udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 142 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-142 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. január 15.

Első esztendejét zárja a Diaszpóra Alapítvány, ismertette munkájukat Vetési László lelkész. Céljuk: a szórványmunka szervezése, végzése, segélyszolgálat, ifjúságmentés, tudományos- és statisztikai felmérések, gyermek, ifjúsági és evangelizációs táborozások. Terveik között szerepel az összes magyar templom, műemlék felmérése, a szórványközösségek felmérése. Árpádkori templomok állnak üresen. A legsürgetőbb feladat a négy lélekkel maradt magyarigeni templom megmentése. Segítség a Román Televízió magyar adásában elindított Juhaimnak maradékát összegyűjtöm című szórványsorozat. A szórványalapítványok 1993-ban Csíksomlyóban együttműködési tanácsot hoztak létre, hogy összehangolják tevékenységüket. A Julianus Alapítvány Székelyföld szellemi erőit mozgósítja, a Szórvány Alapítvány /Temesvár/ elméleti kutatást végez, a Beszterce Művelődési Alapítvány a régió iskolai és egyéb segélynyújtását vállalta, a Domokos Pál Péter Alapítvány a csángókérdéssel foglalkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1994. január 15.

Az RMDSZ jan. 15-re Székelyudvarhelyre önkormányzati tanácskozást hívott össze. Markó Béla elnök elemezte a brassói kongresszus óta eltelt év RMDSZ-tapasztalatait. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte, hogy lehetséges az autonómiát meghirdetni és az ellenzék tagjának maradni, egyben figyelmeztetett az elkényelmesedésre: a cselekvésről lemondás veszélyére. Több előadás hangzott el, a hozzászólók saját területük problémáiról beszéltek. A jelenlevők tiltakozó felhívást fogadtak el: a hazai és nemzetközi közvéleményhez, Iliescu elnökhöz, az Európa Tanácshoz fordulva kérték, segítsenek megakadályozni Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere újabb magyarellenes provokációját: a Mátyás szobor talapzatán levő latin felirat megváltoztatását, a Főtér arculatát megbolygató ásatások elkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1994. január 15.

Az RMDSZ vezetősége /Ügyvezető Elnöksége, Szövetségi Hivatala/ nevében nyilatkozott Kötő József alelnök az RMDSZ sajtóértekezletén Kolozsváron: a szervezet mindent el fog követni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközeivel, hogy megvédje a Mátyás-szobrot. Bodó Barna visszatekintett az elmúlt másfél évre, amely szoborháború néven vonul be a történelembe. 1992 novemberében Funar polgármester célja nem a Mátyás-szobor megszentségtelenítése volt, hanem "nemzeti jelképünk lábbal tiprása". Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanácshoz. Az RMDSZ nem uszít, nem mozgósít, azonban ez az együttélés ellen irányuló újabb provokáció. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

1994. január 15.

Kolozsváron a matematikusok magalakították a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, amelyet 1993 novemberében hivatalosan bejegyeztettek. A névadó Radó Ferenc /1921-1990/ kolozsvári egyetemi professzor volt. A társaság elnöke Balázs Márton, alelnökei Dezső Gábor és Kása Zoltán. Székházuk, személyzetük nincs. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

1994. január 15.

A felmérés szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar tannyelvű csoportokban az I-IV. évben magyarul /első szám/, illetve románul /második szám/ oktatott tantárgyak száma: fizika 14-9, matematika 14-9, történelem 12-12, filozófia 17-6, lélektan 16-14, pedagógia 14-3, pszichopedagógia 12-9, szociológia 17-8. Kedvezőtlen a helyzet a Zeneakadémián is. Sok esetben a magyarnak nevezett csoportok nem részesülnek teljes anyanyelvű képzésben. A hallgatóknak ismételten kérvényezni kell az anyanyelvi képzést. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

1994. január 15.

Védőügyvédje meglátogatta Cseresznyés Pált a marosvásárhelyi börtönben, aki elmondta: bántani nem bántják. A körülmények azonban kedvezőtlenek, két-három személy alszik egy ágyban, egy négyzetméteren 10-15 ember mozog. /Üzenet a börtönből. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./ Előzmény: Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék 1992. júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./ Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, a börtönben többször bántalmazták.

1994. január 15.

A Szovátán működő Bernády György Közművelődési Egyesület elnöke, Mester Zoltán elmondta, hogy egyesületük a környék, Sóvidék művelődési életének egyik szervezője. Idei tervükben szerepel Bánffy Miklósról való emlékezés /januárban/, Ady Endréről, Werner Hugó tanár tartja, tisztújító közgyűlésük februárban lesz, márciusban Egyed Ákos történész jön előadást tartani, közös kiadványt terveznek a szászhalombattaiakkal. Jún. 19-26-a között nemzetközi kórusfesztivál színhelye lesz Szováta. Az egyesületnek még mindig nincs épülete, már régóta kérik a volt Bernády-villát, remélik, hogy azt megkapják. /Bölöni Domokos: Bernády György Közművelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

1994. január 18.

Az RMDSZ jan. 18-án Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén Markó Béla elnök elmondta, hogy 1992-ben minden tiltakozás ellenére Funar polgármesternek sikerült megvalósítani a Mátyás-szoborral kapcsolatos tervét. Most ismét tiltakozó megmozdulásokat terveznek a polgármester újabb tervei ellen. Az ET által adott hat hónapos türelmi idő lassan lejár, azonban a kormány semmit sem tett a feltételként szabott kilenc pont orvoslásában. Az RMDSZ tiltakozni fog emiatt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20., Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 21./

1994. január 18.

Az RMDSZ sajtópublikációiról is szó volt Kolozsváron a legutóbbi sajtótájékoztatón. Az RMDSZ Közlönye (Marosvásárhely) időszakosan jelenik meg és a szervezet hivatalos állásfoglalásait tartalmazza. Az RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), a napi híreket közli, újabban román nyelven is megjelenik /Buletin Informativ/. A legújabb pedig a Szövetség folyóirat, kiadja az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége /Kolozsvár, 1. szám: 1994. január/. A Szövetség az RMDSZ tevékenységét ismerteti a kisebbségvédelem területén. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1994. január 18.

A tanügyi törvénytervezetről Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy az Oktatási Reformtanács 90 pontos módosító javaslatot tett, ennek megfelelően újból kell tárgyalni a tervezetet, így mód nyílik a kisebbségi szempontok újbóli előhozására. Eddigi eredmények: a diplomák honosítása, vendégtanárok hívásának lehetősége, magánoktatásban alternatív programok és tankönyvek engedélyezése. A tervezetet februárban tovább tárgyalják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1994. január 18.

Ingerült hangú levélváltást közöl az újság. Katona Ádám Székelyudvarhely iskoláinak küldött körlevelében kifejtette: fájdalommal vette tudomásul, hogy az 1993. dec. 15-re meghirdetett tömeggyűlés ellen beszéltek egyes pedagógusok, akik kiszolgálják a neokommunizmust, továbbá nem írták alá a hét bebörtönzött magyar melletti szolidaritást vállaló íveket. Az iskolaigazgatók közös levelükben ezt a vádat visszautasították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1994. január 18.

Bolgár lapvélemény szerint Románia csapatösszevonásokat hajt végre déli határa mentén. A szófiai Gyenjat lapban megjelent hírt egy héttel később határozottan cáfolta a román hadsereg sajtóirodája. A két ország közötti ellentétre Dél-Dobrudzsa ad okot. /Magyar Hírlap, jan. 18./

1994. január 19.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-plaform szóvivője nyílt levelet intézett a román ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék fel szavukat az igazságtalanul bebörtönzött székelyföldi magyarok érdekében. Esetükben a közkegyelmi rendeletet nem alkalmazták, tehát "nyilvánvalóan etnikai indokoltságú jogsértés történt." Közben az igazi gyilkosok szabadlábon vannak, kiengedték Iulian Vlad szekuritáté-tábornokot is. Nemzetközi jogászbizottságnak kellene felülvizsgálni a bírósági iratokat. Többtízezer aláírás gyűlt össze a bebörtönzöttek érdekében és Székelyudvarhelyen mintegy tízezer ember tüntetett kiszabadításuk érdekében. Katona Ádám levelét megküldte a román ellenzéki személyiségeken kívül parlamenti képviselőknek és szenátoroknak is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19, Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

1994. január 19.

Tudor Postenicu volt belügyminiszter büntetés-végrehajtását felfüggesztették hat hónapra, de várható végleges felmentése is. Constantin Dascalescu volt kommunista miniszterelnök perének felfüggesztéséről döntött a bíróság. /Nap rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19./

1994. január 19.

A New York Times 1993. dec. 7-i száma beszámolt arról, hogy 1993. okt. 22-én felavatták a Bukarest melletti Slobozián Antonescu szobrát. A fasiszta Antonescu felelős legkevesebb 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány meggyilkolásáért. Kelet-Európában a háború után először emeltek szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson beszédet mondott Corneliu Vadim Tudor, parlamenti szenátor, aki dühösen visszautasította az amerikai lap cikkét, hazugságnak nevezte, hogy Antonescu felelős a zsidók meggyilkolásáért. /Politica (Bukarest), 95. sz./ Moses Rosen főrabbi is hangsúlyozta Antonescu felelősségét /Cronica Romana, 1994. jan. 7./, Iosif Constantin Dragan pedig ismételten kiállt Antonescu mellett, akit a nemzet hősének és vértanújának nevezett, emlékeztetve arra, ő maga hogy négy kötetet adott ki Antonescuról. /Cronica Romana, 1994. jan. 6./ A cikkeket ismerteti: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., jan. 19./

1994. január 19.

Benkő Sándor marosvásárhelyi kiskatona Giurgiu mellett, Mihai Bravu község térségében teljesített katonai szolgálatot. 1993 október elején Dumitru Eugen főhadnagy súlyosan bántalmazta azért, mert nem jelentette neki, hogy látogatók érkeztek a katonai egységhez, holott ez nem tartozott a katona szolgálati kötelezettségei közé. A verés következtében Benkő Sándor dobhártyája beszakadt. Bukarestben, a katonai kórházban mű dobhártyát építettek be a sérült szerv helyére. Borbély László Maros megyei RMDSZ elnök segítségével a kiskatona szülei beperelték a főhadnagyot. Az egységnél megpróbálták rávenni, hogy álljon el az egésztől. A katonai ügyész arra kérte, hogy vonja vissza állításait. Benkő Sándor azt válaszolta: ha Dumitru főhadnagy írásban beismeri, hogy megverte őt, akkor eláll a vádtól. Végül a főhadnagy elismerte, hogy megverte Benkő Sándort. A kiskatona elmondta, hogy a tiszt sok társát szintén bántalmazta, de azok nem mertek kiállni tanúskodni Dumitru ellen. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

1994. január 19.

A román görögkeleti egyház javasolta, hogy az Egyházak Világtanácsa Romániában tartsa 1998-as nagygyűlését, azonban erről a szándékáról nem értesítette a többi romániai felekezetet. A református és az evangélikus egyház elutasító állásfoglalását dr. Csiha Kálmán püspök ismertette: a görögkeleti egyház magát nemzeti egyháznak nyilváníttatta és ellene van az egyházi iskolák visszaadásának, ezért ellenezik a meghívást, amíg a görögkeleti egyház meg nem változtatja állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1994. január 19.

Az Alkotmánybíróság döntött: a turistáknak csak 1994. ápr. 30-ig kell határátlépési illetéket fizetni. Ezt az illetéket átmenetinek nevezték, különben az utazás szabadságát korlátozná... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1994. január 20.

Beke György számolt be életútjáról, az Előre szerkesztőjeként 1974-ig Bukaresten töltött évtizedeiről. Ezalatt ismerkedett meg alaposabban a román fővárosban élt magyarok emlékeivel, Koós Ferenc munkásságával, akinek könyvet szentelt. Az Előrétől az 1970-ben indult A Héthez ment át. Megszülettek barangoló könyvei, majd támadások érték, különösen Magunk keresése, majd a Boltívek teherbírása című munkáiért. Abban, hogy Budapestre költözése után Uzon díszpolgárává választotta, annak igazolását látja, hogy nem tért le a hűség útjáról. Legutóbbi kötetét /Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben/ az egyik kritikus az utóbbi idők egyik legszomorúbb könyvének nevezte. /Gittai István: Az uzoni díszpolgár. = Pesti Hírlap, jan. 19./

1994. január 20.

A MISZSZ-ben megtartották a Reform Tömörülés után esedékes tisztújítást. Az öttagú elnökség: Tamás László elnök /Csíkszereda/, Nagy Pál, az Országos Információs Hálózat vezetője /Székelyudvarhely/, Mezei Sándor /Nagyenyed/, Dénes Judit /Kolozsvár, a MADISZ elnöke/ és Csiha Tamás /Szatmárnémeti/. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 | 121-142




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék