udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 336 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-336
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. augusztus 1.

Székely Vágta, a sikerrendezvény
"Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár" – dúdolták a tűzoltóautó tetején a szolgálatot teljesítők hosszú percekkel azt követően is, hogy az Óriáspince-tetőn elcsendesedtek a Honfoglalás című rockopera utolsó akkordjai. A szombaton rendezett első Székely Vágta rendezvénysorozata a szélsőséges időjárás ellenére is meghatározó közösségi élményként marad meg sokunk emlékezetében.
Szinte misztikus ködbe burkolózott szombat reggel a Maksa fölötti magaslat, amikor a megnyitóünnepséggel megkezdődött a Nemzeti Vágta első, az anyaország határain kívül rendezett előversenye és kísérő rendezvényei. A lovas huszárok felvonulását követően Székely Tibor, a Nemzeti Vágta kapitánya a lovas vitézek jelmondatát – "Erőt, tisztességet!" – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere pedig a román politikusoknak üzent: "Ahányszor a bukarestiek elmondják, hogy Székelyföld nem létezik, mi annyiszor szervezünk egy-egy nagy rendezvényt." A szólamokon túl azonban a látogatók tömege – délután háromig az időjárást is a Székely Vágta "támogatói" közé sorolhattuk –, a kosztümös történelmi filmekbe illő díszletek és környezet, a jó szervezés, a választékos étel-, italkínálat, a mértéktartó ízléssel felvonultatott, túlnyomó részében lóhoz és lovagláshoz kötődő kiállítások és tevékenységek varázsolták jól azonosíthatóvá az eseményt. No és természetesen a verseny, hiszen mindennek ez volt az eredője. Harmincan neveztek, de csak 29-en álltak rajthoz a három nemzeti vágtás hellyel kecsegtető viadalon, amely egészen a középdöntőfutamokig balesetmentesen zajlott. A harmadikban a küzdelem hevében két páros kisodródott, s a védőkordonon kizuhanva mindkettejük számára hatalmas bukás lett a dolog vége – szerencsére súlyosabb következmények nélkül. Sajnos, amikor az Illyefalva képviseletében induló Filep Marót Levente Nor nevű 11 éves lovával győztesként fejezte az utolsó középdöntőfutamot, "leszakadt" az ég az Óriáspince-tető fölött. A hatalmas zivatar alaposan "átrendezte" a sátrakat, elmosta a versenypályát, így a rendezők úgy döntöttek: a döntőt – és a további délutáni rendezvényeket – lefújják, az eredeti hármas helyett pedig a döntőbe jutott négy versenyző képviselheti majd Székelyföldet a szeptemberi budapesti Nemzeti Vágtán. Így ifj. Bihari Béla nyolcéves Neagra lovával Kálnokról, a megyeszékhelyet képviselő Bagoly Szabolcs a 11 éves Samirral, Székelyudvarhelyről Ambrus Szabolcs a 14 éves Flamingóval és a már említett Filep Marót készülhet Budapestre. Az egyetlen, függőben maradt kérdés az esti Honfoglalás című rockopera megrendezése vagy vasárnap estére halasztása volt, mivel azonban az időjárás-előrejelzés vasárnapra sem kecsegtetett jobb perspektívákkal, a szervezők úgy döntöttek, jöjjön a komáromi Magyar Lovas Színház, a szigetszentmiklósi Sziget Színház és közel száz háromszéki szereplő közös előadása. A vállalást a közönség is honorálta, estére több ezren szállingóztak vissza az Óriáspince-tetőre, és énekelték-tapsolták végig a Honfoglalás több mint harminc lovas szereplővel, látványos fényelemekkel színesített egyedi történetét.
Mentettek, akit tudtak
Egy hasonlóan nagy tömegeket megmozgató rendezvény kötelező "szereplője" a mentőszolgálat és a különböző segélyszervezetek csapatai, akik az Óriáspince-tetőn szinte folyamatos tevékenységre kényszerültek. Több vérnyomás-ingadozással, anginás panaszokkal (szívtájéki fájdalommal) hozzájuk fordulón segítettek, apróbb sebeket, autóbaleset sérültjeit, alkoholkómás fiatalt elláttak. Egy 68 esztendős csíkszeredai férfin, az egyik huszár édesapján azonban közel egyórás küzdelem árán sem tudtak már segíteni.
Csint Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 1.

Hargita megye: házakat és gazdaságokat öntött el az áradás
Negyvenöt házat, több mint 250 gazdaságot és 180 kutat öntött el az ár négy Hargita megyei faluban, Lóvészen, Ajnádon, Csíkszentmihályban és Csíkvacsárcsiban a hétvégen, a csíkszentmihályi polgármesteri hivatal adatai szerint a víz és a jégeső több tíz hektár mezőgazdasági területen is pusztított.
Kósa Péter, Csíkszentmihály polgármestere közölte: a község négy falujában – Lóvész, Ajnád, Csíkszentmihály és Csíkvacsárcsi – 45 házat érintett az áradás.
A hivatal által készített jelentés szerint 250 házat és gazdasági melléképületet öntött el az ár, 21 hektáron teljesen tönkretette a termést, 70 hektár víz alatt áll, 105 híd és áteresz tönkrement vagy megrongálódott, a Rákos-patak árvízvédelmi gátja 20 kilométer hosszan megrongálódott, 180 kútba és 240 pincébe hatolt be a víz.
Az elöntött területek legnagyobb részéről már visszahúzódott az ár, az érintett településeken ivóvíz-hiánnyal küszködnek, miután a kutak megteltek hordalékkal.
Kósa Péter elmondta: a helybeliek a polgármesteri hivatal és a művelődési otthonok vezetékeiből juthatnak ivóvízhez.
Az árvízkárok értékét még nem lehet felbecsülni, vannak helyek, amelyeket nem tudtak megközelíteni. Még zajlik a víz kiszivattyúzása a pincékből, udvarokról, a kutakból. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 1.

Szívmentve jön a bátorság
Fehéregyháza vasárnap
Enyhén szólva a provokált vagy csak számítógépelt információhiány jegyében „kerítettek sort” az idei Petőfi-emlékezésre Fehéregyházán. A világháló, a napisajtó előzetesen alig tudhatott meg valami lényeget a végül „spontánul” alakult programról: hogy a szószéki beszédet a millenniumi unitárius templomban Nagy László püspökhelyettes mondja, hogy a három székely megye közgyűlési elnökei jóval a hivatalos műsor előtt, mintegy mutyiban koszorúznak (mínusz egyes „kivitelben”) a turulmadaras emlékműnél, hogy a testvértelepülések hűséges odajárói közül kik beszélnek, hogy az ez idáig ott „mérvadó politikusnak” számító kardosjákobok közül miért nem jön el senki sem –, hogy ezt az ez idáig a magyarság reprezentatív megnyilvánulásának tartott ünnepet kinek vagy kiknek áll érdekében/érdekükben a süppedő rét alá duvasztani… Nem tudható, bár sejthető: ismét belecsülkölt a magyarok ünnepébe az ólbeli tenyészetek locsot kavargató vályúit porciózó perchivatalnokok suppendáréja.
Ennek ellenére Fehéregyházán a vasárnap délután széljárása, a felhők tobzódása ellenére is ragyogóra sikerült. A fúvósok, a szavalók, a székelyudvarhelyi magyar férfikórus Kovács László vezette pompás dallamszervezete hoztak örömteli emelkedést, hasonlóképp a politikus vendégszövegek a turulmadaras emlékműnél.
Barátok és szerelmesek, élők és lélekölők, kikben hinnénk: ingyen és szívmentve adták a kősziklás bátorságot –¸ hét ágra, századszor annyira tágra nyíló magyarságunkhoz. Népújság (Marosvásárhely)

2011. augusztus 1.

IMF: halmozták a dicséreteket
Béremeléssel járó romániai gazdasági növekedést prognosztizál a Valutaalap
„Míg két évvel ezelőtt Románia a világ egyik leggyengébb gazdaságával rendelkezett, jelenleg számos európai uniós tagállamnál jobb helyzetben van” – dicsérte meg tegnap Emil Boc kormányának megszorító és gazdaságélénkítő intézkedéseit Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője.
A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank delegációját tegnap a bukaresti Cotroceni-palotában fogadta Traian Bãsescu román államelnök is, aki a találkozó elején nem kis elégtétellel jegyezte meg, hogy „mi valóban másoknál sokkal jobban állunk”.
A találkozót követő sajtótájékoztatón az államfő felszólította a kormányt alakító pártokat, hogy a jó kilátások ellenére tartózkodjanak a populista intézkedések meghozatalától. „Rendkívül bizonytalan a gazdasági helyzet az EU-ban, következésképpen nálunk is. Bármilyen populista intézkedés felboríthatja a makrogazdasági egyensúlyt, és kárba veszne a lakosság által a tavaly és idén hozott áldozat” – mondta Bãsescu.
Az államfő köszönetet mondott Frankséknek a segítségért, amelyet az IMF-küldöttség nyújtott az elmúlt nehéz időszakban, és megígérte, hogy a jövőben is szem előtt tartják a hitelintézetek javaslatait. Mint ismeretes, márciusban Románia újabb 3,5 milliárd eurós, ez alkalommal készenléti hitelszerződést kötött az IMF, EB és a Világbank alkotta hármassal.
Franks: csak így tovább!
A szerződés feltételeinek betartását ellenőrző IMF-küldöttség találkozott Emil Boc kormányfővel is, akit Jeffrey Franks arra biztatott, hogy folytassa a reformintézkedéseket. „Egyetértünk azzal, hogy a reformok folytatásával és azok kielégítő haladásával, valamint az európai strukturális alapok felhasználásának javulásával, megbízható beruházási tervekkel megalapozott lehet a pozitív növekedés folytatásának reménye, sőt, hogy 2012-ben fokozni is tudják a növekedést” – jelentette ki az IMF-küldöttség vezetője.
Rámutatott, hogy a gazdasági recesszió nemcsak a románok, hanem az egész világ számára hosszas és nehéz volt, ám a román gazdaság helyzete sokkal jobb, mint három évvel ezelőtt volt, és alkalmas mind a növekedésre, mind pedig az esetleg adódó gondok leküzdésére. „Az önök helyzete most nemcsak hogy megengedi a fejlődést, de fenntartható fejlődést tesz lehetővé, gazdasági egyensúlyvesztések nélkül” – mondta Franks.
1,5 százalékos növekedés
Emil Boc kormányfő szerint Románia teljesítette az első félévre beütemezett „stratégiai célkitűzéseket”, és ezért nem kér semmiféle engedményt az IMF igazgatótanácsától. A nemzetközi hitelintézmény idénre 1,5 százalékos gazdasági növekedést jelez előre. Ugyanakkor a jövő évre prognosztizált növekedést 3,9 százalékról 3,7 százalékra mérsékelte.
Minden idők legjobb szerződése?
Peter Harrold, a Világbank képviselője is elégedettségének adott hangot a hitelszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, szerinte a Világbank „még soha nem kötött ilyen jó szerződést a román állammal”. Emlékeztetett, hogy a 90-es években kötött hitelszerződéseket minden alkalommal meg kellett szakítani a feltételek megszegése miatt.
Októbertől béremelések?
Mihai Tãnãsescu, az IMF romániai képviselője szerint a nemzetközi hitelintézmény nem emel majd kifogást a közszférában dolgozók bérének emelése ellen, ha a hatóságok tiszteletben tartják a költségvetési hiányra és a közalkalmazotti bérkeretre vonatkozó egyezségeket. „A kormány szuverén módon dönthet bérpolitikájáról. Ha az év eleji elbocsátások lehetővé teszik, akkor az IMF-nek nincs kifogása az ellen, hogy októbertől növekedjenek a közalkalmazotti bérek” – tette hozzá Tãnãsescu.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. augusztus 1.

Új kultúrigazgató Gyergyószentmiklóson
Pál Levente a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ új igazgatója – adta hírül az Új Kelet helyi hetilap. Az újság szerint az igazgató három évre szóló menedzseri szerződést írt alá, amelynek értelmében két munkatársával közösen igyekeznek majd fellendíteni a gyergyói kulturális életet.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, Mezei János polgármester két évvel ezelőtt, 2009 júliusában menesztette a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ vezetőit. Kolcsár Béla művészeti vezető és Barti Tihamér gazdasági igazgató elbocsátását követően ideiglenes kinevezések történtek, de az intézménynek nem volt igazi irányítója. A legutóbbi versenyvizsgára is egyetlen személy jelentkezett. Az Új Kelet beszámolója szerint a 26 éves közgazdász már lelkesen dolgozik annak érdekében, hogy rendet tegyen az intézmény háza táján.
Elképzeléseit egy mottóval fogalmazta meg. „Közösség és kultúra a jövő záloga, ennek szellemében szeretnék dolgozni. Két fontosabb célkitűzésem van, az egyik az intézmény megerősítése, képének a javítása a lakosság szemében, a másik pedig a Gyergyói-medence kulturális életének rendszerbe szervezése” – árulta el a lap érdeklődésére az új igazgató. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. augusztus 1.

A menekülési út
Tusnádfürdői utóhangként olvasom az egyik magyarországi tulajdonú, székelyföldi újságban, hogy mivel mindig az szabja meg a következő egy évre az irányt, amit Orbán a Tusványoson elmond, az elkövetkező időben mindenki törekedni fog az egységre, és sokan fogják az együttműködés kifejezést hangoztatni.
„Akkor leszünk erősek, ha a határon túli területeken a közösségeink képesek egységet mutatni, ezért mindent támogatunk, ami az egység fele vezet. A Fidesz, illetve a magyar kormány nem szervezeti formákat, szervezeti megoldásokat támogat, hanem a legjobb meggyőződésünk szerint azokat az embereket, szervezeteket keressük, amelyek, mindegy, hogy milyen szervezeti formán keresztül, de a végén a közös nagy egységes fellépés fele akarják terelni az itt élők életét.”
Többek között ezt mondta Tusnádfürdőn a magyar kormányfő, és a kijelentés kapcsán nagyvonalakban, olykor meglehetősen homályosan célozgatva, a következő alapgondolatra helyezett kommentárok láttak napvilágot: tekintve az EMNP bejegyzésének várható kudarcát, a magyar miniszterelnök lemondott a romániai magyarság leendő, harmadik pártjának a támogatásáról, és mivel Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is találkozott, nincs kizárva, hogy kiemelik a süllyesztőből a Fidesz-RMDSZ kapcsolatokat.
Valóban, az elmúlt két évtized megtanított: a politikában általában, az egyéni és csoportérdekek vezérelte politikában pedig különösképpen minden lehetséges, a színe és a fonája bármikor változhat az ellenkezőjére, sőt nem is egyszer. Aki néhány esztendővel ezelőtt a legnagyobb ellenség volt, abból néhány hónap alatt lehet kebelbarát, és a fordítottja is igaz, ráadásul bármilyen mértékű elmozdulás igazolható a köz érdekeivel.
A politikai meggyőződésükből nem egyszer kifordított, állandó alkalmazkodásra képtelen kisemberek közül ezért fordítanak nagyon sokan hátat a politikának, és többek között ezért zuhan olyan látványosan a választási részvétel. Kétség nem fér hozzá: az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása mögött ott állt az a szándék is, hogy zsarolási eszköz lehessen egy kisebb csoport kezében ahhoz, hogy felkerüljenek a romániai parlamenti választási listákra, akár koalíciós, akár RMDSZ-színekben.
Ha nem jön létre a párt, a cél akkor sem változik. A mellékvágányra helyezett Magyar Polgári Párt hiába lobogtatja továbbra is a pluralizmust és a választás szabadságát, az egység-ideológia bármilyen végkifejletben megfelelő eszköz arra, hogy megélhetési politikusok hozzájussannak a megélhetéshez.
Voltaképpen amiről Orbán beszélt, az lehet a menekülési út, és előre lehet látni, az „egység a sokszínűségben”, „az új egység, amely képes összefogni a különböző erdélyi áramlatokat”, „az új egység, amelyhez mindenki csatlakozhat”, „az autonómia elképzelhetetlen egység nélkül” típusú magyarázatokat, persze mindennél jóval lelkesebb és mozgósítóbb formában is, amelyek majd az elkövetkező komoly vagy komolykodó politikai tárgyalásokból kisugároznak.
Természetesen anélkül, hogy emlegetnék mindazokat a háttérbeszélgetéseket, ahol az alapkérdések eldöntetnek. Ezek között pedig ott rejlik egész sor gazdasági érdek is: a jelenlegi magyarországi kormányzathoz közeli gazdasági és pénzügyi vállalkozások az ugyancsak Orbán által meghirdetett közös magyar gazdasági tér jelszavával a romániai, erdélyi és székelyföldi piacon csak akkor találják meg számításaikat, ha a légkör nyugodt, ha például egy magyar összetételű városi tanács egyik fele nem fűrészeli el a leginkább biztos pénzeknek számító, helyi költségvetéseken alapuló profitkereső törekvéseket.
Ami persze korántsem biztos, hogy előnyös a helyieknek. Ők ugyanis legszívesebben mindig ahhoz szegődnének, aki a szolgáltatásokért kevesebbet kér, és a termékekért többet fizet, ez az elv viszont csak teljesen nyitott piacokon érvényesülhet. Az egységpolitika nemzeti érzelmi töltete megpróbálja befolyásolni ezt a nyitottságot, mint ahogyan a romániai magyar kormányzati részvétel is előnyös a hazai bürokrácia útvesztőiben. Egyszóval, Tusványos után lehet latolgatni. Akkor is, ha lesz EMNP, és akkor is, ha nem.
Székedi Ferenc. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. augusztus 1.

Nem nyugszik bele Szonda Szabolcs leváltásába Tamás Sándor
Kénytelen volt elmozdítani a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatói tisztségéből Szonda Szabolcsot a Kovászna Megyei Tanács. Év végéig a testület a strasbourgi bírósághoz fordul az ügyben.
Tegnap a Kovászna Megyei Tanács semmisnek nyilvánította azt a határozatot, amely révén Szonda Szabolcsot a Bod Péter Megyei Könyvtár élére helyezték ki. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a brassói Táblabíróság július elején jogerős ítéletben helyt adott a Dan Tănasă magyarellenes megnyilvánulásairól ismert sepsiszentgyörgyi lakos és Codrin Munteanu volt prefektus által a könyvtárigazgatói tisztség betöltésére vonatkozó kiírás kapcsán megfogalmazott kifogásoknak. Szonda Szabolcs a bírósági határozat miatt távozott a könyvtár éléről, a tegnapi tanácsülésen Hollanda Andrea osztályvezetőt bízták meg a megyei könyvtár ideiglenes vezetésével. A tanácsülésen a könyvtári igazgatói tisztség kapcsán egy újabb pályázat kiírásáról döntött a testület. A pályázóktól ezúttal nem kérik expliciten a magyar nyelv ismeretét, a kiírás szerint a román nyelv és két, uniós szinten hivatalos nyelv ismerete szükséges. Emellett egyetemi és magiszteri végzettséget, illetve kulturális menedzseri képesítést tanúsító, a szakminisztérium által elismert okleveleket is fel kell mutatniuk a pályázóknak, illetve szakmai régiséggel is kell rendelkezniük.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a tanácsülésen elmondta, elfogadják, ám nem értenek egyet a brassói Táblabíróság döntésével. Kijelentette, nem hagyják annyiban az ügyet, jogorvoslatot a strasbourgi emberjogi bíróságon keresnek. A két feljelentő egyébként diszkriminációra hivatkozva azt kifogásolta, hogy 2008-ban, a könyvtári vezetőségi tisztség betöltésére vonatkozó kiírásakor kritériumként jelölték meg a magyar nyelv ismeretét. A tanácsülésen Tamás Sándor továbbá kijelentette, a könyvtár egy kulturális intézmény, amelynek tevékenysége nem a könyvek kikölcsönzésében merül ki: Szonda Szabolcs igazgató mandátuma alatt számos kulturális eseményt szerveztek, rengeteg projekt vette kezdetét. Emellett hangsúlyozta, a kiírás világos volt: nem magyar nemzetiségű személyek jelentkezését várták, hanem olyanokét, akik ismerik a magyar nyelvet. Tamás a Transindexnek elmondta, a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen egy olyan megyében, ahol a magyar lakosok aránya 75%-os, a könyvtár látogatói 85%-a magyar, és a 220 ezer példányt számláló könyvállomány zöme is magyar nyelvű. 
Megkeresésünkre Szonda kijelentette, ismét megpályázza a tisztséget, hiszen mandátuma alatt megkezdett, jelen pillanatban befejezetlen vagy jelenleg zajló projektet kell lebonyolítania az intézménynek, ebben a munkában pedig részt szeretne vállalni. Elmondta, a versenyvizsgára benyújtandó menedzseri terve ezekre a projektekre is kitér: továbbra is folytatná a különböző életkorú és érdeklődési körű könyvtárlátogatóknak szánt differenciált foglalkozások szervezését. 
Hozzátette, a mozgókönyvtár is egy fontos projekt, hiszen már nemcsak mozgássérültekhez, hanem iskolásokhoz és óvodásokhoz is könyveket juttatnak el. Folytatná ugyanakkor a könyvkelengye programot is, amely révén az újszülöttek szüleinek ajándékoznak könyvcsomagot, a köteteket három éves korú gyerekeknek szánják, így próbálják már a legkisebbeknek és szüleiknek jelezni a könyvtár fontosságát. Emellett digitalizálási munkába kezdtek, zajlik a Biblionet program is, aminek második fordulójában újabb pályázatot nyertek. „Ezek a programok szerves részét képezik annak a folyamatnak, amely útján fel tudunk zárkózni a tendenciákhoz. A ritmust tartani kell, bár most úgy látom, hogy a táblabírósági döntéssel ez a ritmus megtört” - mondta el megkeresésünkre Szonda. 
Kertész Melinda. Transindex.ro

2011. augusztus 2.

Közös fellépés körvonalazódik (Régiósítás)
Még augusztusban megpróbálnak egy asztalhoz ülni a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es és MPP-s képviselői, hogy együtt döntsék el, milyen válaszlépést kezdeményeznek Traian Băsescu államfő és a nagyobbik kormánypárt régiósítási elképzeléseire – közölte lapunk érdeklődésére Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a szövetség háromszéki szervezetének vezetője, miután tegnap találkozott Kulcsár-Terza Józseffel, a polgáriak megyei vezetőjével.
Mint arról beszámoltunk, az MPP megyei önkormányzati frakciói a két székelyföldi megye tanácsa elé terjesztettek egy-egy határozattervezetet, melyben kezdeményezik az együttes tanácsülést, illetve népszavazás kiírását javasolják arról, hogy az itt élők akarják-e a székelyföldi régió létrehozását. A tervezetet egyik megyében sem tűzték napirendre, a háromszéki önkormányzat legutóbbi ülésén az MPP képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot emiatt, végül abban maradtak, hogy Tamás Sándor és Kulcsár-Terza József egyeztet a kérdésről.
A tegnapi találkozó után mindketten úgy nyilatkoztak, közös fellépés körvonalazódik az ügyben. Azt is hangsúlyozták: egyetértenek abban, hogy a régiósítás ügye nem pártpolitikai kérdés, ezért nem szeretnék elpolitizálni a témát.
Kulcsár-Terza József szerint augusztus folyamán közös állásfoglalást fogalmaznak meg, az együttes tanácsülést is támogatja a Kovászna megyei tanácselnök. A népszavazás kérdésében sincsenek elvi nézeteltérések, a kérdés megfogalmazását, a konkrétumokat azonban később rögzítik – fejtette ki a Háromszék érdeklődésére, hozzáfűzve: ő maga szeptember végét javasolja a referendum időpontjának, hogy az egyetemisták is szavazhassanak. Tamás Sándor lapunknak elmondta: egyeztet Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel, hogy augusztusban üljenek össze a két önkormányzat MPP-s és RMDSZ-es tagjai, Kulcsár-Terza Józsefre a Hargita megyei MPP-sekkel való konzultáció feladata hárul. Ezen a találkozón döntenek majd, hogy mi lesz a következő lépés, ha együttes tanácsülést szerveznek, akkor mit tűznek annak napirendjére.
 Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 2.

Hírsaláta
ÉPÜL A MAMUTKATEDRÁLIS. Miközben naponta két iskolát és kórházat zárnak be Romániában, Bukarestben a parlament – az őrült cukrász álmának is nevezett mamutépület – közelében hatalmas ortodox katedrális építési munkálatai zajlanak – állapították meg a Deutsche Welle újságírói.
Az ortodox egyház és a kormány 600 millió eurót szán e célra, a kormány kétszer annyi pénzzel támogatja a katedrálisépítést, mint amennyit a kultúrára és a tudományos kutatásra fordít. A lap tudósítói azt is leírják, hogy a rendszerváltás óta négyezer templomot építettek országszerte, sokat kormánytámogatással. Ez azt jelenti, hogy minden második nap átadnak egy új templomot. (Ziare.com) MACOVEI BÍRÁL. A kormány gyakorlatilag engedélyezte a ciánalapú kitermelést Verespatakon azzal, hogy régészeti mentesítési engedélyt adott ki a Fehér megyei településre tervezett színesfémbánya-projekt ügyében – nyilatkozta Monica Macovei, a Demokrata Liberális Párt alelnöke. Közölte továbbá: a témát már a kormánypárt vezetőtestületének következő ülésén napirendre fogja tűzni. (Krónika) AZ AKADÉMIA ELLENZI A CIÁNTECHNOLÓGIÁT. A Román Tudományos Akadémia elnöksége megerősítette korábban meghozott döntését, miszerint ellenzi a verespataki ciántechnológiás aranybánya-beruházást. Az akadémia elnökségének döntését az Agerpres román hírügynökség idézi, amely szerint a tudományos testület felkéri a hatóságokat, teljes felelősséggel elemezzék a beruházási terv hatásait úgy, hogy az ország érdekei ne sérüljenek. Az akadémia fenntartja aggodalmát a terv közép- és hosszú távú lehetséges következményeivel és kockázataival kapcsolatban. (MTI) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 2.

Köszönet
Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tanári karának, az MMDSZ tagjainak illetve az RMDSZ vezetőségének, akik kiálltak ez alkalommal is a magyar diákokat megkülönböztető, jogtalan döntések orvoslása érdekében, mely a MOGYE felvételi eredmények kihirdetésekor történt.
Wass Albert írja: "Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége – a Te veszteséged is."
Köszönettel,
a MOGYE-re felvételiző tanulók szülei. Népújság (Marosvásárhely)

2011. augusztus 2.

Kereszténységről a Háló táborban
Marosfőn vette kezdetét tegnap a II. Kárpát-medencei Háló Tábor, melyre négyszáz résztvevőt vártak a Kárpát-medencéből. Az augusztus 7-én záruló rendezvényen számos egyházi elöljáró is részt vesz, a zárómisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálja.
Az idei tábor témája: Kereszténység és magyarság, a rendezvényen a keresztény értékrend, a nemzeti és európai kultúra jegyében hangzanak el előadások, de számos kulturális és sportprogram is lesz.
Hétfőn Bangha Imre egyetemi tanár tartott előadást A kereszténység és nemzeti identitástudat összekapcsolódása, majd Beder Tibor történelemtanár Az utolsó csata – Székelynek lenni jó! címmel. Ma Visky András író, egyetemi tanár A népek helykeresése a világdrámában címmel értekezik, Szakács Ferenc Sándor szociológus a reszakralizáció kihívásairól beszél.
Szerdán Balogh György, a Magyar Köztársaság csíkszeredai konzulja az európaiságról, Seprődi József borász a bornak a kereszténység és a magyarság életében betöltött szerepéről beszél. Csütörtökön Borboly Csaba hargitai tanácselnök a lokálpatriotizmusról, Tánczos Vilmos néprajzkutató Csíksomlyó lelkiségéről beszél, míg pénteken Tőkés László EP-alelnök, szombaton Sógor Csaba EP-képviselő lesz a vendég. A tábor kiemelkedő programja a Kárpát-medencei tehetségkutató verseny. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 2.

Politikusok „érdekvédelme”
Többen és többször is mondták már, hogy a románoknak mindig jobb politikusaik voltak, mint nekünk, magyaroknak. Van benne igazság, mert azért a történelmi helyzeteket sokszor politikusok alakítják ki. Sajnos én is meggyőződtem, hogy a román politikusok jobban végzik a dolgukat, mint a mieink.
Írt már róla a Reggeli Újság is, hogy a Belényest elkerülő utat, ami a egyben Nagyvárad–Déva gyorsforgalmi autóút is lesz, rányomják Tárkányra. Nem mondom, hogy ráerőszakolják, mert a helyi tanács RMDSZ-es tanácsosai is jóváhagyták. A bennünket „képviselők” rábólintottak, mi több, kiálltak mellette, mert mint mondták: lesz majd „invesztíció”. Hogy a poron, füstön, zajon kívül mit fektetnek még belénk, az csak talány, de tény az, hogy jóváhagyták. A Pro Tharkan civil egyesület tiltakozott helyben, kérve a tanácsi határozat visszavonását, a megyei szakmai és politikai intézményeknél, a bukaresti minisztériumoknál – környezetvédelem, szállításügy. Még a pénzügyminisztériumhoz is küldtünk beadvány, hogy ne finanszírozzanak egy olyan változatot, mely sokkal drágább, mint más, Tárkányt nem érintő. Mindhiába, mindenhonnan elutasító választ kaptunk. Még olyan kifogásoló, hazugságot sem nélkülöző választ is kaptunk, amit magyar nevű állami alkalmazott írt alá. Gondolom, az RMDSZ ültette irodai székébe, hogy a magyarság érdekeit képviselje…
Nem maradt más hátra, csak az EU-hoz, Brüsszelhez való folyamodás. Hogy az „érdekvédelmi” szervezetünk emberei a fent leírt módon viselkedtek, megkerestük Tőkés László EP-alelnök parlamenti irodáját, hogy segítsen a dokumentumok célba juttatásában, illetve ellenkezésünk képviseletében. Már több hónapja várjuk onnan a választ, de semmilyen érdemleges választ nem kaptunk a nagyváradi EP-irodától. Közben román politikusok, polgármesterek elutaztak Brüsszelbe, hogy európai pénzeket kérjenek az elkerülő utak építésére, közöttük a már említett Tárkányt érintőre is. Habár a román politikai pártok között sincs egyetértés, ami az elkerülő utak irányát, helyét illeti, ők azért elutaztak Brüsszelbe, mi több, olyan változatra kértek pénzt, ami jóval drágább, mint másik kettő. A cél csak egy: Tárkányra vinni rá a teherforgalmat.
Hát ennyi a különbség ma román és magyar politikusok között. Lehet, nem is a politikusainkkal van a baj? Inkább a tiltakozást megfogalmazókkal vagy a közösséggel? Nincs elég potenciális szavazó, mitugrász talpnyaló, potya után sündörgő? Vagy nem éri meg egymás köreit zavarni egy magyar kisközösség miatt? Gábor Ferenc
Köröstárkány. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2011. augusztus 2.

A nagybányai fal
Megépült tehát Nagybányán a romák lakta szociális tömbházlakásokat elkerítő fal. A polgármester büszkén nyilatkozta róla a sajtónak, hogy rövidesen lefestik és turisztikai látványossággá alakítják.
Megépült tehát Nagybányán a romák lakta szociális tömbházlakásokat elkerítő fal. A polgármester büszkén nyilatkozta róla a sajtónak, hogy rövidesen lefestik és turisztikai látványossággá alakítják.
Igazi működő gettót ma már nagyon keveset találni a világon, nemhogy Európában, ezért a városatya ötlete nem kizárt, hogy felkelti a Regionális Fejlesztés és Idegenforgalmi Minisztérium érdeklődését, amelyik nyugati turistáknak és norvég merénylőknek megszervezi az Auschwitz – Gyöngyöspata – Nagybánya körutazást, természetesen közpénzen és a CFR másodosztályú vagonjaiban, amelyeknek komfortja nem sokban különbözik a haláltáborokba induló vonatokétól, így a nagyérdeműnek korhű élményekben lenne része.
Azoknak a látogatóknak, akiknek az adrenalinszintjük megtartása még ennél is magasabb szabványú szolgáltatásokat igényel, felár ellenében Jobbikos vonatkísérőket is biztosítanának.
Ökörködhetnék még tovább is, de azt hiszem, ezt sem a téma, sem pedig az eset emberjogi vonatkozásai nem indokolják. A nagybányai történet ugyanis nem az első kísérlet a roma közösség gettósítására. Néhány évvel ezelőtt Gheorghe Ştefan Piatra Neamţi-i, majd Radu Mazăre konstancai polgármesterek is hasonló „megoldáson” törték a fejüket.
Miközben a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb fegyverténye az Európai Roma Stratégia elfogadása volt, Romániában és Magyarországon is tapasztalható, hogy a gyakorlat homlokegyenest az ellenkezője a nagy európai többséggel elfogadott dokumentumnak, amely – egyebek mellett – a megkülönböztetés tiltását és a „lakhatás, beleértve az egészséges környezetet és a megfelelő infrastruktúra” jogát is statuálja.
Az elmúlt évekre a roma integráció problémájának a szőnyeg alá söprése volt a jellemző. Ha a romák megnevezéséről (pontosabban a hivatalos lecigányozásáról) időnként fellángolt a parlamenti vita vagy egy csűr Csíkszentkirályon, akkor a média pörgette néhány napig a kérdést, aztán az visszasüllyedt a közélet bűnös közönyébe.
A mindenkori kormányok – miután belátták, hogy a kérdés pénzt, mégpedig sok pénzt igényel – megelégedtek látszatintézkedésekkel. Európai alapokból megtömték néhány általuk preferált roma civil szervezet zsebét, amelyek rendeztek néhány konferenciát, szimpoziont és állófogadást – és minden maradt a régiben.
A helyzetért a kormányok mellett a roma közösség elitje is felelős. Nagy részük igen hamar idomult a hatalmi érdekekhez. Képtelenségük arra, hogy egyetlen vagy bár néhány erős szervezetbe tömörülve hatékonyabban képviseljék közösségük érdekeit, odavezetett, hogy manipulálhatóvá váltak és beleolvadtak a pártpolitikai csatározásokba.
A gazdasági válság csak tetézte a gondokat. A szociális gondoskodás csökkenése egyenlőtlenül érintette a társadalmat, mert a segélyek kedvezményezettjei nagyobb arányban tartoztak a roma közösséghez (ami épp esélyegyenlőtlenségük következménye, éppen ezért nem legitimálhatja a kirekesztésükre tett kísérleteket).
Az elszegényedés viszont nemcsak a roma közösséget érintette. A nem roma szegények egyre inkább zokon vették, hogy a csökkenő szociális alapokon osztozni kényszerülnek a romákkal. Ez a helyzet pedig tágítja a kisebbségellenességre, szélsőségességre „szakosodott” politikai erők mozgásterét.
A feszültségterhes társadalmi helyzetet csak rontja a közelgő választási kampány. A jövő évi helyhatósági és (ha lesznek) parlamenti választások kimenetelét az döntheti el, hogy melyik politikai erő tudja saját táborába csatlakoztatni a szélsőségesek – növekvő – választói bázisát. Amint látni, sem a Szociál Liberális Szövetség – amelynek a színeiben Cătălin Cherecheş két és fél hónappal ezelőtt polgármesteri tisztséget nyert –, sem pedig az RMDSZ-t etnikai zsarolással vádoló Traian Băsescu nem finnyás.
A kisebbségellenesség viszont olyan fegyver, amelyet egy nemzeti kisebbség nem alkalmazhat anélkül, hogy újabb téglákat ne építene be a szegregáció falába. Jó lenne, ha ezt a körülményt figyelembe vennék az alsórákosi elöljárók éppúgy mint a néha meggondolatlanul nyilatkozgató székelyföldi magyar politikusok is.
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. augusztus 3.

Miként valósulhat meg a Mikó-terv? 
Várhatóan jövő márciusig elkészül az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom gazdasági szakbizottsága által január elején kezdeményezett Mikó Imre Terv, amely az erdélyi gazdaság fejlesztését célozza. 
A kezdetben csak a Székelyföldre fókuszáló civil kezdeményezés Erdély-szintűre növekedik, igyekszik figyelembe venni a három régió (Székelyföld, Közép-Erdély és Partium) adottságait, specifikumait. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Mikó-tervének célja pezsgő gazdaság, az erdélyi jólét és az önrendelkezés feltételeinek gazdasági megteremtése.
Elvi javaslatai már elkészültek, de miként valósulhat meg a magyar kormány támogatását is igénylő terv?
Kossuth Rádió/ Erdély.ma

2011. augusztus 3.

Székelyföldi Akadémia Gyergyócsomafalván
Gyergyócsomafalvára érkezett Hargita megye tanácsának Székelyföldi Akadémia című rendezvénysorozata augusztus 2-án.
Köszöntőjében Márton László Szilárd polgármester kijelentette: a közösség hangadóinak bele kell szólniuk a közpolitikába, erre lehetőséget kell nekik adni. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint a helyi értelmiség Hargita megyében jórészt kivonult a helyi közélet alakításából, és a megyei tanács ezzel a rendezvényével őket akarja megszólítani, illetve bevonni a politikai döntések előkészítésébe, ami még nem jelent politikai szerepvállalást az értelmiségiek részéről, a velük való konzultáció viszont elengedhetetlen az országos döntések előkészítésében is. Dr. Biró A. Zoltán előadásában rámutatott arra, hogy a legtöbb intézmény bezárja a kapukat a fiatalok előtt (két kivételt említett: Hargita megye tanácsát és Sepsiszentgyörgy önkormányzatát), a családok pedig "túlprotezsálják" a fiatalokat, amivel a fiatalok jó része visszaél, húzza-halasztja a tanulást, nem siet a munkaerőpiacra. Ezt a fiatalok úgynevezett parkolási gyakorlatának nevezzük, azazhogy bizonyos életkorig nincs stabil munkahelyük – magyarázta. További probléma, hogy a vidékiség taszítja a fiatalokat, a kreatív tehetségeknek "szűk" a vidék, és az iskola nem nevel gyakorlatiasságra. A dékán a felsorolt problémákra a következő megoldásokat vázolta fel: a családok legyenek szigorúbbak a gyerekekkel, az iskolában fordítsanak nagyobb hangsúlyt az oktatáson kívüli közösségformáló tevékenységekre, a média sorozatot indíthatna sikeres fiatalokról, az alkalmazók, hivatalok pedig hagyják a fiatalokat, hogy érvényesítsék új tudásukat, és hagyják őket kapcsolati hálózatot, illetve lobbit építeni. Süveg Éva főépítészi szaktanácsadó a megyei tanács székelykapu-, faluképvédelmi és Modern székely ház programjai mellett ismertette azt a törvényt, amelynek értelmében a helyi tanácsoknak három hónap alatt azonosítaniuk kell településükön azokat az elhanyagolt épületeket, amelyek veszélyesek a járókelőkre, vagy zavaróak a településkép szempontjából, és fel kell szólítaniuk a tulajdonosokat a felújításra. A helyi önkormányzatok segíthetik azokat a családokat, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem éri el az országos átlagbért, így nincs módjuk erre a felújításra, ám az építészetileg értékes településrészeken e feltétel nélkül is támogatásban részesülhetnek az érintettek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 3.

Erdő János (Mementó)
Tizenöt évvel ezelőtt (1996. július 27-én) hunyt el Dr. D. Erdő János, az Unitárius Egyház 29. püspöke. 1913. április 28-án született Kézdivásárhelyen.
Elemi és középiskolai tanulmányait is ott végezte, ugyanis szülei a Felső-Fehér megyei Ürmösről a Vargavárosba költöztek. 1931–1935 között volt az Unitárius Akadémia hallgatója, majd pedig végzettje. A lelkészi oklevél megszerzése után az oxfordi Manchester College-ban folytatta tanulmányait, ahonnan hazajőve 1937-től kolozsvári segédlelkész, középiskolai vallásoktató lelkész. 1941-ben történelem és jog szakcsoportból teológiai magántanári vizsgát tett, majd 1946-tól az Unitárius Teológiai Akadémia, illetve 1949-től a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Fakultása rendszeres teológiai tanszékének tanára. A kommunista rendszer hamis vádak alapján elítélte, és 1959–1963 között politikai börtönök kínjait szenvedte végig Szamosújvártól a Duna-deltáig. Hazajövetele után újra a lelkésznevelést vállalta mint a reformátusokkal és lutheránusokkal közös általános vallástörténet és az unitárius vallástörténet rendes professzora. 1972-ben főjegyzővé, 1994-ben pedig püspökévé választotta az egyház legmagasabb törvényhozó testülete. Teológiai tanulmányai külön kiadásban jelentek meg, két évtizedig szerkesztője volt a Keresztény Magvetőnek. Életéről és munkásságáról kötetet jelentetett meg az egyház. Síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben.
Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 3.

Székely tudósok a nagyvilágban
Vajon elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés? Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között? Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés? Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?
Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Helikon Kiadónál megjelent Behálózva című könyvében a székelyföldi származású Barabási Albert László, a hálózatok tudományának világhírű fiatal kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni sem tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, a döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság – írja a könyvről a Nyitott könyvműhely. Ez év júniusában mint olyan tudósszemélyiséget, aki szakterületén maradandót alkotva öregbíti a székelység hírnevét, Hargita Megyéért Díjjal tüntették ki Barabási Albert Lászlót. Papp Kincses Emese laudációjában a Székelyföld és Hargita megye büszkeségének nevezte: "Fiatal élete és munkássága példa arra, hogy tehetséggel és szorgalommal a tudósi pályán is el lehet jutni a világhírig" –, majd, félig tréfásan hozzáfűzte: "úgy tekintünk rá, mint a Nobel-díj első székelyföldi várományosára". "Sok díjat vehettem eddig át, talán még fogok is, de ez a díj attól különleges, hogy itthon kaptam" – mondta Barabási. Úgy véli, a kisebbségeknek abban az esetben van esélyük a megmaradásra, ha minél többet fektetnek az oktatásba. Ő maga is ennek szellemében élt, a világ bármely pontján igyekezett "egy kicsivel többet nyújtani, mint az átlag."
Barabási Albert László 1967. március 30-án született Karcfalván. Fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Édesapja, Barabási László történész, múzeumigazgató, édesanyja magyar szakos tanárnő. Tanulmányait a Bukaresti Egyetem fizikusi és mérnöki szakán kezdte. 1988–1989-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója volt, fizikus diplomát szerzett. 1991-ben nyerte el a Bostoni Egyetemen a fizikusi doktori fokozatot. Rövid ideig a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Fizikai Kutatóintézetének kutatási asszisztense, 1989–1991 között a Bostoni Egyetem tanársegéde, majd ugyanott 1994-ig kutatási asszisztens, 1994–2000 között a Notre Dame-i Egyetem adjunktusa, majd egyetemi tanára, professzora, 2000-től a Harvard Egyetem professzora. Számtalan díj és elismerés birtokosa. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 3.

Markó Béla: Természetes az RMDSZ és a Fidesz közötti párbeszéd
Természetesnek nevezte Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt elnöke, hogy párbeszéd van a Fidesz és az RMDSZ között még akkor is, ha a felek nem mindenben értenek egyet - ezt maga Markó jelentette ki egy televíziós műsorban.
A politikus - aki egyben a román kormány miniszterelnök-helyettese - az RMDSZ szerdai közleménye szerint az Erdélyi Magyar Televízió egyik adásában elmondta: teljesen természetes, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke külön is találkozott Orbán Viktor magyar kormányfővel Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ideje alatt, hiszen „az a normális”, ha a magyarországi kormánypárt és az RMDSZ között párbeszéd van.
Hozzátette: nem arról van szó, hogy most már mindenben egyetértenek, de párbeszédre, együttműködésre szükség van - mondta Markó.
A miniszterelnök-helyettes leszögezte: A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére indult Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése nem növeli, hanem rontja az összefogás lehetőségét. A pértbejegyzés még folyamatban van, első fokon a bukaresti törvényszék elutasította a kérelmet.
Markó azt mondta: képmutatás lenne azt állítani, hogy az RMDSZ-t nem foglalkoztatja a pártbejegyzési szándék. Rámutatott: az RMDSZ-t is érdekli, mi történik a romániai magyar politikai életben, ki akar pártot bejegyeztetni, és érdekli az is, hogy ezt tisztességesen csinálják-e vagy sem.
Markó arra utalt ezzel, hogy két napilap is kétségbe vonta a pártbejegyzést támogatók aláírása egy részének hitelességét. „Az RMDSZ nem élt feljelentéssel az ügyben, nem kezdeményezett vizsgálatot, de azt ne várja el senki tőlünk, hogy örüljünk a pártbejegyzésnek. Egyáltalán nem szurkolok azért, hogy ezt a pártot sikerüljön bejegyeztetni” - mondta.
Hangsúlyozta: a romániai magyar politikai szervezeteknek kell együttműködniük, de a pártbejegyzés ezt nem könnyíti, hanem nehezíti. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 3.

Nem vagyunk koldusok!
A most nyilvánosságra került sajtóinformációk eléggé egyértelműen igazolják, hogy a dél-romániai, illetve moldvai megyei tanácsok többsége sokkal nagyobb arányban kap vissza az államkasszába befizetett helyi adókból és illetékekből, mint az erdélyiek.
Ezek a számadatok azok igazát látszanak alátámasztani, akik szerint – a fővárosi mivoltánál és munkaerejénél, tehát beruházási lehetőségeinél fogva nyilvánvalóan előnyt élvező Bukarestet leszámítva – tulajdonképpen Erdélyt tartja el Romániát, de legalábbis annak nagyobb részét, és nem fordítva. Ugyanakkor ezek a számadatok azt a politikusok és magánszemélyek által is úton-útfélen hangoztatott rosszindulatú és hangulatkeltő valótlanságot is egyértelműen cáfolják, miszerint a Székelyföld amolyan eltartott régiója volna Romániának.
Ha csak egy futó pillantást is vetünk a 2010-et összesítő kimutatásokra, láthatjuk, hogy például Maros megye majdnem a felét, Hargita és Kovászna megye pedig arányaiban nem sokkal többet, azaz 59-60 százalékot kapott vissza az elmúlt esztendőben a befizetett helyi adókból és illetékekből. Maros megye például – Bukarestet leszámítva – a hetedik helyet foglalja el a, mondjuk úgy: támogatásra szoruló megyék sorában, de Hargita, valamint Kovászna megye is huszonhárom megye előtt áll ugyanabban a képzeletbeli rangsorban. Ez a székelyföldi arány messze jobb sokkal népesebb, esetenként még úgynevezett húzóágazatokkal vagy azok lehetőségeivel is rendelkező moldvai és dél-romániai megyénél, de akár néhány erdélyinél is. Sőt az egy lakosra eső befizetett adók és illetékek tekintetében is a székelyföldi megyék az első tizenhárom megye között foglalnak helyet.
E számok tükrében a Székelyföldet koldusoknak nevezőknek illene azonnal bocsánatot kérniük, de még a tervezett közigazgatási átszervezés kapcsán a Hargita és Kovászna megyéket ugyane tekintetben becsmérlő marosvásárhelyi polgármesternek is el kellene gondolkodnia. Mert az erdélyi, ezen belül székelyföldi embert csak egy kicsit kell(ene) békén hagyni, s kedvét nem szegni holmi rosszindulatú és hangulatrontó valótlanságokkal, s máris úgy menne itt a munka s az élet, mint a karikacsapás.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 3.

Személyi változások magyarságügyben
Ulicsák Szilárd távozik, új poszton Zákonyi Botond
Távozik a Bethlen Gábor alapkezelő éléről Ulicsák Szilárd és az igazgatóság több tagja – erősítette meg az MTI információját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága tegnap. Mint közölték, a jelenlegi igazgatóság szeptember közepéig látja el feladatát, az ügyintézés folyamatos
Ulicsák Szilárd április közepén került az alap forrásait koordináló alapkezelő zrt. élére, előtte miniszteri biztosként felügyelte a határon túli magyarok támogatáspolitikáját. A Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként egységesíti a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert, az erről szóló törvényjavaslatot 2010. december 23-án fogadta el a magyar parlament.
Az alaphoz kapcsolódó Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. a határon túli magyarok számára a közigazgatási tárca költségvetésében elkülönített mintegy 13 milliárd forint szétosztásáért felelős. Ulicsák Szilárdot a tegnapi nap folyamán próbáltuk megkeresni, hogy megtudjuk távozásának okát, de nem vette fel a telefont.
Zákonyi Botond személyében kisebbségpolitikai szakértő, volt brüsszeli és bukaresti diplomata vette át a héten a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezetését. A 41 éves, történész végzettségű, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató az MKI igazgatói székében Magyarics Tamás amerikanisztikaprofesszort váltja, aki ősztől Magyarország írországi nagykövete lesz.
Zákonyi Botond kifejtette: úgy tervezi, hogy a magyar külügyminisztérium háttérintézményeként működő intézet tucatnyi kutatója rendszeresen előadásokat tart majd diplomatáknak, a hagyományos külpolitikai témák mellett tájékoztatást adnának például az Európai Unió intézményrendszerének változásairól.
A történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után, az 1990-es években a Pro Minoritate alapítványnál az azonos című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott, elsősorban az emberi és kisebbségi jogok témakörét, valamint a közép-európai népek együttműködésének lehetőségeit tanulmányozta.
A külügyminisztérium munkatársaként 2000 óta Délkelet-Európával, elsősorban Romániával, továbbá Törökországgal, Görögországgal és Ciprussal foglalkozott; diplomataként Romániában, Moldovában és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten volt külszolgálaton. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. augusztus 3.

Közösen védik Székelyföldet
A régióátszervezés kérdésében közös álláspont körvonalazódik a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok RMDSZ-es és MPP-s képviselői között. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat RMDSZ-es elnöke és Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, megyei tanácstag találkozóján többek között abban állapodtak meg, hogy augusztusban megpróbálnak megszervezni egy közös tanácskozást a Hargita megyei önkormányzat vezetőivel és képviselőivel is.
Ennek érdekében Tamás Sándor vállalta, hogy egyeztet Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel, Kulcsár Terza József pedig a szomszédos megye MPP-s vezetőivel folytat megbeszélést a konzultációról.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök a találkozó után kifejtette: vannak pártok feletti ügyek, amelyeket nem kell elpolitizálni, ilyen a tervezett régióátszervezés és Székelyföld ügye is. Ezekben a kérdésekben a Kovászna és Hargita megyei RMDSZ-es és MPP-s vezetőknek le kell ülniük és közös álláspontot kell kialakítaniuk arra az esetre, ha újra napirendre kerül a Traian Băsescu államfő által kezdeményezett régióátszervezés.
Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP elnöke lapunknak elmondta: múlt héten felháborította, hogy Kovászna Megye Tanácsa nem tűzte napirendre az általuk kezdeményezett népszavazásról szóló határozatot. Ezért kereste fel Tamás Sándor tanácselnököt, akivel megállapodtak, hogy közösen kell megvédeniük Székelyföldet, hiszen őket a székely nép választotta meg – fejtette ki Kulcsár Terza József.
Szerinte mindkét politikai szervezetnek van egy állásfoglalása a tervezett régióátszervezésről, és ezeket szeretnék úgy összefésülni, hogy mindkét alakulat számára elfogadható legyen. Az MPP háromszéki elnöke ugyanakkor szorgalmazza, hogy még ebben a hónapban szervezzék meg a közös Kovászna és Hargita megyei tanácsülést, ahol határozhatnának a népszavazásról, amelyen az itt élők kinyilváníthatnák akaratukat a régiófelosztásról. Erre meghívnák a Maros megyei önkormányzat magyar tanácstagjait is.
Kulcsár Terza József szerint azért lenne fontos az időzítés, mert ha szeptemberben szervezik a referendumot, akkor még az itthon tartózkodó egyetemisták is szavazhatnának. Hozzátette: a népszavazáson eldöntendő kérdésről még meg kell állapodniuk a feleknek.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. augusztus 3.

Közös állásponton a romániai magyar pártok a régióügyben
Közös álláspont körvonalazódik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna és Hargita megyei önkormányzati képviselői között a Romániában tervezett területi-közigazgatási átszervezés kérdésében - adta hírül szerdán az Új Magyar Szó című napilap.Az újság beszámolt arról, hogy Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke és Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke megállapodtak abban: augusztusban megpróbálnak szervezni egy közös tanácskozást a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat vezetőivel és képviselőivel együtt a tervezett területi-közigazgatási átalakításról.
Tamás Sándor szerint vannak pártok feletti ügyek, amelyeket nem kell elpolitizálni, ilyen a tervezett közigazgatási átszervezés és Székelyföld ügye is. A felek azért akarnak közös álláspontot kialakítani, mert ősszel ismét napirendre kerülhet a Traian Basescu román államfő által kezdeményezett régió-átszervezés.
A román államfő azt javasolta júniusban, hogy alakuljon nyolc nagy régió vagy tíz úgy, hogy a nyolc nagy régió mellett Hargita és Kovászna megye maradjon meg a jelenlegi határai között. Az RMDSZ elutasította mindkét javaslatot, ugyanis az első változat szerint a romániai magyarság mintegy 90 százalékát magába foglaló két nagyrégióban a magyarság aránya 30, illetve 20 százalék alá csökkent volna, a második változat pedig figyelmen kívül hagyja a belső-erdélyi és partiumi magyarság érdekeit.
Az MPP azt akarja, hogy a Kovászna és a Hargita megyei önkormányzat határozzon egy népszavazás kiírásáról, amelyen a két megyében élő lakosság kinyilváníthatja véleményét a régiófelosztásról. Közben egy olyan kimutatás került napvilágra a Gandul című román elektronikus újságban, amely szerint Hargita és Kovászna megye a középmezőnyben található a romániai megyék között abban a tekintetben, hogy a romániai megyék mennyi pénzzel járulnak hozzá az országos költségvetéshez, és abból mennyit kapnak vissza a kormánytól.
A román újság számításai szerint Hargita megye a befizetett pénz 59,5 százalékát, míg Kovászna 60,5 százalékát kapja vissza az államtól, és ezzel a középmezőnyben helyezkednek el számos moldvai, dobrudzsai, vagy havasalföldi megyét megelőzve.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor a Krónika című napilapnak elmondták: a román újság adatai azt támasztják alá, amit maguk is számtalanszor hangsúlyoztak, hogy a székely megyéket nem az állam tartja el, azok képesek megállni a saját lábukon. Ugyanakkor úgy vélik, a kormánynak a jelenleginél több pénzt kellene kiutalnia a térségnek, hogy behozza az elmúlt évtizedek lemaradásait, amikor a kommunista rezsim tudatosan alulfinanszírozta a magyarlakta megyéket. MTI/Bumm.sk

2011. augusztus 4.

Húsz év legnagyobb román beruházása: ortodox templomok
Egy német dokumentumfilmből fény derült arra, hogy Romániában az utóbbi 20 évben több mint 4000 ortodox templom épült állami támogatással. Ez statisztikailag azt jelenti, hogy kétnaponta felépült egy román templom.
Erdélyben a rendszerváltás után gombamód szaporodtak a jellegzetes hagymakupolás ortodox templomok és kolostorok, mivel a bukaresti egyházpolitika előnybe részesíti a keleti egyházat, mint román államvallást a többi egyházzal, felekezettel, így a magyar történelmi egyházakkal – a katolikusokkal és a protestánsokkal szemben.
Természetesen a magyar egyházak is építenek templomokat Romániában, de nem annyit amennyire nekik szükségük lenne, főként anyagi okok miatt.
Gyerő Dávid, az Erdélyi Unitárius Egyház közigazgatási előadó – tanácsosa elmondta, hogy a magyar egyházközösségek legtöbben önerőből fognak neki az építkezésnek, és támogatásra az egyház központi költségvetéséből, a külföldi testvérfelekezetek adományából, és jelentős részben a magyar állam hozzájárulásából sikerül az építkezéseket fejleszteni, és továbbvinni.
A román állam hozzájárulása a magyar egyházak építkezési szükségleteihez kiszámíthatatlan és politikafüggő, vagyis nem előre megtervezett költségvetési tételként jutottak hozzá az egyházak az új templomok építésének alapjaihoz.
A fent említett német dokumentumfilm több támogató és ellenérvet is felsorol, amelyre a román politikusok nem, vagy nagyon visszafogottan reagáltak.
Kossuth Rádió. Erdély.ma

2011. augusztus 4.

Hírsaláta
KELEMEN SZÍNE VÁLTOZÁSA. Nem értik a zöld szervezetek Kelemen Hunor pálfordulását a verespataki ciános aranybányászat kérdésében, s nyílt levélben fogalmazták meg fenntartásaikat és vádjaikat a miniszter döntésével kapcsolatban.
"Tavaly, amikor még Kelemen Hunor miniszter is keményen ellenezte a projektet, és nyíltan kijelentette, hogy ellenzi a ciántechnológián alapuló beruházást, közép- és hosszú távon a turizmust látta megfelelő alternatívaként a körzet fejlesztésére és az ott élők foglalkoztatására. Ezzel akkor is és ma is messzemenően egyetértünk. (...) Más országokban a verespatakihoz hasonló, de jóval kisebb történelmi jelentőségű bányajáratokat kiválóan értékesítenek komoly turisztikai látványosságként" – írják. FÉLIG SZABADON. A Freedom House legfrissebb sajtószabadság-jelentése szerint Románia a közel kétszázas lista félig szabad harmadában vegetál, az egyáltalán nem megtisztelő 88. helyen. Még Botswana és Burkina Faso is megelőz minket. Magyarországot az első csoportba – a szabad kategóriába sorolták. A gazdasági válság padlóra vágta a nyomtatott média egy részét, miközben a hűtlen reklámpénzek a virtuális médiához vándorolnak. (Népújság) CSAK TIZENKETTŐ. A 2011–2012-es egyetemi tanévben a felsőoktatási intézmények besorolása után csak tizenkét egyetemnek van esélye megkapni a doktorátus szervezésére szóló jogot. Az egyetemeket idén nyártól kezdődően három csoportba sorolják: az oktatásra hangolt egyetemek csak licencre készítenek fel, az oktatási és tudományos kutatási, valamint az oktatási és művészeti alkotási egyetemek licenc- és mesterképzésre szorítkoznak, a harmadik csoport a csúcskutatási és oktatási egyetemeké, amelyek licencre, mesterképzésre és doktorátusra is jogosultak. (Gândul) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. augusztus 4.

Civil szervezetek tiltakozása a verespataki aranykitermelés ellen
Összesen 77 erdélyi magyar civil szervezet határolódik el közös állásfoglalásban Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszternek a Verespatakra vonatkozó döntésétől, és kérik annak visszavonását – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
A dokumentum szerint a 77 civil szervezet közös állásfoglalásban hívja fel a figyelmet a verespataki bányaprojekt veszélyeire, és emlékeztet annak környezeti, műemlékvédelmi, jogi és emberjogi, gazdasági és erkölcsi vonatkozású problémáira. A szervezetek képviselői felhívják a figyelmet Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszter döntésének a súlyára, amellyel hozzájárult a kétes bányaprojekt megvalósításához.
A tiltakozók elhibázottnak tartják Kelemen döntését és szégyenteljesnek vélik magatartását, valamint pálfordulását a verespataki bányaprojekt kapcsán, amellyel az egész erdélyi magyarságot kompromittálja.
A dokumentum szerint a civil szervezetek elhatárolódnak tőle. Ugyanakkor kifejtik, hogy Kelemen nem képviseli az ő álláspontjukat és arra kérik, vonja vissza a Kirnyik-hegyre kiállított régészeti mentesítési bizonylatot, vagy mondjon le miniszteri tisztségéről.
Elfogadhatatlan, hogy a verespataki bányaterv jóváhagyásának vétkét az erdélyi magyar közösség nyakába varrják, mind a románok, mind pedig magyarországi nemzettársaink. Márpedig Kelemen hozzáállása és nemrégiben hozott döntése már elindította ezt a folyamatot. Reménykedem, hogy Kelemen belátja és jóváteszi hibáját – nyilatkozta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Szabadság (Kolozsvár)

2011. augusztus 4.

Felvidékiek Erdélyben
A felvidéki Palóc Társaság 52 fős csoportja július 22–29. között Az Istenszéke alatt címmel szervezett honszerető túráján tisztelgett Sütő András emléke előtt pusztakamarási emlékházában, és a marosvásárhelyi református temetőben levő sírjánál is. Itt Nagy Pál irodalomtörténész szegődött mellénk és méltatta nagy írónk érdemeit. Koszorúnkat Baranyai Tibor és felesége helyezte el az író sírján. Utunk másik kimagasló eseménye volt, amikor Csíkrákoson, a Cserei-kúria udvarán felavattuk a palóc-székely összetartozás kopjafáját – tájékoztatta szerkesztőségünket Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja.
b.d. Népújság (Marosvásárhely)

2011. augusztus 4.

Markó: Teljesen természetes az RMDSZ és a Fidesz közötti párbeszéd
– Teljesen természetes, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke külön is találkozott Orbán Viktor magyar kormányfővel, hiszen mégiscsak az a normális, ha a magyarországi kormánypárt és az RMDSZ között párbeszéd van: persze nem arról van szó, hogy most már mindenben egyetértünk, de párbeszédre, együttműködésre szükség van – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes az Erdélyi Magyar Televíziónak (ETV) nyilatkozva. A szövetség volt elnöke a Többszemközt című vitaműsorban beszélt az RMDSZ és a Fidesz viszonyáról, valamint az új erdélyi magyar párt létrehozásáról.
Lokodi Imre műsorában Markó Béla cáfolta, hogy a Tusnádfürdőn létrejött találkozó titkos lett volna. Mint ismeretes, az elmúlt napokban több politikai elemző is úgy vélte: Kelemen Hunor és Orbán Viktor megbeszélése az RMDSZ és az Fidesz közötti viszonyok egyfajta rendeződését jelzi.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor leszögezte: egy új magyar párt bejegyzése nem növeli, hanem rontja az összefogás lehetőségét. – Ezt annak tudatában mondom, hogy végül is egy olyan időszak után vagyunk, amikor sok-sok vitával, de sikerült összefogni és közös listán indulni az EP- választásokon. És akkor utólag meg kell kérdeznem: ebben mi nem tetszett? Miért kell akkor mégis megpróbálni egy új pártot bejegyeztetni? – tette fel a kérdést Markó Béla, aki hozzátette: képmutatás lenne azt állítani, hogy az RMDSZ-t nem foglalkoztatja a pártbejegyzési szándék.
– Az RMDSZ-t is érdekli, mi történik a romániai magyar politikai életben, ki akar pártot bejegyeztetni, és a szövetséget persze hogy érdekli az is, hogy ezt tisztességesen csinálják-e avagy nem. Vissza kell utasítanom azokat a bizarr felvetéseket, hogy az RMDSZ miért foglalkozik ezzel a kérdéssel. A szövetség nem élt feljelentéssel az ügyben, nem kezdeményeztünk vizsgálatot, de azt ne várja el senki tőlünk, hogy örüljünk ennek. Egyáltalán nem szurkolok azért, hogy ezt sikerüljön bejegyeztetni. Együttműködni lehet és kell, de egy pártbejegyzés ezt nem könnyíti, hanem nehezíti – szögezte le. Népújság (Marosvásárhely)

2011. augusztus 4.

Újabb szobrok a személyiségek sétányán
Elődeink emlékére
Temesvár napja alkalmából újabb négy szobrot helyeztek el a Központi Park egyik fő útvonalán, amelyet három évvel ezelőtt a Személyiségek Sétányának neveztek el.
Akkor, ugyancsak augusztus 3-án, a város politikai és gazdasági életében fontos szerepet betöltő hét személyiség: Florimund Mercy, Eugeniu de Savoya, Török János, Küttel Károly, Sever Bocu, Aurel Cosma és Stan Vidrigin mellszobrát avatta fel a városvezetés ünnepélyes keretek között. Néhány hónappal később a Személyiségek Sétányán foglalta el méltó helyét Bartók Béla, a régió legnagyobb szülöttének, valamint Virgil Birounak a bronzszobra.
Az idei szoboravatón ugyancsak neves személyiségek bronzmása került felállításra. Időrendben az első Hunyadi János (1387–1456) híres törökverő, akit a román nép is hőseként tisztel, Ioan de Hunedoara néven „vonult be” a Személyiségek Sétányára. Hunyadi János Magyarország kormányzója, szörényi bán, erdélyi vajda, székely ispán, nándorfehérvári kapitány, temesi ispán, Mátyás király apja nemcsak a török elleni harcokban lovagként és hadvezérként aratott sorozatos sikereivel vívta ki a kortársak és az utókor elismerését, hanem Temesvár várának újjáépítésével, erődítmény jellegének a kor hadászati szintjére emelésével is. (Ő építtette Vajdahunyad, Diósd és Beszterce várát is.) A vár és kastély, amelynek azóta többször átépített változatát Hunyadi-kastélynak nevezik ma is a temesváriak, 1490-ig maradt a Hunyadi család birtokában. Bronzszobrát Irimescu Remus fiatal szobrászművész készítette, életpályájának fontosabb mozzanatait dr. Râmneanţu Vasile egyetemi tanár idézte fel.
Telbisz Károlyt (1853–1914) legnagyobb polgármesterének, a modern Temesvár megalapítójának és kiépítőjének tartja számon a helyi történelem és a közvélemény. 1885 és 1914 között állt a város élén, nagy tudású, felelősségteljes, példamutató városatya volt. Az ő polgármestersége idején bontották le a fejlődésnek gátat vető várfalakat, készült el a város urbanisztikai terve, kezdték meg a hatalmas építkezéseket (Millenniumi templom, a Piarista Gimnázium rendház és templom, Lloyd-sor palotái, a mai Loga utca impozáns iskolaépületei stb.) Korszerűsítette a vízvezeték-hálózatot, a szennyvíz-elvezetést, bevezette a villamosközlekedést, aszfaltoztatta az utcákat, európai rangú kulturális intézményeket hozott létre. A sétányon elhelyezett szobrot Laurenţiu Balca szobrászművész készítette, kivitelezését a PG 33 Kulturális Alapítvány támogatta. Jelentőségét dr. Augustinov Petru méltatta.
Ioachim Miloia (1897–1940) festő, művészettörténész, múzeumigazgató, intézményalapító, több tudományos és művészeti könyv szerzőjének szobrát, Gheorghe Groza szobrászművész alkotását a Miloia család adományozta a városnak. A szoboravatón Aurel Turcuş író idézte fel sokoldalú tevékenységét a nagyszámú hallgatóság előtt.
Emléket állítottak a Személyiségek Sétányán Romul Ladea bánsági származású szobrászművésznek, aki Kolozsváron majd Temesváron főiskolai tanárként, mint Constantin Brâncuşi és Auguste Rodin követője, modern szobrászati iskolát teremtett. Bronz arcmását Jecza Péter mintázta meg, életpályáját Szekernyés János műkritikus méltatta.
A Személyiségek Sétányának – amint azt Gheorghe Ciuhandu polgármester elmondta – kettős célja van: méltó emléket állítani elődeinknek és a város történelmének ismeretére nevelni a fiatalokat a park nyújtotta kellemes környezetben.
Szekernyés Irén. Nyugati Jelen (Arad)

2011. augusztus 4.

Ellopták Nagybánya középkori pecsétnyomóját
Ellopták a nagybányai történelmi múzeumból a város címerének nyomtatására használt, 1362-ből származó ezüstbélyegzőt. Az üveg alatt kiállított darabot utoljára múlt héten, csütörtökön délután látták. 
A vezetőség szerint a lopás július 28-án 15 és 17 óra között történt, amikor a múzeum még nyitva volt. A nyomozók ujjlenyomatokat gyűjtöttek a bélyegző kirakatáról, és kihallgatták az intézmény alkalmazottait. A nyomozást nehezíti, hogy a múzeum nincs bekamerázva.
Nagybánya pecsétnyomója az államkincs része, és egyben a múzeum egyik legfontosabb kiállított tárgya. A bélyegzőt egyébként 1904-ben lelték meg egy nagybányai lakos szőlősében, miután a XVI. században nyoma veszett.
A műtárgy 2004 óta látható a múzeumban. Nyugati Jelen (Arad)

2011. augusztus 4.

Florea: az RMDSZ gátolja a decentralizációt
Az RMDSZ vezetői akadályozzák a decentralizációt – állítja Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester, a PDL alelnöke egy, a városháza honlapján tegnap megjelent dokumentumban. Az elöljáró szerint az RMDSZ-es miniszterek által vezetett két tárcánál – a művelődési és környezetvédelmi minisztériumban – érvényesül leginkább a magas fokú központfüggés, ezek túlzott centralizálása hátráltatja a tevékenységet helyi közigazgatási szinten.
A kormányfőnek és a pártvezetésnek címzett írás javaslatokat tartalmaz a leválás és az adminisztratív döntéshozatal decentralizálásának módjáról. A városatya szerint például a művelődési minisztérium esetében meg kellene szüntetni a szakminiszteri engedélyt az országos rangú és helyi személyiségek szobrainak, mellszobrainak, emlékműveinek, valamint emléktábláinak állítása esetén. Florea a miniszteri jóváhagyás mellőzését ajánlja akkor is, ha a tárcának vannak területi vagy helyi kirendeltségei. A környezetvédelmi minisztériummal kapcsolatban a polgármester úgy gondolja, az erdők, vadállományok, vizek szennyezése tekintetében a döntéseket a helyi hatóságoknak kellene meghozniuk. „Ha a törvények világosan és egyértelműen fogalmaznak, nem kellenek a miniszterek kézjegyét viselő jóváhagyások” – áll a dokumentumban. Az iratot több polgármesternek is elküldték, hogy kiegészíthessék a témához kapcsolódó ötleteikkel és javaslataikkal. Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-336




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998