udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3 találat lapozás: 1-3

Névmutató: Urák István

2006. december 14.

Urák István /sz. Köpec, 1974. nov. 2,/ arachnológus, egyetemi adjunktus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszékének tanára a BBTE Biológia-Kémia Karán diplomázott 1988-ban, 2005-ben szerzett doktori diplomát a BBTE-n, szakdolgozatát arachnológiából írta. Számos szakmunkát közölt, közel 20 új pókfajt jelzett Románia faunáján. /Farkas Imola: Alaptalan a pókoktól való félelmünk. Beszélgetés Urák István arachnológussal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2007. szeptember 22.

Rendhagyó kötet jelent meg a térségben élő vagy innen elszármazott magyarok augusztusi világtalálkozójára időzítve: Bakk Miklós, Kovács József-Szilamér és Sylvester Zoltán: Háromszéki kutatók doktori disszertációi. Egyedi vállalkozás, mert a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek téziseit foglalja össze, ez a kiadvány rávillant arra a szellemi erőforrásra, amely a világ különböző pontjairól irányítható (lenne) Székelyföldre. A társadalom- és természettudományok, illetve a mérnöki szférában tevékenykedő huszonnégy szerző doktori dolgozataikat európai vagy amerikai egyetemeken védték meg. A társadalomtudományok terén publikáló tizenöt szerző: Bakk Miklós, Bodó Barna, Borcsa János, Flóra Gábor, Kerekes László, Kolumbán Vilmos József, Kovács Gergely, Márton Albert, Nagy Attila, Pál Judit, Pozsony Ferenc, Salat-Zakariás Erzsébet, Székely Zsolt, Tóth Zsombor, Zsigmond Győző. A természet- és mérnöki tudományok fejezetében kilenc szakmunka olvasható Ambrus Zoltán, Balázsi Gábor, Bende Attila, Csiki Zoltán, Jancsó Árpád, Kovács József-Szilamér, Sylvester Zoltán, Szőcs Géza és Urák István. Előbbiek között egyaránt vannak Erdélyben vagy Bukarestben dolgozók és külföldön élők. Ennek a könyvnek az ötletgazdája, mindenese Kovács József-Szilamér, jelenleg Medgyesen élő, ott dolgozó geológus, aki szerint a kiadvány egy nagyszabású elképzelés első, kezdeti lépése, egy tégla az egyelőre nem létező székelyföldi egyetem falában. /Mózes László: Kutatói erőforrások térképe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2009. március 27.

Március 26–29. között ötödik alkalommal szervez a Sapientia EMTE nemzetközi Kárpát-medencei környezettudományi konferenciát. Mócsy Ildikó előadótanár bevezetőjében kifejtette: a kétévente Kolozsváron megrendezett konferencia célja az, hogy a résztvevők együtt keressenek megoldást a környezettudomány által feltérképezett gondokra, ugyanakkor lehetőséget adjanak a fiatal szakembereknek munkásságuk bemutatására. Szép Sándor egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektor-helyettese kitért arra, hogy a környezettudományt többek között a környezetet ért hatások felbecsülése teszi egyre divatosabbá. Végezetül Urák István előadótanár, a Sapientia egyik tanszékvezetője a konferencia szükségességéről értekezett. Idén négy országból – Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Románia – 134 résztvevő érkezett a konferenciára, a bemutatott dolgozatok száma 94. „Erdély, illetve Kolozsvár legégetőbb környezetvédelmi gondja a por, a zaj, a közlekedés okozta szennyeződés általában, a nagyon kevés zöldterület” – összegzett Mócsy Ildikó előadótanár. /N.-H. D.: Nemzetközi környezet-tudományi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék