udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 120 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120

Helymutató: Kisiratos

2002. szeptember 10.

Kisiratoson másodszor rendezték meg a régiós médiatábort. Idén 17 középiskolás érkezett Szilágysomlyóról Nagyváradról, Békéscsabáról. A programot a táborszervező Puskel Tünde Emese tanár, tévészerkesztő állította össze. Bereczki Károly újságíró sajtótörténeti bevezetője után Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának tanára az újságírás elméletébe és néprajzi kérdésekbe nyújtott gyakorlati bepillantást. A fiatalok Bartók László budapesti színművész, a Duna TV Aula ifjúsági műsorának szerkesztője, Kósa Árpád, a Duna TV budapesti és Sándor István aradi operatőrök vezetésével több napos forgatáson vettek részt. Elkészítették a Ficzát, a médiatábor lapját. /P. P.: A II. régiós médiatábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2002. szeptember 21.

Godó Mihály /Kisiratos, 1913. -Kisiratos, 1996./ jezsuita szerzetesre emlékeztek tanítványai és tisztelői Szatmárnémetiben, a Kálvária-templomban, szeptember 22-én halálának 6. és születésének 89. évfordulója alkalmából. Személyiségét legenda övezi, tisztelői évtizedek múltán is híven őrzik emlékét., Godó pátert nem rendítette meg a rá mért súlyos, 18 évi börtönbüntetés, a fizikai, lelki megsemmisítését célzó sokéves magánzárka sem. /(W. F.): Godó páterre emlékeznek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./

2002. október 1.

Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kányádi Sándor költő Aradon, a Jelen Házban találkozott a kisiskolásokkal. A költő két évvel ezelőtt volt utoljára Aradon, s azóta újabb irodalmi díjjal, kötettel és sok-sok olvasótalálkozóval lett gazdagabb. Életkedve, munkaereje, humora töretlen. Most Budapestről érkezett. Puskel Péter a magyar irodalom legnagyobb élő költőjének nevezte Kányádit. Rendhagyó irodalom óráin kedvességével szinte lefegyverzi hallgatóságát. Ezután Simonyifalván, majd Kisjenőben találkozott olvasóival. Okt. 12-én Vajdahunyadon a ferences zárda óvodaterme, Déván a Traian Líceum díszterme lesz a találkozók helyszíne. A következő napokon Végváron, Újszentesen, Temesváron /a Bartók Béla Líceumban/ és Kisiratoson találkozik Kányádi Sándor az olvasókkal. /Puskel Péter: Magyar irodalmunk legnagyobb élő költőjével találkoztak az aradi kisiskolások. Kányádi "tanító bácsi". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2002. november 5.

Egyhónapos pesti tanulmányútról érkezett haza dr. Kovách Géza. Az aradi történész a Magyar Tudományos Akadémia Domus-ösztöndíjasaként anyagot gyűjtött a Tiszántúl jobbágyviszonyai a XVIII. század második és a XIX. század első felében című tanulmánykötetéhez. Kovách Géza, idős kora ellenére, ma is fáradhatatlanul kutat. Kisiratosi falumonográfiához is talált adatokat. A Concord Media Kiadónál van Arad megye eltűnt települései című munkája. /Puskel Péter: A jobbágyviszonyoktól a falumonográfiáig. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./

2002. november 13.

Tíz évvel ezelőtt, 1992. április 22-én volt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) alakuló ülése. Az alapszabályzata szerint nem politikai szervezet, amelynek célja az aradi fiatalság kulturális, szociális, szórakozási stb. igényeinek kielégítése, folyamatos tájékoztatása kulturális, oktatási és szakmai téren egyaránt. 1993 óta az AMISZ aktív tagszervezete a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ). Egyik legrégibb rendszeres sátoros kirándulásuk (92 óta) a Kisiratosi hétvége. 1993-tól jelent meg az AMISZ kiadványa, a Fókusz, először önálló lapként, majd a HANG keretén belül, végül a Nyugati Jelenben. A Fókusz 1999-ig kisebb-nagyobb rendszerességgel megjelent, azóta szünetel a kiadása. /László Lajos: AMISZ évforduló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./

2003. május 27.

Bereczky Gyula kolozsvári bábművész ismét Arad megyébe érkezett. Sajátos utat járó előadóművész, aki pár évvel ezelőtt függetlenítette magát, kidolgozta egyéni stílusát. A színpadot, kellékeket és a szereplőket egyetlen hátizsákba csomagolva járja a szórványvidéket, ahová hivatásos magyar bábszínház csak elvétve jut. Bereczky segítőtársa felesége, Varga Csilla, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, férjének is avatott kezű partnere a bábok kivitelezésében. A népmese elemeiből ihletődött Szekrénymese szövegét jómaga írta, a kasírozott bábok mozgatása, a szövegmondás is a mindenes feladatköre. Máj. 26-án Aradon a Csiky kisdiákjainak tartott előadást, a következő napokon Szentpálon, Majláton, Nagyiratoson, Kisiratoson, Gyorokon, Pécskán, Peregen, Zerinden, Ágyán és Erdőhegyen lép fel. Szerencse, hogy Bereczky Gyula megérkezett, mert egy héten át zajlott az Euromarionett 2003 fesztivál Aradon. Itt voltak szerb, macedón, bolgár és francia bábművészek, de az erdélyi magyar bábosok közül senkit sem jött el, vagy talán senkit se hívtak meg erre a rangos művészeti eseményre. /Hátán viszi a színpadot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. május 31.

Máj. 30-án először szervezték meg az aradi Minorita Kultúrházban az Arad megyei magyar iskolák egyházi napját. Az egész napos rendezvény főszervezője, Matekovits Mária elmondta: ez az első ilyen jellegű műsor, melynek célja rávezetni a diákokat a szeretet, hit, egymás közötti kommunikálás és az anyanyelv ápolásának az értékeire. Az Egyházi Napon a Csiky Gergely Iskolacsoport, a kisiratosi, nagyiratosi, majláti, borosjenői, szapárligeti iskolák, valamint az aradi 21-es, 10-es és a pécskai iskola tanulói vettek részt. /Sólya Emília: Hit, szeretet, anyanyelvápolás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2003. július 1.

Tíz év alatt a magyar lakosság 190 ezerrel fogyott, s ez a csökkenés 11,7, míg a román lakosságé csak 4,9 százalékos. Míg 1992-ben hivatalosan 1 620 000 magyart tartottak számon, ma már csak 1 434 377-et. Arad megyében most 49 379 magyar él, az összlakosság csupán tíz százaléka, tíz évvel ezelőtt még 60 946 magyar élt a megyében. A megyeszékhelyen a magyarok létszáma 22 466 fő, 7331-gyel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. Ez Arad lakosságának 13 százalékát jelenti. A kisjenői magyarok száma 20 021 (-51), Kisiratosé 1586 (-195). A németek ötvennel vannak kevesebben, a zsidók száma a megyében 299-ről 193-ra csökkent, csak a cigányok száma gyarapodott 13 325-ről 17 824-re, bár ez a szám jóval magasabb lehet, sok cigány ugyanis nem romának, hanem románnak vallhatta magát. Vallási hovatartozás szempontjából a helyzet a következő: ortodox - 72,9%, római katolikus - 10,1%, pünkösdista - 6,3%, baptista - 4,0%, református - 2,7%, görög katolikus - 1,1%, más vallás - 0,4%. 1992-höz képest az ortodoxok száma 6%-kal, a római katolikusoké 20%-kal, a reformátusoké 19,6%-kal, az evangélikusoké 10,5%-kal esett, miközben a pünkösdisták 56,3%-kal, az adventisták 15,5%-kal és a görög katolikusok 2,1%-kal vannak többen. Temes megyében is a magyar veszteség a legnagyobb: tíz évvel ezelőtt a magyar közösség még 62 788 lelket számlált, most csak 51 412 személy vallotta magát magyarnak. 11 382 magyar nemzetiségű személlyel van kevesebb, vagyis a megye népveszteségének csaknem a felét ez a csökkenés teszi ki. Apad a német (jelenleg 14 103 lélek), a szerb, szlovák, zsidó, orosz, bolgár, cseh, szlovák, örmény stb. közösség is, emelkedőben van viszont a román, roma, ukrán, horvát, török, görög stb. nemzetiségűek száma. /Kilin Sándor: Hányan vagyunk? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2003. július 26.

Júl. 25-én kezdődött meg a második alkalommal megszervezett Kisiratosi Napok háromnapos művelődési és hagyományőrző rendezvénysorozata. Számos kisiratosi, illetve Arad megyei szervezet helyezte el az emlékezés koszorúit Godó Mihály jezsuita szerzetes szülőházának falán lévő emléktábla alá, majd a helyi kultúrházban népes közönség előtt mutatták be páter Godó önéletrajzát, amelyet a kisiratosi születésű atya nem sokkal halála előtt mondott hangszalagra. Dr. Bura László szatmári helytörténész a könyv kapcsán elmondta, hogy abban Godó atya saját életpályája tanulságosnak érzett emlékeiről beszél. Méltatásában kitért arra, hogy az önéletrajzból hiányoznak igen jelentős események, melyeket az atya nem tartott fontosnak elmondani, például életének az a momentuma, amikor könyvtárat menekített, mint ahogy jelentős egyházi, szervezői munkájáról sem tudunk meg sokat. A könyvbemutató után a Godó atya hangját őrző egyik magnófelvétel részletét hallgathatták meg a jelenlevők. Két kiállítás is nyílt Kisiratoson. Az egyik a tavalyi képzőművészeti tábor résztvevőinek műveiből, a másik a kisiratosi végzős (általános iskolás) diákok tablóiból. /Karácsonyi Zsolt: Kisiratosi Napok, másodszor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

2003. július 28.

Júl. 27-én véget értek a kisiratosi falunapok. A háromnapos rendezvény nem csupán kulturális eseményekben bővelkedett, a sportvetélkedők se maradtak el. Júl. 25-én páter Godó önéletrajzának bemutatóját követően egy képzőművészeti és egy iskolaitabló-kiállítást is megnyitottak. A Magyarországról érkezett dr. Csáky Csaba beszélt a faluturizmusban rejlő lehetőségekről. Másnap dr. Almási Béla a kisiratosi Faluházról szólt a vendégeknek. Délután a faluturizmusról, közhasznú társaságokról, nyugdíjas egyesületek szövetségéről tartottak megbeszélést. A legszebb a tucatnyi népi együttes utcai felvonulása és a kultúrház mögötti szabadtéri fellépése volt. Vasárnap a sportrajongók napja volt. /Karácsonyi Zsolt: Az aszfalt is táncparketté változott. Mozdulatország Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

2003. augusztus 28.

Megnyílt a III. Kisiratosi Képzőművészeti Tábor. A tábor alapjait a kilencvenes évek közepén Alaszu Pál és Almási Béla vetette meg, akik festménygyűjtő akcióba kezdtek, s az összegyűjtött 45 alkotást Németországban állították ki. A képek eladásából befolyt összeget a képzőművészeti tábor létrehozására fordították. Babócsik László aradi festő minden alkalommal jelen volt a táborban, Toma Diana temesvári grafikus először vesz részt a rendezvényen. /Karácsonyi Zsolt: III. Kisiratosi Képzőművészeti Tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

2003. szeptember 2.

Az ország tíz nagyvárosából összesen huszonhárom középiskolás vesz részt a három éve Kisiratoson megrendezésre kerülő Spectator Médiatábor rendezvényén. A táborban a diákok a médiával kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg, és gyakorlati képzésen sajátítják el a médiára vonatkozó ismereteket. Puskel Emese a rendezvény ötletgazdája és szervezője, aki több éve a Duna Televízió aradi tudósítójaként dolgozik. /Gujdár Gabriella: Utánpótlást nevelnek a hazai magyar újságírók? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2003. szeptember 9.

Véget ért Kisiratoson a képzőművészeti tábor. A két hétig tartó rendezvény záróakkordjaként megnyitott tárlaton 12 képzőművész 48 munkáját tekinthették meg az érdeklődők. A munkákat Banner Zoltán műkritikus és Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Egyesülete temesvári fiókjának elnöke értékelte. Banner Zoltán meglepetésének adott hangot, hogy a régió első állandó képzőművészeti tábora éppen a Bánság egyik legkisebb falujában jött létre. Úgy vélte, hogy az idei alkotások a látványtól a látomásig vezetik el nézőjüket. A képzőművészek nevében Gnandt János mondott köszönetet dr. Almási Bélának a tábor létrehozása és fenntartása érdekében vállalt önfeláldozó munkájáért. /Karácsonyi Zsolt: Látványtól a látomásig. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2003. november 11.

Októberben megjelent Arad kulturális szemléje, a Szövétnek 7. évfolyamának 4. száma. Egyik fő témája természetesen október 6-a, a tizenhárom vértanú és a szoborbotrány. Fekete Károly az aradi katolicizmus történetéből adott ízelítőt, Pálfi Sándor a helyi magyar kollégium újjáépítéséről írt. László Lajos a kisiratosi képzőművészeti táborról, Ruja Ildikó az új színházi évadról számolt be. Erdősné Veress Zsuzsanna Gyorokot mutatja be. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./

2003. december 11.

1989 a nyugatiak elképesztő, a civilizáltabb világ számára hihetetlen körülményeket találtak a romániai gyermek- és öregotthonokban, árvaházakban. Az akkoriban készített tévéfelvételek sokkolták a nyugati közvéleményt. Akkoriban egymást érték a segélyszállítmányok, annak köszönhetően sok helyen kicserélték a bútorokat, javítottak az ellátáson. Azonban a lényeg azóta sem változott. Akad olyan öregotthon, ahol a beutaltak a szó szoros értelmében éheznek. Ezért érthetetlen a hatalom viselkedése. A karitatív szervezeteket, szerzetes- és apácarendeket nemhogy támogatná, hanem azok működését egyenesen gátolja. Közismert, hogy az állami gondozottaknak járó havi pénzösszeg csupán kisebb hányadát kapja, például, a Böjte Csaba ferences atya irányította dévai és szászvárosi gyermekotthon. Holott azoknak a gyermekeknek az állam képtelen helyet biztosítani a hasonló intézményekben. Hasonló gondokkal küszködik a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi otthona is. Az otthont állami támogatás nélkül építettek fel. Ha Kisiratoson nem működne az Olga asszony irányította mellékgazdaság, nem művelnék a földet, ha nem kapnának némi külföldi segélyt, akkor a közel 40 ápolt személyt akár az utcára is tehetnék. Miért nem lehet ugyanolyan anyagi támogatást biztosítani minden hazai szociális intézménynek? - tette fel a kérdést Ujj János - Működtetőtől, a beutaltak nemétől, vallásától, nemzetiségétől függetlenül. Miért nem terjesztettek elő ilyen tartalmú törvényjavaslatot az RMDSZ parlamenti képviselői? /Ujj János: Megoldatlan szociális gondok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

2002. január 18.

Az Alma Mater Alapítvány és a Nyugati Jelen közös szervezésében a nagyváradi társulata a hét végén Arad megyében öt előadáson mutatja be Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabját. Jan. 19-én Nagyzerinden, a következő napon Kisiratoson, majd Pécskán,végül Aradon, az Állami Színházban lesz előadás. /Arad megyében turnézik a nagyváradi Szigligeti-társulat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./

2002. március 29.

Márc. 28-ra virradóra Nagyiratosnak Kisiratos felőli bejáratánál ismeretlenek ledöntötték a kétnyelvű helységnévtábla állványát, és a földre dobták. /Nagyiratoson ledöntötték a kétnyelvű táblát. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2002. április 10.

Egy szólásmondás szerint csak az a nép épít templomot magának, csak az ültet diófát, amely biztatónak látja saját jövőjét, végleges lakhelyének tekinti az általa elfoglalt területet. Népünk ezerszáz éves történelme során a Kárpát-medencében csak néhány rövid időszakot tartunk számon, amikor a háborúkban megfogyatkozott, az elhúzódó harcoktól meggyötört lakosság elhagyta lakóhelyét, feladta templomait. Azután visszatért, s kijavította vagy újjáépítette szentélyeit. Kivételt csak a kommunista diktatúra képezett, amikor a templomépítést következetesen megakadályozták a pártszervek. Különösen a nemzetiségieknek tiltották az Isten házának felépítését. Most ismét a templomépítések időszakát éljük. Ujj János a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy református templomot szenteltek a Mosóczy-telepen és Angyalkúton, katolikus ifjúsági házat Kisjenőn, Caritas otthont Gájban, Máltai házat mozgássérültek számára Kisiratoson, római katolikus kápolnát Tornyán, a Mária-kút mellett. És szobrot emeltek Pécskán az egyik legnagyobb kultúrpolitikusnak, Klebelsberg Kunónak, illetve Zerinden a Körösköz legnagyobb költőjének, Olosz Lajosnak. Az elmúlt évtizedben emléktáblát lepleztek le Arad megyében Kerekes Ferenc, Tóth Árpád, Lóczy Lajos, Znorovszky Attila, Ormos Zsigmond, Kálmány Lajos, Klebelsberg Kunó, Godó Mihály atya tiszteletére. Épül a gáji és borosjenői református templom. /Ujj János: A templomépítés időszaka. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

2004. február 2.

Január 30-án Aradon az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete (RMMGE) égisze alatt megalakult az Arad Megyei Magyar Gazdaasszonyok Köre. Kocsik József, az RMMGE elnöke elmondta: a gazdaegyesület az asszonyformáció nélkül sánta volt. A gazdaasszonyok körének tevékenysége a sajátosan női foglalatosság minden műfaját magába foglalja a kertészkedéstől a kézimunkázásig, a főzésig. Varga Piroskát választották elnöknek, alelnök a kisiratosi Németh Emese lett. /Nagyálmos Ildikó: Megalakult az Arad Megyei Magyar Gazdaasszonyok Köre. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

2004. február 10.

Február 7-én Kisiratoson a megtartott gazdatanfolyamot követően gazdaköri összejövetelre került sor, eljött Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke is. A közelgő helyhatósági választások megszervezéséről, a gazdakörnek az RMDSZ-listán induló jelöltjeiről folyt a megbeszélés. Németh Emese óvónő, a megyei gazdasszonykör alelnöke javaslatára döntöttek a helyi gazdasszonykör megalakításáról, ugyanakkor elhatározták egy férfi gazdadalárda létrehozását is. /(Kiss): Férfi gazdadalárda alakul Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

2004. február 17.

Az egyik magyarországi tévéstúdió vallási műsorában Brenner János Anasztáz római katolikus kispapról készített megemlékező összeállítást, akit 1957-ben meggyilkoltak egy faluban. Vétke az volt, hogy túlzott ügybuzgalommal teljesítette hivatását. Brennert agyonverték a kommunisták, miközben egy haldoklóhoz igyekezett kiszolgálni a szentségeket. Gyilkosait, természetesen, sohasem találták meg. Ujj János, a lap munkatársa hozzátette: „mifelénk is mennyi, de mennyi Brenner Jánoshoz hasonló papról kell(ene) megemlékeznünk. A börtönbe zárt vagy munkatáborokba hurcolt katolikus és protestáns lelkészek számát megbecsülni is alig tudjuk.” Székelyföldön több faluban is emléktáblával emlékeznek a kommunista rendszerben a településről elhurcolt, bebörtönzött papjaikra. Errefelé is akad hasonló kezdeményezés: a máriaradnai római katolikus kisbazilika előcsarnokában magyar, román és német nyelvű emléktábla emlékeztet az 1951-ben elhurcolt, és kilenc hónapra kényszerlakhelyre kényszerített ferences szerzetesekre. Kisiratoson Godó Mihály jezsuita atya síremlékén helyeztek el márványtáblát egykori szatmárnémeti tanítványai. Aradon kevesen tudják, hogy az aradi minorita atyák is az elhurcoltak között voltak. Közülük a kiváló zenei adottságú Karácsonyi István szervezete nem bírta megpróbáltatásokat. Valahol a Kárpátokon túl, jeltelen sírban várja a feltámadást. Sem a minorita atyák többéves megpróbáltatásaira, sem pedig a mártír Karácsonyi István áldozatára, sem Oláh Ferenc börtönéveire egyetlen emléktábla sem emlékeztet Aradon. /Ujj János: Példaképek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2004. február 17.

Aradon február 16-án három helyen láthatták a gyerekek a Borsóci című bábjátékot, amit Bereczky Gyula kolozsvári bábszínész játszott el, egy személyben adva elő az édesanyát, a rózsaszín kismalacot, a gonosz varázslót és természetesen a főszereplő Borsócit. Bereczky Gyula három éve járja az óvodákat és iskolákat, de csak a szórványvidéket, mondván, hogy Székelyföldre elmennek mások is, de a szórványvidékre csak ő jön el, egyetlen hátizsákban hordva minden díszletét, az összes bábfigurákkal együtt. A bábszínész a következő napokban fellép Arad megye több településén, Zimándujfaluban, Zimándközön, Fazekasvarsándon, Majláton, Zerinden, Ágyán, Erdőhegyen, Szapáryliget en, Nagyvarjason, Kisiratoson és Pécskán. /(Karácsonyi): Borsóci kalandjai – az egész megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2004. február 23.

Aradon szűknek bizonyult a Central Szálloda vendéglője a hagyományos magyar farsangi mulatság számára, mely sorrendben a harminckettedik megyei magyar bálnak és a tizennegyedik EMKE-rendezvénynek számít. A százhatvan bálozó jó mulatását kiváló szervezőmunka előzte meg. A zenét a kisiratosi Poly Dy együttes biztosította. Volt természetesen éjfélkor tombola is. Matekovits Mária szerint idén mintegy száz jelentkezőnek voltak kénytelenek nemet mondani, mert Aradon még nincs olyan mulatóhely, amely lehetővé tenné, hogy több százan vegyenek részt a hagyományos magyar megyei bálokon. /K. S.: A 32. aradi magyar megyei bál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2004. március 3.

Egy Arad megyei egyházi építményről szóló írásban bukkant Ujj János arra, hogy milyen nagy múlttal rendelkezik a megyében a román nemzeti egyház. Mert ezen a vidéken már a XII. század elején létezett egy káptalan, amelynek temploma mellett tartották 1131-ben a ,,híres országgyűlést”. Így! Valóban létezett káptalan, országgyűlést is tartottak. Csakhogy az a káptalan a latin és nem a görög rítusú egyházhoz tartozott, az a ,,dieta” pedig a magyar országgyűlés volt. Erre azonban nincs egyetlen utalás sem az írásban! Másutt az egyik megyei görögkeleti kolostor neve eredetének magyarázata megdöbbentő: a szerző szerint ugyanis a Feredeu kolostor neve egy Filoteiu nevű szerzetes nevéből ered. Bár a szerzetes létét sehol sem sikerült igazolni, az egyházi iratok között nincs reá egyetlen írásos bizonyíték sem, de a neve fennmaradt helynévként – állítja a szerző. A feredeu (nyilvánvalóan) a magyar feredő szóból származik, de ezt csak a jegyzetekben sejteti a szerző. Hogy azon a vidékeken magyarok is laktak, arra nincs utalás. Így hallgatják el, tagadják le módszeresen a magyar vagy német helység- és határneveket, így keresztelik át történelmi személyiségeinket, írják át történelmünket, állapította meg Ujj János. Így lett Hunyadi Jánosból Iancu de Hunedoara, Kinizsi Pálból Paul Chinezul, Tornyából Turnu, Kisiratosból Dorobanti, Simonyifalvából Satu Nou. Mindez nyilvánvalóan hamisítás. Mindezek ellen tiltakozni kellene. /Ujj János: Tiltakozni kellene. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

2004. március 5.

A szenátus márc. 4-i ülésén jóváhagyták az Arad megyei Kisiratos kiválását Kürtös városából, valamint a település önálló községgé alakulását /Szenátusi döntés Kisiratosról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2004. március 22.

A szenátus megszavazta az új községek létesítéséről szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében – az államelnöki kihirdetést illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően – elnyeri ezt a közigazgatási státust többek között az Arad megyei Kisiratos, a Kovászna megyei Bikszád, Málnás és Mikóújfalu, a Hargita megyei Csíkcsicsó, Szentlélek, Csíkszentimre, Galambfalva, Csíkrákos, Máréfalva, a Maros megyei Koronka és Sóvárad, a Szatmár megyei Egri és Csomaköz. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2004. március 31.

Bella Zoltánt és mennyasszonya, Kovács Hajnal tanítónő a kisiratosi cserkészmozgalom lelke. Játékos programokat, vetélkedőket szerveznek a 7-14 éves gyermekeknek kultúra, hagyományőrzés, népdalok, turisztikai játékok és más témában. Kisiratoson 30 gyermek jelentkezett a cserkészcsapatba. Szombat délutánonként találkoznak. /Balta János: Cserkészmozgalom Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

2004. április 7.

Arad megyében a Románia Magyar Demokrata Szövetség tíz településen indít polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon. Fazekasvarsándon Miszlai Ferenc, Kisiratoson Almási Vince, Nagyiratoson Guth János, Nagyperegen Nagy Sándor, Nagyszintyén Erdős Bálint, Nagyzerinden Ozsvár Zoltán, Pécskán Nagy István, Sofronyán Sandu Piroska, Tőzmiskén Haász Tibor és Zimándújfaluban Kovács András indul a polgármesteri székért. Arad megyében összesen 300 tanácsosjelölt indul az RMDSZ színeiben. A megyében 36 településen van szervezete az RMDSZ-nek. /n. i.: Tíz polgármesterjelölt, háromszáz tanácsosjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2004. május 20.

Horváth Levente, az RMDSZ Arad megyei kampányfelelőse rámutatott, a kampány három pillérre épül. Közülük legfontosabb az életszínvonal növelése. A nyugdíjakról és a szociális juttatásokról van szó. A második az eredményes érdekképviselet, a harmadik az európai integráció. A jövőben az ISPA-, SAPARD-, PHARE-projektek, valamint a pályázatok kerülnek előtérbe. Az Arad megyei RMDSZ Kisiratoson tartott önkormányzati képzést. /(nagyálmos): Hunnia Európa felé mutat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék