udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 80 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80

Névmutató: Timofte, Alexandru Radu

2003. február 5.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója az elmúlt hetekben sejtelmesen beszélt veszélyekről, összeesküvésekről: olyan eseményláncokról, amelyek a románok "nemzeti-állami" létét fenyegetik. Az SRI-igazgatója meglátogatta a szekusidő hangulatát is őrző vidéki "információs egységeket". Timofte elődje, Magureanu a magyar veszélyre, az "enklavizálódó" Székelyföld "borzalmaira", elszakadási és kiválási mozgalmakra figyelmeztetett, Timofte ma ezt már nem teheti. Új veszélyeket kellett tehát kiötleni. Ha Európa által is elfogadott az országhatáron túli nemzetrészek iránti felelősségvállalás, akkor Timofte "nemzetmentő" figyelme azokra a konspiratív csoportokra összpontosul, amelyek most a határon túli román identitást veszélyeztetik. A románellenesen konspiráló világ képét őrzi, ez pedig a Ceausescu-korszak meghaladhatatlan öröksége. /Bakk Miklós: Szekusidőben: a győzelmes kotyvalék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2003. február 10.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója, akárcsak elődei, nem hazudtolhatta meg önmagát és intézményét. Magyarországgal kapcsolatban figyelmeztetett: A nagy barátság nem altathatja el az éberséget! Az igazgató a szervezet megyei részlegeihez küldött összegzésben értékelte a titkosszolgálat tavalyi tevékenységét, s a nyilvánosságra hozott részletekben Radu Timofte arra figyelmeztet, hogy bizonyos érdekcsoportok Románia nemzetállami létét, bankrendszerét, a lakosság megtakarításait vették célba (utóbbi megalapozatlanságát kapásból cáfolta az RNB. Szerinte a NATO-tagállam Magyarországgal tartott kapcsolatokat nagyon nagy figyelemmel kell kezelni. /Ferencz L. Imre: Éberséges barátság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2003. március 7.

Márc. 6-án a képviselőház és a szenátus együttes ülésén jóváhagyták az Európai Integrációs Parlamenti Bizottság bővítésére előterjesztett személyek névsorát. A bizottság tagja az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter szenátor. Megvitatták a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) 2000. és 2001. évre vonatkozó jelentését, valamint a titkosszolgálat tevékenységét felülvizsgáló állandó parlamenti bizottság 2001. évre vonatkozó jelentését. A vitában dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke rámutatott arra, hogy az SRI-ben az átlag életkor 37, 5 év, tehát aránylag fiatal emberek dolgoznak itt, ilyen szempontból a hírszerző szolgálat a jövő szolgálatának is tekinthető. Dr. Verestóy Attila hangsúlyozta: azt szeretnénk, hogy a titkosszolgálat megfeleljen a kihívásoknak. A Nagy Románia Párt bizottsági tagjai nem írták alá a bizottság közös jelentését. Verestóy Attila a jelentést elfogadásra javasolta. A szenátorok és a képviselők megszavazták a jelentést. Ezután szenátorok és a képviselők elfogadták az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 2001. évi jelentését. /Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 6 -i együttes üléséről. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 6., 2406. sz./ Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta, hogy számos olyan esetről számolt be Octav Cozmanca közigazgatási miniszternek, amelyek során prefektusok, megyei tanácselnökök vagy polgármesterek próbáltak jogtalanul információhoz jutni a hírszerző szolgálattól. "Semmivel sem teszünk többet annál, mint amit a képviselőház elfogadott, szükség esetén rendelkezünk terroristaellenes intézkedésekkel", fogalmazott Ioan Mircea Pascu védelmi. /Nem áll fenn a támadás veszélye. Megvonták az RHSZ mérlegét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Külföldi érdekcsoportok stratégiai beruházásokon keresztül gyengítik a nemzetgazdaságot - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerzőszolgálat (SRI) igazgatója a parlament plénuma előtt márc. 6-án, az SRI 1999-2001-es tevékenységéről szóló jelentés vitáján. Hozzátette: ezek az érdekcsoportok alulértékelt ipari létesítmények vásárlásával monopolhelyzetet teremtenek bizonyos termelési ágazatok fölött. A csoportok jelentős összegeket fizettek azért, hogy befolyásolják vagy halogassák az igazságszolgáltatási folyamatokat. Timofte elmondta, Iliescu elnök "folytonosan" írásban kéri, hogy a korrupciógyanús eseteket konkrét adatokkal együtt a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé terjesszék. A köztisztviselők korrupciós eseteiről szóló dokumentumok másolatát a minisztereknek is elküldték, és továbbították az ügyészségnek és a rendőrségnek. Az igazgató arra is kitért, hogy Adrian Nastase megrótta, mert leváltotta a SRI osztályvezetői tisztségéből a miniszterelnök egyik barátját. /Plainer Zsuzsa: Külföldi monopólium. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2003. április 3.

Profil címmel jelent meg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) negyedéves kiadványának első száma. Amint azt vezércikkében Alexandru-Radu Timofte, a SRI igazgatója megfogalmazza, a lap kapcsolódási pont kíván lenne a hírszerző szolgálat és a lakosság között, bemutatva a SRI főbb tevékenységeit, a szolgálat munkáját. /(t): Lapot indított a SRI. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2003. május 16.

Romániai nyugati és izraeli célpontok ellen irányuló nagyarányú iraki terrortámadást előzött meg márciusban és áprilisban a román elhárítás. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) közleménye szerint márciusában és áprilisában a bukaresti hatóságok kiutasítottak Romániából tíz iraki diplomatát, továbbá 31 iraki és más állampolgárságú külföldit. A kiutasítottak AG 7-es páncélelhárító aknavetőkkel végrehajtandó nagyarányú terrortámadást akartak intézni román területen található nyugati és izraeli célpontok ellen. A román hírszerzés, más nemzetbiztonsági szervekkel és külföldi partnerszervezetekkel karöltve, mindvégig ellenőrzése alatt tartotta a terrorakció előkészítését és szereplőit, s idejében elejét vette a kitervelt terrortámadásnak. Radu Timofte, a román hírszerzés vezetője rámutatott: még 2002-ben rájöttek, mire készül Romániában az iraki kémszervezet, ezért szigorúan megfigyelték embereit. Timofte szerint Romániában azonban jelen vannak még "más olyan külföldi csoportok vagy személyek, amelyek, illetve akik támogatják a terrorizmust, és fenyegetik kiszemelt célpontjaikat". /Izrael elleni terrortámadást hiúsítottak meg. Romániai célpontokat jelöltek ki. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2003. július 21.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tisztjeinek közel egyharmada nem kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát - hangzott el az Országos Hírszerző Akadémia évzáró ünnepségén. A szolgálat igazgatója ugyanakkor szóvá tette, hogy egyre több hírszerző hagyja ott az intézményt jobban fizetett állásokért. A múlt hónap végéig száznyolcvan SRI-s tiszt kapta meg a NATO-információkhoz való hozzáférés jogát, miközben hetvennégy hírszerző nem férhet hozzá az észak-atlanti szervezet titkaihoz - közölte Radu Timofte SRI-igazgató. A tiszteknek több oldalas kérdőívet kell kitölteniük, arra kell választ adniuk, hogy tagjai voltak-e valamely titkosszolgálatnak az elmúlt rendszerben. Az újságírók feltették a titkosszolgálati vezetőnek a kérdést: létezik-e még valamilyen kapcsolat a SRI és az egykori Szekuritáté között? "Valószínűleg, ezt a terhet még évekig a vállunkon hordjuk majd. Nagyon nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy létezik-e ilyen kapcsolat. De ha megszabadulok ettől az archívumtól is (a volt politikai rendőrség irattárától - szerk. megj.), indokolt lesz a kijelentés, hogy a jelenlegi hírszerzésnek semmi köze a volt Szekuritátéhoz" - válaszolta Radu Timofte. Ebben az összefüggésben az ünnepségen jelen lévő Ion Iliescu államfő kijelentette: a SRI és a Külpolitikai Hírszerző Szolgálat (SIE) megújult. Nem hiszem, hogy a két szolgálatban vannak még olyan emberek, akik politikai rendőri tevékenységet folytattak a kommunista rendszer idején - mondta az államfő, aki szerint elképzelhető, hogy a SRI-ben ma is többen dolgoznak a volt Szekuritáté tisztjei közül, de - szerinte - ezek főként a technikai személyzet tagjai. A SRI igazgatója szóvá tette, hogy egyre több hírszerző tiszt hagyja el az intézményt a magáncégek által ígért magasabb bérért. Ion Iliescu elnök hangsúlyozta: a hatékonyság növelése érdekében a titkosszolgálatok kénytelenek csökkenteni tevékenységük átláthatóságát. Azonban - mondta Ion Iliescu - megfelelő alkotmányos és törvényes eszközökkel megelőzhető az állampolgári jogok megsértése, a demokrácia játékszabályaitól való eltávolodás. /Szőcs Levente: Megbízhatatlan titkosszolgálati tisztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

2003. augusztus 21.

Tizenhárom évvel a kommunista rendszer bukása után kezdetét vette a Szekuritáté átvilágítása. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) hozzáfogott a volt politikai rendőrök meghallgatásához. Az aug. 20-ra behívott kilenc személy közül azonban mindössze egy jelent meg, hogy válaszoljon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálatok a következő napokban folytatódnak. A meghallgatásokon nem kötelező a részvétel. Ha a "gyanúsítottak" nem jelennek meg, a testület a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönti el, hogy közzéteszi-e az illetők nevét a Hivatalos Közlönyben. Az átvilágító bizottság 105 olyan személyről kért adatokat a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy politikai rendőri tevékenységet folytattak. A névsort a letűnt rezsim üldözötteinek dossziéi alapján állították össze. A meghallgatások elkezdése félsikerként értékelhető. Eddig ugyanis minden ilyen irányú próbálkozás kudarcot vallott. A jelenlegi kormánypárt és a Nagy-Románia Párt által jelölt tagok - a hatóságok támogatásával - meghiúsítottak mindenfajta leleplezési kísérletet, és a próbálkozás végül az átvilágító bizottság két részre szakadásához vezetett. Radu Timofte SRI-igazgató kijelentette, hogy soha semmilyen körülmények között nem adja ki a volt Szekuritáté teljes irattárát. Később módosította nyilatkozatát, és arra hivatkozott, hogy a dossziékat több intézmény tárolja. A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke börtönnel fenyegette meg a Demokrata Párt, a Parasztpárt és az RMDSZ bizottságbeli képviselőit, ha nyilvánosságra hoznak akár egy nevet is. /Szőcs Levente: Megkezdődött az átvilágítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2003. szeptember 8.

Vasile Iancu hadtest-tábornokot, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgató-helyettesét tartalékba helyezték. Az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság tagjai főként arra kíváncsiak, a tábornok tartalékba helyezéséhez mi köze van ahhoz, hogy ki és milyen NATO-hadititkokhoz férhet hozzá. Radu Timofte SRI-igazgató korábban azt nyilatkozta, hogy 180 tisztje kért betekintési engedélyt, közülük 74-nek nem adtak hozzáférést a NATO titkos dokumentumaihoz. Vasile Iancu a Securitate 1-es főosztályát vezette 1989 előtt. A politikai rendőrség ezen testülete nyomozott és figyelt meg olyan politikusokat, akik még a Kommunista Párt egyeduralma előtt demokratikus pártokban munkálkodtak. Szintén az 1-es főosztály feladata volt követni a jelentősebb művészek tevékenységét, figyelték a román nyelven is sugárzó külföldi rádióadásokat. /Miért váltották le a helyettes főkémet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2003. szeptember 12.

Valóságos nyilatkozatháború dúl a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke és az intézményt felügyelő parlamenti bizottság vezetősége között. Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója szerint a testület sajtóközleményében elferdítette a meghallgatásán elhangzottakat. Ion Stan bizottsági elnök pedig azzal vádolja Timoftét, hogy nem ismeri a házszabályokat. Radu Timofte tájékoztatta Ion Iliescu államfőt a SRI és az intézmény működését felügyelő parlamenti bizottság között támadt nézeteltérésekről. A SRI vezetősége bejelentette, felkéri a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, kérje számon a parlamenti bizottság elnökétől, Ion Stantól az általa mondott bírálatokat. Radu Timofte sérelmezte, hogy a bizottság által szétküldött sajtóközlemény ferdítően tájékoztatott az ülésen elhangzottakról. Ion Stan parlamenti bizottsági elnök viszont úgy nyilatkozott, kész bármikor átnyújtani a két ház elnökének az említett ülés jegyzőkönyvét. Ugyanakkor elmondta, a SRI-nek nem áll jogában a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé citálni őt. A honatyákat csupán a parlament jogi bizottsága hallgathatja meg. "Úgy tűnik, hogy Radu Timofte nem ismeri a parlament házszabályát és a Legfelsőbb Védelmi Tanács megszervezésére vonatkozó törvényt" - jelentette ki a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke, aki "fenyegetőzőnek" minősítette a SRI közleményének hangvételét. Stan azt is fontolgatja, hogy értesíti a SRI vezetőinek hozzáállásáról a NATO-tagországok parlamentjeit. /Cseke Péter Tamás: Timofte és Stan kiásták a csatabárdot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2003. október 18.

A két titkosszolgálat közötti sikeres együttműködés elismeréseként a CIA vezetése kitüntette Washingtonban Radu Timoftet, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját. A Timofte vezette küldöttség George Tenet CIA-igazgatóval, illetve az amerikai titkosszolgálat vezetőségének többi tagjával találkozott. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

2004. március 27.

Márc. 26-án ünnepelte 14 éves fennállását a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Ebből az alkalomból, Alexandru-Radu Timofte, az SRI igazgatója üzenetet fogalmazott meg, amelyben megköszönte a sajtó hozzájárulását a SRI sikereihez. 1989 után itthon és a szomszédos országokban szélsőséges erők akadályozták a demokratikus kibontakozást. Az új politikai intézmények nem voltak képesek ezeket kordában tartani, ezért vált létszükségletté a SRI megalakulása, olvasható az SRI közleményében. Románia és a SRI ezentúl is részt vesz a terrorizmus elleni nemzetközi akciókban. A Románia biztonságát is fenyegető akciók nem értek véget, fogalmazott Radu Timofte. /(m. e.): A SRI hozzájárult Románia euroatlanti integrációjához. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2004. november 5.

Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke hívta fel a figyelmet egy különös dokumentumra, amely a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának frissen megjelent könyvében olvasható. Íme: „Genf, 1990. szeptember. Maximális titoktartás mellett Gorbacsov és Kohl az alábbiakban állapodtak meg: 1. a Szovjetunió ne ellenezze Csehszlovákia felosztását; 2. a Cseh Köztársaság a német gazdasági érdekszféra része lesz; 3. Németország kárpótolja Oroszországot a kelet-európai befolyása elvesztéséből adódó gazdasági hátrányokért; 4. Magyarországnak lehetővé teszik, hogy az első világháború utáni trianoni békeszerződéssel elveszített területei visszaszerzésére törekedjen; 5. Németország növeli a Magyarországnak nyújtott gazdasági segítséget, hogy ott magasabb legyen az életszínvonal, mint Szlovákiában, ami vonzóbbá teszi Szlovákia Magyarországgal való egyesülésének gondolatát; 6. a Szovjetunió ne emeljen kifogást Jugoszlávia felosztása ellen, és fogadja el Horvátországnak és Szlovéniának a német gazdasági érdekszférához való csatlakozását, továbbá támogassa Kárpát-Ukrajna Magyarországhoz való csatlakozását, ha az ukrán nacionalisták » romboló tevékenységet« folytatnának" (Alexandru Radu Timofte: A titkosszolgálatok hosszú útja a demokráciához, 2004, 108. o.). A dokumentum nyilvánvaló képtelenségeket állít. /Molnár Gusztáv: Románia: akik voltak, és akik lesznek, Magyar Hírlap, okt. 30. – átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2005. január 27.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) igazgatója január 25-én elismerte, hogy bizonyos újságírók telefonjait lehallgatják nemzetbiztonsági megfontolásból. Elmondta azt is: amióta Traian Basescu lett az ország elnöke, megszaporodtak az államfőnek címzett életveszélyes fenyegetések. Timofte elmondta, technikai szempontból az RHSZ irányítja az összes telefonlehallgatást, azokat is, amelyeket a biztonsági rendszer más intézményei végeznek. Hozzátette, ezek az intézmények ügyészségi határozat alapján végzik a lehallgatásokat. /Veszélyben Basescu biztonsága? Timofte elismerte: lehallgatják bizonyos újságírók telefonját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2005. január 27.

A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

2005. január 28.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója szerint léteznek román újságírók, akiket külföldi titkosszolgálatok fizetnek, írta az Adevarul című román lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2005. március 1.

A bukaresti román lapok az elmúlt héten össztűz alá vették a román hírszerzés vezetőit. A Curentul azt írta, hogy nemcsak a román államfő elleni állítólagos merényletről szóló információknak, hanem a magyar Trianon-film tervezett bukaresti tévévetítésével kapcsolatos botránynak is Radu Timofte, a hírszerzés (SRI) igazgatója az igazi forrása. Radu Timofte hírszerző igazgató kijelentette, hogy az SRI megfigyelés alatt tart “bizonyos külföldi újságírókat”, akik “nemzetbiztonsági veszélyt képező tevékenységet fejtenek ki” Romániában. Timofte közölte, hogy a NATO illetékes szervei az SRI-t “a volt szocialista országok legjobb titkosszolgálatának tartják. A Curentul szemére vetette az SRI-főnöknek, hogy “az etnikumközi feszültségek kiprovokálásáig Timofte (egyelőre) kirobbantotta a merényletek hisztériáját”. /Össztűz alatt a román hírszerző szolgálat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 4.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) év végéig megkapja a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) az összes birtokukban levő szekus iratot, nem csupán azok kétharmadát, amelyről a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött – fejtette ki Gheorghe Onisoru, a CNSAS vezetője. Onisoru azok után nyilatkozott, hogy tárgyalt ez ügyben Radu Timofte SRI-igazgatóval. Az elkövetkező hetekben, március 10-étől kezdődően az átvilágítóbizottság birtokába kerül az a 12 kilométernyi dokumentum, amelyről korábban is szó esett. Év végéig megkapják a visszamaradó hat kilométernyi dossziét is, miután egy CNSAS–SRI vegyes bizottság ellenőrzi a nemzetbiztonsági dokumentumokat. /B. B. E.: A CNSAS megkapja az összes szekus dossziét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2005. április 23.

Basescu elnök kijelentette: „Nem váltom le egyelőre a titkosszolgálatok főnökeit. Sikerült hatékony információkat nyújtaniuk az újságírókat fogva tartó csoportról.” Az Irakban elrabolt román újságírókról van szó. Hozzátette: „A SRI tonnányi súlyos vádakat tartalmazó információkat szerzett, és továbbított Hayssam üzelmeiről – 7 éve már. De az ország vezetői semmibe vették. Tisztázni fogjuk, miért mellőzték a bizonyítékokat.”. Eltelt 14 nap Hayssam letartóztatása óta, az elnöki hivatal ismételgeti: „Hayssamnak kapcsolata van az újságírórablással”. Az ügyészség viszont jelezte, hogy csak gazdasági jellegű bűncselekménnyel vádolják. Bányai Péter úgy látja, hogy Basescu kénytelen ellenfeleit „elkülöníteni”, egyesekkel összefogni a többi ellen folytatott küzdelemben: Basescu fő ellenségének a volt kormánypártot, az SZDP-t tartja, a Szekuritate utódait viszont kíméli e harc sikerének érdekében. A „Szeku utódai” nemcsak a titkosrendőrségek /SRI, a SIE, a katonai hírszerzés stb./, hanem a rendőrség, ügyészség, bíróság kulcsszereplői is. Az SZDP ragaszkodott Ristea Priboihoz és társaihoz. A mostani kormány most léptette elő saját Priboiát: Silvian Ionescut, a Környezetvédelmi Gárda komisszárja lett, ahol a másik szekust, Silinescu tábornokot váltotta fel. Ezek szerint volt Szekuritáté tábornokoknak van beleszólásuk a környezetvédelmi kérdésekbe. Elég a verespataki aranybánya tétjére gondolni. A pártvezéreket a szekusokkal az anyagi érdekek kötik össze. Bányai kifejtette, hogy nem az SZDP jelenti a főveszélyt, hanem a szeku. Ha szétkergetnék őket, összeomlana a maffia állam. Radu Timofte maradt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ főnöke, Gheorghe Fulga pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. – Az RMDSZ nagyon nehezen szállt ki az SZDP hajójából. Az RMDSZ legjobb „SZDP-s barátja” (és üzlettársa) az arab maffiózók legjobb barátja (és üzlettársa) is: Hrebenciuc. Amerika támogatta a SZDP-t, még erősebben Radu Timoftét. Két és fél éve úgy tűnt, hogy a SZDP Nastase-szárnya leváltja Timofte SRI igazgatót, de az amerikai kormány közbelépett. Magas rangú kitüntetéssel jelezte: Timofte marad. Molnár Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy Amerika hosszú időn át a posztkommunista pártokra támaszkodott, az antikommunista pártokat nacionalizmusuk miatt megbízhatatlanoknak vélte. Ez változóban van. Az elmúlt években az amerikai külpolitikának köszönhetően erősödött a feszültség Amerika és Európa (EU) között. Amerika érdeke a volt kommunista országok távoltartása a közös Európától. Ezért Amerika számára hasznosabbá váltak az antikommunista, nacionalista pártok. Az amerikaiak számára a „megbízható régi összekötők” jó része volt szekus. Bányai Péter bemutatta a romániai arab maffia erős jelenlétét, titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkeznek. A sajtóban elképesztő mennyiségű információ van róluk. 1997-ben jelent meg egy könyv: Szervezett bűnözés – a harmadik világháború. Ebben hosszú fejezet szól az arab maffiáról. A könyv szerint: „Az összes arab maffiózó, Zaher Iskandarani, Omar Hayssam szoros kapcsolatban állt az SZDP vezetőivel, elsősorban Viorel Hrebenciuckal tartották a kapcsolatot, illetve Hrebenciuc tanácsosával, Kemal Kaderrel.” (Hrebenciuc ekkor kormányfőtitkár volt.) Kadera a ’90-es évek közepén elhagyta Romániát, Arafat szoros munkatársa lett. A könyv szerzője Pitulescu rendőr-tábornok, aki 1995–1997 között a román rendőrség főnöke volt. Évekkel ezelőtt házkutatást rendeltek el Hayssamnál. Kiderült: külföldön van, Iliescut kíséri egy fontos körúton. Újabb házkutatás, de román rendőrség akkori főnöke, Dumitru Sorescu leállította az ügyet. A rendőrfőnök fia Oyssam üzleti partnere… Sorescu rendőrfőnök 1989 decemberében verte a tüntetőket, majd a Temesváron meggyilkoltak holttesteinek elégetését szervezte. Nastase embere, a hírhedt szekus Priboi. A brassói munkáslázadás megbosszulása volt a feladata, majd a Szabad Európa Rádió román adása néhány munkatársának megverését, meggyilkolását szervezte. Priboi Hayssam üzleti partnere. /Bányai Péter, politikai elemző: Újabb esély a „Szeku utódainak”? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., folyt.: 23./

