udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
142
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-142
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. január 21.
Az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak megsértésével vádolta meg a kijevi kormányt Teodor Melescanu külügyminiszter, Ukrajna pedig azt vetette Bukarest szemére, hogy mesterségesen beolvasztja a romániai ukrán kisebbséget. /Magyar Hírlap, jan. 21./1994. január 21.
A Szilágy Társaságot 1992. szept. 1-jén jegyzeték be, ismertette tevékenységüket Gáspár Attila elnök. Céljaik között szerepel a szilágysági magyarok gazdasági és művelődési életének megszervezése, a hagyományőrzés, kulturális rendezvények, művelődési és dokumentációs központ létesítése, emlékhelyek gondozása. Adakozás segítségével már van székházuk /Zilah, Kossuth u. 33./. /Szilágyság (Zilah), jan. 21./1994. január 22.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester újabb kijelentései ellen: a Mátyás-szobor feliratát megváltoztatja, más szobrokat áthelyeztet, ásatásokat kezd a Fő téren. Funar célja, "hogy önazonosságunk jelképeit meggyalázó, megszentségtelenítő tetteivel durván megsértsen nemzeti önérzetünkben, önbecsülésünkben" és etnikumok közötti konfliktust provokáljon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./1994. január 22.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő tiltakozott az ellen, hogy a Romániai Magyar Szó eltorzítva és félrevezető szerkesztői kommentárral közölte arról szóló sorait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./, hogy kormánypárti támadás készül képviselőtársa, Kónya-Hamar Sándor ellen, helyébe egy kormányhű képviselőt szeretnének bevinni a parlamentbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./1994. január 22.
Garda Dezső történelemtanár Gyergyószentmiklóson megszervezte a szabadegyetemet 1990 novemberében, 1991. júl. 29-én hivatalosan is bejegyezték a bíróságon. Azóta zajlik a gazdaképzés, havonta pedig közművelődési előadásokra kerül sor. Legnagyobb tervük az idei máj. 13-15-e közötti Az erdélyi fejedelemség című ülésszak, erre Magyarországról tíz egyetemi tanárt hívnak meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ 1994. január 24.
Vladislav Jovanovics jugoszláv külügyminiszter jan. 24-én Bukarestben tárgyalt kollégájával, Teodor Melescanuval. Jovanovic hangsúlyozta, hogy elégedettek Románia magatartásával. /Magyar Hírlap, jan. 25./1994. január 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége nyilatkozatot juttatott el az MTI-nek a jan. 25-re tervezett cigánytüntetésről. Tőkés László püspök vállalta egy német segélyszervezet közvetítését. Az adományozó munkahelyek megteremtésére szánta a 15 ezer márkát. A romaszervezet felvett 3 ezer márkát, azonban annak felhasználásáról nem tudott elszámolni, munkahelyek nem épültek. Emiatt a segélyszervezet leállíttatta a kifizetést. A romaszervezet a döntést figyelmen kívül hagyva követelte a pénz kifizetését, ezért szervezte Tőkés László ellen a tüntetést jan. 25-re. /Új Magyarország, jan. 25./1994. január 25.
Elmaradt Nagyváradon a Tőkés László elleni tüntetés. A rendőrség nem engedélyezte a felvonulást, a romaszervezet bejelentette, hogy későbbre halasztja a tüntetést. /Új Magyarország, jan. 26./1994. január 25.
Szeben megyében szórványban él a magyarság, az 1992-es népszámlálás szerint 19 3093-an vannak, közel háromezerrel kevesebben, mint 1977-ben. A megyében a legtöbb magyar Medgyesen él /8 675 fő/, a város lakosságának 13,4 %-át teszik ki, Nagyszeben 4158 magyar lakosa a városnak 2,5 %-át jelenti. Szeben megyében 10 olyan falu van, ahol a magyarok lélekszáma meghaladja a 100 főt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./1994. január 25.
Tőkés László püspök az egyházkerületi közgyűlésen /1993. júl. 1-jén/ összegezte az 1992. évet. Az 1992-es népszámlálási adatok jóval több reformátust regisztráltak, mint amennyi a gyülekezeti nyilvántartásokban szerepel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1992-ben 255.615 reformátust tartott nyilván, ugyanakkor a népszámlálás szerint a kerület területén 314.746-an, közel 60 ezerrel /59.131/ többen vallották magukat reformátusnak. Ezek szerint ennyiről nem tudnak a gyülekezetek, hivatásbeli hanyagság is fennállhat a számbavételnél. /Tőkés László: Püspöki jelentés. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 25./1994. január 26.
Melescanu külügyminiszter jan. 26-án Brüsszelben, a NATO központjában elsőnek írta alá a Partnerség a békéért okmányát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28., Pesti Hírlap, jan. 26./1994. január 26.
Jan. 22-én délelőtt 11-kor a történelmi egyházak és az RMDSZ felhívására Erdély-szerte megkondultak a templomok harangjai, tiltakozásul Funar bejelentésére, hogy megváltoztatja a Mátyás-szobor feliratát, majd a szobor körül felsorakozott az RMDSZ vezetősége Markó Béla elnökkel az élen, az RMDSZ parlamenti csoportjának számos tagja. A kolozsvári tüntetést a Kolozsvári Magyar Diákszövetség kezdeményezte. Markó Béla elmondta, hogy mindez csak figyelmeztető, de ha Kolozsvár polgármestere megvalósítja terveit, az RMDSZ az egész ország magyarságát átfogó tiltakozást tervez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./1994. január 26.
Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt.
Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./
1994. január 26.
Corneliu Vadim Tudor lapjában az elnöki hivatal és a kormány több magasrangú tisztségviselőjét azzal vádolta, hogy idegen nagyhatalmaknak dolgoznak. Felháborodást keltett a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökének a cikke, elsőként Iosif Boda elnöki tanácsos válaszolt az Evenimentul Zileiben: kéri, hivatalosan vizsgálják ki tevékenységét, hogy meg lehessen cáfolni a rágalmakat. /Magyar Nemzet, jan. 26./1994. január 26.
Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke kijelentette: Iliescu elnök nem ért egyet azzal, hogy a Román Nemzeti Egységpárt részt vegyen a kormányban. /Új Magyarország, jan. 26./1994. január 26.
Ceausescu születésnapját /jan. 26./ Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke napilapjában, a Vremeában verssel és vallomásokkal köszöntötte. A dicsőítő cikkírók között van két kormánypárti szenátor, Gheorghe Dumitrascu és Vasile Vacaru, a szenátusi frakció vezetője. /Magyar Nemzet, jan. 27./1994. január 27.
Országjáró körútja során jan. 27-én Temesvárra látogatott Iliescu elnök. Tüntető tömeg fogadta a megyeházán, egyesek köveket dobáltak az elnök páncélozott gépkocsijára. A rendőrökkel kirobbant összetűzésben egy ember súlyosan megsebesült. Rohamrendőrök tartották távol a tömeget, antiterrorista egység kergette el az újságírókat. Több újságíró és rádiótudósító, köztük a Romániai Magyar Szó munkatársa tiltakozott amiatt, hogy megtagadták akkreditálásukat Iliescu elnök temesvári látogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Népszabadság, jan. 28./1994. január 27.
Az amerikai körúton levő Frunda Györgyöt Borbély Imre RMDSZ-képviselő képviselte az Európa Tanács /ET/ közgyűlésén. Borbély Imre jan. 24-én találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az ET főtitkárával, majd jan. 25-én felszólalt Strasbourgban, az ET közgyűlésén. A délszláv menekültproblémával foglakozva kitért a romániai magyarság problémáira is, hangsúlyozva a politikailag elismert közösségi autonómiák kiépülésének fontosságát. "A térség nemzeti kisebbségi problémáira vonatkozó átfogó rendezési koncepciónak tartalmazni kell az érintett közösségeknek sorsukat eldöntő tárgyalásokon vétójoggal való részvételét, valamint a megkötött szerződések betartásának nyugati garanciáit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ 1994. január 27.
Jan. 25-én az Európa Tanács politikai bizottságának ülésén Florin Radulescu Botica, a román küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Románia a tagfelvételkor megszabott pontokat. A tervezeteket a sajtó tanulmányozza, mondta, azért nem tudta még megvitatni a törvényhozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ 1994. január 27.
Elhangzanak ugyan tiltakozások az Antonescu-szobor felállítása ellen, azonban ez nem akadályozza meg azt, hogy több városban is fel akarják állítani a háborús bűnös szobrát. Közben folytatódnak a Mátyás-szobor elleni merényletek. Tófalvi Zoltán megkérdezett több ellenzéki román politikust, levetetné-e Mátyás király szobráról a törvénytelenül elhelyezett feliratot, azonban ezt egyikük sem vállalná. Dráma zajlik a romániai magyarság művelődéstörténeti értékei körül. /Új Magyarország, jan. 27./