udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6818 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6811-6818
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. január 5.

Január elsejétől 28 százalékra növekszik a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke. Ebből 9,5 százalékot a munkavállalónak, 18,5 százalékot pedig a munkáltatónak kell az államkasszába befizetnie. Ugyanakkor törölte a kormány azokat a kedvezményeket is, amelyeket eddig munkanélkülieket alkalmazó cégek élveztek. Január elsejétől nem nőnek a nyugellátmányok, az ún. nyugdíjpont értéke 697,5 lej marad, és nem növekszik 763,5 lejre, ahogyan azt a Tariceanu-kabinet elhatározta. Nem kapnak továbbá januártól ételjegyeket a helyi és a központi állami intézmények alkalmazottjai. /Januártól nincs több kedvezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

Traian Basescu államfő az év legelső napjára már ebédre hívta a kormány tagjait, a parlament két házelnökét és a két legfontosabb román hírszerző testület, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatóit, családtagjaikkal együtt. A meghívottakat nem tájékoztatták előre az összejövetel témaköréről. A hosszúra nyúlt, hétórás ebédről annyi kiszivárgott, hogy az államfő figyelmeztette a minisztereket, a 2009-es esztendő rendkívül nehéz lesz. Az államfő célja az összejövetellel az lehetett, hogy az egység érzését alakítsa ki a két pártból álló kormány tagjai között. /Bogdán Tibor: Új év Basescu jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

Az Alkotmánybíróságon fellebbeznének a liberálisok a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összetételét módosító kormányrendelet miatt, amely szerint Mircea Geoana, a szenátus elnöke ezentúl a nemzetbiztonsági testület alelnöki tisztségét is betölti. A PNL-s Ioan Ghise, a felsőház jogi bizottságának tagja szerint „teljes mértékben alkotmányellenes” a kormány CSAT-re vonatkozó rendelete. Az RMDSZ-es honatyák valószínűleg a kormányrendelet mellett szavaznak majd. Markó Béla szövetségi elnök, a szenátusi frakcióvezetője szerint nem árt, ha a szenátus elnöke, aki bizonyos helyzetekben az államfőt helyettesíti, tájékozott a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben. /A PNL-nek nem tetszik a CSAT-kormányrendelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

Január elsejétől Szlovákia belépésével immár 16 tagúra bővült a közös európai fizetőeszközt használó eurózóna tagállamainak száma. Szlovákia immár Szlovénia, Ciprus és Málta után a negyedik az Európai Unióhoz 2004-óta csatlakozott azon 12 ország közül, amelyek maradéktalanul teljesíteni tudták az euró bevezetésének feltételéül szabott maastrichti konvergencia-kritériumokat. /Az euró lett a hivatalos fizetőeszköz Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

Ha volt az elmúlt esztendőben igazán komolyan vehető politikusa Magyarországnak, akkor az a mostani köztársasági elnök, írta Laczkó Vass Róbert színész. Basescu román államfő kapitányi dörgedelmekben osztogatja hasznos tanácsait, a hatalom összpontosítására törekszik, Sólyom László azonban alkotmányjogász, a demokratikus államrend garanciája. Komolyan veszi szerepét: egy jottányit sem enged az alkotmány betűjéből és szelleméből. Ez a balra balkanizálódott magyar közélet számára jobbra tolódásnak tetszik, Sólyom László a pártokat látványosan kizárja döntéseiből, ezzel együtt sikerül az egyik legnépszerűbb közéleti személyiségnek maradnia. Újévi köszöntőjéhez a különböző internetes fórumokon agresszív kommentárokat fűztek beszédhez a megmondóemberek. Az elmúlt évben a szociális népszavazáson az arra jogosultak elsöprő többsége mondott kritikát az egyes kormányzati döntések, egészében a kormány politikája felett. A rendszerváltás óta legnépszerűtlenebb magyar miniszterelnök ülhet a legtovább a bársonyszékben, minden elődjéhez képest! Az európai mintagazdaságból sereghajtóvá degradálódó magyar gazdaságot olyan leromlott állapotban érte a kibontakozó pénzügyi válság, hogy a kontinentális Európában egyetlen uniós gazdaságként IMF-hitelre szorult. Sólyom László az egymás iránti szolidaritás és türelem fontosságára hívta fel a figyelmet. /Laczkó Vass Róbert: Tisztesség, hosszú távon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

Egykor közös hazánk egészét szereti Sólyom László, aki szlovák tárgyalópartnereinek kevesebb görcsösséget és egymás történelmének megismerését javasolja. A magyar államfő először nyilatkozott egy blognak, a köztársasági elnök a Reakciónak adott interjújában úgy vélekedett: egyre nehezebben elviselhető, hogy a magyar közélet a nemzeti–nemzetietlen és fasiszta–antifasiszta szembenállásról szól, a pártok a napi politikai csaták megnyerésének rendelik alá a nemzet hosszú távú érdekeit. Az elnök azt is elmondta, oda jutottunk, hogy a határon túl a „szegény Magyarországért” imádkoznak. Komolyan veszi a felelősséget a határon kívül élő magyarok sorsáért, fejtette ki. Enyhíteni próbálja azt a traumát, amelyet a népszavazás a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek okozott. Az akkori konfliktus még jobban beszorította a közbeszédet a nemzeti–nemzetietlen érvelésbe, és persze ellenpárjába, a fasiszta– antifasisztába. Ez a kár felmérhetetlen. Létezik az egységes magyar nemzet, de ma már különböző résztársadalmakból áll. Inkább annak lehet örülni, hogy az együttműködés feltételei javulnak: a Kárpát-medencei magyarság jelentős része uniós tagállamban él, előbb-utóbb a schengeni rendszeren is belül lesz. Ha együtt akarjuk folytatni történelmünket, számot kell vetni a nyolcvan év alatt történt szétfejlődéssel, hangsúlyozta Sólyom László. Mások az élethelyzetek: egy erdélyi magyarnak Bukarestben, az ottani politikai kultúrában kell politizálnia, amely gyökeresen különbözik mondjuk a ljubljanai közegtől. Ugyanakkor meg kell tanulni a kettős kötődést. A legveszélyeztetettebb a szórványmagyarság és a városokban, lakótelepen élők, akik nehezen találnak magyar közösségeket. Az utódállamok nehezen veszik tudomásul, hogy nem homogén nemzetállamok, hanem többnemzetiségűek lettek, éppen úgy, mint a Magyar Királyság volt, amelyből szabadulni akartak. Érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. A jelen helyzetről a legtöbb ismeretet a határon túli magyarság helyzetét vizsgáló konferenciasorozat hozta, amelyet két éve indított el a köztársasági elnök. /Ablonczy Bálint, Balogh Ákos Gergely: ”Nem látom a távlatos gondolkodást” Interjú Sólyom Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

A sepsiszentgyörgyi Édler András első ízben jutott képviselői mandátumhoz az RMDSZ színeiben. A parlamentben eltöltött első hét tapasztalata számára az, hogy szörnyszövetség jött létre, a két kormánypárt már nem is erőből, hanem erőszakból politizál. Nem hallgatnak senkire, azt tesznek, amit akarnak. /Bíró Blanka: Beszélgetés Édler András háromszéki képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

A Magyar Polgári Párt /MPP/ háromszéki szervezetének vezetősége reméli, hogy a székelyföldi helyi tanácsok januárban szavazás alá bocsátják az autonómia referendum megszervezéséhez szükséges határozat-tervezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki elnöke reméli, hogy január folyamán a helyi tanácsok elfogadják ezeket a határozatokat. Eddig 19 Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája érdekében kiírandó helyi, hivatalos referendum megszervezésére vonatkozó határozatot. A két prefektusi hivatal ezeknek egy részét megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Mediafax) /Autonómia-referendumban reménykedik az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 5.

Az előttünk álló esztendő sikere azon múlik, hogy lesz-e változás – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz – szövetségben a KDNP-vel – készen áll arra, hogy a sikeres európai módszerek alkalmazásával kivezesse Magyarországot a válságból. A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni. Véget kell vetni annak, ami most zajlik. Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Az előrehozott választások esélyéről a Fidesz elnöke azt mondta, hogy ha az ellenzék valamennyi pártja úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon. Azonban az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezik. A jelenlegi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel való esetleges egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: „hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”. /Orbán: 2009 sikere attól függ, lesz-e politikai változás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 5.

A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./

2009. január 5.

Amióta sikerült Marosvásárhelyen újra Petőfi-szobrot állítani, azóta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) minden évben megemlékezik a költő születésnapjáról. Idén a koszorúkat, az ökuménia jegyében három egyház képviselője helyezte el a szobor talapzatánál. A megemlékezők nevében dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke beszélt. /-vagy-: A Petőfi szellemiség éltetői. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2009. január 5.

Kolozsváron a színházban visszatértek a rendes kerékvágásba: a maraton időtartamú Európai Színházi Unió Fesztiválja után a két intézmény – az Magyar Opera és az Állami Magyar Színház – közösen használt épületében helyreállt a rend. A hét heti csend után lelkes közönség fogadta a Kolozsvári Magyar Opera ez évi első előadását, a Felhívás a keringőre című koncertet. Simon Gábor igazgató örült az előadás sikerének, de kifejezte nemtetszését is a másfél hónapot igénybe vevő színházi fesztivál miatt, amely az opera társulatát kiszorította a kolozsvári színpadról. A Felhívás a keringőre című gálaműsoron ismert művekből hangzottak el részletek. /Varga Melinda: Az opera visszatérése. Hét heti szünet után a kolozsvári operakedvelők „visszakapták” intézményüket. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház január 5-én és 6-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében mutatja be a Love and Money című előadását. Dennis Kelly darabját Göttinger Pál rendezte, a produkciót díjazták a Pécsi Országos Színházi Találkozón. /Love and Money – udvarhelyi vendégjáték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2009. január 5.

A karácsony és szilveszter közötti időszakban koncertek sorozatán vehettek részt a gyergyószentmiklósiak: a gyergyószentmiklósi kórusok énekeltek a Szent Miklós-templomban, azt követően a gyergyóalfalvi Helikon Fúvószenekar és a gyergyóújfalvi Bel Canto kamarakórus lépett fel a Szent István-templomban. A fellépések alkalmával begyűlt 1500 lejnyi adományt a szeretetkonyha, illetve az épülő Bucsin negyedi plébánia javára ajánlották fel. /Jánossy Alíz: Ünnepi dallamok Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

Az Érmelléken tartott újévköszöntő lovasportyán ezúttal a Szentjobbi Hagyományőrző Huszár Egyesület látta vendégül a Magyarországról érkezett huszárokat. A Huszárportya a Lukács erdőben néven futott rendezvényt az Érmellék és a Hegyköz határán húzódó települések bevonásával szervezték meg. A szentjobbi huszárok vezetője, Zatykó István elmondta, hogy évek óta szoros kapcsolatot ápolnak a debreceni bandériummal. Eddigi legnagyobb visszhangot kiváltó teljesítményük a Szent Imre herceg nevét viselő települések felkeresése volt 2007-ben. Az egy hónapos útról a Duna Televízió terjedelmes dokumentumfilmet készített. /D. Mészáros Elek: Huszárportya az Érmelléken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

Felújították Kisbábonyban a református templomot: a kis gyülekezet tagjai az apadás ellenére továbbra is szívesen adakoznak. A 200 lelkes gyülekezetben az apadás tovább folytatódik. /Kisbábonyi hívek adakozó kedve. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 5./

2009. január 5.

Közel négyszáz temesvári és környékbeli (újszentesi, medvesi, végvári, varjasi, stb.) magyar vett részt a 4+2 Asszinkron zenekar baráti körének szilveszteri bálján Temesváron. /Pataki Zoltán: Szilveszteri magyar buli. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 5.

A hagyományoknak megfelelően idén is remek hangulatú szilveszteri bulit szerveztek Pécskán az Ipartestületnél. /Irházi János: Újévköszöntő Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 5.

Megjelent Dézsi Zoltán második – felnőtteknek írt – verseskönyve: Amit az angyal itthagyott. Versek, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda. /Új könyvek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2009. január 6.

Három régi uniós tagállam – Görögország, Spanyolország és Dánia – az új esztendő beköszöntével megnyitotta munkaerőpiacát Románia és Bulgária előtt. Az új keletű gazdasági nehézségekre hivatkozva ugyanakkor Nagy-Britannia, Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Hollandia és Belgium hivatalosan bejelentette a korlátozás három évvel történő meghosszabbítását. /Három EU-államban már lehet dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 6.

Csehország január 5-én ismét a szokásos mennyiségben kapja az orosz földgázt, miután az öt százalékkal csökkent az előző napon. A Görögországba irányuló orosz földgáz mennyisége közel egyharmadával csökkent az ukrán–orosz gázvita miatt. Bulgária 10–15 százalékkal kevesebb orosz földgázhoz jutJanuár 5-én csökkentett szinten, a szerződött mennyiségnél 30 százalékkal kevesebb földgáz érkezett Romániába az orosz–ukrán gázvita miatt. Ez a helyzet a Gazprom balkáni hivatalától kapott információ szerint január 11-ig így maradhat. Románia éves földgázszükségletének 65 százalékát hazai kitermelésből elégíti ki, az orosz import részaránya mintegy egyharmad. /Kevesebb orosz gáz jut Romániába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 6.

Emil Boc január 4-én lemondott kolozsvári polgármesteri tisztségéről miniszterelnökké való kinevezése miatt, az ideiglenes városvezetőre január 13-ig várni kell. A tanácsnak a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül kell kiválasztania, hogy kit bíz meg ideiglenesen a tisztséggel. Valószínűleg Sorin Apostu lesz a választásokig a városvezető, ugyanis a 27 tagú tanácsból 16 demokrata-liberális, a tisztség elnyeréséhez pedig 14 szavazat elegendő. Három hónapon belül választásokat kell kiírni Kolozsvár polgármesteri tisztségére. Emil Boc utoljára a város új stadionjának és sportcsarnokának megépítésével kapcsolatos dokumentumokat írta alá polgármesterként. Így a stadion megvalósítása is részben az ő nevéhez kötődhet. Emil Boc ideje alatt került üveg a főtéri gödörre, s ugyancsak ő adta át tavaly októberben az Ószer lakónegyed lakásainak kulcsait, otthont teremtve ezzel 271 családnak. Aláírta továbbá a metropolisz zóna tervét, a diákoknak és nyugdíjasoknak a tömegszállítás díjmentességének a meghosszabbítását, és átadott egy turisztikai információs központot a Deák Ferenc utcában. Kolozsvár általános fejlesztési terve már az új vezetés gondja lesz. /Jakab Jutka: Kolozsvár fejlesztési terve Boc utódjára maradt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 6.

Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei szenátor elnöki tanácsadónak készül, a Cotroceni-palotába. Már benyújtotta az alkalmazáshoz szükséges dokumentumokat az államelnöki hivatalhoz, átvilágítása pedig folyamatban van. /Cseke Péter Tamás: Eckstein Cotroceni-be készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 6.

Elkezdték a prefektusi tisztségek elosztását a kormánypártok. Elhárítják a jogi akadályt a törvény módosításával, amit Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök helyeselne. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint a prefektusi, illetve alprefektusi tisztségeket politikától és párttól független személyek tölthetik be, a két kormánypárt, a demokrata-liberális (PD-L) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat már korábban megállapodott abban, hogy közülük az adja a prefektust, amelyiknek soraiból a tavalyi helyhatósági választásokon a megyei tanács elnöke kikerült, a másik párt pedig a két alprefektust. Eszerint a három magyar prefektusnak, valamint a tizenhárom magyar alprefektusnak rövidesen meg kell válnia állásától. Ladányi László Zsolt, Hargita megye alprefektusa nem hallott a kormánypárti osztozkodásról. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus nem tudja, hogy Maros megyére vonatkozóan hogyan osztotta meg a két párt a funkciókat. Az RMDSZ ezekben a napokban megyénként figyelemmel követi, helyükön maradnak-e a közintézmények magyar vezetői, s tiltakozni fog, ha bárkit is leváltanak, akinek amúgy a munkájában nincs kifogásolnivaló – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Kelemen szerint az RMDSZ nem riadna vissza a polgári engedetlenségi akcióktól sem. A magyar intézményvezetők így is alulreprezentáltak az országban, még a székely megyékben is. A hírek szerint Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője államtitkár-helyettesként dolgozhat majd tovább az említett intézménynél. /Visszaszámlálhatnak a magyar prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 6.

2008 zaklatott év volt az RMDSZ történetében, összességében sikeresnek mondható a szereplése. A helyhatósági választásokon ugyan néhány helyen a Magyar Polgári Párt (MPP) megszorongatta, néhol le is győzte az RMDSZ jelöltjeit, azonban az önkormányzatokban sok helyen megerősödött az RMDSZ pozíciója. Dr. Benedek Imre kizárása az RMDSZ-ből jelzi, hogy a szövetségen belül jóval nagyobb problémák vannak, talán túl régóta van együtt ez a csapat. Rövidlátást mutatott a teljes RMDSZ-vezetőség, amikor meghallgatás nélkül, azonnal kizárta Benedek Imrét soraiból. Újabb probléma lesz, hogy négyéves kormányzás után több olyan RMDSZ-szereplő tér haza Bukarestből, akik több-kevesebb joggal helyet követelnek maguknak. Egy politikai döntés-előkészítő „kutatóközpont” felállítása lehet egy olyan intézményi háttér, ahol a bukaresti tisztségviselők helyet találhatnak. Az elmúlt négy évben sokan hördültek fel a kormányzati pozíciókba kerültek neve hallatán, de az igazi harcok majd most lesznek az RMDSZ egyes érdekcsoportjai között. /Kósa András: Politika és érdekvédelem? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2009. január 6.

Bírságra számíthat az ortodox egyház, amiért a polgármesteri hivatal engedélye nélkül állította fel az új ortodox templom helyét jelző keresztet Nyárádszereda főterén. A jelképet, amelynek felirata szerint itt áll majd az új ortodox templom, szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek kidöntötték. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt javasolja, a 97 százalékban magyarok által lakott kisvárosban szervezzenek helyi népszavazást a harmadik ortodox templom építése kapcsán. A görögkeleti egyház nem rendelkezik építkezési engedéllyel, a polgármesteri hivatal felszólította, hogy a kihelyezéstől számított hét napon belül távolítsák el a keresztet és az alapkövet. Ez azonban nem történt meg, így az önkormányzatnak jogában áll megbüntetni az egyházat, amit meg is tesznek, közölte Dászkel László polgármester. A város polgárainak többsége ellenzi az ortodox terjeszkedést. /Máthé Éva: Bírság a nyárádszeredai ortodoxoknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 6.

2008-ban első alkalommal szembesültek hetedikes diákok az egységes félévi dolgozatírással. A Hunyad megyei diákok eredményei rosszak. Nem produkáltak jobb eredményt a magyar diákok sem. A dévai Téglás Gábor iskolában a 33 hetedikesből a román félévi 11-nek nem sikerült /5-ös alatti osztályzatot kaptak/, a magyar valamivel jobban ment, itt összesen 6-on „bukták” el a félévit. A matematika a megyei átlagnál is szomorúbb eredményeket hozott. A Téglás hetedikeseinek kétharmada írt ötös alatti jegyet. A nyolcadikosok lényegesen jobb eredményt produkáltak megyei szinten és a Téglásban egyaránt. /Gáspár-Barra Réka: Egységes félévik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2009. január 6.

Kiterjesztett fűtéstámogatást kérnek az új kormánytól Kovászna megyének a hatóságok, arra hivatkozva, hogy hegyvidéken keményebb és hosszabb a tél. Bodzafordulón január 5-én hajnalban mínusz 31 Celsius-fokot mértek. György Ervin prefektus úgy véli, a kemény tél miatt a térség lakosságának korábban és hosszabb ideig kellene hozzájutnia a hőenergia-szubvencióhoz. /K. Zs. : Több fűtéstámogatást kérnének Kovászna megyének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 6.

A pedagógusok számára kötelező, kreditpontokkal kapcsolatos, merev törvénykezésen enyhítettek tavaly, nyugtázta a tavalyi eredményeket Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke évértékelő sajtótájékoztatóján. Az új rendelet értelmében nemcsak a szakmai továbbképzéseken való részvételt lehet kreditpontokká átváltani, hanem az ötévente kötelező, mintegy 90 kreditpontot ezentúl tankönyvpublikálással, valamint kutatói munkával is meg lehet szerezni. A rendeletnek köszönhetően a Bolyai Nyári Akadémia is felértékelődhet. A tanügyben is elindult decentralizációs folyamat részeként a szakmai konferenciák és rendezvények akkreditációját ezentúl egy háromtagú megyei bizottság végzi. /Horváth István: Enyhítést is hozott 2008 a tanároknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 6.

Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában – véli Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke.,,Tehetséges, magyar anyanyelvű embereket kellene kinevezni, akik törődnének a magyar hívőkkel. Ez meggyőző lépés lenne, hogy a szlovák katolikus egyház ezekkel az emberekkel is törődik” – jelentette ki Csáky. Mint elmondta, a közeljövőben három püspök vonul nyugdíjba, jó lenne, ha az egyik egyházmegye élére magyar nemzetiségű püspököt neveznének ki. /Magyar püspökre lenne szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6811-6818




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998