udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
266
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-266
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. január 5.
1993. dec. 28-án éjjel ismeretlen tettesek betörtek a kolozsvári Szent Mihály templomba, a szentély világhírű reneszánsz ajtaját felfeszítették, a több mint négyszáz éves ajtót megrongálták, felfeszítették a perselyeket és a bennük levő pénzt elvitték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ 1995. január 5.
Marosvásárhelyen mégis felállítják Antonescu szobrát, közölte egy tanácstag. Eddig öt perben tiltakozott ez ellen a városi tanács. A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a helyi tanács köteles a szobor állítására az engedélyt megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./1995. január 5.
A bukaresti Ziua azt állította, hogy nemrég román államtitkár vezette küldöttség járt Budapesten. A lap szerint megállapodtak, hogy a következő években nagy tételben szállítanak fegyvert Magyarországra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ Erdélyi Lajos, honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a Ziua hírét, nem járt itt román küldöttség és Magyarország nem szándékozik fegyvert vásárolni Romániától. /Magyar Nemzet, jan. 5./1995. január 5.
Sütő András Szoborpénz és tintahal-effektus címen ismertette azt, hogyan próbálta Katona Ádámmal tisztázni az Orbán Balázs-szoborral kapcsolatos elszámolást. Próbálkozása eredménytelen volt. Elszámolást sürgető levelét az elmúlt év augusztusában írta, amikor még nem indultak meg a támadások Katona Ádám ellen. A Román Hírszerző Szolgálat halállistáján viszont tévesen szerepelt Katona Ádám neve a Magyarországon élő Katona Szabó István neve helyett. Az író bejelentette: a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tenni elszámoltatási kísérleteinek dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5., Pest Megyei Hírlap, jan. 6./ Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület intéző bizottsága közleményt adott ki arról, hogy az egyesület pénzkezelése megfelelő, az Orbán Balázs szoborpályázatra mindössze 70 ezer lej gyűlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ 1995. január 5.
Élesen bírálta Tőkés Lászlót Dusan Slobodník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke a kormánylapnak tekintett Slovenská Republika jan. 4-i számában. Slobodník reagált a pozsonyi Új Szó Vasárnap magazinja 1994. dec. 25 -i számában közzétett Tőkés-interjúra. Ebben a püspök kifejtette, hogy ugyanazon tőről fakad szlovák és román részről is a magyarellenes propaganda. "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." -állapította meg Tőkés László. Slobodník szerint nem időszerű a kisebbségek kollektív jogairól beszélni. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./1995. január 5.
Tőkés László melletti állásfoglalást adott ki a MÚK /Magyar Újságírók Egyesülete/, hangsúlyozva: "1989-90-ben a magyar közszolgálati média műsorai, mindenekelőtt a Panoráma riportjai megmentették Tőkés László életét. Elvárjuk, hogy a mai magyarországi média - tájékoztatási kötelezettségének jegyében - lehetővé tegye, hogy Tőkés László ország-világ előtt megvédhesse becsületét." /Magyar Nemzet, jan. 5./1995. január 5.
Szabó Károly RMDSZ-szenátor a rádióban kifejtette, hogy Tőkés László ügye kötelező tisztulási folyamatot kell, hogy elindítson az RMDSZ-ben, mert Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke. Markó Béla a BBC-nek nyilatkozott: a kérdést a szervezeten belül kell tisztázni. Tőkés László a Securitate áldozata. Markó Béla szerint nyilvánosságra kell hozni a Securitate-dossziét, csakúgy, mint valamennyi politikus ilyen aktáját. Tőkés László egy rádióinterjúban az ellene megfogalmazott RMDSZ-vádakra válaszolva kifejtette, bizonyos politikusok azt szeretnék, ha ő visszavonulna a politikai élettől. /Népszabadság, jan. 5./1995. január 5.
Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./1995. január 4.
A budapesti Erdélyi Magyarság főszerkesztője, Mátyás B. Ferenc felhívást tett közzé. Elnézést kér a hétezer határon kívül élő olvasótól, akik öt éven keresztül térítésmentesen vehették kézbe a folyóiratot, de a nyomdaköltségek kiegyenlítésére nincs pénzük. Segítséget, támogatást kérnek, hogy megjelenhessen a folyóirat. /Pest Megyei Hírlap, jan.4./1995. január 4.
Öt éve, 1990. jan. 4-én jelent meg a Bihari Napló első száma /addig Fáklya volt a neve/. Az akkori szerkesztőségből már csak hárman dolgoznak a napilapnál, köztük Dérer Ferenc, a volt főszerkesztő, akit akkor, 1990 elején kollégái újraválasztottak a lap élére. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./ 1995. január 4.
Kántor Lajos jegyzetében emlékezik arra, hogy amikor meglátogatták Illyés Gyulát, a költő többször is kijelentette: ti itthon vagytok itt, jogotok van beleszólni az ország dolgába. /Népszabadság, jan. 4./ 1995. január 4.
A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságnak ezer tagja van, tájékoztatta az MTI-t Iglói Zoltán elnök. A tagság háromnegyede Romániában él és negyven százaléka román. A társaság tevékenységét igyekszik kiterjeszteni Románia Kárpátokon túli területeire, mert a felmérések szerint a népek közötti ellenérzés azokon a területeken erős, ahol magyarok és románok soha nem éltek együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./1995. január 4.
Ioan Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke ötven évet élt száműzetésben. Az itthon töltött öt év mérlegét kérte a riporter. A demokráciát létrehozni jött haza, mondta. Ebből kevés valósult meg az elmúlt években. Az országban jogegyenlőség van, a kisebbségeknek is van joguk. Létezik a sajtószabadság, de gond a papírbeszerzés és a terjesztés. Még nem garantált intézményesítetten a magántulajdon. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 4./ 1995. január 4.
1994 végéig 42 ezer külföldi befektető összesen 1 226 millió dollárt ruházott be Romániában. A befektetők élén Dél-Korea áll /158 millió dollárral/, a következők: Egyesült Államok 112, Németország 107, Franciaország 105, Olaszország 104 millió dollár. Magyar vállalkozók 1100 vegyesvállalat keretében 20 millió dolláros beruházással vannak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./1995. január 4.
A múlt év végén 1,2 millió munkanélkülit regisztráltak, ez a munkaképes korú lakosság 10,8 %-a. /Világgazdaság, jan. 4./1995. január 4.
A központi ellenzéki sajtót a hatalom újabb csapással sújtotta, a Sajtó Házának átkeresztelt egykori Scinteia Házban jan. elsejétől 35-szörösére emelték az irodák bérleti díját. A Romania Libera felsorolta az eddigi kísérleteket az ellenzéki sajtó háttérbe szorítására: a bányászhadjáratok, az állami intézményeknek megparancsolt kötelező hallgatás, több riporter ellen elkövetett agresszió, az újságpapír árának többszörös emelése. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./1995. január 4.
Az Anyanyelvi Konferencia felháborodással értesült a méltatlan vádakról, amelyek Tőkés László püspök hitelét próbálják rontani. Tőkés László az erdélyi magyarság hivatott és választott vezetői közé tartozik, az ellene irányuló rágalmak semmiképpen sem csorbíthatják becsületét. Az anyanyelvi mozgalom testvéri együttérzését és szolidaritását fejezi ki Tőkés Lászlóval, áll az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága állásfoglalásában, amelyet Pomogáts Béla elnök, a New York-i Nagy Károly és a kassai Gál Sándor társelnökök írtak alá. /Pest Megyei Hírlap, Népszabadság, jan. 4./1995. január 4.
Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő nyílt levélben fordult az RMDSZ jan. 5-re összehívott operatív tanácsához és parlamenti frakciójához. Emlékeztetett arra, hogy a Kossuth rádió 1994. dec. 16-án - bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott -, két ízben is bemondta a román sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. A dec. 27-i sajtóértekezletben előzetesen megegyeztek, azonban Tőkés László az útviszonyok miatt későn érkezett, az akkori ügyvezető elnökségi ülésről akkorra Tokay György képviselő, Verestóy Attila szenátor és Markó Béla elnök Bukarestbe repültek. Az ottmaradtak /Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna, Kötő József, Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre/ tisztázták, hogy tájékoztatni kell a sajtót és a közvéleményt. Borbély Imre magyarul és románul közzétette Nagy Benedek röpiratát, mert "az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához". Borbély Imre bírálta Tokay Györgyöt és Verestóy Attilát. /MTI/1995. január 4.
Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Cronica Romana jan. 4-i számában kijelentette, hogy Tőkés László kész baráti beszélgetésre a parlamenti csoport tagjaival 1989 előtti tevékenységéről. /Népszava, jan. 5./1995. január 3.
Szőcs Géza, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ és a fiatalok politikai képviseletének, a Reformtömörülésnek a tiszteletbeli elnöke beszélt az erdélyi magyar fiatalság közérzetéről. Egy egész generáció választotta 1989 után a távozást Erdélyből. 1991 után azonban megfordult a trend, ismét megfogalmazódott a fiatalokban, "hogy Erdélyben is van mód értelmes és magyarként megélt életet élni." Romániában nincsenek hivatalos statisztikák a munkanélküliségről, ezért erről nem tud adatokat mondani. "Elkötelezettségből, öntudatból és intellektuális tartalékokból összeálló hatalmas potenciállal rendelkezik ma az erdélyi magyar fiatalság." Leszámítva a saját szervezeteket, nincs olyan intézményesített háló, amelyik jelzéseket adhatna a fiataloknak. /Új Magyarország, jan. 3./