udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 367 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-367
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. január 4.

Traian Băsescu aláírta a tanügyi törvényt
Aláírta kedden Traian Băsescu államfő a kormányzati felelősségvállalással decemberben elfogadott tanügyi törvényt, amely az alkotmánybíróság döntése szerint összhangban van az alkotmánnyal. A kilenctagú testület tagjai többségi szavazással, 7:2 arányban nyilvánította alkotmányossá az oktatásügyet szabályozó törvényt. Az új tanügyi törvény jelentős előrelépést hoz a kisebbségi oktatásban, mivel többek között teljes anyanyelvű oktatást biztosít és nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű iskolák számára.
Traian Băsescu államelnök néhány órával az alkotmánybírósági döntés kihirdetése után aláírta az új tanügyi törvényt - közölte az elnöki hivatal.
A törvény az elmúlt két hónap alatt harmadszor került az alkotmánybíróság elé, amely ezúttal a szociáldemokrata Mircea Geoană szenátusi elnök, valamint az ellenzéki pártok által emelt kifogásokat utasította el. Mircea Geoană az ítélethirdetés után felszólította Traian Băsescu államfőt, ne hirdesse ki a törvényt, és közölte, ismét a taláros testülethez fordul, mivel az korábban már alkotmányellenesnek ítélte a felelősségvállalást. „Az új oktatási törvény nem a felelősségvállalással elfogadott, hanem a szenátus által megszavazott jogszabály lesz” – vélte Geoană.
A kormány október végén vállalt felelősséget a parlamentben az oktatási törvényért, az ellenzék azonban az alkotmánybírósághoz fordult, amely november elején helyt adott kifogásaiknak, és alkotmányellenesnek nyilvánította a felelősségvállalás procedúráját.
Ezt követően Emil Boc kormányfő állásfoglalást kért a testülettől annak kapcsán, hogy folytatható-e a már beindított felelősségvállalás. Az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a már megkezdett felelősségvállalási folyamatot folytatni kell. Ennek nyomán a kormányfő a parlament elé állt, hogy bizalmi szavazáson döntsenek a kormány és a jogszabály sorsáról, ám az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszavonta a felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítványhoz nyújtott támogatását, így a kormány szerint az oktatási törvény elfogadottnak minősül. (Mint ismert, a felelősségvállalással benyújtott törvények parlamenti vitája elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt leszavazzák, a jogszabály elfogadottnak minősül.) A Szociáldemokrata Párt (PSD) ezt követően ismét ugyanazzal az érvvel támadta meg a jogszabályt az alkotmánybíróságon, hogy azt közben párhuzamosan a szenátus is vitatja. Az RMDSZ egyébként a kormányon maradás feltételéül szabta koalíciós partnerének, a Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) az oktatási törvény mihamarabbi elfogadását.
Egyes források szerint a felelősségvállalást a koalícióban részt vevő RMDSZ kényszerítette ki a kisebbségek számára kedvező paragrafusok miatt. Az ellenzék ezekett a cikkelyeket támadta a leghevesebben, a kormány nacionalista kirohanások kereszttüzébe került, sőt a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki honatyái ki is iktatták a cikkelyeket a jogszabályból.
Az RMDSZ javaslatait teljes mértékben tartalmazó, decemberben kormányzati felelősségvállalással elfogadott tanügyi törvény kimondja, a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével, melyet sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktatnak majd. A törvénycsomag szerint az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is. Szintén az RMDSZ javaslatára került be az a cikkely is, amelynek alapján a kisebbségi oktatás kiemelt támogatásban részesülhet: annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén tovább tanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
A magyarul tanuló diákok után ugyanakkor nagyobb támogatás jár az adott iskolának, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a kisebbségi nyelvű felsőoktatásban egy diák után nagyobb pénzügyi támogatást ad az állam, mint a román nyelvű felsőoktatásban, tekintettel a kisebb létszámra.
A törvénycsomag nagyobb autonómiát nyújt a kisebbségi nyelvű tanintézetek számára, így a magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül.
A jogszabálycsomag azt is kimondja, az egyetemek keretében működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek.
A törvény szerint az előkészítő évfolyamot az elemi, a kilencedik osztályt viszont az általános iskolai képzéshez csatolnák. Tizedik osztályba csak azok az iskolák lesznek kötelesek felvételit tartani, ahol a jelentkezők száma meghaladja a felkínált helyek számát, ellenben minden 9. osztályt végző diák részt vesz az általános iskolát lezáró felméréseken: a román, magyar és egy idegen nyelvi kommunikációs készségeket ellenőrző közös írásbeli, matematikából és tudományokból szerzett ismeretek, számítógép-kezelői gyakorlati képességek ellenőrzése és társadalomtudományi ismeretek szóbelije.
Az érettségi tárgyak száma ugyanannyi marad, mint jelenleg, a román, magyar, idegen nyelv és számítógépes ismereteken kívül a végzősök profiltól függően még két tantárgyból vizsgáznak.
Szakképzésre három oktatási típusban nyílik lehetőség, a 9. és 11. osztály elvégzésével és gyakorlati vizsgával megszerezhető az első szakmai fokozat, 12. és 13. osztály elvégzése érettségire jogosít, ezt követően technikumi oktatásban lehet részt venni.
Király: szeptembertől hatályba lép a törvény
Király András, az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára tegnap a Krónika megkeresésére örömének adott hangot a taláros testület döntése kapcsán. „Örülök, hogy végre pont került egy olyan ügy végére, amit már régóta meg kellett volna oldani” – mondta el Király lapunknak, hozzátéve: a felelősségvállalásra azért volt szükség, hogy elkerüljék azt az időhúzást, ami a parlamentben a kisebbségi törvény kapcsán zajlik. „Képviselőként végigéltem, hogy a kisebbségi törvénnyel is évekig eljátszadoztak, mivel a döntéshozó kamara számára nincs megszabva, mikorra kell elfogadnia a törvényt” – emlékeztetett az államtitkár arra, hogy a képviselőház szakbizottságaiban évek óta halogatják a kisebbségek jogállását szabályozó törvény megvitatását.
Király András a Krónikának kifejtette, nem csupán a kisebbségek számára kedvező cikkelyek miatt fontos a jogszabály elfogadása, hanem azért is, mert az egész oktatás számára új irányt szab, és reformokat indít el. Lapunk kérdésére az államtitkár elmondta, az új törvény már szeptembertől hatályba is léphet, de a románoktatás tekintetében csupán a kezdő évfolyamok tanulhatnak újfajta tankönyvekből, mivel a már kialakult rendszert a többi évfolyam esetében nem lehet felborítani. Derűlátóan nyilatkozott ugyanakkor a tankönyvek elkészülte kapcsán. Mint elmondta, a román nyelv tankönyvek bizonyára elkészülnek szeptemberre, és várhatóan a történelem- és a földrajz tankönyvek fordítása is. „Ha esetleg mégsem, az sem lesz probléma, hiszen a tanárok tankönyvek nélkül is képesek lesznek majd magyarul oktatni a történelmet és a földrajzot” – elevenítette fel korábbi, gyakorló történelemtanárként szerzett tapasztalatait Király András. Annak kapcsán, hogy a szenátus oktatási bizottságának ellenzéki tagjai mindenképpen ragaszkodnak a parlamenti vitához, kifejtette: erőltethetik ugyan, de az alkotmánybírósági állásfoglalás után nem látja értelmét.
Bokor: nincs esélye az ellenzéknek
Bokor Tibor, a szenátus oktatási bizottságának RMDSZ-es tagja lapunknak nyilatkozva elmondta: az ellenzék ugyan várhatóan valóban tovább erőlteti a szenátusi vitát, de nem lát esélyt arra, hogy a felsőház az ellenzék által javasolt változatot fogadja el, hiszen minősített többséghez kötött, sarkalatos törvényről van szó.
Bokor Király Andráshoz hasonlóan elmondta a Krónikának: az új törvény – amiért szerinte „érdemes volt dolgozni és idegeskedni” – nem csupán a kisebbségi oktatás szempontjából kedvező, hanem az egész romániai oktatás számára, a közoktatás és a felsőoktatás szempontjából egyaránt. „Fontos reformok indulhatnak el, de ez még csak a kezdet, hiszen anyagi források nélkül nem lehet végigvinni a reformokat. Ezért remélem, a következő kormányok biztosítani fogják majd a szükséges összegeket” – fejtette ki Bokor Tibor.
Markót örömmel tölti el a keddi döntés
Markó Béla minisztrelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke közölte, örömmel tölti el az alkotmánybíróság ítélete, amelyet természetesnek tart, mivel álláspontja szerint a jogszabály nem vet fel alkotmányossági aggályokat – mint ahogy ezt a taláros testület állásfoglalása is bizonyította. Reményét fejezte ki, hogy az oktatási tárca már a napokban elkezdi az új jogszabály gyakorlatba ültetésének előkészítését. „Már így is rengeteget késtünk. Az oktatási törvény elfogadása lehetővé teszi, hogy a következő tanévet más feltételek között kezdjük el. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyek a jogszabálynak csupán kis részét teszik ki, a fontosabb tényező az általános reform, a közoktatás decentralizálása” – hangoztatta Markó Béla.
Daniel Funeriu oktatási miniszter szerint a jogszabály elfogadása fontos előrelépés a romániai oktatási rendszer számára.
Az ellenzéki PSD szerint ugyanakkor „az érdemi vita nélkül, erőszakkal elfogadtatott törvény” fenntartja a szegregációt az oktatási rendszerben, és éppenséggel a reform ellen hat. Krónika (Kolozsvár)

2011. január 4.

A bizonytalan jövő
Hosszú évek után először nem jelent meg Traian Băsescu államfő nyilvánosan szilveszterkor. Emlékezzünk, tavaly, sőt, addig is mindig jelen volt a nyilvános bukaresti rendezvényeken, és együtt ünnepelt népével. Mutatja ez egyre riasztóbban csökkenő népszerűségét is, a legutóbbi felmérések szerint elfogadottsága 9 (kilenc!) százalékon állt, ami nem sok jóval kecsegtette az esetleges megjelenésre az óévet búcsúztató pezsgőzők között.
Az utóbbi időben egyre nehezebben tűri a tegnap még magasztalt, piedesztálra emelt és imádott népe egyes megkeseredett tagjainak... bírálatát. Emlékezzünk, egyik moldvai kiszállása idején egyenesen ráförmedt a panaszkodó árvízkárosult asszonyra, nyilvánosan hazugnak nevezve azt, és az utóbbi időben — mutatva, hogy a hála nem jellemző tulajdonsága — egyre élesebben bírálja Románia tehetetlen lakosságát. Ne feledjük, néhány éve felfüggesztése kérdésében népe döntötte el, hogy funkciójában maradhat, egy népszavazás során ma erre már semmi esélye sem lenne, ezért is készül a parlamenti ellenzék újabb lemondatására.
Ismételjük, nyilvánosan ugyan nem jelent meg Băsescu, a Prahova völgyében, egy kormányüdülőben legközelebbi elvbarátaival pihente ki a meglehetősen nehéz esztendő fáradalmait, de természetesen intelmei, sugalmazásai, jóslatai és fenyegetőzései azért nem maradtak el, hiszen január elsején nyilatkozott a közszolgálati televízióban. Intette Románia lakosságát, hogy nőjön végre fel, álljon a saját lábára, és ne várjon mindent a gondoskodó államtól, ugyanakkor azt sugallta, az idei év mégiscsak könnyebb lesz, hiszen végre esélyünk van arra — így, többes számban! —, hogy kijussunk a fojtogató pénzügyi és gazdasági válságból. Hogy e reménykedését a tengeri bölcselő mire alapozta, nem tudni, mert nem árulta el, jósolni kezdett viszont arról, hogy elkerülhetetlen a közigazgatás, a rendőrség, az egészségügy átalakítása és újjászervezése, majd nem mellékesen megfenyegette a közalkalmazottakat, hogy újabb elbocsátások várhatóak, mert még mindig túl sokan dolgoznak a közigazgatásban, és az állam nem képes fizetni őket, de hogyan is lenne képes, ha Románia kevesebbet termel, mint amennyit fogyaszt? — tette fel a mostanában vesszőparipájává váló szónoki kérdést. Arról nem beszélt, hogy ez miért van így az általa támogatott Boc kormányzása idején, és miért nem az általa bírált Tăriceanu alatt. És természetesen arról sem, hogy ezért, ha így igaz, akkor kit, kiket terhel a felelősség.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy jelenlegi és volt miniszterei, miként ezt nemrég Videanu is elismerte, magánvállalkozókként sikert sikerre, állami funkciókba kerülve viszont csődöt csődre halmoznak. Ha valamin, hát ezen tényleg érdemes lenne elgondolkodni.
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 4.

Nem jó, ami magyar
Függőben a Kovászna Lírája kulturális egyesület bejegyzése. A szervezetben alapító tagként venne részt a város. Az erre vonatkozó tanácshatározat meg is született, de Vasilica Enea jegyző nem ellenjegyezte, úgy véli, törvénytelen, hogy az egyesület hivatalos megnevezésében (Asociaţia Culturală Lira Covasnei — Kovászna Lírája Kulturális Egyesület, melyet elismert az egyesületek, civil szervezetek nevét jóváhagyó országos testület) törvénytelenül szerepelnek a magyar szavak, melyek — mint a testületi ülésen mondta — kiejthetetlenek számára.
Kopacz Levente képviselő úgy véli, ha a jegyző nem változtat véleményén, és az egyesület nem jöhet létre a város részvételével, magánszemélyekként fogják létrehozni azt, s később társulhat hozzá a város is. Thiesz János alpolgármester az év első munkanapján úgy nyilatkozott, elsődleges fontosságú az egyesület létrehozása, mert ezen keresztül szeretnének pályázni a helyi fúvószenekar és mazsorettcsoport számára. "Rövid időn belül leülünk, megkeressük a lehetőséget, hogy már az első negyedévben megalapíthassuk az egyesületet" — mondta.
Az egyesület alapításának kezdeményezői — Butyka Gyula, Molnár János és Kopacz Levente — is arra hivatkoztak, hogy az egyesület működéséhez a helyi költségvetésen kívüli, országos vagy uniós forrásokból is pályázhatnának.
Tavaly közel húsz szabadtéri fúvóskoncertre került sor a fürdővárosban a régi promenádhangulat visszaállítása, a turisztikai vonzerő növelése céljával. Ezeken az előadásokon a barátosi, az uzoni, a kézdivásárhelyi és más helységekből érkezett fúvósok léptek fel, de most már alakulóban a város ifjúsági fúvószenekara is. Ennek fenntartására, hangszerek beszerzésére szükséges az egyesület mielőbbi megalapítása. Tavaly 17 356 lejt fizettek ki a koncertekért, ebből 11 584 lejt a városi művelődési ház, a többit a polgármesteri hivatal állt
Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 4.

A propaganda áldozatai (Sajtótörténetet írtak)
A tárgyilagosságra mint istenükre esküvő francia tudósítók és szerkesztők elemezték minap a tévében a nagy átverést, melynek Románia kapcsán ’89 decemberében áldozatul estek.
Hozzáállásuk némileg egyoldalú volt, ami azonban érthető. ’89 decemberében a temesvári események hírére a szerb és magyar határon toporgó légiónyi tévétudósítóra vagy a világlapok száguldó riportereire hatalmas nyomás nehezedett. Az országba viszonylag későn engedték be őket, közben a hirtelen — akkor ki fogott gyanút?— pálfordult bukaresti média újsághasábok ezrein és tévécsatornáin keresztül kifogyhatatlan bőségben ontotta a híreket, beszámolókat. Mindenekelőtt a helyszíni közvetítések adtak hitelességet képeinek. Azokat pedig hol a stúdióból, ahol Mircea Dinescu nyomán fölöttébb tarkabarka társaság tolongott a mikrofonok körül, hol a Palota térről sugározták, ahol élőben zajlott ugyebár az, amire a román történelemben nem volt még példa, se előzmény: maga a nagybetűs forradalom. Nem csoda, hogy az egymással versengő tévéadók képviselői némileg túllőttek a célon, nem voltak képesek a nyugati média aranyszabálya szerint legalább két forrásból ellenőrizni minden értesülést, hanem átvették a kéznél lévő és hitelesnek hitt — elvégre saját szemükkel látták, miként zajlik a revolúció Bukarest utcáin és a KB épületében — híreket, igaz, leginkább képernyőről. És itt van a kutya elásva: a képernyő mint valóság, különösen ha helyszíni, megrendezetlen tumultust mutat. De ki sejtette még akkor, mekkora manipulációs potenciál rejlik hasonló felfordulás esetén a tévéközvetítésben — mondják ma, sebeiket nyalogatva. Megszólal például a riporter, aki Temesvárra betoppanva a tömegmészárlásról keringő híreket kívánta ellenőrizni. El is ment a kórházkertbe, ahol mutattak neki és társainak tucatnyi meztelen hullát, melyekről azt állították, hogy egy hatalmas tömegsírból exhumálták őket. Az újságíró végül nagy nehezen telefonhoz jutva — mobil még nem létezett — leadta tudósítását pár száz halottról, de mire az a francia szerkesztő kezébe került, a világsajtó már 5000 hulláról tudott, és ezért a frissen érkezett riport ennek megfelelően korrigálva jelent meg másnap egy óriási tömegsírról. (Mint ismeretes, tömeges kivégzéseket a rezsim nem hajtott végre, a kórházbeli hullák jórészt elhunyt betegek tetemei voltak, az utcai sortüzek és későbbi lövöldözések az ország egész területén összesen másfél ezer körüli áldozatot szedtek.) No de kinek állt érdekében a forradalom mímelése, kinek az áldozatok számának felduzzasztása, milyen ködösítési szándék állt a háttérben? A riporterek és szerkesztők, némi történészi segédlettel (Catherine Durandin), mind arra lyukadnak ki, hogy a Ceauşescu szökését követően nagy csendben lezajlott államcsíny korifeusai, a diktátor azonnali likvidálásában érdekeltek voltak leginkább azok, akik malmára hajtotta a vizet az utcai harcok szimulálása, az ún. terroristák elleni népfelfegyverzést mímelő védelem megszervezése, a hatalmas számú halottról szóló hírek szárnyra bocsátása, mindazok a forradalmi külsőségek, melyek akkor és még hetekig lekötötték a lakosság figyelmét és diktálták gondolatait. Szigorúan szakmai következtetéseknél maradva, a helyszíninek beállított tévétudósítás átütő manipulatív erejéről szól ma számukra a ’89-es román december — állítják az akkori megvezetettek —, aminek módszerét egyikük szerint utóbb az amerikai hadsereg propagandaszolgálata használta fel az Irak-ellenes támadásáról szóló, a világnyilvánosságnak szánt kép megkonstruálásával. Jaj, igen! Egyiküknek a nagy kijózanítás után futotta azért erejéből, hogy némileg fejcsóválva, de talán az igazság kedvéért hozzátegye: a román nép ma mindazonáltal felszabadulása élményeként emlékszik a forró decemberre. Meglehet, sajtótörténetet is írtak azok, akik a színfalak mögött a szálakat húzogatták, de számunkra nem vitás, a történelmi fordulat szelét is kiéreztük az akkor történtekből.
B. Kovács András, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 4.

Évkezdés Petőfi-dalokkal
"Talpra magyar!" – biztatott ezen az évkezdő déli összejövetelen is nemzeti költőnk. Szavait, a maga gondolataival egybeszőve, Henter György, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze tolmácsolta a jelenlevőknek. Mintha többen lettünk volna, mint más esztendőkben Petőfi szobránál, Hunyadi László ezúttal hódíszbe öltözött alkotásánál. Beilleszkedett a város magyarságának tudatába az évtizedes hagyomány. Aki eléggé friss ilyenkor, az évváltást köszöntő hosszú virrasztás után, eljön a Költőhöz tisztelgő főhajtásra és derűs éneklésre. Mert mindig időszerű mondanivalóval beszédek is elhangzanak ugyan, és a születésnap jegyében koszorú is kerül az emlékműre, de a legszebb, legbensőségesebb mégis az a pár perc, amikor a kórussal együtt (az idén a Psalmus volt a hangadó) lelkéből dalolva, felszabadultan a tömeg is rázendít, és magasra szárnyal a dal, mindennél jobban érzékeltetve, hogy az elkerülhetetlen nézetkülönbségek dacára, a fontos pillanatokban összetartó, harmóniát teremtő közösség vagyunk. Nem árt időről időre értésére adni országnak, világnak, hogy Marosvásárhely Petőfi városa is.
(nk) Népújság (Marosvásárhely)

2011. január 4.

Megnyíltak a kapuk (Magyar állampolgárság)
Tegnaptól fogadják az egyszerűsített honosítási eljárás alapján magyar állampolgárságot igénylőket a magyar külképviseleteken. Az előjegyzésnek köszönhetően az első nap sorok nem alakultak ki a csíkszeredai és a kolozsvári konzulátusokon, az érdeklődés azonban igen nagy, ezért a következő időszakban várhatóan a Demokrácia Központokban is lehet időpontot kérni az iratok benyújtásához, így nem szükséges valamelyik konzulátushoz fordulni — tájékoztatta lapunkat Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetője.
Sorok nélkül
Balogh György konzul, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusának ügyvivője szerint nem volt torlódás a külképviseleten, hiszen csupán az e napra előjegyzett személyeket fogadták a megbeszélt időpontokban. Mivel november 8-tól már felvették az előjegyzéseket, így előre egyeztetett időpontra hívtak be ügyfeleket. A főkonzulátus két épületében összesen öt ablaknál fogadják az igénylőket. Két műszakban dolgoznak, reggel nyolctól este kilencig, olykor fél tízig, amikor elmegy az utolsó ügyfél — tájékoztatott Balogh György. A kolozsvári főkonzulátuson is nagy munkában voltak e napon, mivel még meg kellett küzdeni a kezdeti gyakorlati nehézségekkel. A bukaresti nagykövetség konzuli osztályán tegnap tíz előjegyzett személyt fogadtak, itt sem voltak különösebb nehézségek. A bukaresti hivatalban egy ablak várja az igénylőket, hiszen az érintettek sokkal kevesebben vannak, mint Székelyföldön.
Székelyföldi vezetők az elsők
A csíkszeredai konzulátuson az első nap a három székelyföldi megye, Maros, Hargita és Kovászna önkormányzatának vezetői — Lokodi Edit Emőke, Borboly Csaba és Tamás Sándor — családjukkal együtt nyújtották be az állampolgárság iránti igénylésüket, így tett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának elnöke szerint a kérelem benyújtásánál a fő motivációja az volt, hogy magyar, miként a felmenői is azok. Tamás Sándor szerint fontos üzenetet hordoz, hogy az elsők között nyújtották be állampolgársági kérelmüket: úgy legyünk magyar állampolgárok, hogy Székelyföldön élünk és dolgozunk. Borboly Csaba szerint az utód kéri ma azt, amit az elődtől elvettek. "A döntést közéleti szempontból azért tartom fontosnak, mert így jobban kifejezhetjük összetartozásunkat, az erdélyi magyar közösség pontot tehet egy folyamat végére, amelyet egy szóval lehet leírni: elszakítottság. Ennek a mai naptól vége" — jelentette ki. Antal Árpád úgy véli, számára elsősorban érzelmi kérdés a magyar állampolgárság megszerzése. Mint mondta, azért jelentkeztek az elsők között, hogy megmutassák, nem kell félniük az esetleges megtorlásoktól azoknak, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel.
Tőkés: félrevezet az RMDSZ
Tegnap Nagyváradon és Marosvásárhelyen megnyitották kapuikat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kialakított Demokrácia Központok. Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke maga is beadta állampolgársági igényét három gyermekével együtt. Tőkés László ünnepi köszöntőjében nagyra értékelte, hogy most szabadon döntheti el mindenki, vállalja-e a magyar állampolgárság által a nemzethez való tartozást. Az identitás vállalása és megerősítése számára ugyanis rendkívüli lehetőséget biztosít a magyar állampolgárság felvétele — hangsúlyozta. Tőkés a sajtón keresztül is felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy éljenek a törvény adta lehetőségeikkel, és vállalják hitbeli, vallási és nemzeti önazonosságukat. Mint mondta, az állampolgársági törvény a december 5-i népszavazás és a Kempinsky-korszak lezárásának tekinthető, noha továbbra is árnyék vetül erre a folyamatra. Nagy József Barna irodavezetővel együtt Tőkés László jelezte: az RMDSZ félrevezeti a lakosságot a magyar állampolgársági kérelem témakörében. Az EMNT elnöke szégyenfoltként értékelte, hogy az RMDSZ különböző képviselői kettős kommunikációval egyrészt kijelentik, nem tartanak igényt a magyar állampolgárságra, másrészt pedig tájékoztató füzetecskét adnak ki, melyben arra buzdítják az embereket, hogy állampolgársági kérelmüket és az ehhez kapcsolódó dokumentációt vigyék az RMDSZ-hez.
Újabb Demokrácia Központok
Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: óriási az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, és annak ellenére, hogy az új esztendő első napján általában pangás jellemzi a közintézményeket, az irodában sokan megfordultak. Azt is elmondta: a Demokrácia Központok a következő időszakban nem csak tanácsadással, ügyintézéssel tudják segíteni a magyar állampolgárságot igénylőket, hanem várhatóan időpontot is lehet majd kérni az irodában, így nem szükséges valamely külképviseleti irodához fordulni. A következő időszakban Kézdivásárhelyen és Baróton is megnyílik a központ, avatás előtt áll a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai — tájékoztatott a Demokrácia Központok sajtóirodája.
Erdélyiek Budapesten
Budapesten is átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet tegnap. A kolozsvári Hantz Péter egyetemi oktató beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Hantz Péter hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti. "Nagyon jó érzés volt, már nagyon régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak" — fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampolgár lenni. Mint ismeretes, az egyetemi oktató 2006. november 22-én több magyar nyelvű táblát szerelt fel a BBTE épületeiben az ellen tiltakozva, hogy a többnyelvű feliratozásról már 2005-ben meghozott egyetemi határozatnak nem szereztek érvényt. Ezt követően kizárták a felsőoktatási intézményből. Ugyancsak Budapesten, a XVI. kerületi önkormányzatnál nyújtja be a honosítási kérelmet a tusványosi szabadegyetem és diáktábor központi szervezőcsapata. Huszonöt fős csapatban a Magyar Ifjúsági Tanács elnökségi tagjai és a tagszervezetek vezetői is jelen vannak. A fiatalok az ügy fontosságára kívánják felhívni a figyelmet, és arra biztatják az erdélyi magyar ifjakat, hogy éljenek a lehetőséggel.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 4.

Demokráciaközpont nyílt Marosvásárhelyen
Tizenöt Demokráciaközpont nyílt tegnap délelőtt Erdély-szerte, ide fordulhatnak tájékoztatásért azok, akik az egyszerűsített honosítással kapcsolatos ügyintézésben kérnek segítséget. A marosvásárhelyi Demokráciaközpont a volt Klastrom, ma Mihai Viteazul utca 40. szám alatt működik, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) februárban még két irodát nyit a megyében: Nyárádszeredában és Erdőszentgyörgyön.
A marosvásárhelyi Demokráciaközpont tegnapi megnyitóján Jakab István, az EMNT megyei elnöke, Kali István alelnök, a marosvásárhelyi központ vezetője és a Kolozsvárról érkező Gergely Balázs, az erdélyi demokráciaközpontok irányítója vett részt. A szalagvágás utáni sajtótájékoztatón elhangzott, a marosvásárhelyi iroda egyike annak a tizenöt Demokráciaközpontnak, amelyek Erdély nagyvárosaiban fogadják az ügyfeleket, és fő tevékenysége az egyszerűsített honosítással kapcsolatos ügyintézésben való segítségnyújtás lesz. Jakab István hangsúlyozta, nemcsak a magyar állampolgárság megszerzése miatt van szükség a demokráciaközpontokra, az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy gondok vannak a romániai magyarok jogainak érvényesítése terén. Ezért a demokráciaközpontok feladatai között a jogi tanácsadás is szerepelni fog, a pályázatfigyelés, tanácsadás, a megyei önkormányzati monitoring mellett. "A Demokráciaközpontok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács működésében jelentenek infrastrukturális eszközt, hozzájárulva az EMNT céljainak megvalósításához" – jelentette ki Gergely Balázs. Kali István elmondta, a marosvásárhelyi Demokráciaközpontban jelenleg 6 személy dolgozik, ketten főállásban, de februárban valószínűleg még két személlyel bővítik az iroda munkatársainak létszámát. Azok fordulhatnak e központokhoz, akik a honosítási eljárás, a magyar állampolgárság megszerzése során tanácsadást, segítséget igényelnek. A demokráciaközpontokban segítenek összeállítani a konzulátusok által kért iratcsomót, amelyekkel az igénylők a magyar képviseletekhez fordulhatnak. A demokráciaközpontok a konzulátusi előjegyzésben is segítséget nyújtanak, sőt, a munkatársaik által szakszerűen összeállított iratcsomók könnyített elbírálás alá esnek a konzulátusokon. Tegnap a marosvásárhelyi központba máris többen jöttek el, akik tájékoztatásért fordultak az iroda munkatársaihoz. A tájékoztatás ingyenes, az iratok fordítása is megoldható a központban, azonban ez utóbbi iratonként 15 lejbe kerül. A dokumentumok közjegyzői hitelesítése nem szükséges. A központ hétfőtől péntekig 9-17 óra között tart nyitva, igény esetén az iroda vezetője fontolgatja a munkaidő meghosszabbítását, illetve a szombati ügyfélfogadás bevezetését is.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)

2011. január 3.

Ma nyit a váradi demokráciaközpont
Ma 10.30-kor nyílik meg a nagyközönség előtt a nagyváradi demokráciaközpont (a Széles, ma Menumorut utca 23. szám alatt, a piac mögötti utcában), ahol tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzéséről, és amely részt vállal az ügyintézésben is. A képletes kapunyitást sajtótájékoztató követi, amelyen az illetékesek közlik a nyitva tartás órarendjét, az elérhetőségeket és egyéb közérdekű információkat, ezért a publikumnak érdemes megvárnia a holnapi sajtóbeszámolókat, mert a tényleges ügyfélfogadás valószínűleg csak indul be.
Wetzel Tamás miniszteri biztos az év végén úgy foglalta össze az MTI-nek az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos előkészületek jelenlegi állását, hogy minden a tervek szerint zajlott és az infrastrukturális feltételek is adottak, így minden készen áll a január 3-i induláshoz. Kiemelte, hogy a 830 milliós költségvetésből 440 millió forint a külügyi, 375 millió forint a belügyi fejlesztésekre kellett, míg a maradék a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak jutott. Létrehoztak 200 új munkahelyet, valamint további megtakarításokat várnak a bürokrácia és az adminisztratív terhek leépítésével. Elmondta, hogy Erdélyben Demokrácia Központok segítik az érdeklődőket a tájékoztatásban és januárra már 20 ilyen iroda fog működni Erdély-szerte. Hangsúlyozta, hogy minden olyan dokumentum-fordítást elfogadnak, amit az adott országban hitelesnek tekintenek.
Közben az RMDSZ sajtója változatlan hevességgel támadja a budapesti kormányzatot amiatt, hogy amaz elsődleges partnerének a honosítási eljárásokban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot tekinti, nem pedig a kisebbik román kormánypártot. Különösen Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárt (képünkön) bírálják helyeként útszéli hangnemben a bukaresti magyar nyelvű sajtóban, amiért az úgymond nem vett tudomást arról, hogy az RMDSZ is felajánlkozott – igaz, csak az EMNT után –, hogy iroda- és pártházhálózatát megnyitja a honosításban érdekeltek előtt. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2011. január 4.

Markó Bélának személyes elégtétel a tanügyi törvény
Személyes elégtétel az RMDSZ elnökének, hogy alkotmányos a tanügyi törvény. Markó Béla reméli, hogy a Szenátusnál lévő, másik tanügyi törvénytervezet nem kapja meg a kormány támogatását.
Szerinte a kormánytöbbségnek nincs oka arra, hogy egy másik tervezet mellé álljon, miután elfogadták az oktatási törvényt. A szociáldemokrata párti Dan Şova az alkotmánybírósági döntés előtt arra emlékeztetett, hogy a Felsőház oktatásügyi bizottságánál létezik a törvény egy másik változata is.
Mint mondta, ha a jogszabályt alkotmányosnak találja a taláros testület, igen kényes helzyet alakul ki, hiszen február elsején újrakezdik a Szenátusban lévő jogszabály vitáját. Erdély.ma

2011. január 4.

A honosítási gépezet beindult
Tegnap fogadták az első kérelmeket
Tegnap reggel megkezdődött a magyar állampolgársági kérelmek beadása Magyarország külképviseletein, köztük a csíkszeredai főkonzulátus irodáiban. Az első ügyfelek között voltak a három székelyföldi megye – Hargita, Kovászna és Maros – tanácsának elnökei.
Balogh György csíkszeredai konzul a magyarság összetartozását kifejező legfontosabb eseményekhez, a vérszerződéshez, 1848-hoz hasonlította az állampolgársági kérelmek beadásának elkezdését. Amint mondta, munkatársai amellett, hogy felkészült szakemberek, szívvel-lélekkel végzik munkájukat, és maximális empátiával fogadják az ügyfeleket.
Elsőként adta be állampolgársági kérelmét a másik két székelyföldi megyei vezetővel Lokodi Edit-Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki a sajtónak nyilatkozva fontos lelki momentumnak nevezte a tegnapi eseményt. "Maros megyében születtem, magyar szülők gyermekeként, mindig magyarnak tartottam magam. Az a tény, hogy erről papírom is lesz, inkább elvileg fontos. Magyarnak születtünk, a magyar állampolgárság nemzetiségünket bizonyítja, azt igazolja, hogy Magyarország határain kívül is élnek magyarok" – mondotta Lokodi Emőke.
Balogh György konzul szerint hétfőn nem volt torlódás a külképviseleten, hiszen csupán az e napra előjegyzett személyeket fogadták a megbeszélt időpontokban. Mivel november 8-tól már felvették az előjegyzéseket, így előre egyeztetett időpontra hívtak be ügyfeleket. Az első nap ünnepélyes jellege miatt gyűlt csak össze viszonylag sok ember – tette hozzá. A főkonzulátus két épületében összesen öt ablaknál fogadják az igénylőket. Két műszakban dolgoznak, reggel nyolctól este kilencig, olykor fél tízig (amikor elmegy az utolsó ügyfél) – mondta Balogh György. Egyébként az ősz folyamán jelentkezettek nagy száma arra késztette a konzulátus munkatársait és a magyar hatóságokat, hogy megkeressék a bővítés lehetőségét. Így február végéig a Lázár-házban még két ügyfélfogadó asztalt nyitnak, és az összesen hét asztalnál két műszakban reggel nyolctól este hétig fogadják majd az előzetes programálás alapján jelentkezőket.
A konzulátus munkatársaihoz továbbra is sokan fordulnak azzal a kérdéssel, hogy milyen okmányok szükségesek az állampolgársági kérelem benyújtásához. A konzulátus jogi szakértője elmondta, hogy a már eddig közölt iratok mellett a www.allampolgarsag.gov.hu honlapról letölthető kérelem és az önéletrajz mellett szükséges a kérelmező születési anyakönyvi kivonatának, házassági anyakönyvi kivonatának magyar fordítása, amelyet hiteles fordító lát el aláírásával és pecsétjével) kérik a születési anyakönyvi kivonat, a házassági anyakönyvi kivonat, elhunyt házastárs esetén a halotti anyakönyvi kivonat, válás esetén pedig a válásról szóló bírósági határozat közjegyző által hitelesített másolatát. Ezek helyettesítik ugyanis a magyar anyakönyvezéshez szükséges eredeti iratokat.
(zs.) Népújság (Marosvásárhely)

2011. január 3.

Folytatódnak a megszorítások 2011-ben is
Akik azt gondolták, hogy a költségcsökkentő megszorításoknak vége lesz a 2010-es esztendő elteltével, tévednek. A kormány az utolsó hetekben is fogadott el több olyan jogszabályt, amely megnehezíti a szociálisan egyébként is nehéz helyzetben lévők életét. Nem sok rendelkezésre fogható rá, hogy az üzleti élet fellendítését szolgálná. Egy ilyen lehet az adótörvénynek az a módosítása, amely ismét lehetővé teszi a mikrovállalkozásoknak, hogy válasszanak a bevételük 3 százalékát kitevő átalányadó vagy a 16 százalékos profitadó befizetése között. Akár kedvező változásnak is mondható továbbá, hogy a bankbetéteket ezentúl 50 ezer euró helyett százezer euróig garantálják. A kötelező gépjármű-biztosítás által megtéríthető össze a tavalyinál 45-50 százalékkal magasabb lesz: az anyagi károkra legfeljebb 750 ezer eurót fizethetnek ki a tavalyi 500 ezer helyett.
Amint már lapunkban is beszámoltunk róla, átlagban 45-50 százalékkal megemelték az úgynevezett légszennyezési illetéket, amit a gépjármű forgalomba íratásakor kell kifizetni. Nőtt az üzemanyagok jövedéki adója: az ólommentes benziné tonnánként 15 euróval, a gázolajé tonnánként 11 euróval. A 12 tonnánál nehezebb tehergépjárművek adója közel a duplájára emelkedett, a drágulás még nagyobb, ha külföldre szállít árut a kocsi. Ráadásul a cégek az idén sem írhatják le adójukból a saját személyzet szállítására használt járművek üzemanyag-költségét.
A minimálbér 600-ról 670 lejre nőtt, a közalkalmazottak fizetése januártól 15 százalékkal emelkedik, de ezzel párhuzamosan a 740 lejnél magasabb összeget kapó nyugdíjasoktól is vonják ezentúl az egészségbiztosítási hozzájárulást. Bevezették továbbá az egységes közalkalmazotti bértörvényt és az új bértáblát. A kötelező magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás a bruttó bér 3 százalékára emelkedik az eddigi 2,5 százalék helyett. Egyelőre még kérdéses, milyen módszerrel mutatják majd ki, de az adóhatóságnak joga van immár megadóztatni a törvénytelenül szerzett jövedelmet. A villa- és jachttulajdonosok számíthatnak a fináncok fokozott ellenőrzésére.
Egyszerűsítés a cél, de kezdetben bizonyára sok fennakadást fog okozni, hogy a cégeknek az eddigi öt nyomtatvány helyett egyetlen közös adóívet kell elektronikus formában kitölteniük az összes adóra és illetékre minden hónapban. A munkaügyi felügyelőket nem tilthatják ki egy vállalattól, ha ellenőrizni akarnak, továbbá feljogosítja a nemrég módosított jogszabály őket arra, hogy akár azonnal bevonják a működési engedélyt, ha súlyos törvénysértést tapasztalnak.
Az alaposan megnyirbált szociális juttatások közül a munkanélküli segély csökkent jelentősen: míg tavaly a minimálbér 75 százaléka volt (a munkaviszony hosszának arányában kiegészítve), mostantól már csak a kormány által szociális mutatónak elkeresztelt, 500 lejben megállapított viszonyítási alapnak a háromnegyede lesz. Ráadásul ezt is megvonják attól, aki egy felkínált munkahelyet visszautasít, legyen az bárhol az országban.
A gyermeknevelési segély 600 és 1200 lej közötti összeg lesz havonta az idén szülő kismamáknak, ha két éves szabadságra mennek. Ha egyéves gyermekgondozási szabadságot választanak, akkor a havi illetményük felmehet 3400 lejig. Ha viszont még az év letelte előtt visszamennek dolgozni, a fizetésük mellé havi 500 lejt kapnak a szüléstől számított 24 hónap leteltéig. Az egy év letelte után munkába álló anyukák nem kapnak semmilyen ösztönzőt, ugyanígy azok sem, akik a kétévi gyermeknevelési szabadságot választottak, de annak letelte előtt munkába állnak. A már gyesen lévő kismamákra nem vonatkoznak a módosítások.
Ugyancsak költségnövelő jogszabály mind a természetes, mind a jogi személyek számára az, amelyik kötelezővé teszi az energetikai igazolás beszerzését a tulajdonos számára minden ingatlan eladása vagy bérbe adása esetén. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2011. január 3.

Csökkenő népszerűség, javuló (?) kommunikáció
Az óévből maradt hír, hogy a Bihar megyei RMDSZ-nek immár sajtóirodája is van, ami azért érdekes, mert eddig többnyire esetleges és közvetlen volt a kommunikációja a pártnak a helyi sajtóval: telefonon, sms-ben, e-mailben, illetve sajtótájékoztatókon közöltek egyet s mást a médiával, a legtöbb esetben szelektíven. Háromféle közlendője volt a bihari RMDSZ-nek a helyi sajtó – és azon keresztül a lakosság – irányába: 1. általános érvényűek, amelyeket a román nyelvű médiával is megosztottak a párt különböző rendű-rangú képviselői, 2. csak a magyar sajtónak szánt közlendők, amelyeket ily módon kizárólag választóiknak szántak, 3. csak a párt holdudvarához tartozó orgánumoknak eljuttatott információk. Ez utóbbi kategórián belül létezett egy külön úzus is: a megyei elnök rendszeres időközönként magához rendelte a párt félhivatalos közlönyeként működő Bihari Napló valamelyik munkatársát, és tollba mondott neki néhány magyarázkodásokkal és mentegetőzésekkel fűszerezett mondat, amelyeket aztán az említett lap főszerkesztője társszerzőként egy aktuálpolitikai üzeneteket tartalmazó interjúvá gyúrt össze és ekként publikált.
Az utóbbi hónapok gyakorlata azt mutatja, hogy a fenti három kommunikációs csatorna tovább él, de kiegészül egy negyedikkel is: a közképviseleti és érdekvédelmi szövetségként bejegyzett, de politikai versenypártként működő RMDSZ Bihar megyei szervezete immár sajtóirodát működtet. Ugyanis egy ideje ez az „intézmény” küld lapunknak (is) e-mailekben bizonyos információkat, írott- és képanyagokat, feladóként nincs természetes személy megnevezve. Értelemszerűen maga az egész szervezet – illetve annak elnöke – vállal felelősséget a küldeményekben szereplők hitelességért. A több csatorna azonban kevesebbet érhet. Az ilyen jellegű – névtelen, arctalan, házi gyártású – kommünikék ugyanis semmire sem kötelezik a címzettet: tudomásul veszi vagy sem, továbbadja vagy sem. Minden bizonnyal a bihari RMDSZ is számot vetett azzal, hogy ha kiiktatja vagy elkerüli a helyi sajtóval való személyes kapcsolattartást, mit nyer vagy mit veszít ezzel. Kétségkívül kényelmesebb az újságírók árgus szemétől elhúzódva politizálni, de nem biztos, hogy produktívabb.
A 2010-es év legutolsó példája a szerkesztőségünknek a „sajtóiroda” által eljuttatott anyag. Ebben három fotó kíséretében arról számol be a névtelen „tudósító” Az RMDSZ házhoz viszi az információt cím alatt, hogy „a magyar állampolgárság kedvezményes honosítási eljárással történő igényléséről tartottak tegnap (eszerint december 29-én, mivel a beszámoló 30-án este érkezett – D. L.) képzést a megyei RMDSZ szervezésében a bihari, magyarlakta települések képviselőinek.” A hivatali bükkfanyelven megfogalmazott beszámoló a továbbiakban arról szól, hogy Biharkeresztesről érkezett elöljárók tartottak fejtágítót bihari RMDSZ-politikusoknak és -aktivistáknak a pártszékházban. Mint kiderült, semmivel sem mondtak többet és mást, mint ami a www.allampolgarsag.gov.ro internetes honlapon megtalálható a kettős állampolgárság igénylési módjáról, ami eddig is megjelent a sajtóban, illetve ami minden romániai konzulátuson, EMNT-s demokráciaközpontban, valamint magyarországi anyakönyvi hivatalban megtudható. A közleményből az is kihámozható volt, hogy az RMDSZ is ígéri: megtesz mindent, hogy „még jobban megkönnyítsék a polgárok dolgát”.
Mint fentebb említettem, egy bárhonnan érkező közleménnyel, nyilatkozattal, állásfoglalással stb. egy sajtóorgánum szerkesztősége azt kezd, amit éppen jónak lát. Leközölheti egy az egyben, esetleg részleteiben, használhatja forrásként, idézhet belőle és hivatkozhat rá, sőt teljesen figyelmen kívül is hagyhatja. Hogy melyik eshetőséget választja, az sok mindentől függ. Egy biztos: semmilyen közlemény nem helyettesítheti azt a fajta közvetlenséget, amire az egyre népszerűtlenebb RMDSZ-nek szüksége lenne, ha még komolyan veszi azt a bizonyos közképviseletet és érdekvédelmet: meghívni az újságírókat, direktben tájékoztatni és hagyni tájékozódni, beengedni és eligazítani, partnernek tekinteni még akkor is, ha netán kényelmetlen kérdéseket tesznek fel vagy meglátják azt is, amit úgymond nem kéne. Hosszú a listája azoknak az eseteknek, amikor a bihari RMDSZ megyei vezetői és önkormányzati képviselői bizonyságát adták annak, hogy ellenségnek tekintik a sajtó egy részét (így például a Reggeli Újságot), nem pedig partnernek. Ezáltal persze választóik, a bihari magyar közösség egy részét is ellenségnek, nyűgnek tekintették. Az új esztendőre való tekintettel nem sorolom itt és most fel ezeket az eseteket, példákat, egyesekről írtunk, másokat nagyvonalúan elhallgattunk. Lapozva egyet várjuk kíváncsian a változást a kommunikáció és viszonyulás tekintetében is, hiszen a Markó utáni érában vagy másmilyen lesz az RMDSZ – ahogy kiszemelt utódja hirdeti –, vagy tán nem is lesz.
Dénes László, Reggeli Újság (Nagyvárad)

2011. január 3.

Erkölcstelen gesztusnak nevezték elöljáróink állampolgársági kérését
Mircea Duşa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezetének elnöke, a PSD képviselőházi frakcióvezetője hétfőn a Mediafaxnak elmondta: a Hargita, Maros és Kovászna megyei tanácselnökök azon gesztusa, hogy elsőként igényelték a magyar állampolgárságot, törvényes ugyan, de erkölcstelen.
A Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének elnöke hozzáfűzte, jogilag a három tanácselnököt nem lehet megakadályozni abban, hogy benyújtsák a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmet.
„Jogilag nem akadályozza őket semmi, de azon gesztusuk, hogy a magyarok közül elsőként nyújtották be a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelmeket, erkölcstelen és helytelen. Azért tartom ezt erkölcstelennek, mert ők a román állam képviselői, és választott közigazgatási vezetőkként alkotmányos és törvényes kötelezettségeik vannak” – vélekedett Duşa.
Kovászna, Hargita és Maros megyei tanácselnökök, Tamás Sándor, Borboly Csaba és Lokodi Edit Emőke Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt hétfőn a csíkszeredai konzulátuson benyújtották a magyar állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat.
A három tanácselnök azt nyilatkozta, azért igyekeztek már az év első munkanapján benyújtani az állampolgárság igénylésének dokumentumait, hogy példát mutassanak az erdélyi magyaroknak, arra bíztassák őket, cselekedjenek hasonlóan. Erdély.ma

2011. január 3.

Magyar állampolgárságot kértek Székelyföld politikai vezetői
Az élénk sajtóérdeklődést kiváltó eseményen a három székelyföldi megye előljárói közel egy óra alatt töltötték ki a szükséges nyomtatványokat. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy nyilatkozott: számára megtisztelő, hogy magyar állam- polgárságért folyamodhatott.
Háromszék tanácselnöke, Tamás Sándor kifejtette: ötéves budapesti tartózkodása alatt nem igényelt magyar állampolgárságot, ám most, a Székelyföldön élve és dolgozva kérvényezte azt.
A magyar állampolgárság tulajdonképpen elismerése annak, hogy Magyarország határain kívül is élnek magyarok, nyilatkozta Maros Megye Tanácsának elnöke, Lokodi Edit-Emőke.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád, a konzulátuson megjelent újságíróknak azt mondotta: ez egy olyan pillanat, amit régen vártunk. „Európai és román állampolgárok vagyunk, és úgy hiszem, hogy erdélyiként, természetes, hogy magyar állampolgárok is legyünk”, tette hozzá.
A csíkszeredai konzulátuson az előjegyzési listák szerint naponta 15-20 magyar állampolgárságot kérvényezőt fogad majd minden ügyintéző. Az új magyar kormány vonatkozó jogszabálya közel három és fél millió magyar nemzetiségű, az anyaország határain kívül élő személyt érint.
agerpres.ro, Erdély.ma

2011. január 2.

Újévi huszárportya Szentjobb és Nagykágya között
Bihar megye – A szentjobbi, bihardiószegi és debreceni hagyományörző huszárok idén is megtartották már szokásossá vált újévi portyájukat. Január másodikán, vasárnap Szentjobb–Nagykágya–Szentjobb volt a „hivatalos” útvonal.
Aki vonattal utazik át Nagykágyán, az tulajdonképpen alig lát valamit a megállóhelytől kilométernyi távolságban lévő faluból. Az autós már átszeli a település egy részét, de téved, ha azt hiszi, mindent látott. Az érmelléki falu nagyrésze az országút által kerülgetett domb túloldalán bújik meg, és az elmúlt vasárnap festők vásznára illő arcát mutatta a havas, dimbes–dombos utcákkal, füstölgő kéményekkel. Menjen csak mindig a villanypóznák mellett, akkor biztosan odatalál, mondta egy megkérdezett, akit Nagy István faluszéli picéjéről kérdeztem. Ott pihentek meg ugyanis az idei huszárportya résztvevői.
Havas tájon
Tavaly nagy sárban gázoltak a hagyományörző huszárok, és nem is mentek messzire, Szentjobb „körzetében” maradtak. Hát nem szebb most, a havas táj? – tette fel a kérdést Zatykó István, Berettyócsohaj polgármestere, aki, mint a Szentjobbi Hagyományörző Huszáregyesület vezetője, már harmadik éve szervezte meg az újévi portyát. A kérdésre – miért Kágyára? – elmondta: szeretnék az egész régiót „felölelni”, feltérképezni, így a korábban bejárt Érköbölkút, Hegyközszentmiklós után most közeledtek a határhoz, és személyes ismeretség vezette őket a vendéglátást vállaló Nagy Istvánhoz. A program reggel 9 órára hirdetett gyülekezővel kezdődött, majd reggeli, és programegyeztetés után 11–kor indultak a Nyulas erdőn át Nagykágyára. A havas mezőn, lefagyott földutakon mintegy egy órát vett igénybe a hét kilométer megtétele a lovasoknak, a kísérő szekereknek. A portyán 10–10 huszár képviselte a szentjobbiakat és a diószegieket, 5 a Hajdú–Bihar megyei Lovas és Huszárhagyományörző Közhasznú Egyesületet.
Programegyeztetés
A Bihardiószegi Gróf Széchenyi István Huszárszázad indulása előtt Gellért Gyula helyi tiszteletes arról szólt, hogy „a portya több, mint gondolnánk: a hagyományörzés mellett barátkozás, a közösség gyakorlása, lovassport, kikapcsolódás”. Széchenyit idézte, aki azért imádkozott, hogy legyőzhesse földi gyengéit, és a korábbi esprese azt kívánta a huszároknak, hogy „minden jóban erősödjenek”. A debreceni huszároknak nem sikerült lószállító alkalmatosságot szerezni, így ők most lovaik nélkül vettek részt a portyán, tudtuk meg vezetőjüktől, Szoboszlai Endrétől. Ez azonban nem azt jelentette, hogy nem pattantak fel a kollégák lovaira, ha tehették. A potyán megbeszélték, miként is alakul ez évi programjuk. A lovassport egészéről lévén szó, jelen volt Érköbölkútról Rákóczi Lajos tanár is, a fogathajtás „képviseletében”. Pontos időpontokat még nem szögeztek le, de az már biztosnak látszik, hogy április közepén egy Partiumi Huszárportya keretében műemlékavatásra kerül sor Köbölkúton, és ugyancsak az első félévben még a Hortobágyon is lesz egy túra.
A hely szelleme
Kágyán Nagy István és segítői várták ebéddel a huszárokat. A vendéglátótól megtudtuk: a híres diószegi szőlősdomboktól egy puskalövésnyire ugyancsak egy hajdani szőlész, Nagy Gábor pincéjénél voltunk. Az egykori gazda a múlt század elején 120 hektáron szőlészkedett, illetve elismert oltványtelepet működtetett. Az egykori birtok visszakapott „maradványán”, pár hektáron gazdálkodnak az utódok – egyikük a házigazda, és a Kisrózsa dülőben található pince – mely 1904–ben épült és 82 méter hosszú – is ennek része. Az ebéd után nyergeltek a huszárok, és Zatykó István vezényszavára indultak vissza Szentjobbra, ahol még megkoszorúzták a 2007–es Szent Imre Emléktúra befejeztével, annak emlékére állított kopjafát. A huszárok idei, év eleji találkozója vacsorával zárult. erdon.ro

2011. január 2.

Negyedmillióval csökkent tíz év alatt a Kárpát-medencében élő magyarok létszáma
Hogyan alakul a magyar népesség Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban? Csökken! Egységes módszertan gyakorlatba ültetése a célja annak a projektnek, amelynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozza a négy nagy határon túli magyarlakta terület (Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság) demográfusainak kutatómunkáját. A projekt végterméke egy kötet lesz, amelyben a kutatók összefoglalják az eredményeket – mondta el Kiss Tamás. A projekt műhelymegbeszélése keretében – a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vendégeként – látogatott Kolozsvárra Gyurgyík László, Molnár József és Badis Róbert. A nagyobb magyarlakta területeken a magyar lakosság létszámának jelentős csökkenését fogja hozni a 2011-ben esedékes népszámlálás – mondták el annak az előadássorozatnak a keretében, amelyet a 2010-es év végén a Kriza János Néprajzi Társaságnál tartottak.
Szlovákiában a ‘90-es évek közepétől váltotta fel a növekedést a fogyás a magyar lakosság körében – mondta el Gyurgyík László. A magyarok száma 1991 és 2001 között 47 ezer fővel csökkent, ennek elsődleges oka (60,2 százalék) az asszimiláció (nemzetiségváltás), de a természetes fogyás is komoly tényező (25,5 százalék, évente 2000-rel kevesebb a születések száma az elhalálozásokénál), míg a rejtett migráció egy kevésbé fontos tényező (4,7 százalék). A (statisztikai) népességfogyás 9,6 százalékát magyarázza, hogy 2001-ben a nemzetiségre vonatkozó kérdés megválaszolása nem volt kötelező, így vannak olyanok, akiknek a nemzetiségét nem ismerjük. A kutató az asszimilációs folyamatokat összefüggésbe hozta a társadalmi és politikai helyzettel – ezzel magyarázható, hogy a ‘80-as években lezajlott egy reasszimilációs folyamat –, vagyis azok, akik korábban a népszámláláskor szlováknak vallották magukat, most magyarnak vallják. Gyurgyík két további tényezőre is felhívta a figyelmet. Az egyik, hogy a regisztrált és a valós élettartam közt eltérések mutatkoznak. Míg 2001-ben a regisztrált elhalálozások alapján kiszámolt várható élettartam 74,6 év volt a magyarok körében, a kutató számításai szerint ez reálisan 71,9 évre tehető. Így Gyurgyík adatai szerint a 2001 óta eltelt periódusban 40,5 ezer születéssel és 63,5 ezer elhalálozással összesen 23 ezerrel csökkent a magyarok száma a negatív természetes szaporulat miatt. A másik tényező, hogy a romák száma jelentősen magasabb a magyar többségű területeken, és esetükben kérdéses, hogy népszámláláskor magyarnak, szlováknak vagy romának vallják magukat. Itt az is egy fontos szempont, hogy a romák esetében jóval magasabb a születések aránya, mint a magyaroknál. A regisztrált adatokkal számolva a 2011-es népszámláláson 486 700 lesz a szlovákiai magyarok száma, ami 33 800 fős csökkenést jelent a 2001-es adatokhoz képest, viszont a reális értékekkel számolva a fogyás közel 60 ezer fős lehet, vagyis a magukat magyarnak vallók reális száma 461 ezer lesz.
Kárpátalján a magyarok aránya 1989 és 2001 között 12,5-ről 12,1 százalékra csökkent – vagyis 155 700 főről 152 ezerre – erről számolt be Molnár József kárpátaljai demográfus. A magyarság aránya két kivételt leszámítva mindenhol csökkent. A nagyszőlősi járásban egy reasszimilációs folyamat eredményeként volt növekedés (a magukat korábban ukránnak vallók most ismét magyarnak vallották magukat), míg Munkácson a kedvezménytörvény hatására vallotta magát sok magyar anyanyelvű cigány magyarnak. Így Kárpátalján az a különleges helyzet alakult ki, hogy az asszimiláció hatására nem csökkent, hanem hatezerrel nőtt a magyarság létszáma, miközben a természetes fogyás és a migráció egyenként ötezer fős csökkenést eredményezett. Molnár József a 2011-re vonatkozó becsléseikről is beszámolt. Ezek szerint a magyarság létszáma összesen 9000 fővel csökken a tíz évvel korábbi adatokhoz képest, ebből 5000 a természetes fogyás, 2000 a migráció és szintén 2000 az asszimiláció hatására bekövetkezett csökkenés. Kárpátalján szintén kérdőjeleket vet fel a cigányság helyzete. 2001-ben 14 ezren vallották magukat romának, viszont a demográfus felmérése szerint valós lélekszámuk ekkor 32 ezer volt, 2011-re pedig 40 ezren lesznek. Természetesen kérdés, hogy milyen nemzetiségűnek vallják majd magukat, és itt akár az egyszerűsített honosításnak is szerepe lehet, tekintetbe véve, hogy ezzel uniós állampolgárokká válhatnak.
Szerbiában a 2002-es népszámlálási adatok szerint 290 207 magyar él – ez a lakosság 14,28 százaléka. A korábbi, 1991-es adatokhoz képest 49 284 fős csökkenés tapasztalható – akkor még a lakosság körében 16,7 százalék volt a magyarok aránya – ismertette az Identitás Kisebbségkutató Műhely vezetője, Badis Róbert. A vajdasági magyarság demográfiai értelemben elöregedett népesség: 43 év fölötti az átlagéletkoruk. Míg 2002-ben az élve születések közt 14,1 százalék volt a magyar anyák által szült gyermekek aránya, 2009-ben ez már csak 11,6 százalékot tett ki. A problémát tovább árnyalja, hogy Szerbiában az anya nemzetisége alapján határozzák meg az újszülöttek nemzetiségét, a magyarok körében viszont 25 százalékos a vegyes házasságok száma. Márpedig egy olyan családban, ahol a férj szerb, a feleség pedig magyar, nincs garancia arra, hogy a gyerekük magyar identitással fog rendelkezni. A természetes fogyást tovább gyorsítja az a tény, hogy az elhalálozásoknál 18,4 százalék a magyarok aránya. A születési és elhalálozási számok alapján a fogyatkozás mértéke évente körülbelül 3000 fő, vagyis kizárólag a természetes szaporulat miatt megközelítőleg 30 ezerrel csökkent a vajdasági magyarok száma az utóbbi tíz évben. Ehhez még hozzászámolandó az asszimiláció (a vegyes házasságok aránya 25 százalék), a migráció (2002–2008 között 4166 ukrán állampolgár szerzett magyar állampolgárságot), viszont a másik három nagy határon túli magyar közösségtől eltérően itt nem befolyásoló tényező a kis létszámú cigányság.
Kiss Tamás és Csata István hazai kutatók 2007-ben elvégzett vizsgálata megállapította: az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt népesség-előreszámítása szerint 2032-re a magyarok száma 1 millió főre csökken, ami 2002 és 2032 között összességében 29 százalékos fogyást jelent. Idén végzett újabb kutatásuk Hargita megye magyar, roma és román népességének előreszámítására korlátozódik, és több új elemet vezet be – például másként tagolták a régiókat, illetve ezúttal nem azokat számították romának, akik annak vallották magukat, hanem azokat, akiket a közösség tart annak. A két kutató ezt a két kutatását ismertette röviden az előadássorozat keretében, kihangsúlyozva, hogy a magyar lakosság becslésekor a magyar identitású romák mellett szintén bizonytalansági tényezőt jelent az ország kétmilliós migrációs „kintlevősége”. Becsléseik szerint a 2011-es népszámláláskor mintegy 1,29-1,3 millió román állampolgár fogja magát magyarnak vallani, ugyanakkor nem biztos, hogy ez a magyar népesség arányának a csökkenését jelenti majd.
Az ismertetett adatok tükrében az utóbbi tíz évben a Felvidéken 60, Kárpátalján 9, a Vajdaságban 40-45, míg Erdélyben 120-130 ezerrel csökkent hozzávetőlegesen a magukat magyarnak vallók száma, tehát a Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségeihez 2001 óta mintegy 230-250 ezerrel kevesebb ember tartozik, mint 2001-ben. Vasárnap (Kolozsvár)

2011. január 4.

Kolozsvári fizikus az első kérelmező
Megkezdődött az egyszerűsített honosítás
MTI
Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet tegnap Budapesten. A kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a magyar közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Rétvári kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesítésének folyamata, és elégtételt kaphatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni.
Átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet tegnap Budapesten. A kolozsvári Hantz Péter beadványát Rétvári Bence, a magyar közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Rétvári kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesítésének folyamata, és elégtételt kaphatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni. Bő három hónap alatt a kérelmezők hozzájuthatnak a magyar állampolgárságot igazoló irathoz. Ez a jogszabály senki ellen nem irányul – hangsúlyozta.
A parlamenti államtitkár kérdésre válaszolva a szavazati jog kapcsán elmondta: ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, s ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni. Több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra – tette hozzá.
Hantz Péter fizikus – aki korábban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója volt – hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti. „Már régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak” – fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampolgár lenni.
A szlovák külügyminiszter nem fél a választójogtól
Szlovákiának nem kell félnie olyan lépésektől, amelyek semmiféle veszélyt nem jelentenek számára – reagált a szlovák külügyminiszter azokra a felvetésekre, hogy a mai magyar kormányzat választójogot adna a határon túl élő magyaroknak. „Előbb vagy utóbb minden pozitív dolog érvényesül, s ami nem pozitív, az elhal. Nem kell félni a fakardoktól, azok hamar összetörnek” – jelentette ki Mikulás Dzurinda abban az interjúban, amelyet a közszolgálati TASR hírügynökség közölt tegnap.
A szlovák diplomácia vezetője úgy látja: nincs semmi érdemi ok arra, hogy egy ország állampolgárai részt vegyenek egy másik ország alkotmányos képviselőinek megválasztásában. Szerinte az ilyen értelmetlenségekkel való játszadozás előbb vagy utóbb az ellen fordul, aki azt kigondolta. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. január 4.

A román oktatási törvény kiiktatja a diszkriminatív elemeket
Az új romániai oktatási törvény kiiktatja az utolsó diszkriminatív rendelkezéseket az anyanyelvű oktatással kapcsolatosan, ezután lehet majd a történelmet és a földrajzot minden szinten magyar nyelven oktatni Romániában, érettségizni is lehet belőlük magyarul, az iskolákkal kapcsolatos döntések pedig a helyi közösségekhez kerülnek - hangsúlyozta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség ilyen értelemben mérföldkőnek tekinti a törvényt, miután a román alkotmánybíróság kedden az alaptörvénnyel összhangban lévőnek minősítette a jogszabályt, életbe lépéséhez már csak az államfői kihirdetésre van szükség.
"Számomra rendkívül nagy elégtétel a döntés" - mondta Markó Béla, aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is.
A törvény értelmében a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével. A magyar diákok magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban. A román nyelvet és irodalmat külön tanterv szerint és külön tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek.
A jogszabály szerint a kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát.
Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és a doktori képzésben, valamint a továbbképzés során. MTI

2011. január 5.

Markó Béla nem igényel magyar állampolgárságot
Miniszterelnök-helyetteseként egyelőre nem tartja szükségesnek a magyar állampolgárság igénylését Markó Béla. Az RMDSZ elnöke erről kedden beszélt Bukarestben.
Markó nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy ő is benyújtja-e a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratokat Magyarország romániai külképviseleteinek egyikén. „Én magyar vagyok, román állampolgár, Románia kormányfő-helyettese, így egyelőre nem óhajtok más státust is elnyerni” – fogalmazott Markó.
Az RMDSZ elnöke azonban hozzátette: semmilyen problémát nem lát abban, hogy valaki magyar állampolgár szeretne lenni. Azt illetően, hogy Maros, valamint Hargita és Kovászna megyék önkormányzatainak RMDSZ-es elnökei Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán elsők között kérték a magyar állampolgárságot úgy válaszolt: „ők nem miniszterek vagy kormányfőhelyettesek”. „Én ugyan egyelőre nem óhajtom igényelni, azonban semmilyen gondot nem látok abban, ha az RMDSZ tisztségviselői ezt megteszik” – mondta.
hirtv.hu, Erdély.ma

2011. január 5.

A Tusványos szervezőcsapata benyújtotta a honosítási kérelmeket
Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismertebb nevén Tusványos) központi szervezőcsapata ma, 2011. január 5-én Budapesten, a XVI. kerületi önkormányzatnál letette a honosítási eljárás beindítására vonatkozó iratcsomókat.
A Kolozsvárról hajnalban induló csapatot Kovács Péter, a kerület polgármestere, valamint Ancsin László jegyző fogadták. A honosítási kérelmek átadása előtt megérkezett Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium országgyűlési államtitkára, a bálványosi folyamat alapítója. Az átadáson jelen volt a szabadegyetem társszervezőjének, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványnak az elnöke, Tárnok Mária is.
A 13 órától kezdődő sajtótájékoztató keretében Kovács Péter polgármester, a Fidesz országgyűlési képviselője házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, örömét fejezve ki, hogy a Tusványos szervezőcsapata elfogadta tavalyi ajánlatát, és a XVI. kerületi önkormányzati hivatalt választották a honosítási kérelmek leadásának helyszíneként. Németh Zsolt beszédében a Tusványoson már korábban elkezdődött nemzeti integrációs folyamat meghatározó lépéseként értékelte a kettős állampolgárság törvényének elfogadását. Kiemelte, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor továbbra is a nemzeti építkezés fontos helyszíne marad, hisz az ott lezajlott eddigi beszélgetések eddig is a magyar külügyi munka hathatós segítségére voltak.
A két politikus köszöntője után a szervezőcsapat két tagja, Somogyi Attila, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) elnöke, valamint Péter Emőke Katalin, a Tusványos központi szervezőirodájának vezetője a sajtó jelenlétében átadták a kész iratcsomókat az anyakönyvvezetőknek. E mozzanatot Sándor Krisztina, a MIT elnöke zárta alkalmi pohárköszöntővel, melyben kiemelte: a honosítási kérelemért való folyamodás egy természetes igény, akárcsak a levegővétel, és ilyenként nem szorul indoklásra, sem magyarázatra. „Lélekben már régóta magyar állampolgárok vagyunk, és fővárosunk elsődlegesen
és maradt. Az állampolgárság megszerzése által egyértelműen erősödhet otthonélményünk bárhol Erdélyben, s mindemellettermészetesen fiatalokként biztosan jó hasznát vesszük a magyar útlevélnek bárhol külföldön, hiszen egyre több európai országban esik más-más elbírálás alá a magyar és a román útlevél." Beszédében hangsúlyozta, hogy a törvény életbelépése óta a MIT-es csapat az első olyan fiatal csoport, akik együttesen folyamodtak a magyar állampolgárságért, s tettüket figyelemfelkeltésnek szánták, s ezzel arra biztatnak minden erdélyi magyar fiatalt, hogy éljenek a lehetőséggel. A köszöntőbeszédek után a csapat mindenik tagja szerre átadta a honosítási iratcsomókat az anyakönyvvezetőknek. Kristály Bíborka Réka
MIT-irodavezető, Erdély.ma

2011. január 5.

Borboly Csaba: Itt a lehetőség a nemzetpolitikai kérdések átgondolására
A magyar–magyar kapcsolatokra vonatkozó javaslataival Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke január 5-én levelet írt dr. Salamon Lászlónak, a Magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottsága elnökének. „A Magyar Országgyűlésben most olyan politikai konstelláció alakult ki, amely kedvez a nemzetpolitikai kérdések érdemi átgondolásának és szabályozásának. Határon túli magyar politikusként így fontosnak tartanám, ha a Magyar Köztársaság Alkotmánya olyan rendelkezésekkel gazdagodna, amelyek egyértelműen és világosan meghatároznák, közjogi szintre emelnék a magyar–magyar kapcsolattartás meghatározó elemeit” – fogalmaz levelében a tanácselnök, négy pontban foglalva össze javaslatait és észrevételeit a tervezett új magyar alkotmányhoz.
A székelyföldi elöljáró indokoltnak tartja, hogy a jelenlegi alkotmány alapvető rendelkezéseinek 1. pontja – „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit. Borboly Csaba a román alkotmány 7. szakaszára hivatkozik, amely e tekintetben közérthetőbben fogalmaz: tételesen említi a határon túli románokkal ápolt kapcsolatok támogatását, valamint a határon túli románság etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása megőrzésének, fejlesztésének a támogatását. Javaslatai második pontjában a tanácselnök olyan „sarkalatos törvényt” tart megfelelő jogszabályi keretnek, amely átível a kormányzati ciklusokon, illetve kiszámítható módon részletezi és szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket.
A harmadik pontban Borboly Csaba szerint a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogáson, hogy nem biztosít érdemi döntési/együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek, olyan jogviszonyokat, amelyek alanya a határon túli magyarság. A Hargita megyei tanácselnök ismét pozitív példaként említi a román rendszert, amelyben a magyarság parlamenti képviselete tagokat delegálhat minden olyan testületbe, amely parlamenti felügyelet alá tartozik, függetlenül attól, hogy kormánypárt az RMDSZ, vagy ellenzéki. „Jogszabályi garanciákkal körbebástyázott magyar–magyar együttműködési rendszert kell kiépíteni a jelenlegi helyett. A mai viszonyrendszert tehát fel kell váltania a közös előkészítésen és döntésen alapuló együttműködési rendszernek” – írja Borboly Csaba.
Javaslatainak negyedik pontjában a tanácselnök fontosnak tartja a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét. Úgy látja, e tekintetben lépnie kell a Magyar Országgyűlésnek, és az új alkotmányban, hasonlóan a románhoz, rendezni kell a kérdést, mert meggyőződése, hogy e rendelkezés egyaránt szolgálná a politikai stabilitást és a kisebbségvédelem ügyét. „…nem hallgathatom el azt sem, hogy a román politikusokkal folytatott jogérvényesítési vitákban egyre többször visszatérő kérdés, hogy a magyarországi románságnak mikor lesz hasonló parlamenti képviselete. Erre mi, erdélyi magyar politikusok csak kínosan vonogathatjuk a vállunkat, válaszolni viszont nem tudunk” – hangsúlyozza Borboly, ekként összegezve javaslatait: „Erdélyi, székelymagyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság. Az elmúlt 20 esztendőben felgyülemlett tapasztalat alapján megérett az idő a határon túli magyar közösségek közjogi szintű nagykorúsítására, s ezzel arra, hogy az új alkotmány ne csak Magyarország, de a magyar közösség egészének alaptörvényévé váljék.” Erdély.ma

2011. január 5.

A vég vagy a kezdet?
Kínos és igen hosszas vajúdással született meg az új oktatási törvénycsomag, volt vele kapcsolatban minden: parlamenti szavazás, bizottsági huzavona, koalíciós alku, felelősségvállalás és alkotmánybírósági ítélet, több felvonásban is.
Tegnap aztán végre, jó néhány halasztás után kimondatott a döntő szó: a jogszabály megfelel az alaptörvénynek, gyorsan kihirdette hát Traian Băsescu államelnök, ami várható is volt, hisz gyakorta hangoztatta: szívügye a tanügy reformja. És nem mellékesen kedvenc pártjának hatalmon maradása is, hiszen az RMDSZ az új jogszabály elfogadásától tette függővé a kormányzati munka folytatását. A taláros testület döntésével több kényes kérdést oldott meg: megmentette a kínos téblábolástól az RMDSZ-t, a lehetséges kormányválságtól a hatalmat, az elnököt, és zöld utat adott a sokak által ugyancsak vitatott oktatási reformnak. Egyelőre nem teljesen világos, hogy az új rendelkezések mennyi jót és mennyi rosszat hoznak az igencsak gyengén teljesítő, hitelét vesztett romániai oktatásba, a ,,szakértők" ugyanis politikai hovatartozásuktól függően viszik mennybe vagy tiporják sárba a törvényt. Tény, a magyar nyelvű tanítás szempontjából tartalmaz néhány előrelépést, hogy csak a leggyakrabban hangoztatott példákat említsük, a jövőben az idegennyelv oktatási módszertana szerint tanulhatják gyermekeink a románt, és nem kell az állam nyelvén bemagolniuk Románia történelmét, földrajzát. S ha nem is teljes, bár részleges decentralizációt hoz, méltányos támogatást kapnak a felekezeti és magániskolák.
Ha hinni lehet a kezdeményezőknek, egész más oktatási rendszer vár a jövőben gyermekeinkre, túlterhelt magológépek helyett gondolkodni, mérlegelni, képességeiket érvényesíteni tudó ifjakat nevelnek majd az iskolák, új tantervek, tankönyvek készülnek, amelyek kevesebb óraszámban, de remélhetőleg hatékonyabban pallérozzák elméjüket. Bizony, szükség van a gyökeres változásra, ám bizakodásunk mégsem felhőtlen. Alaptétel ugyanis, hogy a reformhoz pénz kell, s a tanügy idei költségvetésében nem jelennek meg az újításhoz szükséges összegek. A tavalyival azonos, a korábban sokszor követelt és ígért négy százalék helyett a GDP csekély 3,8 százalékát kitevő büdzsé a jelenlegi rendszer finanszírozására is kevés, nemhogy az átalakításra.
Üröm és kétség is vegyül hát az új tanügyi törvény elfogadásának mámorába, túl sok a kérdés, a bizonytalanság a jogszabály és alkalmazása körül. Az RMDSZ ünnepel, egy évvel ezelőtti kormányzati szerepvállalása óta első számottevő sikerét könyvelheti el. Egy csatát megnyert, ám a valóban győztes háborúhoz még nagyon sok minden szükséges, a politikai ékesszólás, a jó szándék bizonygatása ehhez már kevés.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 5.

Révbe ért az oktatási törvény
Nem ütközik az alkotmány előírásaiba az oktatási törvény — döntött tegnap az alkotmánybíróság, elutasítva Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök és az ellenzéki pártok képviselői által benyújtott óvásokat. A döntés többségi szavazattal született, a kilenc bíró közül heten értékelték úgy, hogy alkotmányos a tervezet.
A jogszabályt azonnal ki is hirdette az államfő, ezzel minden akadály elhárult hatályba lépése elől, s bár az ellenzéki pártok továbbra is tiltakoznak, és azzal fenyegetőznek, ismét a taláros testülethez fordulnak, véget érni látszik a több hónapos kálvária. Az alkotmánybírósági ítélet után Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a jogszabály kiiktatja az utolsó megszorító, diszkriminatív rendelkezéseket az anyanyelvű oktatással kapcsolatosan, lehetővé teszi, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét, a román nyelvet az idegennyelv oktatási módszertana szerint tanítják, ugyanakkor az iskolákkal kapcsolatos döntések a helyi közösségek kezébe kerülnek. Üdvözölte a tegnapi döntést Traian Băsescu államfő is, élesen bírálva mindazokat, akik nacionalista szólamokban utasították el a törvény kisebbségbarát rendelkezéseit.
Göröngyös úton
Mint ismeretes, a kormány által felelősségvállalással elfogadott tervezet immár harmadik alkalommal került a taláros testület elé. Hatalmas vitákat gerjesztett, az ellenzék rendkívüli vehemenciával támadta a nemzeti kisebbségek számára előnyös rendelkezéseket, megpróbálta akadályozni a parlamenti vitát, emiatt a kormány felelősségvállaláshoz folyamodott, az alkotmánybíróság azonban először alaptörvénybe ütközőnek minősítette az eljárást, így ősszel majdhogynem kormányválság alakult ki emiatt, miután az RMDSZ a jogszabály elfogadásától tette függővé további kormányzati szerepvállalását. A taláros testület azonban később úgy döntött, a felelősségvállalási procedúrát nem lehet megszakítani, s miután a liberálisok visszavonták aláírásaikat a bizalmatlansági indítványról, bizalmi szavazást sem lehetett tartani, és a törvényt elfogadottnak minősítették. Ezt követően újabb alkotmánybírósági fellebbezés következett, ezt azonban tegnap elutasította a taláros testület.
Megszüntetett diszkrimináció
Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke tegnap hangsúlyozta: az új törvény kiiktatja az utolsó diszkriminatív rendelkezéseket az anyanyelvű oktatással kapcsolatosan. A jogszabály értelmében a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével. A magyar diákok magyarul tanulhatják Románia történelmét és földrajzát minden osztályban. A román nyelvet és irodalmat külön tanterv szerint és külön tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek. A kisebbségi gyermekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát. Az RMDSZ közleménye szerint a jogszabály fontosabb előírásai közé tartozik az is, hogy az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés, kiemelt támogatást biztosítanak annak a diáknak, aki lakóhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit. A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve általános iskolai és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára. Az iskolák vezetésében a kisebbségiek számarányuk alapján vesznek részt. Vegyes tannyelvű iskolákban az egyik aligazgatónak az adott kisebbséghez kell tartoznia. A törvény előírja, hogy az egyetemeken belül működő kisebbségi nyelvű tagozatok autonómiát élveznek, a törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén.
Döntések helyben
Az új törvény értelmében minden tantárgy esetében csökken a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az előirányzott évi tanóraszám 25 százalékát minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatja fel. Növekszik a választható tantárgyak aránya, csökken a heti óraszám felső határa. Az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerül, az iskolák irányítását biztosító vezetőtanácsban a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnak a szülők és az önkormányzat képviselői. A vezetőtanács megtervezi az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyja az iskola sajátos tantervcsomagját, megszervezi a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát. A felsőoktatásban, a többnyelvű egyetemeken önállóságuk biztosítása érdekében a magyar nyelvű tagozatok saját működési szabályzatot dolgoznak ki.
A gyulafehérvári ígéretek
Üdvözölte tegnapi sajtónyilatkozatában a törvény megszületését Traian Băsescu államfő is, élesen támadva egyes szakszervezeti vezetőket, egyetemi rektorokat és ellenzéki politikusokat. Leginkább Andrei Margát és Ecaterina Andronescut ostorozta, amiért egyetemi vezetőkként saját érdekeiket követve ellenzik az oktatás megreformálását, de megkapta a magáét Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök is, aki a törvény leghevesebb ellenzőjének bizonyult. Az államelnök hangsúlyozta: a jogszabály lehetőséget teremt az oktatási rendszer alapos átalakítására, csökkenti a gyermekre nehezedő nyomást, nagyobb beleszólást biztosít a döntésekbe a helyi közösségek számára, felelősségre neveli a szülőket, korlátozza a ,,diplomagyárak" működését, a pedagógusok számára pedig szakmai felkészültségük, hozzáértésük válik mérvadóvá, nem pedig a régiség. Élesen bírálta az államfő azokat a politikusokat is, akik nacionalista hőzöngést provokáltak a jogszabály kapcsán, és felidézte az 1918-as gyulafehérvári ígéretek egyikét, mint mondta, a kisebbségek számára az anyanyelvű oktatás biztosítása Nagy Románia megalakulásának egyik alaptézise volt. ,,Az egyik 1918-as gyulafehérvári ígéret az volt, hogy a kisebbségek számára anyanyelvű oktatást, igazságszolgáltatást, közigazgatást biztosítunk. Nem értem, hogy NATO-tagállamként, uniós tagállamként miért kellene kevésbé bölcseknek lennünk, mint 1918-ban" — jelentette ki az államfő.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 5.

Továbbra is törvényes a székely zászló kitűzése
Beperelte Hargita Megye Tanácsát és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (CNCD) a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán három maroshévízi román civil szervezet, amiért feljelentésük alapján a CNCD nem ítélte diszkriminatívnak Hargita megye zászlaját, a kék-arany színű székely lobogót.
A Dr. Miron Cristea Kulturális Alapítvány, a Radio Ardealul és a Glasul Calimanilor Egyesület – Dan Tanasa sepsiszentgyörgyi lakossal együtt – a múlt év elején azt kifogásolta a CNCD-hez benyújtott keresetében, hogy a megyezászló csak a magyar közösséget képviseli, a megyében élő román nemzetiségűeket nem, és ez sérti a helyi románokat. A CNCD tavaly őszi döntése szerint a – Hargita Megye Tanácsa 2009. november 26-i határozatában Hargita megye zászlajaként elfogadott – székely lobogó nem diszkriminálja a megyében élő románokat. A CNCD szerint a helyi hatóságoknak a román törvénykezés értelmében joguk van önállóan dönteni az adott közösség jelképeiről, így 2010 novemberében lezárta az ügyet, megállapítva, hogy a panasztevők által sérelmezett megyei tanácsi határozat nem esik a diszkrimináció elleni, 2000. évi 137-es számú, 2007-ben újraközölt kormányrendelet hatálya alá.
A határozatot a fellebbezési határidőig nem támadták meg, viszont a fent említett három szervezet most a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál keresi igazát. A felperesek szerint törvénytelen a diszkriminációellenes tanács döntése, ellentmond a hivatkozott 137-es kormányrendelet előírásainak, ráadásul cinkossággal vádolják a Hargita Megyei Tanácsot és a CNCD tagjait, Asztalos Csabát, Gergely Dezsőt és Haller Istvánt, akik a petíciót elbírálták. A Maroshévízen bejegyzett szervezetek továbbra is törvénysértőnek és diszkriminatívnak tartják a megyezászlót, és sérelmezik Borboly Csaba tanácselnöknek a 2010. március 15-én a csíkszeredai megyeházánál tartott zászlófelvonáson tett kijelentését, miszerint ez a zászló egész Székelyföld zászlajának tekinthető. A felperesek keresetükben kifejtik, hogy a kék-arany zászló "monoetnikus" szimbólum, nem tükrözi a Hargita megyében élő román közösséget, és tulajdonképpen "az etnikai alapú területi szeparatizmus jelképe".
– Bízom benne, hogy az igazságszolgáltatás a javunkra dönt. Viszont a Hargita megyei települések közintézményeire továbbra is nyugodtan ki lehet tűzni a megyezászlót – nyilatkozta a kereset kapcsán Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Népújság (Marosvásárhely)

2011. január 5.

RMDSZ 20 év távlatából
Mit köszönhetünk az RMDSZ-nek és vezetőinek az elmúlt 20 évben? Sokunkban feltevődött ez a kérdés az elmúlt hetekben lezajlott SZKT-ülést követő nyilatkozatok hallatán. Köztudott ugyanis, hogy Markó Béla elnök Úr bejelentette, hogy nem kívánja magát újrajelöltetni az RMDSZ elnöki posztjára. Sokan felkapták a fejüket, és néhányan közülünk talán még örömteli ujjongással is fogadtuk a hírt. Páran már irányváltásról, szemléletváltásról beszéltek. Azonban ez az eufórikus hangulat nem tarthatott sokáig, az elnökségre pályázó két személy nevének hallatán. Az egyik jelölt Kelemen Hunor, a másik eséllyel pályázó jelölt Eckstein-Kovács Péter. Ennek tudatában mondhatjuk, hogy az alma nem esett messze a fájától. Mondhatjuk azért, mert nyílt titok, hogy a leköszönő elnök Kelemen Hunort támogatja. Így, ez az örömittas hangulat hamar köddé vált, ugyanis a tisztújítás nem azonos a szemléletváltással. Ezt a szemléletváltást az RMDSZ testvérpártjának, a jóval erősebb gyökerekkel rendelkező, a magyarországi MSZP-nek sem sikerült megvalósítania. Mindmáig ott ül soraikban, pestiesen mondva csak „kőkomcsinak” nevezett, erős mag, amely a háttérből, a színfalak mögül bábuként mozgatja a mindenkori elnökséget. Még akkor sem, ha Kelemen Hunor erős, szavahihető RMDSZ-t képzel el a jövőt illetően. A tények tudatában, miszerint csak akkor hajlandó lemondani Markó Béla az RMDSZ elnökségéről, ha megfelelő utódot hagy maga után, szócséplésnek tűnhet az irányváltás gondolata. Ennek hangot adva, talán, az utolsó elnöki beszédében elemezte az elmúlt csaknem húsz év politikai sikereit. Egy olyan beszédben, ahol nem volt szó hibákról, tévedésekről, rossz döntésekről, ahol erényként jelent meg az ide-oda csapódás (ahogy az egyéni érdek, nem pedig a magyarság érdeke szolgálja) egy olyan beszámolóban, ahol a mindenkivel való szövetségkötés követendő példa az elkövetkező elnökségre nézve. Egy olyan irányvonalat jelölt ki, ahol a magyarság érdekérvényesítésének az útja nem az anyaország, nem az Európai Parlament, hanem Bukarest és a mindenkori román kormány felé van kikövezve. Ezen nagy szemléletváltás hallatán még az államelnök, Traian Bãsescu is nevetésben tört ki. Bátran kijelenthetjük, hogy ez az egész csak egy politikai színjáték, ahol mi, erdélyi magyarok csupán fabábuk vagyunk, akiket az orrunknál fogva lehet vezetni. Ez a színjáték már a jövő évben esedékes kampány része – vélik egyesek. És igazuk van. Talán nem is mi vagyunk a bábuk, hanem a majdani megválasztott elnökség. Senki ne higygye, hogy Markó Béla jelenlegi elnök Úr karba tett kézzel figyeli majd, ahogyan munkája kárba vész. Senki ne gondolja, hogy a háttérből nem egyengeti majd utóda útjait, és nem szól majd bele, ha az út véletlen Budapest, nem Bukarest felé venné az irányt. A másik elnökjelölt, Eckstein-Kovács Péter személye sem garancia a változásra. Ő ugyanis jelenleg az államelnök kisebbségi tanácsadója. Munkáját siker koronázza, hiszen az államelnök lépten-nyomon, ahol csak teheti, hangoztatja, hogy soha nem kap autonómiát az erdélyi magyarság. Még mindig fájó emlékként él bennünk a 2004. december 5-én lezajlott állampolgársági népszavazás, ahol az erdélyi magyarság önérzetét, identitástudatát tiporták sárba. Ennek megünneplésére hívta Kolozsvárra Eörsi Mátyást, akkori SZDSZ-es politikust, akinek előadását a kolozsvári diákság hiúsította meg. Ha az elmúlt húsz év az erdélyi magyarság szempontjából nehézkes, göröngyös is volt néha, a tények ismeretében az elkövetkezendő húsz év még nehezebb, még bizonytalanabb lesz. Mondjuk ezt annak tudatában, hogy az RMDSZ vezetésének, bárki is legyen az elnök, nem ismeretes, sőt, idegen más magyar politikai szervezetekkel az összefogás gondolata. Pedig az RMDSZ-en kívül is van élet. Ezek a hangok, ezek a törekvések egyre hangosabbak. Végezetül meg kell köszönnünk az RMDSZ-nek az elmúlt 20 év munkáját. Köszönjük a közalkalmazottak, a tanárok nevében a 25%-os bérmegvonást, a kismamák nevében a családi pótlék szigorítását, a nyugdíjasok esetében a nyugdíjra kivetett társadalombiztosítási illetéket, az egész erdélyi magyarság nevében az áfa emelését. Mindezek ellenére, bizakodunk és remélünk. Reméljük azt, hogy most nem csupán újabb színjátékról van szó. Bízunk abban, hogy az irányváltás nem csupán egy újabb üres szójáték. Ennek szellemében kívánunk mindenkinek sikerekben, megvalósításokban, eredményekben gazdag boldog új esztendőt.
Gyergyószentmiklósi Magyar Polgári Párt, Kommunikációs Osztály, Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós)

2011. január 5.

Minden jó, ha a vége jó
„A döntés nemcsak néhány hónapos politikai küzdelemnek vet véget, hanem az anyanyelvi oktatásért az utóbbi két évtizedben folytatott küzdelem fontos mérföldköve is. Legalább olyan jelentős lépés, mint amilyeneket 1990-ben, az anyanyelvi oktatás megteremtésekor tettünk” – értékelte az Új Magyar Szónak Markó Béla RMDSZ-elnök az Alkotmánybíróság döntését.
A taláros testület tegnap 7-2 arányban elutasította az ellenzéknek a tanügyi törvénnyel szemben megfogalmazott alkotmányossági kifogásait.
Markó szerint a jogszabály kiiktat minden olyan hátrányos megkülönböztetést, amely az anyanyelvű oktatásban a kisebbségeket illette. „A törvény egyébként nemcsak a magyar oktatással kapcsolatos kérdésekben, hanem a hazai oktatás általános reformját illetően is hatalmas előrelépést jelent” – tette hozzá lapunknak adott nyilatkozatában a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a jogszabály egyik nagy erénye, hogy a helyi közösségek dönthetnek az őket érintő tanügyi kérdésekben.
Ami a jogszabály életbelépését illeti, Markó kifejtette: „bár sokat veszítettünk amiatt, hogy az eredeti szándékkal ellentétben nem sikerült már tavaly szeptemberben elfogadtatni a törvényt, a következő tanévkezdetig életbe kell léptetni minden olyan rendelkezést, ami ehhez szükséges”. Az RMDSZ elnöke tisztességtelennek tartotta az ellenzék viszonyulását a tanügyi törvényhez, és úgy vélte, érthetetlen a két ellenzéki párt viselkedése: miközben közeledni próbálnak az RMDSZ-hez, ellenségesen fogadják a kisebbségek anyanyelvű oktatását szavatoló jogszabályt.
Ősztől már alkalmazható
Király András oktatási államtitkártól megtudtuk: az új törvény előírásainak 75-80 százaléka már az új tanévtől alkalmazható. Köztük az a cikkely is, amelynek értelmében a román nyelv oktatása kisebbségi diákok számára az országostól eltérő tanterv szerint történik, illetve az a paragrafus is, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi diákok anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát. Ehhez azonban a minisztériumnak számos rendeletet kell meghoznia a törvény alkalmazásáról – közölte Király.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a tárcánál már dolgoznak az illetékesek a kisebbségek számára készülő román nyelv és irodalom tanterven, és a tankönyvek is meglesznek az őszi tanévkezdésre. Megtudtuk: a törvényt csak az oktatási ciklus kezdő éveire alkalmazzák, azaz a következő iskolai évben az elsős, az ötödikes és kilencedikes diákok tanulnak majd más tantervből.
Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő oktatása terén könnyebb a helyzet. „Itt már nem hajt a tatár, ráadásul a tanterv sem módosul, csupán a tankönyveket kell lefordítani. A tanárok saját hatáskörben lefordított tankönyvek nélkül is oktathatják majd a diákok anyanyelvén ezt a két tantárgyat” – magyarázta az ÚMSZ-nek Király András.
Geoană ismét megtámadná
A taláros döntés ismertetése után Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke „rendkívül komoly felhívással” fordult Traian Băsescu államfőhöz, hogy ne hirdesse ki a tanügyi törvényt, ellenkező esetben fenntartja magának azt a jogot, hogy ismét megtámadja az Alkotmánybíróságon a jogszabályt. „Mindenki számára egyértelmű, hogy ezzel a köztes megoldással próbáltak kibújni abból a lehetetlen helyzetből, amit az okozott, hogy politikai nyomásra az alaptörvénnyel összhangban levőnek kellett nyilvánítaniuk egy olyan törvényt, amelyet 2009-ben és 2010-ben két alkalommal alkotmányellenesnek véltek” – fogalmazott Geoană.
Hozzátette: a taláros testület indoklása után dönti el, hogy milyen alapon támadja meg ismét a tanügyi törvényt. Az ellenzék által támogatott, a szenátus oktatásügyi szakbizottságába visszaküldött tanügyi törvénnyel kapcsolatban Geoană elmondta: ha a plénum megszavazza azt a verziót, akkor azt fogják alkalmazni.
Băsescu „bölcsessége”
Az esti órákban Traian Băsescu államfő rendkívüli sajtónyilatkozatban ismertette a törvény új rendelkezéseit, külön kitérve a jogszabály kisebbségbarát cikkelyeire.
„A nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás ellenzőit emlékeztetném az 1918. december elsején elfogadott Gyulafehérvári kiáltványra, amelynek egyik cikkelye megállapítja, hogy minden nemzetnek biztosítani kell azt a jogot, hogy saját nyelvén bíráskodjon, igazgassa magát és tanuljon. Nem látom okát annak, hogy most, az Európai Unió tagállamaként miért kellene kevésbé bölcseknek lennünk, mint elődeink voltak” – fogalmazott Băsescu. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. január 5.

Tanügyi törvény: az odisszea vége
Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésével véget ért az oktatási törvény odisszeája a kormány, a parlament két háza és a taláros testület között.
Két év telt el azóta, hogy a parlamenti pártok Traian Băsescu államfő kezdeményezésére aláírták a nemzeti oktatási paktumot, és csaknem két esztendővel ezelőtt született meg a paktum gyakorlatba ültetését szolgáló stratégia. Elmondható tehát, hogy az alkotmánybírák által most az alaptörvénnyel összhangban állónak kimondott oktatási törvény két évet késlekedett.
Két év késés
Mivel a honatyákban ennyi idő alatt sem született meg a politikai akarat az ország jövője szempontjából meghatározó jelentőségű jogszabály megszavazására, indokolttá vált az, hogy a kormány a parlament előtti felelősségvállalással szerzett érvényt a törvénynek.
A huzavona azzal magyarázható, hogy egyrészt a felsőoktatásra vonatkozó paragrafusok közül több is sértette egyes, egyetemi tanárként is ténykedő honatyák érdekeit, másrészt nacionalista politikusok mindenképpen ki akarták iktatni a törvényből a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás számára zöld utat nyitó cikkelyeket.
Az ellenzéki pártok már 2009-ben az Alkotmánybírósághoz fordultak, az alaptörvénybe ütközőnek minősítve a kormány általi felelősségvállalást. A talárosok akkor helyt adtak az óvásnak, így a parlamentben folytatódott a jogszabály csigalassúsággal haladó vitája.
Ebben a helyzetben a kormány tavaly ismét megpróbálkozott a felelősségvállalással, amelynek nyomán a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt újra az alkotmánybírákhoz fordult, akik ismét alkotmányellenesnek mondták ki a kabinet szándékát. Igaz, kiskaput is hagytak Bocéknak: döntésük megindoklásában kifejtették, hogy a taláros testület nem kötelezheti a kormányt a felelősségvállalásról való lemondásra, mivel ez meghaladná hatáskörét.
A dodonai ítélet nyomán a kormányfő kért újabb pontosítást az Alkotmánybíróságtól, amely ezúttal helyt adott a felelősségvállalásnak, és a már benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatása mellett döntött. Miután a nemzeti liberálisok több honatyája visszavonta aláírását a bizalmatlansági indítványról, a törvényt a kabinet elfogadottnak tekintette.
Ekkor fordult ismét az Alkotmánybírósághoz a szenátus elnöke, Mircea Geoană, valamint 108 ellenzéki honatya, megint csak eljárási okokra hivatkozva, illetve egyebek között Románia földrajzának és történelmének anyanyelven történő oktatását kifogásolva. Az újabb óvást a taláros testület tegnap 7–2 arányú szavazattal, elfogadhatatlannak minősítve elutasította.
Gyökeres változások
Az új törvény gyökeres változásokat hoz a hazai oktatásban. Így az ötödik évüket betöltő gyermekek előkészítő csoportba kerülnek, ez lesz a kötelező oktatás első esztendeje. Az iskolások ismereteit második osztálytól kezdve kétévenként tesztelik, az osztályzatok beszámítanak a X. osztályba történő felvételibe. A tesztek eredményeit „személyi portfóliókban” tüntetik fel, ide – IX. osztályig bezáróan – bekerül az összes érdemjegy.
A IV. osztály végén nemzetközi típusú felmérésen esnek át a tanulók, a VI. osztály befejezésekor román, modern nyelvekből – a kisebbségek nyelvén oktató iskolákban – anyanyelvből, valamint matematikából vizsgáznak. A IX. osztály végzősei országos írásbeli vizsgát tesznek egyebek között román, modern és – úgyszintén a kisebbségi iskolák esetében – anyanyelvből, matematikából, szóbelit „polgári és társadalmi ismeretekből”.
A líceumi felvétel az említett portfólió alapján történik, túljelentkezés esetén pedig 70 százalékban a gimnáziumzáró vizsgajegyek átlaga, 30 százalékban pedig a líceum által szervezett felvételin szerzett jegyek számítanak. A törvénytervezet értelmében a líceumi felvételit 2013-tól, az érettségit 2012-től szerveznék az új rendszer szerint.
Pozitív diszkrimináció kisebbségieknek
A kisebbségi iskolákban a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat – ideértve Románia történelmét és földrajzát is – mindvégig magyarul tanulhatnak a diákok. A román nyelvet és irodalmat sajátos tantervből és tankönyvből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is. Diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák jogi személyek lehetnek. A kisebbségi iskolákat az alapfinanszírozás tekintetében nagyobb kvótarendszer illeti meg. A kisebbségi oktatási intézmények vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek.
A szórvány esetében óvodás csoport már tíz gyerekkel is indulhat, az elemi iskolákban és a gimnáziumokban elegendő tizenkét diák is az osztályindításhoz. Ha a gyereknek nincs lehetősége saját településén kisebbségi iskolába járni, az állam anyagilag támogatja az ingázást vagy a szállást és az étkezést.
A törvénytervezet minden szinten szavatolja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, ideértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek jogállását, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A multikulturális jogállást egyelőre három felsőoktatási intézmény kapja meg: a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem román, magyar és német, a marosvásárhelyi Orvosi is Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Színművészeti Egyetem román és magyar nyelven működik továbbra is.
Bogdán Tibor, Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. január 6.

A reform lehetőségei
Nem pusztán Markó Bélának és Traian Băsescu elnöknek jó hír az, hogy az új oktatási törvény hatályba léphetett. Kedvező fordulatot vettek a dolgok az egész hazai iskolarendszer és különösen a kisebbségi oktatás szempontjából is.
Ezért van az, hogy a parlament meglehetősen siralmas bizonyítványt állított ki magáról akkor, amikor valósággal szabotálta a jogszabály elfogadását, húzta-halasztotta annak vitáját, s miként nyilvánosan lelepleződött, ebben a dicstelen hercehurcában az ellenzéki korifeusok és kormánypárti elvbarátaik nemegyszer bizony egy húron pendültek — például az egyetemi autonómiával való visszaélésben. A törvény pozitív hozadékát az elvakult politikai vagdalkozásba feledkezett közélet és sajtó nem is lehet képes tárgyilagosan felmérni. Ha csak abból indulunk ki, hogy elfogadásával öt elvesztegetett év után elkezdődhet az új tankönyvek megíratása, már akkor nagy a nyereség. Számomra szülőként lidércnyomás volt kézbe venni egyik-másik, románból torzított szörnyszüleményt — ezeknél biztosan csak jobb jöhet. A jogszabályban, persze, ennél jóval többről van szó. Pillanatig sem hisszük ugyan, hogy hibátlan a törvény, de beindítja a reformot, melyre soha nagyobb szüksége nem volt az európai felmérések szerint e tekintetben is leggyengébben teljesítő uniós országnak. Több évtizedes igény a két, sokat emlegetett tantárgy anyanyelven való oktatása is, de még fontosabb, hogy a román nyelv tanításában talán végre szóhoz juthatnak a szakszerű pedagógiai elvek is, ha külön a mi gyermekeink számára készült tanterv és könyv készül. Ha a román mint tárgy nem a kínzás, nem a beolvasztó nyomás, nem a nemzeti megalázás eszköze lesz, hanem az, ami lehetne: egy értékes európai nyelv, melyet számunkra különösen ajánlatos megtanulni — nos akkor annak bizony mindkét nép és nemzet csak nyertese lehet. Băsescu elnök bejelentve a hírt, a Gyulafehérvári határozatok saját nyelven, saját képviselők által igazgatott adminisztrációt és iskolarendszert ígérő pontját idézte, válaszképpen, mint mondotta, a ,,nacionalista" ellendrukkereknek. Hasonló gesztusra, mi tagadás, nem sok példa volt politikai életünkben. Ady óta sokszor temettük már a bénító soviniszta hisztériát, bizonyára nem múlik ki végleg most sem, de érdemes megszívlelni az elnök felismerését, és e reformkezdeménnyel Románia akár a kisebbségi kérdés átfogó rendezése iránti további számottevő adóssága törlesztésének is nekiláthat
B. Kovács András, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 6.

Mikó-terv Erdély fejlesztésére
A magyarországi Széchenyi-terv mintájára Mikó-tervet készülnek kidolgozni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szakemberei a magyarság által lakott régiók gazdasági fejlesztésére.
Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke elmondta, az elmúlt hónapokban sokat tárgyaltak magyarországi és brüsszeli szakértőkkel, a gazdasági élet meghatározó személyiségeivel, keresik az együttműködési lehetőséget, fejlesztési programot igyekeznek kidolgozni, bíznak benne, ,,a konkrét kapcsolatok elvezetnek a konkrét tőkéhez is". Sikerült már olyanokkal is egyeztetniük, akik befektetőként érdeklődnek, a magyar Eximbankkal és a Magyar Export Hitelbiztosító vezetőivel pedig a romániai magyar kis- és középvállalkozók számára biztosítandó hitel lehetőségéről tárgyalnak — közölte Jakabos Janka. A Mikó-terv két hónapon belül elkészül, az elképzelések megszülettek, az egyeztetések folynak, ezeket kell egységbe önteni — mondotta.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. január 6.

Kezdik az aláírásgyűjtést
Várhatóan január második felében kezdik meg az aláírásgyűjtést az új párt bejegyzéséhez. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) január 15-én tart választmányi gyűlést, ekkor döntenek a konkrét cselekvési tervről.
A megyei elnökök feladata megszervezni az aláírásgyűjtést, ám nem kötelesek csatlakozni az új politikai alakulathoz — mondta Jakabos Janka, az EMNT háromszéki elnöke. Azt már tudják, hogy a megyében 4000 aláírást kell összeszedniük — 2000-et Sepsiszéken, 1200-at Kézdiszéken, 500-at Erdővidéken és 300-at Orbaiszéken —, és bíznak benne, ez nem okoz majd nehézséget, bár elismerik, néhány éve sokkal könnyebb volt az MPP bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése, azóta az emberek elkeseredettebbek, reményvesztettebbek lettek, sokan elfordultak a politikától. Az EMNT december elején, székelyudvarhelyi kongresszusán döntött arról, hogy kezdeményezi és támogatja a Tőkés László értékrendjét vállaló és képviselő Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Toró T. Tibor ügyvezető elnök korábban kifejtette, 2011 elején, három-négy hónap alatt szándékoznak összegyűjteni az új párt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, meglátása szerint ,,ha ennyi idő alatt nem sikerül, akkor fél év vagy egy év sem elegendő". A romániai párttörvény szerint egy új politikai alakulat hivatalosításához összesen 25 000 aláírást kell összegyűjteni az ország tizennyolc megyéjében és a fővárosban. Megyénként legalább hétszáz aláírásnak kell szerepelnie a listákon.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-367




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998