udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 365 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 361-365

Névmutató: Kerekes Károly

1995. szeptember 28.

Az ellenzék széthullott, az RMDSZ-szel való szövetség terhére van. Iliescu elnök megbékélésről beszél, miközben a magyarellenes Funar vezette RNEP kapja Maros megyében a prefektusi tisztséget, írta Kerekes Károly képviselő. Ebben a kérdésben fordult a kormányhoz, azt a választ kapta, hogy nem történt prefektusváltás. Ez nem nyugtatta meg a képviselőt, mert továbbra is erről a változtatásról beszélnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1995. október 26.

Okt. 24-26-a között a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisinauban ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének politikai és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Megvizsgálták, hogy a tagországok kormányai milyen mértékben ültették át a gyakorlatba a Parlamenti Közgyűlés határozatait. A bizottság elnökének Kerekes Károlyt, a romániai delegáció tagját választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 650. sz./

1995. november 24.

Nov. 15-én Frunda György szenátor, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke meglátogatták a marosvásárhelyi börtönben a tíz évre ítélt Cseresznyés Pált. Ügyét már az Európa Tanácsig vitték, nemzetközi fórumokig, de Iliescu elnök nem részesítette kegyelemben. Újabb kegyelmi kérvénnyel fordultak az államelnökhöz, ezt íratták alá Cseresznyés Pállal. Nem bántalmazzák /régen megverték/, egészségi állapota miatt nem dolgozhat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

1996. január 4.

Az RMDSZ parlamenti frakciója Szabó Károly szenátusi, illetve Tokay György képviselőházi frakcióvezető aláírásával a parlament rendkívüli összehívását kezdeményezte jan. 4-én, hogy sürgősségi eljárással vitassák meg és fogadják el a költségvetést. A kormány ugyanis, élve meghatalmazásával, rendeletekkel fog dönteni olyan pénzügyi kérdésekben, amelyekben csak a törvényhozás hivatott határozni. - Kerekes Károly RMDSZ-képviselő jan. 3-án írásban fordult Florin Georgescu pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a határon még mindig kérik a határátlépési illetéket, holott ez jan. 1-je után törvénytelen. Georgescu kabinetfőnöke már másnap reagált a levélre: utasították a vámigazgatóságokat, hogy ne szedjék az illetéket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7., (gyarmath) [Gyarmath János]: Az RMDSZ összehívhatná a parlamentet. = Magyar Nemzet, jan. 8./

1996. március 7.

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése febr. 14-16-a között Athénban tartotta gazdasági bizottsági ülését, melyen központi kérdésként szerepelt a szállítási hálózat fejlesztése, számolt be Kerekes Károly képviselő, aki részt vett a tanácskozáson. A tanácskozást nehezítette, de nem zavarta meg a görög-török viszály és az azeri-örmény konfliktus. A tengeri szorosok ügye heves politikai vitára adott okot, mert az orosz és török álláspont ellentétes, a Boszporusz és a Dardanellák ügye feszültségforrást képez. - A tagországok kormányaitól kapott információk alapján összeállított bizottsági jelentés ismertette a szállítási problémákat: eltérőek az egyes tagországok szállítási jogszabályai, gyakran változtatják a szállítási viteldíjakat, nem működik a tagországok között információcsere, fejletlen a szállítási infrastruktúra. A térség szállítási problémáinak megoldására tanulmányok születtek. A görög kormány átfogó szállítási hálózat kiépítését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

1996. június 17.

Jún. 17-én Kerekes Károly RMDSZ-képviselő interpellált a gyűjtőgát építése miatt víz alá került Bözödújfalu ortodox, római katolikus és unitárius templomai újjáépítése, illetve kárpótlásának elmaradása ügyében. Ugyanezen a napon Doru Ioan Taracila belügyminiszter válaszolt Birtalan Ákos korábbi interpellációja ügyében: kijelentette, hogy Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanya építését megkezdik /18,5 milliárdos építkezés/, annak ellenére, hogy a városi tanács nem adott építkezési engedélyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 804. sz./

1996. július 10.

Júl. 10-12-én tartják Isztambulban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése közös szervezésében az első interparlamentáris konferenciát, amelynek témája a Fekete-tenger térségének környezetvédelme. A román delegáció tagja Kerekes Károly RMDSZ-képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 820. sz./

1996. szeptember 18.

Kerekes Károly Románia új főügyészéhez, Nicolae Cochinescuhoz írt levelében figyelmébe ajánlotta korábbi, jún. 25-én kelt levelét, melyet elődjéhez, Vasile Manea Dragulinnak küldött annak érdekében, hogy a 1990/118-as törvényt alkalmazzák a magyar hadseregbe besorolt és szovjet hadifogságot szenvedettekre is. Kerekes Károly képviselő akciója sikerrel járt, a Legfelső Törvényszék 1996. febr. 12-i döntése kimondta, hogy a magyar katonák jogai azonosak a románokéval. Azonban először a hibás döntéseket meg kell semmisíteni, ezért kell újra a főügyész segítsége. Az új főügyész válaszolt: a döntések nem véglegesek, tehát ezek megtámadhatók. További, évekig tartó huzavonára lehet számítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. szeptember 20.

Kerekes Károly képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés tagja, a munkálatokban részt vevő román parlamenti küldöttség elnöke összefoglalta a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet múltját és jelentőségét. A szervezetnek geopolitikai és geostratégiai jelentősége van. Törökország és Görögország részvétele tölti ki a volt Szovjetunió déli részén kialakult geostratégiai űrt, ellensúlyozva az esetleges orosz, illetve iráni befolyást. A szervezet születése az 1992. jún. 25-i Isztambuli Nyilatkozathoz köthető, amelyet 11 ország /Törökország, Oroszország, Románia, Ukrajna. Bulgária, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Moldova, Görögország és Albánia/ államfője írt alá. A kezdeményező Törökország volt. 1993 februárjában megalakult a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlése. Ennek a tevékenységnek az összehangolását végző főtitkárságnak Isztambulban van a székhelye. Az Isztambuli Nyilatkozatot aláíró országok közül Görögország és Bulgária távolmaradt a parlamenti együttműködéstől, végül Görögország - orosz nyomásra - 1995 júniusában mégis tagjává vált ennek a szervezetnek. Törökország az első három évben nem kis erőfeszítéseket tett, a Parlamenti Közgyűlés kiadásait egymaga fedezte 1995 végéig. Románia támogatta Törökország erőfeszítéseit. /A Hét (Bukarest), szept. 20./

1996. szeptember 30.

Sütő András író, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke a Népújságban azzal vádolta a Maros megyei RMDSZ testületeit, hogy "összeesküvést" szőttek azért, hogy megfosszák Borbély László képviselőt parlamenti mandátumától továbbá bírálta azt a közleményt, amely őt és Frunda Györgyöt vádolta az RMDSZ vezetése elleni kampány támogatásával. Sütő András szerint azért folyik Borbély László elleni lejárató kampány, mert előállt azzal a követeléssel, hogy vizsgálják ki a közösségi célokra adott pénzadományok felhasználásának módját. Sütő elutasította Borbély Lászlónak az 1993. évi neptunfürdői találkozón való részvétele miatt emelt vádakat. /Sütő András: Akiknek a kudarc a fejükbe szállt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28. Az író másik írása ugyanebben a lapszámban: Zonda Attilának, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökéhez írt levele. - Mindkét írást ismertette: "A boszorkányüldözés Neptun-gőze." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Szept. 28-án ülésezett az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselő Tanácsa, hogy megtárgyalja az óvásokat. Több órás vita után újra szavaztak a megye képviselőjelöltjeinek sorrendjéről, ennek eredményeképpen Borbély László ismét az 5. helyre került: 1. dr. Kelemen Attila, 2. Kerekes Károly, 3. dr. Kakassy Sándor, 4. dr. Elek Barna, 5. Borbély László. - Takács Csaba kifejtette, hogy ezt a döntést érvényesnek tekinti, Markó Béla hasonlóképpen nyilatkozott. /Vox populi, vox Dei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Sütő András tiltakozásul lemondott a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségéről. /Magyar Nemzet, szept. 30./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. december 12.

Dec. 10-12-e között ülésezett a grúz fővárosban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése, amelyen Kerekes Károly Maros megyei képviselő vezette a román küldöttséget. A Parlamenti Közgyűlés ajánlásokat fogadott el a kereskedelmi együttműködés fejlesztésére, a szervezett bűnözés elleni egyezmény alapelveire, valamint a térség kulturális értékeinek védelmét célzó program főbb irányvonalaira vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

1996. december 18.

Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./

1997. február 26.

Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője Emil Constantinescu elnökhöz írt nyílt levelet a volt hadifoglyok ügyében. A 118/1991. számú rendelet diszkriminatív részeit a több évig tartó vita után orvosolta a Legfelsőbb Bíróság 1996. febr. 12-i döntése, azonban ez a döntés csak az eljövendő ügyekre érvényes, márpedig többezer esetben előzőleg hoztak diszkriminatív ítéletet. Az érintettek és Kerekes képviselő is előzőleg a főügyészhez fordultak, de nem kaptak választ. A jelzett, 1991-ben született rendelet szerint a volt hadifoglyok csak abban az esetben kaphatnak kedvezményt, amennyiben a román hadseregben szolgáltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1997. március 7.

Márc. 5-6. között Moszkvában ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága. A román parlamenti küldöttség tagjaiként részt vettek a tanácskozáson Valeriu Glodeanu szenátor és Kerekes Károly képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 984. sz./

1997. március 17.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő évek óta harcol a volt szovjetunióbeli magyar hadifoglyokkal szembeni diszkrimináció megszüntetéséért. Elérte, hogy egységesítsék a joggyakorlatot, ennek ellenére Maros megyében azok, akik jogaikat 1996 előtt kérelmezték és azt a bíróság elutasította, továbbra sem részesülhetnek a törvény szerinti jogokban. Kerekes Károly az ország főügyészéhez, Nicolae Cochinescuhoz írt ügyükben, azokban a főügyész 1997. febr. 13-i válaszlevelében a bíróknak adott igazat. Kerekes Károly ezután Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez fordult, aki azt javasolta, hogy a megyei bizottságokhoz kell fordulni. A bizottság tagjai azonban elvakult nacionalisták, elutasították a kérvényeket. Kerekes Károly végül ügyvédként lépett fel, így sikerült egyes esetekben orvosolni a diszkriminációt. /Zsehránszky István: A hazai Don-kanyarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

1997. április 22.

Április 22-én, kedden a Képviselőházban Kerekes Károly Maros, és Márton Árpád Kovászna megyei képviselők politikai nyilatkozatban válaszoltak Lazar Ladariu Maros, illetve Petre Turlea Kovászna megyei RNEP-képviselők újabb magyarellenes, uszító vádaskodásaira és hazug állításaira a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által kiírt versenyvizsgával, illetve a Hargita és Kovászna megyei románok állítólagos elmagyarosításával, üldözésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./

1997. június 19.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya elemezte az illetékességi körébe tartozó kulturális reform végrehajtását ösztönző törvénykezési munkából rá háruló feladatok elvégzését. A 3-as pont raportőre Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, a jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottság elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./

1997. július 21.

Júl.21-én sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Marosvásárhelyen, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kincses Előd, a szervezet tiszteltbeli elnöke, Kerekes Károly képviselő és Fodor Imre polgármester adtak tájékoztatót. Kolcsár Sándor felolvasta az RMDSZ közleményét a kétnyelvű helységnévtáblák levételével kapcsolatban. A közlemény szerint felháborodással vették tudomásul, hogy sötét erők ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés egymás mellett élését. Követelik, hogy a kompetens szervek biztosítsák a törvényességet. Kerekes Károly a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekre hivatkozott. Fodor Imre polgármester elmondta, hogy a megyei rendőrparancsnok /Cotoara ezredes/ utasítására távolították el a kétnyelvű táblákat. Hozzátette: nem enged semmiféle nyomásnak. Kincses Előd szerint az ügy hátterében a Vatra Romaneasca áll, a Zeno Opris által aláírt uszító cikk szerint. Kolcsár Sándor kifogásolta, hogy Bukhárt Árpád alprefektus írta alá a Fodor Imrének szóló felszólítást, mintha a polgármester törvénytelenséget követett volna el. Az RMDSZ ezért felelősségre vonja Bukhárt Árpádot. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Mózes Edit interjút készített Fodor Imre polgármesterrel, aki elmondta: a törvényt százszázalékosan betartotta. A Grigore Lapusan államtitkártól jött fax, hogy kétharmados tanácsi határozat kell a névtáblákról, ellentétes a törvénnyel. Ezért Fodor Imre írásban utasítást adott arra, hogy tegyék vissza a kétnyelvű helységtáblákat. A rendőrséghez is küldött felszólítást: folytassák le az olyan esetekben /táblák levétele/ a szükséges nyomozást és tegyenek erről neki jelentést. Ami történt "jól átgondolt provokáció, amely megint felülről vagy oldalról jön." /Mózes Edit: Fodor Imre a kétnyelvű feliratokról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

1997. július 29.

Júl. 29-én reggelre ismeretlen tettesek horogkeresztet rajzoltak dr. Kelemen Attila és Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselőinek Marosvásárhelyen levő irodájánál levő névtáblára. Értesítették a rendőrséget. Kerekes Károly elmondta, hogy ez az akció szerves része a Marosvásárhelyen korábban beindított etnikai feszültségkeltő kampánynak. Két éve áll a tábla a polgármesteri hivatal épületének oldalbejáratánál és eddig senkit sem zavart. /Fasizmusra vált a sovinizmus? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 361-365




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék