udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 23 találat lapozás: 1-23

Névmutató: Pambuccian, Varujan V.

1997. december 16.

A romániai tanügyi törvény módosítását - amely a szenátusban megbukott - a képviselőház eredeti formájában fogja elfogadni. Erről a román képviselőház kisebbségi csoportjának vezetője tájékoztatta dec. 16-án Budapesten Gellért Kis Gábort, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnökét. A Varujan Pambuccian-vezette román delegáció kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra.Varujan Pambuccian az MTI-nek beszámolt arról, hogy az elmúlt napokban Emil Constantinescu román államfővel is konzultált a tanügyi törvényről. Megerősítést kapott az elnöktől arra vonatkozóan, hogy a szenátusi szavazás során bekövetkezett hibát a képviselőházi voksoláskor kijavítják. A képviselőház kisebbségi csoportja messzemenően támogatja az RMDSZ-nek a romániai oktatási és tanügyi törvény megváltoztatására tett lépéseit. Varujan Pambuccuin hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az RMDSZ egyik-másik elképzelését maximalistának tartja. A romániai képviselő szerint a Babes-Bolyai Egyetem román és magyar tagozata hagyományosan egységes keretek között létezik, mégpedig jól, így ezt a formát meg kell tartani. Egy különálló egyetem létrehozásával ugyanakkor egyetért Varujan Pambuccian, s úgy vélte, ehhez rendelkezésre áll a megfelelő színvonalú egyetemi oktatói állomány. - A megbeszélésen szó volt a kisebbségek magyarországi országgyűlési képviseletének kérdéséről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

1998. szeptember 12.

Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./

2001. május 21.

Máj. 18-19-én Lenni vagy nem lenni a világhálón mottóval e-business konferenciát szervezett Kolozsváron a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúság Frakciója (RMKT - RIF) és a Közgazdász Klub (KGK). Varujan V. Pambuccian, a képviselőház IT és kommunikációs bizottságának elnöke beszámolt arról, hogy az elektronikus aláírásra vonatkozó törvényt megszerkesztették, készen áll a parlamenti elfogadásra. Most készül van az elektronikus közjegyzői és az elektronikus archívumok és dokumentumokra vonatkozó törvény. A képviselő szerint az e-business fejlődését a román kormány és a görög állami kézben levő OTE telefontársaság között megkötött "szerencsétlen szerződés" is gátolja. - A 2003-ra tervezett liberalizáció komoly megpróbáltatás elé állítja a RomTelecomot. /Kiss Olivér: E-businessről elméletben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2001. szeptember 28.

Ion Iliescu elnök sorban találkozik a parlamenti pártok képviselőivel. Lehetséges, hogy a Nagy-Románia Párt jövő heti látogatása elmarad, miután az államfő közölte, nem hajlandó fogadni Vadim Tudort, aki nemrégiben gyanús kapcsolatok fenntartásával vádolta az elnököt. - A találkozókon minden alakulat beszámol sajátos problémáiról is. A nemzetiségek frakciójának vezetője, Varujan Pambuccian biztosította az államfőt, hogy minden kisebbség anyaországában lobbizik Románia integrációjáért. A Demokrata Párt küldöttségének vezetője, Traian Basescu pártelnök kijelentette, pártja támogatja az euroatlanti integrációért tett erőfeszítéseket. Basescu intézményesített korrupcióval vádolta a kormánypártot, s figyelmeztette az államfőt: pártja harcba száll a PSD-vel. Nastase optimista nyilatkozata szerint a jövő évi költségvetés október 10-ig a parlament elé kerül. /E. Ferencz Judit: Iliescu nem tárgyal a PRM-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2004. október 13.

Egy olyan kisebbségi törvényt szeretnénk, amely magába foglalja a kulturális autonómia elemeit is – mondta Markó Béla a képviselőházban tartott sajtóértekezletén a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek csoportjával folytatott megbeszélés után. A kulturális autonómia egyaránt érdeke minden nemzeti kisebbségnek, mert ez lehetővé tenné egy saját intézményrendszer létrehozását és annak teljes felügyeletét – mondta a szövetség államelnök-jelöltje, ezért a választások után egy olyan kisebbségi törvényt fognak a parlament elé terjeszteni, amely pontosan meghatározza a nemzeti kisebbség fogalmát, a Romániában élő nemzeti közösségeket, a kisebbségi szervezetek jogi státusát, és intézményi kereteket biztosít kulturális autonómiájuk megteremtésére. Varujan Pambuccian, a kisebbségi szervezeteket tömörítő parlamenti csoport vezetője kiemelten fontosnak tartotta, hogy az etnikumok kulturális önazonosságának megőrzése végett az oktatási és művelődési minisztériumban legalább államtitkári szinten legyenek képviselve a kisebbségek érdekei. /(Szász Attila): Kisebbségi törvényről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2004. december 29.

Bizalmat szavazott a parlament a liberális Calin Popescu Tariceanu kabinetjének. A szenátus és a képviselőház december 28-i együttes ülésén 265 "igen" és 200 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül szavazta meg a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Román Humanista Párt szövetségével létrejött koalíciós kormányt, amelyet a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is támogattak. Tariceanu kijelölt miniszterelnök bemutatta a kormányprogramot és 24 tagú kormányát. Tariceanu kifejtette: kormánya valamennyi román állampolgár képviselője kíván lenni, függetlenül azok politikai meggyőződésétől. A volt kormánypárt /SZDP/ részéről Victor Ponta elmondta: minden, ami pozitívum Tariceanu kormányprogramjában, azt a szociáldemokratáktól leste el, a többi demagógia. Bírálta, hogy az egyik államminiszteri tisztség az RMDSZ-nek jutott, véleménye szerint az, hogy egy magyar koordinálja a művelődést és az oktatást, a Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. A kisebbségek részéről felszólaló Varujan Pambuccian kifejtette: a nem magyar nemzeti kisebbségek alkotta frakció elégedett volt az elmúlt négy évben a szociáldemokrata kormány tevékenységével, és azt remélik, hasonló együttműködést sikerül megvalósítani a Tariceanu-kabinettel is. A NRP képviselője ez alkalommal is hangoztatta: pártja nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. Véleménye szerint ez a koalíció nemzetközi nyomásra jött létre. Az RMDSZ részéről Verestóy Attila szenátor biztosította a kormányt a szövetség támogatásáról. /Sz. K.: Bizalmat szavaztak a Tariceanu-kabinetnek. Érvényesült a papírforma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2005. december 16.

A nemzeti kisebbségek napja alkalmával Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes találkoztak a kisebbségek képviselőivel december 14-én. Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke kiemelte, 2000 óta most történt meg először, hogy Románia miniszterelnöke megbeszélést folytat a nemzeti kisebbségekkel. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az általa vezetett kabinet fontosnak tartja a kisebbségvédelmi kérdés rendezését. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetője hasznosnak értékelte a találkozót. /Kisebbségek képviselőivel találkozott Markó Béla és Calin Popescu Tariceanu. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

2007. november 22.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke közölte, október folyamán felkeresték a romániai nemzeti kisebbségek képviselőit azzal, hogy támogatást keressenek az európai parlamenti választásokra, cserében pedig érdekeik brüsszeli képviseletét ígérték. Varujan Pambuccian örmény képviselő, a kisebbségek parlamenti frakcióinak vezetője elmondta, az erdélyi örmény közösség tagjai hagyományos módon az RMDSZ-re szavaztak. Gvozdenovici Vladimir, a romániai szerb közösség képviselője hangsúlyozta, kiválónak tartja a szerb és a magyar érdekvédelmi szervezet közötti kapcsolatot. /Kisebbségek az RMDSZ-szel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2010. április 21.

Célegyenesben az alkotmányvita
Huszonöt tagú alkotmánymódosító bizottság létrehozását szavazta meg tegnap a parlament két házának együttes plenáris ülése. A testület összetétele is pártokon felüli támogatást élvezett; eszerint a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták nyolc-nyolc, a liberálisok négy, az RMDSZ és a függetlenek két-két, a nemzeti kisebbségek pedig egy tagot delegálhatnak az alkotmánymódosító szakbizottságba.
A kétharmados többséggel döntő testület elnökét a PD-L adja Daniel Buda személyében, helyettesei egy-egy liberális és szociáldemokrata honatya lesznek. A titkári teendőket Varga Attila és Varujan Pambuccian látják el, a szövetség másik „alkotmánymódosító képviselője” Márton Árpád lesz. Mint ismeretes, a tavalyi elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan Traian Băsescu államfő kezdeményezésére népszavazást tartottak az egykamarás parlament felállításáról és a képviselők számának háromszázban való maximalizálásáról. Az ellenzéki pártok nem szorítkoznának csupán a népszavazáson feltett két kérdésre.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. április 30.

Oktatási törvénytervezet: nincs szükség magológépekre
Az ellenzék távollétében került sor tegnap az oktatási törvénytervezet vitájára. A kormánypárti politikusok azt hangsúlyozták, hogy a jogszabály az oktatási rendszer decentralizálását szolgálja.
Ha marad a jelenlegi felmérési mód az oktatási rendszerben, fennáll a veszély, hogy „gyerekeinket feladatmegoldó robotokká vagy régi szövegelemzéseket visszamondó gépekké változtassuk” – jelentette ki Daniel Funeriu oktatási miniszter a tanügyi törvénytervezet tegnapi, a parlament épületében megrendezett nyilvános vitáján. A tárcavezető szerint az új jogszabály ezzel szemben bevezeti a transzdiszciplinális vizsga fogalmát, amely révén a diákok a modern kor elvárásainak megfelelni tudó, felkészült emberekké válnak.
Hozzátette, a tervezet egyetlen előírása sem ültethető gyakorlatba elit pedagógusi gárda nélkül. A pedagógusképzés az egyetemeken és a mesterképzőkön zajlik majd, de a legjobb szakemberek számára létrehozzák „az érdemes tanár” címet. Ezt azok szerzik meg, akik a mesterképző elvégzése után egy év rezidensi időszakot is letöltenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetben szerepel az előkészítő osztályok bevezetése, valamint a kilencedik osztálynak a középiskolából az általános iskolába való áthelyezése.
A vitán Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Demokrata-Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, a kisebbségek és a függetlenek honatyái vettek részt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői korábban bejelentették, hogy nem jelennek meg a megbeszélésen.
Traian Băsescu államfő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai oktatási rendszer a leggyengébb az Európai Unióban, amit a szakemberek jelentései és az európai felmérések is bizonyítanak. Úgy vélte, ezért fontos, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a gazdasági elvárásoknak, versenyhelyzetnek. Hangsúlyozta, az egyetlen módja annak, hogy jó tanügyi törvény szülessen, ha az illetékesek a politika mellőzésével az oktatás prioritásait tartják szem előtt. Szerinte eddig nem került sor az oktatási rendszer módosítására, csak „foltozgatások” történtek. Mint mondta, nem ért egyet azokkal, akik azt állítják, recesszió idején nem időszerű a tanügyi reform, úgy vélte, ellenkezőleg, az oktatási rendszer módosítása elősegítheti a válságból való kilábalást.
Boc: nincs szükség magológépekre
A jelenlegi oktatási rendszert ostorozta hozzászólásában Emil Boc kormányfő is, aki szerint az új törvény „felszámolja a felsőoktatáson belüli érdekcsoportokat”. „Tudjuk, mit csinálnak a gyerekeink. Olyan táskával mennek iskolába, amelyet egy kézzel nem lehet felemelni, és kis robotokként jönnek haza, visszamondják a leadott információkat. Nincs idejük sem a családra, sem más, iskolán kívüli tevékenységekre, másnap fáradtan mennek iskolába, állandóan rohannak, hogy megfeleljenek egy olyan oktatási rendszernek, amely tölcsérrel tölti a fejükbe az információkat, és azt kéri számon, amit bemagoltak” – részletezte a korábban egyetemi tanárként dolgozó kormányfő.
A felsőoktatás kapcsán kifejtette, ki kell küszöbölni a szolgálati idő kritériumát, a teljesítménynek kell érvényesülnie, hiszen „a teljesítménynek nincs kora”. Az RMDSZ támogatja az új oktatási törvénytervezetet, ugyanis ez az oktatási rendszer megreformálására törekszik, beleértve a kisebbségek nyelvén történő oktatást is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a tervezet magában foglalja a kisebbségi oktatás decentralizálását, amire szerinte nagy szükség van. Úgy vélte, az új rendszer, amelyben a döntési jog és a finanszírozás a helyi önkormányzatok kezében van, sokkal jobban meg tud felelni a gazdasági válság kihívásainak. A szövetségi elnök rámutatott, a romániai oktatási rendszer instabil, átláthatatlan és túlközpontosított, ezen pedig változtatni kell.
Varujan Pambuccian a kisebbségek frakciójának képviseletében kifejtette, az új törvénynek tartalmaznia kell a tanári bérek kifizetéséhez és a kispénzű diákok számára folyósítandó ösztöndíjakra szükséges keretet.
Egyszerű indítványt nyújt be a PNL
Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke hevesen támadta a tervezetet, kifejtve, ez „copy-paste” módszerrel készült, és nem az amúgy alulfinanszírozott oktatás decentralizását tűzi ki célul. Többek között azt kifogásolta, hogy a tárca bírságot róna ki az órákról lógó diákokra, és úgy vélte, a kormány úgy akar kilábalni a válságból, hogy „pénzt lop a szülőktől”. Az ellenzéki politikus a kisebbségi oktatásra vonatkozó passzusok ellen is szót emelt, többek között az ellen, hogy azok a kisebbségi iskolák, amelyek egyedülállóak egy településen, a diákok létszámától függetlenül megtarthatják jogi státusukat. Azt is kifogásolta, hogy ezen tanintézetek vezetősége a belső levelezést az illető kisebbség nyelvén bonyolíthatja le.
Eközben a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy holnap benyújtja a szenátusban az oktatás témájában kezdeményezett egyszerű indítványát. Andrei Marga volt tanügyminiszter szerint ez négy kérdéskört érint: az elbocsátásokat, a költségvetést, az egységes bérezési törvényt és a tanügyi törvénytervezetet.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

2010. május 6.

Isărescu: a kormány hazudik. Markó: fájdalmas intézkedések jönnek
A költségvetési bevételek növelésére tett kormányzati kísérletek kudarcot vallottak, a kormány pedig hazudott, amikor azt ígérte, hogy képes a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 39 százalékára emelni az államkassza bevételeit – fogalmazott csütörtökön Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. A nagy kiadásokkal járó szociális állam működtetése nagy költségvetési bevételeket igényel, szögezte le a jegybank elnöke. Közben Markó Béla kormányfőhelyettes azt mondta: „nagyon kemény és fájdalmas” megszorító intézkedések várhatók a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalások nyomán.
Mugur Isărescu az infláció alakulásáról szóló negyedéves jegybanki jelentés ismertetése során azt mondta: hazugságnak bizonyult a kormányzat azzal kapcsolatos ígérete, hogy a GDP 39 százalékára emeli az államkassza bevételeit, mivel az erre irányuló lépések sorozatosan kudarcot vallottak. Hozzátette, a kormány újabb elbocsátásokkal számol a közszférában, ezzel párhuzamosan az adóemelés lehetőségét is vizsgálja. Hozzátette, 2009 végén az államkassza bevételei a GDP 31 százalékát érték el.
Arról is beszélt a BNR-elnök, hogy a legnagyobb felelősséggel járó döntések politikai jellegűek, ezért szakértői kormány helyett a politikusoknak kell vállalniuk az ország vezetését. A szakértői kormány létrehozásának lehetőségét az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetette fel szerdán.
Mugur Isărescu a kormányfővel és több miniszterrel együtt Traian Băsescu államfővel vitatták meg az IMF-megállapodás bizonyos vetületeit. A jelenleg Romániában tartózkodó IMF-küldöttség úgy döntött, hogy két nappal meghosszabbítja misszióját, mivel egyelőre nem sikerült megállapodnia a bukaresti vezetéssel, hogy milyen eszközökkel lehet fedezni a költségvetési hiányt.
Isărescu: a szociális állam magas adókkal jár
Az elmúlt napokban több forrásból is kiszivárgott, hogy a tervek között szerepel a jelenleg 19 százalékos áruforgalmi adó (áfa – TVA) és a 16 százalékos egységes adókulcs több százalékpontos növelése.
A jegybank ellenzi az áfa-emelést, Isărescu szerint az adók növelés is ártana a gazdaságnak. A BNR-elnök csütörtökön azt mondta: Románia fordulópont előtt áll, el kell döntenie, hogy szociális államot kíván-e, és ha igen, akkor valóban adóemelés szükséges, mivel ez gazdasági beavatkozásokat feltételez, ehhez pedig növelni kell az államkassza bevételeit.
„Választanunk kell egy követendő modellt, mivel a jelenlegi nem nevezhető annak. Fordulópont előtt vagyunk, és döntenünk kell. Aggasztónak tartom a társadalmi vita minőségét, mivel az kitartóan szociális, de alacsony jövedelmű államot akar. Ilyesmi sehol a világon nincs” – fogalmazott Mugur Isărescu.
A jegybank elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a kormány szigorúan alkalmazná az IMF-fel közösen leszögezett reformintézkedéseket és ne emelje az adók szintjét, mivel egy gyengélkedő gazdaság számára ez nem kívánatos.
A Mediafax hírügynökség az IMF-küldöttség és a kormány közti tárgyalásokhoz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy a költségvetési hiány adóemelés nélkül is a GDP 7 százaléka alatt tartható lenne drasztikus személyzetcsökkentéssel a közszférában.
Markó: fájdalmas lépések következnek
Traian Băsescu államfő csütörtök délelőtt a kormánykoalíció pártjaival konzultált az IMF-fel folyó tárgyalásokról. A találkozón Emil Boc kormányfő és Markó Béla miniszterelnök-helyettesen kívül részt vett Gabriel Oprea, a függetlenek frakciójának vezetője, valamint Varujan Pambuccian, a kisebbségek képviselőházi csoportjának vezetője is.
Markó Béla sajtótájékoztatón azt mondta: a Cotroceni-palotában tartott megbeszélésen különböző megoldási változatokról és alternatívákról esett szó.
Vannak alternatívák – mondta Markó –, „vagy növeljük az adókat, vagy csökkentjük a költségvetési kiadásokat. „Egy dolog biztos: nagyon szigorú és fájdalmas intézkedéseket kell gyakorlatba ültetnünk. Máskülönben nem lehet biztosítani a költségvetés egyensúlyát” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Krónika (Kolozsvár)

2010. október 25.

Bizalmatlansági indítvány: nem szavaz a PDL és az RMDSZ
A kormánykoalíciót alkotó pártok tegnapi tárgyalásán döntés született arról, hogy azt javasolják a koalíciót támogató parlamenti alakulatoknak, ne vegyenek részt a holnapi bizalmi szavazáson. Adriean Videanu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke közölte, ez csupán ajánlat a koalíció részéről.
A PDL és az RMDSZ mindenesetre már döntött: előbbi alakulat frakciói vasárnap este, utóbbié tegnap döntöttek arról, hogy a szavazáson részt vesznek ugyan, de voksolni nem fognak. Videanu szerint az ellenzék csupán politikai okokból nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, és a rendszerváltás óta először azt akarja, hogy a parlament helyett az utcán „vitassák meg” a kormánybuktató dokumentumot.
Hogy ezen mit értett, azt Gheorghe Flutur, a párt alelnöke magyarázta el, aki szerint a PDL-nek információi vannak arról, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) utcai erőszakra bujtogatja szimpatizánsait a bizalmi szavazás napján. Flutur szerint a PSD megyei szervezetei arra készülnek, hogy a párt többbusznyi és -vonatnyi szimpatizánsát utaztassák Bukarestbe szerdán. A politikus szerint a PSD vezetői a kezdetektől tudják, hogy a bizalmatlansági indítványnak nincs esélye, ezért a bizalmi vitát ki szeretnék vinni az utcára, „ami sajnálatos lépés egy magát európainak tartó párt részéről”. A PSD által szervezett bukaresti megmozdulások kapcsán tegnap Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere közölte, a rendfenntartó erőkkel együtt figyelemmel követik a tüntetők mozgását, és felkérte a szakszervezeti vezetőket, viselkedjenek felelősen. Emellett arra kérte az öregeket és a kisgyerekes családokat, hogy holnap maradjanak távol azon útvonalaktól, ahol a tüntetések zajlanak.
Nem szavaz a két kormánypárt és a kisebbségi frakció sem
A PDL egyébként végleg eldöntötte, hogy nem vesz részt a holnapi szavazáson: a párt honatyáinak és vezetőinek vasárnap esti ülésén arról határoztak, hogy a PDL-s képviselők és szenátorok jelen lesznek ugyan a voksoláson, de nem fognak szavazni. Az RMDSZ tegnap ugyanígy döntött: a szövetség frakcióülésén elhatározták, hogy az RMDSZ szenátorai és képviselői nem vesznek részt a voksoláson.
Markó Béla szövetségi elnök közölte: az ülésen a PDL-hez hasonlóan részt vesznek, de szavazni nem fognak a honatyák. Mint kifejtette, erről a frakciótagok többségi szavazata alapján döntöttek. „A bizalmatlansági indítvány benyújtása politikai aktus, így a mi válaszunk is politikai. Ott leszünk a bizalmi szavazáson, de voksolni nem fogunk” – hangoztatta Markó. A többi kisebbség képviselőit tömörítő frakció sem áll az ellenzék mellé: Varujan Pambuccian frakcióvezető este közölte, nem szavazzák meg az indítványt, sőt a szavazáson sem vesznek részt.
Ponta: gazemberség a PDL döntése
A kormánypárti döntés alaposan kihozta a sodrából Victor Pontát, a PSD elnökét: tegnapi nyilatkozata szerint a PDL lépése „az elmúlt húsz év legnagyobb gazembersége”. A politikus úgy vélte, a PDL „túszul ejtette” saját képviselőit. Mindemellett arról is beszámolt, hogy míg más ellenzéki vezérek tíz televíziós műsorban léptek fel, a PSD tíz kormánypárti voksot szerzett meg az indítványhoz azáltal, hogy befogadta a pártjukból kilépett PDL-s honatyákat. Az ellenzék egyébként is rendkívül aktív a kormánypárti honatyák csábításában, elsősorban az RMDSZ-re „utaznak”.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ugyanakkor némileg árnyalta tegnap Radu Moldovan, a PSD szóvivője által még pénteken mondottakat, miszerint amennyiben az RMDSZ átáll, a következő kormányban is megtarthatja jelenlegi tisztségeit. Antonescu szerint az ajánlat kissé még korai, mivel az ellenzéki pártoknak előbb tárgyalniuk kellett volna az RMDSZ-szel. A pártelnök egyébként úgy vélte, azáltal, hogy a kormánypárti honatyák nem szavazhatnak, csökkent annak az esélye, hogy a bizalmatlansági indítványt elfogadja a parlament.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

2011. június 22.

Bãsescu javaslata: a nyolc nagymegye mellett Hargita és Kovászna megmaradhatna
A nyolc nagyrégió mellett Hargita és Kovászna megye is megmaradhatna - ilyen kompromisszumos megoldást vázolt a Krónika értesülései szerint Traian Bãsescu államfõ a kormánykoalíció pártjaival összehívott tegnap délutáni, zárt ajtók mögött lezajlott egyeztetésen. A tárgyalásra õ hívta meg a parlamenti pártok vezetõit, és ezen az általa kezdeményezett alkotmányreformról, valamint a szintén általa szükségesnek tartott közigazgatási átszervezésrõl fejtették ki álláspontjukat a résztvevõk. Lapunk tegnap este úgy értesült: a két székely megye megmaradása az egyetlen kompromisszum, amelybe az államfõ hajlandó belemenni.
Mint arról beszámoltunk, az államfõ nyolc mamutmegyét szeretne a jelenlegi 42 helyett, mivel indoklása szerint így csökken a bürokrácia, és az európai uniós alapokhoz való hozzáférés is könnyebbé válik. Az eredeti felvetés szerint a három székely megye Brassó, Szeben és Fehér megyével kerülne egy megamegyébe míg Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal alkotna egy nagymegyét, azaz ez a felosztás követné a jelenlegi fejlesztési régiók határait. Az RMDSZ ugyanakkor korábban jelezte: ez számára elfogadhatatlan, és továbbra is a saját, tizenhat régióval számoló változatát tekinti kiindulópontnak, amelynek értelmében Hargita, Kovászna és Maros megye egy székelyföldi, Bihar, Szatmár és Szilágy pedig egy partiumi régiót alkotna.
Az államfõ mostani kompromisszumos javaslat értelmében a két székely megye megmaradna ugyan, de elveszne Maros, valamint a jelentõs magyar lakossággal rendelkezõ partiumi megyék. ?rtesüléseink szerint az RMDSZ a szövetség miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT) szombati ülésén vitatja meg, hogy elfogadja-e az államfõ javaslatát, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a koalíció felbomlása sem elképzelhetetlen. Az egyeztetés után közvetlenül szokatlan módon az RMDSZ-es delegáció tagjai - Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Máté András, a képviselõházi és Fekete Szabó András, a szenátusi frakció vezetõje, illetve Seres Dénes képviselõ - nem nyilatkoztak a tárgyalásokon elhangzottakról. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke késõbb mégis megszólalt, és kijelentette: az RMDSZ továbbra sem fogadja el a nyolcmegyés tervezetet, de ezen túlmenõen semmilyen egyéb tervrõl nem esett szó az egyeztetésen. Leszögezte: keresik a kompromisszumos megoldást, és még hétfõn is egyeztetnek a koalíciós partnerekkel. Lapunk értesülését támaszthatja alá viszont az a tény is, hogy az egyeztetést követõen tartott sajtótájékoztatóján Traian Bãsescu arról beszélt: hétfõn folytatódhatnak a koalíciós egyeztetések az átszervezésrõl, akkor alakítják ki a tervet eddig ellenzõ alakulatok álláspontjukat a tegnap elhangzott javaslatokról. Az államfõ szerint minden megoldás jobb, mint az, ami jelenleg van. Mint kifejtette, a közigazgatási átszervezésrõl hajlandó kompromisszumos megoldást elfogadni, és tovább kell tárgyalni a kérdésrõl. Megértem a kisebbségek azon óhaját, miszerint ragaszkodnak a helyi, regionális hagyományaikhoz, kultúrájukhoz. Nem tartozom azon politikusok közé, akik attól félnek, hogy az ott lakók a hátukon viszik ki Hargita és Kovászna megyét Magyarországra - fejtette ki az államfõ.
Boc: nem kell majd sokat utazni
Emil Boc kormányfõ is azt közölte: jövõ hét elején folytatják a koalíciós egyeztetést a közigazgatási átszervezésrõl. A régióátalakítás kapcsán õ is a PDL által javasolt, nyolc mamutmegyés változatot vette védelmébe. Szerinte ez azért szükséges, mert így a nagymegyék közvetlenül, könnyebben jutnak majd hozzá az uniós forrásokhoz. Az átszervezéssel kapcsolatos félelmek kapcsán kijelentette, a PDL tervezete nem jelenti azt, hogy a polgároknak azonnal le kell cserélniük okmányaikat, azok a lejártukig megõriznék érvényességüket. Emellett azt is elmondta, hogy a nagyobbik kormánypárt tervei nyomán a mai megyeközpontok megõriznék közigazgatási szerepüket, azaz nem kellene az új régióközpontokba utazni a hivatalos ügyintézés miatt. Az alkotmánymódosításról kifejtette: a PDL azt szükségesnek tartja, hogy gyakorlatba ültessék a parlamenti létszám csökkentésére vonatkozó népszavazás eredményét, emellett a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával kacsolatos eljárást is megkönnyítenék. Az államfõ felvetéseit támogatja a dezertõr ellenzéki képviselõk alapította UNPR is, a nemzeti kiebbségek frakciója ugyanakkor nem nyilvánított véleményt. Varujan Pambuccian frakcióvezetõ szerint konszenzusos megoldás körvonalazódik, ám a végsõ megoldás megtalálásáig nem kívánt részleteket elárulni. Annyit elmondott, hogy szóba került a kisebbségi törvény tervezete is, amelynek több cikkelye kapcsán is nézeteltérések vannak.
A régiók kapcsán Frunda György RMDSZ-es szenátor már korábban kemény álláspontot fogalmazott meg: a Realitatea hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, ha a PDL nem áll el a régióátszervezés ötletétõl, akkor az RMDSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy új kormányfõt, illetve elõrehozott választásokat javasoljon.
Még Frundánál is vehemensebben fogalmazott tegnap Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, aki a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: új kormányra van szükség Romániában, mivel a lakosság már nem bízik a jelenlegi kabinetben, ha pedig a változás az RMDSZ közremûködésével valósulhat meg, akkor a szövetségnek segítenie kell ebben. Szerinte a közös kormányzás idõtartama alatt az RMDSZ megpróbálta kieszközölni, hogy a kormány bizonyos gazdasági intézkedések révén visszaszerezze a lakosság támogatását, és nem rajta múlott, hogy ez nem sikerült. Ezért az új kormánynak más felállásban kell létrejönnie, nem a PDL-vel és nem egy új Bockal - hangoztatta Kiss Sándor, aki egyébként még néhány hónappal ezelõtt hivatalos, megyei szintû együttmûködési megállapodást kötött az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) két pártjával.
USL: elõrehozott választásokat idén!
A kormány menesztését, szakértõi kabinet felállítását és idén novemberben elõrehozott választások megtartását javasolta az ellenzék is az államfõnek a koalíciós pártokkal folytatott megbeszélés elõtt megtartott kora délutáni egyeztetésen. Az USL-t csupán a két társelnök, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elsõ embere képviselte a Traian Bãsescuval lezajlott, mindössze félórás egyeztetésen, amely rendhagyó módon a sajtó nyilvánossága elõtt és néha feszült, ingerült hangnemben zajlott. Az USL javaslata szerint július 15-éig fel kellene állítani egy válságellenes gazdasági bizottságot a kormánypártok, az ellenzék és a jegybank képviselõinek részvételével. Ennek kellene azon gazdasági intézkedésterveket kidolgoznia, amelyeket a szakértõi kormánynak gyakorlatba kell ültetnie. Az ideiglenes kabinet másik feladata az elõrehozott választások megszervezése lenne. Ponta szerint a szakértõi kormánynak legkésõbb augusztus elsejéig kellene megalakulnia, az elõrehozott választásokat pedig legkésõbb november 30-éig meg kellene tartani.
Az ellenzéki pártelnökök felvetésére az államfõ úgy reagált: az politikai instabilitásba taszítaná az országot. Egyúttal kompromiszszumkészséget kért az ellenzéktõl, támogatásukat kérve az alkotmánymódosításhoz és az ország közigazgatási átszervezéséhez. Szerinte a PDL és az ellenzéki pártok ezen ügyekkel kapcsolatos álláspontja között számos átfedés van, így lehetséges a kompromisszum kialakítása. Az államfõ konkrétan arra utalt, hogy a parlamenti képviselõk számának 300 fõre történõ csökkentését az ellenzék is elfogadja, ugyanakkor az egykamarás parlament bevezetésével nem értenek egyet. Így Bãsescu szerint a régiók egy második kamarában juthatnának képviselethez, ehhez azonban az általa javasolt módon, azaz a nyolc mamutmegye létrehozásával kellene módosítani az ország közigazgatási felosztását.
Victor Ponta erre reagálva kijelentette: nincs amirõl kompromisszumot kötni. Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: mind az alkotmánymódosításról, mind a közigazgatási átalakításról csupán a következõ választások után felálló parlamentnek szabadna döntenie, és azt is közölték, hogy nem fogadják el a meg

2012. január 24.

Azt mondják, nem alkusznak
Valószínű csakis az utcai megmozdulások izmosodása és az egyre erősödő közfelháborodás győzi majd meg Emil Bocot és kormányát s az RMDSZ magas vezetőségét, hogy bármilyen sikertabellával is próbálják igazolni elmúlt hároméves országlásukat, a lakosság több mint nyolcvan százaléka úgy véli, hogy az ország rossz irányban halad, s eme elvétett irány miatt a szegénységi küszöb alatt él az emberek negyven százaléka.
A nincstelenségtől a fejlődést és a hatalmasnak mondott beruházások hasznát a köznép nem látja. Hosszú évek után mostanság ismét elégedetlenségi hullám söpör végig az országon. Tizenegy napja üvölti pár ezer ember, hogy le Băsescuval, le a kormánnyal, le a korrupcióval, a maffiával. A hatalom a parlament pulpitusának magasságából mégis azt állítja, hogy sikerült a gazdasági visszaesés sárkányát legyőzniük, miközben szomorkásra sminkelt ábrázattal ismerik el, hogy győzelmükért a lakosság nagy árat fizetett. Magyarán elszegényedett.
De sebaj, állják a sarat, és – derült ki a parlament rendkívüli ülésén – nem hátrálnak meg. És mert dörzsölt politikusoknak is képzelik magukat, csillapítandó az elégedetlenséget, vetettek egy koncot a tüntetőknek is. Emil Boc váratlanul bejelentette: menesztette a külügyminisztert, aki mellesleg épp külföldön tárgyalt, mert az megsértette a tüntetőket. Kelemen Hunor is mondta, amit mondania kellett, ha már beálltak a táncba: kezükben ugyan – sokadszorra (!) – a kormánybuktatás lehetősége, de ne várja senki tőlük, hogy felrúgják az ország gazdasági-politikai stabilitását. És dobott egy koncot a magyar választóknak is, mikor a nacionalista erők előretörésének veszélyére célozgatott.
De arról, hogy még a tavasz folyamán előrehozott parlamenti és elnökválasztásokat tartsanak, hallani sem akarnak. És boríthat mindent az az esti hír, miszerint a liberálisok a parlament csoportos elhagyására készülnek.
A kormánykoalíció ellenben szorosra zárta sorait, csak Varujan Pambuccian, a kisebbségiek frakcióvezetője ígérte-forma, hogy az elkövetkezőkben egyetlen felelősségvállalással parlament elé terjesztett törvényt sem támogatnak.
Bocékat látszólag nem rendítette meg sem e kis parlamenti intermezzo, sem az utca hangja. Bátorítják maguk: nem alkusznak! Egyelőre...
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. május 7.

Kulturális autonómia nélkül szavazná meg a kisebbségi törvényt az új román kormánytöbbség
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Az évek óta elfektetett kisebbségi törvénytervezet megszavazását ígérte hétfőn Victor Ponta román miniszterelnök-jelölt a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek, ám a tervezetből törölnék a kulturális autonómiára vonatkozó részt.
A szociálliberális szövetség (USL) kormányfőjelöltje hétfőn egyezményt írt alá a nem magyar kisebbségi frakcióval arról, hogy támogatják kormánya beiktatását a hétfő délutáni bizalmi szavazáson. Romániában minden hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek hivatalból jár egy parlamenti képviselői hely: a 17 tagú kisebbségi frakciónak döntő szerepe volt az Ungureanu-kormány megbuktatásában. A magyarság érdekképviseletét ellátó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a parlament mindkét házában önálló frakciót alkot.
A kisebbségi frakcióval folytatott megbeszélése után Victor Ponta kifejtette, hogy az USL a parlamenti választási törvény módosítását tervezi, de a kisebbségek pozitív megkülönböztetését nem szüntetné meg: ők továbbra is hivatalból kapnának egy-egy helyet a képviselőházban.
Varujan Pambuccian frakcióvezető azt mondta: az alkotmány által előírt sarkalatos törvények közül már csak a nemzeti kisebbségek kerettörvényével maradt adós a bukaresti törvényhozás.
Victor Ponta az RMDSZ vezetőivel is konzultált. A találkozó után a beígért kisebbségi kerettörvény tartalmát firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a kulturális autonómia nélkül fogadnák el a jogszabályt.
Hozzátette: az USL azt RMDSZ-t tekinti a romániai magyarság legitim képviselőjének. "Nem fogunk tenni semmi olyat, ami bátorítaná azokat a szélsőséges erőket, amelyek megjelentek a romániai magyarok soraiban. Folytatjuk a párbeszédet akkor is, ha hatalmon leszünk, az RMDSZ pedig az ellenzéki padsorokban foglal helyet" - mondta a Victor Ponta.
Kelemen Hunor, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az USL miniszterelnök-jelöltjével folytatott hétfői megbeszélés után bejelentette, hogy a magyar törvényhozók nem szavazzák meg a Ponta-kormányt, a kisebbségi törvényt pedig nem tudják elfogadni a kulturális autonómia nélkül.
"Olyan kisebbségi törvényt nem tudunk támogatni, megszavazni, amelyet kiürítenek a valós tartalmától, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát, mint intézményt és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás területén" - mondta az MTI-nek Kelemen Hunor. Kifejtette: az RMDSZ nem támogathat egy olyan kormányt, amelynek a programjában egyetlen mondat sem szerepel a kisebbségekről. A szövetség ellenzékben lesz, és a következő időszakot a választásokra való felkészülésnek szenteli, mondta az RMDSZ elnöke.
A nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tariceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni. MTI.

2012. május 8.

Kisebbségi törvény: az új kormány törölné a kulturális autonómiára vonatkozó részt
Az évek óta elfektetett kisebbségi törvénytervezet megszavazását ígérte hétfőn Victor Ponta román miniszterelnök-jelölt a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek, ám a tervezetből törölnék a kulturális autonómiára vonatkozó részt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közölte: nem támogatják azt a kormányt, amely programjából a kisebbségekről szóló fejezet teljes mértékben hiányzik.
A szociálliberális szövetség (USL) kormányfőjelöltje hétfőn egyezményt írt alá a nem magyar kisebbségi frakcióval arról, hogy támogatják kormánya beiktatását a hétfő délutáni bizalmi szavazáson.
A kisebbségi frakcióval folytatott megbeszélése után Victor Ponta kifejtette, hogy az USL a parlamenti választási törvény módosítását tervezi, de a kisebbségek pozitív megkülönböztetését nem szüntetné meg: ők továbbra is hivatalból kapnának egy-egy helyet a képviselőházban.
Varujan Pambuccian frakcióvezető azt mondta: az alkotmány által előírt sarkalatos törvények közül már csak a nemzeti kisebbségek kerettörvényével maradt adós a bukaresti törvényhozás.
Victor Ponta az RMDSZ vezetőivel is konzultált. A találkozó után a beígért kisebbségi kerettörvény tartalmát firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a kulturális autonómia nélkül fogadnák el a jogszabályt. Hozzátette: az USL azt RMDSZ-t tekinti a romániai magyarság legitim képviselőjének. „Nem fogunk tenni semmi olyat, ami bátorítaná azokat a szélsőséges erőket, amelyek megjelentek a romániai magyarok soraiban. Folytatjuk a párbeszédet akkor is, ha hatalmon leszünk, az RMDSZ pedig az ellenzéki padsorokban foglal helyet” - mondta a Victor Ponta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az USL miniszterelnök-jelöltjével folytatott hétfői megbeszélés után bejelentette, hogy a magyar törvényhozók nem szavazzák meg a Ponta-kormányt, a kisebbségi törvényt pedig nem tudják elfogadni a kulturális autonómia nélkül.
„Egy kiüresített kisebbségi törvényt az RMDSZ nem fogad el. Egy olyan törvényt, amely nem tartalmazza a kulturális autonómiát, mint intézményt, és nem ad ennek valós jogköröket a kultúra, az oktatás terén, nem támogatunk.” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Kifejtette: az RMDSZ nem támogathat egy olyan kormányt, amelynek a programjában egyetlen mondat sem szerepel a kisebbségekről. A szövetség ellenzékben lesz, és a következő időszakot a választásokra való felkészülésnek szenteli.
A nemzeti kisebbségek kerettörvényének tervezetét 2005-ben terjesztette a parlament elé a Tăriceanu-kormány, ám a tervezet nem jutott túl a törvényhozás szakbizottságain. A jogszabály kulturális autonómiát adna a kisebbségeknek: anyanyelvű intézményeiket a közösség által megválasztott autonómiatanácsok igazgatnák. Ezt az önállóságot azonban a román pártok egyike sem volt hajlandó támogatni. Krónika (Kolozsvár)

2013. május 15.

Beterjesztette alkotmánymódosító javaslatait az RMDSZ
A nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként, illetve nyelvük regionális nyelvként való elismerését szorgalmazza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotmánymódosítási javaslatai között, amelyeket a szövetség parlamenti frakciói kedden hivatalosan is beterjesztettek az alaptörvény módosítását előkészítő testületnek – derült ki a szövetség szerdai hírleveléből.
Az RMDSZ indítványai között szerepel, hogy töröljék az alkotmány első cikkelyéből Románia nemzetállamként való meghatározását.
„A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény előírásait alkotmányos rangra szeretnénk emelni, javasoltuk a kötelező konzultációt kisebbségeket érintő kérdésekben" – idézte az RMDSZ hírlevele Máté András Leventét, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetőjét.
Az államszervezési javaslatok közül a politikus kiemelte, hogy az RMDSZ a kétkamarás parlamenti rendszer megőrzését támogatja, amelyben viszont a kompetenciák elkülönülnének: a szenátus a régiók képviseletét látná el. A többi kisebbség parlamenti frakciójával összhangban az RMDSZ azt javasolja, hogy a román államelnököt a parlament válassza meg kétharmados többséggel. Romániában az alkotmánymódosítás tervezetét a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia, és akkor lép hatályba, ha érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmány módosításának folyamata azt követően indult be Romániában, hogy a decemberi választásokon a Szociálliberális Szövetség (USL) kétharmados parlamenti többséget szerzett. Az USL elsősorban az államfő, a parlament és a kormány hatáskörét szeretné pontosítani, és bevezetne egy új közigazgatási szintet, a régiót.
A bukaresti parlament kisebbségi frakciója kedden ismertette alkotmánymódosító javaslatait. Varujan Pambuccian frakcióvezető megerősítette: azt is kezdeményezték, hogy a román alaptörvényt egészítsék ki az 1918-as gyulafehérvári határozattal. Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
MTI
Erdély.ma

2013. július 12.

Magyar autonómia kulturális térben
Mézesmadzagként húzogatja a kormány a magyarság orra előtt az alkotmánymódosítás kisebbségvédelmi kitételeit. Garancia lehet-e néhány alkotmányos előírás Romániában a kulturális autonómia létrehozására? Lehetséges válaszként a délvidéki személyi elvű autonómia történetét jártuk végig dr. Korhecz Tamással, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével.
Június derekán több RMDSZ-es indítványt fogadott el a parlamenti alkotmánymódosító bizottság a nemzeti kisebbségek szimbólumainak szabad használatáról, illetve arról, hogy létrehozhatják az identitásuk megőrzéséhez és kifejezéséhez szükséges önálló döntéshozó szerveiket. Az elfogadott szöveg azt is tartalmazza, hogy a hatóságoknak valamennyi őket érintő kérdésben konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselőivel. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakcióvezetője szerint az RMDSZ-es indítványt valamennyi kisebbség támogatta. Az alkotmánymódosítás kitételei garanciát jelenthetnek arra, hogy a kisebbségi törvényt még idén elfogadja a román törvényhozás –, vélekedikaz örmény képviselő. Hasonlóan optimista Markó Béla RMDSZ-szenátor is, aki szerint a kisebbségbarát alkotmánymódosítás közvetlenül is megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit, és a közigazgatási autonómiához is közelebb vihet.
A délvidéki út
A hosszú évek óta vajúdó román kisebbségi törvény eddig egyetlen képviselőházi szakbizottsági ülésen sem ment át. Márpedig kulturális autonómia nem lehetséges a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása nélkül. Ezt bizonyítja a délvidéki példa, ahol a Kárpát-medencei utódállamok közül elsőként alakult meg a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. A 16 szerbiai kisebbség a 2009-ben elfogadott törvény előírásai alapján alakíthatta meg nemzeti tanácsát, 2010-ben pedig a választói névjegyzékekre feliratkozott személyek a pártok által javasolt képviselőiket választhatták be a tanácsok vezetőségébe. A következő választást 2014-ben tartják.
Nem volt könnyű az ide vezető út, ismerteti Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. Azt tartja, a kisebbségi jogkövetelések kiharcolása Európában egy-egy kedvező történelmi pillanathoz köthető, Délvidéken ez a milosevicsi rendszer 2000-es bukásakor érkezett el, amelyre a helyi magyarság már jó előre készült. „Az egységes autonómiakoncepciót aláíró magyar pártok törvényes alap nélkül ugyan, de létrehozták az ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot, hasonlóan a később megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz. Az újonnan megalakult tanácsnak közjogi kerete és valós jogosítványai nem voltak, de megalakulása fontos előrelépés volt az autonómiakövetelés megerősítése érdekében” – mondta el lapunknak az MNT elnöke.
A következő évben – hathatós délvidéki magyar részvétellel – Szerbia hozzálátott a kisebbségi törvény kidolgozásához. 2002 februárjában született meg az új kisebbségi jogszabály, amelynek 19. szakasza szűkszavúan ugyan, de szabályozta a nemzeti tanácsok intézményét, megválasztását és elvi hatásköreit. A törvény kollektív jogként, közösségi kisebbségi önkormányzatként tüntette fel a nemzeti tanácsokat. „Ez lett az első magyar törvényesített közképviseleti intézmény Szerbiában, amelynek jogosítványait ugyan csak elvi szinten szabályozta a törvény, de már közfeladatokat ellátó köztestületként működhetett” – fogalmaz Korhecz.
A következő fontos állomás 2003: ekkor iktatták az alkotmányba a kisebbségi törvény által szavatolt kollektív jogokat. Az alkotmány szerint az országos kisebbségi önkormányzatok a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a nyelvhasználat területén bizonyos feladatokat végezhetnek el. Kiderült, hogy az újonnan elfogadott kisebbségi törvény mégsem volt az igazi, hiszen a 2002-ben megalakult elő nemzeti tanácsok csak botladozva, a mostanihoz képest szűkebb hatáskörrel működhettek. A szerb politikum megbánta a könnyen „kiengedett” kisebbségi törvényt, így ott szabotálta, ahol érte. A Kosztunica-kormányzat idején, 2006-ban leállították a nemzeti tanácsok megújításának lehetőségét.
„Ez az állapot 2008-ig tartott, amikor a koalíció megbukott. Az általános választások után a VMSZ koalíciós szerződést kötött a Demokrata Párttal, a megállapodás egyik kitétele pedig a nemzeti tanácsok törvényes megválasztásáról és jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadása volt. Mi írtuk meg az új törvény 80 százalékát. A nemzeti tanácsok működését szabályozó törvény tehát magyar szellemi termék. 2008 végén a Demokrata Párt magáévá tette a magyar elképzeléseket, és a kormány elé vitte. Az oktatás terén azonban nagy volt az ellenszegülés, így aztán a folyamat 2009 tavaszán leállt. Ekkor fordultunk Borisz Tadics államelnökhöz, aki átpasszírozta a kormányon és a parlamenten az új törvénytervezetet” – rajzolta meg a politikus a szerencsés végkifejlet történetét.
Viták kereszttüzében
A kulturális autonómiát szabályozó 2009-es törvény a 2002-es kisebbségi törvényhez képest többletjogokkal és többlethatáskörökkel ruházta fel a nemzeti tanácsokat a kisebbségi lét két legfontosabb területén: az oktatásban és a kultúrában. A törvény kapcsán a délvidéki magyar pártok között is kemény viták alakultak ki. A Magyar Nemzeti Tanács választásait kétharmados többséggel megnyerő Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) az RMDSZ-hez lehetne hasonlítani, annyi kiigazítással, hogy a délvidéki párt politizálása az RMDSZ-énél jóval eredményesebbnek mondható. A VMSZ délvidéki magyar ellenfelei azt kifogásolták, hogy a választásokat a szövetség szervezi meg. A többi magyar párt azt szerette volna, ha állami hivatal kezeli a választói névjegyzéket, azaz saját nyilvántartása alapján a belügyminisztérium állítja össze, hogy a listák egyetlen magyar párthoz se kerülhessenek, ám ezt hosszas tárgyalások után a belügy elutasította. Hogy a vitára pontot tegyenek, a VMSZ azt ajánlotta: közösen kezeljék a névjegyzéket, amelyre minden délvidéki magyar szavazópolgár szabad akaratából iratkozhat fel. Közös munka mégsem lett, de „azzal, hogy Sólyom László és Orbán Viktor teljes mellszélességgel mellénk állt, és az embereket bátorította a választásokon való részvételre, rekordidő, gyakorlatilag egy hónap alatt elkészítettük a magyar választói névjegyzéket” – idézi fel a 2010-es történéseket az MNT elnöke.
Be kellett épülni a szerb jogrendszerbe
A délvidéki politikus elismeri, hogy a törvényben kevés az olyan autonóm hatáskör, amely teljes egészében a nemzeti tanács közhatalmi jogosítványa, a jogosítványok többsége az állami döntéshozatalban való részvétel. „Mi nem a jogrendszerrel szembeni megoldást választjuk, hanem az adott jogrendszert kiegészítő megoldásokat. A törvény ellenzői ezt alapjában elutasították. Egy teljesen új intézményt, autonómiatestületet úgy kellett beépíteni a jogrendszerbe, hogy működőképes maradjon. Például, hogy a magyar diákok számára írt tankönyveket csak a Magyar Nemzeti Tanács beleegyezésével lehessen elfogadni. A törvény által szabályozott keretben, sok tekintetben megkerülhetetlenné tettük a kulturális önrendelkezést szavatoló Magyar Nemzeti Tanácsot” – magyarázza Korhecz, aki szerint a jogosítványok legtöbb esetben vétójogra vagy kizárólagos javaslattevő jogra szorítkoznak. A nemzeti tanács kezdeményezése nélkül sok mindent nem lehet megtenni, de az ő jóváhagyása szükséges. Délvidéken például a magyar iskolaszékek által meghozott döntéseket az igazgató személyéről a nemzeti tanácsnak kell jóváhagynia.
A nemzeti tanácsok jogosítványai a kultúra és a közoktatás valamennyi területét érintik. A nemzeti tanács autonóm joga, hogy átveheti az állami intézmények alapító jogait. A politikus szerint folyamatban van a teljes kulturális és oktatási rendszer átvétele, azzal a kitétellel, hogy a finanszírozás fölött továbbra is a szerb állam rendelkezik. „Kicsit olyan ez, mint Magyarországon az egyházi iskolák helyzete: fenntartó és alapító az egyház, de az állami költségvetésből finanszírozzák az iskolákat” – példálózott Korhecz. Akik ellenzik vagy nem ismerik el a nemzeti tanács hatáskörét, azokat bírósági úton perelik. Az elnök szerint eddig 17 ilyen pert nyertek meg, tehát a törvény működőképes.
A kulturális autonómia-rendszer magyar bírálói szerint az utódállamok kisebbségbe szorult magyarsága számára a területi autonómia az igazi megoldás, amelynek kiegészítéseként kellene működnie a szórványban érvényesíthető személyi elvű, kulturális autonómiának. Az eddig megtett utat Korhecz sikertörténetnek tartja, de elismeri: előbb-utóbb területi önkormányzást is be kell vinni a rendszerbe, ha megnyugtatóan szeretnénk rendezni a kisebbségek ügyét. Példaként a svájci olaszokat említi, akik számbelileg a legkevesebben vannak, mégis gyarapodó közösség, mert kantonjuk kis államként működik.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2014. március 4.

A koalíciós tárgyalások során fölmerült viták ellenére az RMDSZ részvételével alakul meg az új bukaresti kormány, miután a szövetség hétfő délután elfogadta a Szociáldemokrata Párt (PSD) koalíciós feltételeit.
Az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kap a koalícióban, emellett a szövetségé a művelődési és a környezetvédelmi tárca. Előbbit miniszterelnök-helyettesi minőségben Kelemen Hunor elnök, utóbbit Korodi Attila irányítja majd.
Mint ismert, mindkét tárca volt már RMDSZ-es irányítás alatt, és mindkét miniszter vezette már a szóban forgó minisztériumot. A koalíciós egyeztetések során nézeteltérések merültek fel a PSD és az RMDSZ között, mivel a szövetség nagy tétben próbált játszani, és a felajánlott kormányfő-helyettesi, művelődési és távközlési tárca mellett az egészségügyi minisztériumot is szerette volna magának. A PSD azonban ragaszkodott az egészségügyi minisztériumhoz, így a szövetség végül beérte két tárcával.
A kormányban, amelyet az RMDSZ mellett három párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), az Országos Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Szociáldemokrata Unió (USD) – képez, a miniszterelnök továbbra is Victor Ponta PSD-elnök marad, és mind a négy részt vevő alakulat kap egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget. (A helyzet pikantériája, hogy a Központi Választási Iroda épp hétfőn utasította el az USD megnevezést, mert az túlságosan hasonlít a liberálisok kilépése nyomán felbomlott USL koalíció nevének rövidítéséhez.)
A stabilitást biztosítaná az RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt követően, hogy az RMDSZ vezetése megszavazta a kormányra lépést, elmondta: a PSD ajánlatait kielemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az országnak stabil kormányra van szüksége, közreműködésük pedig ebben rendkívül fontos, tekintve a hazai és külföldi helyzetet.
Közölte, elfogadták, hogy a 2012-es kormányprogramot vigyék tovább, a mostani megállapodás ennek egyik fejezetéhez sem tesz hozzá semmit.
Kifejtette, nagyon jó eredménynek tartja a koalíciós alku eredményét, amely révén a miniszteri tisztségek mellett tizennégy államtitkári posztot is kapnak.
Azt is elmondta, hogy a székely zászlót kitűző polgármesterek elleni perekről nem esett szó a koalíciós alku során, mivel igazságszolgáltatási ügyről van szó.
Úgy vélte, az RMDSZ egyensúlyt hoz a kormányba, és kormányon tudja hatékonyan képviselni a romániai magyarok érdekeit.
Kelemen Hunor délután fél négykor koalíciós megállapodást írt alá Victor Pontával, majd az USD tagpártjainak elnökeivel is aláírtak egy dokumentumot, amelyben a szövetség igényeit rögzítették. Victor Ponta kormányfő a nap folyamán együttműködési megállapodást írt alá a nemzeti kisebbségek frakciójával is.
A kisebbségek nem kapnak kormánytisztséget, Varujan Pambuccian frakcióvezető ugyanakkor jelezte: az RMDSZ-szel együtt jelenlegi formájában támogatják a parlamentben évek óta megrekedt kisebbségi törvény elfogadását. Ponta korábban a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) vezetőivel is tárgyalt, ennek nyomán az ellenzéki párt támogatásáról biztosította a kormányt.
A kormányfő hétfő délután ismertette a kormány tervezett névsorát, a parlament várhatóan kedd délután szavaz bizalmat a harmadik Ponta-kabinetnek.
Băsescu: Ponta mondjon le!
A kormány beiktatását ugyanakkor hátráltathatja Traian Băsescu államfő ellenkezése, aki közölte: álláspontja szerint Victor Ponta mandátuma az előző koalíció, a Szociáldemokrata Unió (USL) nyomán megszűnt. Az elnök vasárnap késő este a B1 televíziós csatornának nyilatkozva leszögezte: kitart azon álláspontja mellett, hogy Ponta nem állhat egyszerűen bizalmi szavazást kérve a parlament elé az RMDSZ-szel, mivel az eredeti kormányprogram a Szociálliberális Unióé (USL) volt, ami azonban a PNL kilépésével megszűnt, ezért a kormányfőnek vissza kellene adnia mandátumát.
Mint arról beszámoltunk, az elnök vasárnap reggel azt mondta: ebben a helyzetben új kormányról és kormányprogramról van szó, ezért a kormányfőnek ismét kormányalakítási megbízatást kell kérnie tőle. Leszögezte ugyanakkor, hogy soha többé nem kéri fel Pontát a kormányalakításra, mivel velejéig korruptnak tartja. Azt is közölte, hogy ha a parlament megszavazza az új kormányt, alkotmánybíróságon támadja meg a szavazás eredményét.
Az államfő magyarellenes kirohanása
Az államfő emellett magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát, miközben bíráló hangnemben szólt a PSD és az RMDSZ esetleges koalíciójáról. Közölte, attól tart, hogy újabb titkos megállapodás született az RMDSZ és Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök között. Hozzátette: a kormányfő szakértőnek tűnik ebben a műfajban, hiszen mint később kiderült, már a 2012-es parlamenti választások előtt is született egy – végül be nem tartott – titkos megállapodás közte és a szövetség között arról, hogy az RMDSZ-t is bevonják a kormányba.
Kitért arra is, hogy a napokban derült ki: a kormányból múlt héten kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) között is titkos megállapodás volt arról, hogy amennyiben a PNL-s szenátusi elnököt, Crin Antonescut államfővé választják, a felsőház elnöki tisztségét a konzervatívok kapják meg.
Az államfő elfogadhatatlannak nevezte a szerinte a koalíciós megállapodásba bevezetni kívánt magyar követeléseket az anyanyelv egészségügyi intézményekben való használatáról és „az olyan jelképekről, amelyeknek semmi közük a román államhoz."
„Nem gyűlölheti valaki annyira az államot, hogy ne akarja kitűzni annak jelképeit a közintézményekre, egy városházára. A megvető magatartás minden határt túllép, ami még elfogadható egy civilizált államban. Felkérném azokat, akik nem hajlandóak a román állam jelképeit tisztelni, az RMDSZ-t, hogy menjenek el Franciaországba, tegyenek egy próbát, és nézzék meg, ott hány percen belül tartóztatnák le őket. Vegyék le a zászlót a párizsi városházáról. Tűrhetetlen túlzásokba estek" – hangoztatta az államfő.
Hozzátette: attól tart, hogy a kormánytöbbség biztosítása érdekében Ponta beadja a derekát, és mindenféle titkos egyezmények születnek. Megjegyezte: azt üzeni az RMDSZ-nek, hogy „az ország törvényei a kisebbségekre is vonatkoznak". Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott: a PSD-vel aláírandó megállapodás „nem lesz titkos".
Kulturális jogok, kisebbségi törvény és autópálya Az USD és az RMDSZ közötti politikai megállapodás rögzíti, hogy az RMDSZ milyen feltételek teljesülése esetén támogatja a kormányt. A szövetség feltételül szabta, hogy csak közös megegyezéssel módosítható az alkotmány, az ország közigazgatási átszervezését pedig a különböző vidékek hagyományainak, kultúrájának és történelmének figyelembevételével hajtják végre. Külön jogszabályban rögzítik a kisebbségek kulturális jogait, és megyei, illetve helyi szinten arányosan biztosítják a kisebbségek részvételét a közintézmények működtetésében. Az RMDSZ azt is kikötötte, hogy hozzák létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) önálló magyar oktatási vonalát. Emellett az USD vállalja, hogy minden olyan kérdésben egyeztet az RMDSZ-szel, amely a magyar közösség kulturális, nyelvi vagy oktatási identitásához kapcsolódik. Az oktatási törvényt is csak közös beleegyezéssel módosítják, az USD pedig támogatja a kisebbségek szerzett jogainak tiszteletben tartását. A kormány lépéseket tesz a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása és a kisebbségi törvény elfogadása érdekében, és felgyorsítják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Emellett megállapodtak a közigazgatási decentralizációs folyamat folytatásában is. A kormánypártok a megállapodás szerint együttműködnek egy olyan törvény kidolgozásában, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára a település vagy a megye zászlajának használatát, és az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásában is megállapodtak.
Krónika (Kolozsvár),

2015. január 29.

Napirenden a választási reform (Pártokkal egyeztetett Johannis)
Másodszorra hívta tegnap konzultációra a parlamenti pártokat a decemberben hivatalba lépett Klaus Johannis államfő. Míg két hete a védelmi költségvetés növeléséről született pártközi egyezmény, ezúttal az elnök arról egyeztetett a pártokkal, hogy milyen választási reformot tudnának mindannyian támogatni.
A többórás találkozót követően Klaus Johannis államfő tegnap este úgy nyilatkozott, a pártok küldötteivel megállapodtak abban, hogy a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszak végéig a parlament kidolgozza és megszavazza az új – helyhatósági és parlamenti – választási törvényeket, illetve új párttörvényt és pártfinanszírozási törvényt fogad el. Arról nem közölt részleteket, hogy sikerült-e az említett jogszabályok elvi kérdéseiben egyetértésre jutni, csak annyit mondott: „úgy szabják át a rendszert”, hogy növekedjék a polgárok bizalma a demokratikus intézmények iránt. Az RMDSZ olyan vegyes választási rendszer bevezetését javasolta, amely a politikai alakulatok szavazatarányos képviseletét megőrzi – ismertette Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ azt javasolta, hogy a háromszáz fősre karcsúsítandó képviselőház több mint felét egyéni választókerületekben válasszák meg, a többi képviselő pedig pártlistáról jusson mandátumhoz. A háromszázas létszám annyival bővülne, ahány kisebbségi képviselő kerülne még be könnyített eljárással a képviselőházba – mutatott rá. A felsőházba a megyék két-két szenátort választanának, a nagyobbak hármat. Azok a megyék kapnának plusz szenátori mandátumot, amelyeknek a lakossága meghaladja a 600 ezret, így – a hat fővárosi kerület két-két szenátorával együtt – százfős szenátus alakulna ki – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor azt is jelezte az államfőnek, hogy a helyhatósági választásoknál az RMDSZ nem szeretne változást. Bár felmerült olyan elképzelés, hogy Románia visszatérjen a kétfordulós polgármester-választáshoz, a magyar érdekképviselet a legutóbb alkalmazott egyfordulós módszert részesíti előnyben. 2012-ben már nemcsak a megyeitanács-elnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában, így az RMDSZ-nek sikerült a korábbi 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. A megyeitanács-elnököknél – amennyiben a román pártok módosítást szeretnének – azt is elfogadná az RMDSZ, hogy ne a polgárok közvetlenül, hanem a megyei tanács tagjai maguk közül válasszanak elnököt. Az államfővel folytatott konzultáción szóba került az is, miképp lehet lehetővé tenni, hogy a külföldön élő román állampolgárok is élhessenek választójogukkal. A levélben való szavazás módszerét az RMDSZ csak előzetes regisztrációval egybekötve tartja elfogadhatónak – mondta Kelemen Hunor. A regisztrációt szerinte a hazai választási procedúra kezdete előtt, tehát a voksolás előtt három hónappal le kellene zárni.
Jobbnál jobb ötletek
A Szociáldemokrata Párt azt javasolta a tanácskozáson, hogy a határokon túl az Állandó Választási Hatóság szervezze meg a választásokat a külföldön élő románok választási regisztere alapján. A szociáldemokraták ugyanakkor támogatják a két ház szabályzatának módosítását, hogy az államelnök kérésének eleget téve gyorsabb eljárást vezessenek be a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére.
A külföldön élő románok szavazásának lehetővé tétele mellett állt ki a Nemzeti Liberális Párt, mely az önkormányzati választások esetében a két fordulót támogatja, a parlamenti választásoktól pedig azt várják, hogy jelentősen csökkentse a honatyák számát. Vasile Blaga, a párt társelnöke leszögezte, kétkamarás törvényhozást és vegyes választási rendszert szorgalmaznak. A tanácskozáson az önkormányzati képviselők politikai vándorlását célzó kormányrendeletről is szó esett. Alina Gorghiu liberális társelnök elmondta, határidőként február 16-át adták meg a parlamentnek, hogy elfogadja a rendelet elutasításáról szóló törvénytervezetet, és ezzel szabályozza a rendelet hatását: a pártot váltott önkormányzati képviselők veszítsék el mandátumukat. A Konzervatív Párt elnöke, Daniel Constantin kifejtette, álláspontjuk szerint a választási kampányok, illetve a pártok finanszírozásának az állami költségvetésből kellene történnie, ugyanakkor támogatják a levélben történő szavazást, illetve azt, hogy a külföldön élők szavazását az Állandó Választási Hatóság szervezze meg. Ugyanakkor a parlamenti választások esetében a listás megoldást tartják elfogadhatónak.
A pártok átlátható finanszírozása mellett emelt szót a Románia Haladásáért Országos Szövetség. Eugen Nicolicea alelnök úgy véli, ezzel kiiktatható lenne a korrupció és a problémás jelöltek bejutása a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának vezetője, Varujan Pambuccian kijelentette, támogatják azt az elképzelést, hogy a képviselők migrációját biztosító határozat nyomán pártot váltók elveszítsék mandátumukat.
A Dan Diaconescu által alapított párt kötelezővé tenné a voksolást, és már 16 éves kortól lehetőséget biztosítana arra, ugyanakkor a 300 fős törvényhozást támogatják, ám a honatyáknak sem mentelmi jogot, sem fizetést nem biztosítanának. (MTI/dvk)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék