Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 352 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-352
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. szeptember 1.

Aug. 28-án Temesváron, római katolikus Dómban felszentelték a 94. temesvári római katolikus püspököt, Szent Gellért első csanádi püspök utódát (Trianon után a csanádi püspökség területét országhatárok szabdalták szét, ezért külön Szeged-csanádi és külön temesvári egyházmegye jött létre), Roos Mártont. A felszentelést dr. Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius végezte Gyulai Endre Szeged-csanádi megyéspüspök és dr. Johannes Kreidler, a Rottenburg-Stuttgart-i egyházmegye kormányzója kíséretében. Roos Mártont a pápa június 24-én nevezte ki megyéspüspöknek. A négy nyelven tartott (magyar, német, román, latin) szertartás kezdetekor felolvasták a hivatalos kinevezésről szóló pápai okmányt, majd Kräuter Sebestyén püspök felkérte a nunciust, szentelné fel a temesvári egyházmegye új püspökét. Az új püspök átvette elődjétől a hivatali jelképet, a XVIII. századi pásztorbotot. Az új püspök Emitte Spiritum Tuum (Küldd el Szentlelkedet) jelszó jegyében kíván tevékenykedni. /Fölszentelték a Szent Gellért-i egyházmegye 94. püspökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Brassóban aug. 26-29. között idén is megrendezték a hagyományos Nemzetközi Vásárt. A rendezvény keretében üzletember-találkozó - Magyar-Román Élelmiszeripari Kontakt Nap - is volt. A Szegedi Konzervgyár kereskedelmi igazgatója, Novákné Halász Anna elmondotta: a húsipari termékekre kirótt 45 %-os behozatali vám akadályozza az együttműködést, de bízik abban, hogy ez a magas vám valamikor megváltozik. /Nemzetközi Vásár Brassóban. Továbbépíteni a meglevő kapcsolatokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

A sajtó hírül adta, hogy "a magyar kormány 9 millió dollárt (csaknem két milliárd forint, azaz kb. 144 milliárd lej) irányzott elő egy erdélyi magyar egyetem megteremtése céljából". Markó Béla RMDSZ-elnök erről a hírről kifejtette, hogy ezt az összeget a magyar kormány illesztette be a költségvetésbe, és mindenképpen a magyar Országgyűlésnek kell megszavaznia. Markó többször is tárgyalt e kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt államtitkárral és Martonyi János külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy a magyar kormány jelentős összeget szánjon jövőre egy romániai magyar egyetem alapítására. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett, Partiumi Egyetem alapítására fordítsák. Markó a magyar vezetőknek elmondta, hogy az RMDSZ-nek készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Székelyföldön is kellenének főiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erősíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell őrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként. - Most az legsürgősebb, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentős struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Továbbá idén Erdélyben öt tanítóképző /Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Szatmárnémetiben/ jön létre, ezek a hároméves főiskolai képzők azt jelentik, hogy az illető városokban megjelenik a főiskola mint fogalom. Ezek minőségét biztosítani kell. - Marosvásárhelyen nincs magyar nyelvű műszaki egyetemi oktatás. Markó szerint ha az állami Petru Maior Egyetemen tanuló diákok kérik a magyar oktatást, akkor ezt kötelező módon létre kell hozni. Marosvásárhelyen az elképzeléseket magánegyetem formájában is meg lehet valósítani. Nyárádszeredában jól működik egy kertészeti egyetem, Magyarországról kihelyezett részleg. Az idén több mint nyolcvan diplomát honosítottak. Markó szerint ezt kellene Marosvásárhelyre telepíteni, hogy hazai diplomát adó intézménnyé váljon. Ehhez társulhatna egy élelmiszeripari tagozat, no meg az, amit Hollanda Dénes egyetemi tanár és társai a műszaki oktatásban elképzeltek. /Máthé Éva: Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár Budapesten az MTI-nek nyilatkozott. A Tőkés László püspök által felvetett partiumi keresztény egyetem nagyon fontos szerepet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban - mondta. Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyarországi kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. Szeptemberben és októberben ülésezik majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újabb ülésének előkészítését végző hét szakértői bizottság, melyek elnökeit a magyar külügyi tárca vezetése már kijelölte. A MÁÉRT februárban alakult meg, s második ülésére várhatóan az idén novemberben kerül sor. A kulturális bizottságnak Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, az oktatási bizottságnak Gál András Levente miniszteri biztos, a gazdasági bizottságnak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, az egészségügyi és szociális bizottságnak Õry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, az állampolgársági és önkormányzati bizottságnak Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, az európai uniós integrációval foglalkozó bizottságnak pedig Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője lesz az elnöke. A Magyar Állandó Értekezletre továbbra is azok a szervezetek kapnak meghívást, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. /Németh Zsolt nyilatkozata. Kétmilliárd az erdélyi magyar egyetemre? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1999. szeptember 1.

Csíkszeredában önálló színházat szeretnének a városnak, ennek hátterében a csíkszeredai polgárok összefogása áll. Olyan időszakban történik ez, amikor sok város tehernek érzi színházát, a költségek miatt. Amikor Parászka Miklóst felkérték erre, akkor tisztában volt azzal, hogy nehéz egycsapásra megteremteni azt a szellemi-művészi színvonalat, amit egy rangos színház igényel. Első lépésként különböző színházak általa sokra tartott színészeihez fordult, a szatmárnémeti Harag György társulat művészeit pedig kollektíven kérdezte meg, érdekli-e őket ez a vállalkozás. Két fontos színészegyéniség eredeti társulatától megválva csatlakozott a csíki elképzeléshez: Hunyadi László és Bíró József, mellettük sokan jelezték időleges, szerepekre szóló együttműködési szándékukat. Parászka végül, hét színészt szerződtetett Csíkszeredába. Az új színház alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segít, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. Egyelőre a csíki színház és a Harag György társulat színészei együtt játszanak, az első évadban. Három produkciót ikertársulatként mind a két helyen előadnak. - Szatmárnémetiben mindenki aggódik a színházért, és a megmentéséről beszél. Parászka szerint olyan színházat kell létrehozni, amit a megye működtetni képes. Az örökölt megyei színházak nagyobbak, mint amit egy megye képes eltartani. Szeptemberben fogják kifizetni a júliusi béreket. Két éve nincs aláírt szerződésük a megyei tanáccsal a költségvetés tisztázatlanságai miatt. - Jelenleg minden romániai színház: válsággal küzd. /Népszerű évaddal kell nyitni. Beszélgetés Parászka Miklóssal, két színház igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Kolozsváron újabb magyar utcaneveket töröltek el, a Dózsa György utca Ferdinánd román király nevét kapja, eltörölték a Bem József tábornok utcanevet, Herbák Jánosból pedig Matei Basarab lesz. Az olyan történelmi utcanevek, mint a Kövespad (Pietroasa) és az Alkony (Amurgului) szintén új, jelentéktelen neveket kapnak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét lefaragtak néhány magyar utcanevet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Gaal György adott tájékoztatást az utcanévadó bizottság üléseiről. Kolozsváron minden ülésen a magyar tagok tevékenysége kimerül a tiltakozásban, az ismételt leszavazás elviselésében. Kolozsváron a bizottságban Molnos Lajos, Mikó Lőrinc tanácsosok, valamint Asztalos Lajos és Gaal György képviselték a magyarságot. Idén tavasszal változott a helyzet: a megyéhez került vissza a döntés joga. Felállítottak a megyei tanács mellett egy 28 tagú bizottságot, amelyben szakértőként Csetri Elek és Gaal szerepel a magyarság részéről, s a magyar megyei tanácsosok közül is talán ketten tagok. Ugyanakkor a városi bizottság is szorgalmasan ülésezik. Jelenleg tehát a névváltoztatási javaslatot a polgármesteri hivatal terjeszti a városi névadó bizottság elé. Ha az jóváhagyja, a városi tanács elé kerül. Ennek kedvező döntése esetén a megyei névadó bizottság vizsgálja meg a javaslatot, s terjeszti a megyei tanács elé. - Kolozsvárt szinte lehetetlen nyomon követni a rengeteg javaslatot, s hogy abból mit hol hagytak jóvá. A polgármesteri hivatal pedig előre kitéteti a táblát. - Szinte valamennyi még meglévő magyar utcanév felkerült az átkeresztelési listára, de egyetlen javasolt magyar személynév sem szerepelt. A magyar bizottsági tagok - pár román kolléga helyeslésének is köszönhetően - legfeljebb annyit tudtak elérni, hogy a magyar utcanevet meghagyják, vagy beleegyeztek: más magyar nevet javasoljanak a helyére. Azt, hogy miért nem javasol a városháza egyetlen magyar személynevet sem, azzal indokolták: a javaslatok a lakosságtól jönnek, s magyar vonatkozású javaslatot senki sem tett. Erre Asztalos Lajos egy tízoldalas román nyelvű beadványt készített. Ebben vázolta a kolozsvári utcanevek történetét, s kettős javaslattal szolgált: egyrészt felvetette a XIX. század végéig használatos nem nemzetiségi jellegű régi "beszélő" utcanevek újbóli használatát (román és magyar változattal): Híd, Szappan, Király, Farkas stb. utca. Másrészt 20 konkrét utcának (többnyire földrajzi nevet viseltek) magyar vonatkozású nevet javasolt (Fadrusz János, Bethlen Gábor, Minorita, Mikes Kelemen, Haller Károly, Mikó Imre stb. utca). A továbbiakban egyetlen előterjesztési listán sem tűntek fel ezek a javaslatok. - Gaal György pontos címét megadta, ennek ellenére egyetlen ülésre sem kapott meghívót. /Gaal György: Ahogy az utcákat nálunk keresztelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

1999. szeptember 1.

A Bánság-Románia Európa Unió Egyesület és a Friedrich Ebert Alapítvány újabb találkozót szervezett az elmúlt hétvégén Temesváron. A regionalizmus, a föderalizmus és a multikulturalitás volt a téma. Adrian Severin ex-külügyminiszter szerint Romániára nem nehezedik nyomás a föderalizálás ráerőszakolása irányában, ami esetében a széteséshez vezethetne. Románia fiatal nemzetállamnak számít, ahol a föderalizálási folyamat érzékeny sebeket szakítana fel, magyarázta. Az európai integráció érdekében azonban Romániának el kell fogadnia az Európai Unióban létjogosultságot nyert elveket, mint a szubszidiaritás, szolidaritás, pluralista demokrácia, részarányos demokrácia stb. Aki nem tud kikecmeregni a nacionalizmus csapdájából, "nem ad jogokat a kisebbségeknek, az területeket fog leadni", jelentette ki Adrian Severin. Florin Medelet történész rámutatott arra, hogy 1930 táján még 50 különböző nemzeti közösség élt a régióban, ezek egy része időközben felszámolódott. A bánsági multikulturalitásról szóló vita során a Diaszpóra Alapítványt képviselő Bodó Barna arról beszélt, hogy hamis a temesvári városháza reklámkiadványában idézett szólás, miszerint "a Bánságban a kutyák is négy nyelven ugatnak". A bánsági soknyelvűség immár a múlté. Bodó Barna javasolta: a román gyerekek az iskolában tanulják a regionális nemzetiségek nyelvét és kultúráját, akkor nem fordulhatna elő, hogy az általuk ismert egyetlen magyar zenészként (Bartók Béla szűkebb hazájában) Daniela Győrfyt írják be egy kérdőívbe. /(Pataki Zoltán): A Bánságban a kutyák is négy nyelven ugatnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) aradi szervezete megjelentette harmadik füzetét. Az első aradi tollforgatók írásait tartalmazta, a második drámapedagógiai tapasztalatokat közölt, a harmadik Hábel Géza főkönyvtáros munkája, bibliográfiai kiadvány, amit az Arad megyei könyvtár katalógusai alapján állított össze, a romá-magyar kérdéskör kapcsán. Címe: Audiatur et altera pars. /Új EMKE-füzet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az oktatásügy terén az anyagi gondok megmaradtak. Alapítványi forrásokat kell találni a számítástechnikai berendezések biztosítására. Az idei költségvetés jóformán a telefonköltség kiegyenlítésére sem elég. Ilyen körülmények között az iskolaigazgatónak elsősorban menedzsernek kell lennie. Nemrég új iskolai szabályzatot hagyott jóvá a minisztérium. Új értékrendet kell felállítani, ezt nem várhatjuk mástól. Eddig oktatáspolitikai irányítás erőteljesen központosított volt. A jelenlegi koalíció felvette a harcot a polgári értékek terjesztéséért. Folytatni kell az alkohol-, dohány- és drogellenes kampányt a középiskolákban. Erdei szerint van jövője a kisebbségi oktatásnak. /A megyei főtanfelügyelő-helyettes a tanévkezdésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Szatmár megyében negyven magyar család, gyerekük sikeresen letett pótképességi vizsgája után, Szatmárnémeti valamelyik magyar tannyelvű elméleti líceumába szerették volna őket íratni, ahol azonban már beteltek a helyek. Ezért kérvényezték a Megyei Tanfelügyelőségen, hogy a Református Gimnáziumban, a Hám János Katolikus Iskolaközpontban és a Kölcsey Ferenc Kollégiumban indítsanak további magyar osztályokat. Az iskolákban mindenütt pozitív visszajelzést kaptak az új osztályokat illetően, az igazgatók, igazgatónők, mindenütt arra kérték a szülőket: nyújtsanak be kérvényt. Az iskolák tanárai is arról biztosították a szülőket, hogy nagyon szívesen tanítanák az új jövevényeket is. A tanfelügyelőségen egy órát kellett Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettesre várni, aki kijelentette: neki nincs ideje ezzel foglalkozni. Ez az eset megyei szinten akár több száz gyereket is érinthet, akiknek szülei azonban valószínűleg nem tudnak arról, hogy kérvényezéssel esetleg meg lehet oldani a problémájukat. A szülők panaszaira Erdei Líviusz elmondta, hogy a jelenleg hatályos törvények értelmében nincs lehetőség arra, hogy újabb líceumi osztályt létesítsenek. Szerinte a kérvények benyújtása teljesen felesleges volt. Tizennégy szakiskolai osztály indul magyar tagozaton ebben az évben, oda kellene íratni a gyerekeket. /Ebben a tanévben egyetlen iskola sem fog újabb osztályt nyitni Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

1999. szeptember 1.

A tankönyvek tízszer többe kerülnek, mint egy évvel korábban, olvasható a Cronica Romanában. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

A Nagykároly és Vidéke hetilap augusztus 25-i számából az olvasó értesülhet a szűkebb pátria társadalmi-, kulturális- és sporttörténéseiről. A Szövetségi Figyelő (RMDSZ-hetilap), augusztus 19-i száma ismertette, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium rendelete, mely szerint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola keretében működő református osztályokból önálló jogi személyiséggel rendelkező, magyar oktatási nyelvű középiskola jöjjön létre, milyen körülmények közt válhat valósággá. /Õsz elején ... lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Megjelent a korondi Ambrus Lajos újabb mesekötete: A kolontos legény /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ a szintén falubeli Páll Lajos költő-festő-keramikus szerkesztésében, Molnos Zoltán illusztrációival. /A kolontos legény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Aug. 31-én Tempfli József római katolikus megyés püspök felszentelte a házat, melyben a ferences nővérek testi és szellemi fogyatékos gyermekek nevelését fogják végezni. A romos épületet két év alatt sikerült újjávarázsolni, elsősorban külföldi egyházi segítséggel. Éjszakai szállást nem tudnak biztosítani a gyermekeknek, csupán reggeltől délutánig foglalkoznak velük. /Tököli Magdolna: Ferences nővérek a Kis Szent Teréz-házban. Fogyatékos gyermekeket gondoznak majd. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Aug. 31-én befejezte hivatalos látogatását Ion Sturza moldovai miniszterelnök Bukarestben. Elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és az áramszállításokról tárgyalt. A Moldovai Köztársaság arra számít, hogy Románia lesz az ország fő áramszállítója, mivel a moldovai energiaválságra más megoldás egyelőre nem látszik - jelentette ki Ion Sturza. Románia 1998 óta szállít elektromos áramot a Moldovai Köztársaságnak, miután az addigi fő szállítók - Ukrajna és a függetlenségét bejelentő Dnyeszter menti terület - a felhalmozott moldovai adósságra hivatkozva csökkentette a szállított mennyiséget. Jelenleg Moldova áramigényének mintegy 15-17 százalékát képes fedezni a román szállításokból. A fő problémát az okozza, hogy a Moldovai Köztársaságnak már 12 millió dollár adóssága van Bukaresttel szemben. /Több román áram Moldovának? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Négy évvel ezelőtt hunyt el dr. Octavian Coriolan Buracu, a Polgári Szövetség alapító tagja. Buracu az emberi jogok harcosa volt, az etnikumok közötti problémák felszámolására és a polgári öntudat fejlesztésére törekedett. /Négy éve halt meg dr. Octavian Buracu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Asztalos Lajos Kolozsvár a 18. században címmel tart előadást szept. 2-án Kolozsváron, az alsóvárosi RMDSZ-székházban. - Kolozsváron a városháza nagytermében szept. 6-án bemutatják Anton Dragulescu Erdély története (II.) című munkáját. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

1999. szeptember 1.

Verestóy Attila Hargita megyei szenátor augusztus 27-én nyilvánosan rágalmazta, gazembernek nevezte az Udvarhely Szék újságíróját az Etéden résztvevő nyolc polgármester előtt. A szenátor fizikai bántalmazással is fenyegette az újságírót, erre azonban nem került sor. Jóllehet "magánszemélyként" rágalmazott Verestóy Attila, a törvényes számonkérésnek semmilyen esélye nincsen, hiszen a mentelmi jog ezt megakadályozza.- Verestóy Attila azt kiabálta, hogy az ő nevét kizárólag az ő előzetes beleegyezése alapján használhatná bárki, így az Udvarhely Szék is. /Verestóy szenátor visszaél mentelmi jogával. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 1./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án villámlátogatást tesz Bukarestben Joseph R. Biden Jr. amerikai szenátor. A washingtoni politikus a gazdasági reform állásáról és az ország demokratizálódási folyamatának helyzetéről tájékozódik. Bukarestben Emil Constantinescu államfővel, Radu Vasile miniszterelnökkel, Andrei Plesu külügyi tárcavezetővel, Victor Babiuc védelmi miniszterrel, valamint számos pártvezetővel konzultál a szenátor. /Amerikai szenátor Bukarestben. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án Markó Béla RMDSZ-elnök a szövetség bukaresti székházában fogadta Joseph Biden szenátort, az amerikai szenátus külügyi bizottságának rangidős demokrata tagját, aki többnapos, a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. A Koszovóból érkező amerikai politikus előtt az RMDSZ elnöke felvázolta a jelenlegi politikai helyzetet, és ismertette a magyar közösség gondjait. Markó Béla szerint a hároméves kormányzati szereplés következtében több eredményt értünk el, de ez távolról sem elegendő. A kisebbségi gondok megoldására két modell létezik - mondta a szövetségi elnök -, a koszovói vagy pedig a kisebbségi jogoknak a békés úton történő érvényesítése. Az RMDSZ elnöke szerint Jugoszlávia példájából a nemzetközi közösségnek azt a következtetést kell levonnia, hogy ezentúl nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőző diplomáciára. Az amerikai szenátor elmondta, hogy véleménye szerint, amíg Romániában nem rendezik a kisebbségek helyzetét, addig sem a NATO-integrációra, sem más jelentős intézménybe való felvételre nem kerülhet sor. /Markó Béla találkozott Joseph Biden amerikai szenátorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

1999. szeptember 2.

Szept. 1-jén Romániába látogató amerikai kongresszusi küldöttekkel találkozott Radu Vasile miniszterelnök. Rámutatott arra, hogy a Jugoszláviára kényszerített embargó nagy gazdasági veszteséget okozott Romániának. John Mica kifejtette, hogy amint azt a kongresszusban nemrég elfogadott határozat is tükrözi, az USA hajlandó támogatni Romániát a stabil demokrácia kiépítésében. /Amerikai képviselők a kormánypalotában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Elfogadták az Országos Önkormányzati Tanács elnökségével közösen kidolgozott határozattervezeteket a 2000-ben esedékes helyhatósági választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozóan. Felkérték Sebesi Karen Attila ügyvezető alelnököt és Tibád Zoltánt, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának titkárát, dolgozzanak ki egy, a szaktestületi rendszer átszervezésére vonatkozó javaslatot. Nagy F. István oktatási és ifjúsági alelnök beszámolt az 1999-2000-es tanév indulási problémáiról. Tájékoztatott a Kolozs megyében tapasztalt osztály-összevonási gondokról, valamint az egyetemi felvételiken felmerülő anyanyelvhasználati problémákról. Takács Csaba ügyvezető elnök felkérte az oktatási alelnököt, dolgozzon ki egy tervezetet a szórványvidékeken nehéz körülmények között dolgozó szakképzett tanárok támogatását célzó ösztöndíjrendszer bevezetésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3. - 1549. sz./

1999. szeptember 2.

Jó hír, hogy közel háromszáz iskolás egy lelkes plébános emberfeletti munkája nyomán új iskolában kezd tanulni Sepsiszentgyörgy külvárosában. A tavalyinál lényegesen több helyen szakképesített pedagógusok oktathatják a gyermekeket, de szomorú, hogy közel hétszáz gyerekkel kevesebb tanuló kezdi meg az iskolát. Ugyanakkor a megye történetében az eddigi legnagyobb létszámú főiskolás kezdheti el tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és immár Kézdivásárhelyen is. /Közel hétszázzal kevesebben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Dr. Székely József, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója tanévnyitó beszédében elmondta: 31 líceumi és 1 V. osztály indul idén a patinás intézmény keretében - csaknem 900 tanulóval. Ezen kívül hamarosan megkezdődnek 3 /fizetéses/ posztliceális osztály és a Gábor Dénes Mérnökképző Egyetem kurzusai. /Kereskényi Sándor: Tanévnyitó a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Szilágyzovány első okleveles említése 750. évfordulójára gyűlt össze aug. 29-én a sokaság az elöregedő faluban, melynek 1162 lakosa volt az 1992. évi népszámláláskor. Ebben a faluban is többet temetnek, mint keresztelnek. Az ünnepségen Seres Dénes szenátor és Lukács József református esperes leleplezte a templom falán elhelyezett Makkai András művész készítette emléktáblát, melyen Zovány címere is látható. Hagyományteremtő szándékkal az első Zovány Napja volt ez az ünnepség, hogy ezentúl az itt élők minden évben találkozzanak az elszármazottakkal. Major Miklós tollából származik az a helytörténeti kismonográfia, amely az Árpád-kori település első írott-nyomtatott falutörténete. /750 esztendő üzenete a mának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Egymás után jelennek meg vallomások, emlékiratok részben a volt nómenklatúra, részben a volt politikai rendőrség, a Securitate képviselői tollából. Ezek az emberek tetteiket "hazafias" köntösbe bújtatják, kisebbségellenes akcióikat, "román érdekekre" hivatkozva igazolják. Például Nicolae Plesita szekus tábornok, aki hosszú időn át vezette a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, előtte 1962-ben, 32 éves korában nevezték ki a kolozsvári hírszerző szolgálat élére. A Transilvania Jurnal napilapban megjelent interjúban úgy emlékezett vissza, hogy 1962-ben Kolozsvárra kerülve "olyan apparátust találtam, hogy nem tudtam, milyen az, hogy magyar, zsidó vagy román természetű." "Kolozsváron, az apparátusban, amint azt mondottam, imitt-amott még találtam egy-egy félszemű románt. És nekem ezzel az apparátussal kellett dolgoznom." Plesita ebbe beleborzadt. Valójában 1962-ig a kolozsvári "magyar, zsidó, részben talán román" szeku megtett mindent, amit csak lehetett. "Megtisztítottam azt az apparátust - nyilatkozott tevékenységéről Plesita - És létrehoztam egy igazi románt." Megállapította, hogy "egy verhetetlen román apparátust hoztam létre", Vajon ki ellen? - kérdezhette Gyarmath István. Plesita szerint a magyar irredentizmus ciklikus jelenség, s főleg a külföld érdekeinek van alárendelve. /Gyarmath János: Magyar? Zsidó? Román? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke aug. 31-én kelt nyílt levelében kifejtette az RMDSZ autonómia-koncepciója megvalósulatlansága fölött érzett elégedetlenségét. Katona Ádám idézte az RMDSZ érvényes programjának idevágó részét, melyet az RMDSZ kolozsvári kongresszusa /1995. május 26-28./ fogadott el, hiányolva a megfelelő statútumot. "Van okunk a szégyenre, ha meggondoljuk, hogy máig sincs autonómia memorandumunk és nincs autonómia statútumunk, pedig a romániai magyar nemzeti közösség mintegy tízszer nagyobb lélekszámú a délvidékinél...". A Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómia statútum-tervezetét dr. Csapó József szenátor már 1995. folyamán elkészítette, és az SZKT, illetve az RMDSZ Jogi Szakbizottsága elé tárta, azonban máig sem került a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Katona kitért arra, hogy az RMDSZ-en belüli "retrográd erők", amelyek "Szövetségünk megalakulásától mindmáig akadályozták és akadályozzák a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének megvalósítását. Ismeretes hogy ezen retrográd erők szabotálták el mindmáig autonómia szabályozásunkat, miattuk nincs mindmáig az RMDSZ-nek elfogadott autonómia statútuma, amely nélkül pedig nincs előre lépés belső önrendelkezésünk megvalósításának útján." Katona Ádám haladéktalanul kérte: a Csapó-féle tervezetet tűzzék a szeptemberi SZKT napirendjére. /Katona Ádám nyílt levelet írt Markó Bélának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Bertha Zoltán /Debrecen/ irodalomtörténész állapította meg: "egy történelmi, pozíciójában megrendült, identitásában és önbecsülésében sorvadó, eszmei tájékozottságában elbizonytalanodó nemzettársadalom - mint amilyen a Kárpát-medencei etnikai térvesztését, demográfiai fogyatkozását és elerőtlenedését folyamatosan átélő magyarság - sem csorbul attól, ha fenntartja az eszményállító írásművészet sorskifejező akaratába vetett bizalmát, vagyis ideálképző értéktudatának önmegtartó energiáit." Bertha Zoltán ennek alátámasztásául idézett határon túli magyar íróktól, Sütő Andrástól, a vajdasági Tari Istvántól, a kárpátaljai Füzesi Magdától, az erdélyi Szőcs Gézától, Kovács András Ferenctől, Demény Pétertől és Orbán János Dénestől. /Bertha Zoltán: Irodalom és nemzet. = A Hét (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

A Kriterion Alapítvány folytatja a romániai nemzetiségeket bemutató rendezvénysorozatát. Tavaly ősszel a hazai tatár kisebbség képviselői jöttek el Csíkszeredába, hogy beszéljenek életükről, hagyományaikról, szeptember 4-én pedig az ukrán kisebbség jeles személyiségei látogatnak el a székely városba. /Nemzeti kisebbségek a Kriterion Alapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-352




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998