Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1033 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1021-1033

Helymutató: Szatmár megye

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. március 25.

A kormánynyilatkozat szerint márc. 15-én Szatmárnémeti katolikus templomára kitűzték a magyar zászlót, ezt cáfolják a templom papjai. Szováta polgármestere ugyancsak cáfolta a magyar lobogó kitűzésének hírét. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete leszögezte: valótlan közlés jelent meg, hogy az erdődi ünnepségen 3700 magyar állampolgár jelent meg. /Nem tűzték kis a zászlót Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1990. március 27.

Az erdődi Petőfi-emlékművet 27-ről 28-ra virradó éjszaka ismeretlen tettesek felrobbantották. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete kérdésére /a tettesekkel kapcsolatban/ a rendőrség egy év múlva, 1991. júl. 4-én válaszolt /1991. júl. 4-i jegyzet/.

1990. április 11.

A lap közölte Irsic Gavril ezredessel, Szatmár megye rendőrfőnökével készített rádióinterjú szövegét, amely a marosvásárhelyi rádió március 16-i adásában hangzott el. Ebben a rendőrfőnök közölte, hogy március 15-án Szatmárnémeti központjában az RMDSZ rendezvényt tervezett, melyet azonban visszavont. Ennek ellenére többezer magyar összegyűlt a téren. Hangos, indulatos szóváltások voltak, de fizikai erőszakra nem került sor. Azután lecsillapultak a kedélyek, az emberek hazamentek. A riporter szerint arról vannak információk, hogy magyarországi turisták nagy számmal érkeztek és botrányos jeleneteket rendeztek, a román népet sértő megnyilvánulások történtek. A rendőrfőnök közölte, hogy erről ő nem hallott, ilyen információi nincsenek. Az érkező turisták száma nem volt átlagon felüli, hangsúlyozta Irsic Gavril. /Kelemen Ferenc: Megnyugtatni az embereket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. augusztus folyamán

A Független Magyar Párt saját lapjában két hírrel tudósított működéséről: Szatmárnémetiben megválasztották a párt Szatmár megyei vezetőségét. Tiszteletbeli elnök: Soós Angéla színművésznő, ügyvezető elnök: Böszörményi Albert, titkár: Badzay Gábor. - Arad megyében pedig "sorra alakulnak a Független Magyar Párt helyi szervezetei." Békési György a párt Arad megyei ügyvezető elnöke. /Erdélyi Futár (Szatmárnémeti), aug. - 3. sz./

1990. szeptember 29.

Király Károly szenátor szept. 26-án a parlamentben megkérdezte, miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben? Király Károly megjegyezte, nem telik el nap a parlamentben, hogy ne támadják a magyarságot. /Béres Katalin: Kérdések és válaszok a szenátusban, = Romániai Magyar Szó, szept. 29./

1990. október 6.

A szenátusban Király Károly előző heti interpellációjára /miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben / adott válasz kitért arra, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében mennyi a magyar tisztviselők száma. Király Károly figyelmeztetett: kérdése más megyékről szólt, ahol egyetlen magyar képviselő sincs a prefektúrában. Erre nem kapott érdembeli választ. Radu Ceontea a csíki vonatokon uralkodó állapotokról beszélt, ahol szerinte magyarok zaklatják a román utasokat. A jelenség felszámolására, hangzott a válaszadásban, negyven személy őrködik ezentúl ezeken a vonalakon az utasok biztonságára. /Béres Katalin: Csíki vonatokról a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1990. december 21.

A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Szabó Károly szenátor az RMDSZ Szatmár megyei gyűlésén részletesen eszámolt parlamenti munkájáról. Szerinte a parlament feladata a Ceuasescu-rendszer idején hozott törvények hatályon kívül helyezése. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1991. január 23.

Marosvásárhelyen lezajlott a Független Magyar Párt V. országos konferenciája. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a magyarság politikai pártjai lépjenek koalícióba. Megerősítették országos elnöki tisztségében dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvost, társelnök: Kiss Kálmán tanár /Marosvásárhely/. Az elnökség tagjai: Kollár József /Temesvár/, Enyedi Miklós /Marosvásárhely/, Kiss József /Szatmárnémeti/. Az országos konferencia előtt tisztújítás volt két megyében. Máramaros megyében a párt új elnöke Pusztai János író, Szatmár megyében pedig Soós Angéla színésznő. A vezetőség tagjai: dr. Bálintfy Imre, Kiss József, Badzay Chila Gábor és Menyhárt János. Az Erdélyi Futár szerkesztésével Badzay Gábort bízták meg. /Tisztújítások a Független Magyar Pártban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1991. június 27.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor, a szenátus titkára jún. 27-én Iliescu elnökkel és az oktatási miniszterrel tárgyaltak. Domokos Géza meglepetéssel értesült arról, hogy az oktatási rendelettervezet készült, amely szerint a nemzetiségi iskolákban kötelezővé teszik a nemzetiségi iskolákban a történelem és a földrajz román nyelvű oktatását. Domokos Géza arról is értesült, hogy Szatmár, Kolozs, Bihar és Szatmár megyékben a megyei prefektúrák az igényelt magyar helyeket egyharmadára csökkentették. Mindezek miatt felkeresték Iliescu elnököt. Domokos a megbeszélés során kitért a többi ügyre is, így a nemzetbiztonsági törvénynél a szeparatizmus meghatározására. Iliescu elnök azt válaszolta, hogy fölveszi a kapcsolatot a kormánnyal és az oktatási miniszterrel. A miniszter azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 magyar tannyelvű iskolának maradjon meg a status quoja, azokban ne indítsanak román osztályokat. Verestóy Attila, miután megtudta, hogy több megyei tanfelügyelő, így Victor Dragoiu kolozsvári tanfelügyelő megtagadta a rendelkezés végrehajtását, újból tárgyalt a miniszterrel. /Béres Katalin: Az RMDSZ magas szintű megbeszélés-sorozata iskolaügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./

1991. június 27.

1991. július 4.

AZ RMDSZ Szatmár megyei szervezete érdeklődött a rendőrségen az 1990. márc. 27-én felrobbantott erdődi Petőfi-emlékmű tetteseinek kézrekerítése ügyében. A rendőrség júl. 4-én válaszolt: megtalálták a tettest: Szeling Ioan erdődi lakos személyében, akit még 1990-ben két helybeli román megölt. - A sződemeteri Kölcsey-emléktábla szétrombolóját még nem találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1991. szeptember 12.

Az új tanév súlyos problémákkal kezdődik: Maros megyében 12 magyar nyelvű IX. osztállyal kevesebb indul, mint tavaly, a megyének egyetlen magyar líceuma sincs, Aradon 1990-ben Tokay György képviselő éhségsztrájkjával érte el, hogy megnyíljon az önálló magyar líceum. Most váratlanul a tanfelügyelőség leválasztotta a líceum I-VIII. osztályát és egy román iskolához csatolta. Szatmár megyében az utolsó napon sem tudták biztosan, hány magyar nyelvű IX. osztály indul.../Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

1991. november folyamán

A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./

1991. február 11.

Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1992. január 7.

Az utóbbi hetekben egyre több fenyegető levelet kap Tőkés László püspök, decemberben pedig megérkezett a halálos ítéletet közlő levél is, melyet Szatmárnémetiben adtak postára. A levél szerint Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar és Kolozs megyék lakóinak képviselői elhatározták, hogy Tőkés Lászlót halálra ítélik és ezt az áruló Tőkés László pap tudomására hozzák. "A halálraítélés 1991. december 1-jén lép hatályba és az a személy, aki az áruló papot kivégzi, 150.000 dollár jutalomban részesül." /Pesti Hírlap, jan. 7., Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

1992. március 6.

A romániai választásokon visszaesett az 1990-ben nagy fölényt szerzett Nemzeti Megmentési Front, a Demokratikus Konvenció viszont sikeresen szerepelt: Bukarest, Constanza, Temesvár, Brassó, Arad, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Ploiesti, Bacau, Roman város "konvenciós" polgármestert választott. Az RMDSZ sikeres volt a székely megyékben, azonban érzékeny volt a vesztesége Bihar, Szatmár és Kolozs megyében. /Bukaresti tudósító, Népszabadság, márc. 6./

1992. június 24.

Szatmár megyében a tanfelügyelőség az 1992/93-as tanévben kisemmizi a magyar nyelvű oktatást: míg a román tagozaton végzettek 77,4 %-ának biztosítják a továbbtanulást, a magyar tagozaton végzett nyolcadikosoknak csak a 31,7 %-a tanulhat tovább anyanyelvén. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége előzetesen felmérést végzett: a magyar tagozatokon végzett 1700 diák 99,4 %-a anyanyelvén kívánja folytatni tanulmányait. Ezt azonban nem vette figyelembe a tanfelügyelőség. /Hogyan néz ki az "opció"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1992. október 13.

Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./

1992. október 21.

Okt. 5-én a Szatmár megyei tanfelügyelőség levélben értesítette az újtasnádi óvodát, hogy okt. 1-jétől megszünteti, mivel "nem felel meg a 461/1991-es előírásoknak", azaz nincs elég gyermek. Mindez válasz az Újtasnádon megfogalmazott kérvényre, hogy a helyi óvoda magyar nyelvű legyen. A tíz gyermekből ugyanis kilenc magyar, a tizedik félig az, szülei támogatják a magyar óvoda igényét. Az elutasítás miatt a szülők a minisztériumhoz fordultak, olvasható Sike Lajos tudósításában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1992. október 29.

A Transinfo hírügynökség jelentése szerint több alkalommal megvertek magyarokat. Zágonban a választást követő napon. Szept. 28-án egy helybeli rendőr, Stefan Chilati behatolt Boros Árpád agrármérnök, RMDSZ választási bizalmi otthonába, és ott úgy agyba-főbe verte a mérnököt, hogy kórházba kellett szállítani. Később egy Dobrita nevű ezredes egy nyilatkozat aláírására kényszerítette Boros Árpád feleségét, anélkül, hogy megengedte volna neki a nyilatkozat elolvasását. Ugyancsak Zágonban, szintén szept. 28-án a helyi rendőrök összeverték Török Violát és Török Dezsőt, sőt pénzbírságra ítélték őket, minden ok nélkül. Erről beszámolt a Háromszék is /okt. 3-i szám/. Több alkalommal rejtélyes gyilkosságok áldozatai voltak magyar fiatalok román kaszárnyákban. Legutóbb Kóródi Gyula /Börvely, Szatmár megye/ halt meg Botosaniban, egy kaszárnyában. Állítólag öngyilkos lett. /Új Magyarország, okt. 29./

1992. november 12.

Idén májusban megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amelyet jún. 14-én hivatalosan bejegyeztek a bukaresti bíróságon. A párt központja Marosvásárhelyen van. Alapszabályzatuk szerint a párt célja a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak érvényre juttatása. Mindezt Király László vállalkozó, a párt nemrég Szatmár megyében megalakult szervezete elnökétől tudta meg a lap munkatársa. /(sike): Új magyar párt a porondon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1992. november 12.

Egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartoznak Kárpátalja római katolikusai. Reizer Pál szatmári megyéspüspök Kárpátalján járt, bérmakörúton. Mintegy hatvanötezer római katolikus él Kárpátalján, 1945-ben 19 templomot elvettek tőlük, ebből többet raktárnak és ateista múzeumnak használtak. A változások óta visszaadtak kilenc templomot, mások átadása folyamatban van. Megindították a hitoktatást, megengedték hogy Magyarországon történjen a papképzés. Magyarországról hét szerzetes, Szlovákiából két pap ment Kárpátaljára és egy Szatmár megyéből. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1992. november 5.

Csirák Csaba, a Szatmárnémetiben hagyományossá vált népdaléneklési és szavalóversenyek, valamint a Szent-Györgyi Albert Társaság lelkes szervezője elmondta, hogy egy éves előkészítő munka után okt. 2-án Kassán, a Csemadok székházában aláírták a Kapcsolatok Művelődési Alapítványt. A tizennégy alapító tagból tízen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar és Heves megye önkormányzatának képviselői, ketten, Gál Sándor költő és dr. Máthé László felvidékiek, ő pedig erdélyi. Az alapítvány célja a történelmi régiók, ezen belül a magyar kulturális kapcsolatok bővítése, hogy a békediktátumok által leszorított érrendszerben újból meginduljon a vérkeringés. Cserelehetőségeket szeretnének biztosítani, szakmai továbbképzést szervezni és gondozni a történelmi emlékhelyeket. /Gál Éva Emese: "Kapcsolatok". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1992. november folyamán

Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./

1993. március 6.

Sepsiszentgyörgyre látogatott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, találkozott az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi választmányával és parlamenti képviselőkkel. Székelyföld az összmagyarság kiemelt, kiváltságos letéteményese, jelezte a püspök. A tömbmagyarságnak nagyobb szerepet kell kapnia az RMDSZ-ben. /Benkő Levente: Nagyobb szerepet a tömbmagyarságnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./ Márc. 6-án Kovásznára és Kézdivásárhelyre látogatott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Markó Béla szövetségi elnök. Kézdivásárhelyen a látogatás idején feltűnően sok rendőr és csendőr volt, a rendőrség épület előtt pedig páncélautó állt. Tőkés László arról beszélt, hogy a székely-magyar tömb bázisa az RMDSZ, az egész magyarság túlélésének és jövőjének letéteményese. A hatalom el akarja szigetelni Székelyföldet, ezért is vették össztűz alá a Har-Kov jelentés idején. Megengedhetetlen, hogy ellenséges érzelmű tanfelügyelők döntsenek arról, hogy hány iskola kell Székelyföldön. Markó Béla azzal kezdte, hogy nehéz neki Kézdivásárhelyen, szülővárosában beszélni, majd az RMDSZ küldetéséről beszélt az egybegyűltekhez. A látogatás alkalmával a helybeliek kérdéseire is válaszoltak. Tőkés László püspök értelmezte vitát kavaró kijelentését az etnikai tisztogatással kapcsolatban. "nem véres folyamat ez, hanem magyartalanítás, több mint hetven éve tartó fokozatos kiszorításunk." "Az adminisztrációban alig vagyunk jelen. Olyan városokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmár, magyar vállalatigazgató, de még aligazgató is alig van." "...a posta, a vasút területén alig dolgozik magyar, de a külügyminisztériumban sem találunk egyetlen becsületes magyar diplomatát sem." /Iochom István: Magunknak kell dönteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

1993. március 11.

Elhunyt a 80 éves Magyarországon élő, de tudományos munkássága révén az erdélyi műemlékekhez ezernyi szállal kapcsolódó dr. Entz Géza. Herder-díjjal jutalmazott művészettörténész életműve negyedéves egyetemistaként 1937-ben megjelent, a műgyűjtés történetét felvázoló könyvével kezdődött és fél évszázad múltán Szabolcs-Szatmár megye műemlékei című munkájával zárult. Kiemelkedő munkái között van A gótika művészete, Gótikus építészet Magyarországon, A Mátyás-templom és a Halászbástya. Több erdélyi műemlékeknek szentelt kötete született: Szolnok-Doboka műemlékei, A Farkas utcai templom, A gyulafehérvári székesegyház. Számtalan tanulmánya között vannak a székelyföldi templomerődökről szólók. /Székely Nemzeti Múzeum, Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság: A gótiak szerelmesének halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

1993. április 21.

Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1021-1033