udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6 találat lapozás: 1-6

Névmutató: Tusa János

2005. április 19.

Április 17-én Székelytamásfalván az általános iskola felvette a falu nagy szülöttje, Thury Gergely (1826–1882) nevét. Az ünnep Hegyi István helybéli református lelkipásztor egyházi szertartásával kezdődött. Az iskola homlokzatára rögzített névtáblát, illetve a Thury család címerét id. Tusa János és Kopacz László az alma mater egykori pedagógusa és diákja leplezte le. /Bodor János: Iskolakeresztelő Székelytamásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2012. április 16.

Református kórusok találkozója
A kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton a főtéri templomban nyolc énekkar részvételével tartotta meg a kézdi-orbaiszéki református egyházmegye templomi kórusainak nyolcadik találkozóját.
A Bereczki László gidófalvi református lelkipásztor által tartott istentisztelet után Beder Imre helybeli református lelkész Kolonics István híres orgonaépítőre emlékezett halálának 120. évfordulóján. Elmondta: a templomban az általa készített 151 éves orgona ma is működőképes. Az 1826-ban a Bácskában született mester Fogarassy Mihály püspök felkérésére érkezett Erdélybe, Kézdivásárhelyen 1851-ben telepedett le, és számos orgonát készített római katolikus és református templomok számára. A megemlékezést követően a papolci református vegyes kórus (karnagy Márton János), a kantai Szentháromság római katolikus templom kórusa (Héjja István), a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda (Demény József és Balázs István), a kézdikővári római katolikus kórus (Csulak Csaba), a székelytamásfalvi református férfikar (id. és ifj. Tusa János), a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara (Héjja István), a gidófalvi református egyház kórusa (Sárdi Hunor) és a helybeli Boldog Özséb Kórus (Gergely Gábor) énekelt.(Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. március 17.

Ünnep Székelytamásfalván
Olvasói levél
Székelytamásfalván vasárnap fél tízkor a székelytamásfalvi, szörcsei és zabolai lovasok felvonulásával kezdődött a nemzeti ünnepünk alkalmából szervezett rendezvény, majd az 1848-as hősök emlékművének koszorúzására került sor. A lovasok és a kovásznai fúvószenekar vezetésével a nagyszámú ünneplő közösség a kultúrotthonba vonult, ahol az ünnepi áhítat után a Thury Gergely I–VIII. Osztályos Iskola diákjai felelevenítették az 1848-as eseményeket.
Ünnepi beszédet mondott Thiesz János, Kovászna város polgármestere, Ádám Attila Péter, Zabola község polgármestere, valamint Ambrus Attila helyi tanácsos. A magyar és székely himnusz eléneklése előtt dr. Cseresnyés Péter Fideszes országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplő közösséget. A rendezvényt Thiesz Katalin népdalénekes, tanítónő, valamint a kovásznai fúvószenekar és a székelytamásfalvi dalárda előadása tette szebbé, ünnepélyesebbé.
Tusa János, Székelytamásfalva
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. április 4.

Református kórusok találkozója
A kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton a főtéri templomban nyolc énekkar részvételével tartotta meg a kézdi-orbaiszéki református egyházmegye templomi kórusainak tizenkettedik találkozóját, melyen nyolc énekkar mintegy kétszáz tagja vett részt. A szervezők – akárcsak az előző esztendőkben – a római katolikus egyházközség két kórusát és a nyugdíjasklub énekkarát is meghívták a rendezvényre.
A Ruszka Sándor József iskolalelkész által megtartott istentiszteletet követően egymás után a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara (vezényelt Héjja István ny. zenetanár), a kantai Szentháromság római katolikus templom énekkara (Fórika Balázs kántor), a papolci református vegyes kórus (Márton János kántortanító), a kézdivásárhelyi Boldog Özséb Kórus (Gergely Gábor zenetanár), a dálnoki Harmónia kórus (Oláh-Badi Krisztina zenetanár), a felsőcsernátoni református vegyes kar (Ruszka Sándor József iskolalelkész), a székelytamásfalvi református férfikar (ifj. Tusa János kántortanító) és a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda (Demény József ny. zenetanár és Balázs István kántor) mutatta be repertoárját. Ezt követően közös énektanulás, a megtanult énekszám előadása, emléklapok kiosztása, az énekkarok zászlóira szalagtűzés és szeretetvendégség volt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. július 18.

Kórustalálkozó Székelytamásfalván
Szombaton hat környékbeli kórus találkozott Székelytamásfalván: a helyi férfikórus megalakulásának 43. évfordulóját is ünnepelték.
A mezőfalu református templomában a vendéglátók mellett fellépett a papolci református vegyes kórus, a szörcsei és kovásznai református férfikórus, a zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar és a Kézdivásárhelyi Hálaadás Református Dalárda. A találkozón jelen volt Zabola polgármestere, Fejér Levente és helyettese, Demes Botond. A fellépéseket megelőzően istentiszteleten vettek részt a kórustagok. Hegyi István lelkész igehirdetésében az Isten és éneklés közötti összefüggést boncolgatta. A földön és égben egy dolog közös: az éneklés. Aki énekel, az kétszeresen imádkozik. Az igaz ének a legszebb imádság – idézte Luther Márton mondását. A kórusok a templombeli fellépés után a Thury-kastély udvarára vonultak – a zeneszerető helybeliektől kísérve –, ahol a kopjafáknál rótták le kegyeletüket az elődök iránt. A koszorúzás alatt a székelytamásfalvi férfikar a Jobban tiéd, Uram sorait énekelte id. Tusa János karnagy vezetésével (a templomban ifj. Tusa János vezette a dalárdát). Az ünnepséget közös ebéd zárta a kultúrotthonban. (bokor)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. július 26.

Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918
A Székely Nemzeti Múzeumban 2017. július 28-án, pénteken 18 órától új időszakos kiállítás nyílik Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 címmel. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállítása az első világháború mindennapjait, a harcmezőkön és a hátországban élő erdélyi emberek életét idézi meg egy sajátos történeti forrás, a frontról küldött tábori levelek segítségével. A megnyitó alkalmával bemutatásra kerül dr. Pozsony Ferenc Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 című kötete is, amely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiadásában jelent meg 2016-ban.
A 280, frontról hazaküldött levelet és képeslapot a haza védelme iránt elkötelezett tüzér, az erdélyi Zaboláról származó Pozsony Ferenc (1893-1978) írta. A leveleket a család őrizte meg.
A tudósítások sajátos nyelvezetükkel lefordítják és személyessé teszik a Nagy Háború hétköznapjait és csatáit, és a történelem részesévé teszik a levelek címzettjeit. A távol lévő tüzér kérdései, „otthon járó gondolatai” és aggódása nyomán a családtagok életébe is bepillantást nyerünk.
A családtörténeti adatok megmutatják, hogyan válik Ferenc tüzér „elszenvedőből” a nagyvilágra és a szűkebb hazájára figyelő, hazatérve életét alakítani kívánó személyiséggé. Mindeközben ő maga és az otthon lévők sok szenvedésen és megpróbáltatáson mennek keresztül. A kiállítással „a nagy verekedésnek” a falusi földműves világrendet is végérvényesen megváltoztató szerepét és hatását teszik kézzelfoghatóbbá a látogatók számára.
A kiállítás kurátorai: dr. Bereczki Ibolya (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, főigazgató-helyettes) és dr. Pozsony Ferenc (egyetemi tanár, akadémikus). A megnyitón köszöntőt mond Vargha Mihály igazgató, a tárlatot dr. Bartha Elek egyetemi professzor, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese nyitja meg. Közreműködik a székelytamásfalvi férfikórus. Vezényel ifj. Tusa János.
A tárlat 2017. október 1-ig látogatható.
A kiállítás támogatói: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, OTKA K 115873, Pro Museum Egyesület, Zabola. Erdély.ma



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék