udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84

Névmutató: Marton József

2003. március 16.

Megjelent a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola teológiai folyóiratának /Studia Theologica Transsylvaniensia/ ezévi száma. A tartalomból: Jakubinyi György Az "egyháztanító" cím, Marton József Márton Áron előadásai a házasságról, Marton József Globalizáció és az erdélyi katolikus egyház, Holló László A multikulturalitás és nemzetiség érték(telenség)ének bibliai alapjaihoz. A szemle rovatban, Kerekes László ismertetett újabban megjelent tudományos munkákat és forráskiadványokat. /Studia Theologica Transsylvaniensia 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 16./

2003. június 7.

Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2003. július 27.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia kara keretében doktori képzésre van lehetőség - egyháztörténelmi témával -, amely elsősorban kutatási tevékenységet jelent a vezető tanár irányítása mellett. A doktorképzést (PhD) dr. Marton József egyetemi tanár irányítja. A képzés formája: nappali (4 év), illetve látogatás nélküli (6 év). /Doktori képzés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./

2003. szeptember 5.

Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2003. október 24.

Szemináriumi formában 1753 óta, azaz 250 éve folyik papképzés Gyulafehérváron. Okt. 23-ától a Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő háromnapos ünnepségsorozattal emlékezett. A rektora, Oláh Zoltán Legyetek hálásak című előadásával kezdődött az emlékezés. Dr. Márton József teológiatanár a gyulafehérvári papnevelő intézet történetéről szólva egyebek között a 70-es, 80-as, 90-es és 2000-es évek restauráló munkáiról beszélt. Dr. Vencser László (Linz-Bécs) elmondta: a nehéz gazdasági körülmények között az intézmény képes volt önmagát fenntartani és ma, amikor az osztrák, német egyházak is anyagi gondokkal küzdenek, egy alapítvány létrejötte itt is üdvös lenne. A Pázmány Péter katolikus egyetem rektor-helyettese a két intézmény közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. A három nap alatt még Tamás József püspök A szolgálat lelkisége, dr. Vencser László A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, dr. Tempfli Imre tanár (Königstein) pedig Papság a 21. század számára című előadásai hangzanak el. /N. T.: 250 éves a gyulafehérvári papnevelde. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2004. február 26.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2004. március 6.

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Veszely Károly (jeles erdélyi egyháztörténész, Barót plébánosa 1864–1868 között) 1868-ban kiadott, A baróti plébánia című könyve újbóli megjelentetéséhez kért hetvenmillió lej támogatást a városi tanácstól. A tanácstagok támogatásra érdemesnek találták a kezdeményezést, de kifogásolták a 3,5 eurós árajánlatot, s további ajánlattevők megkeresését kérték.  Az egyesület elnöke, Demeter László elmondta: a könyv a római katolikus egyházközség történetét dolgozza fel, de a XIX. századig annyira összefonódik az egyház és a település története, hogy tulajdonképpen Barót-monográfiaként kezelhető, és olyan adatokat is beépít, amelyek nem feltétlenül az egyházhoz tartoznak. Szándékaik szerint a könyv kiegészülne Marton József gyulafehérvári egyháztörténész-professzor Veszelyről írt tanulmányával, illetve Demeter László előszavával. /(hecser): Hasonmás-kiadás Barót történetéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. október 10.

Gyulafehérváron Oláh Zoltán rektor ünnepi előadásával kezdődött a tanév a katolikus kispapok számára, majd Jakubinyi György érsek beszélt a papságra készülő fiatalembereknek arról, mit jelent papnak készülni. Az idei tanév újdonságai: kispapokkal együtt tanulnak ezévtől a ferences hallgatók is, Ferenczi Sándort kinevezték vicerektornak és Walter Ilona könyvtáros távozása az intézetből (a karmelita rendbe). A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára a 2004/2005-ös tanévre 94 diák iratkozott be. Kolozsváron szintén ünnepélyes szentmisével kezdődött a teológiai karon az évnyitó. Marton József dékán tartotta az évnyitó előadást. Jelenleg 164 hallgatója van a kolozsvári katolikus teológiai karnak, ebből 46 elsőéves, és a főszak mellett történelmet, nyelveket, szociális munkát tanulnak, abban szakosodnak. Ebben a tanévben 29 diák fog Kolozsváron végezni. A négy évfolyam diákjai mellett 26 magiszteri hallgató is tanul a karon, az idén már két szakirányban: patrológia és pasztorálpszichológia szakon. /Bodó Márta: Egyetemi tanévnyitó. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./

2005. január 17.

Január 15-én ülésezett a magyar-, és vallástanárok pedagógiai köre. A marosvásárhelyi Deus Providebit Házban tartott rendezvényen a Babes-Bolyai Egyetem Teológia Karának tanárai voltak a vendégek. Marton József tartott előadást a keresztény vallás történetéről. Az egyháztörténelem ismerete fontos a magyar irodalom tanításában. Marton József párhuzamba állította a nyugati és keleti társadalmak alakulását a kereszténység, illetve az ortodoxia hatására. „...Míg keleten a császár /cár/ akarata érvényesült, addig nyugaton az uralkodó csak pozitív, tételes törvényeket alkothatott – a természetjog alapján – a rendi gyűlésekkel együtt. A nyugati típusú kiváltságokkal, autonómiával, saját igazságszolgáltatással rendelkező városok, egyetemek, szervezetek megszületésére nem kerülhetett sor keleten, hiszen hiányzott hozzá a minta. Ezzel magyarázható, hogy az egyéni szabadságot sem deklarálták. /(bodolai): Magyar-, és vallástanárok pedagógiai köre. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2005. január 29.

Marton József gondozásában megjelent a “Fogarasy Mihály (1800–1882) erdélyi püspök élete és munkássága” című könyv. /Egyházi könyvek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2005. február 6.

IV. Béla király mindhárom leányát a szentek közösségében tisztelik világszerte. Közülük a hosszú évszázadok során a „boldognak mondott” Margit lett a legismertebb, az ő ünnepére hívott az új margittai nagytemplom harangja. Dr. Marton József, a kolozsvári katolikus teológiai kar dékánja celebrálta a szentmisét Horváth Istvánnal, a főegyházmegye tanfelügyelőjével. Egy nagyváradi kettős doktori disszertáció-védést követően érkeztek Margittára. Dr. Marton József először annak a Kodolányi Jánosnak megtéréséről szólt, aki pályája elején regényt írt Boldog Margitról, majd a kommunista időkben időlegesen eltávolodott az egyháztól. Visszatalálását Belon Gellért nyomán Szent Margit által kieszközölt kegyelemnek mondta a szónok. /Tüzes Bálint: Szent Margit ünnepén. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 6./

2005. február 20.

Marton József gondozásában megjelent Fogarasy Mihály (1800-1882) erdélyi püspök élete és munkássága című könyv. A mű magába foglalja a püspök életrajzát és írásaiból a forrásértékű kordokumentumokat. /Könyvajánlás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 20./

2005. július 4.

Először tartottak Székelykálon falutalálkozót, a csepergő eső nem zavarta a falu központjában összegyűlt nemzedékek sokaságát. Új kopjafa-emlékművet avattak a két világégés áldozatainak adózva. Az emlékmű Lukácsi Szilamér református lelkész és Mihály József munkája. A helyi iskola diákjai felléptek a találkozón. Megnyílt a székelykáli Osváth Zsolt leendő képzőművész grafika- kiállítása. A jelenleg harmadévet végzett grafikus tárlatát ifj.Molnár Dénes méltatta. Ezután Tamási Zsolt mutatta be dr. Marton József egyetemi tanár, egyháztörténész kiállított könyveit, eddigi munkásságát. A nemrég megjelent A keresztény ókor című könyve egy leendő, négykötetes sorozat első darabja. Dr. Szabó Miklós történészprofesszor, a falu szülötte a szintén innen származó dr. Marton József katolikus egyháztörténésszel, Csatlós Izabellával, Molnár Attilával és Lukácsi Szilamérral egyetemben megírta Székelykál 800 éves történetéből című munkát. Szeretnék, ha a fiatalok folytatnák a munkát, és a mű monográfiává teljesedhetne. /Találkozás a nyíló ég alatt. Székelykáliak ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2005. július 10.

Július 3–án ballagtak a végzősök Kolozsváron, a katolikus teológiai karon. A diákokat Marton József, a kar dékánja, a végzős évfolyam vezető tanára búcsúztatta. A társadalmat a bizalmatlanság jellemzi, hangsúlyozta. A tekintélynek a fogalma és ténye csökken. Ezért keresi a világ a szavahihető embereket. A társadalmat nemessé csak a szavahihető emberek tehetik. Azt kérte a végzősöktől, maradjanak hitelesek, ne igazodjanak a változó eszmeáramlatokhoz. /Évzáró a kolozsvári katolikus teológiai karon. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 10./

2005. november 10.

Rangos szimpóziummal nyitotta meg a Jézus Társaság (Jezsuiták) Romániai Rendtartománya a napokban Kolozsváron a rend jubileumi évét. Erre a szent rendalapító, Loyolai Ignác halálának 450., valamint első két követője és társa születésének 500. évfordulója – Xavéri Szent Ferenc Boldog Favre Péter– adott alkalmat. Dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológiai Fakultás dékánja előadásában ismertette a jezsuiták XVI. századi erdélyi letelepedését, munkásságát, majd kiűzetésük körülményeit. Dr. Ovidiu Ghitta egyetemi tanár ismertette a jezsuiták hozzájárulását a román görög katolikus egyház születéséhez. A Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztője, Bodó Márta doktorandusz előadásának tárgya: az iskolai színjátszás szerepe a jezsuita pedagógiában. Olivo Bosa rendtartományfőnök román nyelven, Dr. Jakubinyi György magyarul celebrált ünnepi, jubileumi évnyitó szentmisét a kolozsvári piarista templomban. /Fodor György: Jezsuita jubileumi esztendőnyitó rendezvények. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. december 3.

Mintegy hatvan fiatal jött el Sepsiszentgyörgyre, az evangélikus templomba, az ökumenikus ifjúsági találkozóra. A nyitó áhítatot Kis Zoltán brassói református segédlelkész tartotta. Márton József katolikus pap beszéde után Hankó Szilamér evangélikus ifjúsági lelkész mutatta be az evangélikus gyülekezetet. /(-): Ökumenikus ifjúsági találkozó Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

2006. március 14.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem professzorainak tudományos kutatómunkája eredményeképpen megjelent köteteket mutattak be március 10-én a BBTE Római katolikus teológia kara és Bölcsészkara szervezésében Kolozsváron, az Universitas könyvesboltban. Dr. Marton József professzor A keresztény középkor és Fogarasy Mihály erdélyi püspök élete és munkássága című köteteit, dr. Holló László egyetemi adjunktus Európai Unió – értékközösség és dr. Stefan Oltean Introducere in semantica referentiala című köteteit dr. Csucsuja István professzor, dr. Korinna Zamfir egyetemi adjunktus illetve dr. Andrei Marga professzor méltatta. Fogarasy Mihály a dualizmus nehéz éveiben volt püspök. Vagyonát a szegények felkarolására, iskolák támogatására fordította. Marton József A keresztény középkorban egyháztörténeti szempontból vizsgálta a kort. Új utakra terelve a katolikus egyháztörténet szemléletét, ismertette a vallásosság népéletben, szokásokban jelentkező lecsapódását is. Holló László könyve Rómában jelent meg az Erkölcsteológiai füzetek sorozat hatodik számaként. /-f-: Szakkiadványok az Universitasban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2006. április 15.

Nemrégiben mutatta be Gyergyószentmiklóson dr. Marton József nagyprépost, a kolozsvári BBTE teológia tanszékének dékánja Fogarasy Mihály (1800–1882) erdélyi püspök élete és munkássága című könyvét. Fogarasy építész nagyapja építette a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomot, a család másik ága Ferenczy György vikáriusra, gyergyószentmiklósi plébánosra, Erdély meghatározó egyházi méltóságára is büszke lehetett. A nagy püspöknek a történelem viharos korszakában kellett bizonyítania, hogy mit jelent Krisztus követőjének lenni. Páratlan volt Fogarasy Mihály iskolateremtő munkája, adakozó kedve. A most is működő gyergyószentmiklósi kórházotthont leégett szülőháza helyére építtette. A gyergyói leánynevelde isd neki köszönhető. A tanárok és tanítók fizetésének támogatására magtárakat építtetett, s a nemes magok kölcsönzéséből befolyó hasznot a nevelők fizetésének pótlására fordította. Nyugdíjalapot létesített a pedagógusoknak. A csángók megsegítésére már akkor gondja volt. /Bajna György: Gyergyó legnagyobb személyisége. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

2006. július 18.

Amikor gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök 1791-ben megalapította a ma is nevét viselő könyvtárat, nem sejthette, hogy a családi vagyonából megvásárolt könyvek a román állam tulajdonába kerülnek, s azokhoz kétszáz év múlva szeretett egyházának papjai hozzá sem fognak majd férni. A könyvtárat végrendeletileg Erdélyre és a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, utóbbi kezelésében, azzal a megkötéssel, hogy azt az őt követő püspökök a gyűjteményt gondosan óvják és folyamatosan gyarapítsák. Utódai eleget tettek a hagyakozó óhajának: a gyűjteményt 60 ezer kötetre bővítették. A könyvtárat a román állam 1949-ben a római katolikus egyháztól elkobozta. Márton Áron püspök erélyes tiltakozása hiábavalónak bizonyult. A Batthyaneum tulajdonjoga 1989 után ismét napirendre került, és európai unszolásra 1998-ban Bukarest a 13. számú kormányrendelettel a könyvtárat és épületét visszaadta a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. A rendeletet mindmáig nem hajtották végre. A gyulafehérvári román nacionalisták ugyanis pert indítottak. Arra hivatkoztak, hogy könyvtárát Batthyány tulajdonképpen két örökösre hagyta: a püspökségre és Erdélyre. Utóbbi jogutóda pedig a román állam. A bíróságok rendre elutasították ezt az érvelést, de utolsó fokon, 2003-ban, a románok keresetének helyt adtak. Az érsekség a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult, de az ügyben ott még nem született ítélet. A román állam pillanatig sem vette komolyan az elmúlt években az elkobzott egyházi és kisebbségi vagyon visszaszolgáltatását szorgalmazó sorozatos nyugati követeléseket. Jól példázza a bukaresti gondolkodást az Adevarul román napilap, 2004. június 30-án megjelent cikkének mondata: „A szóban forgó ősnyomtatványt Batthyan (sic!) katolikus püspök, teljes könyv- és műtárgy-gyűjteményével, végrendeletileg a román államra hagyta.” A katolikus főpapokat jóformán be sem engedik az intézménybe. Marton József teológiai történészprofesszor nemrég kijelentette: az egyes könyvek tanulmányozása végett magának a tulajdonost képviselő Jakubinyi György érseknek is a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár írásos engedélyére van szükség, amely gyakorlatilag beszerezhetetlen. A püspökség szerint a gyűjteményből máris több értékes könyvnek lába kelt. A mai Románia talán legértékesebb, itt őrzött könyvét – az 812-ben a lorschi kolostorban készült Codex Aureust – néhány évvel ezelőtt engedély nélkül lemásolták, hatalmas, 1,5 millió euróra becsült kárt okozva ezáltal az egyháznak. A 333 példányban kiadott hasonmást darabonként 28 ezer dollárért kínálták a gyűjtőknek. A Codex Aureust a román kommunista állam is kihasználta. Azzal garantált ugyanis több milliárdokra rúgó, a hazai ipar fejlesztését szolgáló nyugati kölcsönt. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke nemrég leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet. Tavaly Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségen résztvevő Erdő Péter esztergomi bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök. Hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A katolikus egyház az RMDSZ közbenjárásában bízik, de egyelőre az is eredménytelennek bizonyult. /Tibori Szabó Zoltán: Batthyaneum: nem tudja használni könyvtárát az egyház. A püspök kincse és a bukaresti szemforgatók. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2006. július 23.

Idén a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium adott otthont július 10-14. között a hitoktatók továbbképzőjének, a Bolyai Nyári Akadémia keretében. A négy erdélyi egyházmegyéből összesen 79-en vettek részt az egyhetes programon. A továbbképző fáradhatatlan szervezője dr. Marton József, a BBTE teológiai karának dékánja. /Farmati Anna: Hitoktatók továbbképzője Csíkszeredában. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék