udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 281 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-281

Névmutató: Takács Éva

2002. szeptember 11.

A miniszter asszony visszakozott. Először úgy döntött, hogy nem engedi alkalmazni a sikertelenül vizsgázottakat. Hiába van kezükben friss, jeles államvizsgával megszerzett oklevél, esetleg hiába a sokéves tanári tapasztalat. Jött az országos méretű nagy felháborodás, végül a miniszter asszony engedett. Bejelentette, jobb, ha szakképzett pedagógusok tanítják a gyerekeket, akkor is, ha nem mentek át a versenyvizsgán. A minisztérium most úgy döntött, hogy ezúttal a csak érettségivel rendelkezők ezután nem taníthatnak. Azonban vannak olyan Isten háta mögötti helyek, ahová érettségizett tanítót is nehezen lehet találni. /Takács Éva: Visszakozott a miniszter asszony. Mégis taníthatnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

2002. szeptember 19.

Siralmas tankönyvhelyzet, az országban sok tankönyv hiányzik. Csíkszeredán Mihály Géza, a tankönyvekért felelős tanfelügyelő semmi biztatót nem tud mondani. Szerinte is katasztrofális a tankönyvhelyzet. Harmadik osztályban magyarul még nem jelent meg a Polgári nevelés és Tudományok tankönyv, de nem érkezett meg a Corvin Kiadó román és az EDP Kiadó magyar tankönyve sem. A középiskolások tankönyveit egyenesen a kiadóktól rendelik az iskolák, a költségeket a szülők állják. /Takács Éva: Siralmas tankönyvhelyzet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

2002. szeptember 21.

10-15 éves gyerekeknek szerkesztik Sepsiszentgyörgyön a Cimbora című irodalmi folyóiratot. Gajzágó Márton lapigazgató elmondta, hogy céljuk kedvet csinálni az olvasáshoz, megkedveltetni az irodalmat. Ezért is találták ki a Könyvfalók Társasága az iskolában címmel azt a könyves próbát, amellyel mindenképpen nyerni lehet: barátokat lehet vele találni, és a Cimbora Kaláka-pályázatra küldött helyes válaszokkal értékes nyereményekhez is juthat a megfejtő. A Cimbora szerkesztői osztályonként külön mellékletet állítanak össze, amelyeknek tartalmát a tananyaghoz igazítják, és amelyben az V-VIII. osztályosok válogatást találnak az iskolában, tananyagként tanultakhoz kapcsolódó irodalmi művekből. /Takács Éva: Cimbora: folyóirat melléklettel. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2002. november 5.

Nov. 4-én két rendezvényt tartottak a Sapientia Egyetemen, Csíkszeredán. A Vidékfejlesztési Szakkollégium szervezésében a gödöllői Szent István Egyetem Szaktanácsadási Tanszékének vezetője, Kozári József tartott előadást A szaktanácsadás szerepe a mezőgazdaság és vidék fejlesztésében címmel. A Magyar Tudomány Napja programsorozat keretében a Társadalomtudományi Tanszék és a Vidékfejlesztési Műhely közös szervezésében a II. éves hallgatók mutatták be tudományos dolgozataikat. A rendezvénnyel a szervezők Venczel József társadalomkutató emléke előtt tisztelegtek. /Takács Éva: Szakmai rendezvények a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2002. november 19.

Csíkszeredán tartották nov. 18-19-én a Kórházlelkészek IV. Erdélyi Ökumenikus Találkozóját. Milyen nehézségekkel találkoznak, milyen sikereket érnek el, hogyan tudnak együttműködni az orvosokkal és asszisztensekkel a kórházakban szolgálatot teljesítő lelkipásztorok, kórházlelkészi asszisztensek? Ezekről a kérdésekről hallgattak meg előadást a résztvevők. Kolozsvári, brassói, sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai katolikus és református lelkipásztorok, asszisztensek voltak jelen. /(Takács Éva): Kórházlelkészek IV. Erdélyi ökumenikus találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2002. november 27.

Jól halad a csíkszeredai Szent Ágoston-templom építkezése, közölte Pénzes József plébános. /Takács Éva: Az építkezés folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

2003. január 14.

Jan. 13-án Székelykeresztúron megemlékeztek az 1568-as /jan. 6-13. között tartott/ tordai országgyűlésen kimondott vallásszabadságról: a világon első ízben mondták ki, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, amely felfogásával és lelkiismeretével megegyezik. Ezen az országgyűlésen törvényesítették az unitarizmust. Az unitárius templomban tartott istentiszteleten jelen volt dr. Szabó Árpád unitárius püspök, dr. Rezi Elek főjegyző, Benyovszki Lajos, Székelykeresztúr polgármestere, Asztalos Ferenc képviselő, valamint más közéleti és egyházi személyiségek. Az istentisztelet után dr. Szabó Árpád püspök beszélt a 435 éve elfogadott és törvénybe iktatott vallásszabadság jelentőségéről. /Takács Éva: A confessio miatt senki ne bántassék. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

2003. január 18.

A Korunk decemberi számát az erdélyi arisztokráciának szentelte. A nácizmus és a kommunizmus évszázados tapasztalatot, hagyományt és értékrendet pusztított el - írta Kovács Kiss Gyöngy. Egyáltalán nem vagy csak nyomaiban maradtak meg könyvtárak, levéltárak, kastélyok, értékes bútorok és festmények. Sokkal nagyobb veszteség azonban az a mentalitás, amely az erdélyi arisztokrácia sajátja volt: helyzetüket mindenekelőtt szolgálatnak tekintették. Kötelességüknek érezték közösségük társadalmi, tudományos és művelődési életének támogatását. Akik maradtak és megmaradtak, esetleg visszatértek, ma is ezt tartják fontosnak. A 81 éves báró Apor Csaba a torjai birtokon próbálja komoly erkölcsi alapokra helyezve építeni a jövőt. /Takács Éva: A Korunk az arisztokráciáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2003. január 22.

Január 21-én Csíkból és Udvarhelyről 20, egyenként háromfős középiskolás csapat jelent meg a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban /Csíkszereda/, hogy a Cultura Nostra elnevezésű történelmi vetélkedő regionális döntőjén mérje össze tudását. A versenyt második alkalommal szervezi meg a Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Bencés Főapátság, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a magyarság összetartozásának megerősítéséhez és a magyar történelem egyik fontos fejezetére, a vesztfáliai békétől a Rákóczi-szabadságharcig tartó időszakra vonatkozó ismeretek elmélyítéséhez. A szervezők a határon túli versenyzőknek CD-n küldték el a forrásmunkákat. A zsűrinek mintegy 570 csapat közül kell kiválasztania azt a tízet, amely majd áprilisban részt vesz a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban megrendezendő döntőn. /Takács Éva: Történelmi vetélkedő magyarságismeretből. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 22./

2003. február 1.

Új szakok indulnak a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozatán, tájékoztatott jan. 31-én dr. Cseke Péter, a Politológia és Közigazgatási Kar dékánja, amikor Csíkszeredába látogatott. A Márton Áron Gimnáziumban ismertette azokat a karokat, amelyeken működik magyar tagozat, és azokat a már meglévő és újonnan indított szakokat, amelyekre felvételit hirdetnek. 2003-ban újdonságnak számít Kolozsváron a fizika-informatika szak, a geológia-földrajz, a magyar néprajz-filozófia, filozófia-társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, a (református) vallástanári-zenepedagógia (egyházi zene), valamint a (katolikus) vallástanári-szociális munkás szak. Újdonság a Sepsiszentgyörgyön induló orvosi technika és gyógyászati eszközök kezelése 3 éves főiskolai szak és Gyergyószentmiklóson a környezettudomány 3 éves főiskolai szak. Ez utóbbi egy újonnan induló kar a Környezettudományi Kar keretében. Az 5 éves távoktatási formát ettől az évtől bevezetik a magyar néprajz, történelem, filozófia, szociológia, szociális munkás, pénzügy-biztosítások, gazdasági informatika, marketing szakokon. A jogi karon nincs magyar tagozat. A magyar jelentkezők számára külön keretet biztosítanak, néhány tantárgyból magyarul is folyik oktatás, ám a jogi fakultás tanítási nyelve a román. /Takács Éva: Új szakok a Babes-Bolyai Egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.1./

2003. február 8.

Az interjú folytatását nem sikerült megszereznem az internetről. Azok a moldvai csángó gyerekek, akik Csíkszeredában tanulnak, és az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Márton Áron Kollégiumában laknak, nem is tudják, hogy veszélybe került a tető a fejük fölött. Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, a kezdetektől kell elindulni. A kollégiumot három intézmény, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány, a József Attila Általános Iskola, valamint a Domokos Pál Péter Alapítvány működtette, azzal a céllal, hogy tanulási lehetőséget biztosítson anyanyelvükön a moldvai csángó, valamint szórványban élő gyerekek számára - tájékoztatott Borbáth Erzsébet szakreferens. Az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány biztosította a szállást, a József Attila Általános Iskola szerződés alapján a nevelőket és takarítószemélyzetet, a Domokos Pál Péter Alapítvány pedig az étkeztetést és a bentlakás folyamatos karbantartását, takarítását. Mivel a József Attila iskola tovább nem vállalta a rá eső terheket, 1999 őszétől egy emeletet átadtak a művészeti iskolának, amely 2002. szeptember 1-ig biztosította a nevelők és kapusok fizetését. Ettől a tanévtől azonban egy nevelő, egy éjszakai szolgálatos és három kapus fizetésére futotta csak, akik áthidaló megoldásként vállalták a csángó gyerekek felügyeletét is. Közben szeptembertől az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány anyaországi alapítványoknál és kormányzati szerveknél pályázati úton kereste a megoldási lehetőségeket, ám választ egyelőre nem kapott. A helyzet február elsejétől vált kritikussá, amikor a művészeti iskola az új épületéhez akarta alkalmazni a kapusokat. A gyerekekért magukat felelősnek érzők ismét pályázatot tettek le a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatását biztosító program költségvetésének kiegészítésére. A kapott szóbeli ígéret alapján két nevelő továbbra is foglalkozik a csángó gyerekekkel, a három kapus fizetését pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége csángó oktatási programja keretében vállalta magára. 39 moldvai csángó gyermek anyanyelven való tanulása került veszélybe és oldódott meg - egyelőre ideiglenesen. A szóbeli ígéretek is sokat jelentenek, ám a helyzet végleges rendezéséhez anyaországi kormányszintű támogatásra van szükség. /Takács Éva: Nem kerülnek útra a csángó gyerekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

2003. február 27.

A diákok általános műveltségével gond van, állapította meg dr. Cseke Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politológia és Közigazgatási Karának dékánja, aki már többször volt érettségibiztos. Szépirodalmat nem olvasnak eleget. Viszont nagyon jó idegennyelv-tudással jönnek. Az egyes karokon magyar tanszékek akkor hozhatnak létre, ha elérik a 15-ös létszámot. Az újságírói tanszéken jelenleg hatan vannak magyar oktatók /Cseke Péterrel együtt/ heten a politológián. Nehézkes a procedúra: el kell végezniük egy mesterképzőt, utána beiratkoznak a doktorátusra, és akkor versenyvizsgázhatnak, hogy tanársegédként alkalmazzák őket. Másutt, külföldön, jobb lehetőségek vannak, háromszor akkora fizetéssel. A legjobbakat nem tudják ott tartani. A közgazdaságon már vannak magyar oktatók, a jogon bizonyos tárgyakat tanítanak magyarul, vannak oktatók. /Takács Éva: Gond a magyar tanárok biztosítása az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

2003. március 1.

Nagyon sok család károsodott azáltal, hogy komolyan vette a 2002-ben érvénybe lépett 338-as törvényt - mondta Sógor Csaba szenátor febr. 28-i sajtótájékoztatóján. Ez a törvény arról szól, hogy ha a gyermek megszületése előtt 6 hónappal a szülők felülbiztosítási szerződést kötnek a nyugdíjbiztosító pénztárral, a kétéves gyermeknevelési szabadság ideje alatt havonta kapják a biztosítási összeg nyolcvanöt százalékát. 2002. dec. 10-én Petre Ciotlos államtitkár, aki egyben az Országos Nyugdíjpénztár elnöke is, kiadott egy belső körlevelet, amelyben leszögezi: a biztosítási díjakat a gyermek születése előtt be kell fizetni. Azok pedig, akik a gyerekük születése után fizettek, nem kapják meg pénzüket. Sógor Csaba szenátor febr. 24-én interpellált ez ügyben, ám a Ciotlos államtitkár válasza semmi konkrétumot nem tartalmazott. A sajtótájékoztatón Sógor Csaba elmondta, hogy a tavasz folyamán Szilágyi Zsolt képviselővel biztató körútra indulnak a moldvai csángókhoz. /Takács Éva: Interpelláció a károsultak érdekében. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2003. március 7.

Parászka Miklós igazgató szerint negyedik évadra a Csíki Játékszín intézményépítési folyamata befejezettnek tekinthető. Rendezett és stabil színházat mondhat magáénak Csíkszereda. A bérletesek száma 6000 fölött van. A városban mindent az elejéről kellett kezdeni. Bejárják a környéket, felléptek Gyergyóditróban, Gyergyóremetén, Csomafalván, Gyergyóújfaluban, Kászonaltízben és Csíkdánfalván. Tervezi színházi stúdió kialakítását. /Takács Éva: Csíki Játékszín, Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2003. március 11.

A plébániák, parókiák pénzügyeinek intézése az utóbbi időben újabb nehézségekbe ütközik. 2001. január elsejétől ugyanis a pénzügyminisztériumi rendelkezés értelmében be kellett volna vezetniük a román nyelvű könyvelést, pénzügyvitelt, ám - az általános tiltakozás következtében - egyéves halasztást kaptak erre. A türelmi idő lejárt, és ettől az évtől a könyvvitelt románul kell végezni. Ráadásul minden plébániának, parókiának - az eddigiektől eltérően - külön adószáma kell legyen, mindenki külön kell végezze a könyvelést, akkor is, ha ez eddig egyházkerületi szinten történt, mint a református egyházban. Az intézkedés olyan területen csorbítják a jogokat, ahol még a Ceausescu-rendszer sem háborgatta őket. Az egyházak úgy érzik, gazdasági, pénzügyi autonómiájukon ejt csorbát az intézkedés. /Takács Éva: Románul könyvelnek a papok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

2003. március 28.

Gáspárik Attila a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásában márc. 18-án felháborodottan beszélt, - miközben a márc. 15-i ünnepséget gúnyosan dzsemborinak titulálta - a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetséget azzal vádolta, hogy alternatív márc. 15-ét szervezett (hogy ki szervezte és hol, azt már nem közölte), ahol a szövetség kifejezte Európai Unió-ellenességét. Gáspárik leszögezte, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nem törődik azzal, hogy a tanárok verik a gyerekeket, pluszpénzért tanítják tanítványaiknak, a tanárok dohányoznak az iskola folyosóján, amikor törvény tiltja az iskolában való dohányzást. Így sorolta a szövetség súlyos mulasztásait. Takács Éva feltette a kérdést: Gáspárik Attila nem hallott volna eddig az 1991-ben magalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéről? Ne tudná, hogy tíz alkalommal tartotta meg az RMPSZ a Bolyai Nyári Akadémiát, amelyen évente átlagban 900 pedagógus vett részt? Hogy az RMPSZ révén jutottak és jutnak el a pedagógusok az anyaországi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági továbbképzőkre? Hogy az országban négy oktatási központot hozott létre és tart fenn? Hogy a Sulinet-program keretében a szövetségen keresztül láttak el számos iskolát számítógéppel és internet-kapcsolattal? Hogy az Illyés Közalapítvány segítségével éppen a pedagógusszövetség igyekezett területarányosan támogatni a hátrányos helyzetű iskolákat tévé- és videolejátszó készülékekkel, multimédiás számítógépekkel? /Takács Éva: Tájékozatlanság vagy rosszindulat? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

2003. április 11.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani Magiszter /Csíkszereda/ című folyóiratát ápr. 5-én mutatták be a szovátai Teleki Oktatási Központban. Rovatai: Műhely, Nézőpont, Örökség, Könyvespolc, Hírek, események. Az első számban dr. Setényi János Minőség és magyarság - gondolatok az ezredforduló erdélyi magyar oktatásügyéről című tanulmánya található. Negyedévenként jelenik meg, főszerkesztője Takács Éva. A szerkesztőbizottság tagjai: Lászlófy Pál István, Burus Siklódi Botond, Fodor László, Szabó K. Attila és Székely Győző. /(mezey): Magiszter - a pedagógusok folyóirata. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

2003. április 15.

Süketek párbeszéde volt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony és a Hargita megyei iskolaigazgatók ápr. 12-i, csíkszeredai találkozóját. Andronescu beszélt a hatévesek beiskolázása körüli helyzetről /eddig Romániában hét éves korban kezdődött az iskolai oktatás. Több egymásnak ellentmondó nyilatkozat,, utasítás született. A szülő írásos kérése alapján írják be a hatéveseket az iskolába, de ugyanilyen írásos kérés alapján járathatják továbbra is óvodába. Andronescu kitért a tízosztályos kötelező oktatás bevezetésére is: minden nyolcadik osztályt végzett diáknak kötelező lesz folytatni tanulmányait, a középiskola első két éve, tehát a kilencedik és tizedik osztály ezentúl a kötelező oktatás része lesz. Több polgármester és iskolaigazgató felvetette a fűtésgondokat, a gázszámlákat. Ecaterina Andronescu ígéretet is tett arra, hogy a közigazgatási miniszterrel együtt keresi majd a megoldást. Az osztályok megemelt tanulólétszámával kapcsolatban kiderült: nem kötelező a 30-as felső határ, az erről szóló írásos utasítást egyszerűen letagadta a miniszter. /Takács Éva: Mire volt jó a miniszteri látogatás? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

2003. április 19.

Dr. Bakó Mária Hajnalka munkája az Imakönyv betegeknek. Elmondta, hogy 2000. decemberében elkezdte a kórház-pasztorációs munkát, akkor kezdte gyűjteni az imákat, egyes betegek is segítettek, így gazdagodtak az imaszövegek. A kötetbe búcsús énekek is bekerültek, erre Csíksomlyó közelsége ad magyarázatot. A könyv rajzait Simon András Magyarországon élő grafikus készítette. /Takács Éva: Imakönyv betegeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2003. április 30.

Ápr. 29-én ért véget az a kétnapos továbbképző tanfolyam, amelyet Anyanyelvi művelés mesével és játékokkal címmel óvónők számára szervezett Csíkszeredában a megyei tanfelügyelőség és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza. A 120 résztvevőt Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Burus Siklódi Botond, a pedagógusok háza igazgatója köszöntötte. /Takács Éva: Továbbképző meséről, játékról és anyanyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-281




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék