udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1033 találat lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1033

Helymutató: Szatmár megye

2006. július 14.

Az elköltöztetésre váró, s a Szatmár Megyei Kórházhoz tartozó pszichiátriai osztály ügyében az utóbbi hónapokban semmi előrelépés nem történt. A betegek embertelen körülmények között tengődnek: elegendő ágy hiányában nem ritka, hogy ketten–hárman fekszenek egy fekvőhelyen. /Bodnár Gyöngyi: Ketten–hárman egy kórházi ágyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 14./

2006. július 18.

A magyar lakosság számarányához viszonyítva a költségvetési intézmények vezetésében kevés magyar dolgozott, az utóbbi egy-másfél évben javult a helyzet. Immár a Lakosság-nyilvántartó Szatmár Megyei Igazgatóság élére is az RMDSZ által javasolt szakember, Riedl Kovács Johanna került. Ő az egyik legfiatalabb igazgató. Jogász végzettséggel rendelkezik. Az igazgatónő szeretné, ha egy épületbe kerülnének a városi lakosság-nyilvántartó hivatallal, amit a szoros együttműködés indokol. Szatmárnémeti, Nagykároly, Tasnád és Avasfelsőfalu mellett Sárközújlakon is van már kirendeltségük s rövidesen Pálfalván és Erdődön is lesz. Az útlevelet, a jogosítványt és az autóbeírást kivéve minden személyi igazolvány, a születési anyakönyvi kivonattól a halálozásiig, de még a szavazókönyvecske kiadása is a lakosság-nyilvántartó hatásköre. Az egységes EU-követelmények miatt nem csak a magyar neveknél maradnak el az ékezetek, a románnál és más neveknél is. Az EU-ban keresik az olyan megoldásokat, amelyek az egységesítést szolgálják, ugyanakkor a személyi jogokat sem sértik. /S. L.: Még egy magyar igazgató. Riedl Kovács Johanna vezeti a megyei lakosság-nyilvántartást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. július 18.

Az utóbbi években négy nagyobb magyar település (Kálmánd, Csomaköz, Egri és Kökényesd) önállósult Szatmár megyében. Közülük a legifjabb közigazgatási egység, a kökényesdi alig egy éve jött létre. A helybeliek egy fiatal újságírót választottak polgármesternek. Simon Levente, a Szatmári Friss Újság munkatársa még a 25. évet sem töltötte be. A fiatal elöljáró Kökényesden született és nőtt fel. Elmondta, hogy Kökényesd gyakorlatilag egybeépült a térség központjával, Halmival, csupán a vasút választja el tőle. Az elválást gazdasági okok indokolták. A több településből mesterségesen összegyúrt községek székhelyei mindent maguknak hordanak össze, ott fejlesztenek. 1968 óta semmit nem építettek, a meglévő dolgokat is hagyták tönkremenni. Kökényesd és a hozzá tartozó Csedreg a sárban fuldokol. Kökényesdnek 1600, Csedregnek 1200 lakosa van, együtt közel 3000 ezer, ami nagy közösség ahhoz, hogy kezébe vegye sorsát. Él a néptánc és a népdal, sok a fiatal. Az első osztályt mind Kökényesden, mind pedig Csedregen 20-25 gyermek kezdi. Alig egy év alatt négy-ötmilliárd régi lejt költöttek fejlesztésre (ötször annyit, mint mások 40 év alatt!), minden utcát leköveztek. Tervezik Kökényesd és Csedreg között egy szép új iskola építését, a jelenlegi öt elavult iskolát pedig megszüntetnék. Jók az adottságaik itt, az ukrán-román-magyar határ közelében. Vám, nemzetközi vasúti átrakó, nemzetközi műút. Megkezdték a művelődési ház felújítását. Újra akarják alakítani a felnőttek régi kórusát és táncegyüttesét. Felavatják a kultúrház mellett létesülő tájházat, melynek sok száz kiállítási tárgyát a kiváló pedagógus, Fazekas Loránd gyűjtötte össze. /Sike Lajos: Interjú Simon Leventével, az ország legfiatalabb polgármesterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. július 18.

A Román és a Magyar Tudományos Akadémia egyezményének keretében az elmúlt években többször is a Szatmár Megyei Könyvtárban, annak régi kéziratokat őrző részlegén töltött néhány napot két budapesti irodalomkutató, Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna. Két itteni szakember, Cordea Márta és Stier Gyula külön felhívta figyelmüket egy kéziratgyűjteményre. A gyűjtemény legérdekesebb darabja egy Csokonai-versekből álló kézirat volt. Az egyik vers semmilyen kiadásban nem szerepelt, az irodalomtörténészek sem írtak róla, ha úgy tetszik, ők sem vették „leltárba”. Azaz egy helyen feltűnt a címe: Egy vénasszonyról. Kiderült, hogy ezt a verset találták meg, s eredeti címe: Edgy Vén Asszonyról. A kutatók szerint (a pesti Irodalomtörténeti Közleményekben írják) a véncsúfoló vers még jóval a Dorottya előtt születhetett, s Csokonai egyik korai szerzeménye. A kézirat lefényképezését nem engedélyezték. /S. L.: Ismeretlen Csokonai-verset találtak Szatmárnémetiben! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. július 19.

A magyar-román területfejlesztési együttműködést szolgáló Partnerség 2007-2013 projekt kidolgozására 23 millió forint támogatást nyert az Európai Uniótól az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség. A projekt magyar részről a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség, a határ másik oldaláról az Észak-Nyugat Romániai Fejlesztési Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács partnerségével valósul meg. /Sikeres román-magyar EU-projekt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2006. július 19.

Feltűnést keltett, hogy az EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ Szatmár megyei szervezete 150 ezer új lej pénzbírságot rótt ki a megyei mezőgazdasági igazgatóságra, mert engedély nélküli vízlecsapolási munkálatot végeztetett, s ezzel védett állatfajok élőhelyét szűkítette le. Olyan természetvédelmi területen, amelyet a megyei tanács az említett civil szervezetre bízott. /S.L.: Civil kurázsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2006. július 26.

Az Országgyűlés július 24-i ülésén december 31-ig hosszabbította meg az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlási kérelmének benyújtási határidejét, jelezte Szabó Lajos, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályának főigazgató-helyettese. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az eredeti, július 31-i határidőig már csak néhány nap van hátra, és a magyar állam által kifizetendő pénzbeli jóvátétel iránt igen nagy igény mutatkozott. Sokan kértek – köztük szép számban románok is – kárpótláshoz szükséges űrlapokat. Szatmár megye három információs irodájában, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Tasnádon eddig közel ezer űrlapot töltöttek ki. Minden bizonnyal ennél több kérelmező van, az űrlapot ugyanis internetről is le lehet tölteni, és magánszemélyként is elküldhető Budapestre, az Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Osztályára. Az egyik román férfi közölte, apja a magyar hadseregben szolgált 1942-44-ben, s a Don mellett harcolt a szovjetek ellen, amikor fogságba esett. Öt évi lágerélet után került haza, és 1996-ban halt meg. A férfi joggal reméli, hogy kárpótlást kap a magyar államtól, hisz a „magyar érdekekért” harcolt. A négyszázezer forint összegű kárpótlást azok igényelhetik, akiknek hozzátartozója 1939–1989 között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette, továbbá akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg, végezetül aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített. A budapesti kárpótlási főosztályhoz mindeddig 40 államból 40 ezer kérelem érkezett, s a hivatal újabb 30 ezer igénylésre számít. A főigazgató-helyettes számításai szerint az igénylések 10-20 százaléka számíthat pozitív elbírálásra. Korábban, az 1997-es kárpótlási törvény megjelenése után 123 ezer kérvény érkezett a hivatalhoz, ezek 30 százalékát elfogadta a magyar állam. /Tömegigény a kárpótlásokra. Meghosszabbították a pénzügyi jóvátétel igénylésének határidejét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2006. július 27.

A Szatmár Megyei Tanács július 26-i ülését követően rendkívüli RMDSZ-frakció ülésre is sor került. Szabó István elnök félrehívta az RMDSZ-tanácsosokat, mert arra volt kíváncsi, fenntartják–e még őt tisztségében, alkalmasnak látják-e az elnöki tisztség betöltésére. Mindenki elmondhatta nézeteit, az elnök számára is nyilvánvalóvá válhatott ki az, aki mellette van, és ki az, aki másképp gondolkodik, mint ő. Találgatást indíthat el egy Günthner Tibornak szegezett kérdés: pályázik–e a megyei tanácselnöki székre? A tanácsos elhárította a válaszadást. A megbeszélés végén kézfelemeléssel kellett volna szavazni arról, támogatják–e Szabó István munkáját vagy sem. Ezt az ötletet azonban egyhangúlag leszavazták, többen nevetségesnek találták, hogy így tegyenek tanúbizonyságot. Tartózkodásnak lehet értékelni a leszavazott bizalmi szavazást. /Princz Csaba: A bizalmat nem kézfelemeléssel ítélik oda. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 27./

2006. július 28.

A hajnal frissessége címmel jelent meg idén nyáron a szombathelyi Savaria University Press gondozásában egy esszéket, tanulmányokat és verseket tartalmazó kötet. Ezzel a könyvvel tisztelegtek tanítványai, munkatársai és barátai Láng Gusztáv előtt, hetvenedik születésnapja alkalmából, a Szombathelyen megrendezett ünnepségen. A kötetet Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója szerkesztette. Negyvenegy magyarországi és erdélyi szerző írása sorakozik a gyűjteményben. Szatmár megyéből két szerző, Máriás József és Végh Balázs Béla tanulmányát válogatta be a kötetbe a szerkesztő. Láng Gusztáv /sz. Budapest, 1936. jún. 12./ Szatmárnémetiben járt iskolába, itt érettségizett. 1958-ban magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Pályáját szerkesztőként kezdte az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál. 1959-től a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tanársegéd, majd lektor; az 1960-as évek végén pedig a Gaál Gábor Kör vezetője. 1974-ben védte meg Dsida Jenő költészetéről szóló doktori értekezését, de politikai okokból nem léphetett feljebb az egyetemi ranglétrán. 1984 óta Magyarországon él, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola professzora. Irodalmár barátai és iskolatársai, Páskándi Géza és Bálint Tibor nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sebészorvosi pálya helyett az irodalom felé fordult. Idén több helyszínen is megünnepelték Láng Gusztáv hetvenedik születésnapját. Az első rendezvényre Szombathelyen került sor, a másodikat a Kolozsvár Társaság termében tartotta az Erdélyi Terasz kulturális portál, Balázs Imre József volt a moderátor. Szeptember első felében Szatmárnémetiben is megünneplik Láng Gusztáv születésnapját. A szervezők: a LiterArt magyartanárok egyesülete és a napokban alakult Dsida Jenő Baráti Társaság. /Végh M. Balázs: Tanulmánykötet Láng Gusztáv tiszteletére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 28./

2006. augusztus 2.

Szabó Istvánról, a Szatmár Megyei Tanács elnökéről az jelent meg a helyi sajtóban, hogy rendőrök vitték kihallgatásra, a Dacia Rt. privatizációs folyamatával kapcsolatban. Szabó István augusztus 1-jén sajtóértekezletet hívott össze e hírek megcáfolására, továbbá más magyarázatai is voltak. Elmondta, hogy az ellene irányuló sajtókampány már vagy másfél éve tart, de ő ezt már megszokta. Nem vitték kihallgatásra, helyesbített, hanem egyszerűen besétált a rendőrségre. „Nem voltam kihallgatáson, és nem vagyok gyanúsított” — jelentette ki, majd elmesélte a Dacia Rt. privatizációs folyamatát, melynek következtében ő 2780 részvényre tett szert. Mivel éveken keresztül a részvények semmit sem jövedelmeztek, eldöntötte, hogy túlad rajtuk. Végül 50 eurót kapott részvényenként, így nyert 40 000 euró helyett 100 000 eurót. Ezen a tranzakción nem nyert semmit, magyarázta. Jótevőként akart fellépni, aki olyan részvényesek segítségére siet — pincérek, szakácsok, szobalányok stb. — akik sohasem kaptak osztalékot. A következő „rázós” kérdés a Megyei Útügyi Rt. privatizációjára vonatkozott. Szabó kijelentette: „Nem én hoztam Szatmárra a Vegyépszert, és nem végeznek a megyei tanácsnak semmiféle munkálatot.” „Az elnökségről nem mondok le” – jelentette ki végezetül Szabó István. /(MÁRKUS): Szabó István mindent el – és megmagyaráz, s nem mond le. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 2./

2006. augusztus 3.

A Dacia Rt. tulajdonjogáért két érdekcsoport szállt harcba. Az egyiket Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke vezeti, aki előzőleg sajtóértekezletet tartott, melyben kifejtette álláspontját. Most a másik fél szervezett egy „válasz-sajtóértekezletet”. Ioan Piscorean, a Dacia Rt. igazgatótanácsának elnöke közölte, a sajtóértekezlet célja „a Szabó István által felsorolt hazug állítások megcáfolása és leküzdése, azért, mert a közvéleményt félrevezeti”. Nem igaz, hogy a kisemberek keresték volna meg Szabó Istvánt azzal a szándékkal, hogy eladnák részvényeiket. Pontosan fordítva történt: Szabó István összehívta őket, és fondorlattal vette rá őket a tranzakcióra. Szabó István több olyan szerződést kötött, amelyre nem lett volna joga. Az elsőben 2006. március 6-án kölcsönt vett fel 2 569 150 euró értékben, és ezért az összegért 51 383 Dacia Rt.-s részvénnyel adott garanciát. Szabó nem tett ajánlatot arra, hogy részvényeket adna el 15 eurós áron. Kölcsönpénzből vett részvényeket nem tehet a saját nevére. /(MÁRKUS): Megszólalt a másik tábor is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 3./ Előzmény: /(MÁRKUS): Szabó István mindent el – és megmagyaráz, s nem mond le. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 2./

2006. augusztus 3.

A katolikus egyházmegyék hagyományai közé tartozott, hogy időnként sematizmus néven bemutatták az egyházmegye szervezetét, a plébániáira vonatkozó adatokat, működő, illetőleg nyugdíjas papjaik névsorát. Az 1804-ben alapított Szatmári Római Katolikus Egyházmegye első száz évét az 1904-ben megjelent jubileumi évkönyv mutatta be, a második évszázadot foglalja össze a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában most megjelent kötet. Foglalkozik az egyházmegye történetével, a katolikus egyház megszervezésével. Számos színes térkép szemlélteti megelőző korszakok állapotát, illetőleg a jelent. Minden plébánia és fiókegyház templomának, kápolnájának képét is közli a kiadvány. Az emlékkönyv foglalkozik az egyházmegye szervezetében működő testületekkel, intézményekkel, a szerzetesrendekkel, az oktatási és karitatív szervezetekkel, s számba veszi az egyházmegye papjait 1904-től kezdődően. Érdekes az egyházmegye minden plébániájának és filiájának lélekszámát a száz év távlatában áttekintő statisztikai fejezet, amelyet kiegészít a minden helységre kiterjedő szórványstatisztika. A terjedelmes munka összeállítása Ilyés Csabát dicséri, a plébániák történetét Albu Ottó, Bura László, Ilyés Csaba és Kinczel István írták, a papok adatait Melega Péter állította össze. /Bura László: A Szatmári Egyházmegye Jubileumi Sematizmusa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 3./

2006. augusztus 4.

Schönberger Jenő szatmári püspök kérésére az egyházmegye plébániáin újraindult a szeretetszolgálati tevékenység. Ebben a munkában a nőszövetségek is oroszlánrészt vállaltak. Összesen 12 nőszövetség működik az egyházmegyében. Az első ízben megrendezett találkozójukat Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban tartották. Az egyházmegye nőszövetségeinek lelki vezetőjét, Dr. Ágoston Ferencet köszöntötték. /Karikás Enikő: A Szatmári egyházmegyei római katolikus nőszövetségek találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 4./

2006. augusztus 7.

Mint a rendszerváltás óta mindig augusztus első hetének végén, most is százak zarándokoltak el a Tasnád közelében lévő Sződemeterre Kölcseyre emlékezni. A helyi református templom kertjében tartott ünnepségen (ahol 1994 óta a költő egész alakos szobra áll) Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Szatmárnémeti polgármestere és Marian Gheorghe, Sződemeter polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd Kötő József az EMKE (Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület) országos elnöke mondott ünnepi beszédet. Az utóbbi esztendőkben meghonosodott szokás szerint András Gyula szatmári színművész magyarul, Marcel Mirela színművész pedig románul mondta el a Himnuszt. Fellépett a szilágypéri Budai Ézsaiás és a tasnádi Maestoso kórus, szavaltak a sződemeteri, tasnádi és szilágypéri fiatalok. /S. L.: Kölcseyre emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2006. augusztus 7.

A Szatmárnémeti MADISZ immár tizedik alkalommal rendezte meg Mezőpeteriben a kézműves– és néptánctáborát. Kánya László, a szervezet társelnöke szerint ez a táborozási lehetőség egyedülálló a maga nemében, hiszen egyedüli lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy megismerkedjenek a vidék, azaz Szatmár megye hagyományaival, táncaival, népdalaival. A tábornak a Mezőpetri Általános Iskola adott otthont. A közel hetven táborlakó megismerkedhetett a szatmári és mezőségi táncokkal és népdalokkal. A talpalávalót a sepsiszentgyörgyi Piraszló és a nagyváradi Kicsi és csapata együttesek biztosították. /Bodnár Gyöngyi: Véget ért a tizedik kézműves– és néptánctábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 7./

2006. augusztus 11.

A trianoni diktátum után az erdélyi magyarság nehéz helyzetbe került. Az új hatalom fő csapása a nyelv és ezen keresztül a kultúra és a nemzeti tudat megőrzése ellen irányult. 1935-ben az alapfokú iskolák száma 112-re csökkent, a középfokúaknak pedig csak a fele maradt meg. Felsőfokon nem volt magyar nyelvű oktatás, az új uralom első tíz évében 304 románul tanuló magyar diplomás jött ki az egyetemekről! Olyan megyékben mint Csík, Szatmár nem volt állami magyar iskola. Az egyházak vállára nehezedett a fiatalság magyar szellemben és nyelven való oktatása. Egymás után születtek magyar lapok. Nagybányán a Krizsán P. Pál szerkesztette Nagybánya megjelent minden vasárnap. A Nagybánya és Vidéke minden szombaton jelent meg, Révész János szerkesztésében. A református egyház az Egyházi híreket adta ki, és volt egy időnként megjelenő sportközlöny is, az Egyesületi Értesítő (kiadta a Phönix és a CSB), Vadász István szerkesztésében. Kifejezetten kulturális hetilap nem volt a városban. Dr. Sasi Nagy Béla hozzájutott olyan adatokhoz, amelyekkel eddig tudtával Nagybányán sem foglalkozott senki. Az adatok a városi levéltár anyagából Balogh Béla levéltáros jóvoltából egészültek ki. Az adatok a máramarosszigeti Kárpáthy Zoltán munkásságáról szólnak, aki költő, újságíró és köztisztviselő is volt. Ő hozta létre 1930-ban Nagybányán a Csütörtök című hetilapot. Kárpáthy Zoltánnak /1901. július 4. – 1960. november 13./ 1928-ban jelent meg Az élet rohan c. verseskötete Máramarosszigeten (Hermes Nyomda), közben közölt a kolozsvári Keleti Újságban is. 1930-ban elhatározta, hogy politikai-szociális tartalmú hetilapot indít Nagybányán. 1930. júniusában beadta a kérvényt a szatmári prefektushoz. Július 17-én megjön a válasz Szatmárnémetiből: a prefektus engedélyezi Kárpáthy Csütörtök c. lapjának a kiadását. A lap megjelenését igazolja, hogy Kárpáthy 1930. szeptember 27-én kérte 800 lej kifizetését, ami megtörtént. November 12-én 810 lejről nyújtott be nyugtát, amit másnap kifizettek (levéltári adatok). Ezeken túl nincs semmiféle más adat a lapról. Egyetlen példányt sem sikerült felkutatni. Ebben a korban Nagybánya magyarsága még négy újságot olvashatott anyanyelvén. Ma az a kettő, ami van, sem fogy el mind. Az igényes írásoknak ma már kevés az olvasója, de azok nélkül elvész a nyelv, a kultúra. /Dr. Sasi Nagy Béla: Helyi sajtótörténeti kuriózumok. Ki volt Kárpáthy Zoltán? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 11./

2006. augusztus 21.

Könyvvásár, gyermekprogramok, népzenei előadások, képzőművészeti és fotókiállítások garmadája fogadta az elmúlt hét végén mindazokat, akik a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napokra látogattak. Augusztus 18-án a Szent István Kör jubileumi emlékülését tartották, este a Dinu Lipatti Filharmónia termében Varga Attila országgyűlési képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke hivatalosan is megnyitotta a „magyarok közös ünnepét”. Másnap íjászbemutató és a papírhajtogatás művészeteként ismert origami csalogatta a gyermekeket a székesegyház előtti térre. A Mare Temporis – Történelmi Hagyományokért Alapítvány tagjai reneszánsz tánc- és ruhabemutatóval nyűgözték le a közönséget. Őket a páncélos lovagok követték a színpadon. A Partiumi Magyar Napok rendezvényei egy időben több helyszínen is zajlottak: a Nyári Színházban a debreceni Csokonai Színház Operettgáláját élvezték a műfaj kedvelői, a főtéri nagyszínpadon felnőtt- és gyermektánccsoportok ropták, majd fúvószenekar és mazsorettek következtek. Augusztus 20-án a Székesegyházban celebrált ünnepi szentmise záróakkordjaként Szent István szobrát is megkoszorúzták. A Szatmári Polgári Találkozó helyszíne idén is a Kossuth-kert volt, ahol egész napos gyermekprogramokkal, sakkversennyel, magyar nép- és könnyűzenével várták a látogatókat. – Valószínűleg idén is mintegy 25 ezren voltak a Partiumi Magyar Napokon – összegzett Kovács Jácint, az egyik főszervező. A háromnapos ünneplés Ruha István-emlékkoncerttel, valamint a Bergendy együttes szabadtéri bulijával zárult. /Varga Blanka Ildikó: Ezreket vonzott a régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 19-én a Partiumi Magyar Napokon Szatmárnémetiben, az Art Caffé kávézóban Végh Béla főiskolai adjunktus dr. Czira Árpád: Menekülés a szibériai fogságból, 1914–1916 könyvét mutatta be Szatmárnémeti régi főterén az egész napos rendezvények közül nem hiányozhatott a partiumi mesterségek utcája sem. Megjelentek a magyarországi és a helyi magyar sajtó képviselői is, a Szatmári Magyar Hírlap, a Szatmári Friss Újság, az Új Magyar Szó és a Duna TV. Látható volt az EKE természetfotó–kiállítása, továbbá a Szatmári Alkotóház képzőművészeti kiállítása, Fazekas József Tamás fotóművész kiállítása és Az erdélyi szászok című viselet– és fényképkiállítása a Szatmár Megyei Múzeumban, illetve a Művészeti Múzeumban. /Szappanos Andrea: Könyvbemutató, kiállítások, gyermekprogramok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

2006. augusztus 23.

Muhi Sándor tanár, grafikusművész, a Román Képzőművészek Szövetségének, valamint a Barabás Miklós Céhnek tagja, művészeti közíró, monográfiák, tankönyvek, helytörténeti munkák, albumok, CD-k, cikkek, cikksorozatok, tanulmányok szerzője. 1969–tól 2005–ig 10 egyéni kiállítása volt. Aktív pedagógiai tevékenysége mellett diplomamunkák szakmai irányítója és szakfelügyeleti feladatokat is ellát. A Román Képzőművészek Szövetsége Szatmár Megyei Fiókjának vezetőségi tagja, 1992–től rendszeresen részt vesz a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor tevékenységében és kiállításain. Munkái vannak a szatmári, nagykárolyi, székelykeresztúri múzeumokban, valamint számos hazai és külföldi magángyűjteményben. Jelenleg a szatmári római katolikus püspökség részletes leltárát készítik. Ez a képzőművészeti felmérés óriási munka, körülbelül kilencvennyolc tájékán kezdték el. Jó száz éve nem készült ilyen részletes és alapos leltár, hiszen a mostani számítógépes, minden egyes kegytárgynak tartalmazza a fotóját, leírását, értékelését, valamint plébániák és templomok leírását. A püspökségi leltározás mellett Mohi kiadott két CD–t. A „Rajztanítás, kézművesség” című CD közel négy évtizedes pedagógusi tevékenység ideje alatt összegyűjtött anyag. A másik CD, „Szatmárnémeti” címmel, közel kétezer képet, képeslapot, dokumentumot tartalmaz Szatmárnémetiről, amelyekből ezerötszáz a saját felvétele. /(Márkus): „Gyerekeket sémákra tanítani – bűn” Beszélgetés Muhi Sándorral. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 23./

2006. augusztus 28.

Szatmár megyében immár kilencedik alkalommal szervezték meg azt a sváb fesztivált, melynek színhelye augusztus 26-án, szombaton Szatmárnémeti, másnap Erdőd városa volt. Szatmárnémetiben a Német Demokrata Fórum szervezte a svábtalálkozót. Szimpóziumon vehettek részt az érdeklődők, melynek témája: A szatmári svábok a két világháború közötti időszakban. Két, Németországból érkezett egyetemi tanár tartott előadást. Az erdődi római katolikus templomban megtartott szentmise után a vendégek és házigazdáik a vár tövében levő tisztásra vonultak. Itt a színpadon a hivatalos köszöntők után, néptánc és színjátszó-csoportok, kórusok és az elmaradhatatlan fúvósok szórakoztatták a közönséget. A kétnapos ünnepet sváb bál zárta. /Karikás Enikő: Svábtalálkozó, néptánccsoportok, aratási ünnep. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./

2006. augusztus 29.

A dinnyefesztiválnak mondott érkörtvélyesi falunapokra jelent meg Varga Béla Köt a rög... című munkája, amely a település monográfiája, a megalapításától az 1950-ig terjedő időszakot felölelően. A Körtvélyesen 1911-ben született szerző református lelkipásztorként szolgált Kolozs, Bihar és Szatmár megyei településeken, szülőfalujában alig egy esztendeig, papi pályája kezdetén. Szatmárnémetiben hunyt el 1986-ban. A monográfia kézirata a Nagykárolyi Egyházmegye Levéltárában maradt fenn, onnan került Uszkai Sándor Lászlóhoz, aki időt, energiát, anyagiakat, törődést ráfordítva szerkesztette illusztrált kötetté. Kár, hogy a szerző 1950-ben abbahagyta a kutatást és leírást, bár erre nyilván az addigra kialakult politikai-társadalmi viszonyok kényszerítették. Uszkai Sándor László ígéretet tett: a jövő augusztusi dinnyefesztiválra elkészíti a monográfia folytatását, az 1950-2007 közötti időszakot felölelőt. /D. L.: Körtvélyes könyve. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 29./

2006. szeptember 5.

Mintegy 400 vállalkozó kapott különböző támogatást az utóbbi tíz évben a tevékenységében három megyére (Szatmárra, Máramarosra és a Szilágyságra) kiterjedő Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjától, pontosabban azon keresztül az Új Kézfogás Alapítványtól. Elsősorban kamatmentes (másfél millió forintos) mikrohitelekre, a vásárokra való kijutás támogatására és az ISO-minősítés megszerzése közben felmerülő költségek 50 százalékának megtérítésére van nagy igény, nyilatkozta Pécsi Ferenc közgazdász, a Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjának elnöke, amely az Új Kézfogás Közalapítvány partnereként három megye vállalkozói számára nyújt segítséget. A vállalkozásfejlesztési központon keresztül ebben az évben külön lehetett pályázni a Szülőföld Programra. Talán a hiányos tájékoztatással függ össze, hogy Szatmár, Szilágy és Máramaros megyéből az első kiírásra, a fiatal vállalkozók sikeres indulását segítő pályázatra mindössze négyen jelentkeztek. Mind a négyen sikeresen pályáztak: két-két millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. A második kiírásra tízen küldtek be pályázatot. Pécsi Ferenc szerint azért nem jelentkeztek még többen, mert a feltételek közt szerepel egy magyarországi céggel való partneri kapcsolat kiépítése is. Méghozzá azzal a konkrét megállapodással, hogy az ottani partner 10 százalékkal beszáll az itteni vállalkozásba. Ez nehezen kivitelezhető, mert egy ismeretlen szatmári, vagy bányai fiatal még az oly kecsegtető ötletre sem kap könnyen pénzt egy nyíregyházi, vagy miskolci cégtől. Pécsi Ferenc arról tájékoztatott, hogy a magyarországi gazdasági megszorítások az Új Kézfogás által finanszírozott programokat egyelőre nem érintik, és azok továbbra is működnek, kivéve a korábbi mikrohiteleket. A szatmárihoz hasonló központ működik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon és még néhány erdélyi városban. /Sike Lajos: A finanszírozási program megmarad. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2006. szeptember 7.

A magyar szakos tanárok részére szervezett irodalmi tábor keretében szeptember 6-án Szatmárnémetiben, a Tanügyiek Házában három előadás volt. Csirák Csaba az Otthonom Szatmár megye című sorozat köteteit mutatta be, szám szerint 26-ot. Thoroczkay Sándor a helytörténeti hagyományokról, Kereskényi Sándor az irodalomtörténeti kutatásról beszélt. A megbeszélések után a tábor résztvevői ellátogattak a Hám János Iskolaközpontba, a Szatmár Megyei Múzeumba és a Szatmár Megyei Könyvtárba. /(karikás): Az irodalmi tábor harmadik napja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

2006. szeptember 7.

Szatmár megyében több református templomnak is volt kazettás mennyezete, mára azonban az egyetlen a Halmi községhez tartozó kis faluban, Kisbábonyban maradt meg. Felújítása meghaladja a maroknyi gyülekezet erejét, így várják az adományokat. Kisbábonyban jelentős az elöregedés és a lélekszámapadás, magyarázta Kovács József református lelkész. /Fodor István: Komoly erőfeszítés a templommennyezet felújítása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

2006. szeptember 14.

Szeptember 13-i ülésén összesen 22.129.000 lej támogatást hagyott jóvá a kormány mintegy 152 magyar és vegyes tannyelvű oktatási intézmény számára. Az összeg Bihar, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes megyei iskolák és óvodák felújítására fordítható. A kormány tartalékalapjából utalt ki pénzt a Bihar, Kovászna, Hargita és Maros megyei megkezdett építkezések befejezésére, valamint útjavításokra. Az összegek kiutalása az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek közbenjárására történt. Szintén az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatja a XI.-es, XII.-es Magyar nyelv és irodalom tankönyvek újra megjelentetését, egyenként 5500 példányban, valamint a kétkötetes Szöveggyűjteményt 2300 példányban. /Magyar iskolák is kaptak pénzt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2006. szeptember 15.

Meggyesgombás a kommunizmus azon Szatmár megye helységei közé tartozott, ahol valóban megkezdődött a falurombolás, és ha nem jön a rendszerváltás, ma az a negyven ház sem állna, amely ellenállt a buldózerek rombolásának. Meggyesgombásnak a régmúltban itt volt a tényleges központja, Dumbrava megalakulása (betelepítése) után egyre inkább utóbbi részt támogatták, és „Magyargombás” csak egy félreeső tanyává vált. Két–három éve esős időben még traktorral is csak alig lehetett megközelíteni. Most azonban változás történt. Már van kövesút, bevezették a villanyt azokba a házakba is, ahol eddig nem volt. Több új ház is épül, elsősorban a külföldön munkát vállaló fiataloknak köszönhetően. /Fodor István: Egy elfeledett település, ahol ismét elindult az idő. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 15./

2006. szeptember 22.

Az új színi évad első bemutatójaként szeptember 22-én láthatja a szatmári közönség Gaál József reformkori író Peleskei nótárius című népszínművét. Az darabválasztás helyileg „adott”: Peleske Szatmárnémeti mellett van, Gaál József pedig Szatmár megye szülöttje. A Gvadányi József Egy falusi nótáriusnak budai utazása című munkája alapján írt mű premierjén a Harag György Társulat csaknem minden tagja fellép. /S. L.: István István, a Peleskei nótárius. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2006. szeptember 27.

Bepanaszolták az ügyészségen Szabó István Szatmár megyei tanácselnököt, a társaság volt többségi tulajdonosát. A szatmárnémeti Dacia Rt. magánosítása ügyében hallgatta ki szeptember 26-án a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Bukarestben Szabó Istvánt, aki néhány nappal ezelőtt még többségi tulajdonosa volt a társaságnak. Az elöljárót a vendéglátóiparra szakosodott társaság néhány kisebbségi részvényese jelentette fel az ügyészségen, korrupciógyanús ügyletet vélve felfedezni abban, ahogy Szabó az év elején megszerezte a Dacia Rt. részvénycsomagjának 52 százalékát. A panaszosok szerint Szabó törvénytelen úton szerezte meg a többségi részesedést. Szabó István elmondta, szeptember 25-i hatállyal az általa birtokolt 52 százalékos részvénycsomagot eladta, így aznapi keltezésű vagyonnyilatkozatában már nem is szerepel a Dacia-érdekeltség. /Rostás Szabolcs: Bepanaszolták az ügyészségen Szabó István Szatmár megyei tanácselnököt, a társaság volt többségi tulajdonosát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2006. október 3.

Megszokott kereskedelmi ügyletnek nevezte Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke a szatmárnémeti Dacia Szálloda többségi részvényének eladását. Az elöljáró azt követően nyilatkozott, hogy a hotel többségi részvényeinek eladása kapcsán bepanaszoltak őt az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA). Szabó István elmondta, korábban a részvények öt százalékát birtokolta, de az igazgatótanács ezt is soknak tartotta, ezért 2000-ben felét elvették tőle, s maradt 2585 értékpapírja. Szabó István megyei tanácselnök idén februárban 8,54 millió lejért felvásárolta a részvénycsomag 52 százalékát. A panaszosok azt állítják, hogy az elöljáró törvénytelen úton szerezte meg a többségi részesedést. /Sike Lajos: Szabó: nem szegtem törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2006. október 23.

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára október 21-én a párt Szatmár megyei szervezetének választási konferenciáján kijelentette, hogy az RMDSZ magyarjai „fel vannak fegyverkezve és készen állnak arra, hogy fegyveres konfliktust robbantsanak ki 2007. január elsejéig”, amikor Romániának be kellene lépnie az EU-ba. Funar szerint az NRP jövő héten benyújt a parlamenthez egy törvénytervezetet, amelynek célja törvényen kívül helyezni az RMDSZ-t, amelyet „terrorista szervezetnek” nevezett. A törvénytervezet arra vonatkozik, hogy ideiglenesen korlátozzák azon személyek köztisztségekbe kerülését, akik 1990 januárja után az etnikai alapú szeparatizmus érdekében cselekedtek. /Funar terrorista szervezetnek nevezte az RMDSZ- t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./ / Gheorghe Funar szenátor felfegyverkezett „terrorszervezetnek” nevezte az RMDSZ-t. Heves támadást intézett az RMDSZ vezetői ellen a székelyföldi területi autonómia szorgalmazása miatt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke is. Tudor közölte, pártja támogatja a kormányzó konzervatívok parlamenti indítványát, amellyel Markó Bélát megfosztanák kormányfő-helyettesi tisztségétől az önrendelkezést támogató állásfoglalása miatt. Vadim Tudor szerint nem csupán Markót kellene büntetni a székelyföldi autonómia eszméjének hirdetése miatt, hanem Frunda György szenátort is, aki a múlt héten a területi autonómia előnyeiről beszélt a felsőház plénuma előtt. Tudor úgy fogalmazott, ha jelen lett volna Frunda beszédénél, „a fülénél fogva hajította volna ki az ablakon” a szenátort. Tudor hozzátette, kérni fogja Frunda szenátori mandátumának felfüggesztését, szerinte a szenátusban mondott beszédéért az RMDSZ-szenátort bíróság elé kellene állítani hazaárulás vádjával. /Gheorghe Funar szerint fegyveres harcra készülnek a magyarok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2006. október 29.

A szatmári Hildegárda templomot száz évvel ezelőtt, 1906. november 1-jén Boromisza Tibor püspök szentelte fel. A százéves templom történetét mutatta be Bura László A szatmárnémeti Szent János-plébánia temploma – 1906 – 2006 /Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Szatmárnémeti/ című könyve. A százéves évforduló megünneplése november 5-én lesz. A szentmisét Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök celebrálja. /Melan Karolina: 100 éves a szatmári Hildegárda templom. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./


lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1033




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék