udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 628 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-628 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. december 1.

Traian Basescu a köztársasági elnökválasztás első fordulójában elért eredmények megsemmisítését és új választások kiírását követelte. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által alkotott D.A. Szövetség államfőjelöltje azzal indokolta a követelést, hogy megfigyelőik csalásokat regisztráltak a szavazatszámlálás közben. Azt állította, hogy a választásokat felügyelő hatóságok 160 ezer voksot, azaz a leadott szavazatok 2,5 százalékát "odaajándékozták" – érvénytelen szavazatokat érvényesnek minősítve – Adrian Nastase miniszterelnöknek, a Szociáldemokrata Párt államfőjelöltjének. A választások esetleges meghamisításával kapcsolatban Emil Boc, a Nemzeti Liberális Pártból és a Demokrata Pártból álló D.A. választási szövetség ügyvezető alelnöke kijelentette: a Szociáldemokrata Párt már szinte mindent ellopott ebben az országban, még csak a választások maradtak hátra. A liberális-demokrata ellenzék tiltakozásai mellé csatlakozott a Nagy-Románia Párt (NRP), valamint a Gigi Becali vezette Új Generáció Pártja. Mindkét politikai párt azt követeli, hogy ismételjék meg az általános parlamenti választásokat. /(k. o.): Basescu a választási eredmények megsemmisítését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ nem kapott a választások meghamisítására utaló jelzéseket azokban a térségekben és megyékben, ahol megfigyelőket delegált a választásokra. /Markó: az RMDSZ nem kapott a választások meghamisítására utaló jelzéseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Az RMDSZ kész vállalni a kormányzás feladatát, mivel a romániai magyar közösségnek érdeke, hogy aktív szerepet vállaljon a döntéshozatalban is – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség Operatív Tanácsának bukaresti ülése után. Nem fognak támogatni egy olyan kormányt, amely akár csak hallgatólagosan is együttműködik a Nagy-Románia Párttal. /B. T.: Nincs döntés még arról, melyik elnökjelöltet támogatja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője – „nem” szavazatra biztatva a magyar választópolgárokat – arra figyelmeztetett: a Romániával és Ukrajnával megkötött nemzetközi szerződések értelmében a magyar állam biztosítja az áttelepült és állampolgárságot szerzett idősek nyugdíját. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János közölte: a Budapest és Bukarest közötti, a tervek szerint az állampolgárságról szóló népszavazás után egy nappal szentesítendő egyezmény azt rögzíti, hogy az áttelepülők nyugdíját, sürgősségi egészségügyi ellátását a román társadalombiztosítás fizeti. /Rostás Szabolcs: „Kettős” nyugdíj: ki állja a számlát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./ A Fidesz azt akarja bebizonyítani, hogy az innen áttelepedettek nyugdíját a jövőben Románia fogja fizetni, azonban Románia éppen ezt szeretné halogatni. Ha viszont mégis elfogadná, a Magyarországon élő idős erdélyiek esetleg itteni nyugdíjukat kapnák meg, forintba átszámítva, ami számukra anyagilag tragikusnak bizonyulhat. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy elkészült a magyar–román szociális megállapodás, amelynek aláírását a magyar kormány csak azért halasztotta el, hogy a magyarországi nyugdíjfizetés káros hatásaival érvelhessen a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság ellen. Közölte: diplomáciai információik szerint a magyar–román megállapodás aláírására december 6-án, egy nappal a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után kerül sor. Az egyezmény rögzíteni fogja, hogy az áttelepülők nyugdíját a román társadalombiztosítás fizeti, illetve ez vonatkozik a sürgősségi egészségügyi ellátásra is – mondta Áder János. Magyar kormányzati források ennek az ellenkezőjét állították, mondván, nincs még megállapodás. A román–magyar szociális egyezményt több mint negyven esztendővel ezelőtt, 1961-ben írták alá, és számtalan előírása már nem időszerű. A minisztérium elismerte, hogy a jelenleg hatályos egyezmény értelmében a Romániából Magyarországra áttelepülő személyek nyugellátmányát Magyarország fizeti, nem pedig Románia. Az 1961-ben kötött egyezmény előírásait kihasználva sok nyugdíjas telepedett át formailag Magyarországra, a magyar jogszabályok által kiszámított nyugellátmány ugyanis többszöröse a romániainak. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke rendkívüli ülésre hívta össze a testületet, a magyar–román szociális biztonsági egyezménytervezet tárgyában. /Vita az áttelepültek nyugdíjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Véglegesíthető formában van az új román–magyar nyugdíjegyezmény szövege – közölte Camelia Hristea, az Országos Nyugdíjpénztár illetékes osztályvezetője, aki a román tárgyalóküldöttség tagjaként december 6-án maga is Budapestre utazik. A dokumentum a társadalombiztosításra vonatkozó európai uniós jogszabályoknak megfelelően előirányozza, hogy a felek a másik országba áttelepedő személyekkel szemben időarányos nyugdíjfizetési kötelezettséggel tartoznak. Vagyis annak arányában folyósítják az egymás országába áttelepedett személyek nyugdíját, illetve nyugdíjrészét, hogy hány évet, hónapot és napot dolgoztak az előző lakhelyükül szolgáló országban. /Véglegesítés előtt az új román–magyar nyugdíjegyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

A népszavazásról is szóltak a napirend előtti felszólalások Budapesten az Országgyűlés nov. 20-i ülésén. Kocsi László (MSZP) a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kérdése kapcsán azt mondta, hogy a kérdés rossz, és rosszkor jött. Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy a kérdés zsákutca, hiszen aki igennel szavaz, az nem azt adja a határon túli magyaroknak, amire valóban szükségük van. /Napirend előtt az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Az MSZP szerint egyre durvább ellentmondások mutatkoznak a Fidesz érvelésében azzal kapcsolatban, hogyan érintené a munkaerőpiacot a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője Budapesten, sajtótájékoztatón. Orbán Viktor szerint a magyar állampolgárság megadása nem kerül semmibe, nem települ át senki, Pokorni Zoltán évi nyolcezer betelepülőről beszél, míg Patrubány Miklós évi 100 ezerre becsüli az áttelepülők számát – közölte a politikus, hozzátéve, hogy a népszavazás támogatóinak érvelésében "egyre durvább ellentmondások mutatkoznak". Az MSZP bejelentette be, hogy a kampány hátralévő részében minden nap két, a népszavazással kapcsolatos kérdést tesz fel, hogy segítse a választókat a döntésben. Nov. 30-án a szocialista párt arra várt választ, hogy "Ön szerint a magyar munkaerőpiac fel tudja venni az új álláskeresők tömegét?" Lendvai Ildikó a kérdés kapcsán elmondta: a kettős állampolgárságról a szakma, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is nyilatkozott. A kamara elnöke szerint 300–400 ezer új munkavállalóra lehet számítani, az első két évben pedig évente 20 ezer család települ át, és ez lassíthatja a reálbérek emelkedését. A szocialista politikus hozzáfűzte: az MSZP-nek nincs oka kétségbe vonni a kamara elnökének a szavait és becslését. /Egyre durvább ellentmondások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Az SZDSZ jó lelkiismerettel mond nemet a kettős állampolgárságra, mert nem ez a jogintézmény szolgálja a határon túl élők érdekeit, jelentette ki Csőzik László, az SZDSZ országos ügyvivője, az SZDSZ-Új Generáció elnöke. Az autonómiatörekvések támogatása a kettős állampolgárság alternatívája. Csőzik László szerint: "Viszont az autonómiatörekvések és a kettős állampolgárság megadása tűz és víz". /Jó lelkiismerettel mond nemet az SZDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

A Legfőbb Ügyészségre került a Székelyföld tábla felállítóinak ügye – jelentette be Constantin Scurtu Kovászna megyei rendőrfőbiztos. A továbbiakban Bukarestben döntenek arról, történt-e törvénytelenség, és indítanak-e eljárást valaki ellen – fejtette ki Scurtu. A Legfőbb Ügyészségre továbbított iratcsomóhoz csatolták Horia Grama prefektus és Adrian Casunean Vlad megyei PSD-elnök feljelentő levelét. Puskás Bálint szenátor – mivel nem kért tőle és a magyarságtól bocsánatot Teodor Nichita helyettes rendőrfőbiztos – beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez, az államelnökhöz, a parlament két háza és az alkotmánybíróság elnökéhez. Tiltakozását eljuttatja Jonathan Scheele-hez, az EB bukaresti főbiztosához és az összes EU-s tagország nagykövetségére. „Beadványomban kifogásolom, hogy a rendőrség megakadályozott politikai tevékenységemben, és megfenyegetett. Ez veszélyezteti a demokráciát, az ország alkotmányát. Azt kérem, tegyenek arról, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló incidens” – fejtette ki Puskás. /Farkas Réka: A Legfőbb Ügyészségen a székelyföldi táblaügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Erdélyi magyar embernek december elsejéről írni kényelmetlen és fájdalmas dolog. A történelmi együttélés szabályait nem igen ismerő román politikusok a rendszerváltás után, a kisebbségellenes mámorban készakarva olyan momentumot ragadtak ki a Kárpát-medencei népek közös történelméből, amely a magyar nép tragédiájára emlékeztet. A román politikusok egyhangú döntéssel december elsejét kiáltották ki nemzeti ünnepnek, hadd emlékeztesse a magyarságot történelme egyik legsötétebb korszakára. Trianonnak könyvtárnyi irodalma van, az utódállamok politikai széljárásának alárendelt történelemírása azonban merőben különbözik a magyarokétól. A tragédiák feldolgozásához minimális együttérzés kellene azok részéről, akik más népek szenvedéseinek haszonélvezői voltak. A román közélet, a román társadalom erre még nincs felkészülve. Élő példa erre a december elsejei nagy egyesülés ünnepe, nem törődve azzal, hogy Romániában több mint másfélmillió magyar él, akiket ez a nap egyértelműen zavar. /Makkay József: Közös ünneplés helyett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

A Központi Restitúciós Bizottság (KRB) újabb ingatlanok visszaadásáról döntött, nyilatkozta Markó Attila helyettes államtitkár, a KRB RMDSZ-es alelnöke. A gyulafehérvári római katolikus érsekség 5 ingatlana esetében született elvi döntés, közülük is kiemelkedő a dési művelődési ház visszaadása, az Erdélyi Református Egyházkerület esetében pedig 2 ingatlan visszaadásáról, ezek egyike a szórványban nagy jelentőséggel bíró lupényi óvoda épülete. Ugyancsak nov. 30-án el fogadták 11, korábban elvi döntéssel már rendezett ingatlan végleges határozatát is. A listán 5 magyar ingatlan szerepel, valamennyi az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. /További egyházi ingatlanok sorsáról döntöttek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Kiírták az autonómiáról szóló népszavazást a háromszéki Nagybaconban 2005. április 3-ára, jelezte Bardocz Csaba polgármester a nagybaconi tanács határozatát. A község lakói a következő kérdésre szavaznak: „Nagybacon község lakosaként egyetért-e azzal, hogy szerves törvény révén létrejöjjön a Székelyföld közigazgatási autonómiája, és akarja-e, hogy Nagybacon község ehhez az autonóm közigazgatási egységhez tartozzék?” Bardocz Csaba szerint a 4400 lakosú, nyolcvan százalékos magyar többségű község támogatja fogja Székelyföld területi autonómiáját. Nagybacon jegyzője, Oláh Veronka nem ért egyet a határozattal, szerinte a tanácsosok határozata Románia alkotmányának, valamint a büntető törvénykönyvnek is több szakaszába ütközik. Tanácsosok: igen, jegyző: nem. /G. E.: Tanácsosok: igen, jegyző: nem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Gyergyószentmiklóson is határoztak, január 30-án szavaznak az autonómiáról. A városi tanács nov. 30-án egyhangúlag döntött a kiírásról. Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban december 19-én szavaznak autonómiakérdésben, Gyergyóditróban döntöttek a kiírásról, ám a népszavazás dátumáról még nem. Gyergyószárhegyen eddig kétszer próbálkoztak a napirendre tűzéssel, de mindeddig csupán elvi jóváhagyás született a kiírás támogatásáról. /Benkő Levente: Megvan a dátum. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

A 15–28 éves korcsoporton belül 1991-től kezdve állandó jelleggel növekszik a tanulási migráció, ami azt jelenti, hogy egyre több diák dönt amellett, hogy külföldön is képezi magát – állapította meg Horváth István szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója. 1995-től 2000-ig a munkanélküli népességen belül kétszeresére nőtt a diplomás álláskeresők száma. /Pál Anikó: Nő a külföldön tanuló diákok száma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Nov. 26-áról új parancsnoka van az erdélyi 4. hadtestnek Ioan Ciupei vezérőrnagy személyében, miután az eddigi parancsnokot, Bahnareanu Neculai vezérőrnagyot a vezérkar egyik ügyosztályának a vezetőjévé nevezték ki. /(balázs): Új parancsnok az erdélyi hadtest élén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola pedagógusküldöttsége meglátogatta a Mezőség Kolozs megyei régióját, így önálló képet alkothattak a vidék oktatási helyzetéről. Kellemesen meglepetés volt számukra a régió szórványkollégiumainak élete. A korszerű pedagógiai elvek alapjaira rábukkantak: a kicsik és nagyok együtt vannak, együtt tanulnak. /Szabó Csaba: Együttlét-élmény a Mezőségen. Kisebbségben, szórványban élni jó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Nov. 29-én emlékeztek Kolozsváron Cs. Szabó Lászlóra, a magyar esszé klasszikusára, halála huszadik évfordulója alkalmából a Kolozsvár Társaság, az EMKE és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre szervezésében. Vetési László, a Kolozsvár Társaság elnöke bevezető beszédében emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy Cs. Szabó László Kolozsvár szerelmese volt. Kötő József, az EMKE elnöke Cs. Szabó László életművéről szólt, Cs. Szabó László Erdélyi metszetek című kötetéről pedig Kántor Lajos és a kötet összeállítója, Pomogáts Béla. A kötet verseket, tanulmányokat, jegyzeteket, esszéket és elbeszéléseket egyaránt tartalmaz, egyik legszebb darabja az Erdélyben című útirajz. Nov. 30-án előadásokkal folytatódott az emlékünnepség. Bányai János: Az esszé és az esszéíró, Kántor Lajos: Csé, a Kolozsvár–Bázel–London tengelyen, Pomogáts Béla: Cs. Szabó László Budapesten, Gömöri György: Cs. Szabó és Anglia címmel tartott előadást. /F. I.: Cs. Szabó László emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 1.

Nov. 29-én Kolozsvárott bemutatták a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által kiadott Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából című könyv második kötetét. A kötetet Bodó Barna ismertette. A főszerkesztő, Somai József véleménye, hogy ez a kötet történészek és közgazdászok szerencsés találkozása. /Ördög I. Béla: Időszerű gazdaságtörténeti kötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2004. december 2.

Magyarországi kampánytémának nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitát dec. 1-jén Gyulafehérvárott Adrian Nastase miniszterelnök, aki szerint semmiféle nemzetközi jogi és politikai alapja nincs az elképzelésnek. Nastase őrültségnek minősítve az "ötletet", amely szerinte a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének szemléletét idézi. Ha a kettős állampolgárság megadásáról szóló elképzelés valóra válna, Nastase értelmezése szerint a romániai magyarok kollektív formában, nem pedig egyénileg jutnának állampolgársághoz. E magyarok ráadásul 2007-ben "hármas állampolgársággal" is rendelkeznének majd, mivel egyben az Európai Unió állampolgárai is lesznek – mondta. Nastase azt állította, hogy a kettős állampolgárságot "Orbán úr és csapata" kezdeményezte, így akarván újból vitát nyitni a kisebbségi kérdésről, hogy kedvező helyzetbe hozza a Fideszt a két év múlva esedékes magyarországi választásokon. Románia keményen fog válaszolni minden olyan kísérletre, amely etnikai alapon próbálja bevezetni a kettős állampolgárságot a romániai magyarok számára – szögezte le Adrian Nastase. Kilátásba helyezte, hogy ez esetben kész az európai intézményekhez fordulni, "szövetségesre" találva az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az unió több képviselőjében. – Az RMDSZ-t is aggodalommal tölti ez el, mert vezetői tudják, hogy ha a romániai magyarok megkapják a kettős állampolgárságot, tömegesen emigrálnak majd Magyarországra. Jelenleg 1,7 milliónyi magyar etnikumú román állampolgár él Romániában, de ha ez a terv valóra válik, jóval kevesebben maradnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ez utóbbi állításra azt felelte: a román kormányfő ezek szerint nem ismeri a magyarok érdekképviseleti szervezetének álláspontját, miszerint igen szavazatra ösztönzi a magyar állampolgárokat a vasárnapi népszavazáson. /Adrian Nastase ellenzi a kettős állampolgárságot. Románia kész ismét a Velencei Bizottsághoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. december 2.

Levelet intézett Mircea Geoana külügyminiszter magyar kollégájához, Somogyi Ferenchez, amelyben kifejtette a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját. Geoana úgy véli, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról. A külügyminiszter a két kommunista állam által 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre hivatkozott, azonban kiderült, a szóban forgó egyezményt Magyarország még 1990 februárjában egyoldalúan felbontotta. Geoana érvelését a magyar külügyminisztérium szakértői sem tekintik helytállónak. Geoana leszögezte: ha a magyarországi népszavazás pozitív eredményt hoz, Románia az európai intézményekhez kíván fordulni, hiszen Románia továbbra is úgy véli, hogy a kisebbségek igényeit Románia 2007-es uniós csatlakozása megoldja. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a Geoana-levéllel kapcsolatban kijelentette: a szóban forgó, 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre 1990 után senkinek nem jutott eszébe hivatkozni. Az RMDSZ szerint 1990 után több tízezer személy szerzett a két ország viszonylatában második állampolgárságot, de egyik állam sem kérte tőlük, hogy az első állampolgárságukról lemondjanak. Az RMDSZ mindkét kormánytól az egyezmény hatályon kívül helyezését fogja kérni. Magyarországi források szerint a kettős állampolgárság biztosítása esetén a szlovák kormány is az Európai Uniónál tiltakozna, mivel szerintük az érvényes és pozitív népszavazási eredmény nemcsak hatályos magyar–szlovák egyezményekkel, hanem az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel is ellentétes lenne. /Románia kifogásolná a kettős állampolgárságot. Bukarest hatályon kívül helyezett egyezményre hivatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-628




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék