udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 422 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-422

Névmutató: Antonescu, Crin

2009. szeptember 2.

Nagyobb figyelmet szentelne Hargita és Kovászna megye sajátos helyzetének Crin Antonescu, az NLP elnöke és államfőjelöltje, mert ,,végre európai légkört kell teremteni” itt is, a múlt és a jelen etnikumközi viszonyait, valamint ,,az itt gerjesztett valós és hamis gondokat” illetően, nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön. Antonescu nem készít külön választási üzenetet a magyarságnak, de programját – tiszteletből – magyarul is közzéteszi. Az RMDSZ-nek azonban fel kell hagynia azzal az állásponttal, hogy neki mindenképpen hely jár a kormányzásban, jegyezte meg /Demeter J. Ildikó: A liberálisok megjegyezték az RMDSZ pálfordulását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2009. szeptember 7.

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

2009. szeptember 7.

A Nagy-Románia Párt (PRM) reagálása a két székely nagygyűlésre részéről „természetes” reakciónak számít: a székely autonómiáról szóló „országos referendumot” kértek november 22-re, viszont Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének vehemenciája meglepően hatott. „Kérem az állam hivatott intézményeit, elsősorban az ügyészséget, hogy vizsgálja ki és büntesse meg a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés résztvevőit. Úgy véljük, ott megszegték az alkotmányt, ami teljességgel elfogadhatatlan számunkra” – fejtette ki Antonescu. „A román politikusoknak külön kellene kezelniük a két rendezvényt. Ami Csíkszeredában elhangzott, az mind védhető, míg egy civil szerveződés rendezvénye nem jelent semmiféle politikai felelősségvállalást, tehát nem ugyanaz a mérce” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi rendezvényeket bíráló román politikusi kijelentések kapcsán. /”Várt” reakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2009. szeptember 8.

Az anyaországi és az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek egy emberként hördültek fel idén februárban, amikor budapesti látogatása során Traian Basescu újságírói kérdésre válaszolva kerek-perec leszögezte: soha nem lesz területi autonómia a Székelyföldön. A magyar fél a mindenkori bukaresti hatalomnak az erdélyi magyar közösség önrendelkezési törekvéseivel szembeni ellenállását látta megtestesülni a basescui megnyilvánulásban, ugyanakkor általánosságban úgy viszonyult a kategorikus válaszhoz, mintha legalábbis román oldalról nem ugyanezt hallaná húsz éve. Arra azonban még a Basescu államfő sem vetemedett, hogy liberális kihívójához hasonlóan az ügyészség figyelmébe ajánlja az autonómiatörekvéseiket nyíltan felvállaló székelyeket, legyenek azok az RMDSZ vagy az MPP képviselői. Crin Antonescu, a vezetékneve okán RMDSZ-es berkekben Liliomfinak becézett, és sokszor méltatlanul agyonmagasztalt liberális pártvezér megnyilvánulása az élő példája annak, mennyire naiv a bukaresti politikusokat mérsékeltekre és radikálisokra felosztó magyar szemlélet. /Rostás Szabolcs: Liliomfi hervadása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2009. szeptember 9.

A hasadék mélyülhet ugyan, de a politikai konglomerátum, feltehetően, marad. Mi tartja össze a liberális demokrata és szociáldemokrata koalíciót? Egyértelműen az érdek. A kormányzásból adódó előnyök. A közös érdek, az autonómia sem volt képes egy fedél alá vonni az ellenzékbe szorult, és azóta erősen bekeményített érdekvédelmi szervezetet, az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot. Sokkal inkább egy fedél alá tömörítette viszont a látszólag homlokegyenest ellentétes ideológia mentén szerveződött román pártokat: a nag-romániások és a liberálisok vezetői egyformán reagáltak a székelyföldi autonómia törekvésekre. Az államfői pozícióra törő Crin Antonescu, a liberálisok vezére ügyészségi vizsgálatot követel, és szigorú büntetést helyez kilátásba a székelyudvarhelyi nagygyűlés résztvevői számára, az már nem egyeztethető össze a liberális eszmékkel. /Németh Júlia: Máma már nem hasad tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2009. szeptember 15.

Nem vesznek részt a liberális képviselők és szenátorok a parlament két házának szeptember 15-én tartott együttes ülésén, amelyen a Boc-kormány felelősséget vállal az oktatási, az egységes közalkalmazotti bérezési, illetve a kormányzati ügynökségek összevonását szabályozó törvénytervezetekért. Ami pedig az ezt követő államfői beszédet illeti, a PNL-s törvényhozók végig fogják hallgatni Traian Basescu elnök beszédét, de elsősorban az államfői hivatal, a parlament intézménye iránti tiszteletből – jelentette be Crin Antonescu, a párt elnöke. /Bojkottálja a PNL a felelősségvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2009. szeptember 17.

„Egyre jobban hiszem azt, hogy ez volt az utolsó beszéd, amelyet Traian Basescu államelnöki minőségében mondott a parlament előtt” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt követően, hogy a parlament két házának együttes ülésén elhangzott Basescu államfő beszéde. Geoana kifogásolta, hogy az ország elnöke egyetlen szót sem ejtett a gazdasági válságról és a gazdaság fellendítéséről. A szociáldemokraták sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a demokrata-liberálisok megzsarolták őket. Mircea Geoana és Miron Mitrea pártvezetők egyaránt megerősítették: koalíciós partnerük a kormányban maradásuk feltételeként szabta meg annak a három törvénytervezetnek a támogatását, amelyért a Boc-kabinet a parlament együttes ülése előtt felelősséget vállalt. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is keményen bírálta az ország elnökét, kifejtve: „Traian Basescu nem más, mint Ceausescu későbbi karikatúrája”. A politikus szerint kevés esélye van annak, hogy elfogadják majd a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ csak az első forduló után dönti majd el, hogy melyik párt jelöltjét támogatja az elnökválasztáson – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról szólva, Markó kifejtette: sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdeke, hogy még az elnökválasztás előtt megbukjon a jelenlegi kormány. Az indítvány pozitív hozadéka, hogy lehetőséget teremt a szövetség és a liberálisok számára álláspontjuk kifejtésére. /Geoana: A PD-L megzsarolta a szociáldemokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Mircea Geoana kifogásolta, hogy az államfő „mások érdemeivel kérkedett”, a saját mulasztásait pedig elhallgatta. Markó Béla szerint Basescu parlamenti felszólalása inkább a kormányok elmúlt években elért eredményeire vonatkozott. „Kevésbé szólt arról, hogy mi a szerepe az államfői intézménynek, illetve arról, hogy az alkotmány által előírt közvetítő szerepét milyen mértékben sikerült ellátnia az elmúlt években” – mondta az RMDSZ elnöke. Traian Basescu beszédében emlékeztetett arra, hogy 2005 óta a Korrupcióellenes Hivatal (DNA) húsz hivatalban lévő, illetve volt miniszter ellen kezdett büntetőjogi vizsgálatot, de egyik eljárás sem zárult végleges, jogerős ítélettel. Megfeddte a bírókat, akik szerinte ma szabadon cselekedhetnének, de nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Basescu utalt arra, hogy bátorította a titkosszolgálatok korszerűsítését és olyan értelmű reformját, hogy azok valóban a nemzet biztonságának szempontját állítsák előtérbe. /Leértékelt elnöki országértékelő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2009. szeptember 18.

Szeptember 17-én benyújtotta közös bizalmatlansági indítványát a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ az egységes bérezési törvény miatt, amelyet a kormány felelősségvállalással bocsátott a parlament elé. A bizalmatlansági indítvánnyal párhuzamosan a liberálisok dolgoznak egy olyan beadványon is, amelyben az alkotmánybíróságot „értesítik” a másik két jogszabályt érintő alkotmányossági kifogásaikról. Crin Antonescu, a PNL elnöke elmondta: pártja szeretett volna három indítványt benyújtani, de csak az egységes bérezésről szólóhoz kapta meg az RMDSZ támogatását. /Benyújtották a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2009. szeptember 25.

Elbukott az Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványa, amelyet azt követően nyújtottak be, hogy a kormány múlt héten felelősséget vállalt három törvénytervezetért. A két ellenzéki párt a három közül az egyik, a közalkalmazottak egyéni bérezését szabályozó tervezet miatt élt a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével. Ahhoz, hogy az indítványt a parlament elfogadja, 236 igen voksra lett volna szükség, de csak 112-en szavazták meg a kezdeményezést. A két ellenzéki párt saját honatyáit sem tudta mozgósítani: a 121 liberális és RMDSZ-es parlamenti képviselőből, akik a bizalmatlansági indítványt aláírták, szeptember 24-én már csak 112-en adták le voksukat, nyolcan hiányoztak, köztük négyen az RMDSZ-ből. A szavazást követően Crin Antonescu, a liberális párt elnöke elmondta: pártja nem adja fel, ha a törvény életbe lép, megtámadják az Alkotmánybíróságon. /Leszavazták a PNL–RMDSZ bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2009. október 1.

A képviselőház és a szenátus állandó bizottságainak szeptember 30-ra összehívott együttes ülése nem volt döntőképes, mivel a szociáldemokrata és a liberális honatyák tüntetően távol maradtak. Az együttes ülés egyik fő napirendi pontja Traian Basescu múlt héten tett javaslatának megvitatása volt, vagyis: tartsanak-e népszavazást a november 22-i államfőválasztással egy időben arról, hogy megmaradjon-e kétkamarásnak a parlament vagy alakítsák át egykamarássá. Az államfő javaslata nem talált kedvező visszhangra a pártok körében – leszámítva a demokrata-liberálisokat. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök-választás napján népszavazást is rendezzenek. A liberális Crin Antonescu azonnal válaszolt: a rendeletet megtámadják az alkotmánybíróságon. /Referendum-vita: PSD–PNL bojkott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2009. október 3.

Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2009. október 6.

Hetedikként lépett az elnökjelöltek sorába Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester. A függetlenként induló főpolgármester nehezíti Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje esélyeit. Oprescu ugyanis elsősorban a szociáldemokrata táborból fogja elhalászni a szavazatokat. Eddig Nati Meir, Traian Basescu államfő, Mircea Geoana és Sorin Oprescu mellett Crin Antonescu, George Becali üzletember és az RMDSZ által támogatott Kelemen Hunor jelentette be részvételi szándékát az elnökválasztáson. /Oprescu a hetedik jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2009. október 25.

Nyolc jelölttel kezdődött el az egy hónapos elnökválasztási kampány, melynek eredményeként – november 22-én, illetve, ha szükség lesz második fordulóra, december 6-án – a nyertes öt évig államfő lesz. Traian Basescu jelenlegi államfő szinte minden felmérés szerint az első helyre fut be az első fordulóban, s második körben is számára jósol diadalt a felmérések nagy része. Majdnem azonos erőt képvisel a parlamentben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), jelöltje maga a pártelnök, Mircea Geoana. Ugyancsak ringbe száll Crin Antonescu, a harmadik parlamenti erőként számon tartott Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. Déván kezdte országos kampányát Kelemen Hunor államelnökjelölt, aki a Hunyad megyei magyarság előtt elmondta: a választási kampánynak Traian Basescu és Mircea Geoana bocsánatkérésével kellett volna kezdődnie: partnerségük ugyanis hatalmas kudarc volt az ország számára. /M. Á. Zs. : Nyolc jelölt Cotroceni-ért. Hivatalosan is elkezdődött a hétvégén az államelnök-választási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2009. október 27.

A parlament két házának vezetősége csak november 4-én ül majd össze, hogy szavazzon a Croitoru által előterjesztett kabinetről, a házbizottság október 26-i döntése értelmében. Sejteni lehet, hogy Boc ügyvivő kormánya az elnökválasztásig hivatalában marad. A két legerősebb ellenzéki párt vezetői október 26-án megerősítették, hogy a Croitoru-kormány ellen szavaznak a parlamentben. Traian Basescu államfő kijelentette, hogy a belpolitikai bizonytalanság fenntartása „már-már a nemzeti érdekek elárulását jelenti”. Ezzel a súlyos váddal a három ellenzéki pártelnököt, Mircea Geoanat, Crin Antonescut és Markó Bélát illette. /B. T. : November 4-én szavaznak a Croitoru-kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2009. november 7.

Miután november 5-én több órán át konzultált a parlamenti pártok képviselőivel, és miután a demokrata-liberálisokon kívül mindegyik politikai alakulat, de a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is újra megerősítette, hogy Klaus Johannist és egy szakértői kormányt látna szívesen a végrehajtó hatalomban, november 6-án az államfő bejelentette, Liviu Negoitat nevezi ki kormányfőnek. Basescu, Johannisszal összehasonlítva, kijelentette, hogy Negoita is 80%-kal nyerte meg a választást, a kerülete nagyobb, mint Nagyszeben, és legalább olyan jól néz ki. Liviu Negoita a Demokrata-Liberális Párt tagja /sz. Braila, 1962. márc. 22./ jogot végzett. 1996–2000 és 2000–2004 között parlamenti képviselő, 2004 óta Bukarest 3. kerületének polgármestere. A frissen kijelölt kormányfő kormányalakító tárgyalásokra hívta a pártokat és bejelentette, hogy november 9-én bemutatja a (nemzeti egység) kabinetjét. A pártok kategorikusan visszautasították a meghívást Crin Antonescu, a PNL elnöke bábnak nevezte Negoitat, akit Basescu dróton rángat, Az RMDSZ sem megy el a tárgyalásra. /Basescu Liviu Negoitat nevezte ki kormányfőnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2009. november 12.

Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Bihar megyében folytatja kampánykörútját. Újságírói kérdésre elmondta: szeretné, ha Crin Antonescu liberális jelölt jutna a választások második fordulójába, ugyanis mindig betartotta adott szavát. Kelemen Hunor ezzel a liberális elnökjelölt támogatására biztatta az RMDSZ-es szavazókat. /Antonescut támogatná Kelemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2009. november 16.

Traian Basescu államfő és Crin Antonescu államelnök-jelölt első televíziós vitáját november 14-én Kolozsváron rendezték meg. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Basescut támogató demokrata párti politikusok táborában foglalt helyet, amint az televízióadók által élőben közvetített képeken többször is látható volt. László Attila azt mondja: őt RMDSZ-elnökként és alpolgármesterként is meghívták a vitára, és a szervezőket hibáztatta amiatt, hogy a demokraták táborába ültették. Hozzátette: szó sincs arról, hogy ő Basescut támogatná, továbbra is Kelemen Hunort támogatja. Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő László Attila lemondását kérte az RMDSZ megyei elnöki tisztségéről. Az ügy éles vitát váltott ki az RMDSZ megyei elnökeinek november 15-én tartott marosvásárhelyi tanácskozásán is. A területi elnökök közül többen is bírálták Marosvásárhelyen László Attilát. /Borbély Tamás: Basescu mellett kampányolt a hétvégén László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2009. november 20.

„Amikor a magyar közösség érdekeiről van szó, nincs elveszett szavazat” – üzente választóinak Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. Sérelmezte, hogy nem kapott meghívót az elnökválasztási kampányt záró november 20-án tartott nyilvános tévévitára, amelyen Crin Antonescu liberális, Mircea Geoana szociáldemokrata jelölt, illetve Traian Basescu államfő méri össze erejét. – Otthonában, Csíkkarcfalván kezdődött, és ott is zárult november 19-én Kelemen Hunor négyhetes erdélyi kampánykörútja Az EMNT támogatja Kelemen Hunort a választásokon, az MPP nem. /Cs. P. T. : „Nincs elveszett magyar szavazat” Kampányzáró beszélgetés Kelemen Hunorral, az RMDSZ államelnökjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2009. november 23.

November 22-én volt a választás. A CCSB által készített exit-poll felmérés (urnáktól való távozás utáni közvéleménykutatás) szerint Traian Basescu a szavazatok 34,1%-át szerezte meg, második Mircea Geoana 30,9%-ot, harmadik Crin Antonescu 22,1%-kal, negyedik Kelemen Hunor 3,6%-kal. Sorin Oprescu 3,4%-ot kapott. Pontos adatok a szavazatok összeszámlálását követően lesznek. Az elnökválasztás december 6-i második fordulójába tehát Traian Basescu és Mircea Geoana jutott be. /Exit-poll. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./ Végleges eredmény csak napok múlva várható, de az első felmérések szerint érvényes lesz a népszavazás: a lakosság 50,16 százaléka nyilvánított véleményt a kisebb parlamentről, és elsöprő arányban támogatja az egykamarás, legtöbb 300 fős törvényhozást. Az egykamarás parlamentet a választók 76,5 százaléka véli jobbnak a jelenleginél, és 85,4 százalék szerint elég 300 honatya egy húszmilliós államnak (jelenleg 471 van). Az elnökválasztással egy időben kiírt, sokak által Traian Basescu kampányfogásának tekintett referendumon mindenütt kevesebben szavaztak, mint az elnökválasztáson. /Demeter J. Ildikó: Érvényes a népszavazás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

2009. november 24.

November 23-án Crin Antonescu liberális elnökjelölt leszögezte: kizárt dolog, hogy Traian Basescut támogassa a második fordulóban. A bejelentést Mircea Geoana is üdvözölte, aki jelezte, hogy hajlandó elfogadni Klaus Johannist miniszterelnöknek. Az elnökválasztás első fordulójából Basescu és Geoana jut tovább a december 6-i döntőbe. Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje ötödik helyen végzett, miután 371 451 szavazatot kapott, ami a voksok 4,03 százalékát jelenti. Kelemen Kovászna és Hargita megyében lett első. /Szociáldemokrata–liberális koalíció a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-422




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék