udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
42
találat
lapozás: 1-30 | 31-42
Helymutató:
Magyardécse
1993. december 9.
Beszterce-Naszód megyében az 1992-es népszámláláskor 21 098-an vallották magukat magyarnak /a megye lakosságának 6,5 %-a. Beszterce városban 6045 magyar él, a város lakosságának 7 %-a, Bethlenben a magyarok száma 1669 /a lakosság 16 %-a/. A megyében 32 olyan falu van, ahol a magyarok száma meghaladja a 100 főt. Szinte teljesen magyar Magyardécse /1763 magyar és 5 román/. Magyarnemegyén 855 magyar él /arányuk 56 %-os/, Felőrön 860 /64 %/, Óradnán 628 /10 %/. Óradnán tízszer annyian tartják magukat magyarnak mint ahányan magyarul beszélnek. Óradnán ugyanis 1965 óta nincs magyar oktatás. /Guther M. Ilona: A népszámlálás tükrében Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./1994. december folyamán
Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./1996. október 26.
Okt. 26-án a Beszterce-Naszód megyei Vicén megkezdődött az I. Mezőségi Néptánctalálkozó. A megnyitón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelemmel kell fordulnunk a Mezőség szórványban élő magyar közösségei felé, akik a nehéz körülmények között is őrzik anyanyelvüket, hagyományaikat. A találkozóra Almásmálom, Beszterce, Dés, Füzes, Magyarborzás, Magyardécse, Magyarpalatka, Mezőkeszü, Szék, Szamosújvár, Vajdakamarás és Visa táncosai jöttek el. Megjelent Beder Tibor, a Juliánusz Alapítvány elnöke és Vetési László tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványfelelőse is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 896. sz./ A találkozó egyik kezdeményezője és szervezője Lőrincz Károly, Vice fiatal katolikus papja. A csíkszeredai Hargita Állami Népi Együttes tagjai közreműködtek, segítettek a szervezésben, a táncosok bemutatkozásban. Ezen a vidéken alig folyt folklórgyűjtés, ezért a segíteni fognak azzal is, hogy a gyűjtött anyagot majd betanítják, hogy a falvak saját énekeikkel, táncaikkal lépjenek föl. /Guther M. Ilona: Ideje volt már ennek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./1996. december 11.
A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1999. június 26.
A Vacaroiu kormány idején már állt Magyardécse bejáratánál a kétnyelvű helységnévtábla, az egyiken Ciresoaia, a másikon Magyardécse felirattal. Köő Márton, Árpástó község polgármestere visszaemlékezett a tábla történetére. A második világháború után le kellett venni Magyardécse bejáratától is a magyar nyelvű helységnévtáblát. De már nem volt mit levenni, mert szőrén-szálán eltűnt. Fél évszázad múltán a tábla egyszer csak újra a régi helyén állt. Nem lehet tudni, hogy ki rejtegette annyi nehéz éven át. Még Vacaroiu idejében a községi tanács eldöntötte, hogy legalább Décsében ki kell tenni a kétnyelvű táblát, s egyszerre csak megjelent a tábla a falu bejáratánál. Aki annak idején titokban eltette, éppúgy titokban vissza is tette a román tábla alá. Sajnos, nem sokáig állt ott épen, mert valaki a táblát összekarcolta, megrongálta. S úgy maradt a tábla jó ideig. A választások után, miután polgármester lett, elrendelte a renoválását. El is ment Décsébe a román alpolgármester festékkel és amivel kellett, és segített a décseieknek, hogy helyrehozzák a táblát. Ez 1998 januárjában történt. Egy évvel később eltűnt a magyar nyelvű tábla. Vajon kinek állhatott útjában most, amikor már kezdnek elcsitulni a helységnévtábla-heccek? Köő Márton polgármester az esetet azonnal jelentette a rendőrségen. Március 13-án a polgármester elmondta: a rendőrségnek még nem sikerült kiderítenie, ki tüntette el újév táján a magyar nyelvű táblát. Megrendelték a kétnyelvű táblát. Egyelőre ki van írva ideiglenesen magyarul is, ráfestve a román táblára fekete festékkel. A kétnyelvű, helységnévtábla még nem készült el. /Guther M. Ilona: Helységnévtáblák sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1999. augusztus 23.
A magyardécsei Communitas Alapítvány elnöke, Márton S. Gábort elmondta, elhatározták hogy augusztus 15-én falutalálkozó lesz Magyardécsén. Magyardécse Besztrerce-Naszód megye legnagyobb olyan települése, ahol a magyarság tömbben él. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint az 1767 lakosból 4 (négy) román, a többi magyar nemzetiségű. Sokan elköltöztek, de rendszeresen hazalátogatnak. Márton Éva tanárnő, az iskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. A találkozó alkalmával Magyardécsén megnyitották az önerőből létrehozott falumúzeumot, és a látogatók megtekinthették azt a tárlatot, amely Móra Bernát árpástói festőművész munkáit mutatja be. Állandó kiállítás lesz az iskola emeleti folyosóján az 1998-ban elhunyt művész munkáiból, felesége jóvoltából. /25 év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./1995. március 2.
Magyardécsén febr. 25-én rendezte meg Beszterce-Naszód magyarsága a kisgazdaköri találkozót, hogy létrehozzák a megyei egyesületet. A találkozót állatszemle előzte meg. A lovasparádét népviseletbe öltözött fiatalok tették színesebbé. Egykor nevezetesek voltak a gazdaköri rendezvények, ennek feltámasztását próbálták meg a találkozóval. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke is megjelent a rendezvényen, melyről Guther M. Ilona tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./1997. január 6.
A román kormány 1997. jan. 6-i ülésén kinevezte az RMDSZ két államtitkárát: Molnár Géza Györgyöt és Kiss János Botondot. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári tisztét dr. Molnár Géza György 54 éves kolozsvári járványtani kutatóorvos nyerte el, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium új államtitkára Kiss János Botond 56 éves biológus, a Duna-delta évtizedek óta Tulcean élő, ismert kutatója lett. Dr. Molnár Géza járványtani főorvos a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem doktorandusa Tordán született, 54 éves, nős, több járványtani és közegészségügyi tudományos munka szerzője, illetve tudományos kutatóprogram irányítója, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem, előadótanára, járványtani egyetemi kurzus társszerzője (1989), az Orvostudományi Akadémia és a Román Epidemiológiai Társaság tagja. Kiss János Botond biológus 1941-ben született Magyardécsén (Beszterce-Naszód m.), 56 éves, elvált. A kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem biológia-földrajz szakán szerzett diplomát, 30 éve a Duna-deltában, Tulceában él, a Delta madárvilágának nemzetközileg is ismert és elismert kutatója, több mint 120 madártani, vadászattudományi, természet- és környezetvédelmi szakmunka szerzője; a Román Ornitológiai Társaság, a Román Vadászattudományi Társaság tagja, a Pro Delta Group alapító tagja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Társaság, a nagy-britanniai Woodcock Rechearch Group, valamint a franciaországi Club National de Becassers tagja; a Tulceai Duna-delta Múzeum muzeológusa, főmuzeológusa (1967-1972), a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Természetkezelőségének igazgatója, illetve főinspektora (1990-1995), a Tulceai Duna-delta Kutató- és Tervezőintézet tudományos főkutatója (1972-1986, majd 1995-től). - A koalíciós egyeztető tárgyalások hétfőn, január 13-án folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7., 939. sz./2000. augusztus 25.
Falutalálkozót rendeztek eddig a Beszterce-Naszód megyében Óradnán, Nagysajón, Szeszármán, Magyarnemegyen, Tacson, Mezőveresegyházán, Rettegen, Magyardécsén. Aug. 19-én Cegőtelkén rendezték meg a már hagyományossá vált falutalálkozót, egybekötve Vörösmarty Mihály mellszobra alapkőletételével és a Cserhalom emlékműnél tartott millenniumi megemlékezéssel. Előadást tartott Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, majd Balogh Réka, a dési kisebbségi hivatal munkatársa Vörösmarty és a történelem címmel. Koszorúzott az RMDSZ megyei szervezete, a Cserhalom Egyesület és a helyi egyházközség. Zászlós menet indult a Cserhalom emlékműhöz, beszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke. /Kresz Béla: Cserhalom és Vörösmarty. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./2000. augusztus 28.
A magyar lakosság fogyásának illetve kiöregedésének újabb riasztó jele érzékelhető a 2000-2001-es tanév kezdetén: míg az 1999-2000-es tanévben még két első osztályt indíthatott Nagyenyed híres kollégiuma, idén már csak egyre futja. A helyzet tovább romlik: a 2001-2002-es tanévben még tartható a szint, de 2002 szeptemberében minden valószínűség szerint magyar első osztályosok nélkül kezdődik a tanév a kollégiumban. A gyermekutánpótlás csökkenése a Nagyenyed vonzásköréhez tartozó magyarlakta településeken is érzékelhető: az elmúlt tanévben mintegy 16 ötödikest küldött a kollégiumba Magyardécse, Miriszló, Marosgombás, Csombord, Marosszentkirály és Felenyed magyar elemi iskolája, idén viszont csak 8 (!) érkezik. Emiatt a hagyományos három ötödik osztály helyett csak kettővel indul most a kollégium. A líceumi osztályok terén viszont - egyelőre - jó hírekkel szolgálhat az iskola: mintegy 100, az ország minden sarkából érkezett kilencedikessel kezdi az évet a kollégium. Életképesnek mutatkozik a főiskolai szintű tanítóképzés is, annak ellenére, hogy a tavalyhoz képest csökkent az érdeklődés ezen oktatási forma iránt. /Vérszegény nagyenyedi kisdiák-utánpótlás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2001. április 21.
Bethlen magyarsága két évvel ezelőtt elhatározta, hogy a Beszterce-Naszód megyei magyarság szórványközpontjává növi ki magát. Ápr. 19-20-án kétnapos pedagógus továbbképzőt tartottak, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bethleni fiókja szervezett. A továbbképző fő témája a pszichodráma volt - mondta a rendezvény lelke, Borsós K. László helyi pedagógusszövetségi elnök. A jelenlévő árpástói, magyardécsei, magyarnemegyei, almásmálomi és bethleni tanerők betekintést nyerhettek az iskolai konfliktusok kezelésének problémakörébe. /Sz. Cs.: Véget ért a pedagógus továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2001. május 17.
A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2001. május 24.
A máj. 23-án életbe lépett 215-ös számú közigazgatási törvényt nagy érdeklődéssel fogadta a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, mert eddig - a kétnyelvűségre jogosult 26 településből - csak háromban (Tacs, Cegőtelke, Magyardécse) merte az önkormányzat vállalni a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke elmondta: személyesen ellenőrizni fogja, hogy élnek-e a magyarlakta települések az új közigazgatási törvény által biztosított jogaikkal. Fehér megyében eddig csak Torockó és Torockószentgyörgy határában fogadta kétnyelvű tábla az utast, de az új közigazgatási törvény életbe lépésével Marosnagylak, Szépmező, Magyarlapád, Lőrincréve, és Miriszló községek területén is megjelennek a magyar helységnevek. Szilágy megyében a jogosult települések zöme csupán pénzügyi gondok miatt halasztotta el a tábla kifüggesztését. Zilah városban egyes számítások szerint 21, más kalkulációk szerint 19 százalékos a zilahi magyarság lélekszáma. /Szabó Csaba: Megnő a kétnyelvű helységnévtáblák száma. Zilah határeset - Nagyenyed reménytelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2001. június 25.
Jún. 24-én, vasárnap tartották Magyardécsén a falutalálkozót és a cseresznyemajálist. Fekete János magyardécsei református lelkész köszöntötte a falu lakóit, a magyarországi vendégeket és a meghívottakat. A magyardécsei óvodások és iskolások hagyományőrző műsort mutattak be. Az idősek dalárdájának fellépése után Márton Árpád tanár a település történetéről tartott előadást. /Nánó Csaba: Ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./2001. szeptember 24.
A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról adott képet Balázs Dénes újonnan kinevezett magyar tanfelügyelő és Ferenczné Sép Sára, az A. Muresanu Kollégium aligazgatója. Az A. Muresanu Kollégium I-XII. osztályt magába foglaló magyar tagozatán 23 osztályban 500 diák tanul. Míg tavaly csak egy, az idén 31 kisdiákkal két magyar első osztály indult, továbbá 46 diákkal két V. osztály, 59 diákkal két IX. osztály. A két utóbbi a megengedettnél nagyobb létszám miatt minisztériumi jóváhagyással működik. Egy magyar nyelv és irodalom szaktanárra még szükség lenne. A középiskolai oktatásban teljesen hiányoznak a tankönyvek. A megye több, eddig jóváhagyott magyar iskolájában vagy magyar tagozatán beindult a tanítás. Az első osztályosok megkapták az Apáczai Közalapítvány tanszercsomagját. Ötéves megszakítás után újraindult az anyanyelvű oktatás az I-IV. osztályban Magyarberétén. Magyar óvodás csoportok indítását kérték Somkeréken, Magyarborzáson, Sófalván, Apanagyfaluban és Szentmátén. Nagy esély van a sófalvi és a somkeréki óvoda beindítására, döntés még nem született. Viszont a magyardécsei iskola kérésére leépítettek egy tanítói állást. A létszám ezt nem indokolta, és a jövőben egy új állás jóváhagyása kétséges. Összegezve, az idén Beszterce-Naszód megyében sokkal jobban áll a magyar oktatás az elmúlt évekhez viszonyítva. /Kresz Béla: Helyzetkép a Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./2001. október 3.
Bethlenben a Bethlen Egyesület, valamint a helyi Tulipán Ifjúsági Szervezet rendezésében szept. 29-án történelmi vetélkedőre került sor. A versenyen - amelynek fő témája az Anjou-kori Magyarország történelme volt - tíz környékbeli magyarlakta falu fiataljai vettek részt: Bethlenből, Felőrből, Almásmálomból, Besztercéről, Magyarberétéről, Magyardécséről, Bálványosváraljáról, Cegőtelkéről, Somkerékről és Szentmátéról. Kötő József, az EMKE főjegyzője elmondta, mindenki nyertes lett, hiszen egy ilyen jellegű vetélkedőből senki nem kerülhet ki "vesztesen". Réman Ernő, a Tulipán Ifjúsági Szervezet vezetőségi tagja elmondta: ez a rendezvény az egyetlen a régióban, ahol találkozhatnak egymással a Beszterce-Naszód megyei fiatalok. Kötő József figyelmeztetett, hogy lényegében nem Beszterce-Naszód megye, hanem az egykori Szolnok-Doboka vármegye fiataljainak sikeres rendezvényéről van szó. /Vetélkedő Szolnok-Doboka vármegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2001. november 13.
Fergeteges sikere volt nov. 10-én Bethlenben a vers- és prózamondó találkozónak, amelyre végül is a vártnál többen neveztek be Beszterce-Naszód megye majd minden sarkából. A 147 kisdiákot, 45 pedagógust és mintegy 80 szülőt a helyi református templomban Szakács János lelkész, majd Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke és Nagy Elek Katalin, az RMDSZ művelődési alelnöke köszöntötte. A találkozón nem a besztercei és bethleni diákok aratták a legnagyobb sikert, hanem a kisebb települések elemistái: a magyardécseiek, felőriek, cegőtelkiek, szentmátéiak és tacsiak. /Sz. Cs.: 147 kisiskolások vers- és prózamondó találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2002. szeptember 2.
Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./2002. október 22.
Okt. 19-én zajlott le a Beszterce-Naszód megyei Vicén a VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó, melynek mindenkori szervezői a csíksomlyói római katolikus plébánia (Gergely István plébános), a vicei római katolikus plébánia (Lőrinczi Károly plébános), valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (András Mihály igazgató). Az óradnai bányászok fúvószenekara után következett a hagyományőrző csoportok bemutatója, melyen Beszterce-Naszód megyei óradnai, cegőtelki, várkudui, kékesi, magyarborzási, bethleni, magyardécsei, zselyki, apanagyfalusi, vicei, Kolozs megyéből bálványosvároljai, mezőkeszűi, ördöngöstüzesi, magyarpalatkai, Hargita megyéből pedig csíksomlyói népdalok, hagyományok és táncok bemutatására került sor. Végül fellépett a marosvásárhelyi Napsugár tánccsoport és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kresz Béla VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ 2002. november 6.
A szórványban élő magyarok számára rendezték meg idén hetedik alkalommal a Hagyaték nevet viselő találkozót a Beszterce-Naszód megyei Vicén. Népviseletben felvonultak, majd felléptek a mezőségi falvak hagyományőrző csoportjai. Idén 14 hagyományőrző csoport előadását láthatták a megjelentek. /Óradna, Zsejk, Mezőkeszü, Várkudu, Magyarborzás, Bálványosváralja, Magyarpalatka, Cegőtelke, Ördöngösfüzes, Magyardécse és Vice hagyományőrző csoportjai, a csíkszeredai Hargita Székely Népi Együttes, a csíksomlyói gyermek néptánccsoport, valamint a marosvásárhelyi Napsugár gyermekcsoport./ Már románul beszélő, még magyarul éneklő csoport is fellépett. A Hargita Székely Népi Együttes mezőségi turnéjára indult, Magyarborzáson, Almásmálomban és Bethlenben tartott előadásokat. /János Enikő, Csíkszereda: Találkozó Vicén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./2003. január 22.
Jan. 18-án a besztercei MADISZ szervezésében, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületének támogatásával tartották Besztercén, a Magyar Házban a II. Magyar Civil Fórumot. Céljuk a Beszterce-Naszód megyei civil szervezetek közötti együttműködés megteremtése. Részt vett a Beszterce Alapítvány, a Bethlen Egyesület és a MADISZ, az EMKE besztercei szervezete, a besztercei Nőegylet és Diáktanács, a megyei és városi RMDSZ képviselői, valamint félszáz fiatal a megye tizenegy magyarlakta településéről (Beszterce, Bethlen, Retteg, Szászlekence, Magyarnemegye, Cegőtelke, Sófalva, Magyarberéte, Szentmáté, Sajószentandrás, Magyardécse). A megjelentek ismertették településenként az ifjúság helyzetét. A települések többségében nincs szervezett ifjúsági élet. Nagyrészt az egyházak kezdeményeznek. Az otthon maradottak száma megcsappant, a fiatalság nagy része csak hét végén látogat haza. A szórvány legnagyobb problémái: az anyanyelvi oktatás és a magyar kultúra megőrzése. /Kresz Béla: Tenni az itthonmaradásért. II. Civil Fórum - Beszterce, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ 2003. február 4.
Beszterce-Naszód megye magyar óvónői több mint egy éve minden második hónapban rendszeresen találkoznak. Legutóbb a besztercei 13-as óvoda adott otthont ennek a találkozónak, amelynek témája a farsang volt. A találkozón az óvónőkön kívül részt vett Gáspár Teréz, a megye magyar óvónőinek szakirányítója és Balázs Dénes, a magyar tagozat tanfelügyelője. Egy éve a megye minden óvónője részt vehet a találkozókon. Megismerik egymást, segítenek egymáson, mondta Krizbai Rozália bethleni óvónő. A találkozó csak két órát tarthatott, mivel a magyardécsei, bethleni, máthéi, cegőtelki, tacsi, rettegi, magyarborzási, sófalvi, almásmálomi, szásztekei, köbölkuti, ősi, óradnai, nemegyei óvónőknek haza kellett utazniuk. Két hónap múlva Cegőtelkén találkoznak, ahol a húsvéti ünnepkörről fognak tanácskozni. /Bencze Anna: Óvónők soros farsangi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2003. március 22.
Bethlen és környékén új fiatalok tűntek fel a közösségszervezés frontján. Egyike ezeknek Szilágyi Andrea, 23 éves várkudui tanítónő. - A szórványban élő magyar ifjúság számára nehéz bekapcsolódni a közösségi életbe - mondta. Nem sikerült Közösségi Magyar Házat létrehozniuk Bethlenben. A marosvásárhelyi székhelyű Outward Bound Romania Társaság az Ifjúságért kétéves ifjúsági vezetőképző tanfolyamon való részvétel lehetőségét kínálta fel, azzal a feltétellel, ha még sikerül beszervezni legalább két ifjúsági csoportot a környező magyar településekről.Végül sikerült összeállítani három csapatot: Bethlen, Felőr és Magyardécse településekről. Ötnapos továbbképzésen voltak a szovátai kiképző központban. /Sz. Cs.: Fiatalok a közösségszervező fronton. Bethlen továbbra is példakép marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2003. június 14.
Szórványvidéken sok gonddal kell megküzdeniük nap mint nap az oktatóknak, hogy megtartsák a meglévő magyar nyelvű tagozataikat. Az elmúlt év sikeres volt, állapította meg Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke. Sikerült két új óvodai csoportot beindítani Apanagyfaluban és Sófalván; Óradnán már szakképzett óvónő kezdte meg a magyar csoporttal az oktatói-nevelői munkát. I Az elemi osztályokban sehol nem szűntek meg osztályok, sőt, Magyardécsében ismét beindult a teljesen osztott négy osztály. Az V-VIII osztályokban minden településen (összesen 10 községben) megmaradt a magyar tagozati oktatás. A líceumi oktatásban a besztercei Andrei Muresanu Nemzeti Kollégium keretében két párhuzamos magyar oktatási nyelvű osztály működik maximális létszámmal. A Beszterce Művelődési Alapítvány által megpályázott ingáztatási támogatás (Apáczai Közalapítvány) csupán 25-30%-ban segítette a családok anyagi kiadásait, így az ingázók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Egy kisbusz alternatívát jelentene a jövőre nézve. /Szabó Csaba: Sikeres tanévet zár Beszterce-Naszód megye. Van értelme a küzdelemnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./2003. június 25.
A cseresznyéjéről messze földön híres Magyardécsén jún. 22-én tartották meg a cseresznyeszüret ünnepét. Gróf Bethlen András akkori birtokos kezdeményezésére a décseiek 1893-ban ünnepelték meg először a cseresznyeszüretet. Az 1957-ben parancsra megszakadt hagyományt 42 évvel később a helyi Communitas Alapítvány lelkes tagjai jóvoltából újjáéledt. Felavatták a templomkertben a testvértelepülés önkormányzata által ajándékozott Rákóczi emléktáblát. A marosvásárhelyi Vadrózsa, a szilágycsehi Berkenye, a besztercei Árvalányhaj és az újfehértói hagyományőrzők adtak műsort. /(Kresz Béla): 110 éve létezik. Magyardécsén Cseresznye Majális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2003. szeptember 2.
A besztercei MADISZ háromnapos ifjúsági tábort szervezett augusztus végén a kolibicai üdülőtelepen, ahol 13 helységből több mint 45 fiatal vett részt. A rendezvényt a Communitas Alapítvány és a megyei RMDSZ támogatta. A tábor főszervezője, Gönczi Irénke megyei ifjúsági alelnök kifejtette: Jelenleg Besztercén és Bethlenben működik MADISZ-szervezet, és a februári Ifjúsági Szórványtábor után, Magyardécsében is alakult ifjúsági szervezet. Támogatnak minden próbálkozást, segítenek pályázatokat írni. /Bencze Anna: Háromnapos Ifjúsági Tábor Kolibicán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./2003. szeptember 27.
Beszterce-Naszód megyében az új tanévben sikerült bővíteni a magyar anyanyelvű oktatás kereteit. Az óvodai oktatás terén állami óvodai csoporttá alakultak a magyarborzási és a somkeréki (már 9 éves) református felekezeti óvodai csoportok - mondta Borsos K. László, megyei RMPSZ-elnök. Besztercén beindult a második, Bethlenben pedig az első napközis óvodás csoport. A bethleni és a magyardécsei óvodák 50 millió lej értékű támogatási csomaghoz jutottak az Apáczai Közalapítvány jóvoltából. Nagysajón 4 magyar gyerekkel, a református egyház támogatásával, felekezeti magyar óvodai oktatás indult be. Az iskolai elemi oktatás terén eredmény, hogy a Besztercén a két induló első osztály közül az egyik "lépésről lépésre"(step by step) alternatív oktatási programmal működik. Szentmátéban harmadik tanító is szükséges lett. Magyarnemegyén nem indult első osztály, a következő évtől már nem lesznek gondok e téren. Rettegen az idén sem indult ötödik osztály, így nagy a valószínűsége annak, hogy itt megszűnik a felső tagozaton a magyar nyelvű oktatás. A megyében kevés a szakképzett óvónő és tanító. Olyan tanítók is bekerültek a magyar tagozatra oktatni, akik, bár magyar anyanyelvűek, de iskoláikat csak román nyelven végezték. Sok a hiányzó tankönyv a harmadik osztályok szintjén, de hiányzik az angol könyv a második évfolyamon. /Szabó Csaba: Új tanév szakmai kihívásokkal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./2003. október 29.
A Beszterce Művelődési Alapítvány fő célkitűzése szórványoktatási támogatási programok lebonyolítása, elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatásával. A szórványban jobbára 6 alapítvány élvez támogatást az Apáczai Közalapítványtól: a kőhalmi, segesvári, válaszúti, dévai, temesvári és aradi alapítvány. A többi résztvevő mellett mi "meghívott" alapítvány vagyunk, de azért a tevékenységünk nem elhanyagolható - mondta Jakab Mihály elnök. Az ingázás kérdését is megpróbálták megoldani, továbbá az iskolák bútorzatára is figyeltek(Bethlen, Magyardécse). A számítástechnikai eszközfejlesztési program keretében a megyei magyar tagozattal rendelkező 5-8 osztályos általános iskolák, iskolánként 2-4 számítógépet és nyomtatót kaptak. Ebben az iskolai évben sok gyermek jutott Árpástón, Felőrön, Magyarnemegyén, Bethlenben, Magyardécsén, Szentmátén, Vicében, korszerű számítógéphez a Besztercei Művelődési Alapítvány jóvoltából. /Tóthpál Tamás: Új iskolai számítógépek - Nobel-álmok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2003. november 22.
Magyardécse templomában kétszer végeztek eddig kisebb felújítási munkálatokat: az 1911. évi bővítéskor, illetve az ötvenes években végzett újrameszeléskor. Az átfogó felújítási munkálatok befejeződtek, Pap Géza erdélyi református püspök és Gudor Lajos esperes jelenlétében nov. 23-án lesz a hálaadó istentiszteletet. Fekete János helyi lelkész elmondta, felavatják az egyházi orvosi rendelőt is, amely svájci segítséggel született meg. /Magyardécse. Templomfelújítás, rendelőavatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./2003. november 26.
Mintegy hétszázan vettek részt nov. 23-án Magyardécsén a kettős avatóünnepen, amelynek során felszentelték a felújított református templomot, és megnyitották az egyházi orvosi rendelőt. Magyardécse azon erdélyi települések közé tartozik, ahol a gyerekek - iskolába menet - istentiszteleten vesznek részt. Reggelente mintegy száz iskolatáskát lehet összeszámolni a templomban. /Sz. Cs.: Magyardécse. Kettős avatóünnep. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./