udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1533
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 1531-1533
Helymutató:
Kolozs megye
1992. április 11.
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozott Kolozsvár polgármesteri hivatalának 86/1992-es rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és egyéb hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló 69/1991-es törvény 30. szakaszával. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ 1992. április folyamán
Kincses Kolozsvár címmel jelentkezett a "Kolozs megyei RMDSZ híradója - külföldön élő honfitársainknak". /Kincses Kolozsvár, ápr./1992. május 7.
Horváth Andor, a Művelődési Minisztérium államtitkára máj. 7-én kelt írásában tiltakozott Kolozsvár polgármesterének alkotmányellenes intézkedései ellen, így a rendezvények betiltása és azon rendelete ellen, hogy a közlemények, hirdetmények csak "az állam hivatalos nyelvén, románul" jelenhetnek meg. Horváth Andor mindet előzőleg közölte Funar polgármesterrel. Horváth Andor felkérte Kolozs megye prefekusát, hogy szavatolja az állampolgárok alapvető jogait, a törvényesség tiszteletben tartását. /Horváth Andor: Az egyet nem értés jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1992. május 13.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a kolozsvári magyar oktatásról leszögezte, hogy ezeknek az iskoláknak a fenntartásához a magyar adófizetők is hozzájárultak. A vegyes tannyelvű oktatás korlátozó jellegű, mert a tantermen kívül nem lehet magyarul beszélni. /A kolozsvári magyar tannyelvű oktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./1992. május 22.
Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Kolozsvár ügyészségéhez fordult, tiltakozva amiatt, hogy Funar polgármester magyar felirat miatt pénzbüntetést szabott ki, továbbá azért, mert Funar nem engedte a Magyar Színház plakátjainak kifüggesztését. /Buchwald Péter: Kolozsvár municípium ügyészségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./1992. május 25.
Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./1992. június 9.
Az Erdélyi Egyesített Roma Szervezetek vezetősége közleményében diszkriminációnak, a kisebbség jogainak megsértésének minősítette azt, hogy a polgármester megakadályozta a roma kisebbség találkozását a Kolozsvárra látogató Iliescu elnökkel. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a roma kisebbség Iliescu elnökkel való találkozásának megakadályozása miatt. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Iliescu elnök látogatása: jún. 4.1992. június 12.
Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1992. június 16.
A Szabadság munkatársa Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelővel beszélgetett. Megemlítette, hogy Funar polgármester szerint ki kellene iktatni a magyar nyelvet a felvételi és az érettségi tantárgyak közül. Dragoi megerősítette, hogy lehet magyar nyelven felvételizni és lesz magyar érettségi. Dragoi azonban hozzátette, hogy szerinte nem kellene a tannyelvet előre meghatározni az iskolában. Dragoi elmondta, hogy Kolozsváron a magyar iskolákba szándékoznak román osztályokat is indítani. A főtanfelügyelő közölte, koreográfia és képzőművészeti szakon nem indítanak magyar osztályt, ha azonban van egy osztálynyi gyermek, akkor indulhat magyar osztály. Magyar inasosztályt és magyar szakiskolát, továbbá magyar kisegítő osztályt nem indítanak. Az újságíró megállapíthatta: elkezdődött a próbálkozás, hogy a megmaradt magyar tanügyi rendszert még jobban elsorvasszák. /Balló Áron: Elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./1992. június 19.
Nem mehetnek be székházukba Kolozsvárott a Magyar Demokrata Ifjak Kolozs Megyei Szövetségének tagjai, mondta el a Magyar Hírlapnak András Péter, a szövetség alelnöke. Az intézkedés nem törvényes, a prefektus azt ajánlotta nekik, hogy fellebbezzenek. A Kolozs megyei tanfelügyelőség bizottságot küldött ki a Brassai Sámuel Líceumba, hogy kivizsgálják a román osztályokat sújtó megkülönböztető intézkedéseket, ismertette a történteket Bálint Kelemen Attila igazgató. A bizottságnak nincs magyar tagja. /Bogdán Tibor, Bukarest: Állami szervezet nem rendelkezhet a kolozsvári KISZ-vagyonnal. = Magyar Hírlap, jún. 19./1992. június 20.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete - mivel küldöttei úgy látták, hogy nem sikerült személyesen találkozni az ország vezetőivel, ezért pontokba foglalták, miért kérik Funar kolozsvári polgármester azonnali felfüggesztését tisztségéből. Funar a törvényesség ürügyén a politikai stabilitást aláásó akciókat hajt végre. A polgármester intézkedései az etnikumközi konfliktust szolgálják. Rendszerezve Funar intézkedéseit, aki kijelentette, hogy a magyar kisebbség "ezer esztendőn át nem civilizálódott": az első kategóriába a rágalmazó nyilatkozatok, közlemények, interjúk tartoznak, amelyeknek az a céljuk, hogy a román lakosságot a magyar kisebbség ellen uszítsák. A második kategória az önkényes adminisztratív intézkedéseket foglalja magába, így olyan feliratok betiltása, melyek magyar szavakat tartalmaznak, színházműsorok kifüggesztésének megakadályozása, közérdekű összejövetelek megakadályozása, a harmadik kategóriát a magyar művelődési szervezetek, székházak elleni támadások alkotják, ezentúl a polgármester önkényesen beleszól oktatásügyi kérdésekbe. /Íme, egy nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./1992. június 23.
Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./1992. június 24.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség újabb iskola-diverziója a következő. Az Adevarul de Cluj című román napilapban fizetett hirdetés formájában a magyar iskolák elsorvasztására vonatkozó újabb tervét. Funar polgármester is támogatja ezt az ötletet, hogy Kolozs megyében, eltérően a többi megyétől, különleges vizsgarendet akarnak életbe léptetni. Eszerint a felvételizőknek román nyelvből és matematikából kellene vizsgázniuk, és csak a vizsgát követően vennék figyelembe azt, hogy a diák milyen tannyelven óhajt tovább tanulni. Ez az intézkedés törvénytelen és önkényes. A diákoknak ugyanis román nyelvből, másnap magyar nyelvből, a harmadik napon matematikából kell vizsgázniuk. A diákoknak már a VIII. osztály végén kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen nyelven akarnak továbbtanulni. /Tibori Szabó Zoltán: iskola-diverzió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./1992. június 26.
Szinte naponta érkeznek hírek Funar kolozsvári polgármester újabb elképesztő tetteiről. Törvénytelen intézkedéseit, magyarellenes kirohanásait immár nemcsak a magyar nyelvű sajtó, hanem a román lapok is ismertetik. Felháborodást keltett a magyarság körében, hogy a polgármester bosszút állt a Brassai Sámuel Líceum igazgatóján, aki nem volt hajlandó vele kezet fogni, koholt vádakkal leváltatta Bálint Kelemen Attila igazgatót. Kolozs megye magyar szakfelügyelője, a líceum tantestülete és szülői bizottsága tiltakozó jegyzéket küldött a minisztériumba. Funar legújabb akciója a város egész lakosságát érintette: este 10-kor megszólaltak a város szirénái, kikapcsolták az áramot, sötétbe borult a város, az utcákat katonák és rendőrök ezrei lepték el. Funar riadógyakorlatot rendelt el a polgárőrség számára. A polgármester rendszeresen beszél a magyar veszedelemről, szerinte a Románia határainál ólálkodó hatalmas magyar seregekre. /K. Zs.: Megtorlás és éjszakai riadó. Kolozsvár polgármesterének újabb ötletei. = Magyar Nemzet, jún. 26./ 1992. október 13.
Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./1992. november 30.
Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyűlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezőket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erőteljes rendőrgyűrű védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényű jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékművet a szűk látókörű politizálás provokáló és sértő eszközévé fokozták le. Elítélendőnek tartjuk az erőszak, a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsősorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./1992. november 7.
Zanc Kolozs megyei prefektus vizsgálatot rendelt el Funar polgármester ellen. Funar megszegte az előírásokat, a megengedettnél 40 fővel több alkalmazottja van a polgármesteri hivatalnak. Egyes hónapokban Funar 100 ezer lejjel nagyobb fizetést kapott. Elképzelhető, hogy menesztik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./1992. december 2.
Dec. 2-án Szőcs Géza, Csapó József, Somai József és Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei titkára sorozatos tárgyalást folytattak a Kolozsváron kialakult válság megoldására. Találkoztak magyar és román egyházi vezetőkkel, a Demokrata Konvenció vezetőivel, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. /Új Magyarország, dec. 3./ A magyar egyházfők is bekapcsolódtak a szobormentő akcióba, az RMDSZ képviselőivel közösen tárgyaltak a helyhatósági tanácsosokkal és Grigore Zanc prefektussal, azonban nem tudtak eredményt elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Tőkés László püspök felolvasta Folytatódik a múlt című röpiratát, amelyben elítélte azt, hogy Nagyszebenben emlékművet avattak az elesett szekustisztek emlékére, szabadon engedték Nicu Ceausescut, ezenkívül összefoglalta a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./ 1992. december 5.
Dec. 5-én tartotta tisztújító közgyűlését az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Heves vita volt, személyi támadások hangzottak el. Az új vezetőségben elnök: Kötő József, politikai alelnök: Eckstein-Kovács Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./1993. január 11.
Kónya Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: RMDSZ kontra Funar. = Pesti Hírlap, jan. 11./1993. január 16.
Grigore Zanc Kolozs megye prefektusa jan. 14-én érkezett átirata elmarasztalta az RMDSZ és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tiltakozását Mátyás király szobrának ügyében. Funar polgármester törvényesen járt el, állítja a prefektus. A román államhatalom tehát nyíltan támogatja Funar kisebbségellenes lépéseit. /(makkay): Zanc-Funar koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./1993. január 23.
Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői, vezetőségi tagjai, városi tanácsosai jan. 23-án tiltakozó rendezvényt tartottak Kolozsvár főterének újabb megcsúfolása, az óriási zászlótartó oszlopok felállítása ellen. /O. M.: Tiltakozó akciók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./1993. január 30.
A bukaresti főügyészség elé idézték febr. 8-ára Doina Corneát államellenes felforgatás vádjával. Eszerint az 1991. szeptemberi bukaresti bányászjárás idején tévényilatkozatával az ország biztonságát veszélyeztette. Cornea asszony nyilatkozatban utasította vissza az ellene felhozott vádakat. A Kolozs megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott és szolidaritását fejezte ki Corneával. /Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár: Doina Cornea: Az elnök megölhet, legyőzni nem fog soha. = Népszabadság, jan. 30./1993. február 3.
Frunda György RMDSZ-képviselő, a román delegáció tagja, Románia Európa Tanácsba /ET/ való fölvétele tárgyalásakor dokumentumot adott át az ET titkárságának. A dokumentumban az RMDSZ rögzíti, hogy a román alkotmány nem biztosítja kielégítően a nemzetiségi jogokat. Szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Az ET parlamenti közgyűlésén a román képviselő, Adrian Severin kifejtette, hogy Románia elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. Ugyenezen az ülésen Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője átnyújtotta a Funar polgármester és Zanc Kolozs megyei prefektus által aláírt levelet, amelyben megmagyarázzák a Mátyás-szoborral kapcsolatban történeteket. /Magyar Hírlap, febr. 3./ A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. Ez többek között tartalmazza az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. Ezt a dokumentumot csatolják az Európai Jogok Chartájához és a szervezet tagállamai az októberi csúcstalálkozó után írják majd alá. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./1993. február 12.
1992. decemberében megszüntették a bűnvádi eljárást Ioachim Moga volt Kolozs megyei első titkár és Iulian Topliceanu volt helyi katonai parancsnok ellen, mondván, hogy a katonaság parancsnak engedelmeskedett, amikor a tüntető tömegbe lőtt. Ők tehát nem hibásak az 1989. dec. 21-i sortűz 26 halottjáért és 63 sebesültjéért. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Kolozsváron Ghenus Mihai bukaresti katonai ügyész febr. 12-én találkozott a kolozsvári sortűz áldozatainak hozzátartozóival és magyarázni kezdte döntését. A hozzátartozók azonban nem tudnak belenyugodni abba, hogy a gyilkosok szabadon sétálhatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./1993. február 13.
Febr. 13-án Kolozsváron találkoztak a Kolozs megyében RMDSZ-listán befutott tanácsosok és polgármesterek /180-an vannak/, százötvenen jelentek meg. Jogászok tartottak előadásokat, ismertették a tennivalókat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ 1993. február 19.
A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./1993. február 19.
Az Interenikai Párbeszéd Társaság legfőbb célja az erdélyi kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért való kiállás és a szélsőséges nacionalista erők elleni küzdelem, fejtette ki dr. Octavian Buracu /Kolozsvár/, a társaság elnöke, aki gyógykezelés céljából Budapestre utazott. Buracu az 1989-es változás után az ideiglenes parlament képviselője, Kolozs megye első prefektusa volt. Jelenleg az ellenzéki Polgári Mozgalom tagja. Octavian Buracu hosszan sorolta Funar polgármester törvénytelen tetteit. Aggasztónak tartja, hogy a legutóbbi választásokon előretörtek a szélsőséges, nacionalista erők, /sz. Sz.: Buracu: Funar ellentéteket szít. = Magyar Hírlap, febr. 19./1993. február folyamán
Arménia címmel megjelent a magyarörmény időszakos szemle második száma. Kiadója a Magyarörmény Baráti Társaság, főszerkesztője Keresztes Zoltán /Kolozsvár/. /Kincses Kolozsvár (A Kolozs megyei RMDSZ híradója ? külföldön élő honfitársainknak) febr. ? II. évf. 2. szám./1993. február folyamán
Új Ezred címmel január közepén közéleti, gazdasági, kulturális napilappal gazdagodott Kolozsvár. Szőcs Géza a főszerkesztő, de a lapból nem derül ki, hogy ki a kiadó, ki a laptulajdonos és melyik az előállító nyomda. /Kincses Kolozsvár (A Kolozs megyei RMDSZ híradója ? külföldön élő honfitársainknak) febr. ? II. évf. 2. szám./