udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1033
találat
lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1033
Helymutató:
Szatmár megye
2006. november 1.
Megkezdi tevékenységét Pálfalván Szatmár megye első községi lakossági nyilvántartó irodája, ahol a településen és a környező falvakban élők személyi iratait helyben állítják ki. Cornelia Bota, a megye főjegyzője szerint nem csak a helyhatóságokon múlik, hogy vidéken egyelőre csak Pálfalván nyílhatott meg ilyen iroda, hanem az országos hatóságon, amely nem egyszer alig teljesíthető igényt támaszt velük kapcsolatban. Szerinte a belügyi tárca nem szívesen válik meg ettől a szolgáltatástól, egyrészt azért, mert így jobban „figyelhette” a lakosságot, másrészt csökken a költségvetése. /Sike Lajos: Lakossági nyilvántartó irodák községekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2006. november 6.
A Szatmár Megyei Múzeum november és december folyamán több, érdekfeszítő művelődéstörténeti rendezvényt kínál. A rendezvények szervezője, Kereskényi Sándor ezek között említette: A történelem értelmezésének kisebbségi nézőpontja. Előadó: Veress Károly, a BBTE tanszékvezető filozófia–professzora (nov. 16.). Az európai szabadság–eszme átváltozásai a 20. században. Előadó: Egyed Péter, jelenleg Rómában tevékenykedő kolozsvári filozófus (nov. 24.). Gellért Sándor tudományos emlékülés. (dec. 2.). Pusztai János irodalmi est. Előadó: Balázs Imre József irodalomtörténész, BTTE, Kolozsvár (dec. 8.). /Izgalmas év végi rendezvények a múzeumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./2006. november 13.
November 12-től indul a Szatmár TV, a régió első egész napos magyar tévéadása. Az adás egyelőre csak antennával fogható, de az elindítók remélik, a kábeltévé-szolgáltatók is beveszik kínálatukba. A televízió tulajdonosa, a szatmári Florin Miclaus médiaszervező elmondta: kezdettől fogva 24 órás magyar adásban gondolkodott, mert „természetes igénynek tartja, hogy egy olyan megyében, ahol a lakosság negyven százaléka magyar, a helyi tévében állandóan legyen magyar műsor”. A műsornak csak negyedét teszik ki a helyi vonatkozású anyagok, a többit magyarországi partnerek segítségével töltik ki, elsősorban a szórakoztató és ismeretterjesztő témákban. A Szatmár TV-nek önálló szerkesztősége van. Pesek Attila a műsorvezető, a reggeli hírműsoroknak Szilágyi Levente a házigazdája. /S. L.: Tévé indul mától a szatmári magyaroknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 14.
Technikai okok miatt egy hetet–tíz napot késik a Szatmár Tv egész napos magyar adásának beindítása, amelyet a tervek szerint a szatmárnémeti székhelyű televízió november 13-án először sugárzott volna. – A felújított műszaki berendezés beüzemelésén dolgoznak, indokolta a késést Bence Csaba. /Gödri Alpár Béla: Tíz nappal később indítják a Szatmár Tv magyar nyelvű csatornát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./2006. november 17.
Szatmár megyében a diákoknak mindössze huszonhat százaléka tanul magyar nyelven. Kónya László, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az egyik legfontosabb tervnek és feladatnak tartja: növelni a magyarul tanuló diákok számát. Az országos adatok alapján 268 ezer magyar anyanyelvű gyermek közül mindössze 179 ezer kezdi meg magyar nyelven az iskolát, a többiek román nyelven szerzik meg az alapokat. A felsőbb osztályokban pedig egyre kevesebben folytatják magyar nyelven. Kónya László szatmári főtanfelügyelő-helyettes szerint sokszor gazdasági, családi okok miatt választják a szülők gyermekeik számára a román osztályt a magyar helyett. Kónya elmondta, harcolni fognak azért is, hogy minden bentlakásra szoruló diák kapjon ösztöndíjat. /Bodnár Gyöngyi: Megindult a beiskolázás előkészítése. Sok magyar gyermek tanul románul. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 17./2006. november 28.
November 27-én felszentelték a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Katolikus Gimnáziumot. Az iskola idén ősszel költözött be az egykori piarista gimnázium épületébe. Az ingatlan alsó szintjén még a Mezőgazdasági Iskolacsoport működik, az emeleti tantermeket viszont a nyáron felújították, és kicserélték a teljes tetőszerkezetet. A munkálatokat a katolikus egyház és az Apáczai Csere János Közalapítvány finanszírozta, illetve Vida Sándor magyarországi vállalkozó támogatta. A felújított épületrészt Schönberger Jenő megyés püspök szentelte fel. Az ünnepség a nemrég átadott Szent László Közösségi házban folytatódott. Az 1993-ban alapított nagykárolyi Római Katolikus Gimnázium beindulásakor osztályai a Iuliu Maniu Iskolaközpontban kaptak helyet. A szatmári Római Katolikus Püspökség 2004-ben kapta vissza az egykori nagykárolyi Piarista Gimnázium épületét, amelyben a Mezőgazdasági Iskolacsoport működött. /Konglovits Éva: Régi-új épületben a nagykárolyi katolikus gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2006. november 28.
A kormányhoz fordult segítségért Szatmár megye prefektusa, miután a hétvégén utcára került Piskolt település polgármesteri hivatala. A községházának helyet adó ingatlant a református egyház kapta vissza. Csáki Gedeon helyi református lelkész elmondta, az egyház visszaigénylési kérelmet nyújtott be, a végleges bírósági döntés már 2001. októberében megszületett. Ezután megkereste Dobos József polgármestert, mutatva a hivatalos végzést, azonban Dobos nem intézkedett. Dobos József úgy próbált nyomást gyakorolni a sajtóra, hogy egy alkalommal egy traktor vontatta pótkocsit „nevezett ki” községházának. Rátette a táblát, és meghívta a sajtót azzal, hogy a reformátusok kitették őket az utcára. Ez nem volt igaz. Végül mégis törvényszéki kilakoltatást kértek, Riedl Rudolf Szatmár megye alprefektusa is elismerte, a piskolti polgármesternek lett volna lehetősége elköltöznie, de ő nem élt vele. Az egyház ifjúsági központot és református óvodát szeretne létrehozni a községháza épületében. /Sike Lajos: Utcára került a községháza. Visszakapta az egyház a piskolti polgármesteri hivatalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./2006. november 30.
A Degenfeld-kastélyban tartják a Szatmár megyei Hadadban a református hívek részére az istentiszteletet, miután templomuk és imaházuk is használhatatlanná vált. A templomot egy földcsuszamlás olyannyira megrongálta, hogy 2000 januárjában életveszélyessé vált a használata. Ezt követően a szabadban vagy a templom melletti imaházban tartották az istentiszteleteket, de a földmozgások azt sem kímélték: miután nemrég 30 centimétert süllyedt, az imaházat is be kellett zárni. A Degenfeld család visszakapta egykori kastélyát, és azt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület használatába adta, így az adventi istentiszteleteket már abban tartja a település kétezer lelkes magyar közösségének lelkipásztora. A kastélyt Degenfeld Pál kapta vissza, aki 40 évre adta koncesszióba a reformátusoknak. „A Németországban élő grófi leszármazott azzal is segítette az egyházat, hogy a kastély tetőszerkezetét felújíttatta és az épület környékéről a talajvizet elvezettette” – mondta el Tőkés László püspök, aki ifjúsági központot szeretne az épületben kialakítani. A hadadi kézműves és néptánctáborok hagyományát követve nyári táborozásokat terveznek ide. A falu templomát 1423-ban Szent László tiszteletére szentelték fel, de a földcsuszamlás miatt a hatalmas réseken át az utcáról is be lehetett látni. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatást nyújtott a helyreállításhoz, hat éve folyik az istenháza helyreállítása. /Gergely Gizella: Templommá váló kastély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./2006. december 4.
Gellért Sándor /1916-1987/ költőt élete Szatmár megye több helységéhez köti, Dabolcon járt elemi iskolába, Szatmárnémetiben gimnáziumba, a világháborút követően három évig Szatmárnémetiben a polgári iskolában, majd 1948-tól nyugdíjazásáig Mikolában tanított. A költőt nem kedvelte a hatalom, költészetének csak töredéke jelenhetett meg nyomtatásban. Költői termése tekintélyes. A magyar nyelv múltjával is foglalkozott. Megírta Mikola (kiadatlan) monográfiáját is. Szatmárnémetiben Gellért Sándor tudományos emlékülést tartottak. Az irodalomtörténész előadók — Kántor Lajos kolozsvári, Bertha Zoltán, Márkus Béla magyarországi egyetemi tanárok — előadásaikban elemezték költészetét. Kónya László azt vizsgálta, milyen hatással volt a költőre a neves pedagógus, Karácsony Sándor, Lovas János, a BBTE adjunktusa pedig Gellért Sándor magyaróráit idézte. Kiss Kálmán a helytörténész szemével szólt a Mikola monográfiája kiadatlan kéziratáról. /Bura László: Gellért Sándor tudományos emlékülés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./ Gellért Sándor-megemlékezést tartottak Mikolán. A költő 1948–tól nyugdíjazásáig tanított a helyi iskolában, és 1992–ben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a helyi RMDSZ emléktáblát avatott a tiszteletére. A helyi általános iskola is nevét viseli. Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész elmondta: a nemzeti önismeret különlegesen gazdag tárházaként számon tartott Gellért-életmű a szülővárosban, Debrecenben is élénken a köztudatban van több évtizede, ezen kívül viszont a magyarországiak számára kevéssé ismert. – A legfontosabb feladat az lenne, ha ennek a hatalmas kiterjedésű és jelentőségű életműnek minden darabja nyilvánosságot látna, megjelenne, hiszen jelentős részét még maguk a szakavatottak sem ismerik – mondta el. /Fodor István: Gellért Sándor-megemlékezés Mikolában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./2006. december 14.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör december 12-én tartott munkaülésén Kosztolányi Dezsőre emlékeztek, az író halálának 70. évfordulója alkalmából. Regéczy Szabina Perle a Kosztolányi-novellákról beszélt. Az est második részében a nemrég rendezett szatmári szavalóversenyen kiválóan szerepelt Czernák Ferenc és Hevesi József Ady Endre, József Attila és Márai Sándor egy-egy karácsonyi versét adta elő. /Karácsonyi hangulat a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./2006. december 27.
Összesen 2450 adag töltött káposztát készített a hajléktalanoknak a Máltai Szeretetszolgálat Szatmár megyében, ugyanakkor 65 sokgyermekes családot ajándékozott meg élelmiszerrel, ruhával karácsonyra. A Hans Lindner Alapítvány három olyan félreeső faluba vitt ki németországi iskolások által készített és küldött ajándékcsomagokat, ahová mások nem jutottak el, és felkerestek 45 olyan idős, magányos embert, akik nem szerepelnek hivatalosan a segítségre szorultak listáin. /Civil szervezetek jótékonykodtak Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
Kökényesd Szatmár megye azon települése, ahol a mai napig is a legjobban megőrizték a néphagyományok ápolását. A színmagyar községben a hagyományos karácsonyi köszöntés már a szenteste napján kora délután megkezdődött, mikor elindultak az első betlehemezők, majd utána következtek a csillaggal járók, sötétedés után pedig következtek a már „idősebb” korosztályba tartozó 16-18 éves fiatalok. A gyerekeknél a sütemény és az üdítő került elő, az idősebbek az italt részesítették előnyben. Másnap ismét felkerekedtek azok, akik még nem jártak a rokonaiknál, ismerősöknél. A nemrég felújított helyi művelődési házban a nyolcadikosok rendezték meg a hagyományos karácsonyi bált. /Karácsonyi ünnepek Kökényesden. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./2006. december 29.
Kétpárti együttműködésről állapodtak meg Szatmárnémetiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői. Az MSZP delegációját Veres János pénzügyminiszter, a PSD küldöttségét Vasile Dancu, az alakulat alelnöke vezette. Dancu elmondta, az európai parlamenti választási kampányban konzultálnak az MSZP-vel, ugyanis magyar partnereik bővebb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A PSD alelnöke leszögezte: az MSZP az EP-választásokon jobban fogja támogatni a szociáldemokratákat, mint az RMDSZ-t. Veres János, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozta: a két párt a közeljövőben együttműködik közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Veres kiemelte a decemberi együttes kormányülésen elfogadott tervezetek közül a Nyíregyházát Nagybányával összekötő útvonal megépítését, valamint a teherforgalom számára Petén létrehozandó határátkelő megnyitását. Veres szerint a magyar kormány húsz, határon átnyúló együttműködési tervezetet nyújtott be, amelyeket az elkövetkező időszakban bírálnak el. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a jövő évi költségvetésből több százmillió forintot fordítanak a magyarországi román közösség támogatására, és állami tulajdonban levő ingatlanokat is átutalnak a román kisebbségnek. /PSD–MSZP közeledés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./ Az MSZP küldöttsége találkozott a Szatmár megyei RMDSZ vezetőivel, Ilyés Gyulával és Szabó Istvánnal, valamint Radu Buddal, a megye prefektusával is. Ezután látogatásuk főszínhelyére érkeztek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szervezetének Szatmár megyei székhelyére. Megbeszéléseket folytattak a PSD országos alelnökével, Vasile Dancuval, valamint a helyi szervezet vezetőivel. A sajtóértekezleten Veres János miniszter elmondta, hogy a két párt, az elmúlt években, olyan politikai tevékenységet végzett, amelynek eredményei mindkét megyében tapasztalhatóak. Jó eredményként a két határátkelőhely fejlesztését említette mint közösen elért sikert, és azt, hogy teherforgalmú határátkelőhely van Csengersima és Pete között, de Vállaj-Csanálosnál is az lesz. Veres a jövőbeni együttműködésről szólt a két hasonló elveket valló párt között. Az európai baloldal nagy családjába tartozik mindkét párt, ezért egy az érdekük is, a helyi struktúrák fejlesztése és a tömegek támogatása, mondta Gheorghe Ciocan megyei PSD-elnök, aki „Nagy testvérnek” nevezte az MSZP-t és megköszönte a támogatását. „Picit szokatlan, mert politikai szervezeteknél nem túl gyakori az ilyennemű együttműködés a mi régiónkban, viszont az EU-ban ez már gyakori”, mondta Veres miniszter. /Márkus Mónika: A Szatmár Megyei Szociáldemokrata Párt és a Szabolcs– Szatmár–Bereg Megyei Magyar Szocialista Párt találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./