udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 210 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210

Névmutató: Ciorbea, Victor

2000. július 19.

Júl. 19-én Markó Béla elnök az RMDSZ bukaresti székházában megbeszélést tartott Victor Ciorbeával, a Keresztény Demokrata Nemzeti Szövetség (ANCD) elnökével. A felek véleményt cseréltek az esetleges koalíciókról, szövetségekről, amelyek az őszi választások előtt, illetve után kialakulhatnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./

2000. szeptember 21.

Szept. 20-án a veterán parasztpárti nagy öreg, Ion Diaconescu szobájában a pártvezérek aláírták a Román Demokrata Konvenció 2000 protokollját a civil szervezetekkel. Sajnos, a 90-es évek elejének nagy reménye, a korábbi Demokratikus Konvenció, mely később Román Demokrata Konvenció lett, egyre kisebbé zsugorodott. Sokan azt mondják, hogy a kormánykoalíció jelenlegi fő ereje, a parasztpárt be sem kerül a parlamentbe. A Demokratikus Konvencióból távozott a Nemzeti Liberális Párt, legfontosabb civil szervezet a Polgári Szövetség szintén, de otthagyta a Román Szociáldemokrata Párt és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége is. A most aláírók erőtlen vagy fantom- és zsebpártok, kis szervezetek. A Konvenció jelenlegi ötös fogata: Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Jobboldali Erők Szövetsége (Vosganianék), Nemzeti Kereszténydemokrata Szövetség (Victor Ciorbea új, erőtlen formációja), az Ökologista Föderáció és a Moldovaiak Pártja. /Kilin Sándor: Aranyérem nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2000. október 31.

Okt. 31-én van az 1996-ban megválasztott törvényhozás utolsó munkanapja. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta, hogy már okt. 30-án nem volt kvórum. " Kettőt előre, egyet hátra, így jellemezném az elmúlt négy év teljesítményét mind a kormányban, mind a törvényhozásban" - nyilatkozta Ráduly Róbert. - Négy évvel ezelőtt elhatározták a magánosítás befejezését, de ez sem sikerült. A Victor Ciorbea volt kormányfő idején kibocsátott, a közigazgatási reform beindítását szavatoló 22-es sürgősségi kormányrendelet alig egy évre hatályba lépése után "megbukott". - A helyi közpénzekről szóló törvény nagy előrelépésnek ígérkezett, de azt a sürgősségi kormányrendelet jelentősen csonkította. Az elfogadott tanügyi törvény bizonyos mértékben visszalépés. Az eltelt négy évet sok kapkodás jellemezte. /Székely Kriszta: Kettőt előre, egyet hátra... Utolsó munkanap a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2001. március 8.

Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (KDNSZ) elnöke és Andrei Marga, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) nemrég megválasztott elnöke aláírták a két párt összeolvadásáról szóló megállapodást. Eszerint a három évvel ezelőtt a parasztpártból távozó Victor Ciorbea most visszatért a KDNPP-be. /Victor Ciorbea ismét a parasztpárt tagja.Összeolvadt a KNDSZ és a KDNPP? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2001. május 31.

Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölete, kisebbségellenessége közismert. A románok megmosolyogják, de sokan titkon szorítnak neki, hadd mutassa meg a magyaroknak, ki itt az úr. Az állami hatalom képviselői Pilátusként mossák kezüket. A polgármester bármiféle törvénytelenséget követett is el, az ország nagyobb része rendőrséggel, bírósággal együtt felsorakozott mögéje. Egy évtizede Kolozsvár magyarsága ellen harcot folytatnak, szüntelenül támadva múltját, jelenét és jövőjét. Victor Ciorbeanak, Emil Constantinescunak, Ion Iliescunak vagy Adrian Nastasenak is egyformán szüksége volt erre a szélsőségesen nacionalistára. A polgármester bármit elkövethet Kolozsváron, bántódása nem eshet. Makkay József számára, amint írta, rejtély, hogy az RMDSZ az évek során miért nem lépett fel határozottabban akkor, amikor a polgármester súlyos magyarellenes kijelentésekre és tettekre ragadtatta el magát. Az is érthetetlen, miért nem tiltakozott annak idején a magyar külügy, amikor Funar meggyalázta Kolozsvár főkonzulátusát? Miért nem indított ellene az RMDSZ magyarellenes gyalázkodásért bűnügyi eljárást, akár Strasbourgig víve az ügyet? - Bill Clinton amerikai elnök nem is olyan régen Romániát a kisebbségi ügyek megoldásában európai példaképnek tekintette, véleményét pedig azóta sok nyugati politikus osztja. /Makkay József: Elveszett Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2001. július 3.

Az Európai Néppárt politikai bizottsága felhívta a román kormány figyelmét, hogy sürgősen vessen véget az összes visszaélésnek és tartsa be a jogállam elveit - jelentette be Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja, aki részt vett az Európai Néppárt brüsszeli értekezletén. A Néppárt szerint a román kormány megszegi az alkotmányt, amikor a volt hatalom idején szerzett jogok eltörlésére tesz kísérletet. Példaként a Lupu-féle földtörvény módosítását említették. A határozat ugyanakkor bírálja azt, ahogy a kormány beleszól az igazságszolgáltatás munkájába. /Keményen bírál az Európai Néppárt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2001. július 9.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének válságtanácskozásán Victor Ciorbeát választották meg ideiglenes elnöknek. Mint ismeretes, Ciorbea az 1996-os választások után az akkor győztes KDNPP jelöltjeként miniszterelnök lett. 1998 tavaszán lemondott, mivel a KDNPP nem állt ki mellette a koalíciós partner Demokrata Párt (DP) támadásával szemben. Lemondását követően a KDNPP-ből is kilépett, saját pártot hozott létre, mely a tavalyi választásokat megelőzően lépett szövetségre az akkor már biztos vesztesnek látszó kereszténydemokratákkal. A parlamentből kiesett volt vezető kormánypárt teljes szétesésének jeleként értékelte a román sajtó, hogy Andrei Marga, a KDNPP elnöke alig fél évvel megválasztása után benyújtotta lemondását. Nem sokkal később lemondott Vasile Lupu, a párt első alelnöke is. /Ciorbea a KDNPP ideiglenes elnöke. Szétesés fenyegeti a pártot? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2001. augusztus 15.

Fodor Sándor egyike volt azon romániai magyaroknak, akik a rendszerváltozást valamennyi román politikai párt közül egyedül a nagy román politikus, Iuliu Maniu alapította Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban bízott. A börtönben elhunyt Iuliu Maniu hajdani fiatal titkára, Corneliu Coposu vezette történelmi párt párbeszédre hívta a rendszerváltás után az RMDSZ képviselőit. Azonban a börtönévek-évtizedek aláásták Maniu egykori munkatársa egészségét - és Corneliu Coposu lehunyta a szemét, mielőtt pártja győztesen került volna ki az öt év előtti választásokból. Utódai, élükön a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Coposut követő elnökével, Ion Diaconescuval, minden jó szándékuk ellenére képtelenek voltak megállítani-visszafordítani az ország lejtőn lefelé indult szekerét. Mellbevágó volt a Demokratikus Konvenció legerősebb pártjának a katasztrofális veresége, a múlt évi választások során: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt - be se jutott a parlamentbe. A párton belül folyt a könyöklő harc a pártelnöki tisztségért. Andrei Marga rektor néhány hónap után - lemondott a pártelnökségről, és a párt most már - ketté- (legalább ketté-) szakadt: az egykori Victor Ciorbea miniszterelnök és Vasile Lupu szenátor támogatóira. Legutóbb Victor Ciorbea, a kettészakadóban lévő párt egyik vezére nagyot mondott: amennyiben pártja hatalomra kerül, mindent elkövet annak érdekében, hogy Románia alkotmányos monarchiává váljék, visszahívja a királyt. Félő, hogy szép történelmi múltra visszatekintő párt teljesen kihull az ország közéletéből. /Fodor Sándor: Eső után köpönyeg? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2001. augusztus 28.

A Bukaresti Törvényszék tegnap elutasította a parasztpárt és a Ciorbea-féle Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (ANCD) fúziójának elismerését, s ennek következtében az ANCD-t nem törölték a politikai pártok sorából. A bírósági döntés nyomán a parasztpártot visszahelyezték a fúziót megelőző jogi állapotába, az akkori vezetés hatalmának megőrzésével. Victor Ciorbea, aki ennek nyomán már nem elnöke a parasztpártnak, a döntés bejelentését követően kijelentette: a bírákra és az ügyészekre politikai nyomás nehezedett. /Ciorbea már nem KDNPP-elnök. Politikai nyomás nehezedett a bírákra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2001. szeptember 6.

Az Európa Parlament egyik tömörülése, a Kereszténydemokrata Néppárt aggodalmának adott hangot, amiért Romániában meg akarják vonni a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttól a politikai párt státust. Ismeretes, hogy a bukaresti bíróság visszautasította az Andrei Marga vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Victor Ciorbea vezette Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség egyesülését, így a hivatalos nyilvántartás szerint a KDNPP összetétele nem változott, elnöke továbbra is Andrei Marga maradt. A párt új vezetősége, élén a Marga helyébe lépő Victor Ciorbeával fellebbezett a törvényszéki döntés ellen. A Kereszténydemokrata Néppárt elnökének felvetésére Adrian Nastase kormányfő már másnap válaszolt elküldve Pitteringnek a "hiányzó" adatokat. - Nem igaz az az állítás, hogy egyetlen kereszténydemokrata párt sincs Romániában. A jelenlegi helyzet épp az, hogy két ilyen politikai formáció létezik: a KDNPP, és a KDNSZ. /Kereszténydemokrata szolidaritás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2001. október 31.

Okt. 30-án több politikai párt és civil szervezet felszólította Adrian Nastase miniszterelnököt azon javaslatának visszavonására, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon a magyar igazolvány kiadásának alapjául. A közös nyilatkozatot a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért, a Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Polgári Szövetség és az Egyetemi Szolidaritás vezetői írták alá. /Nem tetszik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Közös nyilatkozatban bírálta az ellenzék azt a módot, ahogyan Adrian Nastase a státustörvény kérdését kezelte. A tavaly novemberben tartott parlamenti választások óta először fogadott el közös nyilatkozatot a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus ellenzéke. Az aláírók szerint Nastase indítványa súlyosan megsérti Románia szuverenitását, és megengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti érdek politikai alku tárgyát képezze. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette, pártja állásfoglalást tesz közzé, melyben megfogalmazza azokat a téziseket, amelyekhez Romániának mindenképpen ragaszkodnia kellene a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken. Úgy vélte, Adrian Nastase azért tett engedményt a magyaroknak, hogy cserében megszerezze az RMDSZ támogatását a költségvetés elfogadásához. Hasonló hangnemben szólt Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke is. Ezzel szemben mind Victor Ciorbea, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mind Zoe Petre, az Egyetemi Szolidaritás elnöke, mind pedig Serban Radulescu Zoner, a Polgári Szövetség elnöke a Nastase-kabinet más külpolitikai kérdésekben is megmutatkozó következetlenségét bírálta. Victor Ciorbea a Krónikának nyilatkozva elmondta, a Nastase-kormány politikája nyomán Romániának lassan minden szomszédjával meggyűlik a baja. A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a szomszédok helyett Bukarest újabban Moszkvával fűzi szorosabbra a szálakat. - A nyilatkozat szövegéből az derül ki, hogy az aláírók tájékozatlanok, demagógiában szenvednek - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Mint kifejtette, Magyarország két lehetőség közül választhat: vagy figyelembe veszi Adrian Nastase javaslatait, vagy nem alkalmazza a törvényt Románia területén. "Mi csak az esetben fogadjuk el az RMDSZ-tagkönyveket a magyar igazolványok helyett, ha elfogadják a többi javaslatunkat is" - jelentette ki a főtitkár. /Gazda Árpád: Ki Nastasét, ki a státustörvényt támadta. Közös nyilatkozatot fogadott el a demokratikus ellenzék a román "státuspolitikáról" = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2001. november 7.

Parasztpárti küldöttséget fogadott nov. 6-án Bukarestben Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón, amelyet a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kezdeményezett, Victor Ciorbea elnök, Constantin Dudu Ionescu főtitkár, Ion Caramitru és Radu Sarbu alelnökök vettek részt. A megbeszélés tárgya a romániai belpolitikai helyzet, az ország európai és euró-atlanti integrációja volt, valamint a KDNPP és az RMDSZ együttműködése itthon és az Európai Néppárt keretében. Megegyeztek abban, hogy a két párt között szorosabbá kellene tenni az együttműködést, és gyakoribbakká az ilyen jellegű konzultációkat. /Markó Béla a parasztpárt vezetőségét fogadta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2002. július 12.

Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2002. augusztus 19.

Erdély egyetlen iskolája viseli az államalapító magyar királynak, Szent Istvánnak a nevét. Székelyszentistván Csokfalvával és Atosfalvával képezi Hármasfalut. Az iskolaavatás nem felhőtlen körülmények között történt. Aug. 16-án Muszka József igazgató köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust és dr. Kötő Józsefet, az EMKE országos elnökét. Dr. Kelemen Atilla kiemelte: vannak gáncsoskodók, akik gondoskodnak róla, hogy ez az iskolaavató "magyar ügy" legyen. A prefektusi hivatal "nem hagyta jóvá" a névadást. - Kívánom, hogy még legalább ezer évig legyen magyar diákja ennek az iskolának! - zárta beszédét a szónok. Borbély László erélyesen visszautasította Victor Ciorbea volt parasztpárti miniszterelnök kijelentését, amely szerint az RMDSZ idejétmúlt képződmény volna, jobb, ha betagolódik a román pártokba stb. Az a tény, hogy 500 településen van magyar helységnévtábla is, hogy 5.500 magyar érettségiző volt az idén, hogy 4.700 hely van a magán- és állami egyetemeken a magyarul tanuló hallgatók részére, azt bizonyítja, hogy az RMDSZ egyáltalán nem "idejét múlta képződmény". Dr. Kötő József a Felső-Küküllő menti művészek tárlatának kapcsán jelentette ki: ezek a képzőművészek erdélyi lélekkel és európai szemmel élnek és alkotnak. Az iskola tanulói ünnepi műsort mutattak be, ennek alapját a nagy király Intelmei képezték Imre fiához. Aug. 17-én lovas legények és a helybeliek népes gyülekezete fogadta Csokfalva "határában" az érkező egyházi és világi vezetőket, személyiségeket, dr. Jakubinyi Györgyöt, Erdély római katolikus érsekét, Török Elek unitárius lelkészt, Ötvös József református lelkészt, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Károly szenátort, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust, Szabó Vilmost, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az erdélyi és az anyaországi művelődési élet több ismert személyiségét. A Szent Imre tér és a Szent Imre park közepén áll Simorka Sándor alkotása, az 1031-ben meghalt Imre herceg egész alakos sárgaréz szobra. A szobrot Markó Béla a falu legidősebb lakosával, Szoboszlai Alberttel együtt leplezte le. Az ökumenikus istentiszteleten ünnepi szentbeszédet mondott dr. Jakubinyi György érsek, Török Elek unitárius esperes, Ötvös József marosvásárhelyi lelkész, püspök-helyettes, Kiss Dénes helybeli lelkész. Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte: István király nemcsak egyházi, hanem világi értelemben is szent. Szent az, amit érettünk tett, hiszen ha országépítő munkája nem sikerül, mi sem volnánk. Tőle kapta a magyar nemzet ezer évét. A Szent István-i munka soha nem fejeződik be. Szabó Vilmos államtitkár tolmácsolta a m kormány elismerését a hármasfalusi közösség kilenc éve folyó következetes munkájáért, amellyel Szent István emlékezetét, kultuszát ápolják. A továbbiakban a magyar koronáról beszélt, amely több más mellett annak is a jelképe, hogy sosem mondunk le a korszerű jövőről. Aranyabroncsával láthatatlanul is összefog bennünket. Istentisztelet után a templomkertben, az 1998-ban felállított Szent István szobránál a hármasfalusiak nevében Somai József beszélt. A Sántha Csaba alkotta szobor talapzatához az emlékezés és tiszteletadás koszorúit helyezték el. /Bölöni Domokos: "Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2002. augusztus 22.

Az elmúlt hét folyamán több támadás is érte az RMDSZ-t. Szász Attila szerint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Curentul aug. 12-i számában közzétett "vagdalkozó interjújában" bejelentette: amennyiben az RMDSZ nem változtat jelenlegi politikai irányvonalán, szellemi követőivel együtt szakadást okoz, és megalakítja a romániai magyarság új érdekvédelmi szervezetét. A cikkíró szerint ez pánikhangulat szítása. Brassóban Victor Ciorbea, később Valeriu Stoica támadta a Szövetséget, akik szerint Romániának nincs szüksége az RMDSZ-re, az etnikai alapon tömörülő politikai alakulatokra. Victor Cirobea ex-miniszterelnök egykor a magyarság nagy rokonszenvének örvendett, csakhogy akkor (1996-1997-ben) a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, amelynek most az újraépítésén fáradozik, erős volt, kormányon volt. A 2000-es parlamenti választásokon Cirobea bukását követte egykori pártjának leszereplése, a KDNPP a Parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5%-ot sem érte el. Ezért érthető, hogy kétségbeesésében immár bármilyen kártyát kijátszik ahhoz, hogy pártjának népszerűségét legalább az 5%-os küszöb fölé tornássza. Valeriu Stoica addig lavírozott a zavaros román politikai viszonyok között, míg a 2000-es parlamenti választásokon sikerült pártját bejuttatnia a parlamentbe. Ugyanakkor a liberális pártot belviszályok marcangolják. /Szász Attila: Kényelmetlenek vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2002. október 8.

Megjelent Emil Constantinescu volt államelnök A rombolás, az építés ideje című visszaemlékezés-kötete, mely meglehetősen nagy vihart kavart politikai körökben. A volt államelnöknek lesújtóan rossz a véleménye többek között Radu Vasileről, Vasile Lupuról, Victor Ciorbeáról, Valerian Stanról, sőt, Ana Blandianáról is. A bukaresti lapok a felsorolt személyiségek viszontválaszát is közlik. Azok meg Constantinescura nézvést nem hízelgőek. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2003. február 14.

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kapná a szavazatok 46 %-át, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, derül ki egy CURS-felmérésből. A kormánypártot a Nemzeti Liberális Párt (NLP) követi 15 %-kal, majd következik a Nagy-Románia Párt (NRP) 14 %-kal, a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 6 százalékkal, a Román Humanista Párt RHP) 4 %-kal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 %-kal. A megkérdezettek 38 százaléka bizonytalan, vagy nem szavazna. A személyiségek népszerűségi listáját Ion Iliescu vezeti /49 %/, az államfőt követi a kormányfő Adrian Nastase (42%), Theodor Stolojan (41%), Traian Basescu (37%), C.V. Tudor (18%), Dan Voiculescu (14%), Victor Ciorbea (14%) és Markó Béla (10%). A megkérdezettek 77 százaléka "kis, illetve nagyon kis mértékben bízik meg" Markó Bélában, majd következik C.V. Tudor (76%), Victor Ciorbea (73%), Dan Voiculescu (58%), Traian Basescu (56%), Adrian Nastase (53%), Theodor Stolojan (51%) és Ion Iliescu (46%). /Az SZDP a legnépszerűbb politikai párt. Az államnak biztosítania kellene a méltányos életszínvonalat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2003. április 14.

Az SZDP 45 százalékkal, Adrian Nastase miniszterelnök 40 százalékkal az első helyen vannak a választópolgárok opcióinak listáján, derül ki a CURS közvélemény-kutatásából. A pártok listájának második helyén a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Nemzeti Liberális Párt van 16 százalékkal, majd következik a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 5 százalékkal, a Román Humanista Párt (RHP) 4 százalékkal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 százalékkal, más pártok 1 százalékkal, a válaszadók 38 százaléka határozatlan, vagy nem szavazna. Adrian Nastase után a második helyen Theodor Stolojan áll 21 százalékkal, majd következik Corneliu Vadim Tudor (19%), Traian Basescu (12%), Mircea Geoana (3%). A választópolgárok 42 százaléka nagy bizalommal van Ion Iliescu elnök iránt, őt követi Adrian Nastase 41 százalékkal, Theodor Stolojan (38%), Traian Basescu (35%), Corneliu Vadim Tudor (18%), Dan Voiculescu (12%), Victor Ciorbea (10%) és Markó Béla (8%). A pártokba vetett bizalom szerinti listát az SZDP vezeti 31 százalékkal, majd következik az NLP (20%), DP (19%), NRP (17%), RHP (9%), RMDSZ (5%) és a KDNPP (4%). /Továbbra is vezet az SZDP és Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2003. szeptember 23.

A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2004. június 15.

Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) elnöke bejelentette, lemond a párt vezető tisztségéről, de továbbra is a KDNPP tagja marad. Hangsúlyozta: vállalja a felelősséget a KDNPP sikertelen szerepléséért a helyhatósági választásokon. Szerinte a vezetői tisztség betöltésére a legmegfelelőbb személy Gheorghe Ciuhandu. /KDNPP: Victor Ciorbea lemondott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./


lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék