházi világban érvényes, vagy az egész magyar társadalomra jellemző?
– Ez nem csak a magyar társadalomra érvényes, hanem úgy általában a világra. Mindig szidjuk magunkat, de az összes nép egyforma, mindegyik népnek van jó oldala, és van rossz oldala. Én azt hiszem, hogy azok az emberek foglalkoznak sokat másokkal, akik nem tudják magukat lekötni, akiknek nincsenek feladatai. Akinek van feladata, az csinálja a dolgát, ez ennyire egyszerű.
– Hogyan osztja meg idejét Beregszász, Debrecen és Budapest között?
– Debrecenben már csak azokban a még futó előadásokban játszom, amelyek ott születtek. Ha ritkán is, de hazajárok Beregszászra játszani, de a legtöbb feladat most a Nemzeti Színházban van.
– Vannak-e még olyan szerepek, amiket még nem játszott el, de feltétlenül el szeretne játszani?
– Én nagyon szerencsés voltam, vagyok, és remélem, hogy leszek is, mert én soha nem vágytam semmire, de hogyha a lelkem mélyén mégis vágytam, akkor azt is megtartottam inkább magamnak, mert lehet, hogy ezek a pici kis titkok is megvalósulhatnak valamikor. De igazság szerint nekem nem nagyon van ilyen álmom, mert mások valahogy minidig jobban tudják, meg látják, hogy nekem mi kell. Én nem nagyon tudom magamat kívülről beazonosítani, és nem nagyon tudom, hogy nekem mire van szükségem, és lehet, hogy amire én gondolok, az egyáltalán nem jó. Egy külső szem lehet, hogy sokkal jobban fel tudja mérni az én állapotomat, mint én magam. Erre mondhatjuk azt, hogy gyáva vagyok, meg egy csomó mindennel lehet minősíteni, de én inkább azt mondom, hogy ami jön, azt megpróbálom megcsinálni.
– Milyen darabokkal készül, illetve a nemzeti színházban milyen előadások készülnek, amelyek netán Váradra is elérkezhetnek?
– Amikor Attila a Tamási darabbal kezdte az évadot (Tamási Áron Vitéz lélek című darabja volt a nemzeti színház első bemutatója a 2013–2014-es évadban – szerk. megj.), ebben a gesztusban az is benne volt, hogy a határon túlra is elvigyék minél több helyre. Úgy is van kitalálva a darab, hogy készült hozzá egy utazó díszlet is, és ha van aki elhívja, akkor elmegyünk és eljátsszuk. Nagyon sok izgalmas dologgal foglalkozunk: megcsináltuk Silviu Purcăretevel az Ahogy tetsziket, de játszom az Operettben, aztán, ha minden igaz, Gorkijnak Az éjjeli menedékhelye következik, tehát van mivel foglalkozni.
– A debreceni Csokonai Színház tagjaként többször fellépett már Nagyváradon. Milyennek találta az itteni fogadtatást?
– Szerintem a világ egyik legjobb közönsége van Nagyváradon, és ezt nem azért mondom, mert itt vagyok. Ennek a városnak van valami csodálatos kisugárzása, és nem véletlen az, hogy itt nagyszerű zsenik, egyéniségek születtek, akik vitték a városnak a hírét. Ez tényleg egy fantasztikus közönség, mert bármivel voltunk itt, Az ember tragédiájától elkezdve a Fodrásznőn, és a Tótékon át egészen Purcărete Scapinjáig, mindent hihetetlenül izgalmasan fogadtak. Lehet, hogy itt két, vagy három előadásra elég közönség van, de az is lehet, hogy az összes bérletes előadás teltházas, ezt nem tudom, de az biztos, hogy én mindig nagyon jól éreztem itt magam.
Pap István
erdon.ro,

2014. április 4.

Az ősi rend két szemszögből
Jövő héten két vendégelőadásra is várja közönségét a nagyváradi Szigligeti Színház: a budapesti Nemzeti Színház április 10-én mutatja be a Vitéz lélek című előadását, míg 11-12-én az Antigonét játssza a debreceni Csokonai Színház bérletes előadásként.
Tamási Áron darabját Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte, a budapesti társulatából többek között Trill Zsolt, Martinovics Dorina, Reviczky Gábor és Tenki Réka látható a Vitéz lélekben, amelyre csütörtökön 19 órától kerül sor a nagyváradi teátrum nagyszínpadán.
Az előadásra az erkélyre 10, a zsöllyébe 20, az oldalpáholyokba 25, a központi páholyokba pedig 30 lejért lehet jegyet váltani. A bérletesek kedvezményesen válthatnak jegyet (bérletük felmutatásával) a zsöllyébe 10, a páholyokba 20 lejért.
A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarabnak az üzenete és egyben kérdése, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. „Tamásinak tehát, nyilván nem egy édes-bús népszínmű megírása volt a célja, hanem a magyar néplélek igazi drámáját próbálta megfogalmazni, színpadon láttatni.
A darabban ugyanis, azt a párbeszédekben megragadható dinamizmust hozta játékba, mely az egy nyelvet beszélő közösségeket, végső soron összetartja – ahogyan a múltban, úgy reményeink szerint a jövőben is” – olvasható a produkció ismertetőjében. A Tamási mű volt egyébként Vidnyánszky Attila első, bemutatkozó, programadónak is nevezett rendezése a Nemzeti élén.
A debreceni Csokonai Színház előadását az évad elején beharangozott Gyöngéd barbárok című előadás helyett, a nagyváradi és a debreceni színház közötti bérletes előadáscsere keretében láthatja a közönség. A bemutatóra jövő pénteken 19 órától kerül sor, erre az előadásra a Szigligeti-bérletek érvényesek, míg másnap 17 órától a Papp Magda-bérlet használható fel.
Az előadást Anca Bradu rendezte, aki Nagyváradon néhány évaddal ezelőtt a Kasimir és Karoline, illetve a Kávéház című darabokat vitte színre. A debreceni színház produkciójában a Szigligeti Társulat két tagja is szerepet kapott: Kardos M. Róbert a Karvezető, Pál Hunor az egyik Őr szerepét alakítja.
Szophoklész művét alapvetően az erkölcs és a hatalom összecsapásaként a természet törvényeinek és az ember által önkényesen alkotott törvények szembenállásaként lehet tekinteni. Antigoné eltemeti testvérét, hogy annak lelke a másvilágra juthasson, holott ezt a király, Kreón – aki hazaárulónak tekinti a halott Polüneikészt – megtiltotta.
Az uralkodó elvakult ragaszkodása saját törvényéhez azonban tragédiához vezet. „Bukása elkerülhetetlen. Sőt szükségszerű, hiszen csak így állhat vissza az általa felbolygatott világrend” – fogalmaznak a darab ismertetőjében. Krónika (Kolozsvár)

2014. október 18.

Tamási darab, Vidnyánszky rendezés
Aradon vendégszerepel a Budapesti Nemzeti Színház
November 15-én, szombaton 19 órától, a nagyszínházban a Budapesti Nemzeti Színház vendégszerepel Aradon, az Aradi Kamaraszínház szervezésében, a Vitéz lélek című Tamási darabbal. Ez az előadás az új vezetésű Nemzeti Színház első bemutatója volt, amely az újrakezdés gondolatát hordozza magában. „Keresve sem találhatnék a világirodalomban még egy olyan szerzőt és darabot, amely most jobban illene hozzánk, az újrainduló Nemzetihez, mint Tamási Áron és a Vitéz lélek. Leginkább a derű miatt, ahogyan ez a történet megszólal”, nyilatkozta Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője, aki szerint újra kell kezdeni, fölépíteni a „népet és a nemzetet, hittel és a szamárral”. A főhős a hitét, egy olyan erőt lát a szamárban, amelynek segítségével újra tudja kezdeni az életét, ám erről mindenki le akarja beszélni.
E „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarabnak az üzenete és egyben kérdése, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. Tamási Vitéz lélek című példázatát 1940-ben írta a Himnusz egy szamárralcímű elbeszélés átdolgozásaként. Görömbei András így jellemzi e művet: „Mennyi minden együtt van itt néhány lapon: háborús nyomorúság, állhatatlan hűtlenség, fájdalom, reménykedés, különcség, büszkeség, hatalmaskodás, és valamiféle természetes, mégis legendába illő szabadságvágy… Tiszta realitás és tiszta mese, miközben megjelenik benne a mítoszképző archaikus tudat is.”
A Vitéz lélek aradi bemutatója évfordulót is ünnepel, hiszen 140 éve, 1874. szeptember 21-én tartották az első premiert az aradi színház akkor elkészült új épületében.
Az előadás főbb szerepeit Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Martinovics Dorina és Reviczky Gábor alakítja, vendégművészként Mécs Károly és Nagy Anna is színpadra lép. A díszletvilág Olekszandr Bilozub munkája, a zeneszerző Könczei Árpád.
Az előadás időtartama 3 óra, két szünettel.
Az előadás nincs benne az Aradi Kamaraszínház bérletében, jegyek 30 illetve 20 és 10 lejes áron az RMDSZ székházában kaphatóak október 27-től 10 és 17 óra között.
Foglalások az akamara.ro@gmail.com címen illetve a 0755/04–52–00-ás számon.
Nyugati Jelen (Arad)

2014. november 17.

Újjáépíteni népet és nemzetet, hittel és szamárral – a Nemzeti Színház Aradon
Állva tapsolta meg a közönség a budapesti Nemzeti Színház művészeit a szombat esti előadás végén. A társulat Tamási Áron Vitéz lélek című színművével vendégszerepelt Aradon a kamaraszínház meghívására, az aradi színházépület befejezésének 140. évfordulója alkalmából.
Az előadás rendezője Vidnyánszki Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a szereposztás a magyarországi színjátszás jeles művészeit vonultatta fel.
A darab mondanivalója, az újrakezdés, az újjáépítés, a semmiből való otthonteremés mai is aktuális; különösen a kisebbségi sorban élő, hitében és akaratában olykor megrendülő magyarság számára fontos üzenet.
Az előadás végén Pataky Lehel Zsolt beszélgetett A. Szabó Magda stratégiai igazgatóval és Trill Zsolt főszereplővel.
aradihirek.ro
Erdély.ma

2016. április 16.

Interjú Vidnyánszky Attilával
"Örömmel jövünk erre a vidékre"
Kossuth-díjas rendező, több mint 80 előadást rendezett 20 színházban, többek között a kijevi Orosz Nemzeti Színházban(Leszja Ukrainka Színház), a budapesti Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, az Új Színházban, a MagyarÁllami Operaházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban, valamint Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban. Előadásai jelentős európai fesztiválokon szerepeltek és nyertek díjakat.
1990 és 1997 között színészmesterséget oktatott a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2011-től a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, 2012-től a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének igazgatója. 2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2010 és 2013 között az EMMI minisztere mellett működő Színházművészeti Bizottság elnökeként is tevékenykedett.
Ő rendezte a jövő héten a Spectrum Színház színpadán látható két neves vendégelőadást is.
– Különleges vendégelőadásokat szervezett Marosvásárhelyre. Milyen szempontok alapján válogatott a vásárhelyi közönségnek?
– Mindkét előadás egyszerre könnyed és komoly, szórakoztató és megrendítő. A Csehov- komédiák akkor tudnak hatni igazán, ha a nevetés mélyén megcsillan a tragédia is, ha közben rádöbbenünk, hogy önmagunkon nevetünk, hiszen velünk is megtörténhet az, amit a színpadon látunk. Vagy ha nem is történhet meg, titokban, rejtve a lelkünkben a színpadon látott ember esendőségével azonosulni tudunk. Fedák Sári története pedig egy színésznő sorsát kíséri végig a 20. század vérzivataros évtizedeiben: hogyan semmisíti meg a világhírig jutó sztárt a kommunizmus, igazi kelet-európai történet. Örömmel jövünk majd nyáron is erre a vidékre: Mikházára hozzuk a Vitéz lélek és a Psyché című előadásokat a Nemzetiből.
– Mindkét előadás kicsit nemzeti színházas, kicsit beregszászi. Hogy is van ez?
– Csehov három egyfelvonásos komédiája nagyon hosszú utat bejárt, sokat és sikerrel játszott produkciónk, amely ma a Nemzeti Színház repertoárját gazdagítja, és több beregszászi színész a Nemzetinek is társulati tagja. Fedák Sári pedig beregszászi születésű volt, mint az ő alakját játszó Szűcs Nelli, aki sok szeretettel és öniróniával éli végig színészként a színpadon egy hajdanvolt kolléga életét, és magát a színészsorsot.
– Mire számíthat a néző az Ön által rendezett Csehov-komédiákban?
– Köztudott, hogy Csehov nagy színműveit, amelyeket ma sok keserűséggel és melankóliával szokás játszani, a szerző komédiának szánta, és maga is elcsodálkozott azon, amikor annak idején Sztanyiszlavszkijék "szomorúan" játszották. Az egyfelvonásos komédiák azonban valódi komédiák, és mi annak is játsszuk azokat. De a szerző itt sem hazudtolja meg magát, hiszen például miközben nevetünk a Medvében az özvegyasszony fennhéjázó elzárkózásán, a férfira éhes asszonyt is meglátjuk benne. Csehov élet- és emberismerete lenyűgöző.
– Az ön és színésze, Trill Zsolt neve összeforrt. Hogyan dolgoztak együtt a komédiákban?
– A dohányzás ártalmairól című részben Trill Zsolt a színészet magasiskoláját nyújtja. Ezen a monológon annak idején hónapokig dolgoztunk. Annak a kicsi embernek a szorongását látjuk, aki egyetemre járt, nyelveket tanult, és most itt áll, és a dohányzás ártalmasságáról kell előadást tartson, amire a kicsinyes és önző felesége kényszeríti. Elképesztő katartikus pillanatokig jut Zsolt a sok ökörködésen keresztül addig a pillanatig, amíg letépi magáról a frakkot és megtapossa, és kimondhatja az a megnyomorított életű, elveszett ember, hogy íme tisztán és magasan állok mindenekfelett, megkönnyebbítettem a lelkemet.
– Először 1997-ben született meg a három egyfelvonásos előadás. Mi változott azóta?
– Mint a jó bor, egyre nemesedik. A szerző által megírt mondatok igazsága más és más fénytörésbe kerül a színészben az évek múltával. Azok az élethelyzetek, amiket huszonévesen kellett eljátszaniuk, mára megteltek megélt tapasztalatokkal – személyes tragédiákkal, veszteségekkel és örömökkel is. A beregszászi előadások hosszú életűek, van tehát idejük megérni. Sosem vesszük le őket a repertoárról, és ha nem is játsszuk őket, lélekben velünk vannak. Amelyeket pedig gyakran játszunk – mint Csehov három komédiáját –, életünk részeként együtt élünk velük, mint a gyerekeink.
(A Spectrum Színház sajtóosztálya)
Népújság (Marosvásárhely)

2016. július 2.

Tamási Áron egy kevésbé ismert művével indul a Gyulai Várszínház évada
Tamási Áron egy kevésbé ismert művét, a Zöld ág című kisregényt viszi színre Zongota címmel a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Gyulai Várszínház 53. évadának első bemutatójaként hétfőn.
Gedeon József, a várszínház igazgatója a produkciót beharangozó pénteki gyulai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Tamási Áron halálának 50. évfordulója alkalmából egy „jubileumi darab” megrendezésére kérte fel a fiatal orosz származású rendezőt, Sardar Tagirovskyt, aki idén a Magyar Színházak XXVIII. Kisvárdai Fesztiválján elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat.
A Marosvásárhelyi egyetemen negyedéves rendező hallgató elmondta: kicsit megijedt, amikor megtudta, hogy Tamási Áron-darabot kell rendeznie a Sepsiszentgyörgyi társulattal, ugyanis nagyon nagy felelősségnek tartja színre vinni a színház névadójának munkáit.
Eredetileg az erdélyi író több művéből válogattak volna, ám Sényi Fanni dramaturg rábukkant a Zöld ág című kisregényre, és végül emellett tették le a voksot – árulta el a rendező. Sényi Fanni hangsúlyozta: véleménye szerint ez Tamási Áron „legtermészetközelibb” műve, és ez olyan tartást ad a szereplőknek, amely a városi emberekben nincs meg.
Sardar Tagirovsky szerint a Zongota-völgy „a vágyak völgyét, a pAradicsomi idillt” testesíti meg. Mint hozzátette, mindig is közel állt hozzá az idealizmus keresése, a történetre mint „elvakult pAradicsomkeresésre” tekint.
Nemes Levente, a darab egyik főszereplője szerint a történet a boldogság és az élet értelmének kereséséről, az igazság és a valóság összeegyeztethetőségéről szól.
A darabot, amelyben közreműködik az erdélyi Háromszék Néptáncegyüttes is, a július 4-i bemutató után még egyszer, 5-én játsszák.
Mint Gedeon József elmondta, az évad első napján, hétfőn kiállítás nyílik Fodor István Csíkszeredai fotóművész alkotásaiból Erdélyi pillanatok címmel, este pedig a hagyományos három ágyúdörrenéssel veszi a színház birtokába a 600 éves téglavárat és környékét.
A Gyulai Várszínházban a Zongotán kívül még két bemutatóra készülnek a hathetes szezon alatt. Július 13-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében adják elő Shakespeare III. Richárd című drámáját, a főbb szerepekben Trill Zsolttal, Eszenyi Enikővel és Hegedűs D. Gézával. A harmadik bemutatót pedig augusztus 5-én tartják: Vajda Katalin olasz reneszánsz komédiák nyomán készült zenés vígjátékát, az Anconai szerelmeseket Lendvai Zoltán viszi színre a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen.

Szabadság (Kolozsvár)

2016. július 29.

Erdélyi művészek is esélyesek a kritikuscéh díjaira
A Színházi Kritikusok Céhe 37. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A céhtagok legalább 90 premier megtekintése után voksolhatnak, 15 kategóriában. Idén ezt 21 színikritikus tette meg, kategóriánként három-három produkciót, illetve alkotót megjelölve – olvasható a szakmai szervezet honlapján. A helyezésekért kapott pontok megszámlálása után alakult ki a sorrend.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának A nyugalom című produkciója négy kategóriában esélyes díjra, ugyanakkor a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Úrhatnám polgára és a Vízkereszt, vagy amire vágytok színészi teljesítményei is szerepelnek a listán.
Az elismeréseket szeptember 21-én adják át a Budapest Bábszínházban, a Székely Gábor rendezőnek odaítélt életműdíjjal egyetemben, a Színházi Dramaturgok Céhe pedig kitünteti az évad legjobb új magyar drámáját. Az esemény rendezője: Novák Eszter.
A Katona József Színház három produkciójával van jelen az élmezőnyben (A bajnok, Az Olaszliszkai, Sirály), összesen hat kategóriában. Az Örkény Színháznak idén a Mesél a bécsi erdő hozza a főbb kritikusi elismeréseket. A Nemzeti Színház, akárcsak tavaly, ezúttal is egy Zsótér-rendezéssel arathat babérokat; a Galilei életéből Trill Zsolt és Törőcsik Mari ismét előkelő helyet szereztek a bírálóknál. A Vígszínházat Stohl András képviseli az Istenítélet főszereplőjeként.
Két vidéki színház produkciója érintett több kategóriában is: a budaörsi Latinovits Színház Liliomfija és a Kecskemétiek Macska a forró bádogtetőn-előadása.
A céh tájékoztatása arra is kitér, hogy a független szféra alkotóinak kiváló teljesítményei nemcsak a legjobb független előadás kategóriában vannak jelen, hanem a színészi alakítások, a gyerekelőadások és a díszletek élvonalában is. Érdekessége az idei listának, hogy a legjobb zene kategóriában Kákonyi Árpád egyszerre áll a dobogó két fokán, mivel a Mesél a bécsi erdőt és a Kohlhaas zenéjét is számos kritikus sorolta a legjobbak közé.
Szabadság (Kolozsvár)

2016. szeptember 22.

A nyugalom című produkció kapta a Színikritikusok Díját Budapesten
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának A nyugalom című, Radu Afrim rendezte produkciója kapta a legjobb előadásnak járó elismerést a Színházi Kritikusok Céhének szerdai díjátadóján a Budapest Bábszínházban, ahol az előző évad legkiemelkedőbb teljesítményeit jutalmazták. A 37. alkalommal odaítélt elismerésre a kritikus céh tagjai legalább évi kilencven premier megtekintése után voksolhattak. A Színikritikusok Díját a legtöbb szavazatot kapó művész, illetve produkció vihette haza. A gála keretében 15 kategóriában hirdettek győztest, a díjakért a kategóriák mindegyikében három jelölt volt versenyben.
A magyar dráma napján tartott ünnepélyes díjátadó gálán a legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg díját Pintér Béla A bajnok című műve nyerte el, amelyet a Katona József Színház mutatott be. A legjobb rendezés díját Zsótér Sándor vehette át a Nemzeti Színház Galilei élete című produkciójáért. A legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést is ebben az előadásban nyújtott alakításáért vehette át Trill Zsolt.
A legjobb női főszereplő díját Tenki Réka kapta az Orlai Produkciós Iroda és a Füge Produkció Egy asszony című előadásában mutatott játékáért.
A Kohlhaas című produkció, a Zsámbéki Színházi Bázis, a Szkéné Színház és a szegedi MASZK Egyesület előadása, Hegymegi Máté rendezése a legjobb független színházi előadásnak járó elismerést nyerte el. A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás díját Az időnk rövid története című, Hoffer Károly rendezte produkció, az ESZME és a győri Vaskakas Bábszínház előadása kapta.
A legjobb női mellékszereplő díját Csombor Teréz vette át a Kecskeméti Katona József Színház Macska a forró bádogtetőn című, szintén Zsótér Sándor rendezte előadásában játszott szerepéért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Tasnádi Bence kapta a Katona József Színház Az Olaszliszkai című produkciójában nyújtott alakításáért.
Két tervező megosztva nyerte el a legjobb díszlet díját: Adrian Damian a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának A nyugalom című előadásáért és Ágh Márton a Proton Színház Látszatélet című produkciójának díszletéért. A legjobb jelmez díját Bajkó Blanka Aliz, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Úrhatnám polgár című előadásának jelmeztervezője vehette át. A legjobb színházi zene díját Kákonyi Árpád kapta az Örkény Színház Mesél a bécsi erdő című előadásáért. A Ma este megbukunk, a Centrál Színház Mark Bell rendezte produkciója a legjobb kommersz előadás díját nyerte el. A legígéretesebb pályakezdő díját Kovács D. Dániel kapta. A Különdíjat a Tünet Együttesnek ítélték oda a Szabó Réka rendezte, Sóvirág című előadásért.
Egy kategóriában már korábban odaítélték a díjat: a színikritikusok 6. alkalommal adományoztak életműdíjat, ezt az idén Székely Gábor rendező kapta. Székely Gábor a díjat átvéve emlékeztetett arra, hogy pár héttel ezelőtt „az egyik Budapesti színháznál megint iszonyú botrányt okozott a politika – vagy okoztunk?" „Valahogy ki kellene javítani, korrigálni kellene ezt a helyzetet" – mondta, közös kiállásra buzdítva a kritikusokat.
A Színházi Dramaturgok Céhe is ezen az ünnepségen adta át az évad legjobb magyar drámájának járó díjat, amelyet Esterházy Péternek ítéltek Mercedes Benz című darabjáért. A díjat a közelmúltban elhunyt író özvegye, Esterházy Gitta vette át Radnai Annamáriától, a dramaturg céh elnökétől. A laudációt Závada Pál író mondta.
A Színikritikusok Díjának gálaműsorát Novák Eszter rendezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak fellépésével. A díjakat átadó művészek között volt Békés Itala, Molnár Piroska, Hegedűs D. Géza, Bodrogi Gyula, Csomós Mari, Oszvald Marika színművész, Tordai Hajnal jelmeztervező, Darvas Ferenc zeneszerző, Antal Csaba díszlettervező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Orlai Tibor producer, Meczner János, Bagossy László, Zsótér Sándor és Ascher Tamás rendező, továbbá rendező szakos hallgatók.
MTI
Erdély.ma

2016. szeptember 23.

Erdélyieket is díjaztak (Színikritikusok Díja 2016)
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának A nyugalom című, Radu Afrim rendezte produkciója kapta a legjobb előadásnak járó elismerést a Színházi Kritikusok Céhének szerdai díjátadóján a Budapest Bábszínházban, ahol az előző évad legkiemelkedőbb teljesítményeit jutalmazták. A kitüntetettek sorából nem mAradt ki a Sepsiszentgyörgyi színház sem, legjobb jelmez díját Bajkó Blanka Aliz, az Úrhatnám polgár című előadás jelmeztervezője vehette át.
A színházi kritikusok 1979 óta minden évben díjakkal jutalmazzák az elmúlt színházi évad legjobb teljesítményeit. Az ünnepélyes díjátadó gála szeptember 21-én, a magyar dráma napján zajlott le olyan rangos művészek közreműködésével, mint például Békés Itala, Csomós Mari, Molnár Piroska és Bodrogi Gyula. Tizenöt kategóriában adtak át független szakmai díjaikat a színikritikusok a 2015–2016-os évad legjobbjainak.
A Színházi Kritikusok Céhének tagjai legalább kilencven premier megtekintése után töltötték ki a szavazólapot: eredményhirdetésre a Novák Eszter rendezte műsorban került sor. Ugyancsak itt adták át a Színházi Dramaturgok Céhe által Az Évad Legjobb Magyar Drámájának járó elismerést is. A díjat, amelyet Esterházy Péter Mercedes Benz című darabja nyert el, a közelmúltban elhunyt író özvegye vette át.
A kritikusoktól Pintér Béla A bajnok című darabja kapta a legjobb új magyar dráma díját. Hatodik alkalommal adtak át életműdíjat: Törőcsik Mari, Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás és Molnár Piroska után ezúttal Székely Gábor rendező vehette át a Varga Viktor ötvösművész által készített kitüntetést.
A legjobb előadás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Radu Afrim rendezte produkciója, A nyugalom lett. Ugyanez az előadás nyerte a legjobb díszlet díját is – Adrian Damian munkájáért –, holtversenyben a Proton Színház Látszatéletének Ágh Márton tervezte díszletével. A legjobb rendezést, ahogy tavaly, úgy idén is a Nemzeti Színházban látták a kritikusok. Ismét Zsótér Sándort jutalmazták, most a Galilei élete című Brecht-darab színreviteléért. Zsótér mellett a főszereplője is ráduplázott tavalyi díjára: Trill Zsolt vehette át a legjobb férfi főszereplőnek járó, tortaszeletre emlékeztető, csokoládéból készült díjat. Zsótér-rendezésben tűnt ki a legjobb női mellékszereplő is: Csombor Teréz, aki a Kecskeméti Katona József Színház Macska a forró bádogtetőn előadásában nyújtott alakításával érdemelte ki az elismerést. A legjobb női főszereplő egy független színházi előadásból került ki: Tenki Réka az Egyasszony című egyszemélyes darab (Orlai Produkciós Iroda – FÜGE) előadójaként lett díjazott. A legjobb férfi mellékszereplő Tasnádi Bence a Katona József Színház Az Olaszliszkai című előadásából. A legjobb kommersz előadás rendezőjeként Mark Bell vette át az elismerést, a Centrál Színház Ma este megbukunk című produkciójáért. A legjobb független színházi előadás a Hegymegi Máté rendezte Kohlhaas, a Zsámbéki Színházi Bázis, a Szkéné Színház és a szegedi MASZK Egyesület közös produkciója.
A legjobb gyerekelőadás az ESZME és a Vaskakas Bábszínház összefogásával született: Az időnk rövid történetét Hoffer Károly vitte színre. A legjobb jelmez díját a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Úrhatnám polgárának tervezője, Bajkó Blanka Aliz kapta. A legjobb színházi zene Kákonyi Árpádé, az Örkény Színház Mesél a bécsi erdőjének muzsikusáé. A legígéretesebb pályakezdő címet Kovács D. Dániel nyerte el, különdíjban pedig a Tünet Együttes Sóvirág című, Szabó Réka rendezte előadását részesítették a színikritikusok.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 7.

Tamásira és Dsidára emlékeznek Budapesten
Két nagy erdélyi író, költő, Tamási Áron és Dsida Jenő, valamint Mária Sándor felesége, Lola alakját is megidézi a budapesti Várkert Bazár irodalmi sorozatának őszi programja.
A 120 éve Farkaslakán született Kossuth-díjas íróra, Tamási Áronra és a 110 éve, Szatmárnémetiben született Dsida Jenő erdélyi magyar költőre szeptember 14-én emlékeznek irodalmi esttel. Ennek vendége Sipos Lajos, Láng Gusztáv és Fűzfa Balázs irodalomtörténészek és Basilides Alíz, Tamási Áron volt felesége lesz, a szerzők műveit Mátyássy Bence színművész tolmácsolja a közönségnek.
Október 4-én Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjának feleségéről, Matzner Loláról fog szólni a Várkert Irodalom estje, amelyen Ötvös Anna kassai történész-könyvtáros, a Lola könyve című kötet szerzője és Mészáros Tibor irodalomtörténész, a Márai-hagyaték gondozója fog beszélgetni az irodalmi sorozat házigazdájával, Juhász Annával.
Ötvös Anna könyvében először dolgozta fel Matzner Lola fotóalbumának anyagát, levéltári és sajtóforrások, levelek, naplók, interjúk segítségével felderítve a képeken látható figurák családi viszonyrendszerét.
Szemgödrünkben kihűlt ezüst címmel október 7-én verses-színházi zongoraestet rendeznek József Attila és Ady Endre verseivel
Erik Satie és Frédéric Chopin zenéjére hangolva. Fóris Szilárd zongoraművész és Menszátor Héresz Attila színművész az előadás összeállításakor olyan belső ívre törekedett, amely a születés, a felfedezés, a kamaszkori lázadás, a szerelem-elengedés, a ráeszmélés, a forradalmi elbukás, valamint a meghasonlás, a megbocsátás és a világtól elvonulás útjait járja be.
Szeptemberben három alkalommal, 11-én, 15-én és 25-én lesz látható a Várkert Irodalom sorozat részeként.
Hámori Gabriella színésznő előadása, amelyet Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 1935 és 1946 között írt naplója alapján készített.
A darab 2015-ös bemutatása óta több mint 50 teltházas előadás élt meg.
Szeptember 22-én pedig Ugron Zsolna Hollóasszony kisregényének rendhagyó színpadi változatát láthatja újra a fővárosi közönség Hámori Gabriella, Farkas Franciska, Lukáts Andor, Trill Zsolt és a szerző tolmácsolásában, áll a Várkert Bazár tájékoztatásában.
MTI; Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék