udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 93 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-93

Névmutató: Razvan, Mihai

2015. június 30.

Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök vezeti a Külügyi Hírszerző Szolgálatot
Megszavazta a parlament kedden Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnök, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora kinevezését a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) élére.
A jobbközép Klaus Iohannis államfő így fontos politikai csatát nyert azáltal, hogy sikerült jelöltje mellé parlamenti többséget szerveznie, miközben Victor Ponta kormányfő Szociáldemokrata Pártja (PSD) ellenezte az egykori jobboldali miniszterelnök kinevezését a SIE igazgatói tisztségébe.
A PSD és szabadelvű koalíciós partnere, az ALDE törvényhozói nem voltak jelen a szavazáson: így próbálták elérni, hogy a parlament határozatképtelen legyen. Az ellenzéki oldalnak Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő – aki gyógykezelése idején helyettesíti Pontát – és pártja, a koalícióban részt vevő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) segített a kémfőnök megszavazásában.
A kétkamarás román parlament együttes ülése 278 törvényhozó jelenlétében határozatképes: a kémfőnökről rendezett voksolás idején 289 képviselő és szenátor volt jelen. Magához a kinevezéshez egyébként a jelenlévők egyszerű többsége is elegendő volt. Ungureanunak 278 törvényhozó szavazott bizalmat. Korábban is megtörtént, hogy a PSD körüli koalíció által irányított bukaresti törvényhozásban megszavazzák a jobbközép államfő valamely javaslatát. Először fordult viszont elő, hogy ez a szociáldemokrata frakció akarata ellenére történt.
Az, hogy Iohannisnak sikerült a parlament több mint felét a maga oldalára állítania, azt jelzi: a PNL körül is kialakulhat egy kormánytöbbség, amennyiben a korrupciógyanúba keveredett Victor Ponta – a rá nehezedő nyomásnak engedve – lemondana kormányfői tisztségéről.
A mérleg nyelvét képező UNPR elnöke, Gabriel Oprea egyértelművé tette, az UNPR voksa nem Ungureanunak szólt, minden nemzetbiztonsági kérdésben támogatják az államfőt. Oprea ugyanakkor azt állítja: pártja nem akarja megbuktatni Pontát, továbbra is megbízható tagja marad a PSD körüli kormánykoalíciónak, amíg azt Victor Ponta vezeti.
A parlament határozatképességéhez valamennyi ellenzéki frakciónak, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is mozgósítani kellett törvényhozóit.
Miután a PSD képviselőházi frakcióvezetője ironikusan megjegyezte, hogy Kelemen Hunor Budapestről érkezett megszavazni Ungureanut, aki (külügyminiszteri ténykedése idején) szerinte „Magyarországnak ajándékozta" a Gozsdu-örökséget, az RMDSZ elnöke (Ungureanura utalva) azzal vágott vissza: a „Holdról is szívesen eljön" olyan emberekért, akik betartják az adott szavukat.
Az Ungureanu-kabinetet, amelyben az RMDSZ is részt vett, 2012-ben a szociálliberális ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg, azt kifogásolva, hogy a kormány a marosvásárhelyi magyar orvosképzésnek kari önállóságot biztosító határozatot hozott.
A SIE igazgatójává kinevezett Mihai Razvan Ungureanu letette a hivatali esküt a parlament előtt.
Romániában kedden véget ért a parlament tavaszi ülésszaka: az őszi ülésszak szeptemberben kezdődik. MTI
Erdély.ma

2016. szeptember 27.

Lemondott a kémszolgálat vezetője
Lemondott hivataláról hétfőn Mihai Razvan Ungureanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója, aki tavaly júniusban kezdte meg második mandátumát a kémszolgálat élén.
Az elnöki hivatal szóvivője közölte: Klaus Johannis államfő elfogadta Ungureanu lemondását, a szolgálat ideiglenes vezetését pedig helyettesére, Silviu Predoiu tábornokra bízta.
Ungureanu távozásának oka egyelőre nem ismert. A hírtelevíziók szerint lemondása összefügghet azzal, hogy a SIE tavasszal nyilvános pengeváltásba keveredett Laura Codruta Kövesivel, a korrupcióellenes ügyészség vezetőjével. A főügyész a közéleti szereplőket is érintő panamai offshore-botrány idején egy interjúban arra panaszkodott, hogy a SIE – a többi titkos- szolgálattal ellentétben – nem segíti a vádhatóság munkáját, az utóbbi években a DNA egyetlen jelentést sem kapott a SIE-től.
Miután a kémszolgálat csípős hangvételű közleményben úgy válaszolt, hogy a SIE nem kémked román állampolgárok után, mint annak idején a Securitate, Klaus Johannis államfő hivatalába kérette a két intézményvezetőt és véget vetett a nyilvánosság előtt zajló vitának.
Az elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy Ungureanut politikai ambíciói vezérelték a lemondásban, és indulni akar a decemberi parlamenti választásokon. Volt pártja, a PNL társelnöke, Alina Gorghiu azonban cáfolta, hogy erről egyeztetett volna a SIE igazgatójával, hozzátéve: nem is ért egyet azzal, hogy egy titkosszolgálati vezető távozása után azonnal politikai szerepet vállaljon.
Abban azonban a megszólaltatott elemzők egyetértettek, hogy az utóbbi időben elhidegült a viszony Klaus Johannis államfő és a SIE igazgatója között, és csak idő kérdése volt, hogy Ungureanu távozzon a kémszolgálat éléről.
Ungureanu először 2007-2012 között vezette a SIE-t, korábban (2004-2007) Románia külügyminisztere, 2012-ben pedig néhány hónapig az ország miniszterelnöke volt. 2015 júniusában az államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora volt, amikor a parlament másodszor is megszavazta kinevezését a SIE élére.
A titkosszolgálatok élére az államfő jelöl vezetőt, kinevezését pedig a parlamentnek kell megszavaznia.
Népújság (Marosvásárhely)

2017. június 28.

Sorin Grindeanu a hetedik kormányfő, aki nem tudta kitölteni mandátumát
Sorin Grindeanu kormánya 1989 után a hetedik bukaresti kabinet volt, amelynek mandátuma kitöltése előtt távoznia kellett.
Az 1989-es, decemberi események utáni első kormányt Petre Roman vezette. Az akkori választásokon a Nemzeti Megmentési Front elsöprő győzelmet aratott. A miniszterelnök 1990 június 28-án tette le hivatalis esküjét, nem sokkal a június 13-15-i bányászjárást követően – amiért most, huszonhét év után, a kormányfőnek a bíróság előtt kell felelnie. Petre Roman kormányának 1991 október 16-án kellett lemondania, ugyancsak egy bányászjárást követően. A Miron Cozma által vezetett bányászok ekkor behatoltak a parlamentbe, amikor is az igen törékeny romániai demokráciát Ion Ratiunak sikerült megmentenie, aki a szónoki emelvényről lecsillapította a bányászokat.
Petre Roman helyét Theodor Stolojan vette át, aki az 1992. évi választásokig vezette a kabinetet. Feltétele egyébként éppen az volt, hogy kormánya csupán a választásokat készíti elő.
Az 1999-es „minta”
A szociáldemokraták uralmát a Demokratikus Konvenció törte meg, amelynek 1996-ban sikerült megnyernie a parlamenti választásokat. A miniszterelnök ekkor Victor Ciorbea lett, aki ekkor még csak a bukarestieket csalta meg: Miután ugyanis korábban megválasztották a főváros főpolgármesterének, ünnepélyes ígéretet tett rá, hogy kitölti mandátumát. Victor Ciorbea 1996. december 12-én tette le esküjét.
Kormányfői tisztségének végül is a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt valamint a Petre Roman által vezetett Nemzeti Megmentési Front közötti viták vetettek véget, főleg Traian Basescu agresszív támadásai a miniszterelnök ellen.
Parlamenti többségének megőrzése érdekében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokratikus Konvenció kormánykoalíciója úgy döntött, hogy megvonja Victor Ciorbea mandátumát. Gabriel Dejeu rövid ideig tartó kormányfőségét követően végül is a tisztséget a Petre Romanhoz közelálló Radu Vasile vette át 1998-ban.
Igaz, Radu Vasile sem tölthette ki teljes mandátumát, neki is idő előtt távoznia kellett a kormány éléről. 1999-ben ugyanis sor került az újabb bányászjárásra. A Nagy-Románia Párt és Corneliu Vadim Tudor, egyéb szélsőséges erők által támogatott bányászokkal a csendőrség szabályos csatákat vívott, amelyek során előtt megkötötték a Miron Cozma és Radu Vasile által aláírt, elhíresült „Coziai békét”. A bányászjárás az Olt megyei Stoenesti összecsapással ért véget, ahol a Constantin Dudu Ionescu által vezetett rendfenntartó erők vérbe fojtották a bányászmegmozdulást.
Akkor – akárcsak most – valamennyi parasztpárti ás liberális tárcavezető benyújtotta lemondását, amelyet nem a kormány, hanem egyenesen az államelnöki palotához terjesztette be, ezzel kierőszakolva a teljes kormány bukását.
A lemondások benyújtását követően Radu Vasile maga is „alkotmányellenes, antidemokratikus államcsínyről, minden törvényes alapot mellőző önkényességről” beszélt. Néhány óra múlva Emil Constntienscu államfő a tévében bejelentette, hogy visszavonta Radu Vasile kormányfői mandátumát, helyébe Alexandru Athanasiut nevezte ki ideiglenes miniszterelnökként.
Radu Vasile azonban nem volt hajlandó lemondani mandátumáról, maga mellett tudva Ion Iliescu Társadalmi Demokrácia Pártjának támogatását. December 17-én azonban a kormányfő meggondolta magát és távozott a tisztségből, nem sokkal később pedig kizárták a parasztpártól.
Boc, a kétszer bukott kormányfő 
Alexandru Athanasiu kilenc napig töltötte be az ideiglenes kormányfői tisztséget, helyét a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isarescu vette át, aki – akárcsak Theodor Stolojan – maga is csak a választások megszervezésére vállalkozott, méghozzá azzal a feltétellel, hogy fenntartják helyét a központi jegybank élén.
Miután a Demokrata Párt 2008-ban megnyerte a választásokat, a kormány élére Kolozsvár polgármestere, Emil Boc került, aki Victor Ciorbeához hasonlóan maga is becsapta kolozsvári választóit. Traian Basescu államfő a kormány parlamenti többségét „erkölcstelen megoldással”, Dan Voiculescu pártjának bevonásával biztosította.
Emil Boc volt egyébként az első miniszterelnök, akit bizalmatlansági indítvánnyal távolítottak el tisztségéből. A bizalmatlansági indítványt 2009. október 13-án fogadta el a parlament, azt követően, hogy a szociáldemokrata miniszterek távoztak a kabinetből.
A parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokrata és nemzeti liberális kormánykoalíció Klaus Johannist nevezte volna ki miniszterelnöknek, ám a javaslat Traian Băsescu ellenszegülése miatt meghiúsult. Az államfő attól sem riadt vissza, hogy a parlament feloszlatásával zsarolja meg a honatyákat.
Miután Traian Băsescu másodjára is megnyerte a parlamenti választásokat, 2009. december 23-án ismét Emil Bocot nevezték ki miniszterelnöknek. Emil Boc azonban nem volt szerencsés miniszterelnök. Újabb mandátuma során is heves tüntetések voltak, így 2012. januárjában lemondásra kényszerült, vele együtt távozott a kormány is. 
Hetvennyolc nap
Három napon át Cătălin Predoiu volt az ideiglenes kormányfő, aki Mihai Razvan Ungureanunak adta át a helyét. Az új miniszterelnök azonban nem egészen három hónapig töltötte be a tisztséget.
Mihai Răzvan Ungureanu 2012 január 9-e és 2012. május 7-e között volt kormányfő. Nem kis meglepetésre ugyanis őt nevezte ki Traian Basescu államfő és bízta meg kormányalakítással. Az új kormányfő Emil Boc kormányzása alatt a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója volt. Alig három hónappal később azonban a Szociáldemokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló Szociálliberális Szövetség, az Országos Szövetség Románia Haladásáért támogatásával, sikerrel nyújtott be bizalmatlansági indítvány a kormány ellen.
Kormánybuktató baleset
Ezt követően Victor Ponta vette át a kormány irányítását. Viszonylag zökkenőmentesen vezette az országot 2012 végéig, amikor a választásokat jelentős fölénnyel a Szociálliberális Szövetség nyerte meg. Ekkor ismét Victor Ponta került a kormány élére, annak ellenére, hogy Traian Băsescu államfő több alkalommal is kijelentette, nem nevesíti a tisztségre a politikust. A szociál-liberálisok azonban olyan fölénnyel nyerték meg a választásokat, hogy Traian Băsescunak nem volt mit tennie, így az újabb Ponta-kormányt 2012. december 21-én iktatták be.
A Szociálliberális Szövetség szétesését követően azonban a szociáldemokraták és az Országos Szövetség Románia Haladásáért támogatásával Victor Ponta megőrizte miniszterelnöki tisztségét. Ponta újabb kormányzását váratlan tragédia zavarta meg: a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzeset számos ember halálát okozta, ami hatalmas tüntetéseket váltott ki nemcsak Bukarestben, de az ország szinte valamennyi nagyvárosában. Mindennek nyomán Victor Ponta, akárcsak kormánya, 2015 novemberben lemondásra kényszerült.
A kabinetet, ideiglenes megbízással, 12 napon át Sorin Câmpeanu vezette, majd Klaus Iohannis államfő Dacian Cioloșt nevezte ki miniszterelnökké, aki technokrata kormányt alakított. Jóllehet nem rendelkezett parlamenti többséggel, a Liviu Dragnea által vezetett szociáldemokraták támogatásával azonban a parlament megszavazta kormányát.
Bogdán Tibor maszol.ro



lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-93




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék