Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1591 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1591-1591

Helymutató: Kovászna megye

1990. június 13.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kozsokár Gábor /sz. Gidófalva, 1941./ szenátor Sepsiszentgyörgyön él, államügyész volt, jan. 15-e óta Kovászna megye elnöke. Legfontosabb a jogállam megteremtése. Új alkotmányt kell kidolgozni. A helyi képviseleteknek tükröznie kell a megyei választás eredményeit. Jelenleg a legfontosabb a nemzetiségi öntudat ápolása, határozott állásfoglalás a nemzetiségi érdekeket sértő intézkedésekkel szemben. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

1990. július 11.

A Vatra Romaneascának az az állítása, hogy az anyanyelvű oktatása törvénytelenség és a románok jogait sérti, alaptalan gondolat. A Vatra által júl. 9-én Szatmáron, Nagyváradon, Aradon, Kolozsváron és Bukarestben szervezett összejövetelek, illetve tüntetések vezérgondolata "a román tanuló frusztrációja" volt, olvasható az RMDSZ júl. 11-i nyilatkozatában. A nyilatkozat cáfolatul három megye /Hargita, Kovászna, Maros/ statisztikai adataival mutatta be, hogy a román tagozat végzőseinek sokkal több hely jut IX., illetve IX. osztályban, mint a magyar tanulóknak. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

1990. augusztus 4.

Hosszas vita után magyar nemzetiségű prefektust neveztek ki Fodor Ferenc személyében a többségében magyarlakta Kovászna megye élére. /MTI/

1990. augusztus 4.

Kozsokár Gábor jogász, Háromszék szenátora elmondta, hogy a szenátus ülésein a vatrás szenátorok minden alkalmat megragadnak arra, hogy a magyarokat támadják. Képtelen állításokat sorolnak, bizonyíték nélkül, így csökken a szavahihetőségük. A marosvásárhelyi márciusi vérengzésről készült Minzatu-jelentés olyan elfogult, hogy a kivizsgáló bizottság tagjai sem írták alá. A múlt héten kormánybizottság járt Háromszék megyében. Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője kijelentette, hogy Hargita és Kovászna megye két forró pont az ország térképén, tel feszültségekkel. A magyar szenátorok kérték, mondjon konkrét dolgokat, akkor elhallgatott. /Péter Sándor: Hiszem, ügyünk diadalra jut. Beszélgetés Kozsokár Gábor jogásszal, Háromszék szenátorával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

1990. augusztus folyamán

Megjelent a Lovasfutár. Az egyre sokszínűbbé váló erdélyi magyar sajtóban is ritkaság, ahogy alcíme is jelzi: Kovászna megyei lovas szaklap. /Lovasfutár (Sepsiszentgyörgy, folyóirat), aug./ [Nem volt hosszú életű ez a szaklap, 1991. februárjában jött ki az utolsó száma.]

1990. október 6.

A szenátusban Király Károly előző heti interpellációjára /miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben / adott válasz kitért arra, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében mennyi a magyar tisztviselők száma. Király Károly figyelmeztetett: kérdése más megyékről szólt, ahol egyetlen magyar képviselő sincs a prefektúrában. Erre nem kapott érdembeli választ. Radu Ceontea a csíki vonatokon uralkodó állapotokról beszélt, ahol szerinte magyarok zaklatják a román utasokat. A jelenség felszámolására, hangzott a válaszadásban, negyven személy őrködik ezentúl ezeken a vonalakon az utasok biztonságára. /Béres Katalin: Csíki vonatokról a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1990. november 2.

Radu Ceontea és Adria Motiu szenátor, a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai javaslatára /melyhez csatlakozott több megmentési frontos szenátor/ a szenátus napirendre tűzte egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik "1989. december 22-e után távozásra kényszerültek Kovászna és Hargita megyéből". Csiha Tamás RMDSZ-es szenátor támogatta a javaslatot, hogy kiderüljön az igazság. /D. Bartha Margit: Sokan és régen várják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1990. november 16.

Vajon miért gyűlöl bennünket oly szenvedéllyel ez az ember, vetődött fel önkéntelenül Romulus Vulpescu szenátor felszólalását hallgatva. Romulus Vulpescu szenátor a szenátus ülésén kijelentette: sem ő, sem népe nem hajlandó tovább tűrni a bukaresti magyar nyelvű tévéadást, ezért megszüntetését javasolta. A magyar nem világnyelv, őt ez az adás egyáltalán nem érdekli. Elég lenne területi hatósugarú adás Kolozs, Hargita és Kovászna megye számára, melyeket úgyis a magyarok tartanak megszállva, jelentette ki a szenátor. Diadalmas nevetés is hangzott a szenátor felszólalása után. /Béres Katalin: Sötét pillanat a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1990. december 27.

A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Zsigmond László képviselő leszögezte: a parlamenti vizsgálóbizottságok megalakulásának puszta ténye jele az állami intézmények rossz működésének. A határidők állandó eltolása pedig a hatalmi ágak szétválasztásának működésképtelenségére utal. Például: ha igaz, hogy Kovászna és Hargita megyéből elüldöztek volna többszáz románt, akkor az ügyészségnek hivatalból eljárást kellett volna indítania. Akik tehát a vizsgálóbizottságot indítványozták, abból kellett volna kiindulniuk, hogy az igazságszolgáltatás rosszul működik. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

1991. január 7.

Megkezdte a Hargita és Kovászna megyei munkahelye és lakhelye elhagyására "kényszerült" személyek meghallgatását az e célra alakult parlamenti bizottság. /Dimineata, jan. 10./ Román képviselők ugyanis azt állították, hogy a magyarok elüldözték ezekből a megyékből a románokat.

1991. január 29.

Az RMDSZ parlamenti csoportja tiltakozott az 1990. jún. 13-15-i eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság jelentésének a Csíkszeredában 1990. jún. 13-án történtekkel foglalkozó része ellen. Románellenes jelszavak nem hangzottak el, az ottani esetből nem lehet következtetéseket levonni Hargita és Kovászna megye magyarságára vonatkozóan. A jelentés gyűlöletet szító, etnikumközi konfliktusokat provokáló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1991. március 15.

Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache zsarolással, megfélemlítéssel ékszereket és pénzt vett el emberektől. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Incze Ibolya: Milyen ember is volt? Adalékok az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Iochom István: (Hiányos) kézdivásárhelyi adalékok az Agache-ügyhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

1991. április 6.

Az RMDSZ Országos Elnöksége munkaülést tartott ápr. 6-án Kolozsváron. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Az RMDSZ kiadott nyilatkozatában elítélte a fasiszta színezetű ultranacionalizmus tobzódását, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes nyilatkozatát /Adevarul de Cluj, márc. 26./. Ez utóbbinak azért van különös jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi. A Román Nemzeti Egységpárt nyilatkozata szerint a magyarságot meg kell fosztani még azoktól a jogoktól is, amelyekkel rendelkezik. Demokráciaellenes az a követelésük, hogy minden nemzetiségnek egyetlen képviselője legyen a parlamentben. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatát Ioan Al. Crisan pártelnök aláírásával közölték. A nyilatkozat szerint a Román Nemzeti Egységpártnak sok románban sikerült tudatosítani a magyar irredentizmus veszélyét, amely Erdély elszakítását célozza. Ezt az RMDSZ közreműködésével valósítják meg. Az RNEP szerint olyan alkotmányt kell kidolgozni, amely a románok számára készül és nem arra, hogy kielégítse a magyar kisebbség előjogokra vonatkozó kéréseit. Teremtsenek lehetőséget arra, hogy visszatérhessenek a Kovászna és Hargita megyéből elűzött románok. Szüntessék meg az iskolai szeparatizmust, amelyet a magyar kisebbség vezetett be és büntessék meg azokat, akik támogatták ezt a szeparatizmust. Mindazokat büntessék meg, akik vétkesek egyes helységek, utcák, intézmények nevének románról magyarra változtatásában, valamint a kétnyelvű feliratok megjelenéséért. A magyar kisebbségtől meg kell vonni előjogaikat. Ezentúl minden kisebbségnek egy képviselője legyen a parlamentben. /Szemelvények a Román Nemzeti Egységpártnak a nemzeti kérdés megoldására tett nyilatkozatából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

1991. május 12.

Kolozsvárt véget ért a Vatra Romaneasca országos tanácskozása, majd sajtóértekezletet tartottak. Elmondták, hogy kezdeményezik "román misszionárius" tanárok és pópák egy évre történő kiküldését Hargita és Kovászna megyébe, az "elűzöttek helyébe". A Vatra románellenesnek minősítette az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, mert egyenértékűnek ismerte el a magyarországi diplomákat. /MTI/

1991. június 2.

A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. július 12.

Háromszéken az idei 1750 kilencedikes helyből 1230 jut magyar tanulóknak, szigorúan betartva, hogy a nyolcadikosok fele kerülhet középiskolába. A krónikus tanítóhiányt sikerült enyhíteni, az idén 90-nel több hely lesz a tanítóképzőkben, így sok képesítés nélkül tanító is szakképesítést szerezhet. A minisztérium jóváhagyta a középiskolák magyar elnevezését, végre hivatalosan is felvehették Gábor Áron /Kézdivásárhely/, Kőrösi Csoma Sándor /Kovászna/, Mikes Kelemen /Sepsiszentgyörgy/, Baróti Szabó Dávid /Barót/, Bod Péter /Kézdivásárhely/, Nagy Mózes /Kézdivásárhely/, és Puskás Tivadar /Sepsiszentgyörgy/ nevét. Az a rendelet, hogy románul kell tanítani a történelmet és földrajzot, azt jelenti, hogy tovább folytatódik román tanárok betelepítése Székelyföldre. Ráadásul ez a minisztériumi határozat alkotmányellenes. Nekünk nincs történelmünk? tette fel a kérdést Kovács András, hozzátéve. "Csak annyit kérünk, amit a moldáviai oktatásügyi miniszter, aki az orosz és a román nép történelmének elválasztásáról beszélt. A Mihai Viteazul román tannyelvű líceum /Sepsiszentgyörgy/ öt kilencedik osztályt kapott, holott nincs annyi román gyermek. Ezek szerint tovább tart a más megyékbeliek behozatala. Magyar részről sérelmezik, hogy a szakoktatás az összes iskolában románul folyik. /Kovács András: Tanügyi kérdések Kovászna megyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

1991. július 18.

Kovászna megyében több új kiadvány tiszavirágéletűnek bizonyult, így a Székely Újság, A Mi Kutyánk, az Ötödik Kerék. Pár napja újabb hetilap indult Covasna néven Sepsiszentgyörgyön, kétnyelvű lapnak mondja magát, eddig csak az apróhirdetések jelentek meg benne magyarul. /Imreh S. István: Kétnyelvű lap születik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ Megjegyzés: a Székely Újság (Kézdivásárhely) hetilap 1989. dec. 23-ától 1991. márc. 11-ig jelent meg, A Mi Kutyánk (Sepsiszentgyörgy), alcíme: Az Ebtenyésztők Kovászna Megyei Egyesületének havi képeslapja két számot ért meg: 1990. jan./febr., illetve márc./ápr. Az Ötödik Kerék (Sepsiszentgyörgy) szabadidő lap 1990. márc. 13-án indult és 1991. máj. 2-án szűnt meg.

1991. július 24.

A Háromszék napilap adott tájékoztatást a Zengő Nyíl röplapról, amelyet Kovászna megyében terjesztenek. Ez a röplap a székely szupremációt szorgalmazza, támadja az RMDSZ-t és bejelenti, hogy a Székely Demokrata Párt alakító bizottságának álláspontját tartalmazza, melyet egy eddig ismeretlen személy, G. Borbély Levente írt alá. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./ Zengő Nyíl A kétoldalas röplap rovásírásos feliratot is tartalmaz, dátuma: 1991. július. A Zengő Nyíl a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottságának kiadványa, G. Borbély Levente adta ki. Megtudhatjuk belőle, hogy 1991. április 18-án alakult meg Székelyudvarhelyen a Székely Demokrata Párt Alakító Bizottsága. Szinte mindenkit árulónak tartanak, Magyari Lajost, Sylvester Lajost, Fülöp Lajos múzeumigazgatót is. Az RMDSZ-t kriptokommunista szervezetnek minősítik. A zavaros szöveg végén egyetlen név szerepel, G. Borbély Leventéé.

1991. augusztus 13.

A Hargita és Kovászna megyéből magukat elüldözöttnek valló állampolgárok meghallgatására alakult bizottságnak titkosan kell kezelni információit, ennek ellenére a bizottság elnöke a Curierul National napilapban már közölt adatokat. Azt mondták, hogy ez a közvélemény nyomására. A bizottság tagjai között van Csiha Kálmán szenátor és Takács Csaba. Az utóbbi csoportosította, hogy mit sérelmeznek az "elüldözöttek": az 1989. decemberi agresszív cselekedeteket a karhatalmi erők, a székházak ellen. Ilyen cselekmények más megyékben is voltak. A másik sérelmezett jelenség az oktatás. Tudni kell, hogy az utóbbi öt évben 450 román tanárt helyeztek Hargita megyébe és mindössze 30 magyar pedagógust. A román tanerők természetesnek vették, hogy a magyar gyermekek románul tanulnak. A román értelmiségiek azt sérelmezték, hogy magyarokat is kineveztek vezető állásokba, amelyeket eddig ők töltöttek be. Takács Csaba azt szorgalmazza, hogy a vizsgálatot terjesszék ki a többi megyére, mert sok sérelem éri más megyékben a magyar nemzetiségűeket, de problémáikkal nem foglalkozik bizottság. /Béres Katalin: Fölleben a titok fátyla. Az "elüldözöttek" jeremiádja az okokról nem regél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1991. szeptember 3.

Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./

1991. szeptember 25.

Megalakult Csíkszeredában a székelyföldi RMDSZ-szervezetek koalíciója. A tanácskozáson jelen voltak Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyék területi RMDSZ-szervezetek képviselői, a területek szenátorai és képviselői. Heves vita volt, hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia egységes nemzeti államként való meghatározása. Madaras Lázár képviselő kifejtette, hogy mások a tömbben élő magyarok és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi RMDSZ-szervezet más nézeteket képvisel, mint az RMDSZ országos vezetése. A székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek koalíciója havonta egyszer fog ülésezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1991. október 14.

A képviselőházban és a szenátusban az okt. 14-i ülésen hevesen vádolták az RMDSZ-t: az ország területi egysége ellen tör, el akarja adni az országot. A vitát a tévé is közvetítette. Egyesek a hadsereg beavatkozását kérték Hargita és Kovászna megyében, többen az RMDSZ törvényen kívül helyezését követelték. A képviselőházi ülésen Petre Turlea képviselő kifejtette: "A magyar irredenták nekikezdtek Erdély Magyarországhoz való csatolását célzó tervük véghezvitelének." Polgárháborút akarnak Erdélyben, állította. Nem maradt el tőle Ioan Gavra, de az ellenzék soraiból is vehemens támadás zúdult az RMDSZ-re, Iulia Leo Minza a hadsereg bevetését is elfogadná. Tokay György RMDSZ-képviselő hajnalban jutott szóhoz a parlamentben és kifejtette, hogy Románia édes hazája minden fiának, az RMDSZ elítél minden merényletet a román nemzeti állam területi integritása ellen. A helyi autonómia nem jelenti az állam szétforgácsolását. A szenátus ülésén elsőként Verestóy Attila kért szót, tisztázta, hogy a székely területi autonómia nem szerencsés kifejezés, ebben nincs szó szeparatista szándékról. Emlékeztetett, hogy ő javasolta a területi szeparatizmus tiltásának szerepeltetését az alkotmányban. A székelyföldi csoportot nem támogatja sem a lakosság, sem az RMDSZ vezetősége. Hiába volt azonban Verestóy felszólalása, egymás után jöttek az elítélő kirohanások. Vasile Vacaru szenátor Iacobescu szenátorral egyetemben Tőkés László ellen fordult, követelve, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hozza nyilvánosságra a róla szóló információkat, hogy "az egész nép ítélkezhessen". Eljárást követelt Tőkés László ellen, továbbá mindenfajta emlékező ünnepség betiltását. Romulus Vulpescu szenátor az RMDSZ betiltását és bizonyos személyek példás megbüntetését követelte. Nem hiányzott Radu Ceontea sem, aki szerint Ceausescu idején a magyar kisebbség kivételezett helyzetben élt. A következő szónokok már arról beszéltek, hogy a magyarság primitív, az RMDSZ kérjen bocsánatot az elkövetett bűnökért. Gheorghe Dumitrascu a "székely testvérekhez" fordult, akiket a magyarok mindig pajzsul használtak, hangsúlyozta: csak a románok értik meg a székelyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1991. október 17.

A parlament okt. 14-i ülésén "csak" az RMDSZ-t támadták, az okt. 17-i ülésen /a két ház együttes ülésén/ viszont az egész magyar kisebbséget. Felolvasták a Kovászna és Hargita megyéből "elűzött" románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését, melyet a tévé és a rádió is közvetített. Előzőleg az RMDSZ-képviselők kérték, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, azonban kérésüket nem fogadták el. Ez a jelentés elüldözötteknek tünteti fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre vezényelt román tanárokat, akik 1989 után visszatértek szülőföldjükre, továbbá a magyar és román iskolák törvénytelen szétválasztásáról szól a jelentés. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Az ülés megkezdésekor Tokay György képviselő kért szót, bejelentve, hogy a Kovászna-Hargita jelentés felolvasásával a tévé nézői tanúi lehetnek a magyar kisebbség "ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak." A megtámadottnak nem adatik meg a válaszadás lehetősége. Világos a cél: betiltani az RMDSZ-t. Az ülés egyenes adásban való közvetítése "egyenlő egy nemzeti kisebbség tárgyalás nélküli elítélésével". Az RMDSZ parlamenti frakciója tiltakozásul kivonul az ülésről, mert a jelentés "az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Tokay György RMDSZ-szenátor a jelentésről az MTI-nek: az egész magyar kisebbséget vád alá helyezi. Az állam egységét rágalmazó könyvek behozatala is szerepel a jelentésben, ezek között van a Pallas Lexikon, továbbá Bodor Pál, Csalog Zsolt könyve. Hétfőn kezdődött a magyarellenes támadás a székely autonómia-kezdeményezés ürügyén, most újból folyik az uszítás. Az erős kéz politikájának szükségességét nagy példányszámú lapokban hirdetik fontos pozícióban levő emberek. A nyilatkozatok ellen senki sem kelt ki, ellenben ha néhány ember felveti az autonómia kérdését, akkor tüzet kiált mindenki. /MTI/

1991. október 17.

Az EMKE október eleji tanácskozásán megalakult az EMKE Könyvtári Szakosztálya, élén Kiss Jenővel, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójával. A szakosztály titkára Pillich Katalin, aki az EMKE jelenleg létező két könyvtárának egyikét, a kolozsvárit vezeti /a másik Nagyváradon van/. A szakosztály célja az, hogy kiépítse a magyar könyvtárhálózatot. A háború előtt az EMKE kétszázötven könyvtárral rendelkezett, ezek mind eltűntek, szétszóródtak. A szórvány könyvellátásának nagy jelentősége van. A jövőben létrehozandó könyvtárak a nyugati emigrációban bevált ún. Magyar Házzá fejleszthetőek, ahova újságot olvasni, ismerősökkel találkozni betérhetnek az emberek, ahol előadásokat rendezhetnek. /B. Kovács András: Lesz-e kettőből kétszázötven? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1991. október 23.

A Kovászna-Hargita megyei kivizsgáló bizottság jelentésével kapcsolatos különvéleményt fogalmazott meg és terjesztett elő Csiha Tamás szenátor és Takács Albert Csaba képviselő. Az előterjesztésből kiderül, hogy milyen tendenciózusan készült a magyarságot a románok elűzésével vádoló jelentés. A meghallgatások anyagát titkosan kellett kezelni, ennek ellenére a bizottság elnöke, Mihai Teodorescu a Curierul national 1991. júl. 19-i számában már adatokat közölt. A bizottság előre elfogadta a fejezetek címeit /pl.: A feszültség, bizonytalanság és aggodalom légkörét kiváltó és a románok tömeges elvándorlását okozó tényezők/. Előre elfogadták tehát, hogy elűzés történt. A jelentés 4000 elűzöttet említ, holott az SRI jelentése szerint 260 román hagyta el a megyét. A különvélemény adatok sorával bizonyította, hogy a hivatalos jelentés következtetései nem helytállóak. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22., 23./

1991. október 23.

A magyarlakta Kovászna megyében okt. 10-én tartott hadgyakorlatról "A hadsereg lőni fog a népre" címmel jelent meg cikk a Romania Liberában, az ellenzéki román napilapban. A harci parancs szerint elszaporodtak az irredenta és románellenes akciók, a hegyekben magyar fegyveresek mutatkoznak. A feladat a veszélyes elemek megsemmisítése... Ilyen hadgyakorlat azt mutatja, hogy a hadsereget a saját népe ellen képezik ki, a hadseregben magyarellenes politikát folytatnak. Miért kellett hadgyakorlatot folytatni ilyen feszült időszakban a lakosság szeme láttára? - kérdezi a lap. Ejtőernyősöket dobtak le iskolaudvarra, rohamot intéztek városi objektumok ellen, miközben helikopterek zúgtak el a vidék felett. A védelmi minisztérium hamisításnak nevezte a Romania Liberában közölt dokumentumot. /Romania Libera, okt. 23./

1991. október 23.

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilatkozatban ítélte el a parlamentben elfogadott, a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról szóló jelentést. A jelentés az üldözés egyik fő bizonyítékának tekinti azt, hogy Székelyföldön 1989 decemberében megöltek 4 románt, figyelmen kívül hagyva, hogy ezekkel a személyekkel nem mint románokkal, hanem a diktatúrát kiszolgáló rendőrökkel számoltak le, nem szólva arról, hogy mellettük 3 magyart is megöltek azokban a napokban, továbbá a diktatúra kiszolgálóit más megyékben is megölték. A jelentés felolvasása óta számottevően nőtt a magyarok elleni pogrom- és lincshangulat. Az RMDSZ ellen folyik a hangulatkeltés. Az RMDSZ a román demokratikus erők segítségét kéri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1991. október 23.

A háromszéki RMDSZ választmánya közleményben tiltakozott a "Hargita és Kovászna megyéből elűzött román nemzetiségű személyeket kihallgató bizottság jelentésének" tartalma ellen. A bizottság nem vizsgálta ki az állítások valódiságát, a jelentés rágalmazásokat tartalmaz. Sajnálatos, hogy Petre Roman okt. 17-én a televízióban a feszültséget növelő módon nyilatkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1991. október 24.

Aki látta a "legvadabb magyarfalóként ismert szenátorok és képviselők" erőszakos intézkedéseit, hogy a Hargita-Kovászna jelentést okt. 17-én felolvassák, két nappal az agyagfalvi tervezett találkozó előtt, annak világos, hogy itt forgatókönyvről van szó, állapította meg Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke. A nemzeti veszélyeztetettség jelszavával elterelik a figyelmet a gazdasági és társadalmi válságról. Szőcs Géza emlékeztetett, mennyire ellene hangolták a román közvéleményt, hol azt állították, hogy hadititkokat csempész ki, hol azt, hogy Erdély autonómiájáért küzdő pártot hoz létre. Az ellene folytatott támadások nyílt hatalmi beavatkozást jelentenek az RMDSZ belügyeibe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1591-1591