2005. június 9.

Maradtak és megdicsőültek a titkosrendőrség emberei. Emil Constantinescu volt elnök annak idején bevallotta, hogy a szekusok legyőzték. Mert sokat tudtak. Többet, mint a helyükbe ültetett bizalmi emberei. Traian Basescu elnök újabban egészen jól kijön velük. Azokkal is, akiket néhány hónappal ezelőtt még meneszteni akart. Az államelnök az egekig magasztalta a román titkosszolgálati szerveket: hozzáértésüknek köszönhető a túszként fogva tartott román újságírók szabadon bocsátása. Persze az ő irányításával. Radu Timoftet és csapatát, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ nem fenyegetheti többet elbocsátás veszélye. Az elnök elmarasztalta a legnépszerűbb tévéadók egyikét, az Antena 1-et, amelyet a közvélemény tudatos félretájékoztatásával vádolt. /Németh Júlia: Maradtak és megdicsőültek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2005. szeptember 2.

A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) semmi köze a Magyarországon kémkedéssel meggyanúsított két román állampolgár (Szatmári Ildikó és Szatmári Tibor) ügyéhez – jelentette ki Radu Timofte, a SRI igazgatója a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság és a hírszerző szolgálat vezetői között lezajlott találkozón. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti bizottság alelnöke az említett találkozóról azt is elmondta, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) sem volt része ebben az ügyben. A titkosszolgálatok vezetői egyébként már korábban is – rögtön a kémügy kirobbanása után – cáfolták részvételüket vagy tüntetően megtagadták az eset kommentálását. Augusztus 23-án a SRI illetékesei például azzal hárították el a Gandul című napilap munkatársának kérdését, hogy „nem a megfelelő hivatalhoz fordult” (hiszen a SRI a belföldi titkosszolgálat). A lap ennek nyomán fordult a külföldi hírszerző szolgálathoz (SIE) is, amelynek meg nem nevezett illetékese egyenesen „lázálomnak”, „félrebeszélésnek” minősítette a magyar sajtóban megjelenteket. /A kémügyben a SRI cáfol. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék