udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 233 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-233

Névmutató: Reményik Sándor

1999. október 9.

Vöő Gabriella Szaván fogjuk. Erdélyi magyar szólások. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című nemrég megjelent munkája az erdélyi magyar szóláskincsnek monografikus célzatú bemutatása, egyben pedig rendszerezés. Alapja a kolozsvári Folklór Intézet Archívumában őrzött gazdag szólás-anyag, mely több évtizedes gyűjtői-kutatói munka eredménye. A dokumentumanyag 161 helységet képvisel. Ezek ábécé szerinti felsorolásában feltárul az egyes helységek gazdagabb, illetve szegényesebb jelentkezése is. /Nagy Olga: Egy anyanyelvi dokumentum főbb tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Ez a könyv a Kriterion Könyvkiadónál 1989-ben megjelent Igaz ember igazat szól - Közmondások a romániai magyar folklórból című közmondásgyűjtemény kiegészítője. /Könyvbemutató a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1999. december 11.

Kolozsváron dec. 9-én a Reményik Sándor Pincegalériában bemutatták a Kriterion Könyvkiadó két legújabb kötetét - Lucian Boia: Történelem és mítosz a román köztudatban és Paul Drumaru: Transland. Paul Drumaru két kötetnyi versfordításának alcíme - Az én magyar költőim. Harminc év munkájának eredményeként 28 ezer verssorban, 940 oldalon, 18 magyar költő (Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Markó Béla, Kovács András Ferenc stb.) verseit tolmácsolta román nyelven. - Lucian Boia kötete a nagy vihart kavart 1995-ös könyvének magyar nyelvű fordítása. Sokak szerint ez az a könyv, amelyre nyolcvan éve várt a romániai társadalom. Forradalmi munka, a román történelem kritikai szemlélete. Boia vallja: "Minden nemzetnek megvan a maga történelmi mitológiája. Semmi sem világít rá jobban a jelenre és a jövendő felé választott utakra, mint az a mód, ahogyan a társadalom magáénak vállalja múltját." /Erdei Róbert: Két könyvbemutatóra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1999. december 20.

A Kolozsvári Evangélikus Püspökség keretén belül működő STARS Alapítványról Farkas Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy a STARS Alapítvány /Studio Arts - Reményik Sándor Alapítvány/ művészeti stúdió, elnöke Essig József operatőr. Legfontosabb feladatuk az audiovizuális tévéstúdió megszervezése, emellett Reményik Sándor erdélyi költő emlékének és szellemi hagyatékának az ápolása, életművének népszerűsítése. Dokumentációs kézirat-, fotó-, illetve filmtárat (központot) hoznak létre. Essigné Kacsó Klára, a Reményik Galéria vezetője emlékeztetett: március 15-én nyílt meg a Reményik Sándor Galéria. /Kisgyörgy Réka: Egy alapítvány körül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1999. december 20.

Megnyílt Forró Ágnes festőművész tárlata Kolozsváron, az evangélikus egyház Reményik Sándor Galériájában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2000. január 26.

Kolozsváron a Reményik Sándor Pincegalériában köszöntötték Szabó Ferenc fotóművészt 65. születésnapján. Első egyéni kiállításával jelentkezett, annak ellenére, hogy több mint 40 éve van a pályán. "Sosem volt bátorságom egyedül kiállni a nagyközönség elé, de egyetlen csoportos megméretkezésről sem hiányoztam." - mondta. 370 részvételt tart számon belföldön és külföldön, erről tanúskodnak az időközben szép számban összegyűjtött kupák, díjak, diplomák, érmek. A kiállítás megnyitóján az evangélikus egyház püspök-helyettese, Kiss Béla köszöntötte, Feleki István fotóművész mondott megnyitó beszédet. /Fotóművész köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2000. február 7.

Elhunyt Jeney Lám Erzsébet festőművész. 1999 júniusában Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában rendezte utolsó egyéni kiállítását. Emlékezetesek portréi, tájképei vagy a tárgyi néprajz festőileg kimeríthetetlen kincsestárából ihletődött munkái. Két nagy szerelme, a Hargita és Torockó festői átlényegítésében jelent meg. Jeney Lám Erzsébet képei örömben fogantak, jellemezte művészetét Németh Júlia. /Németh Júlia: In memoriam Jeney Lám Erzsébet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./Jeney Lám Erzsébet /Kolozsvár, 1931. szept. 14. - Kolozsvár, 2000. febr./

2000. február 7.

Zelenák József sepsiszentgyörgyi evangélikus lelkész indítványa alapján a város magyar történelmi egyházai egy közös ökumenikus imahét mellett döntöttek. A szolgáló lelkipásztorok mellett jelen voltak a segéd- és nyugdíjas lelkészek is. Az istentiszteleti részt mind a nyolc esetben figyelemre méltó műsor követte. Fellépett többek között, hogy Szilágyi Zsolt európai hírű orgona- és énekesművész, Könczei Csaba református énekvezér is, valamint a római katolikus, református, evangélikus és unitárius kórusok szerepet vállaltak. Jó volt hallani Reményik Sándor, Mécs László, Radnóti Miklós, Vitéz Somogyi Vári Gyula verseit is, valamint az Ifjúsági Keresztyén Egyesület fiataljainak evangéliumi ének-összeállításait. /Utóhang egy imahéthez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2000. április 11.

Kolozsváron a 49. számú "Reményik Sándor" Öregcserkészcsapat teadélutánján ötven főnyi lelkes sereg. A szamosújvári "Czecz János" cserkészcsapat nevében Kasza Tamás vezető tiszt köszöntötte a 87 esztendős öregcserkészt: dr. Csortán Márton tanárt, népnevelő-néprajzkutatót, akinek Szováta város - életműve elismeréseképpen - Szováta város díszpolgára címet adományozta. A szülők nevében felszólaló dr. Szenkovits Ferenc egyetemi tanár, a matematikai /Bagaméri Béla: Cserkészpajtás, harsog a kürtszó... = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2000. május 3.

Battonyán ápr. 29-én tartották a Kultúrával a Nyugat Kapujában című millenniumi rendezvény kistérségi bemutatóját. A helybelieken kívül Dombegyházról, Kevermesről, Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról és az Arad megyei testvértelepülésről, Pécskáról is érkeztek vendégek. Az egész napos program végén a zsűri közölte, mely műsorszámok előadói esélyesek arra, hogy meghívják őket a megyei szakági fesztiválra. A határon túli résztvevők ­ a kiírás értelmében ­ teljesen azonos eséllyel indulnak a hazai fellépőkkel. A 25 vers- és prózamondó közül a pécskai Zabán Márta versmondása (Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!) nyerte meg leginkább a közönség és a zsűri tetszését. /Ménesi György, Békés Megyei Hírlap: Pécskai középiskolás bizonyult a legjobb versmondónak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2000. május 12.

A Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület máj. 13-án tartja a Reményik Sándor Szavalóverseny döntőjét Kolozsváron, a Donát negyedi református templomban. A versenyen részt vesznek a kolozsvári magyar iskolák és a vegyes iskolák magyar tagozatos IX-XII. osztályos tanulói. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2000. május 19.

Néhány nap alatt két Szép magyar beszéd verseny volt, az egyik Szegeden zajlott le (28. országos döntő), a másik Kolozsvárott (V. országos döntő), az utóbbi Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny elnevezéssel. Szegeden 54 diák jelentkezett az országos versenyre. Kolozsvárott kb. 20 versenyző volt. Jancsó Miklóst, aki tanárként mindkét versenyen részt vett, felkavarták a választott szövegek. Szegeden Karinthy Frigyes, Örkény István, Bodor Ádám, aztán megint Karinthy. A választott szövegek jelképértékűek lettek: életigenlés, mosolygás és nevettetés, felszabadultság. A kolozsvári versenyzők választott szövegei másfajták voltak /Márai: Halotti beszéd, Áprily Lajos: Tavasz a Házsongárdi temetőben, Hervay Gizella verse, Kosztolányi: Akarsz-e játszótársam lenni?, Radnóti, majd Biró János és Biró Kata balladája, Reményik Sándor és újra Áprily/. Ennyi fájdalom, ennyi szenvedés csokorba szedve - megrázó volt. Mélyről jöttek a szövegek, nagyon a lélek mélyéről. Ezek a gyerekek a szívüket is beleadták az előadásba. /Jancsó Miklós: A szép magyar beszéd versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. május 19.

Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Tudoran Klára faliszőnyegeinek, textilkompozícióinak kiállítása. /Németh Júlia: Reményik Sándor Galéria. Megnyílt Tudoran Klára kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2000. július 1.

A pár száz lakost számláló kalotaszegi falu, Zsobok Essig Klára képzőművésznek, és a lelkész házaspárnak, Molnár János professzornak és feleségének köszönhetően ötödször nyújt otthont a képzőművészeti alkotótábornak, ezzel neve Ukrajnától Dániáig ismertté vált. A most megnyíló nemzetközi alkotótábor 35 művészvendége között többen már törzsvendégek. Lesznek író-olvasó találkozók, előadások és viták is. Immár hagyományosan, a táborban készült alkotásaikat a művészek Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában is bemutatják. /Németh Júlia: Ötéves a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2000. július 31.

Nemrég érkezett meg Erdélybe az 1998-ban megjelent Encyclopaedia Hungarica negyedik (kiegészítő) kötete. Összegező munkáról van szó, mely ezentúl nélkülözhetetlen lesz mindazok számára, akik népünk eredetéről, múltjáról, történelméről és jelenéről kívánnak ismereteket és információkat szerezni. A kiegészítő kötet tartalmazza mindazokat a szócikkeket, amelyek az előbbi kötetekből kimaradtak, másrészt időrendi és leszármazási táblázatokat közöl a magyarsággal kapcsolatban. Az időrendi táblázat Kr. e. 10 millió évtől a XX. század végéig öleli át a történelmi időt, melyet a következő szakaszokra bont: Kr. e. 10 millió - Kr. e. 1, Kr. u. 1 - 1000, 1000-1526, 1526-1703, 1703-1848, 1848-1920, 1920-1945, 1945-1956, 1956-1998, vagyis az Encyclopaedia Hungarica utolsó kötete megjelenésének az éve. Ezután következik a forrásjegyzék (a felhasznált könyvészeti anyag), majd az Encyclopaedia szócikkíróinak és adatszolgáltatóinak névsora. Elismerés illeti a kiadót és a kanadai Altonában működő Friesen Nyomdavállalat. A kötetben található táblázatok hézagpótlók, hisz ezekből tájékozódhatunk többek között bizánci írók alapján a hun uralkodóház tagjairól, az Árpád-ház fejedelmeiről, a magyar nemzetségekről és történelmi családokról, a Kárpát-medence tájneveiről, apátságairól és fontosabb templomairól, a magyar uralkodókról és államfőkről, a Nobel-díjas magyar tudósokról, olimpiai és világbajnokokról. Külön fejezetbe foglalták Moldova eredeti magyar helységneveit. A kiegészítő kötet külön részben közli a magyarság sorskérdéseivel kapcsolatos verseket: a himnuszokon és szózaton kívül több gyönyörű verset, köztük Reményik Sándor Nagy magyar télben c. versét. Tudni kell, hogy ez az első nemzeti szemléletű magyar lexikon, mely világviszonylatban elsőként emigrációban, a kanadai Calgaryban készült, s nem állami támogatással, hanem magánkezdményezés alapján. Az Encyclopaedia Hungarica atyja Bagossy László főszerkesztő, aki megalapította a Lexikon Alapítványt, a szerkesztőbizottságot és megszervezte a munkát. A Lexikon Alapítvány 1984. március 4-én tartott alakuló gyűlésén Calgary magyar lakossága hitet tett a lexikon gondolata mellett. Közel tizennyolc éven át készült el a sorozat négy kötete. Az első kötet (A-H) szerkesztési zárása 1992-ben, a második kötet (I-Ö) zárása 1994-ben, a harmadik kötet (P-Z) zárása 1996-ban, a kiegészítő kötet szerkesztési zárása pedig 1998-ban következett be. A Lexikon Alapítvány az értékes munkából 377 példányt Magyarországra, 159 példányt az elszakított területekre és 6 példányt egyéb helyekre küldött. Ezeket az Alma-Atában, Rigában, Szarajevóban, Tartuban, Varsóban és Vilnában működő magyar egyesületek kapták. Erdélyben a magyar egyházi központokon, könyvtárakon és alapítványokon kívül, nagy adományban részesült az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos vezetősége. - Folyamatban van az Encyclopaedia Hungarica angol nyelvű kiadása is. /Ajtay Ferenc: Encyclopaedia Hungarica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2000. augusztus 28.

Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2000. augusztus 29.

Demény Péter a Reményik Sándorra emlékezés kapcsán kifejtette, hogy a diktatúra véget ért, ″egy nép nem adhatja át magát a mélabúnak: egy népnek lennie kell mindenekfölött.″ A nosztalgia többet árt, mint használ. Ideje volna elfogadni, hogy ″ugyanannyira vágyunk szeretetre, mint más népek fiai szoktak.″ /Demény Péter: Isten és szerelem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./ Lászlóffy Csaba elutasította Demény Péter véleményét, hogy az ünnepek ″egy fogcsikorgató népnek készülnek″... Demény szerint ″a diktatúra véget ért″... ″az ellenállás tétje megszűnt″. Lászlóffy megkérdezte: hát a magyarellenes, ″az ördög nyelve″-ellenes román egyházi uszítás: a klézsei tudósítás ugyanabban a lapszámban? /Ugyanis a Krónika azon száma ezzel a címmel tudósított: Akadályozzák a moldvai csángómagyar képviselők munkáját./ Lászlóffy tovább kérdezett: vajon Bánffy Miklós, Kós Károly, Berde Mária, Reményik kortársai csak a fogukat vicsorgatták? ″Hát a másfél milliós magyar közösség, mindazok, akik elszenvedték a véres pogrommal körített választásokat, a földek és erdők, egyházi javak elkobozását és az iskolák bezárását?!″ /Lászlóffy Csaba: Tehén és takarmány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2000. szeptember 4.

Reményik Sándor születésének 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek záróakkordjára szept. 1-jén Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban került sor. A kiállításon Reményik-ereklyék, -kéziratok, 1918-1941 között megjelent művei, kiállított fényképek és levelezésének egy része várta az érdeklődőket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Reményik Sándor életéről és munkásságáról beszélt. - Az eltűnt Kolozsvárt visszahozni csak úgy lehet, ha a múltat minél teljesebben birtokba vesszük. Ahhoz, hogy egy ilyen gazdag életművet meg lehessen őrizni, egy irodalmi múzeumra lenne szükség, ahol az ilyenszerű dokumentumok biztonságban lennének - mondta többek között. /Vasvári Szabó Márta: A visszanyert fény jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2000. szeptember 28.

Szept. 27-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Gally Katalin festőművész kiállítása. Gally Katalin 1965-ben végezte a Pedagógiai Főiskola képzőművész szakát, s bár munkáival rendszeresen jelentkezett különféle csoportos kiállításokon, első kolozsvári egyéni tárlatára mindössze 1986-ban került sor. Gally Katalin közben ugyanis hallássérült gyermeket tanított. /Németh Júlia: A csend világa. Gally Katalin kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2000. október 9.

Nagyenyeden okt. 10-én, a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében tartja évadnyitó előadását az Irodalmi Kávéház. Téma: Reményik Sándor élete képekben és versekben. Meghívottak: Hantz Lám Irén tanárnő, Albert Júlia színművésznő. Mindenkit szeretettel vár a házigazda: Demény Piroska. /Irodalmi kávéház Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2000. október 16.

Boér Ferenc egykor szatmárnémeti, jelenleg Nagyváradon élő színművész szavalóestjével ünnepelte imaháza felújításának befejezését Szatmárnémeti evangélikus gyülekezete, valamint a város verskedvelő közönsége. Boér Ferenc műsorának első felében Reményik Sándor verseiből adott válogatást. Máthé Csaba lelkész hangsúlyozta: "bár vannak nagyobb költők is nála", a Végvári-versek költője "maga Erdély". Az előadóművész a második részben válogatást nyújtott a magyar líra gyöngyszemeiből. /Báthory Éva: Boér Ferenc előadóestje. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-233




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék