udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1009 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 991-1009
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. február folyamán

Megjelent egy új irodalmi folyóirat: Ezredvég /Temesvár/, a borítón: 1990. tavasz /talán márciusban láthatott napvilágot/. Főszerkesztője Szekernyés János újságíró. Temesváron utoljára a Bánsági Írás /1949-1953/ folyóiratot adták ki, 1957-ben a Bánsági Üzenetet, azonban ez a kiadvány is megszűnt.

1990. február folyamán

Szatmárnémetiben is új kiadvány indult, a Szamoshát /Szamoshát - Szépirodalmi, művelődési folyóirat, febr. - 1. sz./ Főszerkesztője Gál Elemér.

1990. február folyamán

Az aradi MADISZ kéthetente megjelenő lapot indított Kanyar címmel, főszerkesztője Kenderessy Attila /Kanyar (Arad), febr./ A lap júniusig jelent meg.

1990. február folyamán

Nagyváradon a MIDESZ szintén ebben a hónapban indította el Majomsziget című hetilapját. Majomsziget (Nagyvárad), febr. 3. ? 1. sz./ A lap később a Sziget nevet vette fel.

1990. február folyamán

Nemcsak új magyar nyelvű politikai és ifjúsági lapok indultak, hanem szaklapok is. Ilyen A Mi Kutyánk, az Ebtenyésztők Kovászna Megyei Egyesületének havi képeslapja (Sepsiszentgyörgy). Sajtótörténeti érdekesség ez a szaklap, akkor is, ha mindössze két számot ért meg: 1. sz. 1990. jan./febr.- 2. sz. márc./ápr. Felelős szerkesztő: Deák Károly,

1990. február folyamán

Marosvásárhelyen napvilágot látott a Pulzus, az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar diákjainak független szemléje. /Pulzus (Marosvásárhely), febr. - 1. sz./

1990. február folyamán

Már vicclapot is kiadtak, elhagyta a nyomdát a Tromf első száma. /Tromf (Szatirikus hetilap, Csíkszereda), febr. ? 1. sz./ Főszerkesztő: D. Kiss János.

1990. február folyamán

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceum tanulói is indítottak diáklapot Nebuló címmel, az első száma februárban látott napvilágot.

1990. február folyamán

Új folyóirat indult Budapesten, az Erdélyi Magyarság. Azelőtt Brazíliában, majd az USÁ-ban szerkesztettek ilyen címen tájékoztatót, azonban ez a lap most hazatért, az Erdélyi Világszövetség átadta a címhasználat jogát, tájékoztatott Köteles Pál bevezetőjében. Ebben a számban olvasható emlékezető arról, hogy 1958. febr. 21-én Kádár János vezetésével hivatalos küldöttség utazott Romániába. Kállai Gyula 1958. febr. 25-én, Marosvásárhelyen mondott beszédet. Kifejtette: "nekünk semmiféle területi igényünk nincs." Kádár János ugyancsak Marosvásárhelyen elmondta: "Itt laknak magyar származásúak is. A nacionalizmus mélyen él az emberek gondolkodásában... Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája csak alárendelt kérdés..." /Nagy Miklós: Magyar áldás a román nacionalizmusra. = Erdélyi Magyarság (Budapest), febr., I. évf. 1. sz., főszerkesztő: Köteles Pál, főszerkesztő-helyettes: Ács Zoltán/

1990. április folyamán

Temesváron 1971-ben a magyar tagozatok egyesítéséből megalakult az önálló magyar líceum, azonban 1985-től román osztályokat hoztak a magyar iskolába. Az 1989-es változás után jan. 17-én megindították a küzdelmet, hogy újra legyen önálló magyar iskola. Ebben segített Dima Ionel igazgató és a megyei vezetőség is. Megkapták az eddigi megyei pártiskola épületét. Azonnal megkezdték a költözést és februárban a magyar osztályok /a német osztályokkal együtt/ birtokba vették az épületet, márc. 1-jétől hivatalosan is újjáalakult a líceum. Jelenleg az iskolában I-XII. osztályig 34 osztályban 966 diák tanul 52 pedagógus irányításával. Az iskolát Bartók Béláról nevezik el, az ünnepélyes névadás máj. 6-án lesz. /Halász Ferenc igazgató: Helyzetkép a temesvári Bartók Béla Líceumról. = Közoktatás (Bukarest), ápr./

1990. április folyamán

A Romániai Magyar Kisgazdapárt lapot indított. Az első számból megtudható, hogy a párt Csíkszeredában, jan. 18-án alakult meg. Napról napra újabb területi szervezetek alakulnak Hargita, Kovászna, Maros és más megyékben is. A kisgazdák a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez csatlakoznak. A párt hozzá akar járulni az új földtörvény kidolgozásához. Az a cél, hogy a kisgazda tulajdonos legyen saját birtokán. A párt kiemelt jelentőséget tulajdonít a gazdasági szerkezetváltás folyamatának, amelynek alapja a legfontosabb termelőeszközök magán- és csoporttulajdonba vétele. A párt ápr. 28-29-én tartja kongresszusát Csíkszeredában. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt vezetősége. = Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 1. szám, április ? ideiglenes főszerkesztő: K. Bíró János./

1990. április folyamán

Mit akar a Kisgazdapárt? címmel felsorolták célkitűzéseiket. Ezek között szerepel: független, demokratikus jogállamot, teljes gazdasági önkormányzatot, termőföldek visszaadását, együttműködni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, Gazdabankot, a hagyományos rendtartó falu értékeinek érvényre juttatását, vallási, erkölcsi megújulást. /Mit akar a Kisgazdapárt? = Kisgazdák Lapja (Csíkszereda), 1. szám, április/

1990. április folyamán

A Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola papnövendékei SIS címmel /Seminarium Incarnatae Sapientiae/ folyóiratot indítottak. /SIS (Gyulafehérvár), ápr. - 1. sz./

1990. április folyamán

Csíkszeredában is kiad a helyi plébánia lapot. /Kisharang, a csíkszeredai Római Katolikus Egyházközség heti értesítője, Csíkszereda, ápr./

1990. április folyamán

Megjelent az Itthon, a Népújság melléklete első száma. /Itthon (Marosvásárhely, folyóirat). ápr./ Az utolsó száma novemberben látott napvilágot.

1990. június folyamán

Megjelent a Mustármag első száma. Borzási István főszerkesztő bevezetőjében jelezte, hogy a nulláról indulnak: nincs egészséges hagyomány, amit folytathatnának, nincs szervezetett szerkesztői közösség. Ami van, az a felismert helyzet és a Kegyelem. /Mustármag (A Romániai Baptista Ifjúsági Szövetség havilapja, Kolozsvár), jún. - I. évf. 1. sz./

1990. június folyamán

Újabb folyóirat látott napvilágot, az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja. Szerkeszti: Majla Sándor. /Ablak (Székelyudvarhely). 1. sz./

1990. június folyamán

Máramarossziget irodalmárai is jelentkeztek irodalmi folyóirattal: Sziget (Irodalmi Újság), jún. - 1. sz. A terv nem sikerült, nem lett belőle rendszeresen megjelenő folyóirat.

1990. június folyamán

A szórakoztató lapok száma is emelkedik, ilyen például a Szólabda (Csíkszereda), az Új Sport rejtvénylapja - 1. sz.: jún.

1990. szeptember folyamán

Megjelent a Corvin Magazin /Déva/ első száma, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap utóda, ugyancsak Varga Károly a főszerkesztője. A következő számaitól könnyed hangvételű bulvárlappá vált.

1990. szeptember folyamán

Napvilágot látott a Cserkészliliom, az Apáczai Csere János cserkészcsapat lapjának első száma. A kiadvány stenciles sokszorosítással készült. /Cserkészliliom (Kolozsvár), szept./

1990. szeptember folyamán

A baptisták Zilahon is indítottak gyermeklapot. /Harmatcseppek - Evangéliumi gyermeklap - kiadja a Baptista Vasárnapi Iskolai Tanítók Szövetsége. (Zilah) szept./ Mustármag címen Marosvásárhelyen is indult júniustól ifjúsági lapjuk.

1990. november folyamán

Novemberben megjelent az Újszentesi Híradó, a BMDSZ újszentesi szervezetének kiadványának első száma. BMDSZ: Bánáti Magyar Demokrata Szövetség.

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. január 4.

A Kolozs megyei Magyar Demokrata Tanács, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezete kíván lenni, szakbizottságokban végzi tevékenységét: szervezési és ifjúsági, sajtó-, egyházügyi és adományozó, művelődési, jogi, gazdasági-pénzügyi, zenei bizottságban tevékenykedik, s külön csoport a Bolyai bizottság, amely az anyanyelven működő egyetem tervezetét dolgozza ki. /Kolozs Megyei Magyar Demokrata Tanács hírei. = Szabadság (Kolozsvár), 1990. jan. 4./

1990. január 4.

Király Károly kifejtette, hogy új tartalommal telítődött a testvériség fogalma. Elmondta, hogy Bukarestbe megy, mert hívták, vállalja el a Nemzeti Megmentési Frontot alelnöki tisztségét, hogy ő foglalkozzon a nemzetiségi kérdéssel. /Tófalvi Zoltán: Exluzív intrejú Király Károllyal, az Ideiglenes Tanács alelnökével. = A Hét (Bukarest), jan. 4./

1990. január 5.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 5-én Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét. Horváth Andor szóvivő ismertette az RMDSZ megalakulásával kapcsolatos híreket, valamint a Kiáltványban megjelölt célkitűzéseket. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, jogait Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Kérdésekre válaszolva Domokos Géza rámutatott: a Magyarországra áttelepült személyek többsége a nemzeti elnyomás miatt hagyta el az országot. Mérnökök, orvosok, írók, művészek, szakemberek kivándoroltak, ami óriási veszteséget jelent. Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, hogy támogatást nyújtottak a menekülteknek, függetlenül attól, hogy magyarok vagy románok, jelentette ki. A román történészek kontinuitás-vitájára vonatkozó kérdésről megjegyezte: történészek dolga, hogy megvitassák ezt a kérdést. Domokos Géza hangsúlyozta, vannak nacionalista megnyilvánulások románok és magyarok részéről egyaránt, s a bizalmatlanság jelei is megmutatkoznak. A román közvélemény csak most tudja meg, milyen súlyos helyzetbe jutott a magyar kisebbség kultúrája és oktatásügye. Az RMDSZ jelölteket fog állítani a választáson. Domokos Géza a romániai magyarság lélekszámát kétmillióra becsülte. A moldvai csángók sorsa tragikus, nincsenek magyar iskoláik. /Székely László: Az RMDSZ jelölteket állít a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1990. január 5.

Ardeleanu Gavril ezredes, Kovászna Megyei Rendőrség parancsnoka elmondta: 1989. dec. 22-én határozott parancsot kaptak, hogy fegyvert semmiféle körülmények között ne használjanak. Sepsiszentgyörgyön az emberek behatoltak a milícia épületébe, politikai foglyokat kerestek. Baróton és Kézdivásárhelyen a feldühödött tömeg a milícia irattárát elégette. Kézdivásárhelyen megöltek egy milicistát. Néhány milicistát a lakosság nem akar látni, nyilván nagyon durvák voltak, őket áthelyezik máshová. A megyei milícia pár napja a rendőrség nevet viseli. A rendőrség politikamentes testületet jelent, fejtette ki az ezredes. /Simó Erzsébet: A milíciától a rendőrségig. Beszélgetés Ardeleanu Gavril ezredessel, a Megyei Rendőrség parancsnokával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

1990. január 5.

Az egyik új magyar hetilap, a Szilágysági Szó első száma jelentette be, hogy 1989. dec. 31-én megalakult az RMDSZ Szilágy megyei tanácsa. Elnök: Vida Gyula közgazdász, alelnökök: Székely István ref. lelkész és Józsa László munkás, titkár: Sajter Margit jogász. Az RMDSZ megyei tanácsának küldötte Varga István, a Nemzeti Megmentési Front Szilágy Megyei Tanácsának alelnöke, /Szilágysági Szó (Zilah), jan. 5. -1. sz./ Zilahon 1950-ben szűnt meg a Szabadság hetilap, azóta nem volt magyar nyelvű sajtótermék a városban.

1990. január 6.

Megjelent a Máramarosszigeti Napló első száma. Demokratikus lap az alcíme. Szerkesztői: Mazalik Alfréd, Román János, Rozsnyai Bálint. Ez a szám a Bányavidéki Új Szó munkatársainak segítségével látott napvilágot. /Máramarosszigeti Napló (Máramarossziget), jan. 6. ? 1. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 991-1009




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998