udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
352
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 331-352
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1999. szeptember 4.
Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. szeptember 4.
Szept. 4-én Kolozsváron az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről tanácskozást szervezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási és Ifjúsági Főosztálya valamint a Közoktatási Minisztérium kisebbségi államtitkársága. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatási alelnök, dr. Kötő József államtitkár, Murvai László minisztériumi főigazgató, valamint a magyar tanfelügyelők és a szakoktatásban érdekelt pedagógusok. A részvevők beszámolót hallgattak meg a most kezdődött tanév beiskolázási adatairól. Megállapították, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős előrelépés tapasztalható a szakközépiskolai, szakmunkásképző és inasiskolai osztályok esetében a meghirdetett helyek betöltése tekintetében. A beiskolázási terv-javaslatok kidolgozására, a romániai magyar tannyelvű szakképzés tárgyi és szellemi feltételeinek összegezésére munkabizottság alakult, amelynek elnökévé Garbea Péter Hargita megyei szaktanfelügyelőt kérték fel. /Tanácskozás az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6. - 1550. sz./ A tanácskozáson elhangzott: nem egyszer hiányoznak a szaktanárok és oktatók. Szaktankönyv gyakorlatilag nem létezik anyanyelven. Ezeket mihamarabb meg kell íratni, ki kell adni. Fel kell mérni a jelenlegi, megyéről megyére változó helyzetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Garbea Péter szakfelügyelő elmondta, hogy amíg a tömbben élő magyarság körében jelentős előrelépés tapasztalható a meghirdetett helyek betöltésében, addig a szórványban eredménynek számít az is, ha egy-két osztályt sikerül elindítani. A tanácskozáson ideiglenes megoldásnak ítélték azt, hogy az új tankönyvek megjelenéséig a régieket adják ki újra. /Tanácskozás a magyar nyelvű szakoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./1999. szeptember 4.
Befejeződött az a másfél évig tartó rendezvénysorozat, amelyet Petőfi születésének 175. évfordulójakor kezdett el a kárpát-medencei magyarság és a költő halálának 150. évfordulójáig tartott. Szept. 4-én Erdődön emlékeztek Petőfire, azon a helyen, ahol feleségül vette Szendrey Júliát. Ezentúl minden év szeptemberének első szombatján a Koltói Õsz rendezvényeihez felzárkózik az erdődi Petőfi-nap is. Az idei rendezvényre sokan eljöttek. Dávid Gyula arról beszélt, hogy a Petőfi-ünnepségsorozat Erdődön vette kezdetét, másfél év alatt szobrokat és emléktáblákat avattak fel, és ugyanitt ér véget, úgy, hogy Petőfi továbbra is társunk marad. Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt folytatódott a megemlékezés. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere köszöntötte a megjelenteket. /Elek György: Petőfi-nap Erdődön és Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./1999. szeptember 4.
Petru Lucinschi, Moldova Köztársaság elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. Nemrég Kijevben moldovai-ukrán-orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét tekintve sikerült egyezségre jutniuk, mondta. Nagyon nehezek a tárgyalások, mégiscsak fegyveres konfliktus volt, amely mintegy 600 emberéletbe került. Ezen a területen a moldovaiak aránya 40 százalék körüli, míg az oroszoké, az ukránoké és a többi nemzetiségé összevéve 60 százalék. Különféle dokumentumokat, jegyzőkönyveket írnak alá. Egyes minisztériumok közös akciókat hajtanak végre. Gazdasági téren vannak gondok: nekik saját pénzük, bankjaik vannak, létrehozták saját külön struktúráikat. Egyetlen kérdés maradt hátra: a Dnyeszter mentieknek el kell ismerniük, hogy Transznisztria a Moldovai Köztársaság szerves része, szögezte le Lucinschi. Õk makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó a Moldovai Köztársaságon belül - Transznisztria és Moldova -, e két elemnek kell föderációt vagy konföderációt létrehoznia. Az EBESZ is készített rendezési tervet. Kijevben arról állapodtak meg, hogy a létező terveket egyesítik. - A transznisztriai térségben jelen az orosz hadsereg, továbbá a transznisztiaiak saját hadseregük, továbbá a békefenntartó alakulatok. Lucinschi kitért arra, hogy Moldova orientációja nem kimondottan nyugati, hanem európai. Hagyományos kapcsolataikat nem akarják felszámolni, például Ukrajnával, Oroszországgal és a kaukázusi államokkal. - Arra a kérdésre, hogy Romániával különleges viszonyban állnak-e, Lucinschi azt válaszolta, hogy ő nemigen használja ezt a kifejezést. "Persze, nyelvünk, kultúránk, hagyományaink majdnem azonosak, s ez meghatározza viszonyunkat, ám mindez nem elég ahhoz, hogy a különleges viszonyt hivatalos szintre emeljük. Moldovában a lakosságon belül 65 százalékos a moldovaiak aránya, s 35 százalékot tesz ki a többi nemzetiség. Ilyen bizonytalan szakaszban az ilyen megfogalmazások egyeseket irritálnak." - Nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországgal, azokat fejleszteni kívánjuk, jelentette ki. /Légy jóban a szomszédod szomszédjával! Interjú Petru Lucinschival, Moldova Köztársaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Ion Sturza, Moldova Köztársaság miniszterelnöke a vele készült interjúban elmondta, hogy számunkra a legfontosabb az erősen leromlott gazdasági helyzet stabilizálása. Javult az inflációs mutató, a nemzeti valuta árfolyama, nőnek a valutatartalékok, kiegyensúlyozódott a valutapiac és a külkereskedelem export-import mérlege. Sikerült elérniük az adósság átcsoportosítását. Szigorú energetikai politikát folytatnak. Sturza szerint a média és a politikusok katasztrofálisnak értékelik az ország helyzetét, valójában azonban nőtt a közvetlen külföldi tőkeberuházás. - A Dnyeszter menti erőmű a legnagyobb Európa ezen térségében, és gyakorlatilag egyetlen piaca van: Moldova. Sturza szerint tehát nem Moldova függ az erőműtől, hanem fordítva. A múlt hetekben, amikor a transznisztriaiak kikapcsolták az áramszolgáltatást, két nap alatt készen álltak arra, hogy a moldovai áramellátó rendszert átkapcsolják a romániaira és a bulgáriaira. Létezik alternatíva. - A Magyarországgal való gazdasági kapcsolatról elmondta, hogy a moldovai tőke jelentős része legálisan vagy illegálisan a magyar bankokban fekszik. Sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. - Elmondta, hogy az utóbbi időben a Független Államok Közösségéhez való tartozásuk, teljesen formálissá vált. Megkezdték a kihátrálást különböző egyezményekből. /A példa: Magyarország Interjú Ion Sturzával, Moldova Köztársaság miniszterelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Valerij Lickáj, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminisztere a Szabadságnak nyilatkozott a Moldovai Köztársasággal való viszonyukról. Arra a kérdésre, megfelel-e az, hogy Kisinyov autonómiát kínál a Dnyeszter menti területnek, azt válaszolta: az első ilyen dokumentumot most kapták Moldovától, bár már ötödik éve tárgyalnak. Jelenleg öt terv létezik készült a rendezésre: a moldovai, az orosz, az ukrán, az EBESZ és a saját tervük. Kijevben július 16-án Lucinschi-Kucsma-Szmirnov csúcstalálkozóra került sor, és ott született egy dokumentum. Kezdetként ez a dokumentum a közös állam öt ismérvét sorolta fel. A Dnyeszter mentiek két hónapot kaptak arra, hogy tervüket előterjesszék. Szeptemberben konferenciát rendeznek Tiraszpolban, a moldovai, az EBESZ és brüsszeli szakértők részvételével. - Az áram kikapcsolását azzal indokolta, hogy a villamos erőművükhöz orosz földgázt vásárolnak. Moldovának nincs pénze. A románok és az ukránok kikapcsolták az áramot. A Dnyeszter mentiek is ezt tették. Előzőleg január óta öt jegyzőkönyvet írtak alá, ezekben a Moldovai Köztársaság ígérte, hogy fizetni fog, de nem fizetett. - A románok 7 centért adnak a Moldovai Köztársaságnak egy kilowattórát, a Dnyeszter mentiek 3 centért.- A Dnyeszter menti államalakulatot nem zavarja, ha elmarad a nemzetközi elismerése, jelentette ki Lickáj, Tajvan példáját említetve. - A Dnyeszter menti iskolákban a moldovaiak használják a moldovai nyelvet, de cirill írással. /Az autonómia nem rossz szó. Interjú Valerij Lickájjal, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Csökken az egyetemen tanulni vágyó diákok száma. Az állami egyetemeken még mindig kisebb a tandíj a fizetéses helyekre, mint a magánegyetemeken, tájékoztatott Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Újdonság, hogy a 4812 állami támogatású hely mellett még 2500 tandíjas hely áll a diákok rendelkezésére. A tandíj nagysága karonként változik 300-tól 700 dollárig, annak függvényében, hogy a diákok csak előadásokat hallgatnak, vagy laboratóriumi gyakorlatot is végeznek. A bentlakások száma nem nőtt, sőt valamivel csökkent. /Jóval kisebb az egyetemre felvételizők száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Ez év őszén - a Sulyok István Főiskola nyomdokán - beindul a Partiumi Keresztény Egyetem, amely nyitányát jelentené egy ökumenikus egyházi összefogással létrehozandó erdélyi - alapítványi - magyar magánegyetem megalakulásának. Szept. 11-re Tőkés László püspök Nagyváradra reprezentatív jellegű nagygyűlést hívott össze, melyre várja a magyar nyelvű oktatás mellett elkötelezetteket, mindazokat, akik Nagyváradon, Biharban és az egész Partium területén szívükön viselik az önálló magyar nyelvű felsőoktatás ügyét, illetve a testvéregyházak, az RMDSZ és az önkormányzatok, valamint az RMPSZ, az oktatásügy és különféle oktatási intézményeink képviselőit. A nagygyűlés alkalmával széles körű adománygyűjtést kezdeményeznek, és 5, 10, 50 és 100 ezer lejes címletekben téglajegyeket bocsátanak ki: "A Partiumi Keresztény Egyetemért és épületéért". /Meghívó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./1999. szeptember 4.
A Szatmárnémeti Közgazdasági Líceum idei tanévben beindult magyar tannyelvű osztályának nincsenek magyar nyelvű szaktanárai és mivel hiányzik a logikát és a földrajzot tanító pedagógus is, a kilencedikeseknek hat tantárgyat kell románul tanulniuk. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes szerint az iskola hatáskörébe tartozik a tanárok alkalmazása. Az iskola igazgatónője szerint a magyar diákoknak kérvényezniük kellett volna azt, hogy magyarul akarják tanulni az illető tárgyakat, annak ellenére is, hogy magyar tagozatos osztályba járnak. Erdei Líviusznak viszont határozottan az az érzése, hogy a líceumban egyáltalán nem örülnek a magyar tagozat létrejöttének, és ott akadályozzák a működését, ahol csak lehet. /Közgazdasági Líceum: Magyar osztály - román nyelven. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./ A tanfelügyelőség közbelépésére megoldódott a probléma. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy minden tantárgy számára találtak megfelelő tanárt, így a jövőben folyamatos lehet az oktatás a Közgazdasági Líceum magyar IX. osztályában. /(Sike Lajos): Minden szaktantárgyat magyarul tanulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./1999. szeptember 4.
Mindössze két Szatmár megyei községben /Tasnádszántón és Érkörösön/ kérték magyar nyelv fakultatív tanítását - heti 3-4 órában - azok a magyar szülők, akiknek gyermekei, nem lévén más választásuk, az V-VIII. osztályt románul végzik. Veres József illetékes szaktanfelügyelő elmondta, máshol is volna erre lehetőség. Például Pálfalván, Nagymajtényban és Patóházán, s a jelek szerint igény is, hisz a helybeli magyar gyermekek csak az I-IV. osztályban tanulnak anyanyelvükön. Ám nincs kezdeményező szülő, felelős értelmiségi, aki összeállítaná a névsort és bevinné a tanfelügyelőségre. /Hol van a felelős falusi értelmiségi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. szeptember 4.
Az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó /Kolozsvár/ új sorozatként, többnyire első, illetve második és harmadik kötetes szerzőket jelentetett meg, és egyben olyan költőket, akik egy nemzedéket alkotnak. /Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című verseskötete, egy harmadik kötetes szerző, Sántha Attila Az ír úr, valamint Farkas Wellmann Endre A vágy visszakézből című, és végül Dankuly Csaba Egyfajta edzés és Gergely Edit Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete./ Olyan generáció jelentkezett pár éve, amely mindenképp figyelmet érdemel. Legizgalmasabbak két igen-igen fiatal szerző munkái: az Előretolt Helyőrség-könyvek sorozatának újabb darabjai, Dankuly Csaba és Gergely Edit könyvei. /Kisgyörgy Réka: Egy nemzedék kötetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. szeptember 4.
Jancsik Péter Torockói-hegység című könyve a Pallas-Akadémia Könyvkiadó /Csíkszereda/ Erdély hegyei című turisztikai kalauz könyvsorozatának kilencedik kötete. A sorozat következő (tizedik) kötete: Zsigmond Enikő Csíki-havasok című könyve. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. szeptember 4.
125 éve született Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ , a magyar néprajztudomány, a népdalgyűjtés egyik úttörő munkása. Zenetörténeti tanulmányai közül kiemelkedő jelentőségű a Kájoni-kódexről írt terjedelmes dolgozata, a népdal zenei fejlődéséről írt eszmefuttatása. Gyűjtését, a Marosszéki dalgyűjteményt a magyar folklorisztika első népzenei falumonográfiájaként tartják számon. Születésének századik évfordulóján, 1974-ben végül is napvilágot láthatott hagyatékának java része, Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel. /Seprődi időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./1999. szeptember 4.
Szept. 10-11-én tartják meg a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre a határon túli magyarlakta területekről, valamint itthonról mintegy 80-80 résztvevőt várnak. A kétnapos találkozón egyebek között a környezet- és természetvédelem oktatásával illetve kutatásával, a felsőfokú intézményekbe jelentkezők felkészültségével foglalkoznak. Vizsgálják azt is, hogyan lehet javítani az együttműködést a felsőoktatás és kutatás terén a Kárpát-medencében. A munkabizottsági üléseken a résztvevők megvitatják a felsőoktatás fejlesztésének időszerű kérdéseit. Tőkés László királyhágómelléki református püspök az erdélyi magyar felsőoktatás lehetőségeiről tart előadást. A konferencián szó lesz arról is, hogy az anyaország hogyan segítheti a határon túli magyar professzorok és diákok munkáját. /Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. szeptember 4.
A Petre Stoica vezette Román-Német Kulturális Alapítvány az elmúlt hét végén Petőfi estet szervezett a zsombolyai könyvtárban. Az irodalmi esten megjelent a helybeli polgármester is, annak ellenére, hogy előzetesen gyűlölködő levél érkezett a polgármester címére, amely "romángyűlölőnek" nevezi Petőfit, aki "sohasem járt Zsombolyán". Petre Stoica megjegyezte, hogy Petőfi költészete híd a magyar és a román nép között. /A költő, aki "sohasem járt Zsombolyán". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./1999. szeptember 4.
Dercze Ferenc Resicabányán élő gobelinművész, RMDSZ-vezetőségi tag, nyugalmazott mérnök mostani munkájába beírta a Miatyánk szövegét. A kivarrt templomképeket elajándékozta az illető plébániáknak, egyházaknak. Készülőben van a Keresztút gobelin az épülő resicabánya-govondári római katolikus templom számára, a tizenöt stáció. A hetvenhét éves gobelinművész szeretné még munkáit befejezni. A Szovjetunióba deportáltak emlékművét is kivarrta, a helybeli Német Demokrata Fórum kezdeményezésére. - A kereszthegyi emlékmű megcsonkított, vaselemeitől részben megfosztott 48-as szabadságharc-emlékmű, ennek képét, a maga csonkaságában is szeretné megcsinálni. /Munkáiban több nemzetiségben gondolkodva. Beszélgetés DERCZE Ferenccel, a resicabányai gobelinművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./1999. szeptember 6.
Felavatták Gyulán a román gimnázium /Nicolae Balcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium/ új szárnyát. "Az év legnagyobb magyarországi kisebbségi beruházása, a majdnem félmilliárd forintos költséggel megépült gyulai román kollégium" - mondta Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter az avatóünnepségen. A létesítményben 120 személyes kollégium, 300 néző befogadására alkalmas színházterem, tízszobás vendégház, 400 adagos konyha és tálaló kapott helyet. A gimnáziumot Sofronie Drincec, a magyarországi román ortodox egyház püspöke szentelte föl. /Román kollégium avatása Gyulán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./1999. szeptember 6.
Augusztus elején megalakult az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Szociális Főosztálya. (Ügyvezető alelnök Péter Pál.) A főosztály máris olyan információs hálózat kiépítését kezdte el, amely közvetítő szerepet töltene be a szociális problémákkal foglalkozó civil szervezetek, alapítványok, egyházi és karitatív szervezetek, a parlamenti frakciók és bizottságok és az SZKT Szociális Bizottsága közötti hírcserében. A szociális főosztály a területi szervezetek révén tudósítani szeretné a magyar kisebbségi (vagy kisebbségi érdekeltségű) civil szervezeteket a törvénymódosításokról, új jogszabályokról, pályázati lehetőségekről, cselekvési prioritásokról. Az új főosztály tervezi a szociális szervezetek országos találkozójának megszervezését. Ennek érdekében a főosztály arra kéri a területi szervezeteket, hogy készítsenek átfogó és pontos kimutatást a helyi civil szervezetekről és alapítványokról - egy országos adatbázis létrehozása érdekében. /Az RMDSZ a civil társadalomért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./1999. szeptember 6.
Makay Botond újra szóvá tette, hogy a levélcenzúrázás működik. A minap expressz- küldeményként találta az RMDSZ postafiókjában a Magyar Távirati Iroda neki küldött, névre szóló küldeményét. A borítékról hiányzott a könnyen kivehető és visszatehető rézgomb. A leragasztott postabélyegzőn látszik, hogy fölbontották a levelet. Nagyváradon bélyegezték le aug. 20-án, de van aug. 23-i bélyegezés is. Kik a kíváncsiskodók? A különböző biztonsági szolgálatok? - Ha pedig nincs leragasztva, annál gyanúsabb! /Makay Botond: Újabb cenzúrázás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1999. szeptember 6.
Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű rendezvénysorozaton Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke szept. 4-én kifejtette: abban a pillanatban, ahogy szabadon fejlődni engedik a magyar kisebbségeket, olyan értékek termelésére lesznek képesek, amelyek hasznára válnak annak a nemzetnek is, amelyek országában élnek. Duray Miklós hangsúlyozta: a magyar nemzet országhatároktól függetlenül egységes egész. Ezért fontos, hogy az anyaország jelenlegi kormánya először emelte kormányprogram szintjére a határon túl élő magyarság ügyét. Duray Miklós elmondta: pártja nem szavazta meg a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényt, és továbbra sem ért vele egyet. Ennek ellenére nem kívánnak kilépni a kormánykoalícióból. Németh Zsolt politikai államtitkár is előadást tartott. A kormány nemzetpolitikájáról szólva kiemelte: célunk úgy segíteni a határon túl élő magyarságot, hogy az szülőföldjén maradhasson. Magyarország érdeke az, hogy valamennyi szomszédos ország európai integrációját elősegítse. Kérdésre válaszolva Duray Miklós és Németh Zsolt is elvetette, hogy a kettős állampolgárság jelentené a határon túli magyarság számára az egyedüli megoldást. /Fesztivál a határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./