udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 110 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-110

Névmutató: Balázs Sándor

1993. június 3.

Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke válaszolt Chebeleu elnöki szóvivőnek a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő beadványt elutasító levelére, pontról pontra cáfolva az elutasítás indokait. Chebeleu kétségbe vonta, hogy ez a romániai magyarság kérése lenne, valójában több mint 200 000-en aláírták a magyar egyetem igénylését. A parlamenti választásokon több mint egymillióan szavaztak az RMDSZ-re, és az RMDSZ programjában szerepel az egyetem újraindítása. Az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetésével fokozatosan számolták fel a magyar nyelvű oktatást, ugyanígy felszámolták a magyar nyelvű agronómus- és mérnökképzést, visszaszorították az anyanyelvű művészképzést. Balázs több példát hozott fel arra, hogy más államokban is van a kisebbségnek egyeteme. Helyesbíteni kell Chebeleu adatait: nem tanulnak magyarul a jogi fakultáson, nincs magyar nyelvű művészképzés. A Bolyai Egyetem nem jelentene szeparatizmust, nem okozna interetnikus feszültséget. /"Balázs Bolyai" válaszol? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Előzmény: dr. Balázs Sándor levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27, Chebeleu levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12.

1993. július 16.

Traian Chebeleu válaszolt dr. Balázs Sándornak, a Bolyai Társaság elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére: továbbra sem tartja indokoltnak a Bolyai Egyetem újraindítását. /Válasz a válaszra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Balázs Sándor levele: júl. 3-i jegyzet.

1993. július 22.

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. augusztus 25.

Balázs Sándor emlékezett Tóth Sándorra, a Bolyai Egyetem Diákszövetségének egykori alelnökére, az egyetem párttitkár-helyettesére, akit megrázott a magyar egyetem megszüntetése. Egyszer kijelentette román kollégái előtt, hogy Lenin óta nem volt a nemzetközi munkásmozgalomnak igazi vezetője. Feljelentették a Securitatén, azt állították, hogy ezzel lebecsülte Gheorghiu-Dej szerepét. Kihallgatták, zaklatták. Az utcán egy milicista molesztált egy magyarul beszélő idős nőt. Tóth Sándor a nő védelmére kelt, erre őt is lebangyinozta a milicista. Tóth Sándor rájött, hogy a szép elmélet és a valóság összeegyeztethetetlen, később öngyilkos lett. A Babes-Bolyai Egyetem párttitkár-helyettesét csendben temették el, az egyetem vezetősége nem képviseltette magát. 1990-ben az RMDSZ négytagú küldöttsége tárgyalt az akkor még elnökjelölt Iliescuval. Balázs Sándor, a küldöttség tagja a Bolyai Tudományegyetem megszüntetését hozta fel, mint hibás döntést. Iliescu azonban helyesnek tartotta az egyetem megszüntetését. /Balázs Sándor: A Bolyai Egyetem megszüntetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

1993. november 2.

Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1994. november 16.

A Bolyai Társaság vezetői /elnöke, dr. Balázs Sándor és alelnöke, dr. Faragó József/ Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez írt levelükben segítséget kérnek a következőkben: diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény, a Magyarországon tanuló erdélyi diákok ösztöndíja és egyéb juttatási rendszere ne legyen alacsonyabb a többiekhez mérten, továbbá a Márton Áron Kollégium helyett a többi hallgatóval együtt lakhassanak a szakkollégiumokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1995. március 4.

Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1995. május 6.

Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

1995. május 31.

1922 szeptemberében jelent meg a Magyar Kisebbség első száma Lugoson, szerkesztői Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József voltak. A jelentős folyóiratról monográfia jelent meg Balázs Sándor tollából: Lugosi üzenet /Szatmárnémeti, Kölcsey Kör, 1995./ Balázs Sándor professzor könyvében nemcsak a folyóiratról beszél, hanem a korról és a korabeli Erdélyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

1995. június 1.

Az RMDSZ IV. kongresszusára készült el az újraindult Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle első száma, amely a több mint fél évszázada megszűnt folyóirat szellemiségét kívánja feléleszteni. Főszerkesztője dr. Tamás Sándor, a szerkesztőbizottság tagjai között hazai és magyarországi szakemberek is vannak, így Balázs Sándor, Fábián Ernő mellett a Magyarországra áttelepült Bíró Gáspár és Molnár Gusztáv. Az első szám a kisebbségi jogok nemzetközi garanciájával foglalkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1995. augusztus 23.

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1995. augusztus 23.

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1995. szeptember 1.

Balázs Sándor beszélgetett Péntek Jánossal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjével. A Bolyai Tudományegyetem újraindításának 1989 decemberének utolsó napjaiban lett volna esélye, a nagygyűlésen, amelyet az akkori magyar vezetők óvatosságból lefújtak, emlékeztetett Péntek János. A magyar politikusok, de az egyetem magyar oktatói sem képviselték következetesen az újraindítás ügyét, áltatták magukat a Tom Lantos-ígérettel, hogy lesz egyetem. A Bolyai Társaság magára maradt, sok volt ellene az indokolatlan támadás. Péntek János számára is elég gond volt az elöregedett tanszék építése, fejlesztése, a néprajz, a finn szak elindítása, az újságíró- és könyvtárosképzés vállalása. - Szerencsére az egyetem szenátusában több az ellenzéki nézeteket valló, azonban mindig fel kell lépniük a magyarellenesség miatt. Péntek János óvott az értelmiségi illúzióktól, attól például, hogy az értelmiségiek találkozói, egyetértése befolyásolják a politikát, elősegítik a toleranciát. Ennek semmi jele sincs. - A diktatúrák jellemzője a belső kettősnyelvűség, a személyi /őszinte/ és szerepre irányuló /színlelt/ közlés szétválasztása, a nyelvi színlelés általánossá válása. A múlt persze kísért. A szómágia jellemző a politikára és az oktatásra is. /A Hét (Bukarest), aug. 11., tényleges megjelenés: szept. 1./

1995. október 3.

Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/

1996. október 5.

Katona Szabó István, a Bolyai Egyetem Baráti Társaságának elnöke, a Nagy remények kora című kétkötetes krónika szerzője /munkájában az 1944 és 1948 között létező erdélyi demokráciának és a Bolyai Tudományegyetemnek állított emléket/ nyilatkozott abból az alkalomból, hogy Budapesten, az Idegennyelvű Könyvtárban megnyílik okt. 5-én Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai című kiállítás, azonkívül tudományos konferenciát szerveztek a Magyarok Világszövetsége székházában. A konferencián részt vett többek között Egyed Ákos történész, Balázs Sándor filozófus, Incze Miklós történész, Toró Tibor fizikus, Kerekes Jenő közgazdász. Régóta gyűjtötte az erdélyi iskolákkal kapcsolatos fényképeket, könyveket, mondta Katona Szabó István. A rendszerezésben együtt dolgozott Faragó József kolozsvári egyetemi tanárral és Incze Miklós történésszel. /Ablonczy Balázs: Kis remények kora. Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. = Magyar Nemzet, okt. 5./

1996. október 11.

Eörsi Mátyás okt. 11-én az RMDSZ Szabadelvű Körének és a Babes-Bolyai Egyetem politológiai és újságírói karának meghívására Kolozsvárra látogatott. Előadást tartott az alapszerződésről és elmondta, meg akarta ismerni az ottaniak véleményét az alapszerződésről. Magyar László Nándor ismertette az általa végzett közvélemény-kutatás eredményét: a megkérdezettek 44 %-a szerint az alapszerződés kismértékben javít helyzetükön. Balázs Sándor egyetemi tanár a garanciákat hiányolta az alapszerződésből. Kötő József úgy vélte, hogy minden kéréssel Budapestre szaladunk, onnan várjuk a segítséget, ennek véget kell vetni. /S. Ráduly János: Nem kell mindig Budapestre futni - mondja az RMDSZ ügyvezető alelnöke. /Népszabadság, okt. 14./

1997. február 12.

Balázs Sándor vitatta Magyari Nándor László felmérését. A Szabadelvű Kör előadói azt mondták, hogy az egyetem ügyét nem szabad "megpolitizálni", holott éppen ők tették ezt. A Ziua másnapi száma szalagcímben közölte: a magyar diákok nem akarnak Bolyai Egyetemet. Ugyanezt írta kiemelten több román lap is. Balázs Sándor több kiválóságot felsorolt, akik mind a Bolyai Egyetemen végeztek. Azonban az a lényeg, hogy senki sem mondta: ezt a Bolyait kell feltámasztani. El lehet képzelni olyan egyetemet, ahol nincs informatika szak? "Akik nosztalgiázással bélyegzik meg azokat, akik egyszerűen múltunk megbecsülését szorgalmazzák, nemegyszer maguk is hamis múlttudattal élnek." Cs. Gyimesi Éva a Szabadelvű Körön felolvasott előadásában azt taglalta, hogy az önálló magyar egyetem az azonosságtudatunk pallérozását szolgálná, ezzel szemben /!/ nekünk a szakmai színvonalra, a minőségre kell fordítanunk a figyelmet. Mintha a magyar tannyelvű egyetemen a nemzettudat ápolását nem lehetne összekapcsolni a magas szintű szakmai igénnyel." /Balázs Sándor: Churchill és Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1997. február 18.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel.

1997. február 19.

Balázs Sándor filozófus, konzultáns professzor emlékeztetett arra, hogy 1990-ben nagy reményeik voltak a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozóan, Mihai Sora akkori oktatási miniszter is elismerte a szükségességét. Akkoriban több mint százezer, a magyar egyetem újraindítását követelő aláírás gyűlt össze. Ennek nagyobb a súlya, mint a közvélemény-kutatásban megszólaló 242 diák 44 százalékának véleménye. - Az önálló egyetemnél az első lépés a jogi garanciák kiharcolása. A Marianum épülete a katolikus egyház tulajdona volt. Amennyiben az egyház visszakapná tulajdonát, akkor a Bolyai megkaphatná a Marianum épületét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

1997. február 25.

Magyar Nándor László újból reagál az egyetemmel kapcsolatos vitacikkekre. Szerinte ezek "egy letűnt korszak szellemi relikviáinak tiltakozása a feledés ellen". Meg kell változni az értelmiségieknek, különben kiszorulnak "az új elitek piacáról". Magyari indulatosan visszautasította Balázs Sándor vitacikkét /Chrurchill és Bolyai, Szabadság, febr. 14./, aki szerint egy korábbi felmérés ötven százalékos tévedést is tartalmazott. Magyari szerint ez "szemenszedett hazugság". Magyari nem áll meg itt, hanem tovább támad: milyen jó lenne egy kis pártgyűlés, ahol Balázs Sándor kimondhatná, hogy a szociológia "burzsuj áltudomány". /Magyar Nándor László: A töltött káposzta eszmei üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-110




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék