udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
266
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-266
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. január 7.
Elhunyt egy kiváló ember, Varga Árpád, a bihari tájak históriájának, Erdély középkori írásbeliségének, művelődésének kutatója. Tófalvi Zoltán írta meg a búcsúztatót: Rekviem Varga Árpádért. Baleset miatt 1976 óta tolókocsihoz kötötten dolgozott fáradhatatlanul, Mezőtelegden élt. Zepeczáner Jenővel közösen megírták a felsőboldogfalvi freskóról szóló tanulmányt, további munkái között van "A váradi káptalan hiteleshelyi működése", összegyűjtötte szülőfaluja, Mezőtelegd dűlőneveit, lemásolta, rendszerezte a székelyudvarhelyi Városi Múzeum levéltári anyagát. Az újrainduló Erdélyi Múzeum füzetek hűséges munkatársa volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7-8./ 1995. január 7.
Nagy szükség lenne a magyar nyelvű bábszínház-képzésre, a színiakadémián kellene indítani báb-szakot. Van is egy kiváló tanár, Antal Pál, azonban a minisztérium csak egyetemi végzettséggel engedi az oktatást és ő főiskolát végzett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./1995. január 7.
Románia egyensúly-politikájának része, hogy Bukarest alapszerződést kíván kötni Oroszországgal, jelentette ki a Romania Libera jan. 5-i számában Melescanu külügyminiszter. Oroszország "igen fontos vonzási központ", mondta, Romániának egy másik vonzásközpontot is kell találnia, nehogy egy központ vonzáskörébe kerüljön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./ 1995. január 7.
Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Egyesület vezetőjével készített interjút Orbán Ferenc, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztő-helyettese. Buracu a két nép közötti megbékélés híve. ezért is alakította meg az egyesületet. Állandóan zaklatják, fenyegetik a román nacionalisták. Az Európa Tanács képviselői is közbenjártak érdekükben a román kormánynál, "amely cinikusan azt válaszolta, hogy nem tud semmilyen üldöztetésről, nálunk demokrácia van és mindenki kifejtheti az ellenvéleményét is." /Népszabadság, jan. 7./ 1995. január 7.
Kányádi Sándor kolozsvári költőnek ítélték oda az 1994-es Herder-díjat, a száz és a jiddis népköltészet tolmácsolásáért, valamint román költők verseink műfordításáért. Kányádi Sándor a kitüntetéssel járó ösztöndíjra Fábián Gyula jogászreménységet javasolta, aki 1994-ben színjelesen végzett, egyedüli magyarként a kolozsvári egyetemen. /Magyar Nemzet, jan. 7./ 1995. január 7.
Jan. 7-én újabb súlyos román-cigány összecsapás volt, most a Bukarest környéki Joita községhez tartozó Bacu faluban. A falu lakói kiverték a faluból a cigányokat, két házukat felgyújtották, sok cigány család otthon nélkül maradt, ahogy az Adevarul beszámolt az eseményekről. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Négy sebesült és négy letartóztatott az összecsapás mérlege. A rendőrség nagy erővel vonult ki és csak úgy tudta "ellenőrzése alatt tartani a helyzetet", hogy távozásra szólította fel a faluból elüldözött cigányokat. /Népszabadság, jan. 11./1995. január 7.
Az autonómia megvalósulásáról jelentette ki Markó Béla: "Az elmúlt öt évben nem történt előrelépés ezen a téren, olyan nagyok a nemzetállami elképzelések és a mi törekvéseink közötti különbségek." A Tőkés-üggyel kapcsolatban kijelentette: "Fontos román érdek az RMDSZ megosztása." "Az a legfontosabb, hogy ezt mi belülről ne segítsük." /Vasárnap (Budapest), jan. 8./1995. január 7.
Szász János nem kapott választ Oliviu Ghermantól, a szenátus elnökétől nyílt levelére, ezért tovább írja gondolatait. Gherman a legnagyobb veszélyt az autonómiában, az erdélyi románság regionalizálódásában látja. "Fellazult-e a spanyol államegység, miután országszerte megalakult számos önkormányzat? Felbomlott-e a finn állam, miután megalakult az Aland-szigeti svéd önkormányzat? Hát az olasz állam a dél-tiroli önkormányzat megszületése után? Miért éppen Romániát darabolná fel a kisebbségi autonómia létesítése?" - kérdezi Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./ Szász János nyílt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, 1993. dec. 8.1995. január 7.
Az Operatív Tanács jan. 5-i üléséről nyilatkozott a Népszava munkatársának, Kepecs Ferencnek Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök. Nagy Benedek képviselő a magyar frakcióban olyan röpiratot terjesztett, amely az egész RMDSZ-ben komoly zavart támasztott. A tanács leszögezte, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni román sajtótámadásokat diverziós jellegűnek tekinti. /Népszava, jan. 7./1995. január 7.
A Romániai Magyar Szó Az önérdektől mentes egység útját keressük! címmel ismerteti a szerkesztőségbe érkezett, Tőkés László melletti állásfoglalásokat. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége szerint Nagy Benedek írása szerves része a Tőkés László elleni lejárató kampánynak, Borbély Imre képviselő nyílt levelében ismertette, hogy közrebocsátotta Nagy Benedek írását román nyelvű változatával együtt, hozzátéve, hogy az RMDSZ-nek még nincs döntése ebben az ügyben. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés állásfoglalása szerint Nagy Benedek "súlyos erkölcsi kárt okozott a romániai magyar nemzeti közösség egészének". Az egység érdekében címmel a magyar történelmi egyházak püspökei figyelmeztetik a vitába bekapcsolódókat, hogy Tőkés László a püspöki méltóság és az RMDSZ tiszteltbeli elnöki címének hordozója /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./, ha "személyéből kifolyólag magyarságunk megoszlana, ez amúgy is megpróbált kisebbségi létünkre nézve súlyos következménnyel járna." /Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./1995. január 7.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-én kiadott nyilatkozatában elítélte a Tőkés László püspök lejáratását célzó sajtókampányt. Ez a kampány a Kárpát-medence népeinek csak kárára lehet, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./1995. január 7.
Tőkés László tovább mondja a rettentő, a megrázó, az iszonyatosan kényelmetlen IGAZSÁGOT! Amelytől megremegnek a hetven esztendeje vagy még régebbről körénk épített hazugságfalak. - írta Orbán Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./1995. január 6.
Melescanu külügyminiszter a Dimineata jan. 6-i számában kifejtette: az alapszerződést illetően bizonyos konszenzus alakult ki, úgy vélte, hogy tavaszra elkészülhet a dokumentum. /Magyar Hírlap, jan. 7./ 1995. január 6.
A Temesvári Új Szó napilap az anyagi nehézségek miatt megszűnt, helyette hetilap indult Heti Új Szó címen, megtartva a régi szerkesztőség több tagját /főszerkesztő Graur János maradt/, az első száma 1994. dec. 29-én jelent meg, innen kezdte a lap a számozást. A 2. számban részleteket találunk Tőkés László A Securitate markában című nyilatkozatából. Ugyanebben a Pécskai Újságról olvashatunk: három éve Heinrich József esperes-plébános irányításával lát napvilágot, decemberben a 32. száma került ki a nyomdából. /Heti Új Szó (Temesvár), jan. 6., 2. sz./1995. január 7.
Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1995. január 6.
A jövőben az infrastrukturális beruházásokra összpontosítja tevékenységét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/, jelentette ki Stanel Ghencea, Románia EBRD-delegátusa. /Világgazdaság, jan. 6./ 1995. január 6.
Teodor Melescanu külügyminiszter szerint megnyugtató, hogy a leendő román-orosz alapszerződésben már nem szerepel az, hogy az egyik államnak joga van véleményt mondani a másik államnak valamely nemzetközi struktúrába való beilleszkedéséről. /Az 1991-es, Iliescu által aláírt egyezményben ez még szerepelt, azonban ezt a parlament nem hagyta jóvá./ Arra a kérdésre, hogy Románia kiszabadul-e az "orosz csapdából", Melescanu szerint nem lehet határozott igent mondani. /Új Magyarország, jan. 6./1995. január 6.
Több gazdasági rendelkezés változott jan. elsejétől. A profitadó ezentúl egységesen 38 %, korábban 1 millió lejig 30, afölött 45 % volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./1995. január 6.
A fél éve hivatalban levő magyar kormány tevékenységének értékelését kérte Markó Béla RMDSZ-elnöktől Kepecs Ferenc. A választások idején megfogalmazódtak bizonyos aggályok, válaszolta Markó Béla, ezek eloszlatására konzultáltak a kormánnyal. A "Határon Túli Magyarok Hivatalának jogállása megmaradt, bár úgy gondolom, hogy szerepét, súlyát tovább kellene növelni." Megmaradt a Duna Televízió. A támogatás rendszere átláthatóvá válik, de azzal nem lehetünk elégedettek, mondta, hogy "az erre fordított - és a költségvetésnek amúgy is elenyésző hányadát képező - összeg a múlt év őszén tovább csökkent." Az alapszerződéssel kapcsolatban a "többszöri konzultáció után is maradtak még hangsúlybéli, sőt terminológiai véleménykülönbségek - például a kollektív jogok fogalmáról. Hangsúlyozom, csak azok fogalmáról, nem tartalmáról." "A magyar külpolitika nem tehet fel mindent egy lapra, a majdani alapszerződésre." /Népszava, jan. 6./ 1995. január 6.
A történelmi megbékélés szükségességét hangsúlyozta dr. Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar Országgyűlésbe nem jutottak be a szélsőséges erők, mondta, az RNEP viszont a román kormánykoalíció része. Aggodalmat vált ki a magyar kormányból, amikor a román kormánykoalíció egyik összetevőjének vezetője durva magyarellenes kijelentéseket fogalmaz meg. - Melescanu külügyminiszter nem zárkózott el attól, hogy külön kisebbségi megállapodás szülessen. - A román-magyar gazdasági együttműködést is fejleszteni akarják. - A kapcsolattartást az RMDSZ valamennyi áramlatával egyenlően akarják építeni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./