udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1375 találat lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1351-1375

Névmutató: Frunda György

2009. május 19.

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberjogi bizottságának képviselői gyűltek össze május 18-án Marosvásárhelyen megvitatni az Európában legnépesebb nemzeti kisebbséget, a romákat érintő jogi, társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéseket. Az Európa Unió tagországai közül Romániában él a legnépesebb roma közösség, illetve az Olaszországban történtek után leginkább a romániai romákra figyel Európa, ezért aktuális volt ebben az országban szervezni az ülésszakot. Frunda György szenátor, a szakbizottság tagja elmondta, az Európa Tanács tavaly ősszel elfogadta azt a javaslatát, hogy az idei kihelyezett ülésre Marosvásárhelyen kerüljön sor. /Antal Erika: Roma ügyek leltára. Marosvásárhelyen ülésezik az ET jogi bizottsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2009. május 20.

Az elmúlt évek acsarkodás jellemezte egymásnak feszülése után sem Tőkés Lászlónak, sem az RMDSZ-nek nem lehet könnyű hozzászokni a nagy politikai kiegyezéshez. Túlságosan mély sebeket ejtettek egymáson a felek ahhoz, hogy most, az európai parlamenti megmérettetésre létrehozott közös jelöltlista kedvéért egy csapásra szőnyeg alá söpörjék a másik féltől elszenvedett politikai sérelmeket. Ettől eltekintve az erdélyi magyar összefogás tartóssága, hosszú távú sikere tekintetében még mindig jobban áll, mint például a nagykoalíciót alkotó román szociáldemokraták és demokrata-liberálisok, akik a kampányban felváltva tessékelik ki egymást a kormányból. Az RMDSZ a 2007. novemberi EP-, majd a tavalyi helyhatósági megmérettetés előtt úton-útfélen kárhoztatta a Fideszt amiatt, hogy úgymond beavatkozik az erdélyi magyarság belügyeibe, és előbb a függetlenként induló Tőkésnek, majd a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek kampányolt. Kelemen Hunor annak idején politikai tisztességtelenséggel, Frunda György pedig erkölcstelenséggel vádolta Orbán Viktort Tőkés melletti kiállása miatt, Markó Béla pedig azzal a hasonlattal nevezte történelmi botlásnak a volt kormányfő eljárását, miszerint „a legjobb paripa is megbotlik”. Ugyanaz az RMDSZ, amely korábban rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak tartotta a Fidesz erdélyi korteskedését, most már tárt karokkal fogadja Erdélyben a Magyar Összefogás listájának első helyét elfoglaló Tőkést, vele együtt pedig az RMDSZ-nek korteskedő Orbánt. /Rostás Szabolcs: Paripák és ökrök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2009. május 20.

Ha a roma kisebbség egységes lenne, és jó vezetők állnának az élén, saját parlamenti képviselettel rendelkezhetne, így jobban hallathatnák szavukat – vélekedett Frunda György RMDSZ-szenátor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (APCE) marosvásárhelyi tanácskozásán. „A statisztikák értelmében 600 000 román állampolgár vallotta magát romának, de mindannyian tudjuk, hogy valójában sokkal többen vannak, egyesek szerint többen, mint a magyarok. Logikus tehát, hogy egy ekkora közösségnek saját pártja legyen”– mondta a szenátor. /Frunda: egységes pártba tömörülhetnének a romák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2009. május 22.

Egyetlen ellenszavazattal fogadta el a szenátus Frunda Györgynek azt a törvénykezdeményezését, amely szerint közösségi munkára váltható a ki nem fizetett bírság. A kezdeményező szerint ez főleg a prostituáltak és koldusok büntethetőségét könnyítené meg, illetve a kisebb szabálysértést elkövető sofőrökét. A törvényt a képviselőháznak is jóvá kell még hagynia. /Közmunka koldusoknak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

2009. június 22.

Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának hétvégi, Kolozsváron megtartott ülésén megegyeztek, hogy a szövetség indítson államfőjelöltet. A Mediafax hírügynökség szerint „négyen vannak a pakliban” Markó Béla szövetség elnököt, Kelemen Hunor ügyvezető elnököt, Borbély László képviselőt és Frunda György szenátort említik. /Négy államfő-jelölt-esélyes? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2009. június 26.

„Vállalja-e Markó Béla RMDSZ-elnök az államfőjelöltséget?” A kérdésre adott felelet nagy mértékben befolyásolja majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának június 27-én tartandó „elnökjelölt-állító” ülésének végkimenetelét. Markó Béla június 26-án közli válaszát a testülettel. Ha igent mond, akkor borítékolhatóan az SZKT is rábólint jelöltségére, ha nemet, akkor várhatóan Kelemen Hunor, Borbély László vagy Frunda György között választ majd a testület. /Cseke Péter Tamás: SZKT: választ várnak Markótól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2009. június 27.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke lesz az RMDSZ államfőjelöltje, hacsak a június 27-én ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem okoz meglepetést, és nem fordítja meg a Szövetség Állandó Tanácsában (SZÁT) megszületett döntést. Erre kicsi az esély, hiszen az RMDSZ miniparlamentje évek óta nem változtatott a központi vezetősége által korábban már elfogadott határozatot. Az állandó tanács végül nem szavazott a kérdésben, egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az RMDSZ-nek legyen államfőjelöltje, és ezt a megbízatást a Hargita megyei képviselőre osztotta. Kelemen jelöltségével az RMDSZ fiatalabb nemzedékhez tartozó politikusi gárdája kerekedett felül. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az állandó tanács ülését megelőzően megbeszélésre gyűltek össze az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjei. A megbeszélésen négy személy vett részt: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és Frunda György. Utóbbi három Markót kérte fel a jelöltség elvállalására, de az RMDSZ elnöke visszautasította ezt. Az RMDSZ-en belül hosszabb ideje tartó Partium-Székelyföld közötti vita leképződéseként az elnökjelöltség tekintetében is előtérbe kerültek a regionális konfliktusok. A partiumiak jobban örülnének, ha például Cseke Attila szenátor lenne a jelölt. – Az a javaslatunk, hogy olyan erdélyi személyiséget kell államfőjelöltként nevesíteni, akit mindenki el tud fogadni, és mindenki tud támogatni – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulása óta nem ez az első államfőválasztás – jelentette ki Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Szerinte nem tartozik az SZNT hatáskörébe a román államfőjelölés. /Kelemen Hunort javasolják az RMDSZ államfőjelöltjének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2009. június 29.

Nem meglepő, hogy az RMDSZ állandó tanácsa Kelemen Hunort javasolta az államelnök-jelöltségre. Markó Béla Kelemen Hunort szeretné utódjául hagyni az RMDSZ elnöki székében. Kelemennek viszont eddig nem sikerült olyan ismertségre, elismertségre szert tennie, mely természetszerűen emelné őt a párt élére. Noha művelődésügyi államtitkárként mutatkozott be a politikában, és immár a harmadik képviselői mandátumát nyerte el, a közvélemény-kutatások rendre az RMDSZ másodosztályában mutatják. Az újabb és újabb tisztségek, lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy zárja már végre az erdélyi magyar választó is a szívébe az elnök kiválasztottját. Ezért bízták meg az ügyvezető elnöki, majd kampányfőnöki feladattal is. Markó szeme előtt Frunda György példája lebeghet, aki az 1996-os és 2000-es elnökválasztási kampányban olyan népszerűségre tett szert, hogy magát Markót is évekre lekörözte. Frunda sikeréhez azonban kommunikációs készsége, több évtizedes ügyvédi gyakorlata is kellett. Kelemen Hunor eddig nem mutatta, hogy rendelkeznék efféle képességekkel. Erejét az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Markó Bélának olyan ember kell a szövetség élére, aki nélküle nem boldogul, akinek szüksége van rá. /Gazda Árpád: Előretolt másodosztály. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2009. június 30.

Frunda György már nem áll olyan magasan, mint néhány évvel korábban, ez lehet az oka, hogy újabban többet bírálja az RMDSZ-t, mint eddigi pályafutása során összesen. A június 27-én tartott SZKT után a román sajtónak mondta el, hogy az erdélyi magyarok több lelkészt küldtek az Európai Parlamentbe, mint a Vatikán. Mikor figyelmeztették, hogy a Vatikán nem tagállama az EU-nak, helyesbített: mint az európai tagállamok bármelyike, s a magyar küldöttek között nincs jogász, orvos vagy mérnök. /Nem tetszenek a szenátornak a papok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./ „Akkor beszélhettünk volna egységről, ha Tőkés és Markó több alkalommal megjelenik egymás oldalán, és ugyanazt a dolgot mondják. Az RMDSZ utolsó kampánytalálkozóján a listavezető szavai nem voltak meggyőzőek. A romániai magyarok több lelkészt küldtek az Európai Parlamentbe, mint a Vatikán, és csupán egy közgazdászt” – fejtette ki Frunda. /A Vatikánnal vetekszünk? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2009. július 1.

Megkezdődött a kampány az őszi köztársasági elnökválasztásra. Meglepetésdarab kerül színre: lesz RMDSZ-es elnökjelölt! Legyünk büszkék, sőt önteltek, írta Pataki István ironikusan. Az előadás megkomponálói semmit sem változtak, változtattak a koncepción. Inkább azt kellene megmutatni, hangsúlyozta a cikkíró, mekkora értékeket adott a magyarság az egyetemes kultúrának, tudománynak; hogy Trianon előtt sokkal több román nyelvű iskola volt Erdélyben, mint Óromániában; hogy a bécsi döntést követő négy évben a magyar iskolákban is kötelező volt a román nyelv oktatása, hogy a legelső egyetemi szintű román fakultás Budapesten volt. Egyetlen változás van, a választási plakáton nem Frunda György örökös köztársasági elnökjelölt látható, hanem Kelemen Hunor, „az utánpótlás válogatott csapatkapitánya”. /Pataki István: Függöny fel. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./

2009. július 10.

Elégedetlen az EP-választási kampánnyal Frunda György RMDSZ-es szenátor. A tusnádfürdői EU Táborban tartott előadásában a politikus elmondta: a Magyar Összefogás jelöltjei inkább a múltba révedtek, vagy Kárpát-medencei politikáról értekeztek, ahelyett, hogy azt próbálták volna megértetni az emberekkel, miért fontos az erdélyi magyar jelenlét az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Tőkés László nem tudták megértetni az erdélyi magyarsággal, miért fontos az, hogy ott legyen három ember Brüsszelben – fogalmazott Frunda. Az Európai Uniónak nincs egy jól körülhatárolható kisebbségpolitikája, nincs erre vonatkozó kerettörvénye, ezért ebben a közegben nem sok mozgástere van az erdélyi magyar politikának – fejtette ki Markó Attila államtitkár. Székely István politológus a szélsőjobbos politikai formációk európai térnyeréséről beszélt. Szerinte a folyamatért az uniós államok liberális bevándorlási politikája, valamint a hagyományos munkásosztály megszűnése és egy erős középosztály kialakulása is okolható. Csutak István EU- szakértő oldott hangulatú előadáson beszélt az erdélyi magyarság jövőképéről. A jövőképalkotásnak két módját ismeri: „Az egyik receptje így szól: végy egy adag választói vágyálmot, fűszerezd erdélyi magyar önérzetes, ámde politikushoz méltó euroszkepticizmussal, körítésként tegyél hozzá istállózsidózást, amelyhez a helyi sajtó partner, a helyi elit csendben bólogat” – fogalmazott Csutak. A másik megoldás sokkal nehezebb és idegesítőbb – fejtette ki –, ugyanis ez már tényekből indul ki. /Horváth István: Múltba révedt kampány? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A román nyelv elsajátítására buzdította több előadó is a Tusnádfürdőn zajló EU-tábor résztvevőit. Frunda György RMDSZ-szenátor elmondta: idén érettségizett lánya sajnálkozott amiatt, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. /A román nyelv elsajátítására buzdítottak az EU-táborban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./ Frunda György szenátor elmondta: az RMDSZ-nek elemeznie kell, szükség volt-e vagy sem az Összefogás Listájára. – Az RMDSZ több papot küldött Brüsszelbe, mint a Vatikán – mondta Frunda, gyorsan megjegyezve, tudja, hogy a pápai állam nem tagja az Európai Parlamentnek. Úgy vélte, az a jó magyar, aki olyan jól tud beszélni románul, hogy képes meggyőzni a többségi partnereket. – Aki jól tud románul, illetve még két nyelvet anyanyelvi szinten beszél, az képes európai pénzeket lehoznia – fogalmazott Frunda. Markó Attila államtitkár kijelentette: erdélyi magyarként ne arra legyünk büszkék, hogy bicska van a zsebünkben, hanem arra, hogy elsajátítjuk az európai uniós szabályokat és normákat. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke beszédében kifejtette: azért kell a magyar összefogásról beszélni, mert igenis létezik magyar széthúzás. /B. A., K. O. : Frunda: Úgy ismerjük az EU működését, mint a magyar irodalmat! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2009. július 10.

„Sajnálom, hogy Frunda György nem vett részt a kampányban, és ezért nem tudja, hogy egyáltalán nem a múltról merengtünk, hanem konkrétan, számszerűsítve elmondtuk, hogy mit jelent az Európai Unió az erdélyi magyar embereknek” – reagált Frunda szenátor vádjaira Sógor Csaba. Hozzátette: az öt kiemelt jelölt – a kampányba bekapcsolódó sok száz RMDSZ-es és EMNT-és helyi és országos politikus segítségével – nyolcezerrel több szavazatot kapott, mint a 2007-es romániai parlamenti választásokon az egész RMDSZ „Miért nem tudta akkor jobban megmozgatni az embereket Frunda?” – tette fel a kérdést az EP-képviselő. /(Moldován Árpád Zsolt): Sógor Csaba: Frunda nem vett részt a kampányban, nem ismeri a munkánkat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2009. július 24.

Fel kell rázni a közösséget, mondta Borbély László parlamenti képviselő, hozzátette, hiányolja, hogy a lakosságban nincs megfelelő civil kurázsi, nincs kezdeményezőkészség, holott a marosvásárhelyi polgároknak érezniük kellene, elegendő erejük van a változtatáshoz. Úrrá lett a közöny, az emberek elveszítették abbéli reményüket, hogy egyszer még Marosvásárhelyen is jó irányba fordulhatnak a dolgok. Tény, hogy a városban napról-napra romlik a helyzet. Egy kis csoport kisajátította magának Marosvásárhelyt, ezt meg kell akadályozni. Borbély arra kérte a városi RMDSZ-frakció tagjait, legyenek aktívabbak. Az RMDSZ új városi vezetése sem őt, sem pedig Frunda Györgyöt nem hívta meg a szervezet alakuló ülésére. Számos beruházási terv indult Marosvásárhelyen Borbély minisztersége alatt. Nem szabad megengedni, hogy a polgármester miatt egy egész város húzza a rövidebbet. Maros megye a nagy megyék között az egyetlen, ahol minden magyart leváltottak a dekoncentrált intézmények éléről. /Lokodi Imre: „Fel kell rázni a közösséget” Beszélgetés Borbély Lászlóval, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2009. augusztus 11.

A marosvásárhelyi Cuvantul Liber lap szerint Frunda György RMDSZ-szenátor a bálványosi szabadegyetemen azt nyilatkozta, hiba volt magyar iskolává változtatni a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumot. Frunda György elmondta, július 9-én tartott előadást a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Erdély és az Európai Unió, Erdély perspektívái az Európai Unióban címen. Ebben kitért arra, hogy a Magyar Összefogás listáját tartalommal kell feltölteni, az összefogás listájának jelöltjei párhuzamos kampányt folytattak, Tőkés László kampánya nem találkozott az RMDSZ kampányával. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar fiataloknak sokkal többet kell bizonyítaniuk, hogy itthon boldogulhassanak. Ennek egyik feltétele az, hogy nem elég, ha magyarul beszélnek, pontosan ugyanúgy kell románul is beszélniük. Frunda fontosnak nevezte a kétnyelvű iskolákat, a párhuzamos osztályokat, mert így a gyermekeknek alkalmuk van megtanulni egymás nyelvét. Azt azonban nem mondta, hogy hiba lett volna a Bolyait magyar iskolává tenni. Szükség van anyanyelvű oktatási intézményekre, sőt bővíteni kellene azok hálózatát, szükség van az önálló magyar egyetemre is, de meg kell adni a harmadik út lehetőségét a párhuzamos román-magyar tannyelvű iskolákkal. Ezekben az iskolákban azonban el kell érni, hogy a tanári tanács is kétnyelvű legyen, mert az erdélyi magyarság megtapasztalta 1990 előtt, hogy a vegyes iskolák az asszimiláció eszközei voltak. /Mózes Edith: „Az anyanyelvű oktatás az identitás megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. ” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2009. augusztus 12.

Frunda György RMDSZ-szenátor két törvénytervezetet készített. Egyiket, amely az alkotmányellenes kifogást szabályozná, már benyújtotta a szenátus állandó bürójának. A másik a vállalkozókat segítené, főleg a gazdasági válság körülményei között. /(mózes): „Egy jogállamban az alkotmányellenes kifogás jogi eszköz, nem az ellenfél kijátszásának lehetősége. ” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2009. augusztus 24.

Nagyívű elemzéssel állt elő néhány napja Borboly Csaba. A Hargita megyei tanácselnök „a nyár fontosabb erdélyi magyar közvitáiról” állította, hogy azok valójában műbalhék: bizonyos értelmiségi és politikai csoportosulások (Borboly megnevezése szerint a radikál-liberálisok illetve radikál-polgáriak) így próbálják megfúrni a Magyar Összefogást. Az RMDSZ-Tőkés kiegyezés egzisztenciálisan veszélyeztet egyeseket, emiatt a “pánikbetegség” – érvelt Borboly. Hamarosan Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke, Tőkés László személye felértékelődik, ilyenkor pedig nem árt egy kis helyezkedés – a cikkíró, Sipos Zoltán szerint ez Borboly célja. Sipos Zoltán kifejtette: „egyes becsületes székely atyafiak gyújtogatnak, űznek ki a határba cigányokat – a magyar politikai elit véleménye pedig (hogyha egyáltalán van ilyen) az, hogy hát szó nincs etnikai konfliktusról, ezek egyszerű büntetőjogi esetek. ” A nyilatkozatokból kiderül, hogy itt mindenki hibás: a cigányok lopnak, a média torzít, a rendőrség nem tesz semmit, a Hargita megyei prefektus pedig „politikai tőkét próbál kovácsolni az ügyből”. Sipos Zoltán szerint a magyar elitnek, Borboly Csabának és sok más közéleti személyiségnek az eset után a magyar közösség nevében nyilvánosan bocsánatot kellett volna kérni a cigányoktól. A cikkíró nem elsősorban Borboly Csabáról beszél, „mert nem emlékszem, hogy a liberális Eckstein-Kovács Péter vagy az emberi jogi szakértő, Frunda György mondott volna valamit az ügyről. ” Borboly szövegében van egy tétován elejtett félmondat arról, hogy az önbíráskodás nem megoldás. /Sipos Csaba: MADARAT TOLLÁRÓL – Néhány apró megjegyzés Borboly Csaba eszmefuttatásához. = Transindex. ro, aug. 24./ Előzmény: Borboly Csaba: Hol szorít a nadrág? – Védőbeszéd az egységes erdélyi magyar politikai közképviselet mellett. = Transidnex. ro, aug. 19.

2009. szeptember 8.

„A magyar középiskolákban hiúság kérdésévé vált a román nyelv nem ismerése” – idézte a nyár derekán a romániai magyar sajtó Frunda György RMDSZ-es szenátort, aki buzdította a magyar fiatalokat a többség nyelvének elsajátítására. Frunda elmondta, idén érettségizett lánya amiatt sajnálkozott, hogy az marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban már nem működnek román osztályok, hogy a magyarok románul tanulhassanak és fordítva. A szenátor kijelentésén a „polgári oldal” felháborodott. Az Új Magyar Szó viszont vezércikkben állt ki Frunda nézete mellett, azzal érvelve, Sütő András hiába adta fél szemét a magyar kisebbségi jogokért. Két évtized múltán „meg kell állapítani: az iskolák szétválasztása bizonyára segítette a közösségi identitásőrzést, de ugyanakkor hozzájárult egyfajta elszigetelődéshez is, ami rontja a közösséghez tartozó egyén versenyképességét és helytállási esélyeit a romániai és/vagy európai (munka)piaci környezetben. ” /Salamon Márton László: Eretnekek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2009. szeptember 24.

A képviselőház döntő házként elfogadta Frunda György törvényjavaslatát, amely lehetővé teszi, hogy nemfizetés esetén a bíróság a kihágásért kiszabott pénzbírságot átváltoztassa közérdekű munkára. Erre a módosításra azért volt szükség, mert korábban a szabálysértők gyakran nem fizették ki a pénzbírságot. /Elfogadták Frunda javaslatát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2009. szeptember 29.

Két törvénymódosító javaslatot nyújtott be szeptember 24-én a szenátusban Frunda György szenátor. Az egyik módosítás az ún. „helyi közigazgatási” törvényre vonatkozik, amelyben többek között az szerepel, hogy azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez. Ezt a 20%-ot szeretné 15%-ra módosítani a szenátor, lévén, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a romániai magyarság számaránya lényegesen csökkent. A másik módosítás szerint az ÁFA kifizetése az állam felé csak azután történjen, miután a számla értékének a bevétele megtörtént. /Kisebbségi nyelvhasználat bővítése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2009. október 12.

Mentalitásváltásra van szükség Romániában a kisebbségek helyét és szerepét, a többség és kisebbség viszonyát illetően: a tulajdonos és albérlő mentalitásról át kell térni a társtulajdonosi mentalitásra. Az erdélyi magyarság nem albérlője, hanem – csaknem 7 százalékos részesedéssel – társtulajdonosa Romániának, és ezt a szemléletet érvényesítenünk kell a közélet minden területén – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány által szervezett Nemzeti identitás és a nemzeti kisebbségek jelenléte a politikában címet viselő szemináriumon. Bár Franciaország nem írta alá a kisebbségi nyelvek chartáját, Strasbourg utcái kétnyelvűek – mondta Frunda György, aki azt a törvénytervezetet ismertette, amely 15 százalékban szabná meg az anyanyelvhasználatra feljogosító nemzetiségi arányt a településeken. Frunda arra kérte a Maros Megyei Tanács elnökét, az alpolgármestert és a marosvásárhelyi tanácsosokat, hogy éljenek a törvény adta jogukkal: használják a magyar nyelvet. /Antal Erika: Markó: nem vagyunk albérlők. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./


lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 1351-1375




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék