udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2681 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 2671-2681
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. január 5.

Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./

1995. január 5.

Szászrégen városi könyvtárának főkönyvtárosa, Demeter Judit ismertette, milyen rendezvényeket terveznek a város magyar olvasói részére. Ezek között szerepel Binder Pál brassói történész professzor februári előadása, áprilisban Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár lesz az előadó, júniusban a Régeni Napok keretében Jakab Máriával, a Családi Tükör főszerkesztőjével terveznek találkozót, szeptemberben a Pallas-Akadémia igazgatójával, Kozma Mária írónővel, novemberben Vetési László kolozsvári lelkésszel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

1995. január 5.

Egy frissen érettségizett magyar lány Szatmárnémetiben, az orvosi rendelőben, magyarul kérte a munkaalkalmassági igazolást. Ráförmedtek, miért nem beszél románul. Kiállították az igazolást: "Munkaképes. Nem ismeri az állam nyelvét." A lap közli az eredeti igazolás másolatát. /Magyar Fórum, jan. 5./

1995. január 5.

Az RMDSZ oktatási főosztálya segítséget szeretne nyújtani a diploma honosításában mindazoknak, akik Magyarországon vagy más országban szerezték meg diplomájukat és hazatértek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1995. január 5.

Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

1995. január 5.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-i nyilatkozatában kiállt Tőkés László püspök mellett, hasonlóképpen nyilatkozatban tett hitet a püspök mellett a Kárpátaljai Református Egyház. /Kapu, jan./

1995. január 5.

1993. dec. 28-án éjjel ismeretlen tettesek betörtek a kolozsvári Szent Mihály templomba, a szentély világhírű reneszánsz ajtaját felfeszítették, a több mint négyszáz éves ajtót megrongálták, felfeszítették a perselyeket és a bennük levő pénzt elvitték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1995. január 5.

Marosvásárhelyen mégis felállítják Antonescu szobrát, közölte egy tanácstag. Eddig öt perben tiltakozott ez ellen a városi tanács. A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a helyi tanács köteles a szobor állítására az engedélyt megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1995. január 5.

A bukaresti Ziua azt állította, hogy nemrég román államtitkár vezette küldöttség járt Budapesten. A lap szerint megállapodtak, hogy a következő években nagy tételben szállítanak fegyvert Magyarországra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ Erdélyi Lajos, honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a Ziua hírét, nem járt itt román küldöttség és Magyarország nem szándékozik fegyvert vásárolni Romániától. /Magyar Nemzet, jan. 5./

1995. január 5.

Sütő András Szoborpénz és tintahal-effektus címen ismertette azt, hogyan próbálta Katona Ádámmal tisztázni az Orbán Balázs-szoborral kapcsolatos elszámolást. Próbálkozása eredménytelen volt. Elszámolást sürgető levelét az elmúlt év augusztusában írta, amikor még nem indultak meg a támadások Katona Ádám ellen. A Román Hírszerző Szolgálat halállistáján viszont tévesen szerepelt Katona Ádám neve a Magyarországon élő Katona Szabó István neve helyett. Az író bejelentette: a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tenni elszámoltatási kísérleteinek dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5., Pest Megyei Hírlap, jan. 6./ Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület intéző bizottsága közleményt adott ki arról, hogy az egyesület pénzkezelése megfelelő, az Orbán Balázs szoborpályázatra mindössze 70 ezer lej gyűlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1995. január 5.

Élesen bírálta Tőkés Lászlót Dusan Slobodník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke a kormánylapnak tekintett Slovenská Republika jan. 4-i számában. Slobodník reagált a pozsonyi Új Szó Vasárnap magazinja 1994. dec. 25 -i számában közzétett Tőkés-interjúra. Ebben a püspök kifejtette, hogy ugyanazon tőről fakad szlovák és román részről is a magyarellenes propaganda. "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." -állapította meg Tőkés László. Slobodník szerint nem időszerű a kisebbségek kollektív jogairól beszélni. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1995. január 5.

Tőkés László melletti állásfoglalást adott ki a MÚK /Magyar Újságírók Egyesülete/, hangsúlyozva: "1989-90-ben a magyar közszolgálati média műsorai, mindenekelőtt a Panoráma riportjai megmentették Tőkés László életét. Elvárjuk, hogy a mai magyarországi média - tájékoztatási kötelezettségének jegyében - lehetővé tegye, hogy Tőkés László ország-világ előtt megvédhesse becsületét." /Magyar Nemzet, jan. 5./

1995. január 5.

Szabó Károly RMDSZ-szenátor a rádióban kifejtette, hogy Tőkés László ügye kötelező tisztulási folyamatot kell, hogy elindítson az RMDSZ-ben, mert Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke. Markó Béla a BBC-nek nyilatkozott: a kérdést a szervezeten belül kell tisztázni. Tőkés László a Securitate áldozata. Markó Béla szerint nyilvánosságra kell hozni a Securitate-dossziét, csakúgy, mint valamennyi politikus ilyen aktáját. Tőkés László egy rádióinterjúban az ellene megfogalmazott RMDSZ-vádakra válaszolva kifejtette, bizonyos politikusok azt szeretnék, ha ő visszavonulna a politikai élettől. /Népszabadság, jan. 5./

1995. január 5.

Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./

1995. január 6.

Melescanu külügyminiszter a Dimineata jan. 6-i számában kifejtette: az alapszerződést illetően bizonyos konszenzus alakult ki, úgy vélte, hogy tavaszra elkészülhet a dokumentum. /Magyar Hírlap, jan. 7./

1995. január 6.

A Temesvári Új Szó napilap az anyagi nehézségek miatt megszűnt, helyette hetilap indult Heti Új Szó címen, megtartva a régi szerkesztőség több tagját /főszerkesztő Graur János maradt/, az első száma 1994. dec. 29-én jelent meg, innen kezdte a lap a számozást. A 2. számban részleteket találunk Tőkés László A Securitate markában című nyilatkozatából. Ugyanebben a Pécskai Újságról olvashatunk: három éve Heinrich József esperes-plébános irányításával lát napvilágot, decemberben a 32. száma került ki a nyomdából. /Heti Új Szó (Temesvár), jan. 6., 2. sz./

1995. január 6.

A jövőben az infrastrukturális beruházásokra összpontosítja tevékenységét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/, jelentette ki Stanel Ghencea, Románia EBRD-delegátusa. /Világgazdaság, jan. 6./

1995. január 6.

Teodor Melescanu külügyminiszter szerint megnyugtató, hogy a leendő román-orosz alapszerződésben már nem szerepel az, hogy az egyik államnak joga van véleményt mondani a másik államnak valamely nemzetközi struktúrába való beilleszkedéséről. /Az 1991-es, Iliescu által aláírt egyezményben ez még szerepelt, azonban ezt a parlament nem hagyta jóvá./ Arra a kérdésre, hogy Románia kiszabadul-e az "orosz csapdából", Melescanu szerint nem lehet határozott igent mondani. /Új Magyarország, jan. 6./

1995. január 6.

Több gazdasági rendelkezés változott jan. elsejétől. A profitadó ezentúl egységesen 38 %, korábban 1 millió lejig 30, afölött 45 % volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1995. január 6.

A fél éve hivatalban levő magyar kormány tevékenységének értékelését kérte Markó Béla RMDSZ-elnöktől Kepecs Ferenc. A választások idején megfogalmazódtak bizonyos aggályok, válaszolta Markó Béla, ezek eloszlatására konzultáltak a kormánnyal. A "Határon Túli Magyarok Hivatalának jogállása megmaradt, bár úgy gondolom, hogy szerepét, súlyát tovább kellene növelni." Megmaradt a Duna Televízió. A támogatás rendszere átláthatóvá válik, de azzal nem lehetünk elégedettek, mondta, hogy "az erre fordított - és a költségvetésnek amúgy is elenyésző hányadát képező - összeg a múlt év őszén tovább csökkent." Az alapszerződéssel kapcsolatban a "többszöri konzultáció után is maradtak még hangsúlybéli, sőt terminológiai véleménykülönbségek - például a kollektív jogok fogalmáról. Hangsúlyozom, csak azok fogalmáról, nem tartalmáról." "A magyar külpolitika nem tehet fel mindent egy lapra, a majdani alapszerződésre." /Népszava, jan. 6./

1995. január 6.

A történelmi megbékélés szükségességét hangsúlyozta dr. Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar Országgyűlésbe nem jutottak be a szélsőséges erők, mondta, az RNEP viszont a román kormánykoalíció része. Aggodalmat vált ki a magyar kormányból, amikor a román kormánykoalíció egyik összetevőjének vezetője durva magyarellenes kijelentéseket fogalmaz meg. - Melescanu külügyminiszter nem zárkózott el attól, hogy külön kisebbségi megállapodás szülessen. - A román-magyar gazdasági együttműködést is fejleszteni akarják. - A kapcsolattartást az RMDSZ valamennyi áramlatával egyenlően akarják építeni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

1995. január 6.

A nemzetközi szervezetek tehetetlensége, a boszniai tragédia, ezen belül az etnikai tisztogatás elszemtelenítette a kelet-európai nacionalizmusokat. A veszélyre többször figyelmeztetett Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba és mások. "Közülünk ma már alighanem azok is tisztán látják, hogy tájainkon hosszú évek óta sajátos etnikai tisztogatás folyik, akik két-három éve durvának, provokatívnak tartották Tőkés László erre vonatkozó kijelentését." - írja Sike Lajos. Ha nem vigyázunk: "Tovább szűkítik jogainkat...". Folyik a lejáratási kampány a vezetők ellen /Tőkés-ügy/, kiszivárgott, hogy a hatalom az Európa Tanács elé akarja vinni az oktatási törvény ügyében gyűjtött aláírásokból a "fals aláírások" ügyét. A nemzetközi közvélemény elé kell tárni a román nacionalizmus mesterkedéseit. A múlt század végén a külföldön működő Román Kulturális Ligának még a leendő francia elnök, Clemenceau is tagja volt... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1995. január 6.

Nagy Benedek képviselő nagy vihart kiváltott Mind nem vagyunk bűnösök című röpiratát közölte a nagyváradi napilap. Az indulatos írás - mint később kiderült - akkor született, amikor Nagy Benedek a román sajtó híradása alapján azt hitte, hogy Tőkés László elismerte: a Securitaténak dolgozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

1995. január 6.

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége közleményben jelentette be, hogy Tőkés Lászlót - a román sajtóban megjelentekkel ellentétben - nem berendelték az ügyvezető elnökség dec. 27-i ülésére, hanem a püspök saját kezdeményezésére ment el oda, Markó Béla elnökkel történt megállapodása alapján. A tiszteletbeli elnöki cím esetleges visszavonása rosszindulatú, tendenciózus kijelentés, erről nem is tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6., Új Magyarország, jan. 6./

1995. január 6.

Jan. 6-án a területi szervezetek vezetőivel való előzetes konzultáció után Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ elnök Kolozsváron zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjait. A hajnali órákig tartó vita nem járt megnyugtató, a kérdést lezáró eredménnyel. Nagy Benedek képviselő visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök című, Tőkés László ellen irányuló röpiratát, majd újabb személyes vallomást és magyarázatot juttatott el a sajtónak. A tanácskozás után hárman nyilatkoztak. Verestóy Attila szenátor azt hangsúlyozta, hogy az Operatív Tanács jan. 5-i nyilatkozata alapvető dokumentum, Nagy Benedek levele elhibázott, de még nem diverzió. Egyetért azzal, hogy etikai bizottság elé kell utalni az ügyet. Tokay György szerint az "értekezlet nem oldotta fel a feszültségeket". "Ha megköveteljük évekkel ezelőtt mindenkitől: tegyen nyilatkozatot a múltjáról, ma nem lennénk itt." Tőkés László püspök a tanácskozáson javasolta, adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást. Ennek azonban Tokay Györggyel az élen többen ellenálltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1995. január 7.

Elhunyt egy kiváló ember, Varga Árpád, a bihari tájak históriájának, Erdély középkori írásbeliségének, művelődésének kutatója. Tófalvi Zoltán írta meg a búcsúztatót: Rekviem Varga Árpádért. Baleset miatt 1976 óta tolókocsihoz kötötten dolgozott fáradhatatlanul, Mezőtelegden élt. Zepeczáner Jenővel közösen megírták a felsőboldogfalvi freskóról szóló tanulmányt, további munkái között van "A váradi káptalan hiteleshelyi működése", összegyűjtötte szülőfaluja, Mezőtelegd dűlőneveit, lemásolta, rendszerezte a székelyudvarhelyi Városi Múzeum levéltári anyagát. Az újrainduló Erdélyi Múzeum füzetek hűséges munkatársa volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7-8./

1995. január 7.

Nagy szükség lenne a magyar nyelvű bábszínház-képzésre, a színiakadémián kellene indítani báb-szakot. Van is egy kiváló tanár, Antal Pál, azonban a minisztérium csak egyetemi végzettséggel engedi az oktatást és ő főiskolát végzett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./

1995. január 7.

Románia egyensúly-politikájának része, hogy Bukarest alapszerződést kíván kötni Oroszországgal, jelentette ki a Romania Libera jan. 5-i számában Melescanu külügyminiszter. Oroszország "igen fontos vonzási központ", mondta, Romániának egy másik vonzásközpontot is kell találnia, nehogy egy központ vonzáskörébe kerüljön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./

1995. január 7.

Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Egyesület vezetőjével készített interjút Orbán Ferenc, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztő-helyettese. Buracu a két nép közötti megbékélés híve. ezért is alakította meg az egyesületet. Állandóan zaklatják, fenyegetik a román nacionalisták. Az Európa Tanács képviselői is közbenjártak érdekükben a román kormánynál, "amely cinikusan azt válaszolta, hogy nem tud semmilyen üldöztetésről, nálunk demokrácia van és mindenki kifejtheti az ellenvéleményét is." /Népszabadság, jan. 7./

1995. január 7.

Kányádi Sándor kolozsvári költőnek ítélték oda az 1994-es Herder-díjat, a száz és a jiddis népköltészet tolmácsolásáért, valamint román költők verseink műfordításáért. Kányádi Sándor a kitüntetéssel járó ösztöndíjra Fábián Gyula jogászreménységet javasolta, aki 1994-ben színjelesen végzett, egyedüli magyarként a kolozsvári egyetemen. /Magyar Nemzet, jan. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 2671-2681




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998