udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 661 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 661-661

Névmutató: Fekete Réka

2010. szeptember 3.

Elbocsátások a tanügyben
Szeptember elsejétől huszonnyolc és fél állás szűnt meg a háromszéki tanügyben, az elbocsátottak egyharmada pedagógus, a többi kisegítő, illetve adminisztratív személyzet. Ugyanakkor megszűnt az egyik főtanfelügyelő-helyettesi állás, Keresztély Irma főtanfelügyelő mellett az újonnan kinevezett Maria Băila fogja irányítani a hivatalt.
A megyei tanfelügyelőségnek három és fél állást kellett felszámolnia, az öt városban működő tanulóklubok tizenhat alkalmazottjuktól váltak meg, a sportiskolánál hat, a Pedagógusok Házánál négy és fél állás szűnt meg. Az oktatási minisztérium a számokat közölte a megyékkel, az elbocsátottak nevesítése ellenben az érintett intézményekre hárult.
Keresztély Irma főtanfelügyelő lapunk érdeklődésére elmondta, ahol lehetett, ott az ideiglenesen alkalmazott, illetve a meghatározott időre szerződtetett munkavállalókat bocsátották el, de két címzetes testnevelő tanár állása is megszűnt a sportiskolánál, számukra máshol kínálnak fel katedrát. Olyan leépített személy is akadt, akinek a megszűnt takarítói állás helyett óvodában ajánlottak fel dada posztot, de nem fogadta el.
Bár az érintetteknek megadják a lehetőséget, hogy szeptemberben még dolgozzanak napi négy órát, a többi időt fordítsák álláskeresésre, és kifizetik a le nem töltött szabadságot, a szakszervezetek elutasítják az eljárást, mert az elbocsátottakat későn értesítették, így nem tudtak a nyáron versenyvizsgázni, illetve a megüresedett állásokra jelentkezni, ezzel megvonták tőlük azt a lehetőséget, hogy el tudjanak helyezkedni a tanügyben. Nagy Gábor, a szabad szakszervezet háromszéki elnöke szerint többek között tapasztalt könyvelők kerülnek utcára, míg az év közben nyugdíjazás miatt üresen maradt könyvelői állásokat a rendszerbe kívülről jövő alkalmazottak foglalták el, valamint az óvodákban, iskolákban alig maradt takarítószemélyzet, és karbantartó is nagyon kevés.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. szeptember 13.

Tanévkezdés Háromszéken
Ma reggel minden óvoda és iskola megnyitja kapuját, de nem felhőtlen a viszontlátás öröme. Az egy évvel korábbinál is több az elégedetlen pedagógus, a jövőkép nélküli fiatal, és még annyi pénz sem jut a hazai oktatásnak, mint tíz esztendővel ezelőtt.
Háromszék háromszázharminckét óvodájában, iskolájában köszöntik ma reggel a diákokat, kicsiket és nagyokat, tanévnyitó ünnepségeken mondják el: a nehézségek ellenére sikerült mindenütt fertőtleníteni, takarítani, holott arról kellene beszámolni, hol mit javítottak, korszerűsítettek, mennyit haladtak a megkezdett beruházásokkal. A tanulók kevesebb, mint felének jut új tankönyv, a többiek régit kapnak. Ötvenkilenc háromszéki falusi óvodában, iskolában nincs vezetékes víz, de ennek ellenére megyénk mégis országos első egészségügyi engedélyek tekintetében.
Becsengetnek közel háromezerötszáz pedagógusnak és mintegy harminchétezer óvodásnak, iskolásnak, valamint a soha ilyen kis létszámban nem foglalkoztatott adminisztrációs személyzetnek, ugyanis a megszorító intézkedésekkel kiseperték a sepergetőket, a karbantartókat, a könyvelők egy részét, de még aligazgatóknak is menniük kellett.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. szeptember 22.

Reményt keltő infúzió Erdővidék kórházának
Akár bátorításnak is tekinthető az egészségügyi minisztérium részéről, hogy a nemrég még felszámolástól tartó baróti kórháznak kiutalta a tervezett bővítés kivitelezéséhez szükséges 800 000 lejt. A tetőtér beépítésével nem csak a gyógyítási felületet növelik, hanem fűtési költséget is megtakarítanak azáltal, hogy a hőveszteséges kisebb épületek rendeltetését átcsoportosítják.
A hetvennégy plusz öt ágyas (utóbbiak az egynapos beutalásokra szolgálnak) kórházban évente háromezer-háromszáz beutaltat kezelnek, s bár a hét orvos nem elegendő ehhez a betegforgalomhoz, dr. Ágoston László igazgató szerint le tudják födni a legfontosabb szakokat. Továbbra sincs altatóorvos, a Kézdivásárhelyről ingázó röntgenorvos hetente egyszer rendel, egyetlen szakorvos látja el a gyermekeket, ellenben két belgyógyász és két sebész dolgozik, illetve egy labororvos, valamint hét rezidenssel van szerződésük, akik szakképesítés után Erdővidék betegeinek gyógyulását fogják szolgálni. Mint minden kórházban, az ápolószemélyzet itt is kevés, de az igazgató ezt sem tartja kritikusnak, azt mondja, átcsoportosítással mindig megoldják, ha valaki hiányzik. Az említett bővítésre a napokban kiírják a licitet, és bíznak abban, hogy el tudják költeni idén a kiutalt összeget, de már azt is tervezik, hogy a következő lépésben a gyermekosztály javítására, új mosógépekre és az udvar korszerűsítésére, illetve csatornázásra pályáznak.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. szeptember 28.

Az erdélyi hivatásosok táncszínpadán (Fenntartható a sokszínűség)
Az erdélyi hivatásos együttesek az elődeinktől örökölt paraszti kultúra missziósai, akik a magyar népzenét és néptáncot a legkülönbözőbb formában viszik színpadra, mely sokszínűséget a jövőben is meg kell őrizniük — állapította meg Stoller Antal magyarországi koreográfus, táncfolklorista a Sepsiszentgyörgyön tartott VII. Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója zsűrijének elnöke a vasárnapi rendezvényzáró kiértékelőn.
A Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes, az Udvarhely Táncműhely és a házigazda Háromszék Táncegyüttes idei seregszemléje előrelépés volt az előbbi találkozókhoz képest, az előadások és a közönségtalálkozók által sikerült továbbgörgetni az erdélyi táncszínpadi előadó-művészet szekerét — összegzett Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója, aki azt a lehetőséget is felvetette, hogy a hivatásos együttesek következő találkozóját Budapesten tartsák meg, ami annak okán merült fel, hogy a zsűri magyarországi többségű tagjai többször is kiemelték: példaértékű, ahogyan a nézetkülönbségek ellenére is évi rendszerességgel találkoznak az erdélyi hivatásos együttesek, hogy megbeszéljék közös dolgaikat. A négy együttes közös gálaműsorán kilenc díjat osztottak ki. Ez nem a bemutatott produkciók rangsorolását jelentette, hanem annak értékelését, ami az egyes előadók és társulatok erőssége. A Háromszék Táncegyüttes két kitüntetést érdemelt ki: a Furik Rita által rendezett Böjttől böjtig című előadás zenei összeállításáért és a táncjáték lírai előadásáért, valamint Jánó Tibor egyéniben énekes teljesítményéért.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. október 2.

A tánc ünnepe Sepsiszentgyörgyön
2010. szeptember 21–23. között ünnepelték Sepsiszentgyörgyön a Háromszék Táncegyüttes megalakulásának huszadik évfordulóját. Az alkalomra az együttes meghívta mindazokat, akik rövidebb vagy hosszabb ideig tagjai voltak annak a nagy családnak, amely a térség legizgalmasabb néptánc- és táncszínházi előadásaival elmaradhatatlan színfoltja lett Sepsiszentgyörgynek, Kovászna megyének és az erdélyi magyarságnak. Volt plakát- és fotókiállítás, film- és könyvbemutató, koncert, táncház, folkkocsma, valamint gálaműsor a 20 éves Háromszék Táncegyüttes és az 5 éves M Stúdió közreműködésével, a volt és a jelenlegi együttestagok részvételével. Az ünneplés folytatásaként tartották meg az Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek VII. Találkozóját szeptember 24–26. között. Résztvevői: a Nagyvárad Táncegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Maros Művészegyüttes, az Udvarhely Néptáncműhely és a házigazda Háromszék Táncegyüttes. A rendezvény zsűrijének – elnöke Stoller Antal koreográfus, táncfolklorista, tagjai: dr. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem konzulens professzora, rendező, Sztanó Hédi filmrendező, néprajzkutató, Mihályi Gábor koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Juhász Zsolt koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője, Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, a Duna TV szerkesztője – díjait a következők vehették át: Jánó Tibor énekes teljesítményéért; Kásler Magda énekes teljesítményéért; Katona Gábor a Szőrös pisztráng című előadás képi megfogalmazásának költőiségéért; Füzesi Albert együttesvezetői és táncos teljesítményéért; a Nagyvárad Táncegyüttes a további fejlődésért; az Udvarhely Táncműhely a töretlen fejlődésért; a Háromszék Táncegyüttes a Böjttől böjtig című előadás zenei összeállításáért; a Maros Művészegyüttes a Szem látta, szív szerette című táncjáték színpadi tolmácsolásáért és a hagyományos tánckultúra őrzéséért; a Háromszék Táncegyüttes a Böjttől böjtig című táncjáték lírai előadásáért. Az alkalomra jelent meg Fekete Réka Táncbeszéd című beszélgetőkönyve, amelyben közel negyvenen vallanak az együttes húsz esztendejéről. Jövőre saját székházat kap a jubiláló Háromszék Táncegyüttes – jelentette be Tamás Sándor megyei tanácselnök.
B. D. Népújság (Marosvásárhely)

2010. október 11.

Jog az élethez
Egész napos rendezvénysorozattal hívta fel a figyelmet az élet védelmének fontosságára tegnap a húsz éve működő sepsiszentgyörgyi Pro Vita Hominis Magzat- és Gyermekvédő Társaság.
A Krisztus Király-templomban tartott hálaadó szentmisén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a szíriai Námán példázatán keresztül hangsúlyozta, az élet a fogantatástól kezdődik, és mindenkinek joga van az élethez, a délutáni találkozón pedig a társaság megalapításának körülményeiről, az eltelt két évtized munkájáról, a bajbajutottak megsegítése során tapasztaltakról és az elért eredményekről számoltak be a társaság alapítói, dr. Kovács Zita gyermekorvos és Csató Béla pápai káplán, valamint a szervezet tagjai és az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthon működtetői és haszonélvezői.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. november 18.

A tanárok harmada, a diákok tizede ingázik Háromszéken
Minden harmadik tanár ingázik naponta, hogy taníthasson, ellenben a közel ötezer utazó diákból ezren saját településükön is tanulhatnának, de szüleik inkább költenek arra, hogy gyermeküket jobb vagy jobbnak vélt iskolában taníttassák.
Úgy tűnik, divatba jött az ingázás, mert manapság már az elemistákat is utaztatják naponta, veszélybe sodorva a falusi kis iskolák sorsát. A megyeközpontba százöt I―IV. osztályos tanulót szállítanak a szülők mindennap, de ennél is többet, száztizennyolcat Bodzaforduló egyetlen általános iskolájába. Háromszéken több mint négyszáz, vagyis húsz osztályra való falusi kisiskolás tanul városon, emiatt az érintett települések némelyikében összevont osztályban tanítják az otthon maradottakat, de arra is akad bőven példa, hogy egyik faluból a másikba ingáztatják a kicsiket.
A gimnazistáknál legtöbb esetben indokolt az ingázás, ha saját településükön nem működik V―VIII. osztály, akkor utazniuk kell, őket iskolabusz viszi-hozza ingyen, középiskolába pedig csak városra járhatnak, a költségeik felét megtérítik. Legtöbben, ezerháromszázan Kézdivásárhelyre ingáznak, Sepsiszentgyörgyre közel ezren, legkevesebb, 285 a beutazó diák Kovásznán.
A pedagógusok körében még nagyobb a naponta ingázók aránya, ötszázan városról utaznak falura, kétszázan faluról városra, közel ugyanannyian egyik faluból a másikba és nyolcvanan városok között. A 983 ingázó a háromszéki pedagógusok 31,77 százaléka, magyarán közel minden harmadik oktató csak addig tartózkodik az adott városban, illetve faluban, amíg órát tart. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint mindez az oktatás színvonalának kárára megy, amíg ellenben nem számolják fel a végleges kinevezést adott katedrára (a címzetességet), addig a helyzet nem változik.
Fekete Réka
Háromszék, Erdély.ma

2010. december 17.

Tanítható a székelység története
Már jövőtől választható tantárgy lehetne a székelység története a hatodik és hetedik osztályban, a tankönyv és más oktatási segédanyagok elkészítése érdekében januárban munkacsoportot hoznak létre Kovászna és Hargita megyei szakemberek bevonásával. A két megye tanácselnöke és tanfelügyelősége egy Hargita megyei pedagógus kezdeményezését karolta fel, az ötlet kivitelezésének tudományos irányítására dr. Hermann Gusztáv Mihály történészt kérték fel.
A fiatalokban már diákkorban tudatosítani kell, hogy a székelység sajátos jogrendszere, hagyományai alapján külön nemzettudatú nép, saját története van, ezért nagyon fontos egy ilyen tantárgy bevezetése az iskolákban — hangsúlyozza Kádár Gyula sepsiszentgyörgyi történész, aki lapunk érdeklődésére elmondta, bár az 1999/2000-es tanévtől tanítják az általános iskolában a romániai magyarság történetét, ami hiánypótló, de éppen említett okok miatt nem elegendő. A történész hozzátette, a tankönyv csak keret az ismeretek átadásához, azt élettel kell megtölteni, ami a történelmet tanító pedagógusok feladata. A kötelezőként tanított tárgyak esetében még a segédanyagok használatára is rá kell bólintania az oktatási minisztériumnak, de a választható tantárgyaknál elég a megyei tanfelügyelőség jóváhagyása. Keresztély Irma főtanfelügyelő azt reméli, hogy a két megyei ökormányzat anyagiakat is tud majd erre a célra fordítani, illetve pályázati pénzeket is meg lehet nyerni, és összegyűl a szükséges összeg, hogy a diákoknak ingyen biztosíthassák a székelység történetét bemutató tankönyvet, illetve a tervezett mellékleteket, mint híres székelyek arcképcsarnoka, munkafüzet és egyéb segédanyagok. Januárban magyar és történelem szakos tanárokkal konkrétan tárgyalnak a tananyag elkészítéséről, terv szerint már jövő tanévtől bevezetnék a székelység történetét választható tantárgyként.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2011. január 12.

Az oktatási törvény előnyei
Nem tökéletes, de minden eddigi változatnál jobban szolgálja a decentralizációt a Hivatalos Közlönyben hétfőn közzétett új oktatási törvény — véli Keresztély Irma főtanfelügyelő, aki tegnap sajtótájékoztatón ismertette a jogszabály közoktatásra vonatkozó előnyeit.
A 2011/1-es törvény az iskolák hatáskörébe utal egy sor lényeges döntést, és ezáltal átruházza a felelősséget az egységek vezetőtanácsára, amelyek az önkormányzatokhoz hasonlóan működnek majd: a legfontosabb határozatokat kétharmados többséggel kell elfogadniuk. A főtanfelügyelő egyik pozitívumként az új oktatási törvény finanszírozásra vonatkozó részét emelte ki, amelynek alapját a fejkvóta szerinti költségvetési részesedés jelenti óvodától érettségiig, függetlenül attól, hogy állami, illetve államilag akkreditált magán- és felekezeti oktatási intézményről van-e szó. A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó, eddig több ízben ismertetett újdonságok mellett a főtanfelügyelő hangsúlyozta annak lehetőségét, hogy ezentúl kötelező létszám alatti középiskolai csoportok, illetve dupla profilú osztályok indíthatóak olyan településeken, ahol az adott iskola egyedüli a nemzeti kisebbségek nyelvén. Háromszéken a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a Református Kollégium partnerségéből alakítják ki a megye első iskolakonzorciumát, ami a jelenlegi két iskola egyetlen adminisztratív vezetés alá vonását jelenti, és ezt úgy kívánják megvalósítani, hogy példaértékű legyen a további iskolapartnerségek kialakítása tekintetében — hangsúlyozta a főtanfelügyelő, aki kiemelte, a jogszabály erre vonatkozó cikkelyének elfogadását háromszéki sikerként könyveli el, mivel személy szerint is szorgalmazta a törvénytervezet módosítását célzó javaslattevő időszakban.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 22.

Verscsillagok Kányádi Sándorral
Miközben tegnap a templomharangok a delet hirdették Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében legalább százötven diák együtt mondta Petőfi Sándor Itt van az ősz, itt van újra című versét Kányádi Sándorral, aki a rendhagyó irodalomórának is beillő találkozón Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal és Márton Áronnal együtt emlegette a szerinte ma is modern Petőfit.
Ötödik és hatodik osztályos tanulók kérdésére válaszolva beszélt diákéveiről, a nyolc-kilenc évesen Damjanich Jánosról írt első verséről, történelem- és zeneszeretetéről, egy versírással próbálkozó fiúnak pedig azt mondta, olvasson minél többet, mert csak gazdag szókinccsel lehet verselni. Röpke egy óra alatt megtanította, mi a ballada ismérve, Vörösmarty Mihály A vén cigány című versével emlékezett a Szózat költőjére, arra pedig, hogy melyik a kedvenc verse, azt válaszolta: a versekkel úgy van, mint a szeptemberi csillagos éggel, amelyen nehéz kiválasztani, melyik a vezérlő csillag. Kányádi Sándor a diákok által elmondott versek hangulatával és egy általuk válogatott és illusztrált, saját verseit tartalmazó egyedi verseskötettel gazdagodva távozott a Székely Mikó Kollégiumból, akik pedig őt hallgatták, sokáig emlékeznek majd arra, miként röppentette őket egy óra alatt a költő Nagygalambfalvától a verscsillagos égig.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 25.

Díjazták Kinda Istvánt
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya idén ötödik alkalommal ítélte oda a hazai magyar tudományos életben kiválóan teljesítő fiatalok számára létrehozott Debüt-díjat, amelyet a Magyar Kultúra Napján adtak át az EME kolozsvári székházában. Az oklevéllel és kutatásra fordítható összeggel járó díjat négy pályázó közül idén ketten kapták meg: Kinda István, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa és Varga P. Ildikó Kalevala-kutató.
Az erdőszentgyörgyi származású Kinda István egyetemi tanulmányait a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén végezte, 2009 októberében summa cum laude minősítéssel szerzett doktori címet a Debreceni Egyetem Multidiszciplináris Bölcsészettudományok Doktori Iskolájában. 2005-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzos muzeológusa, az első két esztendőben a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum vezető muzeológusa volt. Az elmúlt évtizedben a moldvai csángó településeken, a Kis-Küküllő menti falvakban és Orbaiszék, tágabban Székelyföld falvaiban végzett társadalom-néprajzi és gazdaságantropológiai terepmunkát — tájékoztat dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, a bírálóbizottság tagja. Pályázata szerint 2002—2010 között huszonhat hazai, tizenhat nemzetközi konferencián, tizenkét szakmai rendezvényen tartott előadást. Egy önálló kötetet, ötvenegy tanulmányt, hét recenziót közölt, hét kötetet szerkesztett. Tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak, a Pro Museum Egyesületnek, a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványnak, a Romániai Etnológiai Társaságnak, a Magyar Néprajzi Társaságnak, valamint külső köztestületi tagja az MTA-nak, a Székely Nemzeti Múzeum Tudományos Tanácsának elnöke, az SZNM Acta Siculica évkönyvének főszerkesztője.
A pályázót dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár és dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens ajánlotta Debüt-díjra.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 8.

Bővítik a szórványprogramot
Hunyad után Szeben és Fehér megye magyar közösségeivel is kapcsolatot kíván teremteni Kovászna Megye Tanácsa. E célból múlt hét végén utazott háromszéki küldöttség a két vidékre.
Elsősorban olyan emberekkel találkoztunk, akik nem azon siránkoznak, hogy milyen nehéz a szórványlét, hanem tesznek közösségük megmaradásáért, hisznek abban, rajtuk is múlik, hogyan élnek — tájékoztatott Demeter László programvezető. A háromszéki küldöttség Medgyesen, Tűrben, Balázsfalván, Gyulafehérváron és Nagyenyeden találkozott pedagógusokkal, lelkészekkel, vállalkozókkal, kultúraszervezőkkel, szociális szférában dolgozókkal, és megállapodtak abban, a jövőben említett területeken keresik az együttműködést. A körút másik állomása Petrozsény volt, ahol a Szent Ferenc Alapítvány által támogatott általános iskolai magyar tagozatnak átadtak közel ezer kötetet abból a tankönyvcsomagból, melyet a sepsiszentgyörgyi Életfa Családsegítő Egyesület gyűjtött össze számukra.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 9.

Őszre új tanterveket ígérnek
A megyékben és a minisztériumban dolgoznak az új oktatási törvény módszertani szabályzóin, készülnek a sajátos tantervek a román nyelv oktatására, a törvény jó, rajtunk múlik, hogyan alkalmazzuk – szögezte le Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkár tegnap azon a sepsiszentgyörgyi szakmai tanácskozáson, amelyen a huszadik évfordulóját ünneplő Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bemutatta új elnök- és székelyföldi alelnökjelöltjét.
A Kós Károly Szakközépiskolában tartott rendezvény meghívottjaként dr. Szíjártó István egyetemi docens, a Balaton Akadémia igazgatója A magyarság „szükség és érték" címmel tartott előadást.
Ki kell használni az új oktatási törvény nyújtotta lehetőségeket, ehhez ellenben újfajta iskolamenedzseri képességekre van szükség, amelyek nem a jogszabályoktól függenek, hanem a tisztséget betöltő igazgató személyiségétől – hangsúlyozta Keresztély Irma főtanfelügyelő, a szakmai kerekasztalként meghirdetett, de kevés hozzászólással zárult tanácskozás moderátora. Miután bemutatta a háromszéki iskolahálózat néhol túlméretezett, máshol elégtelen rendszerét, vázolta azokat az átmeneti stratégiákat, amelyekkel meg lehet menteni a kistelepülések iskoláit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek az oktatás minősége érdekében az összevont osztályok felszámolását jelentenék az általános iskolák gimnáziumi tagozatán, elhangzott néhány, az új törvényt elmarasztaló, illetve méltató vélemény.
Egyesek lehetőséget látnak a szakoktatás fejlődésére, mások egyenesen felszámolását vetítik előre az új jogszabály értelmében; van, aki szerint jó a kötelező oktatás kibővítése, mások ellenzik, azt a kérdést ellenben többen feltették, hol vész el a gyermek az óvoda és a középiskola között, miért történik meg, hogy a mindenre nyitott, érdeklődő kisdiák a középiskolában közömbös minden iránt, sőt, dacos, amiért olyasmibe kényszerítik, amit nem szeret. A kérdésre többen is megadták a választ: nincs kellő idejű és mennyiségű pályaorientáció, divattá vált, hogy értelmi képességeitől függetlenül mindenki elméleti középiskolát végezzen, nincs szakmunkásképzés, a diákokat nem vonják be az iskola rendjének, fegyelmének fenntartásába, a kisebb tanulókkal való foglalkozásokba. Király András államtitkár optimista, szerinte, ha az oktatási intézmények vezetői időnként nemet is tudnak mondani, és meghúzzák a határt, hogy melyik iskolatípusba kiket vesznek fel, és milyen legyen az arány az elméleti, illetve a szakoktatás között, akkor minden rendben lesz. A jelen lévő pedagógusok, iskolaigazgatók nem ilyen derűlátóak, többek szerint a folyamatos változtatás, az új kormány-új szabályok többet ártanak az oktatásnak, mint amennyit használnak, s bár sokan várják, hogy mit hoznak a törvény alkalmazási útmutatói, abban hisznek leginkább, ami az osztályban és nem a minisztériumi irodákban történik.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma

2011. március 14.

Petőfalván életre kelt a múlt
Nem volt ebben a kis háromszéki faluban kézzelfogható jelenkori nyoma annak, hogy az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban éppoly része volt a településnek, mint a többi szomszédos falunak, arról sem adott eddig kellő súllyal hírt az utókor, hogy itt nem jönnek-mennek az emberek, hanem akik itt születettek, azokat itt is temették el.
Tegnap ezen helyi értékek jegyében tartottak első alkalommal olyan március 15-ére emlékezést, amelynek nyomát száz év múlva is látják a székelypetőfalviak.
Emléktáblát avattak azok tiszteletére, akik elestek a harctéren (Bán András, Faragó Mihály, ifj. Faragó Mihály, Héjja József, Szigeti Boldizsár), valamint akik részt vettek a szabadságharcban, és hazatértek (Both István, Faragó József, Faragó Lajos, Héjja Ferenc, Héjja József honvédtiszt, Szigeti János, Szigeti Mátyás). A tegnap délelőtti szentmisén Pakó Benedek meghívott nyugdíjas plébános, kanonok arra hívta fel a figyelmet, ha bűnre akarjuk felhasználni a szabadságot, akkor büntetésben lesz részünk. Sidó Albert nyugalmazott iskolaigazgató azt hangsúlyozta, nem csak a tényleges ütközeteket tekintjük a küzdelem harcterének, hanem a jelenkori megváltozott, átértékelt társadalmi, politikai, szociális helyzetet is, Kisgyörgy Zoltán díszszónok, lapunk munkatársa pedig kiemelte, Petőfalva, ez a kicsi falu összesen negyvenegy nemzetőrt állított elő, felruházta őket, és fegyverrel látta el saját költségén. Tamás Sándor megyeitanács-elnök átadta az egyházközségnek a megyezászlót, a katolikus templom falán elhelyezett emléktábla leleplezését koszorúzás követte, az ünnepségen közreműködött a székelytamásfalvi férfikórus, verseket mondtak helyi diákok.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma

2011. március 21.

Történelmünk tanúi, a harangok
Kultúrtörténeti barangolásra vezette közönségét tegnap Kisgyörgy Zoltán, lapunk munkatársa a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség tanácstermében tartott könyvbemutatón, amelyen a Harangoskönyv ― Tornyok magasában Erdélyben kötet szerzője, Háromszék és Dél-Erdély harangtörténeti ismertetője mellett gyűjtőmunkája élményeit is megosztotta a hallgatósággal.
Szólt közeli környezetünk legrégebbi és legkülönlegesebb feliratú harangjairól, neves harangöntő-műhelyekről, a vándorharangokról, az egykori mikós diákjaival közösen végzett Bim-bam expedícióról, bemutatott néhány, általuk készített latin nyelvű dörzsmásolatot a feliratokról, idézett harangversekből, szólásokból, harangos népdalokból. Humorral fűszerezett előadásában a szerző ― az érintettség okán ― nem térhetett ki a szóban forgó könyv igazi méltatására, a benne közölt ismeretanyag gazdagságára, arról sem szólhatott, hogy az olvasó olyan tálalásban kap információkat a műkincs értékű harangokról, hogy a történelemben betöltött szerepük, hétköznapi és ünnepi küldetésük, bánatot közvetítő és örömhírt hozó hangjuk szinte hallhatóvá válik. A könyv mellékleteként megjelenő DVD-n a kötet írója valóságos haranghangokkal is megajándékozza az olvasót.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. március 26.

Könyves tisztelgés a nemzet festője emlékére
Barabás Miklós életműve nagyjából ismert, de a szülőföldhöz, Erdélyhez kötődő adatok tekintetében életrajza máig hiányos – hangsúlyozta Jánó Mihály művészettörténész az Eszmény és hasonlatosság című, általa szerkesztett, többszerzős tanulmánykötet csütörtöki bemutatóján a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A Tanulmányok és adatközlések Barabás Miklós születésének 200. évfordulójára alcímet viselő könyv tavaly jelent meg a Pallas-Akadémia Kiadó és a Székely Nemzeti Múzeum közös gondozásában. A nemzet festője már 16–17 évesen mindent tudott a rajzról – állapította meg Jánó Mihály a Barabás-leszármazott, Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész magángyűjteményéből származó, 1826–27-ben keletkezett vázlatkönyvet ismertetve. E korai munkáiban Barabás Miklós eszményítés nélkül ábrázol családtagokat, tanulótársakat, tanárokat, előkelőségeket. Szinte életrajzi adalékként is felfogható, amit a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatói irodájában található Quodlibet kompozíció "tartalmaz", hisz a medalionokba foglalt portrék nagyságából, a festő önarcképéhez viszonyított helyzetéből kiderül, mely tanárait tisztelte leginkább (Köteles Sámuel, Szász Károly), kik voltak példaképei, akiknek portréit a Kisfaludy- és Fazakas Mihály-művek illusztrációi mellé úgy helyezte el, ahogy tetszik (quodlibet) – tudhatjuk meg Jánó Mihály tanulmányából. Barabás Miklósnak a sáromberki Teleki-kastélyban tett látogatásáról, az ott készült női portré születésének legendás varázserejéről (miszerint az ábrázolt Vay Lajosné Teleki Erzsébet a kép készítése alatt épült fel halálos betegségéből) Orbán János művészettörténész értekezik, Csáki Árpád történész és Jánó Mihály a neves dálnoki református papról, Ferenczy Jánosról ír tanulmányt, aki 1200 kötetes könyvtárát adományozta a Székely Mikó Kollégiumnak, és személyes kapcsolatban állt Barabás Miklóssal. Csáki másik tanulmányában a festő műszaki pontossággal elkészített gőzgéprajzát ismerteti. Murádin Jenő, Barabás Henriette, a festő lánya kolozsvári munkásságát tanulmányozta, Egyed Péter filozófiai megközelítésben kutatja azokat a látványalakító elemeket, amelyek Barabás Miklós művészetét meghatározták. Haszmann Pál Barabás Miklós 1884-es litografált önarcképe keletkezésének körülményeit tanulmányozza, a könyv bemutatóján ellenben a művész emlékéhez fűződő történet kapcsán – a kézdimárkosfalvi Barabás László mesterember dugattyúkból öntött szobrot a falu nagy szülöttéről, a nemzet festőjéről, amit soha nem állítottak ki, és jelenleg a csernátoni múzeumban őrzik – az egykori székely ezermesterek keze alól kikerülő értékekre, a ránk hagyott örökségre hívta fel a figyelmet.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. április 9.

Nem csak nyelvi kérdés a megmaradás (?j csángó cselekvési terv)
Az elmúlt tíz év alatt elért eredmények ellenére bizton állítható, hogy a magyar nyelv oktatása önmagában nem elegendõ a moldvai csángó közösségek identitásának megõrzéséhez, szükség van arra, hogy vallási, kulturális, gazdasági, ifjúsági, szociális téren is elõrelépés történjék - hangsúlyozta Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvezetõ alelnöke tegnap azon a Külsõrekecsinben kezdõdött háromnapos konferencián, amelynek célja a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési terv kibõvítése, a jelenlegi helyzethez igazítása.
Miközben a 2000-ben indított magyar oktatási programot sikerült kiterjeszteni huszonnégy Bákó megyei településre, köztük tizenhatban az iskolában is tartanak magyarórákat, a tizenöt évvel ezelõtti helyzethez képest jelenleg több mint tizenháromezerrel (21 százalékkal) kevesebben beszélnek anyanyelvi, illetve második nyelvi szinten magyarul Moldvában. A nyelvi állapot számadatait Tánczos Vilmos kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató saját terepmunkája, kutatásai alapján állította össze 2008-2010 között, és mutatta be tegnap a csángó falvakban tanító fiatalok, a keresztszülõprogram képviselõi, néprajzosok, hazai és magyarországi szakemberek jelenlétében. A rendezvényt nem minden meghívott csángó szervezet tisztelte meg jelenlétével, amit a szervezõk (Moldvai Csángómagyarok Szövetsége) többek között amiatt nehezményeztek, mert szándékuk szerint a vasárnap véglegesítendõ cselekvési program végsõ változatába kizárólag olyan célkitûzéseket kívánnak belefoglalni, amelyekkel minden csángó szervezet egyetért. Ma Pusztinán folytatódik a tanácskozás, amelynek elõadói között magyar kormányzati képviselõk, az RMDSZ és az EMNT meghívottjai is szerepelnek.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. április 11.

?sszefogás a csángó megmaradásért
?sszes hibájával együtt az oktatási program a legsikeresebb megvalósítása a tíz évvel ezelõtt megfogalmazott csángó cselekvési tervnek, amelynek ellenben, a többi stratégiai célkitûzéshez hasonlóan, nincs jövõje politikai és anyagi támogatottság nélkül - összegezhetõ a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett, tegnap véget ért háromnapos vándorkonferencia meghívottjainak megállapítása.
Az MCSMSZ képviselõi segélykérésként fogalmazták meg, a szervezetnek azonnali anyagi támogatásra van szüksége, hiszen a magyar oktatási programban tanítók fizetésére sincs meg a fedezet, és azt is, egy átfogó, az egész csángó közösséget érintõ cselekvési tervért nem vállalhatnak felelõsséget civil szervezetek, szükséges a magyar kormány konkrét és támogató csángóstratégiája. Szesztay Ádám, a magyar külügyminisztérium stratégiai tervezési fõosztályának vezetõje leszögezte, a magyar kormánynak egyértelmû, nyilvánosan bejelentett szándéka, hogy a nemzetpolitikai stratégia részeként megalkossanak egy, a csángókérdést is magában foglaló szórványstratégiát, és a mostani konferencián elfogadott dokumentum valamilyen módon orientálja ezt az építkezési folyamatot. Sógor Csaba EP-képviselõ szerint a személyes kapcsolatokat kell erõsíteni a csángókkal, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki a konferencián az RMDSZ országos elnökségét is képviselte, az erdélyi megyék szerepét hangsúlyozta a csángók megsegítésében, Gergely István, az EMNT csángóbiztosa a jövõkép szellemi és lelki tényezõire helyezte a hangsúlyt. A Keresztszülõ-program és a magyar pedagógusszövetség képviselõi további segítségükrõl biztosították az MCSMSZ-t, a felkért szakértõk bemutatták a tízéves magyar oktatást átvilágító elemzést, Bajtai Erzsébet képzõmûvészeti ajándékot adott át négy iskolának, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató a további csángókutatásokra hívta fel a figyelmet. Frumószán versmondó versenyen, vasárnap pedig a Gyögydeák Lajos atya által celebrált magyar misén vettek részt a helybeliek és a meghívottak. Az összegzésben bemutatták a Moldvai Csángó Magyar Közösségfejlesztési Tervnek átkeresztelt, kiegészített feladatcsomagot, amelyet javaslatként ajánlanak a Magyar Állandó ?rtekezlet szórványbizottságának, és amely szervesen épül a tíz évvel ezelõtti, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány által megfogalmazott cselekvési tervre. Célkitûzése a moldvai csángó közösség megõrzése, valamint az érintett civil szervezetek közötti, konszenzuson alapuló munka. Nemcsak közösségi szinten, hanem az egyes emberek miatt érdemes folytatni, amit megkezdtünk, és elsõsorban nem gazdaságilag, hanem szellemileg határozzuk meg magunkat - fogalmazták a közösségfejlesztési terv összeállítói, akik az egység és újjászületés fontosságát hangsúlyozzák, mottóul pedig egy latin mondást választottak: ,,Szükségben az egység, kételkedésben a valóság, mindenben a szeretet.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 16.

Székely családok napja Árkoson
Százharminc család részvételével szombaton Árkoson elsõ alkalommal tartották meg a Székely családok napját, a rendezvényen jelen lévõk számos program közül válogathattak.
?n vagyok az életnek kenyere - idézett János evangéliumából Székely János árkosi unitárius lelkész, aki a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség által felajánlott 23 kg-os pityókás házikenyér megáldása elõtt arra emlékeztette a jelenlévõket, az a kenyér, amirõl az evangélista beszél, és az, ami valóságosan táplál, mindig ott van a családok asztalán, szûkölködõ és bõvelkedõ idõkben is. A székely családok kenyerét Tamás Sándor megyeitanács-elnök szelte meg gyermekek segítségével, majd az Európa Tanulmányi Központ udvarán berendezett Maszattéren mindenki elmajszolt egy szelet zsíros kenyeret, hogy legyen ereje kiállni azokat a próbákat, amelyekre a Caritas családsegítõ szolgálatának munkatársai csalogatták a résztvevõket. A nagy érdeklõdésre való tekintettel, valamint azért, hogy a gyermekek mindvégig érezzék a szülõk közelségét, a család és a mese szerepe a gyermek személyiségének fejlõdésében, a család bibliai értelmezése témájú, eredetileg terembe tervezett elõadásokat a szabadtéri sátorban tartották meg, a Kelekótya együttes kerti koncertje elõtt pedig a százharminc család együtt fogyasztott el egy tál ételt a szervezõkkel (megyei tanács, szociális és gyermekvédelmi igazgatóság, Europe Direct információs központ).
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 18.

Szülõföldön magyarul - Háromszékre megérkeztek a pályázati ûrlapok 
Tegnaptól az óvodák és iskolák átvehetik a Szülõföldön magyarul oktatási és nevelési támogatás pályázati ûrlapjait a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) megyei szervezetétõl, a hallgatói támogatás pályázati csomagja egyelõre csak a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapról tölthetõ le.
A csíkszeredai nyomdából húszezer nyomtatvány érkezett Háromszékre; tekintve, hogy a testvérek egyet kapnak, ez a mennyiség elegendõ - közölte Kiss Imre RMPSZ-alelnök. A nyomtatványokért nem kell fizetni, minden óvodás és iskolás ingyen kapja meg, csak a postaköltség kerül pénzbe, a kitöltött ûrlapokat ajánlva kell elküldeni a szovátai Teleki Oktatási Központ címére (a pályázati csomag felcímzett borítékot is tartalmaz).
A tanintézmények megkezdték az igazolások kibocsátását, miszerint a támogatást igénylõ tanítványaik magyar nyelven tanulnak, egyes iskolákban ezt külön kérvényezniük kell a szülõknek, ami szórványvidéken lehet, hogy indokolt (fõként olyan vegyes tannyelvû iskolákban, ahol az igazgató román nemzetiségû), Háromszéken azonban inkább meglepõ, miként az is, hogy az igazolásért bizonyos iskolákban fizetni kell.
A 2010/2011-es tanévre vonatkozó, 20 000 forintnak megfelelõ oktatási és nevelési támogatást, a 2400 forintos tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve a 2800 forint értékû hallgatói támogatást június 30-ig (postabélyegzõ dátuma) lehet igényelni.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma



lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 661-661




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék