udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42

Helymutató: Magyarnemegye

1993. november 18.

Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke Besztercén, a díjátadáskor üdvözölte a szórványban munkálkodóknak. A díjazás gondolatát Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány egyik alelnöke vetette fel, létrehozták a Czelder Márton- és Földes Károly-szórvábydíjat. A bizottság most életműveket jutalmazott. Dr. Csiha Tamás református püspök nyújtotta át a díjakat a 82 éves volt kérői, jelenleg nyugdíjasként Kisiklódon szolgálatot vállaló Bányai Ferenc lelkésznek és a 83 éves Péter Jenő volt somogyomi gondnoknak. - Beszterce-Naszód megye 26 református anyaegyháza közül 8-ban nincs lelkész. A megyében öt leányegyház van és 24 szórvány. Legtöbb szórványa Magyarnemegyének van, ahol nincs lelkész. /Guther M. Ilona: Poggyászukban gumicsizma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1993. december 9.

Beszterce-Naszód megyében az 1992-es népszámláláskor 21 098-an vallották magukat magyarnak /a megye lakosságának 6,5 %-a. Beszterce városban 6045 magyar él, a város lakosságának 7 %-a, Bethlenben a magyarok száma 1669 /a lakosság 16 %-a/. A megyében 32 olyan falu van, ahol a magyarok száma meghaladja a 100 főt. Szinte teljesen magyar Magyardécse /1763 magyar és 5 román/. Magyarnemegyén 855 magyar él /arányuk 56 %-os/, Felőrön 860 /64 %/, Óradnán 628 /10 %/. Óradnán tízszer annyian tartják magukat magyarnak mint ahányan magyarul beszélnek. Óradnán ugyanis 1965 óta nincs magyar oktatás. /Guther M. Ilona: A népszámlálás tükrében Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1994. december folyamán

Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./

1996. december 11.

A millecentenárium jegyében rendezte meg a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az V-VIII. osztályosok megyei szavalóversenyét, mely "A nyelv csak élve tündököl" elnevezésű, évente megtartott rendezvénysorozat része. A szavalóversenynek most is a besztercei református egyház adott otthont, de már épül a református egyház védnöksége alatt a Magyar Ház a Zorilor utcában. Beszterce, Bethlen, Tenke, Magyarnemegye, Árpástó, Décse, Retteg, Apanagyfalu és Borzás magyar iskolásai jelentek meg a versenyen. A díjakat Toók Katalin megyei tanácsos, a szavalóversenyek szervezője és Sárkány Ferenc nyugalmazott tanító, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke adta át. - Gellért Sándor Apanagyfalu iskolájának tanára kezdeményezésére két tanítványa szülőhelyükön gyűjtött mondákat adott elő. Gellért Sándor javasolta egy olyan rendezvénysorozat beindítását, amely a helyi hagyományokat vonultatná fel. Érdemes lenne a szervezésbe néprajzosokat bevonni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2000. október 2.

A Nagykároly és Vidéke regionális hetilap a szűkebb pátria életére helyezi a hangsúlyt: betekintést nyújt a Nagykároly Napok 2000, a Kölcsey-ünnepség, avagy a Mezőpetri Napok eseményforgatagába. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, júniusi és júliusi szám) a helyi és összmagyar hagyományok ápolása vonalán halad tartalma összeállításakor. Hírt adott például a magyarnemegyeiek világtalálkozójáról és a cegőtelkei Cserhalom Művelődési Egyesület tevékenységéről. A Civil Fórum (civil társadalmi havilap, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványa, július- augusztusi szám) foglalkozott a civil szféra finanszírozásának lehetőségeivel, a Székelyföldi Civil Fórummal és a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal programjával. Az Önkormányzati Hírlevél (RMDSZ-kiadvány, szeptember 1-jei és 18-i szám) aktuális pályázati kiírásokat is tartalmaz, továbbá Pete István mezőgazdasági államtitkár tájékoztatott a SAPARD-programról. A Kis Tükör (református missziói lap, a romániai CE Szövetség kiadványa, szeptemberi szám) az oroszországi evangélikusokról adott beszámolót. A Barátság-Prietenie (a pécsi alapítású Magyar-Román Baráti Társaság lapja, augusztusi szám) Göncz Árpád volt köztársasági elnök életútját ismertette. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2000. július 31.

Júl. 29-én tartották meg a magyarnemegyeiek világtalálkozója. A Beszterce-Naszód megyei község református gyülekezete ez alkalommal ünnepelte templomuk 200, Kárpát-medencei létük 1000 és a kereszténység 2000 éves évfordulóját. Napjainkban Magyarnemegyén már nincsenek reformátusok. Az itteni gyülekezet, 200 éves templomával mintegy 1000 lelket számlál. A templom előtti kopjafa avatásra volt a rendezvény programjának következő pontja. melyet dr. Csiha Kálmán püspök leplezett le. Ugyancsak ez alkalommal nyílt meg a Nyílt Társadalomért Alapítvány által támogatott hátrányos helyzetűek (öregek, betegek) gondozását elősegítő fölkészítés. A 15 leendő ápolónőt előkészítő tanfolyam novemberben zárul. Egyelőre 49 krónikus betegük van, ezekből hét ágyhoz kötött. Ezeket egy diakóniai intézményhez hasonlóan, otthon, megszokott környezetükben fogják gondozni, ellátni. /Tóthpál Tamás: Magyarnemegyeiek világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2000. augusztus 25.

Falutalálkozót rendeztek eddig a Beszterce-Naszód megyében Óradnán, Nagysajón, Szeszármán, Magyarnemegyen, Tacson, Mezőveresegyházán, Rettegen, Magyardécsén. Aug. 19-én Cegőtelkén rendezték meg a már hagyományossá vált falutalálkozót, egybekötve Vörösmarty Mihály mellszobra alapkőletételével és a Cserhalom emlékműnél tartott millenniumi megemlékezéssel. Előadást tartott Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, majd Balogh Réka, a dési kisebbségi hivatal munkatársa Vörösmarty és a történelem címmel. Koszorúzott az RMDSZ megyei szervezete, a Cserhalom Egyesület és a helyi egyházközség. Zászlós menet indult a Cserhalom emlékműhöz, beszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke. /Kresz Béla: Cserhalom és Vörösmarty. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2000. szeptember 9.

Vetési László szórványgondozó református lelkipásztor, a Diaszpóra Alapítvány elnöke kifejtette, hogy a szórványtábor-szervezés folyamatos program. Gondot okoz, hogy a támogatási rendszer nem egységes. Eddig országosan 20-30 tábort tudtak megszervezni, idén azonban - a csángó táborokat leszámítva - alig sikerült 8-10-et összehozni. Értékes Szamosújvár gyülekezetének munkája: ötödik éve mezőségi gyerekeket nyaraltat. Hasonló a Hunyad megyei bácsi tábor. Nagyon jó tábor az erdőcsinádi, ahol mezőségi csoportokkal foglalkoznak elsősorban, de csángó csoportjuk is van. Ezeken kívül voltak a Csángó Szövetség által szervezett táborok Somosdon, Magyarnemegyén és Algyógyon is. - A csángóknál az eddigi programok nem hozták meg a várt eredményeket, de a táborozás hatása náluk is nyomon követhető. - A nagyvárosi helyzet átláthatatlan. Nincs elég ember, a lelkészek erejét meghaladja a munka. Új oktatásszervezési szempontok szükségesek. "Művelődéstervezés kell, értelmiségtelepítés és szociális védőháló kell, persze mindez az emberi lehetőségek, a belső igények és anyagiak függvényében. Testvérkapcsolatok, új lelkészi állások létesítése kell, rendezni kell a nagyvárosok lelkigondozásának kérdéseit is." Kimondottan missziós állásokra van szükség. Központi szórványalapot kell létrehozni rendszeres, betervezhető támogatással, elsősorban magyar állami pénzből. Vetési szerint egymilliárd forintból, a rendszeres évi támogatás minimális szinten tartásával gyakorlatilag ezer magyar település tartható életben úgy, hogy adunk nekik havonta 50 ezer forintot. Pályázatot kell hirdetni minden romániai magyar helység művelődési életének, belső önépítésének megszervezésére. Az RMDSZ-nek egy 30-35 személyes hivatalt kellene megteremtenie, amely központi szaktanácsadási rendszerként működne. Fel lehet vázolni, hogy milyen arányban számolódik fel egy közösség. Pillanatnyilag 400 ezer olyan emberről van szó, akinek a második nemzedéke nem lesz magyar. Egy nemzedéknyi idő alatt a 400 ezerből egy átmeneti nyelvezetű, 100-150 ezer ember marad. - Egy bizonyos réteg még megmenthető. Kollégiumi épületeket kell rendbetenni, háromszáz tanítót kellene kihelyezni olyan helyre, ahová lehet, akár fakultatív oktatásra is. /Gál Mária: Mit ér a szórvány, ha magyar? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2001. április 21.

Bethlen magyarsága két évvel ezelőtt elhatározta, hogy a Beszterce-Naszód megyei magyarság szórványközpontjává növi ki magát. Ápr. 19-20-án kétnapos pedagógus továbbképzőt tartottak, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bethleni fiókja szervezett. A továbbképző fő témája a pszichodráma volt - mondta a rendezvény lelke, Borsós K. László helyi pedagógusszövetségi elnök. A jelenlévő árpástói, magyardécsei, magyarnemegyei, almásmálomi és bethleni tanerők betekintést nyerhettek az iskolai konfliktusok kezelésének problémakörébe. /Sz. Cs.: Véget ért a pedagógus továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. május 17.

A máj. 23-án életbe lépő helyi közigazgatási törvény előírásai értelmében Beszterce-Naszód megyében hét községben alkalmazhatóak a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások: Apanagyfaluban, ahol a magyarság aránya 28,83 % (hozzátartozó falvakon: Apanagyfalu 25,8 %, Vice 94,74, Nyírmezőtanya 53,33, Almásmálom 48,13), Árpástón (67,18 - hozzátartozó falvakon: Árpástó 51,55, Magyardécse 99,77), Felőrön (27,37 - hozzátartozó falvakon: Felőr 64,08), Kékesen (25,37 - hozzátartozó falvakon: Kékes 34,59 , Magyarborzás 46,79, Mezőveresegyháza 93,68, Szászzsombor 21,79), Mezőkecsed (24,49 - hozzátartozó falvakon: Mezőköbölkút 65,26), Rettegen (20 - hozzátartozó falvakon: Retteg 20, Baca 45,64), Szentmátén (33,33 - hozzátartozó falvakon: Szentmáté 75,39, Újős 61,61). - A felsorolásból kimarad Tacs, Zselyk és Cegőtelke, itt már a régi törvény alapján fölállították a kétnyelvű táblát. E jogukkal nem élt Teke, Komlód, Magyarnemegye, Magyarberéte, Somkerék és Sajószentandrás, ahol községi szinten nem, de a település magyarsága meghaladja a 20 %-ot. Dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint eddig sem volt s a törvény alkalmazásakor sem lesz ellenállás közigazgatási és politikai síkon. (Kresz Béla): A helyi közigazgatási törvény és Beszterce-Naszód megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2001. július 17.

Zsók Béla Én mindig itthon voltam. Néprajzi írások Déváról /Kriterion/ című kötetében a Bukovinából Hunyad megyébe áttelepült székelyek hányatott múltját, életét, népi kultúráját örökítette meg. A szerző a múltat idős emberek visszaemlékezéséből, továbbá népi tollforgatók feljegyzéseiből ismerte meg. Közülük László János, a dévai gazda emlékezett, írását a Székelyföld folyóirat idei számai közölte. Az öt bukovinai falu (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva és Józseffalva) túlnépesedett lett. Az első kivándorlóhullám, a magyar kormány segítségével, az Al-Duna mellé történt, ahol három települést (Hertelendyfalva, Székelykeve és Sándoregyháza) hoztak létre. 1883-ban mintegy négyezren vándoroltak a Bánságba. A következő hullámban Dévára, majd Vajdahunyadra, Sztrigyszentgyörgyre, Csernakeresztúrra mentek, ezenkívül Gyorokra, Magyarnemegyére, Vicére és máshova is települtek. A bukovinai székelyek 1941-ben hazatértek, Bácskába, ahonnan 1944 őszén a Dunántúlra kellett menekülniük. /Szőcs János: "Mikor Csíkból elindultam..." = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

2001. november 29.

A napokban zajlott a dési református egyházmegye második ifjúsági találkozója Kérőben. Az elsőt tavaly rendezték meg Magyarnemegyén. Idén tizenegy gyülekezet több mint ötven fiatalja volt jelen. A három napig tartó rendezvény bibliaórát, közös éneklést, táncversenyt, divatbemutatót, vetélkedőt, újságszerkesztést, rövid színdarabokat foglalt magába. A fiatalok együtt énekelték a Mészáros Lehel, II. éves teológiai hallgató által szerzett himnuszt, a Fohászt: "Adj Uram erot, hogy a barátomat megtaláljam, /Adj új jövot, fénylo arcodat meglássam, /Erdély újra éljen, lobogjon tiszta fényben..." /Raff Róbert: Erdély újra éljen, lobogjon tiszta fényben. A dési egyházmegye második ifjúsági találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. szeptember 6.

Letörölték a magyar nyelvű feliratot a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegye kétnyelvű táblájáról. Annak idején a kétnyelvű felirat a helyi tanács ellenállásába ütközött. Nem értettek egyet a Magyarnemegye elnevezéssel, kérve a román elnevezés tükörfordítását, amiből Alsónemegye származott volna. Végül kénytelenek voltak a hivatalos közlönyben megjelent helységnevet elfogadni. /Letörölték a magyar nyelvű feliratot... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2002. október 24.

Magyarnemegye a negyvenes évek elején igazán magyar volt. Jelenleg fele-fele mértékben oszlik meg a lakosság, nemzetiségi szinten. Faluközponttá emelték Magyarnemegyét, hozzácsatoltak hat színtiszta román falut, községházat, postát, és ezzel az intézkedéssel fél évszázad alatt megváltoztatták Nemegye arculatát. Folyik a magyarnyelvű helységnevek lefestése. /Debreczeni István, Kisilva: Ne-me-gye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2002. november 7.

Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/

2002. december 27.

Fél évszázados hagyományt újítottak fel a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegyén, dec. 22-én, vasárnap, Szabó Attila református lelkész kezdeményezésére két betlehemes játékot mutattak be a kultúrotthonban. A több mint 50 óvodás és tanuló alkotta csoport saját készítésű jelmezekben elevenítette fel Jézus születését. A beléptidíjból begyűlt pénzt kiegészítve az októberben előadott Lakodalmas során összegyűjtöttel, tavasszal honismereti kirándulásra indulnak. A több mint ezres magyar közösségben az utóbbi két évtizedben megbénult a művelődési élet. A nyár elején idekerült új lelkész és felesége első lépésként megalakították a gyermekek művelődési csoportját. Szándékukban áll a két évtizede megszűnt ifjúsági színjátszó csoport újraindítása is. /Betlehemesek Magyarnemegyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2003. január 22.

Jan. 18-án a besztercei MADISZ szervezésében, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületének támogatásával tartották Besztercén, a Magyar Házban a II. Magyar Civil Fórumot. Céljuk a Beszterce-Naszód megyei civil szervezetek közötti együttműködés megteremtése. Részt vett a Beszterce Alapítvány, a Bethlen Egyesület és a MADISZ, az EMKE besztercei szervezete, a besztercei Nőegylet és Diáktanács, a megyei és városi RMDSZ képviselői, valamint félszáz fiatal a megye tizenegy magyarlakta településéről (Beszterce, Bethlen, Retteg, Szászlekence, Magyarnemegye, Cegőtelke, Sófalva, Magyarberéte, Szentmáté, Sajószentandrás, Magyardécse). A megjelentek ismertették településenként az ifjúság helyzetét. A települések többségében nincs szervezett ifjúsági élet. Nagyrészt az egyházak kezdeményeznek. Az otthon maradottak száma megcsappant, a fiatalság nagy része csak hét végén látogat haza. A szórvány legnagyobb problémái: az anyanyelvi oktatás és a magyar kultúra megőrzése. /Kresz Béla: Tenni az itthonmaradásért. II. Civil Fórum - Beszterce, 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2003. február 4.

Beszterce-Naszód megye magyar óvónői több mint egy éve minden második hónapban rendszeresen találkoznak. Legutóbb a besztercei 13-as óvoda adott otthont ennek a találkozónak, amelynek témája a farsang volt. A találkozón az óvónőkön kívül részt vett Gáspár Teréz, a megye magyar óvónőinek szakirányítója és Balázs Dénes, a magyar tagozat tanfelügyelője. Egy éve a megye minden óvónője részt vehet a találkozókon. Megismerik egymást, segítenek egymáson, mondta Krizbai Rozália bethleni óvónő. A találkozó csak két órát tarthatott, mivel a magyardécsei, bethleni, máthéi, cegőtelki, tacsi, rettegi, magyarborzási, sófalvi, almásmálomi, szásztekei, köbölkuti, ősi, óradnai, nemegyei óvónőknek haza kellett utazniuk. Két hónap múlva Cegőtelkén találkoznak, ahol a húsvéti ünnepkörről fognak tanácskozni. /Bencze Anna: Óvónők soros farsangi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2003. augusztus 6.

Eltüntették el a kétnyelvű helységnévtábláról a magyar feliratot Somkerék község Bethlen felőli bejáratánál. Ez a második táblarongálás Beszterce-Naszód megyében. Az első Magyarnemegyén történt a tavaly, a tábla most sincs kijavítva. /(Kresz Béla): Ez már a második rongálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2003. augusztus 6.

A Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegye református egyházközsége napközis tábort szervezett a Communitas Alapítvány támogatásával. A mintegy hatvan, hat és tizennégy év közötti gyerek napi programjában - a reggeli áhítat után - egyházi énekek, népdalok, néptánc és gyermekjátékok tanulása, illetve kézműves foglalkozások szerepeltek. Az aug. 2-i záróünnepséget egybekötötték a falutalálkozóval. Bemutatkozott - Tóth Laura karnagy vezetésével - a radnótfái egyházi kórus. Délután a művelődési házban kiállítást nyitottak a gyermekek által készített kézműves tárgyakból. /(Kresz Béla): Hitéleti és kézműves tábor Magyarnemegyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2003. szeptember 27.

Beszterce-Naszód megyében az új tanévben sikerült bővíteni a magyar anyanyelvű oktatás kereteit. Az óvodai oktatás terén állami óvodai csoporttá alakultak a magyarborzási és a somkeréki (már 9 éves) református felekezeti óvodai csoportok - mondta Borsos K. László, megyei RMPSZ-elnök. Besztercén beindult a második, Bethlenben pedig az első napközis óvodás csoport. A bethleni és a magyardécsei óvodák 50 millió lej értékű támogatási csomaghoz jutottak az Apáczai Közalapítvány jóvoltából. Nagysajón 4 magyar gyerekkel, a református egyház támogatásával, felekezeti magyar óvodai oktatás indult be. Az iskolai elemi oktatás terén eredmény, hogy a Besztercén a két induló első osztály közül az egyik "lépésről lépésre"(step by step) alternatív oktatási programmal működik. Szentmátéban harmadik tanító is szükséges lett. Magyarnemegyén nem indult első osztály, a következő évtől már nem lesznek gondok e téren. Rettegen az idén sem indult ötödik osztály, így nagy a valószínűsége annak, hogy itt megszűnik a felső tagozaton a magyar nyelvű oktatás. A megyében kevés a szakképzett óvónő és tanító. Olyan tanítók is bekerültek a magyar tagozatra oktatni, akik, bár magyar anyanyelvűek, de iskoláikat csak román nyelven végezték. Sok a hiányzó tankönyv a harmadik osztályok szintjén, de hiányzik az angol könyv a második évfolyamon. /Szabó Csaba: Új tanév szakmai kihívásokkal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2003. október 27.

Immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze Vicében a néphagyományokat tisztelők és kedvelők okt. 25-én megszervezett Hagyaték Népzene- és néptánctalálkozóra. Tizenkilenc csoport jelentkezett és mindegyik megjelent. Az ökumenikus istentiszteletet előtt a csoportok felvonultak a falu központjába. Felléptek a bálványosváraljai és a cegőtelki egyházi kórusok. A találkozón elsőként az Óradnáról érkezett Havasi Gyopár Fúvószenekar lépett színpadra. Utánuk következtek: a vicei Vitszit néptáncegyüttes, az almásmálomi Almavirág, az apanagyfalui Hagyományőrzők, a magyarnemegyei Pipacs együttes mezőségi táncokkal, a Kék Ibolya csoport Bethlenből, a bálványosváraljai tánccsoport, a Tacsi Általános Iskola magyar népdalokkal, az Árvalányhaj együttes Besztercéről, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Földműves Énekkar Szépkenyerűszentmártonból, a Magyarpalatkai Hagyományőrző Tánccsoport, a várkudui Hagyományőrző Népdalkör, a dési Aranyeső, magyarborzási Gyökerek, valamint a szamosújvári Kiskaláka. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Együttes elnöke, a Vicei Fesztivál főszervezője elmondta: szívesebben nevezik ezt az eseményt találkozónak fesztivál helyett, mert a cél az, hogy a résztvevő települések egymás hagyományait tiszteljék, és egymással baráti kapcsolatokat alakítsanak ki. /Valkai Krisztina: Nyolcéves a Vicei Néptánctalálkozó. Egyre értékesebb a Hagyaték népzene- és néptánc-repertoárja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2003. október 29.

A Beszterce Művelődési Alapítvány fő célkitűzése szórványoktatási támogatási programok lebonyolítása, elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatásával. A szórványban jobbára 6 alapítvány élvez támogatást az Apáczai Közalapítványtól: a kőhalmi, segesvári, válaszúti, dévai, temesvári és aradi alapítvány. A többi résztvevő mellett mi "meghívott" alapítvány vagyunk, de azért a tevékenységünk nem elhanyagolható - mondta Jakab Mihály elnök. Az ingázás kérdését is megpróbálták megoldani, továbbá az iskolák bútorzatára is figyeltek(Bethlen, Magyardécse). A számítástechnikai eszközfejlesztési program keretében a megyei magyar tagozattal rendelkező 5-8 osztályos általános iskolák, iskolánként 2-4 számítógépet és nyomtatót kaptak. Ebben az iskolai évben sok gyermek jutott Árpástón, Felőrön, Magyarnemegyén, Bethlenben, Magyardécsén, Szentmátén, Vicében, korszerű számítógéphez a Besztercei Művelődési Alapítvány jóvoltából. /Tóthpál Tamás: Új iskolai számítógépek - Nobel-álmok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2003. november 27.

Nov. 22-én tartotta küldöttgyűlését az RMGE Beszterce-Naszód megyei szervezete Bethlenben, a református parókián. A megyei egyesület működése az utóbbi években akadozott, utoljára 1998-ban tartottak tisztújítást. A gyűlésen Sebestyén Csaba, az országos egyesület elnöke és Vákár István, az Erdélyi Gazda főszerkesztője is jelen volt. Dr. Szántó Árpád, leköszönő elnök beszámolójából kitűnt: a megyei egyesület 15 gazdakört tart nyilván, de a megyei és a helyi szerveződések nincsenek jogi személyként bejegyezve. A szórvány sajátos helyzetében nem lehet önállóan szervezkedni, kizárni a román vagy más nemzetiségű gazdákat. Sebestyén Csaba elnök kifejtette: jogi formába kell önteni az egyesületet, hivatalosan be kell jegyeztetni mint szabad társulási formát. A magyarországi szaktárcával kötött megállapodás alapján a támogatások csak az RMGE közvetítésével juthatnak el a gazdákhoz. Az utóbbi időben a román gazdák is szervezkedni kezdtek: megalakult az UNAR és a LAPAR. A közgyűlésen elfogadták az alapszabályzatot. Neve: a Besztere-Naszód megyei Magyar Gazdák Egyesülete lesz. Háromtagú ideiglenes megbízott elnökséget választottak: elnök Halász Ödön kertészmérnök, alelnök Móriczi Márton szentmátéi gazda, titkár Szabó Attila magyarnemegyei református lelkész. /Kresz Béla: Megújult a Beszterce-Naszód megyei RMGE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2003. december 17.

Dec. 13-án Besztercén a megyei és a városi RMDSZ, a megyei tanács és a Népi Hagyományőrző Központ először szervezett magyar karácsonyi ünnepséget. Ennyi glóriát, angyalt, pásztort, betlehemet és jókívánságot ebben a teremben még nem látott Beszterce. Kocsis András megyei tanácsos köszöntötte a város és a megye elöljáróit, polgármestereket, lelkészeket, tanácsosokat, szervezetek vezetőit, igazgatóit, elnökeit. Volt népitánc, betlehemes játék, gyerek- és felnőttkórus, óvodai és iskolai csoportok bemutatója - legalább 500 ember fordult meg a nap folyamán a házban. Krizbai Rozália nyugdíjas óvónő Almásmálomból érkezett 14 óvodással, de jöttek Rettegről, Felőrből, Cegőtelkéről, Vicéből, Magyardécséből, Nemegyéről, Árpástóról, Sajószentandrásról és a megye számos magyarlakta településéről a gyerekek, ifjak. /Bencze Anna: "Örvendj Ég, örvendj Föld". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2002. január 7.

Beszterce-Naszód megye egyik legnagyobb települése Magyarnemegye. A zömében magyarok által lakott községközpontot, Magyarnemegyét nyolc románlakta falu veszi közre. A településnek mindig is volt magyar tagozatos általános iskolája. Magyarnemegyén sokáig csak magyar nyelvű tanítás folyt, a később lett kéttagozatos iskola. Kevertnyelvűség jellemzi Magyarnemegyét, és ez az iskolán is érződik. Az általános iskola szintjén kettőre csökkent a magyar osztályok száma. Többen voltak, de lassan átszivárogtak a román tagozatra. Jelenleg Magyarnemegye falunak 70 százaléka vallja magát magyarnak, de ez az arány rövid időn belül lényegesen változni fog. Nagyon sok a vegyes házasság. A 16 tanácsos közül csak ketten magyarok. /Szabó Csaba: Vízhozta történelem. Magyarnemegye mélyrepülése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2002. január 10.

Cozmin Gusa, az SZDP főtitkára azt szeretné elérni, hogy a magyarok meggyőződésből énekeljék a román himnusz, a Desteapta-te romane szövegét. Szabó Rozália olvasólevelében emlékeztetett az 1989 óta eltelt évekre. Megalakult a kormány és amnesztiát hirdetett azoknak, akik jogos lázadásukban megpróbálták levezetni a bennük felgyűlt és most gátat szakító tengernyi fájdalmat, keserűséget, bántalmat. Azonban az amnesztiát csak román vidékeken alkalmazták. Megindult a forradalom kisajátítása. Jöttek a visszaélések. A marosvásárhelyi nagyromániások megszervezik hodáki botokkal és a popa hazugságaival felfegyverzett, félrevezetett emberek Vásárhelyre szállítását. Ezután is ártatlan magyarokat börtönöztek be, de sem a szervezőknek, sem a pópának még a hajszála sem görbült meg. A biharvajdai 1994. szeptember 17-én történtek miatt sem vontak felelősségre senkit, akik a békésen szórakozó magyarokat botokkal, láncokkal támadták meg, közülük többet a kórházba juttattak. 1994-ben román püspökséget telepítenek Csíkszereda közepébe, ortodox templomokat építenek ott is, ahol hívei nincsenek. Nagyobb méreteket ölt a Székelyföld betelepítése, mint a diktatúra idején. Dr. Éva Maria Barki osztrák ügyvédnőt, aki a romániai magyarság védőügyvédje, a román titkosszolgálat meg akarja gyilkoltatni, úgy, hogy a gyilkosságot balesetnek lehessen álcázni. Ezért az osztrák államrendőrség védő- őrizetet rendelt melléje. 1995-ben elszabadult a pokol. Bekövetkezik a cigányverés, magyar kiskatonákat pihenő időben bolgár, török, tatár származású fiúkkal veretnek, minek következtében öngyilkosságok is történnek, a magyarnemegyei fiatalok megtámadása a szálvaiak által jún. 24-én, a klézsei verekedés és könyvégetés, rejtett, sőt nyílt halálesetek, amiért nem felel senki, Gh. Funar sorozatos hőstettei, melyek mai napig tartanak, betiltják a helységek magyar nevének használatát. 1996-ban hirtelen megadják a töténelem-földrajz magyar nyelven való tanításának és az anyanyelv használatának jogát a madridi értekezlet előtt, hogy legyen mit felmutassanak. 2000. és 2001. folyamán folynak a magyar iskolák zaklatásai, felélesztik a Har-Kov jelentést, mely szerint a magyarok űzték el a román tanárokat. 2001. folyamán még az is megtörtént, ami az egész világ előtt szégyent hozott Romániára és mélységes fájdalmat sok ártatlan, fogyatékos gyermekre és godozóikra. Ellopták a külföldi adományozók által felszerelt gyimesi kórház teljes berendezését. Újabban megtiltották a himnuszunk éneklését és zászlónk használatát is. Ha Cozmin Gusa őszintén kívánja, hogy a magyarok énekeljék a román himnuszt, tegyen meg mindent azért, hogy otthon érezhessék magunkat a szülőföldünkön. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Ne csak mondja, tegyen is érte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2002. május 7.

Minden év máj. 1-jén ünneplik, a Beszterce-Naszód megyei Óradnán Szent Józsefet, a családok és a munkások védőszentjét. A bányászcsaládok és helybeliek mellett számos elszármazott és meghívott vett részt a búcsún. Jelen volt dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, valamint Nascan Alexandru polgármester. Az ünnepély az óradnai óvodások és iskolások ünnepi műsorával kezdődött. A szentmisét kísérte, valamint ez után fellépett a besztercei római katolikus egyház felnőtt és ifjúsági énekkara. Óradna hat ezer lakosából 850-re tehető a katolikusok száma. Filiái: Radnaborberek, hívek száma 190, egykor magyar és német katolikusok lakták, ma csak románul beszélnek; Naszód, hívek száma 101. A többi, a Nagy-Szamos felső folyásán levő filiában nincs templom, hívek száma összesen 110 személy. Ezek, Romoly, Hordó, Szolyva, Magyarnemegye, Kisilva, Szentgyörgyfürdő, Dombhár, Újradna, Máriavölgy. A második világháború után tudatosan sorvasztották a nemzetiségek öntudatát és anyanyelvi oktatását. Felszámolták 1965-ben a magyar nyelvű oktatást. Ennek köszönhetően elkezdődött a megállíthatatlan beolvadási folyamat, ma alig százan beszélik a magyar nyelvet, de vallásukat megtartották. Ezért a szentmisét ma két nyelven tartják. /Kresz Béla: Templombúcsú Órádnán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2002. május 29.

A Bethlen és környéki magyar óvónők már a tanév elejétől rendszeresen tartottak közös módszertani megbeszéléseket és mintaórákat. A tanév utolsó módszertani köre máj. 27-én volt az almásmálomi óvodában, ahol a vidék óvónőit Krizbai Róza Jolán óvónő fogadta. Krizbai Róza Jolán nyugdíjazásáig nevelte a magyar gyerekeket. Nyugdíjasként talán még többet tesz a magyar szórványközösségek megmaradásáért, a magyar oktatás továbbfejlesztéséért. Elvállalta az újraindult almásmálomi magyar óvodai csoport irányítását. Szász Mária, a megye magyar óvónőinek módszertani felelőse építő jellegűnek nevezte a Bethlen környéki továbbképzések sorozatát, hisz Magyarnemegyétől Magyardécséig, Veresegyházától Felőrig a magyar óvónők megismerhették egymást. /Borsos Károly László: A mese a felnőttek szívéből jövő ajándék Sikeres volt az óvónők továbbképzője. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék