udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 422 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 421-422

Névmutató: Antonescu, Crin

2009. december 10.

A romániai magyarság nem volt közvetlenül érdekelt az elnökválasztásban, vesztesei és nyertesei mégis vannak. Az RMDSZ jó ügy mellett kötelezte el magát, de rossz stratégiát választott, A rossz hírű SZDP-vel kötöttek szövetséget, és ezt nem lehetett sem a liberálisok Crin Antonescujával, sem Johannis nevével ellensúlyozni. A magyarok, főleg a Székelyföldön, nem követték ajánlásukat, a nagy többség távol maradt, akik mégis elmentek, azok jelentős része Traian Basescura szavazott. A Magyar Polgári Párt saját diadalának, a jobboldal győzelmének kívánja elkönyvelni Basescu eredményét. Az RMDSZ kudarcot vallott, és most keresi az utat az új hatalom felé, bárkivel és bármi áron szövetkezne, csakhogy ismét kormányon lehessen, írta a lap munkatársa. Régen feledte a magyar–magyar egyezséget, az összefogást, nem kíváncsi Tőkésék véleményére. /Farkas Réka: Vesztes győztesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2009. december 17.

Traian Basescu államfő december 16-án külön-külön valamennyi parlamenti párttal tárgyalásokat folytatott, a pártok egymással is tárgyaltak. Elsőként a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ küldöttsége ült tárgyalóasztalhoz. Crin Antonescu PNL-elnök a tárgyalások után Markóval adott közös nyilatkozatában megértéséről biztosította az RMDSZ-t. Elmondta, hogy minden pártnak megvannak a sajátos érdekei a választóiktól kapott megbízatás szerint. Traian Basescu tárgyalt az RMDSZ küldöttségével. Az RMDSZ jelezte kormányzati szerepvállalási szándékát. /Borbély Tamás: Nem kell a kormányzás a liberálisoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2009. december 18.

December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2010. január 26.

Egyoldalú Verespatak-szeminárium az EP-ben
Heves ellenkezést váltott ki a romániai európai parlamenti delegáció tagjai körében, hogy Adina Vălean liberális párti EP-képviselő a befektető Gabriel Resources képviselőivel közösen, az ellenzők kihagyásával szervezett szemináriumot Brüsszelben Verespatakról.
Botrányt váltott ki a romániai EP-képviselők körében és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL), hogy az alakulat egyik európai parlamenti (EP) kéviselője, Adina Vălean (aki egyébként Crin Antonescu pártelnök felesége) kedden anélkül szervezett szemináriumot Brüsszelben a Verespatakra tervezett bányaberuházásról, hogy arra meghívta volna az aranybánya tervét ellenző képviselőket is. A visszás helyzetre egy másik liberális EP-képviselő, Renate Weber hívta fel a figyelmet, aki közölte: Vălean a kanadai beruházó, a Gabriel Resources képviselőivel együtt szervezte a Hogyan tegyük Európát a fenntartható és felelős kitermelés éllovasává? címmel megrendezett szemináriumot.
Weber Facebook-oldalán írt az ügyről, álvitának nevezve az eseményt, hiszen – mint rámutatott – azon egyetlen, beruházást ellenző személy sem volt jelen. Weber a rendezvényről értesülve személyesen is fel kívánt szólalni az ügyben, ám Vălean ezt nem tette lehetővé: amikor képviselő- és párttársa szót kért, egyszerűen idő előtt berekesztette a rendezvényt. Weber rámutatott: a szeminárium fenntarthatóságra vonatkozó címe már csak azért is álságos, mert a beruházás futamidejét csupán 17 évre tervezik. Felidézte a Román Akadémia vonatkozó jelentését is, amely komoly problémaként említi a kitermelés során a légkörbe kerülő, és csupán évezredek alatt lebomló nehézfémek kérdését.
Adina Vălean, aki 2007-ben már fővédnöke volt egy, a ciántechnológiás nemesfémbányászat veszélyeit taglaló szemináriumnak, úgy nyilatkozott: a tegnapi rendezvénnyel csupán a másik álláspontot is be kívánta mutatni, hogy ne tűnjön részrehajlónak. Egyúttal cáfolta, hogy beállt volna a beruházás támogatóinak sorába.
A botrány nyomán Remus Cernea, a Zöld Párt elnöke felszólította Crin Antonescut, illetve a liberális pártot, hozza nyilvánosságra, hogy a bányaberuházást tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) támogatta-e valamilyen formában a párt 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztási kampányát.
Tőkés László RMDSZ-es EP-képviselő is hevesen bírálta a rendezvényt, álláspontja szerint annak semmi köze sem volt a bányászathoz, csupán az RMGC lobbiakciójáról van szó. Daciana Sârbu, az EP környezetvédelmi bizottságának tagja szerint korrekt nyilvános vitára van szükség, hogy a romániai közönség az RMGC érvei mellett azon álláspontokat is megismerhesse, amelyek szerint a bányaprojekt ártalmas a környezetre. Ő is sérelmezte, hogy a projekt ellenzői nem kaptak szót, miközben saját tapasztalata szerint az utóbbi időben az RMGC rengeteg pénzt költött arra, hogy „kikozmetikázza és szépen becsomagolja” a projektet. „Az, hogy főműsoridőben vetítik a sokszor hazug reklámszpotokat, és a legnevesebb ügyvédeket fogadják fel, azt jelzi, hogy nagy a tét” – mutatott rá, megemlítve, hogy a beruházás ellen tiltakozó 70 civil szervezet nem rendelkezik hasonló anyagi lehetőségekkel, már csak ezért is szükséges, hogy kifejthessék álláspontjukat a hasonló rendezvényeken.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. február 22.

Ponta is legyőzte Geoanát
Botrányoktól és meglepő fordulatoktól sem mentes rendkívüli tisztújító kongresszusán tegnap hajnalban Victor Ponta személyében új elnököt választott a Szociáldemokrata Párt (PSD).
A „kis Titulescunak” is nevezett 38 éves politikus az alakulat jelenlegi vezetőjét, Mircea Geoanát győzte le szoros küzdelemben, 856 szavazattal 781 szavazat ellenében. Az eredetileg kétfordulósnak várt tisztújítás azután szűkült egyfordulósra, hogy a kongresszuson a kilenc jelöltből heten sorra visszaléptek egyik vagy másik fél javára.
Sorra visszaléptek
„Geoană egészen biztosan veszít” – hallhatták az élesebb fülű újságírók az addigi pártelnök egyik fő támogatójától, Marian Vangheliétől, amikor a PSD bukaresti szervezetének elnöke a fővárosi küldöttek élén a szavazófülkék felé tartott. Jóslata azonban nem jelentett meglepetést a sajtósoknak, mert Mircea Geoană kudarca az esti órákban már borítékolható volt.
Ehhez az járult hozzá, hogy a visszalépő jelöltek közül – egyesek szerint előre megírt forgatókönyv alapján – Miron Mitrea szenátor, majd Radu Mazăre konstancai polgármester is Victor Pontára „testálta” szavazatait. Emellett a „kis Titulescu” egykori mentora, Adrian Năstase volt miniszterelnök is a fiatal politikust méltatta kongresszusi beszédében. A „kegyelemdöfést” azonban Mircea Geoană számára Ion Iliescu felszólalása jelentette.
A PSD tiszteletbeli elnöke – aki a kongresszust megelőző napokban jelentette be visszavonulását a pártban betöltött posztokból – ugyan nem nevezte meg azt a személyt, akit a PSD élén látna, ám beszédében élesen bírálta Mircea Geoană mandátumának öt évét. A párt „manelizálódásáról” beszélt, utalva egyebek mellett Marian Vanghelie sokszor botrányos viselkedésére.
Az agg politikus szólt arról az üdvözlő táviratról is, amit még nagykövetként Geoană küldött tíz éve Románia frissen megválasztott elnökének, Emil Constantinescunak. Iliescu ekkor beszédében „árulást” emlegetett – s a jelen lévő sajtósok szerint ez volt az a momentum, amikor a küldöttek többsége Ponta oldalára állt.
Ion Iliescunak egyébként szinte minden mondatát taps kísérte, érezhetően kézben tudta tartani a kongresszust, ellentétben az ülésvezető Mircea Geoanával, aki képtelen volt lecsillapítani az értekezlet kipattant, angoskodásoktól sem mentes konfliktusokat.
A két fő jelölt közti erőviszonyokat tükrözték kongresszusi kortesbeszédeik is. Míg Ponta magabiztos szónoklatot tartott, Geoană mentegetőző hangnemben szólt a küldöttekhez. A tenyerek hangosabban csattantak össze Ponta szavai után.
A talányos Diaconescu
Ponta körvonalazódó győzelmét egyetlen momentum tette kétségessé: Cristian Diaconescu visszalépése az elnökválasztásból. A volt külügyminiszter gesztusa nem csak önmagában jelentett meglepetést – visszalépése előtt néhány órával még kortesbeszédet tartott –, hanem az is, hogy Geoanának „adományozta” addigi híveinek szavazatait.
A gesztust Ponta hívei látható aggodalommal fogadtak. Utóbb kiderült: a PSD új vezetőjének az adhat valóban aggodalomra okot, hogy a párt kongresszusán megválasztott tizenöt alelnök többsége Geoană támogatói közül került ki.
A megtört Geoană
„Az agóniától az eksztázisig” – így jellemezte férje győzelme után a Ponta-tábor lelkiállapotának hullámzását Daciana Sârbu. Az újságírói kérdésre adott válasz már hajnali háromkor hangzott el, miközben a küldöttek zöme a szerteszét hajigált pillepalackok és szórólapkupacok között a Romexpo hatalmas kiállítócsarnokának kijárata felé evickélt.
„Hétfőtől munkához látunk, köszönöm a támogatásotokat” – üzente a távozóknak pulpitusról, immár elnökként Victor Ponta. Elődje, Mircea Geoană, láthatóan megtörten, ám a körülményekhez képest – az államfőválasztásokat is néhány szavazattal bukta el – méltósággal fogadta a kudarcot. „Természetesen keserűséget érzek, de sok sikert kívánok utódomnak” – mondta a szónoki emelvényről a politikus.
„Aki bátor, velem tart”
Victor Pontának nem kellett megvárnia a hétfőt azzal, hogy munkához lásson. Tegnap ugyanis máris szembesülnie kellett azzal, hogy folytatódtak az „elszivárgások” a PSD-ből.
Culiţă Tăriţă és Ioan Muntenu képviselők, majd Şerban Mihăilescu szenátor is bejelentette, kilép a szociáldemokraták soraiból, s a parlamentben csatlakozik a függetlenekhez, akik Gabriel Oprea vezetésével nyáron új párt létrehozására készülnek. „Remélem, az elszivárgási folyamat leáll. Aki bátor, velem tart, amikor a párt új útra lép” – mondta Victor Ponta.
Eredményes ellenfelet remélnek a parlamenti pártok
„Remélem, hogy modern, európai szellemiségű párttá tudja alakítani a PSD-t, hogy ne rettegjünk a korrupciótól, ha hatalomra jutnak” – ezekkel a szavakkal gratulált Theodor Stolojan, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) alelnöke Victor Pontának. Ugyancsak a PSD modernizálásának feladatát hangsúlyozta Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után a baloldal „végre le tudja vetkőzni a kommunista beidegződéseket”.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a Mediafax hírügynökségnek úgy fogalmazott: „kellemesen csalódott” a PSD-kongresszuson tapasztalt demokrácia láttán. „Így kell ennek lennie: a viták, a konkurencia, a lobbi hozzátartozik egy párt belső demokráciájához” – fogalmazott Borbély. Szerinte Ponta sikere azzal magyarázható, hogy megérett a változás a PSD-ben: ellenzéki pártként valós alternatívát kell felmutatniuk.(M. Á. Zs.)
Cs. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. február 23.

Adóköteles nyugdíjak: igaz is meg nem is
A pénzügyminiszter összevissza kijelentései újból felélénkítették a sajtót, és sorra jelentek meg a politikusok nyilatkozatai, az internetes honlapokon pedig az olvasók megjegyzései. Ezúttal a nyugdíjak adóztatása került terítékre: Sebastian Vlădescu (képünkön) a központi sajtónak adott egyik interjújában kijelentette, hogy minden nyugdíjnak adókötelesnek kellene lennie, hiszen „egy civilizált államban minden jövedelmet megadóztatnak”. Azt is hozzátette, hogy közvitára kellene ezt bocsátani, hiszen elképzelhetetlen, hogy közel hatmillió jogosultat fizessen az állam, miközben három milliónál alig többen fizetnek jelenleg hozzájárulást, és kevesebb arányban, mint amennyit a kifizetések jelentenek. Hasonló, sőt még rosszabb a helyzet az egészségügyben, ahol 18 millió az ellátásra jogosult, és szintén csak három milliónál valamivel többen fizetik a biztosítást. Éppen ezért komolyan gondolkodik az egész adózási rendszer megváltoztatásán, ennek korszerűsítése érdekében.
Vasile Blaga, a Demokrata-liberális Párt főtitkára tagadta hétfőn, hogy tudomása lett volna a pénzügyminiszter nyugdíj-adóztatási szándékáról, és azt állította, hogy erről nem beszéltek kormánykoalíciós szinten. Crin Antonescu, a liberálisok elnöke már élesen bírálta Vlădescu azon szándékát, hogy közvitára bocsássák a nyugdíjak adókötelezettségét. Ironikusan megjegyezte: ez a kezdeményezés egy olyan, magát jobboldalinak tartó kormány próbálkozása, amely csak a különféle jövedelmek kifosztásával képes valami pénzt hozni a költségvetésnek, mindez pedig annak a rossz jele, hogy előbb-utóbb fizetésképtelenné válik az állam.
Sebastian Vlădescu tegnap már pontosította korábbi kijelentéseit, szerinte a nyilatkozók, de a sajtó is, túloztak, amikor „minden nyugdíj” adóztatásáról beszéltek. Elmondta, a kisnyugdíjakat semmi esetre nem terhelnék hasonló „kiadással”, a nagyobbakat pedig eddig is megadózták. Valótlannak nevezte azt a szintén felröppent hírt is, miszerint a társadalombiztosítási járulékot is megadóznák, ugyanakkor tagadta, hogy fizetésképtelenség fenyegetne. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. március 8.

A szenátus elnöki tisztségét kérné az RMDSZ
A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ egyaránt menesztené Mircea Geoanăt a szenátus éléről — ebben állapodott meg a koalíciós vezetőtanács tegnapi ülésén a két alakulat. Sőt, az RMDSZ attól sem zárkózik el, hogy magáénak követelje az államfő után rangban a második állami tisztséget. Markó Béla szövetségi elnök legalábbis az erre vonatkozó újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: akár az RMDSZ is kérheti a funkciót.
A Demokrata-Liberális Párt vezetősége tegnap egyhangúlag fogadta el, hogy támogatják az alakulat szenátorainak Mircea Geoană leváltását célzó kezdeményezését. A kérést múlt héten nyújtotta be 57, többségében demokrata-liberális felsőházi honatya, a dokumentumot azonban hét független és két RMDSZ-es szenátor — Albert Álmos és Gyerkó László — is ellátta kézjegyével. A hivatalos indoklás szerint azért követelik a szociáldemokrata politikus visszahívását, mert Geoană nem bocsátotta szavazásra a más pártokból kilépő, úgynevezett függetlenek bizottsági tagságának megőrzésére vonatkozó kérést. Azt is a házelnök szemére vetik, hogy nem hagyta jóvá az alkotmánymódosító bizottság létrehozását.
Hivatalosan is felzárkózott koalíciós partnere tervéhez az RMDSZ. Markó azzal érvelt, hogy a hatékonyság érdekében a kormánykoalíciós pártoknak kell vezetniük a parlament két házát is, hogy a kabinet által beterjesztett törvények ne akadjanak el a törvényhozásban. Mint mondta, támogatják Mircea Geoană leváltását, egyelőre azonban keresik az alkotmányos lehetőséget az elnökcserére. Az alkotmánybíróság egy korábbi döntése szerint ugyanis a házelnök visszahívására nem elegendő, ha a honatyák többsége kéri azt, hanem az elnököt jelölő frakciónak kell indítványoznia a cserét. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ kérte-e magának a tisztséget, a szövetségi elnök azt mondta, nem, de akár igényelhetnék is, az RMDSZ-nek vannak olyan politikusai, akik remekül megbirkóznának a feladattal. Hangsúlyozta azonban: személyekről még nem esett szó a koalíciós vezetőtanács ülésén. Hasonlóan nyilatkozott Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető, aki szerint a felsőház elnöki tisztségének betöltésére Frunda György szenátor alkalmas lenne.
A szociáldemokraták egyébként alkotmányellenesnek minősítették a kormánykoalíciós pártok kezdeményezését. Az sem valószínű, hogy a liberálisok támogatják az elnökcserét, Crin Antonescu pártelnök legalábbis tegnap azt nyilatkozta, az alakulaton belül nem tárgyaltak erről az ügyről, de nem lesznek a Demokrata-Liberális Párt cinkosai. A Nemzeti Liberális Párt elnöke arra is figyelmeztetett: visszaüthet az RMDSZ-nek a demokrata-liberálisokkal való cinkosság. A felsőház állandó bizottságában várhatóan ma vitatják meg a demokrata-liberálisok kezdeményezését. Minthogy Mircea Geoană ez ügyben nem szavazhat, elméletileg azonos az elnökcserét támogató és azt elutasító honatyák száma.
Háromszék. Forrás: Erdély.ma

2010. március 9.

Lehet-e más a politika?!
A kérdést, amely egyáltalán nem szónoki — ne feledjük, Magyarországon ilyen névvel új párt is alakult —, a választások után az egyik (új) alelnök, Mircea Diaconu színművész, a liberálisok egyik leghitelesebb politikusa tette fel egy tévéműsorban, és szabatosan ki is fejtette, mire gondol.
A két hidrára vagy polipra, amelyik az elmúlt húsz évben alaposan behálózta az eredeti demokráciát, az egyik nyilván, a korrupció, amelynek még a méreteit sem sejteni, a másik a klientúrák kialakulása, a pártok klienseinek számottevő növekedése, amely alapvetően megbénítja a társadalom normális működését. A romániai élet teljes átpolitizáltsága még a reményt is elveszi az új nemzedékek elől, hogy becsületes munkával, szakértelemmel, a megszerzett tudással ebben az országban érvényesülni lehet, hisz maholnap már egy kertész vagy egy portás kinevezéséhez is párttámogatás, pártajánlás szükségeltetik, nem is beszélve a vezető posztokról. Ez a klientúrabetegség a politikai és morális válság igazi oka, s ezen kell(ene) változtatni a jövő érdekében.
Egyébként a liberális kongresszus nyugodtabb légkörben zajlott, s unalmasabb is volt, mint két hete a szociáldemokratáké, ahol, ha képletesen is, de vérre ment a dolog, leplezetlenül csaptak össze az indulatok, és folytak a leszámolások. Ludovic Orban, az újraválasztott Crin Antonescu ellenjelöltje a biztos vereség tudatában is vállalta a kihívást. Programja csak árnyalatokban különbözött a Antonescuétól, ő is ellenzékben képzelte el pártja jövőjét, s a feladatot abban látta, akárcsak Antonescu, hogy miként lehet elitpártból tömegpárttá alakítani a Nemzeti Liberális Pártot. Más irányvonalat csak a harmadik elnökjelölt, Viorel Cataramă milliomos üzletember képviselt, aki a kormányban és a kormányzó Liberális-Demokrata Párttal szövetségben képzelte volna el pártja jövőjét, utolsó pillanatban viszont visszalépett.
Az újraválasztott Crin Antonescu pedig azt fejtegette, hogy a liberálisok határozott ellenzéki szerepre készülnek, minden ponton támadják a tehetetlen és erőtlen Boc-kormány elképzeléseit, hiszen Románia egyre mélyebben sodródik a válságba. A liberális pártnak arra kel törekednie, hogy rámutatva a kormány hibáira és baklövéseire, felmutassa az alternatívákat, Mircea Diaconu megfogalmazásával élve: azt a lehetőséget, hogy igenis, lehet más a politika.
Bogdán László. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. március 9.

Koalíció Geoană ellen
Az RMDSZ támogatja Mircea Geoană leváltását a szenátus éléről, de nem tart igényt a felsőház vezetői tisztségére – jelentette ki tegnap lapunknak Markó Béla az RMDSZ szenátusi frakciójának ülése után.
„Csak abban értettünk egyet, hogy a szenátus elnöki széke a kormánykoalícióé kell hogy legyen, de nem tárgyaltunk külön arról, hogy a Demokrata–Liberális Párt vagy az RMDSZ jelöljön-e Mircea Geoană helyére felsőházi elnököt” – cáfolta az ÚMSZ-nek a szövetségi elnök azokat a sajtóinformációkat, miszerint az RMDSZ magáénak akarja az állam második emberének pozícióját.
A politikus úgy véli, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a szenátus elnökét a PD-L jelölhesse majd Geoană tervezett leváltása után – így Markó az esetleges magyar szenátusi elnök személyét illetően sem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Verestóy Attila szenátor, a felsőház háznagya lapunknak az ügy kapcsán tegnap szintén úgy nyilatkozott: szerinte a PD-L ragaszkodni fog a szenátusi elnöki tisztséghez, így nem lehet túlzott reményeket fűzni annak megszerzéséhez.
Mint elárulta: a sajtóhíresztelés alapja az, hogy a tegnap délelőtti koalíciós ülésen Kelemen Hunor művelődési miniszter tett egy erre vonatkozó megjegyzést, ám nem igényként, hanem lehetőségként.
A PD-L kezdeményezése egyelőre „csak” jogi nehézségekbe ütközik. Mivel 2005-ben az Alkotmánybíróság töröltette a házelnök leváltására vonatkozó passzusokat, a kezdeményezők a házszabály 85. cikkelyében találták meg azt a jogi kiskaput, amellyel szerintük elérhető Mircea Geoană elmozdítása. Eszerint a szenátoroknak joguk van arra, hogy különböző javaslataikat a plénum elé terjesszék.
A házelnök leváltására vonatkozó demokrata-liberális indítvány múlt csütörtökön jutott el a szenátus házbizottságához, ám napirendre tűzéséről az ellenzéki többségű testületnek még szavaznia kell. „Mi ezt a jogi utat járhatónak tartjuk, ám valóban kérdéses, hogy sikerül-e napirendre tűzni Mircea Geoană leváltását” – mondta tegnap lapunknak Fekete Szabó András.
Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint az alkotmány előírja, hogy a házbizottságok tagjai mandátum közben is visszahívhatók. „A szenátus elnöke is a testület tagja” – érvelt a politikus. Fekete szerint az a veszély sem áll fenn, hogy Geoană leváltását az ellenzék utólag megtámadja az Alkotmánybíróságon. „Megtámadni megtámadhatja, de a taláros testület a parlament határozatait nem tárgyalja” – mondta a frakcióvezető.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is fenntartja, hogy alkotmányellenes a házelnök leváltására irányuló kezdeményezés. „A PD-L-nek azonban semmi sem drága, ha szövetségesei, azaz a függetlenek érdekeiről van szó. Készek akár az RMDSZ jelöltjét is támogatni a házelnöki tisztségbe” – mondta Victor Ponta, a PSD elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője szerint az RMDSZ a PD-L foglya a kormányban. „Nem bíráltam az RMDSZ-t, amikor kormányra lépett a demokrata-liberálisokkal. Attól tartok azonban, hogy a Geoană leváltására irányuló cinkos magatartásuk még ellenük fordulhat” – mondta Crin Antonescu.
Cs. P. T., S. M. L. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 30.

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az egyetemi autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. április 26.

Antonescu: nem az egykamarás parlament az alkotmánymódosítás lényege
Crin Antonescu, a liberális párt elnöke szerint az ország legfőbb problémája nem a parlament egy kamarássá tétele.
„Beszélhetünk az Alkotmány módosításáról is, de elfogadhatatlan az, hogy a válság témája emiatt kerüljön le napirendről. Az alaptörvény módosításának lényege nem a kétkamarás parlament egykamarásra való zsugorítása, vagy a parlamenti képviselők számának csökkentése. Hamis az a kijelentés, mi szerint Románia legfontosabb gondja az egykamarás parlament” - jelentette ki Antonescu.
Ugyanakkor azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Emil Boc kabinetjével kidolgozott egy alkotmánymódosításról szóló tervezetet és elküldte az államfőnek, miközben a parlamentben is alakult erre a célra egy szakbizottság. (realitatea)
Transindex.ro

2010. április 30.

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

2010. május 6.

Kormányt buktatna az ellenzék, az RMDSZ nem támogat bizalmatlansági indítványt
Miközben az RMDSZ cáfolta, hogy hajlandó lenne támogatni egy, a nemzeti liberálisok által benyújtandó bizalmatlansági indítványt, a szociáldemokraták közölték: ők már ki is dolgozták a saját bizalmatlansági indítványukat.
Bíznak magukban. Markó közölte: az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ hajlandó lenne megszavazni azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) készül benyújtani a kormány ellen, mivel megpróbál szépen kivonulni a kormányzásból – jelentette ki csütörtökön Horia Uioreanu, a PNL parlamenti képviselője. Markó Béla RMDSZ-elnök és Kelemen Hunor RMDSZ-es művelődési miniszter azonnal cáfolta az Uioreanu által mondottakat.
A PNL-képviselő délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártja még ebben a hónapban bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen,amelyhez számít a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a többi alakulat támogatására is. „Tárgyalunk egy bizalmatlansági indítványról, amelyet a PNL-n kívül valószínűleg zömmel a PSD képviselői támogatnak majd, de más pártok támogatása sem kizárt. Olyan pletykák terjengenek a parlamentben, hogy az RMDSZ megpróbál szépen kihátrálni a kormányból, így előfordulhat, hogy amennyiben benyújtjuk a bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ-es kollégák is támogatják majd” – mondta Uioreanu.
A politikus szerint ha az indítványt elfogadják, a Boc-kormánynak mennie kell. „Figyelnünk kell azonban arra is, mivel helyettesítjük. Ha Băsescu államfő ismét egy „ 69-ik Boc-kormány” típusú megoldást erőltet, azzal nem jutunk semmire. A megoldás egy erős parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormány” - szögezte le Uioreanu, arra utalva, hogy amikor tavaly ősszel az akkori ellenzék – amelynek az RMDSZ is tagja volt – megbuktatta Emil Boc kisebbségi kormányát, az államfő nem volt hajlandó elfogadni az ellenzék javaslatát, és ismét Bocot bízta meg kormányalakítással.
A bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségét még szerdán vetette fel Crin Antonescu PNL-elnök, aki szerint az államfő kötelessége, hogy menessze a kormányt, vagy találjon eszközt az államcsőd elkerülésére.
Markó Béla RMDSZ-elnök ugyanakkor leszögezte: a szövetség következetes marad abban a tekintetben, hogy kormánytagként nem támogat semmilyen, a koalíció megbuktatását célzó kezdeményezést, és úgy vélte, az indítványnak nincs esélye arra, hogy megszavazzák.
Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ ügyvezető elnöke szintén határozottan cáfolta, hogy az RMDSZ a PNL bizalmatlansági indítvány támogatására készülne. „Uioreanu képviselő úr álmodozik, az éhes disznó makkal álmodik” – minősítette a PNL-s politikus bejelentését. Leszögezte: föl sem merült egy bizalmatlansági indítvány aláírása vagy támogatása. „Ez csupán kísérlet arra, hogy szétrobbantsák a koalíciót. Uioreanu urat komolyabb embernek ismertem ennél” – közölte Kelemen.
Közben kiderült, hogy a PSD már jóval előrébb jár, mint a PNL: Lia Olguţa Vasilescu szociáldemokrata szenátor csütörtökön bejelentette, hogy pártja már ki is dolgozta egy bizalmatlansági indítvány szövegét, amelyet május 17-én terjesztenek be a parlamentben, „négy hónappal, három héttel és két nappal a kormány hivatalba lépése után” – utalt a két évvel ezelőtt a Cannes-i filmfesztiválon győztes román film címére. Kifejtette, a 40 oldalas indítványban többek között a közalkalmazottak egységes bérezésének következményeit, a munkanélküliségi ráta növekedését,a szociális összeomlást és a „csak a képzeletben létező válságellenes intézkedéseket” róják fel a kormánynak. Mindezt Varujan Vosganian, a PNL alelnöke úgy kommentálta, hogy álláspontja szerint az ellenzéknek közös tervezetet kellene benyújtania.
Mint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között amúgy koránt sem felhőtlen a viszony, az RMDSZ ugyanis sérelmezte, hogy koalíciós partnere az alsóház oktatási bizottságában megszavazta azt az ellenzéki indítványt, amelynek értelmében a készülő oktatási törvény sem teszi lehetővé, hogy az általános iskolákban és a gimnáziumokban magyarul oktassák Románia történelmét és földrajzát.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2010. május 6.

Rövidzárlat a koalícióban – Az RMDSZ szerint megszegték a pártközi megállapodást a demokrata-liberálisok
Rövidzárlatot okozott a kormánykoalícióban, hogy az oktatási törvény tegnapi szakbizottsági vitáján Cătălin Croitoru demokrata-liberális képviselő megszavazta az ellenzéki módosító indítványt. E szerint a nemzeti kisebbségi iskolákban ötödik osztálytól az állam nyelvén kellene tanítani Románia történelmét és földrajzát.
Az RMDSZ számára elfogadhatatlan kitétel a szenátusban is elakasztotta a munkálatokat, ugyanis Verestóy Attila RMDSZ-szenátor koalíciós egyeztetések szükségességére hivatkozva szünetet kért, majd az ülésvezető berekesztette a tanácskozást. Fekete András, a szövetség szenátusi frakcióvezetője a szünet után közölte: nem sikerült megállapodásra jutni a PDL-vel, a megbeszélések pedig a hétvégén is folytatódnak.
„Ez egy figyelmeztetés volt a koalíciós partner PD-L felé” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a képviselőház oktatási szakbizottságának tegnapi ülése után a szenátusban történtekről. A szövetségi elnök lapunknak úgy fogalmazott, „vagy tartja minden partner magát az egyezséghez, vagy az RMDSZ leállítja minden téren az együttműködést a demokrata-liberálisokkal”.
Mint hozzátette, a szövetség ígéretet kapott a PD-L-től, hogy a plénumban korrigálják a szakbizottsági „kisiklást”. „Aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Mindenesetre húszéves tapasztalatom van abban, hogy egy ilyen félreszavazás hogyan fajulhat el, hogyan kapnak aztán vérszemet egyre többen” – jegyezte meg Markó.
Az RMDSZ-elnök kérdésünkre elmondta, ezúttal alighanem elsimul a konfliktus a koalíciós felek között, ám később még bizonyosan lesznek hasonló feszültségek.
„Mi vagyunk a mérleg nyelve, nélkülünk nincs kormánytöbbség. De nem akarunk ezzel zsarolni, nem akarunk ezzel a helyzettel visszaélni, hiszen az ország nehéz helyzetben van” – szögezte le lapunknak a kormányfőhelyettes.
Mi történt a bizottságban?
A képviselőház oktatási szakbizottságában tegnap reggel kerültek sorra a kisebbségeket érintő paragrafusok. Előbb a 36-os cikkelyt vitatták meg, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek minden szinten joguk van anyanyelven tanulni, illetve oktatási tanintézményeket létrehozni. Kimondja: a kisebbségiek anyanyelvükön tanulhatnak, bentlakást, díjmentes iskolába szállítást igényelhetnek.
„Fogcsikorgatva bár, de ezt a paragrafust megszavazta a bizottság. Igaz, bekerült az a módosítás, hogy a fentiek az ő szempontjukból szórványvidéki román gyerekekre – itt elsősorban Kovászna és Hargita megyére gondoltak – is érvényesek” – árulta el lapunknak a részleteket Kötő József képviselő, a szakbizottság RMDSZ-es alelnöke. Mint hozzátette: a botrány a 37-es paragrafus első fejezetének tárgyalásakor robbant ki, ugyanis ez kimondja, hogy a kisebbségi diákok a román nyelven kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító indítványt tett, miszerint ötödik osztálytól Románia történelmét és földrajzát a kisebbségi diákoknak is az állam nyelvén kellene tanulniuk.
A 31 tagú testületben egyfős többséggel rendelkező PD-L–RMDSZ koalíció „rövidzárlata” miatt a javaslatot 16-14 arányban, egy tartózkodással megszavazták. „Mivel ez a pont az RMDSZ számára alapvető fontosságú volt, szünetet kértünk, és elindultak a koalíciós tanácskozások, amelynek eredményeképpen a PD-L megígérte: több, ehhez hasonló rövidzárlatra nem kell számítanunk” – ecsetelte Kötő.
Ellentmondások
Eközben a „félreszavazó” Cătălin Croitoru PD-L-s képviselőnek megmagyarázták kollégái, hogy miért fontos az anyanyelvi oktatás támogatása. A fejmosás eredményeként megszavazták a 37-es cikkely 5-ös pontját, amely kimondja, hogy a kisebbségi iskolák 1–12. osztályában Románia földrajzát és történelmét a diákok anyanyelvén kell oktatni.
„A két fejezet közti ellentmondást a plénum fel fogja oldani, ahol reméljük, a koalíció jól működik majd” – szögezte le. Hozzátette: a bizottság tegnapi ülésén a PNL és a PSD részéről nacionalista szónoklatok hangzottak el.
Adriana Săftoiu és Cristian Adomniţei liberális képviselők azzal a kéréssel fordultak Traian Băsescu államfőhöz, hogy írjon ki népszavazást azzal kapcsolatban, hogy Románia történelmét és földrajzát lehet-e más nyelven oktatni, mint az állam hivatalos nyelve. Cristian Adomniţei volt oktatásügyi miniszter szerint az RMDSZ által követelt cikkely „merénylet a román nyelv ellen”. „Minden csatározás ellenére eredményesen zárult a nap” – összegzett az ÚMSZ-nek Kötő.
Liberális elzárkózás
A PD-L két politikusa, Sever Voinescu képviselő és Cristian Preda EP-képviselő tegnap azt szorgalmazta, dolgozzák át a kormány „politikai támogatási képletét”. Voinescu azt javasolta, hogy vonják be a koalícióba a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is, ugyanis a jelenlegi kormánytöbbség „illékony” a független képviselők miatt.
Felvetésére azonnal reagált Crin Antonescu PNL-elnök, aki szerint „egészséges politikai többség” csak előre hozott választásokkal biztosítható. A liberálisok semmilyen formában nem hajlandók társulni a PDL-vel, mivel a PNL „megfertőződne”, ha belépne egy „kompromittált koalícióba”. A PNL szerint mielőbb előre hozott választásokat kellene tartani.
Parlamenti aritmetika: RMDSZ nélkül nincs kormány
RMDSZ nélkül, csupán a függetlenek és a kisebbségek frakciójának parlamenti támogatásával a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) nem tudna kormányozni – derül ki a törvényhozói testület mandátumainak jelenlegi eloszlásából. Eszerint a képviselőházban 127 PD-L-s, 22 RMDSZ-es, 17 független, 94 PSD-s, 53 PNL-s honatya ül, a kisebbségek frakciójának létszáma pedig 18.
A szenátusban PD-L 53, az RMDSZ 9, a függetlenek 10, a PSD 42, a PNL 21 politikussal rendelkezik. Így, ha az RMDSZ felmondaná a koalíciós szerződést és ellenzékbe vonulna, a PD-L a képviselőházban az összesen 331-ből 161, a szenátusban a 135-ből 63 szavazatra számíthatna.
(Cs. P. T.)
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. május 10.

Felelősségkeresés
Bátor lépésre szánta el magát Traian Băsescu államfő. Olyan intézkedéseket hirdetett meg a múlt héten, amelyeket Romániában még egyetlen politikusnak vagy pártnak sem volt bátorsága meghozni. A közalkalmazottak bérének 25 százalékkal, valamint a nyugdíjaknak és a munkanélküli segélynek 15 százalékkal való csökkentése mellett szól az a racionális érv, miszerint a gazdasági válság eddigi terheit kizárólag a magánszféra viselte. A döntés meghozatalában vélhetően nagy szava volt Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójának, aki éppen Băsescunak a csütörtök délutáni bejelentését megelőzve élesen bírálta a mindenkori kormányt hazug ígéretei és a közszféra megreformálásának hiánya miatt. Isărescu ugyanis korábban többször is leszögezte, hogy nem ért egyet az adóemeléssel, ami elsősorban a munkáltatókat, vagyis a magánszférát sújtaná. A vérbeli úriemberként közismert jegybank elnöke szokásától eltérően, kemény szavaktól sem ódzkodva pakolt ki az elmúlt évek hazug kormányzati politikájával.
A hazugságot az Iliescu-rezsim kezdte el a kilencvenes évek elején, amely a szocialista ipar összeomlása után utcára került hatalmas tömeg „eltüntetése” miatt a korengedményes nyugdíjazást bátorította, és ezzel évtizedekig felborította a dolgozók és a nyugdíjasok közötti arány egyensúlyát. Az elmúlt tíz évben valamennyi parlamenti párt azt a hazug illúziót adta el a választópolgároknak önös hatalmi céloktól vezéreltetve, hogy a nyugdíjakat gyors ütemben lehet növelni annak ellenére, hogy nyilvánvaló volt az aktív dolgozók és a nyugdíjasok száma közötti aránytalanság. Erre a nagy hazugságra mutatott rá Isăsrescu a múlt héten, aki szerint nem lehet folyamatosan a nyugdíjak kérdését előtérbe helyezni, miközben jelenleg összesen hatmillió személy kap öregségi járandóságot vagy valamilyen szociális segélyt, és csak körülbelül négy millió ember dolgozik. Az aránytalanságot csak növeli, hogy a valamivel több mint négy millió dolgozó közül 1,4 millió ember a közszférában fejti ki tevékenységét, ahol jelenleg magasabb az átlagbér, mint a magánszférában.
A hazug jelző annak kapcsán hagyta el Isărescu száját, hogy az elmúlt kormányok a nyilvánvaló lehetőségekhez képest folyamatosan magasabb bevételekkel tervezték meg a költségvetést. A Tăriceanu-kormánytól kezdve a Boc-kormányig a bruttó hazai termék (GDP) 37–39 százalékával számoltak a kabinetek, miközben a rendszerváltás óta Románia csak 28–32 százalékos GDP-arányos bevételi arányt volt képes teljesíteni, ami jóval az európai átlag alatt van.
Logikus magyarázata van annak, hogy 2000-től miért kerültek előtérbe a nyugdíjak. A kilencvenes években ugyanis a nyugdíjrendszer összeomlott, ezért az időseket érintette a legmostohábban az átmeneti időszak. 2000-től a folyamatos gazdasági növekedésnek köszönhetően már lehetőség nyílt a nyugdíjak emelésére, így a Ziarul Financiar című gazdasági napilap számítása szerint az akkor regisztrált nettó átlagnyugdíj értéke a nyolcszorosára nőtt az elmúlt tíz évben, miközben a nettó átlagbér és a tíz évvel ezelőtti GDP is csak a hatszorosára emelkedett. A kormányon lévők tudták azt is, hogy a nyugdíjasok a leghűségesebb és legmegbízhatóbb szavazók, ezért nagyon erős volt a csábítás arra, hogy a gazdasági lehetőségeket meghaladó mértékben emeljék a nyugdíjakat és a szociális kiadásokat. Egyértelmű, hogy 2006-tól az egész társadalom többet fogyasztott, mint amennyit termelt, és ezért most ki kell fizetni a cechet. 2009-ben a magánszektor törlesztett, ahol 25-50 százalékos bércsökkenések voltak, most a közszférán a sor.
Viszont felháborító a politikai vezetők magatartása, akik közül egyikük sem hajlandó vállalni a felelősséget a kialakult helyzetért. Traian Băsescunak nincs lelkiismeretfurdalása, derűsen beszél az állam „túlsúlyosságáról”, mintha nem az ő mandátuma alatt folytatódott volna a közalkalmazottak számának a növekedése, a nyugdíjak emelése, nem utolsósorban ne feledkezzünk meg arról sem, hogy maga az államfő is aláírta a pedagógusok bérének 50 százalékkal való emelését 2008-ban. Akkor vajon Băsescunak elsősorban nem magát kellene bírálnia, amikor azt mondja, hogy véget kell vetni a választási kampányokban hangzotatott hazugságoknak, a nép illúzióba ringatásának? Legutóbb ugyanis ő maga volt érdekelt a kampányban. A tavalyi esztendőt Băsescu miatt szalasztotta el a Boc-kormány, amely ha végezte volna a dolgát – a szociáldemokratákkal együtt, akiknek szintén fontosabbak voltak saját hatalmi érdekeik – akkor most nem a kisjövedelmű nyugdíjasokon és a közalkalmazottakon csattanna az ostor.
Noha az RMDSZ feladata nem elsősorban az ország pénzügyeinek a rendbe tétele, hiszen a szövetség soha nem irányított meghatározó gazdasági szaktárcákat, mégis megdöbbentő Markó Béla nyilatkozata. Az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy vállalják a megszorító intézkedéseket, viszont szerinte az RMDSZ nem felelős a kialakult helyzetért, hiszen szerinte elsősorban a nemzetközi gazdasági válság, valamint a PD-L-PSD nagykoalíció tavalyi tétlenkedése teszi kötelezővé a mostani spórlást. Egy olyan országban, mint Románia, ahol a felelősséget senki nem hajlandó vállalni, meglehetősen ártalmas az ilyen részigazságok hajtogatása, hiszen az RMDSZ-t senki nem akadályozta meg, hogy a 2005 óta kormányzati pozícióban eltöltött majdnem négy és fél év alatt akár egyszer határozottan felemelje a szavát a közszférában zajló préda, a felelőtlen nyugdíj- és béremelések ellen.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke sem hajlandó fikarcnyi önbírálatot gyakorolni, miközben egyértelmű, hogy a felelőtlen költekezés és az ország gazdasági hanyatlása a Tăriceanu-kormány utolsó időszakában kezdődött el. Beszédes, egyébként a Băsescu által tegnap közölt adat, miszerint 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben az állam összesen több mint 10 milliárd euró adósságot halmozott fel a költségvetési hiány fedezésére. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is kizárólag a jobboldali kormányzás csődjéről beszél, és a nyilatkozatában nyoma sincs az önbírálatnak. Márpedig a szociáldemokraták voltak a felelőtlen nyugdíjemelések egyik legfőbb szorgalmazói, hiszen a D.A. Szövetség 2007-ben bekövetkezett felbomlása után ellenzékből ők diktálták a tempót a nyugdíjemelés terén, a liberálisok politikai kiszolgáltatottságát kihasználva.
A politikai osztály önreflexiójának a teljes hiánya csökkenti a most meghirdetett megszorító intézkedésekbe vetett bizalmat. Az Emil Boc vezette kabinet hitelessége pedig már régóta a béka ülepe alatt van, hiszen a választások után sem sikerült véget vetni a közszférában zajló pazarlásnak. A megígért elbocsátások elmaradtak, az állami beruházások, valamint a legegyszerűbb használati tárgy beszerzése legalább tízszer többe kerül az államnak a valós piaci árhoz képest. Ez utóbbi tény egyértelműen mutatja, hogy Băsescu elveszítette pártjával együtt a korrupció ellen vívott háborúját.
Ismét a BNR kormányzóját idézve, Románia fordulóponthoz ért. Most a legészszerűbb megoldást a bérek és a nyugdíjak csökkentése jelenti, hogy Románia ne jusson Görögország sorsára, vagyis ne kerüljön az államcsőd szélére. De a fő okot ezzel még nem számoltuk fel, hiszen a jelenlegi helyzet kialakulásáért a nemzetközi gazdasági válságnál sokkal nagyobb mértékben felelős a mohó, tervezésre és önbírálatra képtelen vezető politikai elit, amely kivétel nélkül sorozatosan kudarcot vallott a hatékony államigazgatás megvalósítására tett próbálkozásaival.
Ebbe az ördögi körbe került bele Magyarország is, aminek következményeként megerősödtek az anyaországban a szintén illúziókat kínáló, elitellenes szélsőségesek. A hazai politikai elitnek ezért nem marad más lehetősége, minthogy vonalat húzzon, és felülvizsgálja a csődös államigazgatási és hatalomgyakorlási szokásait. Ellenkező esetben nekünk is fejünkre nőhetnek a szélsőségeseink.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

2010. május 12.

Megtorpant a kormány
Pénteken még módosulhat a megszorító intézkedéseket tartalmazó szándéklevél
„Akár újra is lehet tárgyalni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal” – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő azon a találkozón, amelyen a megszorító intézkedésekről egyeztettek a koalíciós pártok, a vállalkozói érdekszervezetek és szakszervezetek képviselői.
Nagyon felbosszanthatták Traian Băsescu államfőt azon a találkozón, ahol a koalíciós pártok, vállalkozói érdekszervezetek és szakszervezetek képviselői vettek részt, ugyanis – kiszivárogtatott információk szerint – háromszor is azzal fenyegetőzött, hogy otthagyja őket. A mintegy kétórás találkozó után látszólag beadta a derekát, ugyanis a teremből kijövet azt nyilatkozta, hogy „akár újra is lehet tárgyalni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal, de a lehető legrövidebb időn belül csökkenteni kell a költségeket”.
Az államfő engedett a szakszervezetek azon kérésének is, hogy az IMF-nek írt szándéklevelet vitassa meg a Gazdasági és Szociális Tanács (CES), és péntekre összehívta a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőiből álló konzultatív testületet.
Băsescu: a legjobb megoldást választottuk
Az államfő amúgy tegnap sajtótájékoztatón „győzködte” a közvéleményt arról, hogy az IMF-szándéklevélbe foglalt intézkedéscsomag a legjobb megoldást jelenti. „Mindenki tanácsokat ad, de ezeket nem támasztja alá számokkal” – háborgott az államfő, hangsúlyozva, hogy ezek a „dilettánsok” félrevezetik a lakosságot.
Băsescu szerint a költségvetési hiány további csökkentése érdekében fel kell számolni az adócsalást és növelni kell az adózók számát. „Országon belüli megoldásokat kell keresnünk a problémáinkra, ugyanis a kölcsönök halmozása nem jelent megoldást hosszú távon. Az IMF nem üdvhadsereg, nem ad ajándékokat” – szögezte le az államfő.
Pénteken összeül a CES
„Nem tartom kizártnak, hogy az IMF-küldöttségnek vissza kell térnie Romániába, ugyanis amennyiben közös nevezőre jutunk a kormánnyal, az átfogalmazott levelet kötelező velük is újraegyeztetni” – fogalmazott Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. Szerinte a szándéklevél egyik leghelytelenebb megfogalmazása az, hogy a bérek individuális csökkentésével számol az egységes béralap 25 százalékos csökkentése helyett.
„Az élelmiszerjegyek problémája is megvitatásra vár még, hiszen tervezett megadóztatásuk komolyan érinti a gazdasági rendszert” – mondta Hossu. Korábban több mérvadó szakszervezeti tömörülés jelezte, hogy nem vesz részt a CES tanácskozásain, de a tegnapi bejelentés hatására például Marius Petcu, a Sanitas szakszervezet vezetője kijelentette: „kötelességünknek érezzük hozzájárulni az ország gazdasági helyzetének helyreállításához, és ezért pénteken mi is részt veszünk a CES-ülésen”.
A munkáltatók elégedettek
A tárgyalást követően, Ioan Cezar Corâci, a Romániai Gyáriparosok Egyesületének (UGIR) elnöke felháborodottan mondta el a sajtónak, az IMF azonkívül, hogy azonnali, gyors eredményeket vár el Romániától, nem adott esélyt az országnak arra, hogy megtalálja a megfelelő megoldást. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a munkáltatók szempontjából előnyösebb a bér- és nyugdíjcsökkentés, mint az alternatívaként felmerülő adóemelés.
Követik a görög példát?
Míg a politikusok és szakszervezeti vezetők viaskodtak egymással, a főváros utcáin és a fontosabb állami intézmények előtt több mint négyezer állami alkalmazott tiltakozott az IMF-nek írt szándéklevélben felsorolt intézkedések ellen. A tanügyben és a mezőgazdasági szférában dolgozók a kormány és a parlament épületét „vették célba”, a diákok – hétfői ígéretükhöz hűen – ismét az oktatásügyi minisztérium előtt skandáltak az új tanügyi törvény ellen.
„A hétvégék kivételével két hétig itt fogunk állni” – nyilatkozta Liviu Marian Pop, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) főtitkára. A mezőgazdaságban dolgozók, a még tavalyról elmaradt fizetéskiegészítő támogatásaikat kérték számon a kormánytól, illetve a gázolaj jövedéki adójának csökkentését is sürgették, azzal fenyegetőzve, hogy legközelebb traktorokkal érkeznek az állami hivatalok elé.
A tiltakozók élén álló Nicolae Ştefan, az Agrostar Szövetség elnöke a helyszínen kijelentette, Emil Boc miniszterelnököt arra fogja felkérni, hogy a földművelésügyi minisztérium teljes vezetőségét bocsássa el, hiszen öt hónap alatt nem voltak képesek egy egyértelmű politika kidolgozására, amely e szakterületet „kihúzná a csávából”.
A tegnapi tüntetések Bogdan Hossu szerint csupán ízelítői voltak annak, ami ezután következik, ugyanis mától megközelítőleg negyvenezer állami alkalmazott vonul utcára tiltakozni, s ha kell, „a görögországi lázadásokhoz hasonló megmozdulásoktól, a bukaresti Victoria tér blokkolásától” sem riadnak vissza
Héttagú kabinetet kérnek
Az ellenzéki pártok testületileg távol maradtak a tegnapi tanácskozástól, ugyanis szerintük a 25 százalékos bércsökkentést, valamint a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos megkurtítását magában foglaló intézkedéscsomag csődbe viszi az országot. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke „társadalmi genocídiumnak” nevezte a kormány csomagját, és kijelentette, hogy készek csatlakozni a szakszervezetek tiltakozó akcióihoz.
A PNL vezetősége azt javasolta a kabinetnek, hogy jelentősen csökkentse létszámát, úgy, hogy összesen csak hét minisztere maradjon a kormánynak. A liberálisok ezen kívül a parlament, az elnöki hivatal és a titkosszolgálatok működési költségeinek drasztikus csökkentését is javasolták.
Üzenet az RMDSZ-nek
Crin Antonescu liberális elnök ismét megpróbált az RMDSZ „lelkére beszélni”, hogy a kormánykoalíció „egyetlen komoly és hiteles alakulataként” hagyja ott a PD-L-t ugyanis a továbbiakban nincs semmi mentsége arra, hogy kiszolgálja Traian Băsescu államfőt és Emil Boc miniszterelnököt.
Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. május 17.

Kitartani vagy kihátrálni?
A jelenlegi helyzetben a döntés felelőssége megkövetelné a kollektív bölcsesség invokációját.
Rendszerint akkor jutott nehéz helyzetbe az RMDSZ, amikor konfliktusba került egymással a szervezet párt- és érdekvédelmi jellege. Eddig mindahányszor ez utóbbi győzött, ami pragmatikus érvekkel igazolható, ám a politikai következetlenség nem védhető, és az ebből származó veszteséget nem lehetett elkerülni. Legutóbb erre tavaly decemberben került sor.
Akkor a kisebbségvédelmi érdek azt diktálta, hogy a szövetség lépjen be a kormányba, folytatódjanak az olyan nemzetiségi programok, mint a régiófelosztás, a kulturális autonómiát is szabályozó kisebbségi törvény, a korlátozásoktól mentes oktatási törvény stb. Ugyanezt az érdeket szolgálta a magyar tisztségviselők visszakerülése is a helyi és központi közigazgatási tisztségekbe, akik ezáltal befolyást tudnak gyakorolni az erőforrások arányos (vagy bár az eddigieknél arányosabb) elosztására.
Ezzel szemben a politikai érdek akkor az lett volna, hogy a Szövetség biztosítsa a parlamenti többséget annak az ellenzéknek, amelyik szembeszegül a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását és a demokratikus intézményeket az utóbbi húsz évben érő legerősebb támadással. A kormányzati részvétellel az RMDSZ – pillanatnyilag megőrízve néhány nemzetiségi hídfőállást – valójában segédkezet nyújtott nemcsak a kisebbségi, de az általános emberi jogok már középtávon esedékes megsértéséhez.
Ennek ma azért van jelentősége, mert amikor az egész Európában példa nélküli szigorúságú megszorító intézkedések nyomán a lakossági bizalomvesztés a kormánypártokat egyenlő mértékben éri, fel kell tenni a kérdést, hogy érdemes-e kockára tenni a szövetség támogatottságát olyan kormányzati hibákért, amelyeket nem az RMDSZ követett el (hiszen a 2009-es nagy választási eladósítás idején nem volt kormányon és nem tehető felelőssé a takarékossági intézkedések halogatásáért), ráadásul olyan körülmények között amikor a fent említett nemzetiségi programok késlekednek (kisebbségi törvény elfogadása, régiófelosztás) vagy folyamatos támadásoknak vannak kitéve (tanügyi törvény).
A kérdés nehéz, mindkét döntésnek jelentős hátrányai vannak. Elvi, politikai szempontból könnyen indokolható lenne a kilépés a kormánykoalícióból (a vezető kormánypárt antidemokratikus intézkedései, alkotmánymódosítási elképzelései, az a jogos szempont, hogy viselje egyedül egy szakmailag alapvetően elhibázott gazdaságpolitika következményeit). Gyakorlati haszna azonban egy ilyen gesztusnak csekély lenne. A baj már megtörtént, az RMDSZ kilépése sem segítene a bér- és nyugdíjcsökkentéseken.
Ha pedig a Szövetség csatlakozna az ellenzék által meghirdetett bizalmatlansági indítványhoz, és történetesen ismét megbukna a Boc-kormány, akkor a következő Boc (Udrea, Negoiţă, Croitoru, nem kívánt törlendő)-kormányt a parlament úgyis megszavazná (elkerülendő az előrehozott választásokat), s az ezzel járó presztízsveszteség nagyobb lenne, mint a remélt politikai haszon.
A kitartás az intézkedések és a Băsescu-Boc kormány mellett pedig beigazolhatná Crin Antonescu figyelmeztetését: „az RMDSZ-nek, a kormányoldal egyetlen komoly és hiteles alakulatának, immár nincs mentsége bűnrészességére a jelenlegi kormánnyal”. A harmadik út, amit Presser Gábor után úgy jellemezhetnénk, hogy „benn is vagyok, kinn is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok” szintén nem lehet célravezető. Nem hiteles az a kormánypárt, amelyik bírálja saját döntéseit, miközben megszavazza azokat. (Ez a mutatvány csak egy olyan kommunikációs zseninek sikerült, amilyen Traian Băsescu, a Tăriceanu-kormány idején, de neki sem tökéletesen – és hát az ő státusa más volt.)
Az RMDSZ-hez ugyanakkor méltatlan lenne az ilyen következetlen magatartás. Azt hiszem, a jelenlegi helyzetben a döntés felelőssége megkövetelné a kollektív bölcsesség invokációját. Ha rendkívüli kongresszust talán nem is, de a Szövetségi Képviselők Tanácsát mindenképpen össze kellene hívni. Ezzel az RMDSZ a demokrácia szabályai szerint döntene egy a jövője szempontjából fontos elvi és gyakorlati politikai kérdésben.
Székely Ervin
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. május 26.

Leszázalékolt Románia
Elfogadták az IMF-szándéklevelet, a bér- és nyugdíjcsökkentő törvényeket
Jóváhagyta tegnap a kormány a korábban kilátásba helyezett megszorításokat. Csak két engedmény került a Valutaalapnak küldendő szándéklevélbe: 600 lej alá nem csökkenhetnek a bérek és 350 lej alá a nyugdíjak. Enyhítettek a kismamákat sújtó intézkedéseken is, a gyermeknevelési segélyt a tervezett 25 százalék helyett csak 15 százalékkal faragják le.
Két engedményt épített be a kormány a tegnap elfogadott megszorító intézkedéscsomagba: a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésétől és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásától a 600 lejes minimálbérrel és a 350 lejes minimálnyugdíjjal rendelkezők megmenekülnek. A koalíciós pártok vezetőinek döntését ismertető Emil Boc kormányfő azonban hozzátette: a minimálbérben részesülő személyek valós szociális helyzetét alaposan újravizsgálják, hiszen – mint mondta – sokan visszaéltek ezzel a juttatással.
Két törvény születik
A miniszterelnök megerősítette, a kormány a parlamenti vitát megkerülő, úgynevezett felelősségvállalási eljárással terjeszt a parlament elé két törvénytervezetet. Hozzátette: előbb a szakszervezeteket és a munkáltatókat is magába foglaló Gazdasági és Szociális Tanács (CES) elé kerül a két jogszabálytervezet, amely várhatóan holnap ül össze.
A kormányfő közölte, az egyik törvény a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez szükséges módosításokat tartalmazza, a másik pedig a nyugdíjrendszert szabályozza. Ez utóbbi tervezet szerint a kiemelt nyugdíjakat újraszámolják annak az elvnek az alapján, hogy mindenki akkora öregségi járandóságot kap, amennyivel hozzájárult a munkaszolgálati idő alatt a nyugdíjalaphoz.
Emil Boc közölte, hogy a megszorító intézkedések végrehajtása esetében is az idei államháztartási hiány eléri a bruttó hazai termék 6,8 százalékát, ami 8,8 milliárd eurót jelent. A kormánynak 2,5 milliárd eurót kell idén megtakarítania, hogy teljesítse az IMF-fel közösen meghatározott hiánycélt.
„Az RMDSZ határozottan azon az állásponton volt, hogy a minimálnyugdíjhoz nem szabad hozzányúlni, és a kisnyugdíjasokat meg kell védeni a megszorítások következményeitől. Biztosítani kell a szociális védelmet mindazoknak, akik ezen intézkedések következtében elfogadhatatlan helyzetbe kerülnének. A 15 százalékos megvonásnak nem szabad érintenie a minimálnyugdíjjal rendelkezőket” – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
A gazdasági válságkezelő csomag véglegesítését célzó tárgyaláson a kormánykoalíció tagjai egyúttal megállapodtak, hogy a megszorítások alól kivonják a szociális juttatások nagy részét is, így a gyermekpénz vagy a különböző gyermeknevelési juttatások egyáltalán nem fognak csökkenni. Sikerült megegyezni abban is, hogy a jelenlegi fizetés- és nyugdíjcsökkentések 2010. december 31-ig lesznek érvényben, vagyis a kormány határidőt állapít meg. Ugyanakkor viszont nem talált meghallgatásra az RMDSZ-nek az a kérése, hogy a 600 lejnél kisebb nyugdíjak ne csökkenjenek.
Gazdaságösztönzés is lesz
A megszorító intézkedésekkel párhuzamosan gazdaságösztönző rendelkezéseket tartalmazó csomagot dolgoznak ki. Ennek egyik legfontosabb pontja a körbetartozások csökkentése lesz, az állam egymilliárd eurós összeget különít el az állami beruházások keretében elvégzett és kiszámlázott munkálatok kifizetésére. A csomag másik fontos eleme az uniós programokra vonatkozik: az állam garantálja az önrész előteremtéséhez szükséges hiteleket az európai pályázatok esetében.
Együtt bizalmatlankodnak?
„Jövő héten Románia úgynevezett miniszterelnöke a parlament előtt felelősséget vállal azokért a társadalmi szempontból kriminális intézkedésekért, amelyek közel kilencmillió embert érintenek” – fejtette ki tegnap Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Hozzátette, ezekre a szükségtelen intézkedésekre egyetlen lehetséges választ adhat az ellenzék, éspedig a bizalmatlansági indítvány benyújtását és megszavazását.
Szerinte erre azért van szükség, mert a bizalmatlansági megszavazása esetében megbukik a kormány, és vele „buknak” megszorító intézkedései is. A liberális elnök ismételten nem mulasztotta el megróni a PSD-t azért, hogy nem konzultált a dokumentum szövegéről. Antonescu beismerte, hogy kevés esélyt lát arra, hogy az ellenzéki indítványt megszavazzák a parlamentben, és szerinte pár hónap múlva a kormány adóemelést fog végrehajtani.
Csak részeg elnök emelne minimálnyugdíjat?
Crin Antonescu nem hagyta szó nélkül Traian Băsescu egy nappal korábbi nyilatkozatát sem, amikor az államfő egy zárt ajtók mögött zajló beszélgetésen viccesen megjegyezte, valószínűleg ittas állapotban volt, amikor 500 lejes minimálnyugdíjat ígért. A PNL-elnök szerint egy ilyen kijelentésért egy civilizált ország elnöke azonnal beadta volna lemondását. „Egy államfő nem engedheti meg magának, hogy olyan dolgokkal viccelődjön, amelyektől emberek millióinak élete függ” – summázott Crin Antonescu.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. május 28.

Ellenzéki fellépés Boc és Băsescu ellen
Bűnvádi eljárás elindítását kezdeményezik a liberálisok Emil Boc kormányfő ellen – jelentette ki Varujan Vosganian, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke. Elmondása szerint ennek oka, hogy a miniszterelnök mai napig nem juttatta el a parlament gazdasági bizottságához a 2009. január 1-jétől eszközölt befektetések listáját. Vosganian közölte: kérésüket még múlt hónapban elküldték a kormánynak, de azóta sem kaptak választ rá. A PNL alelnöke felhívta a figyelmet, hogy a törvényes előírások szerint mindez bűncselekménynek minősül, s hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés róható ki ilyen esetben.
A PNL elnöke, Crin Antonescu kijelentette: Traian Băsescu államfő lemondása fontos lépést jelentene a válsághelyzetből való kilábalást illetően. A politikus szerint Băsescu ismételten bebizonyította, hogy „saját politikai érdekcsoportjának” az államfője, s bármit képes megtenni a hozzá közel álló klientúra érdekében. Ugyanakkor Antonescu elfogadhatatlannak tartja az ország elnökének azon kijelentését, miszerint az alkohol hatása alatt volt, amikor a minimálnyugdíj garantálását hangoztatta.
Közben a szociáldemokraták is támadásba lendültek: Victor Ponta, a párt elnöke azt nyilatkozta, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a Boc-kabinet ellen a parlamenti felelősségvállalás után. A PSD elnöke azt is közölte, hogy egyetlen párttal sem fog egyezkedni az indítvány megszavazása érdekében. Ponta szerint a liberálisok és a konzervatívok egészen bizonyosan támogatni fogják majd az indítványt, de rajtuk kívül több más honatya is színt fog vallani, kezdve a független és RMDSZ-es képviselőktől egészen a PD-L-és politikusokig. Úgy vélte: a honatyák közül nagyon sokan szégyellik magukat választóik előtt, és dönteniük kell arról, hogy a jövőben a Boc-kabinet érdekeit képviselik-e, vagy azokét, akik szavazatukkal támogatták őket.
Szabadság (Kolozsvár)

2010. június 7.

Mindent feltesznek a megszorításokra
Ma délután vállal felelősséget a kormány a parlamentben a megszorító intézkedéseket tartalmazó két törvénytervezetért, amelyek egyebek között a bér- és a nyugdíjcsökkentést tartalmazzák. Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök fő feladata tegnap az volt, hogy összezárásra kényszerítse a legerősebb kormánypártot, amelynek honatyáit tegnap tanácskozásra hívták a Snagov-i Palotába.
A tegnap este, lapzártakor még zajló ülésen névtelenül nyilatkozó politikai források szerint az államfő azzal fenyegette meg a Demokrata Liberális Párt (PD-L) honatyáit, hogy amennyiben nem támogatják a kormány megszorító intézkedéseit, a PD-L-nek ellenzékbe kell vonulnia. Băsescu azért kényszerült az ellenzékbe kerülés rémével ijesztgetni az őt támogató politikai erő 179 honatyáját – akik valamennyien meghívottak voltak a tegnap esti találkozóra –, mert az elmúlt napokban egyre több demokrata párti politikus emelte fel szavát a kemény megszorítások ellen, amelyek még a Nemzetközi Valutaalap vezetőinek is túl szigorúaknak tűntek.
Emil Boc kormányfő délután négy órakor a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében tervezett intézkedéseket tartalmazó jogszabály-tervezetet mutatja be a parlamentben, öt órától pedig a második tervezetet, amely a nyugdíjcsökkentést szabályozza. A kormánypárti és az ellenzéki törvényhozók pénteken este nyolc óráig nyújthattak be módosító javaslatokat, a kormánynak pedig ma délig kell megvizsgálnia, és döntenie, hogy elfogadja-e ezek egy részét vagy sem.
A képviselők és szenátorok összesen 43 módosító javaslatot terjesztettek a kormány elé, amelyek közül 25 a költségvetés egyensúlyának a megőrzésére irányuló tervezetre, 18 pedig a nyugdíjak szabályozásáról szóló törvényre vonatkozik. A demokrata párti képviselők és szenátorok például 15 módosítást javasoltak a 25 százalékos bércsökkentést is tartalmazó tervezethez, a liberálisok csak hatot, az RMDSZ pedig négyet. A nyugdíjak újraszámolását előíró tervezethez a liberálisok tizenkét, a demokraták négy módosító javaslatot terjesztettek be.
A módosító indítványok között például olyanok szerepelnek, hogy a tanárokra ne legyen érvényes a bércsökkentés. A kabinet ma délelőtt ismét ülésezik a módosító indítványok megvitatása végett, de kicsi a valószínűsége annak, hogy a kormány a megszorítások lényegi elemeit módosítja. Emil Boc miniszterelnök korábban leszögezte, hogy az intézkedéscsomag főbb pontjai nem képezhetik alku tárgyát, így a bér- és a nyugdíjcsökkentésről sem mondhatnak le.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetlen módosító indítványt sem nyújtott be, ők korábban bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek a parlamentbe a kormány ellen, ami Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke szerint jövő kedden készül el. Ez azt jelenti, hogy a parlament várhatóan a jövő hét közepén szavaz a kormány valamint a megszorítási csomag sorsáról.
Az RMDSZ vezető politikusai ismét leszögezték a hétvégén, hogy a szövetség nem fogja megszavazni a bizalmatlansági indítványt. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a magyar képviselők és szenátorok nem fognak olyan bizalmatlansági indítványt megszavazni, amely az RMDSZ-t is magában foglaló kormány ellen irányul. A múlt héten bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke is ugyanezt az álláspontot hangoztatta.
– A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kész vállalni egyedül a kormányzás felelősségét – jelentette ki Crin Antonescu liberális pártelnök, aki ugyanakkor azt is elmondta, hogy legfőbb politikai célja nem az, hogy pártja kormányra kerüljön, vagy hogy ő legyen a miniszterelnök. – Nehéz időszak a mostani, de ha alkalmunk nyílik arra, hogy alkalmazzuk az általunk meghirdetett válságkezelő programot, akkor nem hátrálunk meg – mondta Antonescu. A politikus bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy vállalja a felelősséget a demokrata párttal együtt a megszorító intézkedéscsomagért. Antonescu értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ szótlanul tűri a PD-L-nek azt az álláspontját, miszerint a Tăriceanu-kormány felelős elsősorban a kialakult gazdasági helyzetért, miközben a magyar szervezet is tagja volt a liberális kormánynak. Antonescu megismételte, hogy a PNL továbbra sem támogatja, hogy a kisebbségek anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát.
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 421-422




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék