udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 165 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-165

Helymutató: Resicabánya

2000. november 29.

Huszonkilenc alapító tag írta alá az elmúlt hét végén a Temesvári Műegyetem Villanymérnöki Karán a legújabb magyar civil szervezet, a Techné Egyesület megalakításának okiratát. Az új civil szervezet élére dr. Delesega Gyula egyetemi tanárt, az egyesület szorgalmazóját állította a közakarat. Dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár, a Techné elnöke, Aradtól Vajdahunyadig, Resicától Nagyváradig minden magyarul tudó értelmiségi jelentkezését várja. - A Temesváron élő magyar értelmiségiek nem ismerik egymást eléggé, még kevésbé a több mint ezer magyar nemzetiségű főiskolai hallgatót, akik igényelnék a segítségüket. E jelentős szellemi erő. Első céljuk Temesváron tanuló nagyszámú magyar főiskolás felkarolása. Idővel magyar kultúra ismeretére építve tudományos, irodalmi, művészeti iskolák teremtődhetnének az aktív együttműködésből.- Az alakulás megtörtént, most már hivatalosan vannak jelen a város közéletében. Hol a székház, hol juthat bővebb információhoz az érdeklődő? /Sipos János: Újabb magyar civil szervezet Temesváron. Megalakult a Techné Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

2000. február 9.

Február 4-én a resicabányai Radio Resita A-stúdiójában megbeszélést tartottak Multikulturális és Etnikumközi Együttlét címmel, amelyet a Román Akadémia és a Közép-európai Etnikai Tanulmányok és Problémák csoportja rendezett. Kifejthették véleményüket a kérdéskörben a német, magyar, szerb, horvát (krassován), ukrán, bolgár és pém (elnémetesedett cseh) nemzetiségek képviselői, továbbá a polgármesteri hivatal, a parlament, a csendőrség, és a román ortodox egyház képviselője. A megszólalók kifejtették, hogy a Bánsági hegyvidék (akár a Bánsági-síkság) nemzeti kisebbségei lényeges és közös bánsági jellemvonásnak tartják az európai modellnek is tekinthető emberbaráti (testvéri) egységet, illetve összetartozást. A horvát (krassován) képviselő szerint szükséges a horvát adásidő a rádióban. A Radio Resita ígérte, hogy újraindítja a megszüntetett német, magyar és szerb adásokat, illetve minden itt élő etnikum részére biztosítani kíván adásidőt. /Makay Botond: Soknemzetiségű testvéri egység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2000. március 15.

Tovább rongálják ismeretlenek az 1848-as emlékművet a resicabányai Kereszthegyen. Ha ez így megy tovább - s ebben az évben nem sikerül megmenteni az emlékművet -, egy-két év leforgása alatt már csak romokra rakhatják le a kegyelet koszorúit és virágait a szervezetten vagy alkalmanként látogatók. /(Makay Botond): Tovább rongálják...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2000. március 21.

A Vita Catolica Banatus című, önmagát a Bánsági Római Katolikus Püspökség orgánumának nevező kiadvány döntően román nyelvű, alig van benne magyar vagy német nyelvű szöveg. A szerkesztőként is feltüntetett Pál József Csaba lelkész román nyelven készített interjút Böcskei László püspöki vikáriussal, Csiky Ibolya páter Kapor Jánossal románul társalgott a temesvári katolikus ifjúsági mozgalomról, ugyancsak románul olvasható a pápa üzenete a 2000. esztendő nagyböjtjéről. A temesvári püspökségben még mindig a magyar katolikusok vannak többségben, hiszen magyar nyelven tudó, magyarul prédikáló papokat kérnek a legtöbb parókiára. Nem a román katolikusok alkotják a többséget még a kiadási és szerkesztési helyként megjelölt Resicabányán sem. /Ujj János: A hit nyelve. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2000. március 24.

Resicabányán márc. 20-án a Német Demokrata Fórum székházában megbeszélés folyt a kereszthegyi Hergoltz-féle negyvennyolcas emlékmű sürgős megmentése érdekében. Ismeretlenek rombolása súlyos károkat okozott és okoz az emlékműben. A megbeszélésen részt vettek az RMDSZ képviselői is. A megjelentek javasolták a helyreállítás mielőbbi megkezdését, illetve a még meglevő vasrészek azonnali múzeumba szállítását. Az emlékmű nem szerepel az országos műemlék-nyilvántartásban. /Makay Botond: Huszonnegyedik órában a kereszthegyi emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

2000. április 7.

Az egymástól elszigetelten tevékenykedő temesvári magyar egyetemi oktatók és tudományos kutatók saját szervezetet akarnak létrehozni. A kezdeményezők, közöttük dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár megtartották első találkozójukat. Céljaik: egymás megismerése, információszerzés és információcsere, magyar nyelvű szakmai rendezvényeken való részvétel és azok rendezése, a magyar egyetemi hallgatókkal való együttműködés, pályázatokon való részvétel, anyanyelvű szakmai önképzés, oktatás, szakkönyvkiadás támogatására, a Temesvárhoz közel álló vagy kötődő egyetemek (Arad, Resicabánya, Vajdahunyad, Petrozsény) magyar oktatóinak bevonása a fentiekbe, eurorégiós kapcsolatok hozzáférhetőségének megkönnyítése (a szegedi, újvidéki, debreceni egyetemekkel). /Alakulófélben a temesvári magyar egyetemi oktatók egyesülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

2000. május 3.

Egyhetes bánsági látogatást tett Jean-Claude Périsset, a Vatikán bukaresti nagykövete. A kiskrassói római katolikus templomban a krassószörényi horvátok (krassovánok) egyik központi templomában mutatott be szentmisét zsúfolt és szentbeszédet mondott román nyelven. Resicabányán a Havas Boldogasszony templomban Páll József esperes-plébános röviden bemutatta az egyházkerületét, illetve annak sok nemzetiségű papságát, kiemelve a bánsági nemzetiségi és felekezetközi együttműködés példaértékét. A látogatás a govondári Szent Ferenc és Klára közösségi ház bemutatásával ért véget. Makay Botond Roos Márton megyéspüspököt kérte villáminterjúra. A püspök tört magyarsággal nyilatkozott, kifejtve, hogy a nuncius látogatása számukra nagy esemény. /Makay Botond: Őexcellenciája Jean-Claude Périsset a Vatikán Bukaresti Apostoli Nunciusa Krassó-Szörvényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. május 15.

Szociális otthont avattak Resicabányán a Páli Szent Imre Társaságnak köszönhetően. A nyolc esztendeje működő karitatív egyesület eddig ruha és élelmiszer segélyezésével foglalkozott, most a rászorultak gondozására gondolva megnyitotta a Frederico Tazamról elnevezett intézményt. Ennek vezetője a Nagy-Britanniából érkezett Jessie Crawford, aki kézimunka, művészet, angol nyelvtanítás területén nem csak irányítani, hanem ténykedni is fog. /Szociális otthont avattak Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2000. szeptember 26.

A szerb kisebbség kezdeményezésére szept. 22-én Resicabányán megalakult a Krassó-Szörény megyei Kisebbségek Tanácskozó Testülete, amelynek célja, hogy a törvényes keretek között tanácskozási joggal képviseltesse magát a megyei tanács ülésein, illetve a szakbizottságokban, mivel az idei helyhatósági választásokon egyetlen kisebbségi reprezentánsnak sem sikerült bejutnia. A tanácskozáson Slavomir Gvozdenovic parlamenti képviselő tanácsadó részvétele mellett jelen voltak a megye szerb, horvát, német, magyar, szlovák, cseh és ukránkisebbségek vezetői, megbízottjai. A szervezet nem jogi személy. Célkitűzése: a kisebbségek érdekeit védeni, illetve célkitűzéseiket megvalósítani a megyei tanács révén. /Kisebbségi Tanácskozó testület alakult Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2001. január 5.

Hildegard Puwak, az EU-integrációért felelős minisztérium vezetője, és Vasile Puscas, EU-tárgyalóbiztos szerint Bukarestnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy behozza azokat a gazdasági jellegű lemaradásokat, amelyek miatt Románia a csatlakozásra váró országok között az utolsó helyre szorult. A miniszter asszony élesen bírálta az 1996–2000 közötti kormányokat, amelyek nem teljesítették az EU-nak tett ígéreteket. Az EU-integrációért felelős minisztérium a csatlakozás belföldi vonatkozású kérdéseinek megoldására hivatott, a Mircea Geoana vezette Külügyminisztérium pedig az ügy politikai vetületével foglalkozik. - Hildegard Puwak 1949-ben született Resicabányán. 1971-ben végzett Bukarestben a közgazdasági egyetemen. 1971–1992 között kutató- és előadótanár a Bukaresti Közgazdasági Egyetemen. 1998-ban posztdoktori képzésen vesz részt az Amerikai Egyesült Államokban. - Vasile Puscas 1952-ben született Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett. 1992–1995 között Románia washingtoni nagykövet helyettese. 1995-től a BBTE nemzetközi kapcsolatok tanszékén tanít, a Nemzetközi Tanulmányok Intézet igazgatója. - Mircea Geoana 1958-ban született a fővárosban. Bukarestben jogi diplomát szerzett, majd a Politechnikai Intézetben, 1992-ben pedig a párizsi L’Ecole Nationale d’Administration végzettje. 1993–1995 között külügyi szóvivő, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. /Prioritásként kezelik az EU-csatlakozást Románia lemaradásáért a volt kormányt okolja az RTDP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2001. február 13.

Resicabányán a Herglotz-féle negyvennyolcas emlékmű a rendszerváltás után a teljes tönkremenetel felé haladt, hogy ismeretlen tettesek kezdték lebontani, hogy ócskavasként értékesítsék annak vaselemeit. A Német Demokrata Fórum, illetve az RMDSZ kezdeményezésére gyűjtés indult az emlékmű megmentésére és helyreállítására. A gyűjtés eredményes volt, az emlékművet helyreállították. Újraavatását és felszentelését a város védőszentjének a napján, június 29-én ejtik meg. /Régi pompájában ismét a kereszthegyi emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2001. február 24.

A Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány 1234 db könyvet adományozott könyvtáralapítás céljából a Resicabányai Református Egyházközségnek. A küldemény azért érkezett egyházi címre, mert Resicabányán (is) megjárta már a helybeli magyarság a történelem során a "világi" könyvtárral, mikoris az egykori MADOSZ, illetve Magyar Népi Szövetségi Olvasókör könyvtárát az ötvenes években elégették a korabeli "elvtársak". /Kiskönyvtári könyv érkezett Resicabányára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2001. március 3.

Megjelent a Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma gazdag tematikus oldalakkal (közélet, egyház, iskola, hasznos tudnivalók, együtt a család) és színvonalas tartalommal. Februártól már nem csak "maradékot" kap a lapból Krassó- Szörény megye magyarsága, hanem - Hauer Erich főszerkesztő januári ígéretének köszönhetően - havi száz darab ingyenpéldányt, ami azt jelenti, hogy Resicabánya és Boksánbánya mellett a februári számból már jutott Karánsebesnek és Nándorhegynek is. /A Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2001. március 13.

Márc. 10-én Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes, Király Árpád aradi esperes részvételével megtartott ünnepi szentmise előzte meg az Újaradon a plébánián létesített római katolikus katetikai központ átadását. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye területén a temesvári, illetve a resicabányai katetikai központ után Aradon nyílt meg a harmadik olyan hely, ahol továbbképzésben részesülnek az egyházi életben résztvevő valamennyi laikus szervezet képviselői. /Újaradon megnyílt a katetikai központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2001. március 24.

Harmincan tanulnak magyarul Resicabányán a római katolikus Szentháromság Plébánia tantermében indított nyelvtanfolyamon. /Már harmincan tanulnak magyarul Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24-25./

2001. június 24.

Román, magyar és német nyelvű írásokat közöl a Vita Catholica Banatus, a temesvári római katolikus püspökség havonta megjelenő folyóirata. A folyóiratban a resicai születésű, Kolozsváron egyetemi hallgató Varga Attila a Bánság történelméről írt, az arad-gáji jubileumi zászlóavatást verssel köszöntötte páter Bíró. A folyóiratot Resicán szerkesztik a Havas Boldogasszony plébánián, Pál József-Csaba plébános irányításával. /Román, magyar és német nyelvű írásokat közöl a Vita Catholica Banatus. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./

2001. július 4.

Több mint 7500 diák érettségizett júl. 3-án Romániában anyanyelvén. Az érettségi vizsga keretében júl. 3-án a nemzeti kisebbségekhez tartozó végzősök anyanyelvük tantárgyából az irodalom- és nyelvtanvizsgát tették le. A legtöbben - 6988 tanuló - magyar nyelven vizsgáztak, ezen kívül 609 diák német, 37 ukrán, 36 török, 32 szlovák, 30 szerb és 13 horvát nyelven érettségizett. A szaktárca kimutatása szerint - a számos erdélyi településen felállított magyar érettségi központon kívül - német nyelv és irodalomból Aradon, Brassóban, Resicabányán, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, illetve Szatmár, Szeben és Temes megyében érettségizhettek gimnazisták. A horvát nemzetiségű tanulóknak Krassó-Szörény megyében, a szerbeknek Temesváron, a szlovákoknak Arad és Bihar megyében, a törököknek Konstancán, az ukránoknak pedig Máramaros megyében állt rendelkezésükre érettségi központ. Magyar nyelv és irodalomból a diákoknak Ady Endre A magyar ugaron című verse alapján kellett elemezniük a költő , szimbolizmusát. Radnóti Miklós Hetedik eclogájának megadott részlete alapján naplójegyzetet kellett írniuk a végzősöknek, Mikes Kelemen Törökországi levelek című művének részlete alapján pedig az írás hangvételét kellett meghatározniuk az érettségizőknek, akiktől az óda, elégia, epigramma és az elbeszélő költemény definícióját is kérték. /Rostás Szabolcs: Anyanyelven érettségiztek. Közel hétezer magyar diák vizsgázott. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2001. szeptember 11.

Szept. 10-én újra utcára vonultak a resicai kohászati üzem munkásai, mintegy 1500 szakszervezeti tag tüntetett a prefektúra előtt, majd a tömeg elzárta a legforgalmasabb resicai utat, mintegy négy órán keresztül megbénítva a közlekedést. A munkások a miniszterelnökkel való találkozást kérték (múlt héten még az államfőt akarták látni), és erre ígéretet is kaptak a prefektustól, maga a kormányfő azonban szigorúan nyilatkozott a kérdésről: szerinte a munkásoknak meg kell érteniük, hogy így minden befektető elől elzárják az utat. A kormány hivatalos küldöttsége ezen a héten Washingtonban találkozik a tulajdonos cég képviselőivel. A szakszervezet bejelentette: szept. 11-től ötven ember kezd éhségsztrájkba a prefektúra előtti buszokban. /Éhségsztrájk Resicán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

2001. szeptember 13.

Resicabányán Losonczy Enikő megkapja a tanfelügyelőségtől tanítónői kinevezését, aki a nyugalomba vonuló Hatvani Etelka helyébe lép. A tavalyi hét gyermek helyett idén tizenkét tanulóval kezd az osztatlan magyar iskolai osztály. /Makay Botond: Sportszerűen gratulált. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2001. szeptember 14.

A Krassó-Szörény megyei vezetők és a helyi szakszervezeti vezetők szept. 13-án tanácskozásra ültek össze a kohászati kombinátban kialakult válsághelyzet miatt. A résztvevők levelet intéztek az államfőhöz és a kormányfőhöz, amelyben felvázolták a Krassó-Szörény megyei kritikus helyzetet. A munkaadók és munkavállalók közötti tárgyalásra Adrian Nastase miniszterelnököt is meghívják. A prefektúra előtti éhségsztrájkolók száma 110-re növekedett. /A resicai szakszervezetek válságbizottság létesítését javasolták. /110-re nőtt az éhségsztrájkolók száma. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

2001. november 1.

Resicabányán idén is folytatódnak az iskolán kívüli magyar nyelvtanfolyamok a római katolikus egyház védnöksége alatt. Egyelőre alacsony az érdeklődés, de a tavalyi tapasztalatok szerint az érdeklődés növekedni fog. /Makay Botond: Folytatódnak a magyar nyelvtanfolyamok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2001. december 31.

December 29-én tartotta a Szombati-Szabó István Olvasókör Resicabányán, az RMDSZ-székházban hagyományos havi tematikus teadélutánját. Esztendő vége lévén, a vicceknek szentelték a három órányi időt. /Makay Botond: Vidám volt a teadélutáni hangulat. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./

2002. július 2.

Resicabányán az óvónő a református lelkipásztorral megkezdte a magyar gyermekek összeírását az óvoda és az iskola megindításához, a Govondár városnegyedben. Itt lakik a város lakóinak hatvan százaléka, vagyis hatvanezer ember. Az egyházaktól megkapott címeken legtöbbször nincs, aki ajtót nyisson. "Tegnap költöztek el Szatmár megyébe" - szól az egyik jóindulatú szomszéd. "Már három esztendeje elköltöztek" - mondja a másik. "Lakást változtattak, de nem tudjuk, hová mentek" - világosít föl valaki. Sokan a munkanélküliség miatt visszatértek falujukba. A hőség óriási. 35-36 C° van, ők pedig járják a várost. /(Tiba): Harc a magyar óvodáért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. július 8.

Krassó-Szörény megye 333 396-os lélekszáma az előző népszámláskor kimutatottnak csak 88,6 %-a. A hatalmas apadás oka a kivándorlás, aminek elsősorban gazdasági okai vannak. A megye magyarsága 2003 fővel apadt, ami azt jelenti, hogy 5854 a magyarok száma az 5 székely és csekély magyar anyanyelvű zsidó nélkül. A megye községeiben 769 magyar él, a megyeszékhelyen és a városokban 5085, amelyből Resicabánya 3045-en laknak. /Makay Botond: Két falunyival kevesebben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2002. július 16.

Júl. 14-én, vasárnap dr. Márkus Mihály református püspök és a pápai Református Teológia 18 hallgatója szünidei kirándulás keretében ökumenikus istentiszteleten vettek részt Resicabányán, a govondári Szentháromság Plébánia nagytermében. A vendégek Vajdaság (Torontálvásárhely) felől érkeztek az országba, hogy az egykori Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozott néhány gyülekezetet meglátogassák. Resicabányán a diákok református családoknál szálltak meg. Elsőként a református Templom és Iskola épületét látogatták meg, ahol megismerkedhettek az egyházközség, az épület, a gyülekezet rövid történetével, majd a Szentháromság Plébánia épületében rövid műsorral bemutatkoztak. Makay Botond református lelkipásztor Könyv vagy te is című kötetével ajándékozta meg a vendégeket. Innen Temesvárra indult a csoport, majd tovább haladva Nagyvárad, Székelyhíd, Erdőd, Szatmárnémeti, Koltó a történelmi múlt kiemelkedő helyei azok, ahol hosszabb-rövidebb időre megállnak. /Krassay Szörény: Magyarországi magas rangú református egyházi vendég. A pápai Református Teológia diákjai Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

2002. július 23.

Szakács Ferenc matematikatanárt négy évre szóló mandátummal kinevezték az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatójának. Szakács 1982-ben Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karán diplomázott. Resicabányán tanított 1991-ig, majd Zimándújfalun, 1994-től a helyi általános iskola igazgatója. Közben másfél évig a Csiky aligazgatói teendőit is ellátta. Szakács Ferenc bízik abban, hogy összefogással eredményesen fognak dolgozni. A tanszemélyzetünk kis változásoktól eltekintve stabil. A Magyarországról kapott iskolabútorok és laborfelszerelések segítségével korszerű fizika laboratóriumuk van. Megvan a pénz a tornaterem és a körülötte lévő pincerész felújítására. A kollégiumban kap elhelyezést a nagy iskolai könyvtár, de itt, az anyaépületben is marad egy részleg a legszükségesebb kötetekkel, kézikönyvekkel. /Puskel Péter: A közös munkán alapuló stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2002. augusztus 3.

Több mint nyolc esztendeje jelenik meg a többnyelvű, de legtöbbször románul, magyarul és németül írott Vita Catolica Banatus, a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye havilapja. A lap 1994. április 1-jén született Kräuter Sebestyén akkori megyés püspök és Pál József Csaba resicabányai (ma főesperes) lelkész jóváhagyásával, illetve kezdeményezésével. Kezdetben az egyházmegye plébániái kapták és terjesztették, ma már a Resicabányán nyomtatott és megjelenő lap 22 hazai megyében, 8 országban olvasható, illetve bárhol, ahol a www.vita-catolica-banatus.go.to címen az interneten megnézik. Jelenleg tizenhárom szerkesztő és munkatárs ténykedik a főesperes felelős szerkesztő mellett. A lapban évek óta egy oldalon a görög katolikusok is szót kapnak, illetve nem egy esetben volt már példa arra, hogy görögkeleti, evangélikus vagy éppen református szerző is közölt a lap hasábjain. /Makay Botond: Lapszemle helyett köszöntő. A Vita Catolica Banatus századik száma. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

2002. szeptember 28.

Templomépítésre készülnek Resicabányán a katolikus hívek, a kápolna kicsi a gyülekezet számára. Számítógépes tervezéssel elkészült a templom terve, mesélte Ciobotaru Simon atya. Az építkezés 1992-93 táján kezdődött. Közben egyre szegényebb lett a város, a lélekszám is csökkent, át kell dolgozni a terveket. 1997. szept. 13-án átadták és felszentelték a tervezett épület balszárnyát, az abban lévő Szent Ferenc és Klára kápolnával, amely hétköznapokon használható, de vasárnapokon ez nem elég. /Makkay Botond: Plébánia már van, templom még nincs. Templomépítésre készülnek Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

2002. október 11.

Tiba Katalin resicabányai óvónő közbenjárására a Szentháromság Plébánia egy doboz játékot juttatott el a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szervezet közvetítésével a gátaljai óvodának. Megtudták ugyanis, hogy a Temes megyéhez tartozó Gátalja magyar óvodájának felszerelése rendkívül hiányos. /Makay Botond: Játékokkal támogatták a gátaljai magyar óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2002. december 4.

Resicabányán a govondári Szentháromság plébánia egyik tantermében Cioaca Gajdos Viktória, a Közgazdasági Líceum román-latin szakos tanárnője magyarórát tart minden szombaton az érdeklődőknek. Rendszeresen tíznél többen jönnek el. A heti egy nyelvtanórát egy magyar hittanóra követi. A tanárnő a Havas Boldogasszony plébánián felnőtteknek is tart magyarórát. A tanárnő magyar nyelven publikál a Vita Catolica Banatus egyházi folyóiratban. Magyar óráiért nem kap fizetést, azért teszi, hogy az anyanyelv ne haljon ki a szórványmagyarokban. /Makay Botond: Magyaroktatás Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-165




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék