udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
352
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-352
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1999. szeptember 2.
Aug. 31-én Nagykárolyban megalakult a Nagykároly Régió Egyesület, amely az alapszabályzatában rögzítettek szerint magánjogi, nem kormányzati, nonprofit, román jogi személyiséggel bíró egyesület. (Az elképzelés szerint a kiadásokra szükséges anyagiakat elsősorban a különböző európai szervezetektől, pályázatok útján biztosítják.) Az alakuló ülésen a nagykárolyi, börvelyi, mezőpetri, mezőteremi, mezőfényi, piskolti, csanálosi polgármesteri hivatalok képviselői vettek részt. A Nagykároly Régió Egyesület célja az övezet belső erőforrásainak értékesítése, az övezet lehetőségeinek, a gazdasági, szociális, kulturális élet fontosabb képviselőinek a mozgósítása. /Megalakult a Nagykároly Régió Egyesület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./1999. szeptember 2.
Évadkezdés előtt áll Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Béres András társulatigazgató kifejtette, hogy nehéz helyzetben vannak a színházak, a színészi fizetések rendkívül alacsonyak, s nem tudtak emelni. Alapvetően nem kommersz színházat, hanem művészszínházat akar csinálni, jelentette ki. /Lokodi Imre: Gong előtt a Tompa Miklós Társulatnál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./1999. szeptember 2.
Ifj. Kabai Ferenc református lelkipásztor és a szórványegyház gondnoka, Kerekes Tamásy Rózsika aug. 22-re meghívta a Girolt faluból elszármazottakat. 1999-re hét élő lélekre zsugorodott össze a helyi gyülekezet. Több mint százan jöttek össze. 55 év után ez volt az első eset, mikor a falu magyarságának talán egy pár órára visszafénylett egy pillanatra a falu aranykora. /Kolozsi Gergely István: A girolti példa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1999. szeptember 2.
A Nagyváradi Bábszínház Lúdas Matyi Társulata anyagi problémák miatt felújított darabokkal kezdi az új évadot, közölte Szőke Kavinszky András társulatvezető. Magyarországi vendégrendezők segítenek, akik tiszteletdíját a magyar minisztérium fedezi. Az új évadban néhány bábszínészük távozik. /Pásztai András: Lúdas Matyi Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./1999. szeptember 2.
Szept. 2-án ünnepség keretében Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) székházában Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Pro Cultura Hungarica-díját Bitay Károly főkonzulja nyújtotta át. Az ünnepségen, előrehaladott kora miatt Mohy Sándor nem vehetett részt. Laudációt Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott. Kós András és Mohy Sándor az alkotás mellett az oktatást is szívügyének tekintette. A képzőművészeti főiskola tanáraiként szobrász- és festőnemzedékek egész sorát indították el a pályán. /Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 2.
A Kalotaszeg (Bánffyhunyad) folyóirat augusztusi 8. száma Kós András sztánai születésű neves szobrász emlékképeit közölte indítónak. A bánffyhunyadi volt Kalotaszegi Múzeum sorsáról tovább folyik a vita. Az Erdélyi műemlékeink sorozatban ezúttal Kőhalom váráról olvashatunk. /(horváth): Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1999. szeptember 2.
Botár Edit Kolozsvár egyik leggyakrabban kiállító, legismertebb és legnépszerűbb akvarellistája volt. Néhány éve Budapesten él, a jelek szerint, nem változtatott munkastílusán. Szept. 7-én az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában, Budapesten Kolozsvár képekben címmel mutatja be alkotásait. A tárlatot Kányádi Sándor nyitja meg. A műsorban közreműködik Jancsó Adrienn előadóművész. /(németh): Botár Edit kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1999. szeptember 2.
A húsz éve elhunyt Vass Áron makfalvi székely állatszobrászról, a népművészről könyv készül. Ehhez a vállalkozáshoz kéri a könyv szerzője, Murádin Jenő az olvasók segítségét. Minden olyan információ, mely hozzásegít, hogy a rejtőzködő szobrokat lefényképezzék, gazdagabbá és tartalmasabbá teszi az alkotó emlékét idéző kiadványt. /Vass Áron emlékezetére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1999. szeptember 2.
Markó Béla szept. 2-án Bukarestben, a Szövetségi Elnöki Hivatalban fogadta dr. Törzsök Erikát, a budapesti Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézetének ügyvivő igazgatóját. A megbeszélésen részt vett az intézet munkatársai közül Ágoston Vilmos és dr. Réti Tamás, továbbá dr. Szabó Béla rendkívüli követ. Törzsök Erika ismertette az általa vezetett intézet felépítését és tevékenységi területeit. Markó Béla nagyra értékelte, hogy a hagyományosan a kisebbségi jogok tárgykörébe sorolt kérdések mellett, mint az anyanyelvű oktatás helyzete, vagy a kisebbségi jogokat biztosító törvényes keretek a különböző országokban, az intézet kutatói programjában jelen van a kisebbségek érvényesülése gazdasági téren, részvételük a posztkommunista országokban végbemenő privatizációs folyamatokban. A találkozón áttekintették az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete és az RMDSZ közötti együttműködés lehetőségeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3. - 1549. sz./1999. szeptember 3.
A kormány szept. 2-i ülésén elfogadta a határozattervezetet az aradi vértanúk emlékművének visszaadásáról az Assisi Szent Ferenc-rendnek. Mint ismeretes, a Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben leplezték le a tizenhárom aradi vértanú emlékére. Az I. C. Bratianu által vezetett román kormány utasítására később lebontották, és alkotóelemei azóta több aradi gyár raktárában megfordultak, jelenleg pedig egy helybeli kaszárnyában találhatóak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a kabinet ülésén szó volt a továbbiakról is, tehát arról, amiben a román és a magyar miniszterelnök korábban megegyezett, nevezetesen, hogy létrehozzák a kiegyezés emlékparkját, amelyben helyet kapna a szóban forgó szoborcsoport is. Így a tegnapi kormányhatározat gyakorlatilag az első lépést jelenti e terv megvalósításának útján. /Az aradi vértanúk emlékműve a minorita rendhez kerül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1999. szeptember 3.
A legfrissebb adatokat szerint Romániában az első hét hónapban tovább csökkent az ipari termelés, csaknem tíz százalékkal. Továbbra is óriási a raktárkészlet: 22 317 milliárd lej. Kisebb lett az állatállomány, az exporttal együtt csökkent az import is. Folyamatosan nő a nyugdíjasok száma, az 5913 ezer nyugdíjas (szemben a 4760 ezer fizetett alkalmazottal) 3,2 százalékkal több, mint tavaly, hasonló időszakban. Több a halálozás és kevesebb a születés, Románia népessége az első félévben közel 20 ezer fővel csökkent. /A statisztikai adatok ezúttal sem lepnek meg. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./1999. szeptember 3.
A Képviselőházban megválasztott új Állandó Bizottságban a titkári tisztségre az RMDSZ-frakció Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei honatyát jelölte, s a ház plénuma ezt jóvá is hagyta. Az RMDSZ képviselőházi csoportja tisztújító választásának eredménye: a frakció elnöke a Maros megyei Kelemen Attila, két elnökhelyettese Ráduly Róbert hargitai, illetve Pécsi Ferenc szatmári, titkára pedig Szilágyi Zsolt bihari képviselő lett. A Mediafax szerint az RMDSZ-csoportban az úgynevezett radikális irányzat képviselői kerekedtek felül. Az új frakcióvezető nem osztotta ezt a véleményt. Kelemen Attila hangsúlyozta: ő nem szélsőségekben gondolkodik, hanem hiszi, hogy létezik egy középút, amely egy normális, építkező irányzatnak felel meg. /Újraosztották a tisztségeket. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3./1999. szeptember 3.
Emil Constantinescu államfő szept. 3. és 5-e között a kanadai Monctonban részt vesz a frankofón országok nyolcadik csúcstalálkozóján. Az elnök jelen lesz mind a teljes korú, mind pedig a tagozatonkénti munkálatokon. A találkozó jelszava Az ifjúság a harmadik évezred küszöbén. /Az államfő is részt vesz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./1999. szeptember 3.
A Művelődési Minisztérium kormányhatározat-tervezet összeállítását tervezi, amelynek értelmében országszerte közel száz kulturális intézmény (színház, múzeum) a helyi tanácsok hatáskörébe kerülnek - tájékoztatott Kelemen Hunor művelődési államtitkár. Az intézkedést a költségvetési megszorítások miatt hozzák. Ion Caramitru művelődési miniszter több polgármestert értesített a szándékról. Kelemen Humor hangsúlyozta: nem értettem egyet azzal, hogy a kolozsvári Magyar Színház és Opera az önkormányzat kezébe kerüljön. E két intézmény országos jelentőségűnek tekinthető, ezért a minisztériumnak kell fenntartania őket. Kelemen Hunor tiltakozása megértésre talált, a kormányhatározat pedig nem rendelkezik majd arról, hogy a kolozsvári Magyar színház és Opera a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozzon. /Kiss Olivér: Kolozsvár román színházát és operáját a helyi tanács gondjaira bíznák A polgármesteri hivatal tiltakozik a terv ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./1999. szeptember 3.
Egy magyar fiatal felvételire jelentkezett a jogra a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és kérte, hogy a magyarul tanult tantárgyakból anyanyelvén vizsgázzon. Nem engedték, azzal érvelve, hogy ilyesmit nem ír elő még a módosított tanügyi törvény sem. Asztalos Ferenc képviselő kifejtette: ismerni kell a törvényes előírásokat. A parlament július 3-án elfogadta a tanügyi törvény módosítását és kiegészítését szolgáló 36. sürgősségi kormányrendeletet. A törvény megjelölte azt a 79 módosítást vagy kiegészítést, amivel a parlament véglegesítette a 36. sürgősségi kormányrendeletet. Azt ígérték, hogy a végleges újraközlik a tanügyi törvényt. Azonban már itt az ősz, és még mindig nem jelent meg e jogszabály teljes szövege. Asztalos szerint az a felvételiző, akinek nem engedélyezik az anyanyelvi felvételit, az forduljon a nevelésügyi minisztérium nemzetiségi államtitkárságához, Kötő Józsefhez és Murvai Lászlóhoz, továbbá az RMDSZ- szervezetekhez, de mindenképpen hivatkozzon az 1999 augusztus 3-án a 370. számú Hivatalos Közlönyben megjelent törvényre, és ennek a törvénynek az első artikulusára. /Zsehránszky István: Beszélgetés Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1999. szeptember 3.
Marosvásárhelyen pince-színházat alakítanak ki. A bábszínház épülete a református egyházé volt és pincéjét borpinceként használták. Most is jó állagú. Itt lesz a kísérleti színház, a nézőtér maximum 25-30 személy befogadására alkalmas. /Járay Fekete Katalin: Pince-Thália Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./1999. szeptember 3.
Temesváron 95 utcanév megváltoztatásáról döntött a polgármesteri hivatal. Négy új magyar utcanév lesz: Bolyai János, Székely László városi műépítész, Franyó Zoltán, Pacha Ágoston római katolikus püspöknek. Ezeket a névváltoztatásokat már évek óta kérte az RMDSZ. /Hivatalosan is Bolyai utca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1999. szeptember 3.
A Kárpát-medence sok-sok településének van Petőfi utcája, Sepsiszentgyörgynek még mindig nem lehet! A prefektúra mindenáron késlelteti a város lakói többségének akaratát szentesítő döntés érvényesítését. Nemcsak Petőfi, hanem még Gyertyánffy Ferenc is szálka egyesek szemében, akiről egy külvárosi szerény utcát neveztek el, ama csatamező közelében, ahol maroknyi századával szembeszállt a cári erőkkel, és bajtársaival együtt egy szálig elestek. /Kinek jó a halogatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1999. szeptember 3.
Javában tart az egyetemi beiratkozások, felvételik időszaka. Fülöp-Fischer Ildikót, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa elmondta, hogy az ország összes egyetemi központjából kaptak visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy a jogra felvételiző magyar diákok történelemből nem vizsgázhatnak anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese biztosította a kolozsvári felvételizőket, hogy itt nem lesznek hasonló jellegű gondok. Fülöp-Fischer Ildikó reálisnak tartja a magyar tagozat számára az idén fenntartott helyek számát. /Kezdődnek az egyetemi felvételik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./1999. szeptember 3.
Szatmárnémetiben a Közgazdasági Líceumban magyar IX. osztály indult. Ennek az osztálynak már a tavaly be kellett volna indulnia, de nem volt rá elég jelentkező. Igaz, akkor késve jött a jóváhagyás a Tanügyminisztériumtól. Hégető Enikő osztályfőnök ismertette a tananyagot, s közölte, hogy a szaktantárgyakat az igazgatóság utasítása szerint román nyelven fogják tanulni. A szülők tiltakoztak: úgy tudták, hogy ez tényleg magyar osztály lesz, ahol a szaktantárgyakat is anyanyelvükön tanulják gyermekeik. Az aligazgató az állította, hogy a szaktanfelügyelőtől, olyan utasítást kapott: a szaktantárgyakat csak románul lehet tanítani. Erdei Líviusz főtanfelügyelő kijelentette, hogy új tanügyi törvény szerint a szaktantárgyakat is anyanyelven adják elő, a szakkifejezéseket románul is el kell sajátítani. /(Sike Lajos): "Mi úgy tudtuk, magyar szakosztályba írattuk a gyerekeinket..." avagy dobostorta... románul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./