udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 3130 találat lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 3121-3130

Névmutató: Gabos-Foarta, Ildikó

2009. szeptember 26.

A székelyudvarhelyi Erdélyi Művészet című képzőművészeti folyóirat új számában az idén elhunyt Szabó Vilmos képzőművész-pedagógusra emlékezik. M. Lovász Noémivel Lőrincz Ildikó készített interjút. Transzszilvanizmus a képzőművészetben címmel részletek olvashatók a folyóiratban Banner Zoltán Pallos Sch. Juttáról a közeljövőben megjelenő monográfiájából, és folytatódik Bíró József erdélyi kastélyokat bemutató sorozata. /Művészek, művészeti események Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2009. szeptember 28.

A szórványvidék óvodai ellátásáról tanácskoztak Tordán, a 17. Szórványtengely szakmai műhely keretében. A tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, óvodavezetők, érdekvédelmi egyesületek vezetői, pedagógusok, pszichológusok, lelkészek számszerűsítették Erdély szórványvidékeinek oktatási helyzetét. Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elmondta, hogy Nagyenyeden ismét a középiskolai oktatás szintjén indulhatott el az évszázados hagyománnyal rendelkező tanítóképzés. A Szórványtengely minden rendezvény során Őrhely-díjat oszt ki azoknak a családoknak, akik nehéz körülmények között vállalják gyerekeik magyar nyelvű taníttatását. Ezúttal egy ötgyermekes család kapott nyolcvan eurós támogatást. A rendezvényen bemutatták Simon Ilona Meselélektani ábrázolások című, pedagógusoknak és szülőknek szóló könyvét, illetve Tamás Attila Elektronlakók című ifjúsági regényét. /Mayla Júlia: Az óvodai oktatásról tanácskozott a szórványműhely. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2009. szeptember 29.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi kara alkalmazott pszichológia az oktatásban tanszékének Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozatán a Bod Péter Tanítóképzőben – mely két évvel ezelőtt egyetemi rangot kapott – szeptember 28-án a Gaudeamus közös eléneklésével tizenegyedik alkalommal nyitották meg az egyetemi évet. Bajcsi Ildikó igazgató elmondta: a három évfolyamon összesen 227 pedagógus és pedagógusjelölt kezdi meg a tanévet. Közülük az első év nappali tagozatára 36-an, a távoktatásra pedig 60-an iratkoztak be. A nappali tagozatra 69-en, a különbözeti évfolyamra 20-an, a távoktatásra pedig 138-an jelentkeztek. Bajcsi Ildikó után dr. Zsigmond Ambrus Ágnes magyartanár mondott ünnepi beszédet. /Iochom István: Tanévnyitó a tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2009. október 1.

A múlt héten Marosvásárhelyen, a Stúdió színpadán Kuszálik Péter a Sütő (le)égetésre felépített, Purgatórium című könyve bemutatóján az ördög ügyvédjeként pózolt. Mítoszromboló, „András bátyja” szentté avatása ellen fogant vádbeszédében a kommunista rendszert kiszolgáló, „a hatalom ágyasaként naggyá lett” értelmiségiről beszélt, Sütő András minden írói értéke enyészetre ítélendő emberi gyarlóságainak súlya alatt. Kuszálikot saját bevallása szerint személyes sérelem indította a Sütő-hadjáratra. 91-ben egy adattár készítésekor lekezelően bánt vele az író – könyvtárba küldte az információkat kérő bibliográfust. Kuszálik Péter számára Ablonczy László adta meg a végső lökést a Sütő emlékével leszámoló Purgatórium befejezésére, amikor „bibliográfiás senkiházinak” minősített őt. Kuszálik idézetekkel teletűzdelt vádbeszédében a 40-es évek végéig ment vissza, amikor is a néhai író érettségizés helyett a Magyar Népi Szövetség aktivistájaként az államosítást köszöntötte, beszélt az író külföldi útjairól, utalt írótársai – nevezetesen Székely János – ellen elkövetett vétkeire. A „galád” alkotó ostorozására lírát és prózába zárt fikciót hívott segítségül, többek között egy Székely János-verssel, illetve Pap Kincses Emese regényrészletével bizonygatta igazát. A mítoszdöntögetés hálás műfaj, belefér a „bazmegelés” is. /Nagy Székely Ildikó: Advocatus diaboli a Stúdióban. Vádbeszéd vagy nyelvöltögetés? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2009. október 5.

Aradi vértanúkra emlékeztek ünnepi istentisztelettel és a történelmi múltat idéző, kiállítással október 5-én, vasárnap Szászrégenben, a belvárosi református templomban. Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul mondott ünnepi beszédet. A templom melletti DIO-Házban Krisztiáni Sándor magyarországi kőszobrász-restaurátornak a 13 aradi vértanúról, illetve a magyar történelem legnagyobb személyiségeiről készített rajzait, kőből faragott mellszobrait tekinthették meg az érdeklődők. /Berekméri Ildikó: Az aradi vértanúkra emlékeztek Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

2009. október 6.

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla legújabb fotóalbumát, Marosvásárhely című munkájukat mutatták be Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. – Leginkább városdicsérő albumnak nevezném ezt a könyvet. Úgy is mondhatjuk, ez és a sorozat többi kiadványa magyar lelki, honismereti albumom – határozta meg a munkák műfaját Praznovszky Mihály irodalomtörténész. A szerzőpáros másik friss kötete az Erdély – Székelyföld – A nagy székely mesemondó, Benedek Elek című kiadvány, amellyel a másfél évszázada született író emléke előtt tisztelegnek. Az est végén Lőwey Lilla Elek apó szavaival búcsúzott a vásárhelyi közönségtől: Jézus tanítványa voltam/ gyermekekhez lehajoltam/ a szívemhez felemeltem/ szeretetre így neveltem. /Nagy Székely Ildikó: Elek apótól önmagunkig. Albumokban élő lelkiismeret. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2009. október 13.

A marosvásárhelyi Gaga Rádió fennállásának tíz éves évfordulóját ünnepelték október 11-én, vasárnap a Kultúrpalotában. Nagy István színpadra hozta az elmúlt évtizedet. Balázsi Tibor, a magyarországi szellemi szülők egyike, visszaemlékezett az első csapattal való találkozásra. Emlékezett a rádió ügyének védőjéből Gaga-részvényessé vált Frunda György is. /Nagy Székely Ildikó: Szülinapi időutazás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2009. október 14.

Székelyudvarhelyen folyik a kortárs drámatalálkozó. Az október 12-15. között megrendezett fesztivál célja lehetőséget adni a román és a magyar kortárs drámák bemutatására. A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház második alkalommal szervezi meg a kortárs dráma fesztivált. Az október 12-i nyitóelőadáson a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Spiró György: Prah című darabját vitte színre László Csaba rendezésében, ezt követte az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közös produkciója, Matei Visniec: Lovak az ablakban című darabja, Radu Dinulescu rendezésében. Október 13-án a bukaresti Komédium Színház mutatta be Nádas Péter: Temetés című művét, Bocsárdi László rendezésében, majd az Aradi Művelődési Ház és a galaci Fani Tardini Színház közös produkciója következett, Schwajda György: Hymnus című előadása, melyet Radu Dinulescu rendezett. Október 14-én a Nyílt Fórum Füzeteket mutatja be Lőkös Ildikó felelős kiadó, délután Andresz Katalin budapesti színésznő jeleníti meg Alina Nelega: Ameli sóhaja darabját, Gali László rendezésében. Este a bukaresti Act színház mutatkozik be, Alina Nelega: Amalia respira adanc (Amália mélyet lélegzik) című előadással. /Csibi Márti: DráMa – holnap is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 15.

Nevet változtatott a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A közelmúltban megszületett az átkeresztelést jóváhagyó kormányhatározat, a jövőben Művészeti Egyetem lesz a neve. Gáspárik Attila, az egyetem rektora kifejtette, a színészképzés mellett zenepedagógiára is jelentkezhetnek a hallgatók, a múlt évben indították a látványtervezés szakot, idéntől pedig mozgásművészetet alapfokon, drámaírást mesterfokon tanulhatnak a diákjak. A jövőben terveznek restaurálói mesterképzést is a látványtervező szakos hallgatóknak, a jövendő koreográfusoknak pedig nonverbális, illetve musical mesterit. Az egyetem neve sokáig Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet volt, majd elvették tőlük a Szentgyörgyi István nevet, volt színművészeti akadémia és főiskola is, azután színháztudományi egyetem. A Művészeti Egyetem jelenleg jobban tükrözi a valóságot. /Nagy Székely Ildikó: „Olyan, mint a pénzbeváltás. ” Művészeti lett a színi. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2009. október 17.

Hárompontos beadványt nyújtott át október 16-án a Sepsiszentgyörgyi Szülők Egyesülete a prefektúrán. A tüntetésen követelték, hogy a minisztérium tárgyaljon a pedagógusokkal, ne keltsen pánikot, a segélyigénylési határidőt pedig hosszabbítsák meg. /Demeter J. Ildikó: Szülők tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2009. október 17.

Ha létezik erdélyi magyar művészettörténet-írás, annak első, évtizedekig egyetlen képviselője az erdélyi régiség sorsát felelősen felvállaló B. Nagy Margit volt – mondta dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a XVII-XIX. századi erdélyi művészet kutatójának emléke előtt tisztelgő konferencia megnyitóján. Október 16-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kezdődött a konferencia, amelyet a Maros Megyei Múzeummal, illetve a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvánnyal közösen szervezett meg a Marosvásárhelyi Kulturális Központ. B. Nagy Margit félúton „megtorpantott” életpályáját dr. Kovács András idézte fel, aki kiadta Reneszánsz és barokk Erdélyben című munkáját, majd a Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták című forráskiadványt. Stílusok, művek, mesterek című, második nagy tanulmánykötete a tiltások időszakában látott nyomdafestéket. A konferencián az erdélyi famennyezetek ornamentikájáról, illetve a Bánság és a Partium klasszicista kastélyépítészetéről is szó esett. A konferencia tanulságait egy tanulmánykötet őrzi majd. /Nagy Székely Ildikó: B. Nagy Margit nyomdokain. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2009. október 20.

Temesváron az Írószövetség helyi székházában a múlt héten bemutatták Eszteró István Nirvána gombostűje /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, negyedik önálló verseskötetét. Mészáros Ildikó egyetemi előadás-szintű kötet-elemzése élmény volt. Eszteró István vérbeli posztmodern költő. /Pataki Zoltán: Nirvána gombostűje az Írószövetség székházában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2009. október 24.

Október 23-án kezdődtek a XII. Bernády Napok Marosvásárhelyen a hagyományos emlékplakett átadásával a Kultúrpalotában. Idén az emlékplakettet a kortárs költészet kimagasló egyénisége, Kovács András Ferenc vehette át. Ezután a sokak által várt Princess következett, a hegedű hercegnői léptek fel. Az est a IX–XII. -es diákok esszé- és az V–VIII. osztályosok fogalmazásíró versenyének kiértékelésével zárult. Október 24-én leleplezik Torockai Wigand Ede építész, iparművész emléktábláját. /Nagy Székely Ildikó: Bernády szellemében. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2009. október 24.

Október 23-án volt Kolozsváron a nyolcadik alkalommal megszervezett Nemzetközi Báb- és Marionettszínházak Fesztiváljának díjátadó gálája. Interaktív előadásáért dicséretben részesült Pályi János, magyarországi bábművész és Sándor Ildikó, a Rumi László rendezte Árnyak színházának bábszínésze. /Ferencz Zsolt: Díjátadás a Báb- és Marionettszínházak Fesztiválján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. október 25.

Első ízben zajlott vetélkedő jelleggel az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen. Az idei soros házigazdaként az Udvarhely Táncműhely, illetve a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében lezajlott hatodik találkozó szakmai képzésnek is beillett. Komolyan vették feladatukat mind a résztvevők /Nagyvárad Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Udvarhely Táncműhely/, mind a zsűri tagjai. A zsűri értékelt, a Háromszék Táncegyüttesnek adta az előadásért járó díjat. A Nagyvárad Táncegyüttes női kara, illetve szólistái énekes teljesítményükért, a Hargita Együttes a férfitáncok előadásmódjáért kapott díjat. Külön jutalmazták a Hargita Együttes táncosát, Péter Lászlót. A Maros Művészegyüttes rockballadája a tánc és színház kifejezőeszközeinek ötvözéséért, az Udvarhely Táncműhely produkciója a különleges látványvilágért, annak alkotója, Orza Calin pedig koreográfusi munkájáért kapott díjat. /Antal Ildikó: Folklórműsor és táncszínház – mindkettő kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

2009. november 5.

Több százan hallgatták meg Böjte Csaba ferences szerzetest a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban: a tágas teremben. Könyvei a depresszió legjobb ellenszerei – hangzott el az Ablak a végtelenre címmel megjelent legújabb kiadvány bemutatásán, és fogyott is a kötet, hosszú sorban álltak dedikációért. A 2002-ben létrejött Dévai Szent Ferenc Alapítvány ma országszerte közel ötven házat működtet, és közel kétezer rászoruló gyermekről gondoskodik. /Demeter J. Ildikó: Könyvek rosszkedv ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

2009. november 6.

Harmincöt éves a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola. A néhány esztendeje Berde Áron (1819–1892) nevét viselő intézményben alakulásától mostanáig közel ötezren végeztek, jelenleg 666-an látogatják. Az iskolában a kezdeti kereskedelmi szakmák mellett a vendéglátóipar, szállodaipar, szépségápolás, turizmus, közigazgatás számára is indítottak középfokú képzést, amit mára megtoldottak akkreditált felnőttoktatással is. Gazdag Ildikó iskolaigazgató szerint a harmincöt év nem történelmi jelentőségű egy iskola életében, de önbecsülése szempontjából igenis mérföldkő. November 6-án zászlót avatnak, ezzel is jelzik, hogy a Berde Áron-iskolának immár sajátos arculata van. /Szolgáltatási szakembereket képeznek (Harmincöt éves a Berde Áron-iskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2009. november 6.

A 15. évéhez érkezett Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, melyet Káli Király István, a szervező Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyitott meg november 5-én. /Nagy Székely Ildikó: „Amit egyszer magához kezesített…” Nagykorúsodó könyvünnep. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./ A vásárra eddig még soha nem jelentkezett annyi kiállító, mint idén. A vásáron az anyaországi kiadók is szép számban képviseltetik magukat. /Máthé Éva: Megnyílt a 15. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./ Első ízben adták át a Romániai Magyar Könyves Céh Életműdíját. Az Emléklappal, pénzösszeggel, és a Hunyadi László szobrászművész által készített plakettel járó kitüntetést a 80 éves Kányádi Sándornak ítélte oda a céh, a díjat november 5-én adták át a 15. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár megnyitóján. A november 5 és 7. között tartó jubileumi rendezvényen ugyanakkor kiosztották a Szép könyv 2008-díjakat is. Szépirodalom kategóriában a Bookart Kiadó Richard Wagner Ingóságok című kötete vitte el a pálmát, a művészeti könyvek–albumok kategóriában Banner Zoltán Gaál Andrásról szóló albuma kapott díjat (Pallas Akadémia Kiadó), a Legszebb gyermekkönyv címet pedig a Mentor Kiadó nyerte el Wass Albert A törpék és az óriás című kiadványával. /(köllő): Életmű-díj és Szép könyv-díjak átadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2009. november 6.

A jövő évi beiskolázási tervekről, a magyar tannyelvű osztályok sorsáról tanácskoztak Marosvásárhelyen a pedagógusok és a tanintézmények vezetői. Az RMPSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Horváth Gabriella, a Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatója jelezte: főként azért van szükség arra, hogy már most elkezdjék a magyar tannyelvű kilencedik osztályok listájának az összeállítását, hogy elkerülhető legyen az olyan helyzet, mint ami idén tavasszal kialakult, amikor a tanfelügyelőség nem indított elég osztályt a magyar általános iskolát végző diákok számára. A 2009/2010-es tanévre végül 59 magyar osztályt hagyott jóvá a minisztérium, de különböző okok miatt csak 56 osztály telt meg. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta: míg tavaly 1892 magyar tanuló végzett a 8. osztályokban, számuk idénre 1713-ra csökkent. Eszerint a következő tanévben 60 magyar osztályt kérnek a tanügyi tárcától. Horváth Gabriella szerint lehet, hogy 55-56 osztály telik meg jövőre, mert lesz lemorzsolódás. A magyar óvodákért felelő Maros megyei tanfelügyelő, Kovács Júlia arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes községekben túl könnyedén lemondanak a pedagógusok az óvodai magyar csoportokról. A szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpont igazgatója, Vass Ferenc szerint a román szülők sokkal öntudatosabbak, mint a magyarok: összetartanak, és mindig pontosan tudják, hogy mit kérjenek a tanfelügyelőségtől. Fazakas Piroska nagysármási angol szakos tanárnő jelezte: a mezőségi község lakosságának körülbelül a negyven százaléka magyar, azonban évek óta nem sikerül egyetlen magyar 9. osztályt sem indítani a településen. /Máthé Éva: A magyar tannyelvű osztályok sorsáról tanácskoztak Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2009. november 9.

Elégedettek a hét végén zárult marosvásárhelyi könyvvásárral a szervezők és a kiadók. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó vezetője elmondta: szinte kétszeresét adták el a tavalyi mennyiségnek. Az igazgató a 15 új, a vásárra megjelentetett kötettel is magyarázza a sikert. Nagy sikere volt Albert Ildikó pszichológus Léleképítés című könyvének vagy Balázs Lajos Amikor az ember nincs es ezen a világon című, Csíkszentdomokosról szóló néprajzi munkájának, valamint a művészeti albumoknak. A hétkötetes Benedek Elek-kiadványt 30 százalékos árkedvezménnyel kínálták. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke szerint is jól sikerült a vásár, de a forgalom kisebb volt, mint az előző években. Az idei könyvvásár legnagyobb eseménye a Kányádi Sándor tiszteletére szervezett Kaláka-koncert volt, amelyre a színház nagyterme zsúfolásig megtelt. Külön eseménynek számított a Korunk kiadásában napvilágot látott Prospero-könyvek sorozat legfrissebb kötete: Ferencz Éva és Zsehránszky István Makra Lajos színművészről szóló könyve. /Antal Erika: Könyvvásár-kasszasiker. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./


lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 3121-3130




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék