udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 16 találat lapozás: 1-16

Névmutató: Dobre, Victor Paul

2004. március 30.

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2005. október 12.

Országszerte több mint 1200 árvízkárosult személynek kell szállást biztosítaniuk a hatóságoknak a téli időszakban, miután 342 család továbbra is sátrakban kénytelen lakni. Az árvizek következtében lakóhelyét elhagyni kényszerülő 8736 személy közül 3010-en rokonoknál laknak, 4482-en pedig a helyi hatóságok által biztosított szálláshelyeken, kórházakban, iskolákban, óvodákban, kultúrotthonokban, iskolai táborokban. További 1244 személy sátrakban lakik. A belügyminiszter felszólította a prefektusokat, intézkedjenek, hogy a rászorulók lakókocsikban és gyorsan összeszerelhető házakban jussanak szálláshoz. Az elkezdett útfelújítási munkálatoknak mintegy 7 százalékát fejezték be eddig. /F. B.: Árvízmérleg: hétszázalékos felújítási „siker”. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Mindössze hét százaléka készült el az árvizek által megrongált utak helyreállítási munkálatainak, noha a kormány 450 millió lejt (4533 milliárd régi lejt) különített el út- és hídjavításra. A kormánybiztosok által ismertetett adatok szerint a munkálatok többi része 55–90 százalékéban készült el. Victor Paul Dobre közigazgatási államtitkár az év végéig minden javítási munkálatot befejeznek. /Elmaradások az infrastruktúra újjáépítésében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2006. március 31.

Traian Basescu államfő elutasította Victor Dobre kinevezését a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszteri tisztségbe, mivel Calin Popescu Tariceanu kormányfő nem konzultált vele előzőleg. /Basescu elutasította Dobre kinevezését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2012. augusztus 6.

„Nyomásgyakorlás miatt" lemondott Ioan Rus belügyminiszter
Benyújtotta lemondását hétfőn Ioan Rus belügyminiszter, aki a Traian Basescu államfő leváltásáról szóló népszavazás ügyében a belügyminisztériumra nehezedő „számottevő nyomásgyakorlás” miatt döntött így – ezt maga a távozó miniszter jelentette be hétfőn.
Rus közölte azt is, hogy hétfőn Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter is benyújtja lemondását. Rus konkrétan Traian Basescu felfüggesztett államfőt és Crin Antonescu ideiglenes államelnököt nevezte meg azon politikusok közül, akik részéről nyomás nehezedett rá.
Leszögezte: nem lesz részese semmilyen törvénytelenségnek. Sajtónyilatkozatában a távozó miniszter emlékeztetett arra, hogy a június 10-i helyhatósági választásokon – amelyet a Mihai Razvan Ungureanu vezette előző kormány szervezett meg – 18,3 millióan szerepeltek a választói névjegyzékben. A referendum előtt a belügyminisztérium aktualizálta az adatbázist – magyarázta Rus -, így a szavazati joggal rendelkezők száma 21 366 fővel csökkent, vagyis 18 294 514 állampolgár maradt a névjegyzékben.
Ez ugyanaz a szám, amelyet Rus a népszavazás előtt is bejelentett, és amelyhez viszonyítva érvénytelen volt a Basescu leváltásáról szóló népszavazás, hiszen a választóknak csak a 46,23 százaléka jelent meg az urnák előtt az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy fős küszöbhöz képest. Rus emlékeztetett arra, hogy a helyhatósági választásokon a pártoknak nem voltak kifogásaik, ami azt jelenti, hogy a voksolások jól voltak megszervezve, és szerinte a népszavazás is jól meg volt szervezve.
Korábban a Basescut támogató ellenzék élesen bírálta a belügyminisztériumot amiatt, hogy augusztus 1-jén egy olyan iratot küldött az alkotmánybírósághoz, amelyben a már ismert 18,2 millió fős adat szerepelt, a következő nap viszont már azt jelezte egy másik átiratban, hogy a szaktárca nem vállalja a felelősséget a választói névjegyzék pontosságáért. Basescu a múlt héten nyilvánosan felszólította Rust, hogy amennyiben utólag módosítják a választói névjegyzékben szereplők számát, ő és a minisztérium többi érintett alkalmazottja hivatalos okirat-hamisítást követnek el.
Az alkotmánybíróság augusztus 31-re halasztotta a döntést a Basescu leváltásáról szóló népszavazás érvényessége ügyében, miután az illetékes intézmények ellentmondásos információkat közöltek az alkotmánybíróságnak arról, hogy hány szavazati joggal rendelkező román állampolgár létezik. MTI
Erdély.ma

2012. augusztus 6.

Kormányátalakítás: belügyminiszternek a hargitai románok képviselőjét jelölték
Kormányátalakítást jelentett be Victor Ponta román miniszterelnök azt követően, hogy két miniszter lemondott tisztségéről a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazás körüli vita miatt.
Ponta nemcsak Ioan Rus volt belügyminiszter és Victor Paul Dobre korábbi közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter helyére javasolt új minisztereket: Andrei Marga külügyminiszter helyett Titus Corlatean vezeti majd a román diplomáciát. Corlatean eddig igazságügyi miniszter volt, az igazságügyi szaktárca élére a kormányfő Mona Pivnicerut, a román legfelső bíróság egyik bíráját javasolta. A belügyminiszteri tárcát Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős volt miniszter vezeti majd, ez utóbbi tisztséget pedig Dan Sova szociáldemokrata politikus tölti be. A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszteri posztot a liberális Radu Stroe tölti be. Az új minisztereket Crin Antonescu ideiglenes államfő is elfogadta, így várhatóan hétfőn este teszik le hivatali esküjüket – jelentette be Ponta hétfőn Bukarestben.
A román miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is korlátozott hatáskörű, hiszen az év végén parlamenti választások lesznek Romániában, de addig is meg kell teremteniük az ország stabilitását. Ponta azzal vádolta Traian Basescu felfüggesztett államfőt, hogy „romboló háborút” folytat, és ezzel „ellehetetlenítette a kormány munkáját”.
Ioan Rus hétfőn bejelentette, hogy ő és Victor Paul Dobre azért mondtak le, mert nyomás nehezedett a belügyminisztériumra a Basescu leváltásáról szóló, július 29-i népszavazás miatt, amelynek érvényességéről még nem döntött a román Alkotmánybíróság.
A szociáldemokrata Rus nem csak Basescut, hanem a liberális párti Crin Antonescut is megvádolta azzal, hogy nyomást gyakorolt rá a népszavazás ügyében. Antonescu hétfőn elmondta: sem hivatalos, sem magánbeszélgetést nem folytatott Russzal a népszavazásról. Az ideiglenes államfő szerint indokolt volt a miniszter lemondása, ugyanakkor a szintén szociáldemokrata Ponta jelezte: nem kifogásol semmit a két lemondott miniszter tevékenységében.
Az alkotmánybíróság azért nem tudott dönteni a referendum érvényességéről, mert a belügyminisztérium és egyéb illetékes intézmények ellentmondó adatokat közöltek a választói névjegyzékben szereplő román állampolgárok számáról. A javasolt változtatások tehát:
Közigazgatási és belügyminiszter: Mircea Duşa A közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter: Radu Stroe A parlamenttel való kapcsolatokért felelős miniszter: Dan Sova (a Mircea Dusa helyébe) Külügyminiszter: Titus Corlatean (Andrei Margat váltja) Igazságügyminiszter: Mona Pivniceru (Titus Corlateant váltja) Az MTI nyomán
Erdély.ma

2012. augusztus 6.

Mininépszámlálás jöhet
Mininépszámlálást szervez a kormány annak érdekében, hogy aktualizálja a választási névjegyzéket – jelentette be Victor Ponta kormányfő. Ioan Rus belügyminiszter pénteken közölte: a cenzus során az önkormányzatok illetékesei várhatóan minden otthonba bekopognak, hogy megbizonyosodjanak róla, valóban léteznek-e a névjegyzékben szereplő személyek. Mindez amiatt vált szükségessé, mert – mint arról beszámoltunk – az alkotmánybíróság csütörtökön elhalasztotta a Traian Băsescu tisztségéből felfüggesztett államfő menesztéséről szóló, múlt vasárnapi népszavazás eredményének hitelesítését, és felszólította a kormányt: augusztus 31-éig aktualizálja a választói névjegyzéket, a különböző intézményektől kapott dokumentumok ugyanis egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaznak.
Megint jönnek, kopogtatnak. A kormány minicenzuson akarja kideríteni, hány szavazópolgár él az országban
A választójoggal rendelkező polgárok pontos számának ismerete mind Băsescu, mind az őt eltávolítani akaról Szociállibreális Unió (USL) szempontjából létfontosságú.
Az Alkotmánybíróság ugyanis korábban kimondta, hogy a népszavazás csak akkor alkotmányos, ha azon érvényességi küszöböt is alkalmaznak, vagyis csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok fele plusz egy fő részt vesz rajta. A referendumon azonban csupán 46,24 százalékos volt a részvétel, tehát érvénytelennek számít – az USL ugyanakkor azon az alapon óvta meg a végeredményt, hogy már nincs 18 millió 200 ezer szavazópolgár, csupán mintegy 16 és fél millió, bár a népszavazás előtt épp Ioan Rus belügyminiszter jelentette be, hogy a 18 milliós adatot tekintik alapnak.
Bár a taláros testület az óvást elutasította, elrendelte a választói névjegyzék felülvizsgálatát. Csütörtökön a taláros testület még szeptember 12-éig tolta ki a referendum elbírálásának határidejét, ugyanakkor pénteken fölmerült, hogy már augusztus 31-én összeülnek, hogy döntést hozzanak. Az ügy kapcsán egyébként a legfőbb ügyészség is akcióba lépett: pénteken bekérték a választási hatóságtól a választói névjegyzéket, és összevetik a referendumon alkalmazott pótlistákkal, hogy kiderítsék: valóban voltak-e rendellenességek, választási csalások.
Kiszűrnék a halottakat és a külföldön élőket
Ioan Rus belügyminiszter pénteken este elmondta, a mininépszámlálást az önkormányzatoknak kell lebonyolítaniuk augusztus 24-ig. Szerinte a feladat nem lehetetlen, mivel „csupán három másodperces” látogatásokról van szó, amelyek során a hatóságok megbizonyosodnak arról, hogy a listán szereplő személy valóban létezik, illetve jogosult szavazni. Rámutatott: többek között a halottakat kívánják kiszűrni, illetve azokat, akik bírósági végzés vagy orvosi döntés eredményeként nem élhetnek állampolgári jogaikkal.
Arra a felvetésre, hogy a nyári szabadságolások idején mennyire kivitelezhető ez, kifejtette: a falvakban egyszerűbb – ott csak megkérdezik a szomszédot, hogy „Vasile Popescu valóban létezik?” –, a városokban pedig nehezebb lesz a mininépszámlálás, ezért felkérték az önkormányzatokat és a prefektusokat, hogy holnapig tegyenek javaslatokat a pontatlanságok kiküszöbölésére. Azt is elmondta: a külföldön élő román állampolgárok közül csak azokat törlik a listákról, akik hivatalosan is külföldi lakcímmel rendelkeznek.
Hasonlóan nyilatkozott Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter is, aki szerint a halottakat, a külföldi lakcímmel rendelkező román állampolgárokat, a szavazati jogukat bírói végzés vagy orvosi javaslat nyomán elveszítőket, valamint a román állampolgárságukat elvesztőket iktatják ki a romániai választási névjegyzékből. Ennek kapcsán Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: mintegy ötszázezer olyan román állampolgár van, aki hivatalosan is külföldön él, és külföldi lakcímmel rendelkezik, őket kell kiiktatni a listákról, bár szavazati joguk megmarad. Arról, hogy voksuk beszámít-e az érvényességi küszöbbe, Ponta szerint az alkotmánybíróságnak kell döntenie. A kormányfő közölte: a statisztikai intézet arról tájékoztatta, hogy csupán jövőre végeznek a tavalyi népszámlálás adatainak feldolgozásával, az ugyanakkor egyértelmű, hogy Ioan Rus tévedett, amikor még a referendum előtt 18 millió 200 ezer szavazópolgárról beszélt.
Băsescu: csalás készül
Traian Băsescu szombaton csalási kísérletnek nyilvánította a kormány szándékát. A felfüggesztett államfő szerint a kormánynak nem népszámlálást kell szerveznie, hanem az illetékes szervektől – például a népességnyilvántartótól – el kell kérniük az adatokat, és ellenőrizniük kell, hogy minden halottat töröltek-e a listákról, illetve hogy a 18. életévüket betöltött polgárokat feltüntették-e a lajstromban.
„Én az orrukra csapom az ajtót, ha bekopognak” – szögezte le, a „mininépszámláló-biztosokra” utalva. Kifejtette ugyanakkor, a szavazópolgárok számának növekedésére számít, mivel a 18. évüket betöltöttek többen vannak, mint az elhunytak. Úgy vélte, a mostani gyakorlat egyenesen törvényellenes, hiszen a listákat a választások időpontjának rögzítését követően öt napon belül, tehát július 11-én kellett volna naprakésszé tenni.
„A választási névjegyzék meghamisítására tett kísérlet óriási blöffnek tűnik. Vakációs időszak van, sokan elutaztak, mintegy hárommillióan pedig külföldön élnek. A népszámlálás ötlete teljesen ellehetetleníti az országot. Tudom, hogyan vélekednek az európai uniós politikusok, és ha ezek az emberek nem állnak le, Románia évekig fehér folt lesz az EU térképén” – hangoztatta Băsescu. Cezar Preda, a PDL első alelnöke is törvénytelennek minősítette tegnap a mininépszámlálást. Kifejtette, a kormány nem akarja elismerni a referendum eredményét, ezért folyamodott a választói névjegyzék aktualizálása helyett a mininépszámlálás ötletéhez.
Erre reagálva Crin Antonescu ügyvivő államfő úgy vélekedett: Băsescu alaptalanul fenyegetőzik, ráadásul jelenleg amúgy sem több „egy kék pólós polgárnál, aki kiáll egy kapu elé, és nyilatkozgat.” Antonescu szerint ha nem indították volna be a felfüggesztési eljárást, ősszel súlyosabb szociális zavargások törtek volna ki, mint az év elején.
(Márton: nyilvánvalóan nem valós a névjegyzék
Nem lehet kihatással az önkormányzati választások érvényességére, hogy hamis adatokat tartalmaz a választási névjegyzék, hiszen ebben az esetben nincs előírt érvényességi részvételi küszöb, például, ha véletlenül elhunyt szavazópolgárok is szavaztak, azt csak hivatalos panasz esetén vizsgálják ki – nyilatkozta a Krónika kérdésére Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hozzáfűzte: ami a referendumot illeti, ott épp az érvényességi küszöb teremt más helyzetet.
„Nyilvánvaló, hogy nem a valós adatokat tartalmazza a választási névjegyzék, a legutóbbi népszámlálás 19,5 millió román állampolgárt számolt össze, kizárt, hogy annyira elöregedett lenne a romániai társadalom, hogy legyen 18 millió nagykorú, választásra jogosult polgára” – szögezte le Márton Árpád. A képviselő szerint ugyanakkor elvi gondot jelent, hogy az önkormányzati választásokon a Szociálliberális Unió (USL) a polgármesteri tisztségek kétharmadát megnyerte.
Mint kifejtette, ennek az egyszerű ténynek azért van jelentősége, mert a polgármesterek feladata, hogy két héttel bármilyen választás vagy népszavazás előtt naprakészen frissítsék a választási névjegyzéket, így erre az USL-nek bőven lett volna ideje. Hozzáfűzte: előfordulhat persze, hogy a hangzatos ígéretekkel polgármesteri tisztséget nyert, de adminisztrációs tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező polgármestereknek ez megoldhatatlan feladatott jelentett ilyen rövid idő alatt. Márton Árpád szerint ez sem menti fel semmi alól az USL-t, hiszen tudták, hogy mire készülnek.
„Elég fura, hogy nem rögtön ezzel kezdték az önkormányzati munkát, hiszen tudták mi az érdekük, ez lett volna számukra a legfontosabb” – mutatott rá a szociálliberális vezetők stratégiai hibájára a képviselő. Márton Árpád elmondta: mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy jóval kevesebben élnek az országban, mint amennyi a nyilvántartásokban szerepel, azonban épp az USL-kormány belügyminisztériuma jelentette be korábban a választásra jogosult polgárok számát. Ugyanakkor leszögezte: a hatályos jogszabályok szerint a népszavazás érvényessége szempontjából ez a hivatalosan bejelentett szám számít, ezért az alkotmánybíróság törvényesen nem vehet figyelembe más adatot, akkor sem, ha az esetleg jóval pontosabb.
Kérdésünkre, hogy a szociológusok szerint számos tévedést tartalmazó népszámlálás vagy a hivatalos lakóssági nyilvántartás adatai pontosabbak, Márton Árpád úgy nyilatkozott: biztos, hogy a népszámlálás pontosabb. Hozzáfűzte, a lakóssági nyilvántartás pontatlanságát elsősorban az okozza, hogy az anyakönyvi hivatal és a hivatalos lakosságnyilvántartás két különböző intézményhez tartozik, és ezek között nem működik tökéletesen a kommunikáció annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt. Bár papíron működnie kéne a rendszernek, gyakorlatilag nem működik. Márton Árpád ezt a hivatalnokok apró mulasztásainak tudja be. Ilyen például az, amikor valaki elköltözik egy kis faluból a nagyvárosba, ahol nyilvántartásba veszik, de közben a kistelepülés névjegyzékéből nem törtlik az illetőt, így ő két helyen fog szerepelni. A sok apró tévedés pedig sokra megy, Márton Árpád szerint ezzel együtt a választási névjegyzék pontatlanságáért a polgármesterek a felelősek, hiszen az ő feladatuk naprakészen tartani azt.
Kiss Előd-Gergely)
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 7.

Egyik jobb, mint a másik...
Kérdéses, hogy akad-e még az országban olyan gondolkodó ember, akit megtéveszt a Ponta–Antonescu páros legújabb vezércsele, a tegnap sebtében bejelentett kormányátalakítás. Már önmagában a kifejezés is kérdéseket vet fel: lehet-e kormányátalakításról beszélni, ha – mint naponta tapasztaljuk – voltaképpen nincs is kormányzás, csak szűnni nem akaró hadakozás?
Nem valószínű, hogy bárki is bevenné a maszlagot, és három hónapnyi, botrányokkal tűzdelt időszak után abban kezdene reménykedni, az új tárcavezetők új lendületet, frissességet hozhatnak az ország vezetésébe. Nemcsak azért, mert az őszi választásokig csak szűk három hónap van még hátra, hanem azért is, mert az új miniszterek még rosszabbak hírében állnak, mint az eddigiek. Elég, ha Mircea Duşa, Hargita megyei románokat féltő politikus belügyminiszteri kinevezésére gondolunk, de említhetnénk Mona Pivnicerut, az igazságügyi tárca élére egyelőre csak javasolt bírót, akinek egyetlen érdeme, hogy visítva védte az igazságszolgáltatás mundérját, amikor Traian Băsescu az általunk is jól ismert gondokat sorolta. Bizakodásra pedig azért sincs semmi okunk, mert a cserék mögött a kényszerhelyzeten, illetve taktikai és megítélési megfontolásokon kívül semmi más nem áll. Lássuk csak, mit is akar leplezni voltaképpen a hatalmas leszámolási lendületben már-már önmagának is hadat üzenő kormányfő. Kezdődött ugyanis a nap Ioan Rus belügyi, illetve Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős megbízott miniszter lemondásával. A belügyér gesztusa, ha kissé megkésett is, még akár üdvözlendő is lehetne. Miután az általa vezetett intézmény szervezte a Traian Băsescu leváltásáról szóló népszavazást, és annak sikertelenségét maga ismerte el közvetett módon a választói névjegyzékben szereplők számának közlésével, vélhetően nem akart tovább részt venni főnökei abszurd harcában, melyet senki sem ért, de amelynek, úgy tűnik, egy a lényege: szomszédokkal és lépcsőházfelelősökkel addig számoltatják a szavazatokat, választópolgárokat, holtakat és élőket, míg számukra kedvező eredményt kapnak. Rosszuleshetett Pontáéknak az is, hogy miközben politikai nyomásgyakorlásra panaszkodott, Rus nemcsak Traian Băsescut, hanem Crin Antonescut is megnevezte. A többi helycsere meg szépen elfedte az ország egyre súlyosabb gazdasági helyzetét ismertető, a politikai osztályt szokatlanul élesen bíráló jegybankelnök, Mugur Isărescu hangját. Kit érdekel itt az euróárfolyam, az uniós pénzek lehívásában tapasztalható lemaradás, az Európából begyűrűző újabb válsághullám? Az már csak hab a tortán, hogy este lemondott az amúgy elismert gazdasági szakember hírében álló, vállalkozói világért felelős miniszter, Lucian Isar is, aki eddig leginkább abban fáradozott, hogy külföldi befektetőket próbált Romániába csábítani. Minek nekünk azok? Fő, hogy van hat új miniszterünk, egyik jobb, mint a másik…
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. augusztus 11.

Dagadó népszavazási botrány lehallgatásokkal
A legfőbb ügyészség Victor Paul Dobre volt közigazgatási miniszter mentelmijogának megvonását kéri a képviselőháztól, akit hivatali visszaéléssel gyanúsít a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán. Tegnap telefonbeszélgetések lehallgatásának kivonata került nyilvánosságra, amelyből kiderült, hogy a Szociál-Liberális Szövetség (USL) 1,6 millió külföldi állampolgárt akart kivonni a választói névjegyzékből, hogy ne számítsanak a referendum érvényességi küszöbének meghatározásakor.
Ioan Rus lemondott belügyminiszter és Dobre is elismeri, hogy 18,3 millió ember szerepel a választói névjegyzékben, és nem vállalták ennek módosítását, ami miatt bírálat érte őket saját pártjukban. Rus azt mondta, hogy „nem akarja börtönben tölteni nyugdíjas éveit”.
Dobre, a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter volt az, aki benyújtotta lemondását Ioan Rus volt belügyminiszterrel együtt. Ez utóbbi kijelentette, hogy a belügyminisztériumra nyomás nehezedett a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán.
A bűnvádi eljárást az ügyészség csak akkor kezdheti el, ha a parlament azt engedélyezi, mivel Dobre parlamenti képviselő. A törvényhozó testület azonban egyelőre vakáción van. Az ügyészség egy belügyminisztériumi államtitkár és a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetője ellen is bűnvádi eljárást indított.
A bejelentéssel szinte egyidőben a médiában megjelent két telefonbeszélgetésnek a kivonata, azon jelentés részeként, amelyet az ügyészség készített a képviselőház számára. A kivonat szerint Dobre egy férfival beszélget, és az derül ki a beszélgetésből, hogy a lemondásáról Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) két társelnöke – egyezett meg. Dobre szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gyűlésén több vezető élesen bírálta őt. Amikor a beszélgetőpartnere megkérdezte, hogy miért bírálták, akkor Dobre azt válaszolta: „mert aláírtam, hogy 18,3 millió állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami így is van, de ez más kérdés”. Egy másik beszélgetésben Ioan Rus leszögezte, hogy ő nem ír alá egyetlen olyan papírt sem, amely akár eggyel több vagy kevesebb szavazati joggal rendelkező személy létezéséről szól, mert „nincs kedve nyugdíjas éveit a börtönben tölteni”. Az ügyészségi dokumentumok kiszivárogtatását a vádemelés előtti szakaszban egyébként törvény tiltja Romániában.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aggodalmának adott hangot a román belpolitikai fejlemények miatt, és azt kérte a kormánytól, hogy minél gyorsabban küldje az Alkotmánybírósághoz a választói névjegyzéket, hogy a taláros testület döntést hozhasson a népszavazás érvényességéről. Barroso ezt a Victor Pontának küldött levélben fejtette ki, amelyben sajnálatát fejezte ki az Alkotmánybíróságot ért fenyegetések miatt is. Barroso eddig nem bírálta a kormányt, főként Viviane Reding igazságügyi biztos volt az, aki tolmácsolta az európai aggályokat. Victor Ponta a napokban kijelentette, hogy Barroso nagyon korrekt volt „Redinggel ellentétben”.
Tegnap kiderült az is, hogy a kormánynak milyen tervei vannak a választói névjegyzékekkel. Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter bejelentette, hogy a kabinet nem módosítja a népszavazás megszervezésekor használt választói névjegyzéket, de kiegészítő információkat fog közölni az alkotmánybíróságnak. A miniszter szerint a választói névjegyzék – amelynek alapján a népszavazást megszervezték – nem módosul, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte, de emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy „a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését” – mondta a miniszter. A Ponta-kormány ugyanis úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket. A külügyminisztérium is közölte pénteken, hogy kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának frissítését. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe. A belügyminiszter is összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Azok szerint Románia stabil lakossága 19 millió főre csökkent.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. augusztus 14.

Dokumentumokat foglalt le az ügyészség a választói névjegyzékek ügyében
Egy sor dokumentumot foglalt le a legfőbb ügyészség többek között az Alkotmánybíróságon és a választási hatóságnál a választói névjegyzékek ügyében indult vizsgálat keretében.
Az ügyészek az Alkotmánybíróság, az Állandó Választási Hatóság, a Központi Választási Iroda, az Állampolgársági Hivatal, valamint a belügyminisztérium útlevélosztályán és a lakosság-nyilvántartó hivatal székházában foglaltak le több dokumentumot.
A dokumentumok között szerepel a július 29-i népszámlálás összes szavazókörzetének jegyzőköny-másolata, az állandó választói névjegyzék és a választói pótlisták. A névjegyzékeket a választási hatóságtól és a lakosság-nyilvántartástól is magukkal vitték az ügyészek.
Azok a dokumentumokra is kitér az ügyészségi vizsgálat, amelyek a román állampolgárság megszerzését, illetve az arról való lemondás statisztikáit tartalmazzák évekre lebontva, továbbá amelyek tartalmazzák a külföldön állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárok adatait.
A választói névjegyzékek kapcsán indított vizsgálat során az legfőbb ügyészség eddig kérte Victor Paul Dobre korábbi közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, parlamenti képviselő mentelmi jogának megvonását hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt.
Az ügyben eljárás indult Constantin Manoloiu, a belügyminisztérium lakosság-nyilvántartó főosztályának vezetője, illetve Ioan Căbulea államtitkár ellen, az ügyészek pedig kihallgatták többek között Ioan Rus lemondott belügyminisztert, a statisztikai intézet elnökét, az Állandó Választási Hatóság elnökét, valamint a lakosság-nyilvántartó főosztály vezetőjét is.
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 15.

Előrehozta a referendum-döntés határidejét az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság kedden úgy döntött, hogy augusztus 21-ig kell a kormánynak elküldenie a választói névjegyzéket. A testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként a kormánynak. Az Alkotmánybíróság több mint hét órás ülésén arról is döntött, hogy megfelel a törvényes előírásoknak az a hibaigazítás, amelyet a testület egyik tagja küldött a Hivatalos Közlönynek a referendummal kapcsolatos határozat kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választói névjegyzékben.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság augusztus 2-án hivatalosan közölte, hogy szeptember 12-re halasztotta a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló július 29-i referendummal kapcsolatos döntését, mivel ellentmondó adatokat kapott az állandó választási névjegyzékekről, illetve hogy augusztus 31-i határidővel kérte a kormánytól a referendum alapjául szolgáló névjegyzékeket.
Egy nappal később a testület augusztus 31-re tűzte ki a népszavazás érvényességével kapcsolatos döntés időpontját.
Az Alkotmánybíróság keddi ülésén azt is megállapították: Ştefan Minea alkotmánybíró jogszerűen járt el, amikor szolgálatos bíróként a múlt hétfőn hibaigazítást küldött a Hivatalos Közlönynek.
A testület abba az augusztus 2-i határozatába „toldott bele” négy nappal később egy mondatot, amelyben elutasította a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán benyújtott óvásokat. A határozat eredeti, a Hivatalos Közlönyben is megjelent változata szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell felvenni az állandó választási jegyzékbe. A hétfőn betoldott kiegészítésből ezzel ellentétben az derül ki, hogy igenis szerepelniük kell a névjegyzékben a határokon kívül élő román állampolgároknak is.
A hibaigazítás vitákat keltett, és az Alkotmánybíróságon belül is ellentétekhez vezetett, ezek nyomán a testület több tagja is – Ion Predescu, Tudorel Toader és Acsinte Gaspar – jelezte: nem tartják jogszerűnek az utólagos javítást.
A keddi döntés értelmében a külföldön élő román állampolgároknak is szerepelniük kell az állandó választási névjegyzékben. Az elmúlt időszakban a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) megpróbálta elérni, hogy a névjegyzékből töröljék a külföldön élőket, ezzel azt remélve, hogy a népszavazás – amelynek érvényessége részvételi küszöbhöz kötött – sikeres lehet.
A választói névjegyzékek kapcsán kirobbant botrány során lemondott Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, mint utólag kiderült, amiatt, hogy az USL vezetői nyomást gyakoroltak rájuk a névjegyzékek megcsonkítása reményében.
A névjegyzékek ügyében vizsgálatot indított a legfelsőbb bíróság ügyészsége is, több magas rangú tisztségviselő ellen bűnvádi eljárás indult.
Krónika (Kolozsvár)

2012. szeptember 12.

Megtagadták a képviselők Borbély László mentelmi jogának megvonását
Elutasította kedden a képviselőház plénuma Borbély László egykori környezetvédelmi miniszter, illetve Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli ex-miniszter mentelmi jogának megvonását. A két parlamenti képviselő elleni bűnvádi eljárás beindítását az ügyészség kérte: Borbély esetében befolyással való üzérkedés, valamint hamis vagyonnyilatkozat-tétel gyanúja miatt, Dobre ügyében pedig a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazáshoz használt választói névjegyzékek körüli botrány kapcsán, hivatali hatáskörrel való visszaélés gyanújával.
Borbély László esetében a titkos szavazáson 53 képviselő támogatta a képviselő mentelmi jogának megvonását, 181-en ellene szavaztak. Dobre esetében 47 igen és 183 nem szavazatot regisztráltak.
Borbély ellen – aki az RMDSZ politikai alelnöke – az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kezdeményezett vizsgálatot április elején. Az ügyészek gyanúja szerint egy üzletember Szepessy Szabolcs miniszteri tanácsos közvetítésével ingyenes lakásfelújítással vásárolta meg Borbély – akkor környezetvédelmi miniszter – befolyását annak érdekében, hogy cége állami megrendelésekhez juthasson. Egy nappal azt követően, hogy a DNA vizsgálatot kezdeményezett ellene, Borbély László lemondott a környezetvédelmi minisztérium éléről. Közölte: határozottan visszautasít minden alaptalan vádat, és reméli, hogy sikerül bebizonyítania ártatlanságát.
Victor Paul Dobre volt tárca nélküli közigazgatási miniszter mentelmi jogának megvonását a választói névjegyzékek ügyében kérte a ügyészség. Az ügyészek azt vizsgálják, hogyan történhetett meg, hogy a belügyminisztérium először közölte: a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazás lebonyolításához használt választói névjegyzékben több mint 18 millió fő szerepel, később azonban a szaktárca arról tájékoztatta az alkotmánybíróságot, hogy nem tud felelősséget vállalni az adatok hitelességéért. Dobre Ioan Rus belügyminiszterrel együtt augusztus elején mondott le tisztségéről.
Krónika (Kolozsvár)

2012. november 13.

Traian Băsescu: újra kell tárgyalni Borbély László és Victor Paul Dobre mentelmi jogának megvonását
Borbély László és Victor Paul Dobre volt miniszterek ügyét is vizsgálja ki a képviselőház állandó bizottsága, amikor Alin Trăşculescu mentelmi jogának megvonásáról szavaz – kéri az alsóházat Traian Băsescu.
Az államfő levélben kérte fel a képviselőházat a Borbély és Dobre mentelmi jogának újratárgyalását. Băsescu a dokumentumban úgy fogalmaz: mivel a képviselőház nemsokára valószínűleg Alin Trăşculescu mentelmi jogának megvonásáról kell tárgyaljon, ezért meg kell keresni az eszközöket a főügyészség egy korábbi kérésének, Borbély László és Victor Pauld Dobre mentelmi jogának újratárgyalására, ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás akadálymentesen végezhesse dolgát.
Victor Ponta kormányfő szerint azonban a mentelmi jog megvonását a nyomozóhatóságnak kell kérni és nem az államelnöknek. „Traian Băsescu nem az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság vezetője, hogy ezt kérje a képviselőháztól” - mondta a kormányfő.
A DNA a hétvégén korrupció gyanúja miatt huszonnégy órás őrizetbe vette Alin Trăşculescut. A demokrata-liberális párti (PDL) képviselőt azóta szabadlábra helyezték. Trăşculescut, aki a PDL Vrancea megyei fiókszervezetének elnöke, tetten érték, amikor szombaton este 50 ezer eurót készült átvenni egy üzletembertől Focşani-ban. Az igazságügyi tárca kérte a honatya mentelmi jogának megvonását, a DNA beindította a bűnvádi eljárást befolyással üzérkedés és pénzmosás gyanúja miatt. A politikus a gyanú szerint eddig összesen 464 ezer lejt kapott több részletben, és további 1 100 000 lejt kért azért, hogy rávegye a fejlesztési tárcát és a Vrancea megyei hatóságokat: a megvesztegető – aki egyben a feljelentést is megtette – cégét szerződtessék bizonyos infrastruktúra-fejlesztési munkálatok elvégzésére.
A képviselőház szeptember 12-én elutasította Borbély László egykori környezetvédelmi miniszter, illetve Victor Paul Dobre közigazgatásért felelős tárca nélküli ex-miniszter mentelmi jogának megvonását. A két parlamenti képviselő elleni bűnvádi eljárás beindítását az ügyészség kérte: Borbély esetében befolyással való üzérkedés, valamint hamis vagyonnyilatkozat-tétel gyanúja miatt, Dobre ügyében pedig a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló népszavazáshoz használt választói névjegyzékek körüli botrány kapcsán, hivatali hatáskörrel való visszaélés gyanújával.

Krónika (Kolozsvár)

2012. november 13.

Nem tárgyalják újra Borbélyék ügyét
Miközben tegnap reggel szabadlábra helyezték a vasárnapra virradóra, korrupció miatt 24 órára őrizetbe vett, Vrancea megyei demokrata-liberális párti (PDL) képviselőt, Alin Trăşculescut, a képviselőház tegnap összeült plénuma nem tűzte napirendre a honatya mentelmi jogának megvonását, és elutasították Traian Băsescu államfő kérését is, hogy tárgyalják újra a Borbély László és Victor Paul Dobre volt miniszterek elleni bűnvádi eljárás jóváhagyását. Trăşculescu mentelmi jogáról azért nem tárgyaltak, mert a legfőbb ügyészség nem juttatott el ilyen tartalmú kérést az alsóháznak.
Így az ülésen csupán tudomásul vették az igazságügyi tárca tájékoztatását, miszerint a képviselőt 24 órás őrizetbe vették, majd szabadon engedték, és amelynek végén a minisztérium felkéri az alsóházat, hogy járjon el az ilyenkor szokásos gyakorlat szerint. Ez azért lényeges, mert a hatályos törvények értelmében egy képviselő vagy szenátor csak akkor helyezhető vizsgálati fogságba, ha ehhez a parlament illetékes kamarája is hozzájárul.
Trăşculescu – aki a PDL Vrancea megyei elnöke – ugyan szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádak ellen, az országot azonban nem hagyhatja el. A PDL tegnap megvonta a politikai bizalmat a képviselőtől, akinek tettestársát, Marian Calotă üzletembert 29 napos vizsgálati fogságba helyezték. Calotă volt az, aki fenyegetéssel rávette a végül a feljelentést tevő áldozatot arra, hogy az ő cégén keresztül, hamisított dokumentumok segítségével átutalja a pénzt a képviselőnek. A szombat esti rajtaütésen őt érték tetten, miután átvett 50 ezer lej csúszópénzt, miután a képviselő kicsivel korábban elhagyta a helyszínt.
Mint arról beszámoltunk, Trăşculescu ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészei annak nyomán indítottak bűnvádi eljárást, hogy – a hivatalos közlemény szerint – tetten érték, amikor szombaton este 50 ezer lejt készült átvenni egy üzletembertől Focşani-ban. Az igazságügyi tárca kérte a honatya mentelmi jogának megvonását, a DNA pedig befolyással való üzérkedés és pénzmosás gyanúja miatt indított bűnvádi eljárást. A politikus a gyanú szerint eddig összesen több részletben 464 ezer lejt kapott, és további 1 100 000 lejt kért azért, hogy rávegye a Vrancea megyei hatóságokat: a megvesztegető – aki egyben a feljelentést is megtette – cégét szerződtessék bizonyos infrastruktúra-fejlesztési munkálatok elvégzésére.
Trăşculescu ügye kapcsán megszólalt Elena Udrea is, aki a PDL színeiben akkor irányította a fejlesztési tárcát, amikor a képviselő azon az alapon kért kenőpénzt, hogy befolyással rendelkezik a minisztériumban. Udrea elmondta, még 2010-ben jelezte, hogy amennyiben valaki arról értesül, hogy az ő vagy a minisztérium valamely más alkalmazottjának a nevében ígéretet tesz arra, hogy valamilyen ügyben közbenjár, azonnal értesítsék a DNA-t. „Sajnálatos, ami történt, de mindig voltak és lesznek olyan személyek, akik felhasználják valamely intézmény vagy akár miniszter nevét a személyes haszonszerzés érdekében” – fogalmazott a volt tárcavezető.
Az Igaz Románia Szövetség (ARD) – ennek tagjaként indul a PDL a választásokon – etikai testületének vezetője, Monica Macovei PDL-s európai parlamenti képviselő közölte: ő maga ellenezte Trăşculescu jelölését a mostani választáson, ám a testület többségi voksolással leszavazta. B. L.
(A „piszkos huszonkettő”
Nem Trăşculescu az egyetlen olyan román honatya, aki az elmúlt években bűncselekménybe keveredett: rajta kívül még 22 képviselőnek vagy szenátornak kellet bíróság elé állnia. Közülük kettő esetében született letöltendő börtönbüntetésről szóló jogerős ítélet: Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnököt két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték törvénytelen kampányfinanszírozás miatt, míg Virgil Pop korábbi nemzeti liberális párti (PNL) képviselő ellen befolyással való üzérkedés miatt született ötéves szabadságvesztésről szóló ítélet.
Három másik honatya jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott: Eugen Bădălan PDL-s képviselőt közérdek sérelmére elkövetett hivatali visszaélés miatt négy, Dan Ilie Morega PNL-s képviselőt befolyással üzérkedés miatt három, Mihai Popescu PDL-s képviselőt pedig bűnpártolás miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Több honatya esetében született első fokon nem jogerős ítélet: Şerban Mihăilescu szenátort alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték jogosulatlan haszonszerzés miatt. Cătălin Voicu szenátort szintén nem jogerősen öt évre ítélték folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedésért. Dan Voiculescu PC-szenátor ellen korrupció és pénzmosás vádjával zajlik eljárás. Mellettük Dan Păsat PDL-képviselő, Miron Mitrea PSD-szenátor, Tudor Chiuariu volt PNL-s igazságügyi miniszter, illetve Monica Iacob Ridzi, Mihail Boldea, Petru Movilă, Relu Fenechiu, Nicolae Dobra, Ion Dumitru, Marian Ghiveciu, Dragoş Iftimie, Sorin Pandele, Mugurel Surupăceanu és Florin Ţurcanu ellen zajlik bírósági eljárás.)
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 28.

Négy kormány, három kormányfő, két választás
Politikai szempontból a kilencvenes évek eleje óta a legmozgalmasabb volt az idei esztendő, amelynek során négy kormány, három kormányfő váltotta egymást, két választást és egy referendumot tartottak.
Ötödik Boc után Ungureanu
Az év elején a gazdasági-társadalmi válság, de a rossz kormányzás által megkövetelt megszorító intézkedések következtében a Boc-kormány és vele együtt a kabinetért szinte kezességet vállaló Traian Băsescu népszerűsége meredeken zuhanni kezdett. Az utolsó döfést talán az év elején az államfő Raed Arafat elleni támadásai jelentették, amelynek következtében a romániai rohammentő-szolgálatot megalapító palesztin orvos lemondott az egészségügyi tárcánál betöltött államtitkár-helyettesi tisztségéről.
Az ennek nyomán beindult tüntetések alkalmával a résztvevők az elején még csak Arafat mellett álltak ki, néhány nappal később azonban már a Boc-kormány és Traian Băsescu ellen skandálták jelszavaikat, így aztán már a doktor államtitkár-helyettesi tisztségébe való visszahelyezése sem elégítette ki őket. Mindennek következtében Emil Boc február 6-án lemondott ötödik kormányfői tisztségéből.
A hatodik Boc-kormány kinevezését Traian Basescu úgy látszik, már nem tartotta lehetségesnek, ezért a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatóját, Mihai Răzvan Ungureanut nevezte ki a kormány élére, akit február 9-én meg is szavazott a parlament.
Ungureanu – alighanem az államfőtől kapott utasítások szerint – megpróbálta „átkozmetikázni” a kormányt, igyekezett a Boc-kormányokban még nem szerepelt tárcavezetőket kinevezni. Kísérletét azonban a sajtó meghiúsította: az újságírók „kiszimatolták” ugyanis, hogy az új tárcavezetők a régi miniszterek kezes emberei voltak. Így nem csoda, hogy mindössze 78 napnyi országlás után Ungureanu kormánya csúfosat bukott a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítvány nyomán, amelyet megszavaztak a nem magyar kisebbségek, de a demokrata liberálisoktól az ellenfélhez átállt politikusok is.
Hatalomra került ellenzék
Mindezek után Traian Băsescu államfő már jónak látta azt, hogy ha a kormányalakításnál lemond a teljesen népszerűtlen demokrata liberálisokról, így az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség legnagyobb pártjának elnökét, a szociáldemokrata Victor Pontát bízta meg az újabb kabinet felállításával. Kormányát május 7-én szavazta meg a törvényhozás, a kabinetet mellé állt a korábban a demokrata liberálisokat és Traian Băsescut támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű tömörülés is.
Victor Ponta tisztában volt azzal, hogy Raed Arafat elmozdítása csak ürügy volt a tüntetésekhez, a lakosság ugyanis teljes mértékben elégedetlen volt Bockék egymást érő megszorító intézkedéseivel, ezért országlását a demokrata liberálisok által 25 százalékkal megkurtított bérek visszaállítását ígérve indította, az első lépésben nyomban 8 százalékos béremeléssel kezdve.
Ennek nem kevés serepe volt abban, hogy a Szociál-Liberális Szövetség a helyhatósági választásokat a szavazatok 50 százalékával, a legtöbb megyeitanácsi elnökséget és a legtöbb polgármesteri tisztséget megszerezve nyerte meg.
Egy hét, amely megrengette Romániát
Időközben tovább romlott Traian Basescu államfő és a Szociál-Liberális Szövetség vezetői közötti amúgy sem felhőtlen viszony, aminek nem használt az a körülmény sem, hogy Victor Ponta akarta képviselni Romániát az Európai Tanácsban az államfő helyett – az alkotmánybíróság azonban az államfőnek adott igazat.
Ezért a Szociál-Liberális Szövetség megkezdte Traian Băsescu államfői tisztségből történő újabb felfüggesztésének folyamatát, amelyet igyekezett a legrövidebbre szabni. Így alig egy hétre volt szükségük a szociálliberálisoknak ahhoz, hogy elmozdítsák a két ház demokrata liberális elnökét, Vasile Blagát és Roberta Anastasét, őket Crin Antonescuval és Valeriu Zgoneával helyettesítették. Az addig a parlament ellenőrzése alatt álló Hivatalos Közlönyt Victor Ponta kormányának felügyelete alá helyzeték, leváltották a népügyvédet, akinek joga volt felülbírálni a kabinet döntéseit. Emellett a kormány kiadott egy sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében lecsökkentették a felfüggesztett államfő sorsáról döntő népszavazáson való részvételi arányt.
Mindezek után a parlament július 6-án felfüggesztette tisztségéből Traian Basescut.
Győztesek vereségei
Csakhogy a szociálliberálisok ezt követően néhány vereséget szenvedtek. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás csakis akkor érvényes, ha az összes választók több mint a fele az urnákhoz járul. Így a referendum, bár a résztvevők hatalmas többsége, közel 83 százaléka szavazott Traian Basescu ellen, nem volt érvényes, mivel a részvétel mindössze 46,2 százalékos volt.
Ezt még romániai szempontból nézve is különös csatározás követte: a kormány amolyan „mini-népszámlálást” kívánt végrehajtani, amelynek nyomán megállapították volna, hogy a lakossági csökkenéssel arányosan visszaesett a szavazati joggal rendelkező állampolgárok száma is. Az alkotmánybírák azonban a kabinetnek ezt a szándékát is keresztülhúzták.
A választási listák módosítására tett sikertelen kísérletei nyomán lemondott tisztségéből a közigazgatási és belügyminiszter, Ioan Rus, valamint a tárca közigazgatási feladatokért felelős megbízott minisztere, Victor Paul Dobre.
Az alkotmánybírák mindezek után augusztus 12-én érvénytelennek mondták ki a népszavazást, így az államfő, 52 napig tartó felfüggesztés után visszatérhetett tisztségébe.
„Meg nem támadási” paktum
A Cotroceni palotába visszatérve Traian Băsescu novemberig kerülte a nyilvánosságot, a parlamenti választási kampány beindulásakor azonban már előtt több alkalommal is kikelt a szociál-liberálisok ellen, egyebek között azt is hangoztatva, hogy semmiképpen sem fogja majd kormányfőnek kinevezni Victor Pontát.
A nyugati kancelláriákat – akárcsak Traian Băsescu felfüggesztése idején az alkotmányosság és a jogállam kérdései – ez úttal az államfői intézmény, valamint a választások nyomán vélhetően kialakuló, szociálliberális többséget összesítő parlament és szociálliberálisok kormány közötti háborúzás aggasztotta.
A választások igazolták a papírformát: a szociálliberálisok 60 százalékkal győztek, a parlamenti mandátumok kétharmadát megszerezve. Traian Băsescu lehetősége teljes mértékben beszűkültek, így kénytelen volt másodjára is kormányfőé kinevezni Victor Pontát. Brüsszel és Washington megnyugtatására azonban a miniszterelnök és az államfő „békés egymás mellett élési” megállapodást írt alá. A dokumentum tisztázza az államfő és a kormányfő feladatait: előbbi felelősségébe tartoznak a külpolitikával, a biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos feladatok, valamint az ország képviselete az Európai Tanácsban, míg utóbbi a gazdasági és társadalmi politikákkal, az ország kormányzásával, a napirenden lévő problémákkal foglalkozik. A felek azt is megfogadták, hogy kerülik az egymás elleni nyilvános támadásokat.
A második Ponta-kormányt pedig a parlament 402 igennel 120 nem ellenében beiktatta.
2012: politikai eseménynapló
Időpont Mi történt
01.12. Megindulnak a tüntetések Raed Arafat államtitkár-helyettesi tisztségéből történt elmozdítása ellen
02.06. Emil Boc lemond miniszterelnöki tisztségéből
02.09. Az Ungureanu-kormányt beiktatja a parlament
04.27. Az Ungureanu-kormányt megbukik a bizalmatlansági indítvány során
05.07. A parlament megszavazza  Victor Ponta kormányát
06.10 A szociál-liberálisok 46,9 százalékos győzelme a helyhatósági választásokon
07.05. A Ponta-kormány csökkenti a referendumon való részvétel arányát
07.06. A parlament felfüggeszti államfői tisztségéből Traian Basescut
07.11. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a szavazók több mint felének részvétele szükséges a referendum hitelesítéséhez.
07.29. Érvénytelennek mondják ki az államfő felfüggesztésére kiírt referendumot
08.29. Traian Basescu ismét elfoglalhatja helyét az államfői palotában
12.09.A szociál-liberálisok 60 százalékkal nyerik a parlamenti választásokat
12.21. A második Ponta-kormányt beiktatja a parlament
Maszol.ro

2013. december 12.

Össztűz a szupermentességre
A korrupcióellenes küzdelemben érintett intézmények, az igazságügyi szakmai szervezetek és a külföld egyaránt keményen bírálták a képviselőház azon kedd délutáni határozatát, amellyel soron kívül, előzetes vita nélkül módosította a büntető törvénykönyvet, kiiktatva a parlamenti képviselőket, szenátorokat, a szabad foglalkozásúakat és az államfőt a közhivatalnokok sorából, egyes vélemények szerint lehetetlenné téve ezzel, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnügyi vizsgálatot indítson ellenük tisztségbeli vagy érdekbeli összeférhetetlenség címén.
A DNA szerint azon honatyákat, akik ellen korrupció vagy ahhoz kapcsolódó bűncselekmények miatt emeltek vádat, felmenthetik a döntés nyomán, azokat pedig, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, szabadlábra helyezhetik. A korrupcióellenes ügyészség rámutat: a módosítás nyomán sem a honatyák, sem az ügyvédek, sem a közjegyzők, sem a bírósági végrehajtók ellen nem indulhat eljárás korrupció vagy hivatali visszaélés miatt. A DNA emlékeztetett: jelenleg 28 honatya érintett valamilyen formában – vagy azért, mert eljárás zajlik ellene, vagy azért, mert a DNA által emelt vádak alapján elítélték.
A DNA emellett úgy véli, a továbbiakban a helyi választott tisztségviselők is kieshetnek az összeférhetetlenség hatálya alól, ami azt eredményezheti, hogy a polgármesterek nyugodtan a rokonaiknak ítélhetik a közpénzből vagy európai uniós alapokból finanszírozott szerződéseket. Az ügyészség rámutat: a döntés nyomán Románia ellentétbe került az ország által 2002-ben és 2004-ben ratifikált korrupcióellenes egyezményekkel.
Több mint 60 összeférhetetlen helyi elöljáró
Hatvankét helyi elöljáró – 50 polgármester és 11 alpolgármester és egy helyi közgyűlési tag – esetében állapított meg szerdán hivatali összeférhetetlenséget az ANI. Az érintettek Szatmár, Gorj, Teleorman és Galac megyei önkormányzatokat irányítanak. Két polgármester és egy alpolgármester esetében hamis nyilatkozattétel miatt is feljelentést tettek. Az ANI eddig már számos megyei és önkormányzati elöljáró esetében állapított meg összeférhetetlenséget, rendszerint arra hivatkozva, hogy tisztségükkel párhuzamosan tagként képviselték az önkormányzatot az annak alárendelt közhasznú társaságok igazgatótanácsában. Az összeférhetetlenség miatt jogerősen elítélt közhivatalnokok három évig nem tölthetnek be választási tisztséget, súlyos esetben pedig hároméves szabadságvesztéssel sújthatók – miután a képviselőház kedden az ezért kiróható büntetés mértékét két évvel csökkentette.
Horia Georgescu, a közhivatalnokok összeférhetetlenségét vizsgáló ANI vezetője is úgy vélekedett, hogy a Btk. módosítása nyomán a honatyák „szuper mentelmi jogot” kaptak, és a hatóság által 25 honatya ellen folytatott eljárás lehetetlenül el. Georgescu rámutatott: az ország hitelessége jelentős csorbát szenved a döntés nyomán, amely hatályba lépése esetén megingatja a jogállamot.
A bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint a képviselőház döntése gyakorlatilag felmenti a kedvezményezetteket a bűnügyi felelősség alól. A testület azt is felrója, hogy bár a hatályos törvények értelműben az igazságszolgáltatást érintő törvénytervezeteket előzetesen véleményeznie kellene, ezt a módosítást nem juttatták el hozzá.
A Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) is kemény hangon elítélte, hogy a Btk. módosítását előzetes egyeztetés, valamint a CSM véleményének kikérése nélkül fogadták el. Rámutatnak: a döntés sérti az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének alkotmányos elvét.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő is bírálta a döntést, újabb államcsínynek nevezve a lépést, amely tíz évvel veti vissza az országot. Jelezte: a módosítást megfontolásra visszaküldi a parlamentnek, ha pedig ugyanebben a formában fogadják el, akkor alkotmánybíróságon támadja meg. A módosítást egyébként 266 képviselő szavazta meg (123 PSD-s, 73 PNL-s, 2 PDL-s, 21 PPDD-s, 16 RMDSZ-es, 16 kisebbségi, 11 PC-s és 4 független). Ellene 32-en voksoltak (29 PDL-s, 1 PPDD-s, 1 PC-s és 1független).
Cristian Rădulescu, az ellenzéki Demokrata-liberális párt (PDL) elnöke tegnap közölte: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a Btk.-módosítást.
Kemény külföldi feddések
A Btk.-módosítás kemény reakciót váltott ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége részéről, amely leszögezte: a törvény előtti egyenlőség a demokrácia egyik alapelve. A külképviselet szerdai közleményében úgy vélekedett, a lépés eltávolodást jelent az átláthatóság és a jogállamiság elvétől, és elriaszthatja a beruházókat, ami negatív kihatással lesz az ország gazdaságára. Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője szerint minden hivatalos személynek alá kell vetnie magát a korrupcióra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozásnak, az EU ugyanakkor majd a januári igazságügyi jelentésben nyilvánít konkrét véleményt.
A német nagykövetség fontosnak nevezte, hogy a korrupcióellenes hatóságok és az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentesen működhessen. Martin Harris, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete aggodalmának adott hangot a döntés miatt, mondván: az ANI és a DNA a romániai közélet reformjának motorja. A holland nagykövetség is reagált: szerdai közleményében jelezte, aggodalommal értesült a Btk. módosításáról, és várja a fejleményeket. Mint ismeretes, Hollandia többek között arra hivatkozva utasítja el Románia schengeni csatlakozását, hogy nem történt elegendő, kellőképpen alapos és visszafordíthatatlan intézkedés a korrupció visszaszorítására.
RMDSZ: továbbra is vizsgálódhat a DNA és az ANI
Nem ért ugyanakkor egyet az aggodalmakkal Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. A honatya szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott: a képviselőház tulajdonképpen csak helyreállította a korábbi állapotokat, amelyeket Monica Macovei volt demokrata-liberális párti (PDL) igazságügy-miniszter – jelenlegi EP-képviselő – miniszteri mandátuma idején „felbolygatott”, egy kalap alá véve a közalkalmazottakat, a bírákat és a képviselőket. Rámutatott: a Macovei-féle módosítás előtt külön cikkelyek határozták meg a Btk.-ban, hogy melyek a közhivatalok, és ki minősül közalkalmazottnak. „Utóbbi alatt az értendő, aki valamely közhivatal fizetett alkalmazottjaként közhivatalnoki karriert fut be” – mutatott rá a képviselő.
Márton szerint a keddi döntés csupán annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a közalkalmazottakra érvényes jogszabály alapján vizsgálják majd, hanem a honatyák jogállását rögzítő, sajátos törvény alapján, amely rögzíti, milyen esetek számítanak összeférhetetlenségnek, milyen esetek esnek az ANI működéséről szóló törvény hatálya alá. „Már eleve ez a jogszabály is rögzíti, hogy a képviselői és szenátori jogállás összeegyeztethetetlen a közhivatalnoki tisztséggel, kivéve, ha kormánytagságról van szó” – mutatott rá Márton, hozzátéve: hasonlóan rendelkezik az alkotmány is.
Szerinte egy honatyát már csak azért sem lehet egy kalap alá venni egy helyi választott képviselővel, mivel előbbiek nem döntenek arról, hogy konkrétan kivel kell bizonyos esetekben szerződést kötni, csupán törvényeket hoznak. Ezen tevékenység során pedig gyakran kell lobbizni azért, hogy valamilyen jogszabályt elfogadjon a ház. „Amíg azonban mindenkit egy kalap alá vettek, egyes bírák úgy is értelmezhették, hogy amikor egy háromszéki képviselő a Kovászna megyei hátrányos helyzetűek megsegítését elősegítő törvény mellett érvel, akkor a saját érdekében jár el” – hangoztatta Márton.
Elítéltek egy PSD-s képviselőt
Jogerősen két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Nicolae Vasilescu PSD-s parlamenti képviselőt. A honatya ellen befolyással üzérkedés miatt emelt vádat a DNA. A vádak szerint Vasilescu tettestársaival együtt kétmillió lejt követelt egy építkezési cégtől annak fejében, hogy közbenjárjon a Konstanca megyei önkormányzatnál annak érdekében, hogy a megye öt önkormányzata kifizesse az általuk elvégzett munkálatok nyomán felhalmozott adósságait. A DNA egyébként szerdán kikérte az Európai Parlamenttől a PNL-s Ovidiu Silaghit, aki idén szeptemberben került az európai törvényhozásba. Silaghi ellen még közlekedési miniszter korában merültek fel korrupciós vádak.
Máté András, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője is hasonlóan vélekedik. Lapunknak szerdán elmondta: a keddi döntést szerinte az is indokolja, hogy az alkotmánybíróság 2013-ban elfogadott 81-es számú határozatában is emlékeztet arra, hogy egy képviselő vagy egy szenátor nem láthat el közfeladatot. „A parlament tagjainak a státusa nem egyenlő a közalkalmazottakéval, hiszen utóbbiak szerződéses viszonyban állnak, fizetésért dolgoznak, és különféle pótlékokat kapnak, például a ledolgozott szolgálati időért. A képviselők viszont meghatározott ideg, négyéves mandátumuk időtartama alatt látják el feladatukat, és nem fizetést, hanem illetményt kapnak” – mutatott rá Máté. Hozzátette: egy közalkalmazottat elbocsátani is nehezebb, mivel új állást kell felajánlani neki, míg egy honatya mandátumának megszűntével nem kap automatikusan új mandátumot.
Máté azt is cáfolta, hogy a honatyák ezáltal kikerülnének a DNA és az ANI joghatósága alól. „Ahogy eddig sem voltunk közalkalmazottak, mégis vizsgálódhatott a képviselők és szenátorok ügyében a DNA és az ANI is, úgy ez most sem változik. „Aki bűnös, az ezután is kerüljön börtönbe. A képviselők jogállását szabályozó törvényben is szerepel az összeférhetetlenség és az érdek-összeférhetetlenség, aminek a kivizsgálása az ANI hatásköre” – mutatott rá Máté. „Traian Băsescu, Angela Merkel vagy Orbán Viktor sem köztisztviselő, hanem állami vezető. Két különböző dologról van szó” – hangoztatta Máté.
Mint arról beszámoltunk, Máté Andrást korábban összeférhetetlenség miatt feljelentette az ANI, arra hivatkozva, hogy kilenc és fél hónapig feleségét alkalmazta képviselői irodájában. A legfőbb ügyészség szeptemberben emelt vádat ellene. Máté ugyanakkor alaptalannak nevezte a vádakat, akkor is arra hivatkozva, hogy a törvény a közalkalmazottakra vonatkozik, ő pedig parlamenti képviselőként nem tartozik ebbe a kategóriába.
Egyébként eddig sem minden esetben végezhette zavartalanul a dolgát az igazságszolgáltatás, még akkor sem, ha a DNA vizsgálódott az ügyükben: a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elleni korrupciógyanú és a Victor Paul Dobre egykori közigazgatási miniszter elleni, az államfő leváltásáról szóló népszavazás kapcsán elkövetett törvénytelenségekről szóló vádak ügyében nem indulhatott eljárás, mivel a képviselőház ehhez nem járult hozzá.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2014. március 15.

Nagy volt a jövés-menés Victor Ponta kormányaiban
Az öt Boc-kormány után, íme, elérkeztünk a harmadik Ponta-kormányhoz is. Az első két Ponta-kormány története meglehetősen viharos volt, egymást érték a minisztercserék.
Az egészségügyi tárcát és a belügyminisztériumot öt-öt tárcavezető irányította, az oktatási, művelődési, gazdasági és igazságügyi tárcánál négy-négy miniszter váltotta egymást, a pénzügyi és közlekedési minisztérium élén pedig három-három tárcavezető állt az első két Ponta-kormányban. A minisztercserék jó néhány tárca esetében nem kevés botránnyal jártak – érdemes néhány skandalumot ismét végigkövetni.
Öt egészségügyi miniszter
Victor Ponta kormányában az első egészségügyi miniszter Vasile Cepoi volt, ő viszont csak igen rövid ideig állt a tárca élén: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség pénzalapok eltérítésével és érdekellentéttel vádolta, a dossziét pedig átküldte az Országos Korrupcióelleni Igazgatósághoz. A botrány akkor robbant ki, amikor a brüsszeli hatóságok befagyasztották a POSDRU-projektek finanszírozását.
Cepoi távozását követően a tárca élére Raed Arafat került ideiglenes megbízatással, előtte rövid ideig Victor Ponta kormányfő töltötte be a miniszter szerepét is. A 2012 decemberében beiktatott második Ponta-kormányban az egészségügyi miniszter Eugen Nicolaescu lett, akit később a pénzügyi tárca élére neveztek ki Daniel Chiţoiu helyébe. A tárca élén most Nicolae Bănicioiu áll.
Helycserék a belügyi tárca élén
A belügyi tárca esetében a román korányoknál általában sűrű a minisztercsere. Az első Ponta-kormányban a tárca élére Ioan Rust nevezték ki, aki már Adrian Năstase kormányában is betöltötte ezt a tisztséget. Ioan Rusnak a tárca éléről a Traian Băsescu államfői tisztségből történő felfüggesztése kapcsán a szavazólisták körül kirobbant botrány miatt kellett távoznia, Victor Paul Dobre államtitkárral együtt. Távozásakor Ioan Rus a következő, azóta híressé vált mondattal vált meg tisztségétől: „Nem akarom öregkoromat a börtönben tölteni”.
Ioan Rust Mircea Dușa, Victor Paul Dobrét pedig Radu Stroe váltotta fel a tisztségben.
A választásokat követően Radu Stroe lett a belügyminiszter, aki néhány furcsasággal hívta fel magára a figyelmet: összeveszett Németországgal, rendeletet adott ki, amelynek értelmében bűnvádi eljárás alatt álló személyek is vezető tisztségeket tölthettek be a belügyminisztériumban, az útügyi törvénykönyv kapcsán összeveszett kormányzási partnereivel.
Radu Stroe a Nyugati Kárpátokban történt repülőgép-balesetig maradt tisztségében, jóllehet igyekezett elhárítani magáról minden felelősséget amiatt, hogy az illetékesek csak órák múlva találtak a roncsra, tehetetlenségük pedig két ember halálát okozta. Mi több, Radu Stroe csak azt sajnálta, hogy a baleset éppen az ő belügyminisztersége alatt történt meg. Végül Crin Antonescu nyomása alatt adta be lemondását.
A Szociál-Liberális Szövetség éppen a belügyi tárca élére történő következő nevesítés ürügyén szakadt ketté: Crin Antonescu azt szerette volna, ha a belügyminiszteri tisztséget Klaus Iohannisra bízzák, aki egyben miniszterelnök is lett volna. Nagyszeben polgármestere tehát ismét hoppon maradt, a tárcát pedig Gabriel Oprea vezeti.
Plagizáló miniszterek
Az oktatási tárca élén is gyakori volt a helycsere. Az első Ponta-kormány esetében Victor Ponta legelőször Corina Dumitrescut nevezte ki, őt azonban még a kormány beiktatása előtt visszavonták tisztségéből, helyébe Yoan Mang került. Corina Dumitrescu ugyanis önéletrajzában azt állította, hogy a Stanford egyetemen végzett – de az egyetem nevét sem tudta helyesen leírni –, emellett pedig plágiumbotrányba keveredett.
Ám Victor Pontának az új miniszterrel sem volt szerencséje, Ioan Mang ugyanis több alkalommal is plagizált. A frissen kinevezett miniszter váltig tagadott, Victor Ponta pedig a Román Akadémiát kérte fel véleménynyilvánításra. Végül a botrány akkora lett, hogy a miniszterelnök döntött a tárcavezető leváltásáról, a miniszter pedig, ideiglenes kinevezéssel egy volt szakszervezetis, a társadalmi párbeszéddel megbízott miniszter, Liviu Pop lett.
Mang lemondását követően a Román Akadémia leállította a vizsgálódást a plágium-ügyben, az Országos Etikai Tanács döntése azonban egyértelműen megállapította: Mang plagizált.
Liviu Pop tevékenysége sem volt áldásos a tárca élén, a tárcavezető súlyos nyelvi hibákat vétett, és jóllehet korábban matematikát tanított, kiderült, hogy ezzel a tantárggyal is hadilábon áll, amikor kijelentette: az érettségizők száma „mintegy 334 836 tanuló” lehet. Emellett bevezette a tanárok szakszervezeti alapba történő kötelező befizetését, amit korábban Daniel Funeriu érvénytelenített. Liviu Pop végül felszámolta a Victor Ponta plágiumát is elemző Diplomaigazoló Országos Tanácsot. Továbbá 11 új tagot nevezett ki az Etikai Bizottságba, és 20 tagja mellett további 25 tagot nevezett ki az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Igazoló Országos Tanácsba, amelynek 13 tagja plágiummal vádolta Pontát. A testület döntését azonban a miniszter érvénytelenítette 14 tag hiánya miatt.
Miután Liviu Pop ideiglenes megbízatása lejárt, Victor Ponta Ecaterina Andronescut javasolta a tárca élére, akit azonban a Nature című tekintélyes lap többszörös plágiummal vádolt. A miniszterasszony politikai hadjáratról beszélt, az ügy pedig következmények nélkül maradt.
A választások utáni új kabinetben Andronescu helyét volt tanácsosa, Remus Pricopie vette át, aki erősen „kozmetikázott” önéletrajzzal lett miniszter. Abban csupán elődei hagyományát folytatta, hogy helytelenül beszélt románul.
Năstase autója és más ügyek
Az igazságügy élére Victor Ponta először Titus Corlăţeant nevezte ki, akit már az első napokban az a vád ért, hogy segédkezet nyújtott Adrian Balaban-Grăjdannak, az Állami Építkezési Felügyelőség főnökének, aki az intézetet ki akarta vonni az Adrian Nastase ellen indított, a minőség trófeája néven elhíresült bűnvádi eljárás alól. Corlăţean minisztersége sem volt mentes a botrányoktól.
A tárcavezető például összeférhetetlenséggel vádolta meg az alkotmánybíróság két bíróját, Augustin Zegreant és Iulia Motocot, ám az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség mindezt cáfolta, az alkotmánybíróság pedig válaszában arra figyelmeztette Corlăţeant, hogy a kormány és más hatóságok általi támadások ellenkeznek a demokrácia gyakorlatával. A tárcavezető végül visszavonta a vádat. Corlăţeant végül az ügyészségi vezetők kapcsán kirobbant botrány nyomán átkerült a külügyi tárca élére.
Helyét Mona Pivniceru, a Legfelsőbb Bírói Tanács volt elnöke vette át, aki – saját szavai szerint – nehéz szívvel vette át a tisztséget.
Röviddel később kitört az „Andrei Năstase kocsija” néven ismert botrány: Pivniceruról fotó készült, amint Adrian Năstase fiának kocsijában ült, miközben a volt miniszterelnök börtönbüntetését töltötte. Később az ügyészek hangfelvételekkel bizonyították azt, hogy a tárcavezető a minisztériumot a hatalom szolgálatába kívánta állítani. Pivniceru végül lemondott – mandátumát Traian Băsescu államfő „katasztrofálisnak” minősítette. A tárcavezető helyét ideiglenes megbízatással Victor Ponta vette át, majd volt egyetemi társát és a Ponta-család rokonát, Robert Cazanciucot nevezte ki a tisztségbe.
Bogdán Tibor
maszol.ro,



lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék