Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 375 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 361-375

Helymutató: Kovászna

1999. május 27.

A veszprémi egyetem professzorai jártak Sepsiszentgyörgyön. A testvérkapcsolatokat ápoló egyetem jeles előadói pécsi és budapesti (Janus Pannonius, illetve Közép-európai Egyetem) kartársaikkal együtt érkeztek Háromszékre. A látogatás célja a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozat oktató tevékenységének támogatása volt. A vendégek ezúttal is értékes könyveket, kurzusokat, videokazettákat hoztak, ugyanakkor intenzív kurzusok során ismeretanyagot adtak át Olyan ismereteket, amelyek a hazai főiskolai programban még nem nyertek hangsúlyt (európai integráció, közpénzügy, de üzleti stimulációs játékot is lepergettek). A háromszéki önkormányzat vezetői, Orbán Árpáddal az élen a veszprémi egyetemmel együttműködési szerződést kötöttek. Most dr. Gaál Zoltán veszprémi egyetemi rektor és professzor társai, dr. Kovács Zoltán, dr. Ködmön István, dr. Szabó Lajos előadásait hallgathatták az első- és másodéves főiskolások, Pécsről dr. Bélyácz Iván, Budapestről dr. Török Ádám professzorok előadásai bővítették a témakört és az ismeretanyagot. A veszprémiek fontosnak tartják a sepsiszentgyörgyi főiskolai tagozatok támogatását, hogy a fiatalok szülőföldjükön, itthon tanulhassanak. Ez még távlati kitörési lehetőség. Ami már a nyáron megvalósul, az a diákcsere. A vakáció során tíz veszprémi hallgató végez környezetvédelmi tanulmányt Kovászna és Bálványos övezetében, Sepsiszentgyörgyről szintén tíz diák Veszprémben "praktizál". A megyei önkormányzat és a veszprémi egyetem közös pályázatot nyújtott be külföldi támogatás megszerzésére. /Flóra Gábor: Vendégtanárok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1999. június 8.

Bernard le Calloc'h, Párizsban élõ poliglott orientalista több évig Budapesten volt nyelvtanár, kiválóan megtanult magyarul. Lelkes híve és kutatója lett Kõrösi Csoma Sándornak, errõl tanúskodik sok tanulmánya és magyarul megjelent két könyve is: Nagyenyedtõl a Himalájáig Csoma Sándorral /1996/ és Új adatok lett Kõrösi Csoma Sándorról /1998/. Bernard le Calloc'h többször járt Erdélyben, elõadást tartott a lett Kõrösi Csoma Sándor Napokon Csomakõrösön és Kovásznán. Ez a kitûnõ tudós franciául könyvet írt a csángókról: Un peuple oublié, les csangos /=Egy elfelejtett nép, a csángók/. - Dóczy Pál megemlékezett egy másik tudósról, Bay Zoltán fizikusról, aki 1992-ben hunyt el, Washingtonban. Halála elõtt alapítványt hozott létre tehetséges erdélyi magyar fiatalok tanításának segítésére. Az alapítvány Marosvásárhelyen mûködik, jelenleg 15 Bay-ösztöndíjas van. Az alapítvány angol nyelvû könyvtárat hozott létre az ösztöndíjasok részére, a teremben számítógépek és másológépek is vannak. /Dóczy Pál orvos, nyug. egyetemi tanár: Bolyongás a históriában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

1999. június 9.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület népfőiskolai évadzáró rendezvényét jún. 11-én tartja Zabolán, a néprajzi múzeumban. A magyar népi kultúra egyetemes értékei címmel tart előadást Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos /mindketten egyetemi tanárok Kolozsváron/, továbbá Harangozó Imre néprajzkutató Magyarországról és Gazda Enikő muzeológus Sepsiszentgyörgyről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

1999. június 11.

Jún. 11-én Sepsiillyefalván megalakult a RaiffCoop-LAM hitelszövetkezetet. Kató Béla református lelkész, a LAM Alapítvány elnöke elmondta, hogy ennek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. Az ajándékozások ideje lejárt, hangsúlyozta, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés. A bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított hitelszövetkezetnek - fogalmazott Birtalan Ákos, aki nem képviselőként, hanem szakemberként csatlakozott a kezdeményezéshez. Az illyefalvi után jún. 13-án Csernátonban is alakul hasonló hitelszövetkezet, majd a tervek és az igények szerint Barót, Bodzaforduló és Kovászna következik, és létrehozzák az illyefalvi székhelyű Területi Házat is. Tőkéjét a jegyzett tőkerészek, valamint a Területi Házon keresztül megszerezhető külföldi hitelek fogják képezni. /Hitelszövetkezet alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

1999. július 1.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jún. 28-án tartotta soron levő beszámoló és tisztújító közgyűlését, melyen a 121 fős tagságból közel harmincan voltak jelen. Gazda József, az egyesület elnöke beszámolójában a Csoma-napok rendezvényeinek megszervezését, illetve lebonyolítását, a rendszeres népfőiskolai előadásokat, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ, valamint a csomakőrösi emlékház építkezésével kapcsolatos, eddig elért eredményeket az egyesület fő megvalósításai közé sorolta. A jelenlevők egyöntetűen továbbra is Gazda Józsefet találták a legalkalmasabbnak az elnöki tisztség betöltésére. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

1999. július 13.

Júl. 11-én tartották Barátoson a fúvószenekarok hagyományos találkozóját. A rendezvény idén is a zenekarok felvonulásával kezdődött, majd a szabadtéri színpadon elkezdődött a műsor. Felléptek a barátosi, székelykereszúri, kápolnásfalui, kovászna-kézdivásárhelyi és uzoni fúvószenekarok, valamint az Antos János Általános Iskola és a Kovács András Fúvósegyesület zenekarai Rétyről. /Fúvószenekarok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

1999. augusztus 6.

Székelykeresztúron is tartottak Petőfi-megemlékezést: nemzeti költőnk százötven esztendővel ezelőtt itt töltötte el utolsó estéjét. A bensőséges ünnepségen résztvettek Székelykeresztúr és a szomszédos Fiatfalva magyarországi testvértelepüléseinek (Ajka, Dunakeszi, Karcag, Dévaványa, Somogybabod) képviselői is. A résztvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor főtéri szobrát. Székelykeresztúr jeles vendége, Kovács András Ferenc költő részletesen felelevenítette a 150 évvel ezelőtti eseményeket. Fellépett a Kovásznai Unitárius Férfi Dalárda, a somogybabodi dalcsoport. Székelykeresztúron végül a PEN-központok irodalmi estje következett, ahol a részvevők meggyőződhettek róla: Petőfi Sándor a világirodalom részévé vált, verseit számtalan nyelvre fordítják és sorai franciául sem hangzanak rosszul. A Keresztúron áthaladó, Martonyi János külügyminiszter vezette magyar kormányküldöttség júl. 31-én megkoszorúzta Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobrát. /Pataki Zoltán: Koszorúk a vén körtefa tövében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1999. szeptember 4.

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1999. szeptember 11.

Boér Lenk Ilona képzõmûvész elsõ egyéni tárlata szülõvárosában, Csíkszeredában volt 1973-ban, ezt követõen több kiállítása nyílt Bukarestben, Brassóban, Kovásznán, Budapesten, Gyulán, Székesfehérváron, Sopronban. 1987-88-ban Belgiumban és Hollandiában állították ki a munkáit, 1995-ben pedig Svájcban. A '80-as években szívesen készített versillusztrációkat, tusrajzokat, késõbb zenei témákat dolgozott föl absztrakt kompozíciókban. 1998-ban három festõtáborban is dolgozhatott: Zsobokon, Nagyszalontán és Ménfõcsanakon (Magyarország). /A képzõmûvészetnek jobbakká, lélekben gazdagabbakká, emberségesebbekké kellene tennie az embereket. Kötetlen beszélgetés BOÉR LENK ILONA képzõmûvésznõvel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

1999. szeptember 14.

Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

1999. október 2.

Okt. 1-jén kezdődtek a Kovásznai Napok. A városi könyvtárban megnyílt a Kovászna tegnap és ma című könyvkiállítás. A Kőrösi Csoma Sándor Líceum udvarán felavatták az iskola elhunyt tanárai és diákjai emlékére állított kopjafát. Pro Urbe-díjjal tüntették ki dr. Benedek Géza nyugalmazott főorvost, Csorja Ferenc ny. tanárt, a református egyház dalárdájának karmesterét, Fábián Ernő ny. tanár-filozófust, politikai közírót és esszéírót, Gazda József ny. tanárt, írót és műkritikust, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökét, Kádár Gyulát, a kovásznai kisipari szövetkezet hajdani elnökét, továbbá a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet. /Kovásznai Napok ?99. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2., Pro Urbe-díjasok Kovásznán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1999. október 2.

1999. október 7.

Kovásznán szeptember 25-én emlékünnepség keretében rendezték be Ignácz Rózsa emlékszobáját a református parókián. A szervezők között volt Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. Az előadók között volt Fábri Anna, Kántor Lajos író, dr. Szilágyi Ferenc Csoma-kutató is. Kisgyörgy Zoltán Ignácz Rózsa utolsó erdélyi útjára emlékezett. A református parókia falán újólag felavatott emlékműre (Vetró András domborműve) civil szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit. Az egyik kis utcát Ignácz Rózsáról neveztek el. /A kegyelet koszorúi. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 7./

1999. december 2.

Nov. 29-én a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ irodalmi klubja meghívta a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztőit. Ferenczes István főszerkesztő elmondta, hogy az első szám 1997. okt. 23-án került ki a nyomdából. A lap alapítása abból a felismerésből született, hogy Székelyföld értékei nem integrálódtak kellőképpen az összmagyar kultúrába. A folyóiratot úgy szerkesztik, hogy látlelet legyen a korról, Erdély, tegnapi és mai jeles embereiről /Academia Transilvanica/, a dokumentumokban megörökíthető múltról /Ujjlenyomat/, hagyományokról /Aranyág/, a művészpályákról /Műteremtés/. /Gazda József: Kovásznai találkozás a Székelyföld szerkesztőivel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

1999. december 16.

Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1995. február 18.

Idén ápr. 22-29-e között rendezi meg a Kovásznán működő Kőrösi Csoma Sándor Egyesület a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Ennek keretében képzőművészeti kiállítást rendeznek, kérik a művészeket, jelentkezzenek munkáikkal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1995. április 30.

Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1995. június 6.

Tabajdi Csaba politikai államtitkár jún. 6-án - erdélyi körútján - Székelyföldre indult. Megbeszélést folytatott többek között Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Adrian Moruzival, Brassó polgármesterével, továbbá a történelmi magyar egyházak helyi vezetőivel. Tabajdi Csaba, akit útjára elkísért Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa, látogatást tett az illyefalvi keresztény ifjúsági központban. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ helyi vezetőivel tanácskozik, Kovásznán a tanügyi szakemberekkel, jún. 7-én Csíkszereda, Szováta és Marosvásárhely következik, ahol Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., Új Magyarország, jún. 7./

1997. január 25.

A Jurnalul National jan. 25-i száma " A kovásznai RMDSZ beszivárog a megyei intézmények alapjaiba" című cikke szerint a Kovászna megyei RMDSZ Operatív Tanácsa azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél nagyobb számban juttasson magyar nemzetiségű személyeket a megyei intézmények élére, a magyar közösség érdekeinek hatékonyabb képviselete érdekében. A lap megemlíti, hogy a helyi RMDSZ elégedetlennek azzal, hogy a 40 megyei intézmény közül csak 9 élén áll magyar nemzetiségű személy. Az RMDSZ a választásokon elért eredményekkel arányosan szeretne részesülni a vezetői tisztségekben /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 29., 18. sz./

1997. április 10.

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ idén nyolcadszor egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli névadója születésnapját. A legrangosabb események ápr. 4-5-én voltak, a színhely Kovászna és Csomakőrös. Az ünnepélyes megnyitón /nov. 4./ Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor mellszobránál többek között Csetri Elek akadémikus és Kelemen Hunor mondott beszédet. Ezután a vendéglátó iskola s hat már líceum tanulói olvasták fel, jórészt iskolatörténeti dolgozataikat A tudományos ülésszakon /Tudományosság régi erdélyi iskoláinkban/ tizenhárman tartottak előadást, hárman elküldték előadásuk szövegét. Az ülésszak keretében most először kiosztott Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakettet Csetri Elek kapta. Jelen volt a testvérváros, Nagykanizsa küldöttsége. Gazda József és csapata rendezte ünnepségsorozat túlnő helyi szinten, összmagyar viszonylatban is figyelemre méltó. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Képzőművészeti kiállítás gazdagította az ünnepséget, közel húsz együttes lépett fel, köztük magyarországiak is. Jelen volt Tempfli József püspök, az ünnepi beszédet Csetri Elek mondta. /Flóra Gábor: Hódolat hűséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1997. május 21.

Erdély 17 városából és falvából 65 amatőr színjátszó és rendező ápr. 2-6-a között Sepsiszentgyörgyön végzett tanfolyamot, beszéd, mozgás-, színésztréning-gyakorlatok voltak. Eldugott falvakból, a brassói egyetem Harag György Színjátszó Köréből, Balánbányáról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Homoródszentpálról és máshonnan, többek között Kolozsvárról, továbbá Sepsiszentgyörgy négy műkedvelő csoportjából. Fort Krisztina beszédtanár Budapestről érkezett, Bocsárdi László, aki most Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház főrendezője, maga is a műkedvelőkkel kezdte pályafutását, mint a gyergyószentmiklósi Figura Együttes vezetője, ezután végezte el a színművészetit Marosvásárhelyen. Ugyanígy kezdte Barabás Olga, aki most a sepsiszentgyörgyi színház rendezője. Az amatőr csoportokat öt éve összefogó Jádzó Társaság egyre több taggal működik. A Soros Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és mások támogatják a műkedvelőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2000. január 14.

Erdély földjén a nyolc püspökségbe szerveződő 843.000 (10,9%) római katolikus (túlnyomó többsége magyar), 842.000 (10,3 %) református, 76.000 (0,9 %) unitárius és 44.000 evangélikus-lutheránus (többségében magyar) magyart közel 2000 anya, leány és szórvány- egyházközségben 1600 lelkész és plébános szolgál nap mint nap. Ezer magyar templom van Erdélyben. A 16 erdélyi megyéből a Székelyföldön kettőben (Hargita megye 84.6 %, Kovászna megye 75.2 %) a magyarok vannak többségben, a harmadikban (Maros megye 41.3 %), közel fele a lakosságnak magyar. Az említett három megyében - Székelyföldön - él az erdélyi magyarság közel fele, azaz 720.276 lélek (1992). Jelentős számú magyarság él a Partiumban, ahol számuk eléri a fél milliót, ami az összlakosság 20 %-át teszi ki. Három megyében (Szatmár - 30 %, Bihar 28.4 %, Szilágy 23.6 %) az összlakossághoz viszonyított arányok 30 %-os. A másik két megyében (Arad-Máramaros) csupán 10-12 % a magyarok aránya (115.973). - Belső Erdély területén a legnépesebb magyar megyék (a magyar lakosság csökkenő sorrendjében) Kolozs (145.405 magyar, a megye lakosságának 19.7 %-a), Brassó (199.615 - 9.8 %), Hunyad (33.671 - 6.1 %), Fehér (24.843 - 5.9 %), Besztece-Naszód (21.113 - 6.4 %) és Szeben megye (19.168 fő - 4.2 %). A Bánságban, Temes megyében 62.866, míg Krassó Szörény megyében mindössze 7.876 magyar él. - Erdély 15 településén a polgármester és az alpolgármester is magyar (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Barót, Kovászna, Szentegyháza, Borszék, Tusnádfürdő, Nagyszalonta, Szilágycseh, Érmihályfalva). - Kolozsvár 338.009 fős lakosságából 74.483 magyar (22 %). Így Marosvásárhely után (83.691 lakos), a második legnagyobb magyarlakta város Erdélyben és Romániában. Jelentős számú magyarság él Nagyváradon (73.272 fő 33.1 %, harmadik legnagyobb magyarlakta város), Szatmárnémetiben (53.826 - 40.8 % - több mint Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában ahol 50.866, 38.926 illetve 38.204 magyar él). Brassóban (31.271 főt - 9.6 %), Temesváron (38.024 - 9.5 %), Aradon (29.788 fő -15.6 %) és Nagybányán (25.746 - 17.3 %). Az említett városok magyar lakói, bár arányuk a többségi román lakossághoz viszonyítva - Szatmárnémeti és Nagyvárad kivételével - nem számottevő, kulturális örökségüknél fogva igen jelentős helyet foglalnak el a magyarság jövője meghatározásában. - Az 1998/99-es tanévben 197.279 tanuló tanult anyanyelvén, önálló és tagozatos magyar tannyelvű óvodában (az 1350 óvodai egységből 678 önálló, 464 tagozatos, ahol 40.397 óvodás tanul, 2.498 óvónő felügyelete alatt), elemi (a 473 egységből 316 önálló, 157 tagozatos, ahol 64.938 gyermek tanul, 3.373 tanító látja el az oktatói feladatát), gimnáziumi (V-VIII osztályok, a 617 iskolából 270 önálló, 347 tagozatos, ahová 57.447 tanuló jár), líceumi (IX-XII. osztályok, a 128 líceumból 54 önálló - ebből 21 Hargita megyében -, 74 tagozatos 27.274 tanulóval), szakiskolai (a 39 iskolai egységből - 1 önálló, 38 tagozatos -, ahová 5.876 tanuló jár) és posztszekunder (a 20-ból 3 önálló, 17 tagozatos - 1.347 tanulóval) középszintű oktatási formákban. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma az 1998/99-es tanévben 16.122, amelyből hozzávetőlegesen 4.000-en tanulnak magyar nyelven. A magyar tanulókat 13.461 pedagógus tanítja az óvodától az egyetemig. Ebből 7.590 a tanárok száma. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 7. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2000. november 1.

Okt. 31-én benyújtotta lemondását Mircea Chelaru hadtesttábornok, a hadsereg vezérkari főnöke. A lemondást Emil Constantinescu államfő elfogadta, és Chelaru utódává a szárazföldi erők eddigi vezérkari főnökét, Mihai Popescu hadtesttábornokot nevezte ki, egyúttal hadseregtábornokká léptette elő. Chelaru lemondása időben gyakorlatilag egybeesett azzal, hogy Bukarestben megalakult a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége. A szövetség létrehozását a hadsereg, a belügyminisztérium, a titkosszolgálatok és a nemzetbiztonság kérdéseivel foglalkozó szervezetek 28 aktív, illetve nyugállományú tábornoka kezdeményezte. Az alapítók között volt Mircea Chelaru tábornok is. A Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége többek között a társadalom és a nemzet elleni támadások megelőzését tűzte ki céljaként. A katonák "nem nézhetik tétlenül a nemzeti értékek megalázását" - hangsúlyozta a szövetség alapító okirata. Mircea Chelaru tábornok a bolgár hadsereg vezérkari főnökével tartott találkozó után nyilatkozott a sajtónak arról, hogy maffia típusú szervezetek fenyegetik Románia védelmi képességét, ezért a hadseregnek speciális alakulatokat kell létrehoznia ennek elhárítására. Chelaru kijelentette: egyre többet beszélnek "az autonomizálásról és helyi kormányzatokról Dobrudzsában és Olténia déli részén, ahol állítólag már egy enklávé létrehozását is emlegetik". Hozzátette, hogy erről szó volt az ország legfelsőbb védelmi tanácsában, Chelaru beszélt róluk az államfővel és a védelmi miniszterrel. - Az államfői hivatal közleményében tagadta, hogy a román állam egységét és biztonságát veszély fenyegetné, és cáfolta azt is, hogy az ország legfelsőbb védelmi tanácsa az idén foglalkozott volna a nem szokásos típusú fenyegetésekkel, illetve az enklávék létrehozására, valamint a román állam tekintélyének lejáratására irányuló törekvésekkel. /Lemondott a hadsereg vezérkari főnöke. Chelaru Románia külső fenyegetettségével rémítgetett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ Mircea Chelaru hadtesttábornok az 1990-es marosvásárhelyi események idején főszerepet vállalt az összetűzésekben. Közvetlenül azután az új hírszerző szolgálat megalakításával bízták meg, ő hozta létre az úgynevezett antiirredenta csoportot, aminek feladata a magyarveszélyre való figyelmeztetés, az ország föderalizálása elleni védelem. 1990 végétől 1993-ig Jordániában katonai attasé volt. Visszatérése után végigjárt több katonai rendfokozatot, míg Victor Babiuc leváltását követően, idén vezérkari főnökké nevezték ki. Az esemény hátteréről Rákóczi Lajos képviselőt, az alsóház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja adott tájékoztatást. Amikor kinevezték vezérkari főnöknek, a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta Chelaru tábornokot, aki már akkor is keményen nyilatkozott a politikusok ellen, az RMDSZ-ről pedig egyszerűen elmondta: nincs keresnivalója a román politikai életben. Rákóczi Lajos ekkor tiltakozott, majd elhagyta a termet. Chelaru állította: a katonaságnak át kell alakítania a parlamentet úgy, hogy a szenátus katonatisztekből és papi méltóságokból álljon, a képviselőház pedig választott képviselőkből. Ez sokkolta a bizottság egyes tagjait, de voltak az ellenzék soraiból olyanok, akik támogatták elképzeléseit. - Chelar Sepsiszentgyörgyön járt, ahol helytelenítette, hogy Hargitában és Kovásznában a helyi tanácsok, úgymond, megakadályozzák a tiszti lakások, illetve csendőrlaktanyák és más védelmi objektumok létesítését. Ennek kapcsán mondta el, hogy információi vannak, miszerint Olténia déli részén és Dobrudzsában enklávék létesítése képzelhető el. - Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a Romániai Katonák Nemzeti Szövetsége megnyitó ülésére hivatalos volt Mircea Chelaru és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter is. Mindketten bejelentették részvételüket, de mégsem mentek el. Ezen az alakuló ülésen aktív tisztek is megjelentek. Iliescu pártja,az RTDP benne van ebben a szerveződésben, ezt mutatja, hogy megjelent Adrian Constantin nyugalmazott, a képviselőház ipari bizottságának szakértője. /Salamon Márton László: Az RTDP áll a katonatisztek politikai szervezkedése mögött. Interjú Rákóczi Lajos képviselővel, a védelmi bizottság tagjával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2000. november 14.

Nov. 13-án Kovásznán, Zabolán, Kézdivásárhelyen, Sepsibükszádon, Tusnádfürdőn és Csíkszeredában járt az RMDSZ kampánykaravánja. Az akció utolsó napja nov. 14-e, az útvonal pedig Gyimesfelsőlokon, Csíkcsicsón, Csíkszentdomokoson, Gyergyóújfalun, Gyergyóremetén és Gyergyószentmiklóson keresztül vezet. /Kampánykaraván Udvarhelytől Sepsiszentgyörgyig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2000. december 8.

Az Erdélyi Művészet /Székelyudvarhely/ harmadik lapszáma jelent meg a közelmúltban: a folyóirat az eddig elhanyagolt erdélyi művészettörténettel foglalkozik. A lapban Gazda József a kovásznai Csoma 2000 kiállítást elemezte, egyúttal visszatekintett a Csoma-kiállítások múltjára is, a nagy közönségsikerű Kovásznai Nyári Tárlatok eseménytörténetére. A hatalmi szóval megszüntetett képzőművészeti fórum 1992-ben indult újra, a tematikus tárlatok megnyitóit a Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében szervezték meg. Az idén megrendezett tizedik tárlat témája: Az idő arcai... Kövek... Az idei Csoma-tárlaton 125 művész vett részt. Dr. B. Murádin Katalin az erdélyi szószékek kutatásában, felleltározásában szerzett tapasztalatait osztotta meg az olvasóval. /Az Erdélyi Művészet harmadik száma. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2000. december 13.

A romániai elnökválasztás dec. 10-én tartott második fordulójának eredménye: Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja jelöltje a szavazatok 66,83 százalékát kapta. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt jelöltje a szavazatok 33,17 százalékát szerezte meg. A részvételi arány alacsony, 57,5 százalékos volt. A valamivel több mint 10 millió érvényes szavazatból Ion Iliescu közel 6,67 milliót, Corneliu Vadim Tudor pedig 3,33 milliót kapott. Ez utóbbi az ország 42 választókörzetéből csak egyetlenben, Beszterce-Naszód megyében előzte meg Iliescut. A PDSR elnöke az első, 1990-ben tartott választások óta mindegyiken indult, de mostanáig soha nem sikerült Erdélyben győznie, alulmaradva a demokratikus ellenzék jelöltjével szemben. A mostani választáson Erdély a szélsőséges nacionalizmus ellen szavazva, meghozta Iliescu számára az első erdélyi győzelmet. A romániai magyarok jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint két héttel korábban, de az RMDSZ felhívásának köszönhetően Ion Iliescu a döntő többségében magyarok lakta két székelyföldi megyében érte el arányaiban a legjobb eredményt: Hargita megyében a szavazatok valamivel több mint 90, Kovásznában pedig a szavazatok közel 90 százalékát kapta meg. /Megvan az elnökválasztás hivatalos végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. december 28.

Múlt hét végén Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítő Székelyföldért Konzorcium. A székely városok polgármesterei Kovászna, Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek, melynek lényege, hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása, szakmai összefogás civil, egyházi, kulturális, művészeti, oktatási és sportkérdésekben és közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért. A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Tusnádfürdő, Borszék, Barót, Kézdivásárhely, Kovászna, Szováta, Erdőszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. /Összefogtak a székelyföldi városok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./

2000. március 1.

Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2000. március 27.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kétnapos látogatást tett Hargita megyében. Márc. 24-én Kovásznán a lakossági fórumon kifejtette, hogy az RMDSZ eltért eredeti célkitűzéseitől. Nem szabad az RMDSZ-t magára hagyni. Össztársadalmi összefogás szükséges. Leszögezte: "Székelyföld a romániai magyar politizálás háttérországa, legkomolyabb tartalékaink itt találhatók. De a Székelyföld nem tölt be a súlyának, erejének, hagyományainak megfelelően fontos szerepet a romániai összmagyarság életében, pedig ez elvárható volna, s erre minden adottsága megvan. Amint az köztudott: Trianon után két tömbmagyar terület volt, az egyik a partiumi, a Királyhágó-melléki rész, a másik a székelység. A köztünk feszülő hidat, sajnos, nyolcvan év alatt szinte teljesen lebontották, elszigetelődött egymástól ez a két tömb, meggyengült a köztes magyar területek magyarsága, megcsappant, elszórványosodott, elcsángósodott. Szükség van tehát a híd két tartópillérének megerősítésére." Tőkés László úgy értékelte, hogy az RMDSZ monolitikus párttá vált. Szükséges lenne, hogy az RMDSZ-ben legyenek alternatívák. "Ezért örvendek például a Reform Tömörülés székelyföldi felfutásának vagy általában a kibontakozásának." A kormányban való részvételről elmondta: "Nemhogy az ország helyzetén nem tudott javítani, hanem még saját sorsunkon sem tudtunk úgy fordítani, ahogy megéri egy kormányzatban részt vevő politikai erőnek. Tehát még a saját elnyomásunkon is asszisztáltunk." A helyhatósági választásokon "össze kellene szednünk az erőnket", hangsúlyozta. /Össze kellene szednünk az erőnket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./ Márc. 25-én Tőkés László püspök Kézdivásárhelyen, a református templomban "Kelj fel és járj" szavakkal kezdte igehirdetését. Ezután lakossági fórumon vett részt, melyen polgármestereken, alpolgármestereken kívül megjelent Orbán Árpád, a megyei tanács elnöke is. Tőkés László az RMDSZ-szel kapcsolatosan elmondta: ő nem a szövetség ellen, hanem érte haragszik, és soha nem lesz hűtlenné iránta. "Nem az az egységbontó, aki kimondja a bajt, hanem az, aki előidézi azt, aki előidézi az egység megbontását" - vélekedett a püspök, beszédében az RMDSZ megújulását sürgette. A fórumon annyira elszabadultak az indulatok, hogy a püspök keserű szájízzel bejelentette: "Itt rám már nincs is szükség, a felmerült problémákra válaszoljanak az illetékesek". Tamás Sándor képviselő, Németh Csaba szenátor és Szigethy István polgármester egymás után kértek szót, és megpróbálták megcáfolni az őket, illetve az RMDSZ területi vagy városi szervezetét ért megalapozott vagy alaptalan vádakat. /Iochom István: Tőkés László Kézdivásárhelyen és Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

2000. március folyamán

Tőkés László elmondta, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele nem hozta meg a várt eredményt. - Kovásznán aggasztó a helyzet, nagy a munkanélküliség, zajlik az övezet "gyarmatosítása", megtörténhet, hogy a visszaadott erdők is mások kezébe kerülnek, járhatatlanok az utak. A megosztottság miatt a választások nyomán az RMDSZ az önkormányzati többséget is elveszítheti. /(Flóra Gábor): Tőkés László: Alternatívát a megújulásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 361-375