udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
184
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-184
Helymutató:
Lugos
2001. augusztus 17.
Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2001. augusztus 19.
Aug. 4-8. között Országos Katolikus Ifjúsági Találkozót tartottak Temesvárott, eljöttek a római katolikus (Bukarest, Jászvásár, Gyulafehérvár, Szatmár, Nagyvárad. Temesvár)) és öt görög katolikus (Balázsfalva, Kolozsvár-Szamosújvár, Nagyvárad, Nagybánya, Lugos) egyházmegyéből a fiatalokat. Böcskei László temesvári püspöki általános helynök elmondta, hogy a fiatalok szép számban vettek részt az idei, sorrendben a nyolcadik, romániai katolikus ifjúsági találkozón. Böcskei László kérte, hogy a résztvevő különböző nemzetiségű fiatalok saját anyanyelvükön mutathatták be műsorukat. /Bánsági Csilla: Az Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó margójára. Érdemes az ifjúságra erőt és időt fordítani. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./2001. augusztus 31.
Adrian Pitu rendőrőrnagy politikai menedékjogot kapott Magyarországon. Adrian Pitu 1997-98 között a temesvári és lugosi rendőrségen dolgozott. 1997-ben a Temes megyei rendőrparancsnokság becsületbírósága tartalékba helyezte, úgymond "az intézményen belül folytatott politikai propaganda" miatt. Bár a vádat a bíróság nem erősítette meg, állítása szerint tovább zaklatták, sőt halállal is megfenyegették. Pitu, a rendőrség "milicista módszerei és visszaélései miatt" beadta a felmondását, s olyan vádakat hozott fel, hogy a "politikai rendőrség" továbbra is lehallgatja az állampolgárokat, hogy nem iktatják a lakossági panaszokat, beszélt a rendőrségi visszaélésekről, kínzásokról. Azt állította, hogy informátorok beszervezésére kötelezték őket. Ezért menekült családostól Magyarországra 1998-ban, ahol a debreceni gyűjtőtáborba került. Távollétében tavaly a bukaresti katonai törvényszék két év börtönbüntetésre ítélte dokumentumok elsajátításáért és megsemmisítéséért. Fellebbezett, meg is nyerte, s az ügyet a temesvári katonai törvényszék tárgyalta újra. Az ügy az Európai Emberjogi Bíróságig jutott, 2000-ben bekerült az Amnesty International Romániáról szóló évi jelentésébe is. - Ha igazak a Pitu által felhozott vádak, azt jelenti, hogy Románia még mindig távol áll a lakosságbarát rendőrségtől. /(mózes): Árnyalatok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2001. szeptember 15.
Lugoson bemutatták Schwager Tobias lugosi helytörténész - ny. karmester, zongorista és zeneszerző - A lugosi zsidóság című román nyelvű kötetét. A könyv foglalkozik az iskola, a zsinagóga, a temető, a kereskedelem és gazdaság, tudomány, kultúra, művészetek, sport, stb. témakörökkel, közli a lugosi zsidó személyiségek rövid életrajzát. Többek között megemlítette Teller Edét, aki anyai nagyszüleinél vakációzott az első világháború előtt, a Neumann orvoscsaládot, Szántó György írót, Mikes Marcellt és Kurtág György (Lugoson született) zeneszerzőt. Jelenleg 37 zsidó él városban, Romániában is összesen csak 15 ezren vannak. /Király Zoltán: A lugosi zsidóság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2001. október 17.
Változik a magyarul tanulók aránya a Bánságban: gyarapodott a gyermekek száma a bánsági magyar óvodákban. Lugoson lehetett ezt tapasztalni. A magyar óvodában tanuló gyermekek aránya azonban itt is messze a helyi magyar lakosság aránya alatt maradt. Az ötvenezer lakosú Lugos mintegy tíz százaléka vallotta a legutóbbi népszámláláson magyarnak magát. A magyar óvodát 1998 márciusában költöztették át a város széléről a belvárosi református templom melletti ingatlanba. Induláskor tizenegy gyermekre, közülük hét árvaházira kellett felügyelnie a három pedagógusnak, számuk ma már több mint ötvenre emelkedett. Valószínű, hogy egyes szülők döntését a státustörvénnyel kapcsolatos hírek is befolyásolták. Lugos egyetlen magyar óvodájának végzősei közül az idén öten iratkoztak a város egyetlen magyar első osztályába. Jövőre hét-nyolc iskolakezdőre számítanak. Fazakas Csaba református lelkipásztor különösképpen a magyar osztályok fenntartása miatt tartja fontosnak az óvoda létrejöttét. Temesváron egyébként nem minden óvodában nőtt a magyar kiscsoportosok száma. Újszentesen a lakosság fele magyar. A három román csoportba beiratkozott 45 gyermek mellett 18 gyermekkel egyetlen magyar csoport működik. /Gurzó K. Enikő: Keresettebb magyar óvodák. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./2001. október 28.
A román ortodox egyház és a görög katolikus egyház vitás vagyonügyeinek megoldásáért hat évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások szeptember 27-én folytatódtak a lugosi görög katolikus püspökségen. Ez már a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság hatodik ülése volt. Az ortodox felet többek között Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozs érseke, Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek, Ioan Mihaljan, Bihar és Szilágyság püspöke, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita püspöke, a görög katolikus felet Alexandru Mesian lugosi püspök, George Gutiu kolozsvár-szamosújvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi püspök, Ioan Sisestean máramarosi püspök képviselte. A felek megállapították, hogy az eddigi megbeszélések eredményeként megoldódott egyes templomok visszaszolgáltatása, míg másutt a két közösség között felmerült problémák miatt nem oldódott meg kedvezően a görög katolikus egyház igénye, s ezekről az ügyekről továbbra is tanácskozni kell. Az ortodox fél kérte a két román egyház közötti bírósági perek felfüggesztését és a problémák további tárgyalások útján való megoldását. A görög katolikus fél fenntartotta igényét székesegyházai, templomai visszaszolgáltatására vagy legalább a templom felváltva történő használatára. /Hatodszor ült össze a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./2001. november 28.
Nov. 24-én száz tanuló és kísérőtanáraik vettek részt Marosvásárhelyen a helyi Vályi Gyula Matematikai Kör által szervezett VI. Vályi Gyula-emlékversenyen. A marosvásárhelyi diákok mellett baróti, bethleni, brassói, csíkszeredai, kecskeméti, kolozsvári, lugosi, medgyesi, nagyszebeni, szatmárnémeti, nyárádszeredai és sáromberki V- VIII. osztályos tanulók vállalták a megmérettetést. A matematikai verseny mellett a helytörténeti vetélkedőn Marosvásárhellyel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuka tanulóknak. A legjobban a kecskeméti csapat ismerte a város múltját és jelenét. /(simon): VI. Vályi Gyula-emlékverseny. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./2002. augusztus 12.
Boros Ernő Mindennap eljött a halál /Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadása, Szatmárnémeti, Otthonom, Szatmár megye sorozat 15. kötete/ című új könyvében a Brassó melletti Földváron létesített haláltáborról írt, ahova sok ezer magyart és több száz németet hurcoltak el a románok 1944 végén, 1945 elején. A könyvben több túlélő emlékezését közölte. A kötetben közölt dokumentumok egy része előzőleg megjelent a Szatmári Friss Újságban, másik része a Romániai Magyar Szóban. Boros Ernő etnikai tisztogatásról beszélt, amit a kötetben bebizonyított. A háború utáni békeszerződések határrendezése miatt volt szüksége a román hatalomnak arra, hogy Észak-Erdélyben, különösen a Partiumban a románság javára módosítsa a lakosság etnikai összetételét. A németeket, mint "háborús bűnös" nemzetet nyíltan lehetett internálni, a magyar lakossággal burkoltabb megoldásokat kellett keresni. A könyv idézte a román miniszterelnökség utasítását a vármegyék első tisztségviselőihez (Nat.I./197/450-VIII keltezéssel) a magyar lakosság kitelepítéséről. "Indok: szabotázs stb., fasiszta magatartás, rémhírterjesztés, izgatás, oroszokkal való összeférhetetlenség. Végrehajtás: minden kiutasítás a D1/ 6. utasítás szerint hajtandó végre, csupán a kiutasított személyekkel, szóbelileg közölhető, nyilvánosságra nem hozható, erről írásbeli végzés ki nem adható. Ingatlanok el nem adhatók, ingó dolgok túlsúlyban nem vihetők (hivatkozni a CFR nehéz helyzetére), mivel azokat román területen szerezték. Újságokban publikálandó a magyar nemzetiségiek soviniszta magatartása, amellyel lehetetlenné teszik az itt élő népek békés fejlődését és megélhetését". Boros a hozzáférhető dokumentumok alapján legkevesebb 40.000-re teszi a Földvárra hurcoltak számát. Közülük legalább ötezren meghaltak a táborban. De nem csak Földvár volt, hanem Hidvég, Lugos, Borosjenő, Temesvár, Belényes, Radna, Pitesti, Gyulafehérvár és még annyi más tábor. Egyetlen menekvés volt a haláltáborokból. Azok megmenekülhettek, akik írásba adták, hogy ezentúl románok lesznek. - Mintha az indokoltnál is félénkebbek lettünk volna a feltárásban, különösen abban, hogy a nagyobb, akár az EU nyilvánossága elé vigyük azokat, jegyezte meg a könyvet ismertető Sike Lajos. Ezt a könyvet le kellene fordítani románra is. Tananyagba kellene beépíteni a könyv mondanivalóját. Ismerje meg az ifjúság, miként bántak el nagyszüleikkel. /Sike Lajos: Tananyagba kívánkozik Boros Ernő Földvárról írt könyve! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./2002. szeptember 4.
Temes megyében vendégszerepel a háromszéki Árkos község néptáncegyüttese. Szept. 6-án Ránkhagyott örökség című előadásukat Lugoson mutatják be. Szept. 7-én Temesváron, este Szapáryfalván, másnap Igazfalván lépnek a közönség elé. /Az árkosi néptáncegyüttes vendégszereplése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2002. október 1.
Harminc éves a lugosi irodalmi kör. Az emlékezést író Pongrácz P. Mária szintén jelen volt Anavi Ádámmal együtt 1972. jan. 30-án Lugoson, az alakuló ülésen. Ott volt többek között Berinde György tanár, Udvardy László mérnök-író, Graur János, a Szabad Szó lugosi tudósítója, Fülöp Lídia, gyári tisztviselő. Elnöknek Berinde György tanárt választotta meg az újonnan alakult irodalmi kör, mely József Attila nevét vette fel. Megfordult e körben Anavi Ádám, Banner Zoltán, Beke György, Dávid Gyula, Domokos Géza, Kántor Lajos és Kányádi Sándor is. 1976-ban Berinde György visszavonulása és Udvardy László Temesvárra költözését követően a kör vezetését Fülöp Lídia vette át, aki rövidesen megjelentette első verseskötetét Az én ibolyáim címmel. Fülöp Lídia a kör irányítója, gondnoka, lelki felelőse lett. Megpróbálták bevonni a tevékenységbe Lugos környéki települések, Bodófalva, Igazfalva, Facsád értelmiségét is. 1990. jan. 30-án a kör felvette a lugosi pap-költő, Szombati Szabó István nevét. 1997-ben az irodalmi kör negyedszázados fennállását ünnepelte, s ebből az alkalomból Lugosi krónika címmel könyvet adtak ki, mely a kör életének naplóját is magába foglalta. Fülöp Lídia több kötetes íróként, hetvenen túl, fiatalos lendülettel folytatja a munkát. /Pongrácz P. Mária: Szép szó a szívekben. Harminc éves a lugosi irodalmi kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./2002. október 3.
Az Ortodox Egyház hozzájárulhat Lugoson egy görög katolikus templom felépítéséhez - jelentette ki Lucian Muresan érsek, miután a két egyház képviselői nyolcadszor tanácskoztak a visszakövetelt egyházi ingatlanok ügyéről. A görög katolikusok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy visszakapják nagyváradi és nagybányai katedrálisukat. Az elmúlt években mindössze négy templomot adtak vissza, holott az egyház a kommunista éra előtt mintegy kétszázzal rendelkezett. /Görög katolikusok igényei. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2002. október 11.
Lugoson a Szombati Szabó István Irodalmi Kör fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. Alapítótagok és az új nemzedék képviselői, sok kötetes tollforgatók és pártolók, a város magyarságának népes serege gyűlt össze. Az elmúlt évtizedekben több mint háromszáznyolcvan alkalommal tartottak ülést. Az újságok s az egyház mellett egyedüli civil szervezetként a Szombati Szabó István irodalmi kör vitte a míves magyar szót a Felső-Bega völgye elszigetelten élő szórványközösségeibe. Fülöp Lídia, a kör vezetője hangsúlyozta, hogy az olykor százat is meghaladó, máskor meg alig maroknyi tollforgató és irodalombarát a kisebbség számára legnehezebb korszakban is erős vára volt az anyanyelvű kultúrának. A kör lelkes alapemberei, dr. Higyed István, Bakk Miklós, Gergely Kálmán, Kovács László, Osztofi József, Simon István, Maylender Erzsébet, Molnár Klára, Király Rozália és még sokan mások hűségesen, önzetlenül szolgálták a nemes ügyet. Az örökös elnök, Fülöp Lídia, a költő és prózaíró, aki szíve-lelke a város irodalmi életének. A magyar költészet gyöngyszemeiből hallhattak válogatást a résztvevők. Makay Botond bemutatta dr. Higyed István Szomorú szerelmes igric című könyvét, amely az irodalmi kör névadójának, Szombati Szabó István egykori lugosi református tiszteletes életéről és munkásságáról nyújt képet. /Sipos János: Lugosi mementó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 11./2002. október 15.
Temesváron a helyi Ormós Zsigmond Társaság és a Református Nőszövetség szervezésében mutatták be okt. 12-én dr. Higyed István Szomorú, szerelmes igric című kötetét (Excelsior Könyvkiadó, Temesvár, 2002). Dr. Higyed István könyve lugosi papelődjéről, a kiváló költőről, Szombati Szabó Istvánról szól. Pongrácz P. Mária irodalomtörténeti igényességű könyvelemzésében kiemelte a szerző tárgyilagosságát, alapos dokumentációját. /Szekernyés Irén: Költő az őrtoronyban. A szerző könyvét dedikálja. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./2002. október 17.
Szerződés még ugyan nem született róla, az Európai Befektetési Bank (EBB) vezetősége azonban rábólintott okt. 16-án a román hatóságok által Nagylak-Déva közötti útszakaszon építendő autópálya hiteltámogatására. A IV-es páneurópai folyosón elhelyezkedő útszakasz építéséről Luxemburgban tárgyalt a Szállításügyi Minisztérium küldöttsége. Az EBB vezetőségével való találkozón az Arad-Temesvár-Lugos útvonalon kiépített autósztráda támogatásáról is határoztak, amely úthálózat építési költségei a megvalósíthatósági tervek szerint 961 millió euróra emelkednek. A megállapodás értelmében ennek a befektetésnek a 75 százalékát az európai pénzintézet által nyújtott hitelből fedezik. A tervek között szerepel a Segesvár-Brassó, Kürtös-Piski és Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonalak korszerűsítése. - Romániában a rendszerváltás óta egyetlen kilométer autópálya sem épült. /Nagylak-Déva autópálya. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./2002. október 27.
Október elején ünnepelték a temesvári ferences nővérek rendjük erdélyi letelepedésének 100. évfordulóját. Temesvári házukban négy nemzetiség leányai élnek szeretetben, békében együtt, segítve a temesvári betegeket. A nővérek a temesvári Caritas háziápoló programja keretében dolgoznak, néhány vidéki, Temesváron tanuló lánynak otthont adnak, imacsoportot vezetnek. A kolostoraikból elűzött nővérek a kommunista uralom alatt civilben dolgoztak tovább temesvári, aradi, belényesi, lugosi, lippai, nagyszentmiklósi, szászvárosi kórházakban. A közösségi élet újrakezdésére 1992-ben nyílt lehetőség. A még életben lévő kilenc nővér Temesvárra költözött, ahol 1994-ben létrejött a provincia székhelye. Jelenleg 11 örök- és egy ideiglenes fogadalmas van a zárdában. Három nővér 24 órai állandó gondozást vállalt az idős papok otthonában, ahol a 92 éves Boros Béla c. érsek és a nyugalmazott Kräuter Sebestyén püspök tartózkodik. /Assisi Szent Ferenc leányai. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./2002. november 25.
Nov. 22-én az Aradi Magyar Színház művészei felléptek Lugoson, a színházban. A nyugdíjas magyarokat vonzotta leginkább a Te rongyos élet című kabaré. Tapasztó Ernő, a színház vezetője és színésze köszöntötte elsőként a közönséget, és ígéretet tett: ezentúl kéthavonta fellépnek a városban. /Nagyálmos Ildikó: Vidéken is jelen vannak az aradi magyar színészek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./2002. december 23.
Dec. 24-én lesz tíz éve, hogy először jelentkezett a Duna Televízió. Az intézmény dec. 18-án ünnepelte születésnapját. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek az összetartozás szimbóluma volt a Duna TV tizedik születésnapja. Csoóri Sándort említette kezdeményezőként és Antall József néhai miniszterelnököt kivitelezőként. "A Duna TV az a média, ahol az emberi helytállásnak is hírértéke van", húzta alá az államelnök. Sára Sándor volt elnököt méltatta: semmiből teremtett működő intézményt, stábot, volt bátorsága szembe szállni a kordivattal. Mádl Ferenc állami kitüntetéseket adott át Sára Sándornak, Hanák Gábor történésznek, Lugossy László filmrendezőnek és másoknak. Benkő Samu történész, az MTA külső tagja az erdélyiek nevében beszélt mondott köszönetet. Azt sugallta: maradjon a családok televíziója a Duna, mely távol tartja műsorától a trágárságot, a reklámozásban is mérvadó, a tudást gyarapítja, s az egészséges vigasságot sem zárja ki adásaiból. Pekár István elnök a határon túli magyar szervezetek díjait vehette át, többek között az EMKE-díjat Kötő József elnöktől. A most létesített Pátria-díjban részesült: Jankovics Marcell, Csoóri Sándor, Kovács K. Zoltán, dr. Szöllösy Árpád, Benkő Samu, Zelnik József, Kőhalmi Ferenc, Boross Péter és Kósa Ferenc. II. János Pál pápa bíboros- államtitkára által üzent. /(Máthé Éva): Önmagát ünnepelte a Duna Televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ 1997. augusztus 23.
Néhány napja Nagysármáson felavatták Ion Antonescu szobrát, erről nem számolt be a rádió, a tévé, de a lapok sem írtak róla, kivéve a marosvásárhelyi sajtót. Antonescu marsall rehabilitálása már Ceausescu idején megkezdődött. Rontaná a szoboravatás hangulatát annak elmondása, hogy Antonescu Hitlerék előtt kiagyalta a "zsidókérdés végleges megoldásának módját". A kérdés szakavatott kutatója, Benjamin Lya történész által összeállított dokumentumkötet 624 oldalon tette hozzáférhetővé az 1940-1944 között a zsidókérdéssel foglalkozó minisztertanácsi ülések jegyzőkönyveit, határozatokat, jelentéseket és tanulmányokat. A marsallnak a harmadik szobrát állították fel és az elsőt Erdélyben, írta Tibori Szabó Zoltán. Maga Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szentelte fel a szobrot, annak ellenére, hogy a román fasizmus áldozatainak száma a 270 ezer főt meghaladta. Antonescu 1941. szept. 6-án a minisztertanács ülésén kifejtette céljait: azért harcol, hogy "Besszarábiából és Bukovinából kitakarítsam a zsidókat és a szlávokat". /Tibori Szabó Zoltán: Antonescu szobrára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Helyesbíteni kell a cikk állítását, mert Erdélyben már avattak Antonescu szobrot. Romániában az elsőt 1993. okt. 22-én állították fel, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt. Erdélyben először Lugoson avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított. A következőt 1994 júniusában Karánsebesen, a negyediket 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avatták - katonai tiszteletadással. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írta Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 30./ Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen is szobrot akartak emelni Antonescunak, de azt a magyar polgármester megakadályozta. Gheorghe Funar már 1993-ban akart Antonescu-szobrot akar állíttatni Kolozsváron, makettjét kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./2003. január 7.
Napvilágot látott Fülöp Lídia /Lugos/ tizedik kötete, a Titkok /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/. Naplójegyzet, riport, karcolat, lírai vallomás, levél - mindez megfér egyetlen kötetben. A szerző varrónő volt, majd gyári tisztviselő és végül nyugdíjas, kitartóan ostromolta az irodalom kapuit. /Pongrácz P. Mária: Fülöp Lídia tizedik kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./2003. január 9.
Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2003. január 24.
Jan. 21-én Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban több mint húsz Temes megyei egyesület képviseltette magát a Magyar Civil Szervezetek Tanácsának egyeztető ülésén. Eljöttek a megyeszékhelyről, valamint Lugosról, Végvárról, Újszentesről, Dettáról és Csanádról, összevetették idei eseménynaptáraikat, hogy lehetőleg ne egyszerre szervezzenek majd programokat. A civil szervezetek munkáját összefogó Erdei Ildikó, a megyei RMDSZ-szervezet alelnöke eredményesnek értékelte a találkozót. /(Pataky): Magyar civil szervezetek egyeztettek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./2003. február 4.
Temesváron a piaristák neves egykori középiskolájának épületében talált otthonra a katolikus líceum. Febr. 3-án Roos Márton megyés püspök kápolnát szentelt a középiskolában. Heinrich József főesperes, az iskola igazgatója nyitotta meg az ünnepséget. Magyar nyelvű szentbeszédet Szilvágyi Zsolt, román nyelven Butnaru Anton lugosi plébános mondott. Abban az épületben van a kápolna, amelyet csak papíron kapott vissza az egyház. /Bánsági Csilla: Kápolnaszentelés a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./2003. február 7.
A képviselőház febr. 6-án tárgyalta az európai és nemzeti érdekeltségű szállításügyi infrastruktúra-szükségletet jóváhagyó törvényjavaslatot. Antal István, az ipari és szolgáltatásügyi bizottság elnöke kérte, hogy prioritásként szerepeljen a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya megépítése is. A törvény szerint Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Pitesti nyomvonalon halad majd az autópálya. Márton Árpád képviselő is kérte a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya prioritásként való kezelését. /Autópálya-prioritás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./2003. február 8.
Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán, a két kormányfő mosolyfesztiválján Nastase bejelentette, hogy az építendő európai négyes számú közlekedési folyosó továbbra is mostoha közlekedési körülmények között tartja Erdélyt. /Csinta Samu: Autópálya-kanyarok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./ Az RMDSZ kérésére a parlamenti bizottság újravitatja a Bors-Kolozsvár autópálya sorsát. A kormány febr. 6-i ülésén a Nagylak - Arad-Temesvár-Lugos- Déva-Pitesti közötti, IV. páneurópai közlekedési folyosón kiépített autópálya-beruházást kezelte prioritásként, négymilliárd euróra becsülve a beruházást. A képviselőház visszaküldte a szakbizottsághoz a törvénytervezetet, mivel az RMDSZ kérte, helyezzék prioritási listára a Bors-Nagylak-Kolozsvár sztráda építését is. Romániának a 2007-ben remélt EU-csatlakozás előtt korszerű közlekedési hálózatot kell megteremtenie. /Incze Ferenc: Mellőzik Erdélyt a kormány sztrádatervei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2003. február 13.
A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./2003. február 17.
Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./2003. február 28.
Fazakas Csaba 2000 áprilisa óta Lugos református lelkipásztora, a lugosi Arató Andor Egyesület alelnöke és febr. 22-én kinevezték a Temesvári Református Egyházmegye esperesének. Ezentúl - ötven év után újra - Lugoson fog működni az egyházmegyei esperesi hivatal. /Makkai Zoltán: Szórványsorsban. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 28./2003. március 5.
Márc. 1-jén véget ért a romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása. A nagyváradi püspöki palota restitúcióját is megemlítette Tempfli József nagyváradi megyés püspök a II. János Pál pápával történt négyszemközti beszélgetésen. A rendszerváltás után harmadik alkalommal zarándokoltak Rómába a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) tagjai, hogy eleget tegyenek az előírt, ötévenként sorra kerülő látogatásnak. II. János Pál pápa külön fogadta a megyés püspököket tízperces négyszemközti beszélgetésre, egy alkalommal együtt miséztek vele magánkápolnájában, és egyszer együtt ebédeltek. Tempfli József emlékeztette II. János Pált abbeli ígéretére, hogy következő romániai útja során az erdélyi egyházmegyék híveit is felkeresi. A pápa ígéretet tett arra, hogy - amint egészsége és ideje megengedi - eleget tesz a meghívásnak. A püspök a pápa közbenjárását kérte Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása ügyében is; a nagyenyedi börtönben kivégzett katolikus elöljáró boldoggá avatása folyamatban van. Tempfli József beszámolt az egyházi ingatlanok, földek és erdők visszaszolgáltatása körüli nehézségekről, kiemelte, hogy a nagyváradi püspöki palotát még mindig nem vehette birtokba az egyház. A romániai delegációnak tizenkét püspök volt a tagja, közülük hét latin rítusú (Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök, Tempfli József nagyváradi, Martin Roos temesvári, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca iasi-i segédpüspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek), és 5 görög rítusú (Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi, Alexandru Mesian lugosi, Ioan Sisestean máramarosi és Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök). Jelen volt továbbá Ardai Attila, a szatmári egyházmegye kormányzója és Anton Cosa chisinaui püspök, aki a romániai püspökökkel együtt szeretett volna részt venni az ad limina látogatáson. A Hittani Kongregáció vizsgálatot javasolt Szőkefalva, a szőkefalvi Mária-jelenések ügyében Szőkefalván évekkel ezelőtt a helybeli Marian Rózsikának megjelent a Szűzanya. A jelenések alkalmával, noha a katolikus egyház nem nyilvánította hitelesnek azokat, több százezer ember keresi fel a Maros megyei települést. Javasolták Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, vizsgáltassa ki az állítólagos Mária-jelenéseket. /Lukács János: A restitúció sürgetését kérték a pápától. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./2003. március 10.
Március 9-én 18 kolozsvári református teológiai hallgató indult szórványmisszióba Temes és Hunyad megye gyülekezeteibe. Egy négytagú csapat a Szászváros melletti Lozsádra érkezett, egy másik négytagú pedig Vajdahunyadra és a mellette fekvő Hosdátra. A másik csoport a Bega menti falvakban szállt meg és Igazfalván, Bodófalván és Szapáryfalván, valamint Lugoson szolgáltak. A harmadik csapat Zsombolya missziói egyházközségben és a hozzá tartozó településeken végzett ünnepi szolgálatot. A misszió vezetője Vetési László kolozsvári szórványügyi előadó az ősz óta lelkész nélküli Végváron, valamint a vele szomszédos Ötvösdön látta el szolgálatot. /Kolozsvári teológusok Temes és Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./2003. március 12.
Márc. 11-én a Temesvári Református Egyházmegye lelkipásztorai negyedévi értekezletükön megtudták: Lugosra költözik az esperesi hivatal, mivel Fazakas Csaba megválasztása jogerőre emelkedett. A temesvár-belvárosi egyházközség épületében tartott összejövetelen Bányai Ferenc lelkészértekezleti elnök egy zsinat elé terjesztendő közvélemény-kutatási anyagot terjesztett elő a Szentírás, illetve a Miatyánk szövegének és a Heidelbergi Káté néhány kérdésének a fordítás-módozata kapcsán. El kell dönteni végre, hogy a Bibliát a szószéken milyen fordítás szerint fogja használni a lelkészi kar, illetve a Miatyánk szövege is milyen fordítás szerint lehessen egységesen használható a szertartások során. Fazakas Csaba , az új esperes közölte, hogy hivatala rövidesen Lugosra költözik. /Krassay Szörény: Az esperesi hivatal elköltözik Temesvárról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./