Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Meridian

1992. október 14.

Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke cáfolta a Meridian román lap megállapítását, hogy a kárpótlásban csak a magyarok részesülnek, ellenkezőleg: a törvény mindazokra a volt magyar állampolgárokra - tehát román nemzetiségűekre is - vonatkozik, akik a második bécsi döntés értelmében magyar állampolgárokká váltak és a magyar hadsereg tagjaiként estek szovjet fogságba, vagy egyéb jogcímen jogosultak a kárpótlásra. Sepsey Tamás látogatását előre jelezte a román félnek. Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen adott az 1992. évi XXXII. törvényről tájékoztatást. /Magyar Hírlap, okt. 14./

1992. december 7.

Traian Chebeleu külügyi államtitkár nyilatkozatában ellentmondásosnak nevezte a magyar-orosz kisebbségi nyilatkozatot. Budapest hasonló egyezményt ajánlott föl Romániának, azonban ezt visszautasították. Chebeleu szerint a kisebbség státusa nem lehet államközi megállapodás tárgya. /Meridian (Bukarest), dec. 6. - ismerteti: Magyar Hírlap, dec. 8./

1992. december 30.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményben cáfolta, hogy titkosszolgálati feladat lenne az ország és Moldova egyesítése. Teodor Melescanu külügyminiszter a Meridian bukaresti lap dec. 29-i számában elfogadhatatlannak mondta, hogy Moldova csatlakozzon a FÁK-hoz, ez sértené a román külpolitikát. - Bukarestben dec. 28-án bejegyezték a Besszarábiáért és Bukovináért Nemzeti Újraegyesítési Pártot. Ez az új párt ellenzi a népszavazást Moldova függetlenségéről. /Magyar Hírlap, dec. 30./

1993. május 14.

A kisantant újragondolásának időszerűségéről írt máj. 13-i számában a bukaresti Meridian a belgrádi Politikában megjelent írás alapján. A Meridian Magyarország "arroganciájáról és agresszivitásáról" írt. Magyarország célja ismét egyetlen államban egyesíteni 15 millió magyart. Bukaresti látogatása során Josef Prokes, a szlovák parlament alelnöke Románia és Szlovákia közös gondjairól beszélt Magyarország megalapozatlan igényei kapcsán. Politikai megfigyelők nem tartják kizártnak újabb kisantant létrejöttét. Románia óvatosnak mutatkozik, mondván, egy ilyen tömörüléshez csatlakozva megnehezítené felzárkózását az euro-atlanti struktúrákhoz. /Bogdán Tibor: Felmelegítik a kisantant gondolatát. = Magyar Hírlap, máj. 14./

1993. november 5.

Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./

1994. február 2.

Craiován működik a Belügyminisztérium Tartalékos és Nyugállományú Kádereinek Dolj Megyei Szövetsége. Tagjai a szekuritaté, a milícia volt káderei, a rendőrség és az SRI nyugdíjasai. A szövetség a rendőrség épületében működik, értekezleteiken részt vesznek a Belügyminisztérium és az SRI magas rangú beosztottjai. A szövetségnek minden megyében van fiókja, országos elnökük Gutu volt szekuritaté-tábornok. /Meridian (Bukarest), jan. 20., átvette magyar fordításban: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., febr. 2./

1994. augusztus 11.

Jugoszláv típusú nacionalista vita fenyegeti Romániát, miután a balkáni állam nagy számú magyar kisebbsége önkormányzati jogot követel, jelentette a Reuter aug. 10-én Bukarestből. A brit hírügynökség ezzel utalt a Meridian napilap összeállítására, amelyben többen válaszoltak Markó Béla nyilatkozatára. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, regionális autonómia alatt azt érti: ahol a magyarság tömbben él, rendelkezzék külön státussal, például hivatalosan is használhassák anyanyelvüket. Ion Manzatu, a kormánypárt alelnöke szerint az autonóm magyar körzet "sztálinista diverzió". Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpárt alelnöke szerint a kisebbségeknek a nemzetközi dokumentumokba foglat minden jogot meg kell adni., az autonóm terület megadásába azonban nem mennek bele. /Magyar Nemzet, aug. 11./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998