udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
430
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-430
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. szeptember 3.
Tisztújító közgyűlést tartott a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács. Az SZMIT most megválasztott új elnöke, Kovács Máté arról tájékoztatott, hogy új tagszervezeteket is felvettek, nevesen a Marco Alapítványt és a Szilágyi Domokos Irodalmi Kört. A tanács fő célja összefogni a megyében működő ifjúsági szervezeteket. Szept. 5. és 8. között ifjúsági vezetőképző tábort szerveznek Koltón. A meghívott előadók közt nem csak politikusok vannak, előadást tart Szőcs Péter történész és több fiatal gazdasági vezető és vállalkozó. /Ifjúsági vezetőképző tábor Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2002. szeptember 3.
Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./2002. szeptember 3.
Szatmár megyei szervezet létrehozásán fáradozik a magyarországi, Csongrád megyei székhelyű szervezet, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Toroczkay László elnök, Maurer Oszkár tiszteletbeli elnök és Strál Zoltán alelnök szeptember derekán érkeznek a megyeszékhelyre. Az ifjúsági mozgalom tagjait korábban, egy Kismaroson szervezett táborban, már megismerhették a szatmárnémetiek, a Magyar Sziget elnevezésű rendezvényen erdélyi közéleti személyiségek is részt vettek, Szatmár megyét ott Kereskényi Sándor képviselte. Az RMDSZ-szenátor történészként tartott beszédet, a hallgatósággal a partiumi magyarság kettős szerepvállalásának kérdéskörét osztotta meg. A mozgalommal ismerkedett a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés is, a MIK Kereskényi Gábort és Polner Zoltánt delegálta az eseményre. /Szatmárnémetibe jönnek a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./2002. szeptember 3.
A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./2002. szeptember 3.
Kucsera Jenő fotóművész Hatvan év, hatvan kép címmel nyitotta meg kiállítását Marosvásárhelyen. Kucsera Jenőt nemcsak kiváló fotókat készít, hanem számtalan verset tud könyv nélkül, bármikor kész ezekből néhányat elmondani. /A fotós, aki imádja a verseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./2002. szeptember 4.
Az RMDSZ vezetői szept. 2-án konzultációkat folytattak a Szociáldemokrata Párt (SZDP) képviselőivel. A találkozó napirendjén az idei évre kötött parlamenti együttműködési megállapodás teljesítésének áttekintése és az alkotmány módosításával kapcsolatos álláspontok megtárgyalása szerepelt. A megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök elmondta: továbbra is véleménykülönbség van az RMDSZ és a kormánypárt között az alkotmánymódosítás kérdésében, de ezt a problémát a két szervezet parlamenti együttműködésétől külön kezelik. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ rendkívül fontosnak tartja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény mihamarabbi alkalmazását. Ennek érdekében megteszi javaslatait a végrehajtási utasításokra. Számos konkrét javaslatot tartalmaz az az oktatási csomag, amelyet az RMDSZ képviselői hamarosan az oktatási miniszterrel vitatnak majd meg. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ-nek az alkotmánymódosítás során érintenie kell azokat a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek a programjában benne vannak. A kulturális autonómiához való jogot egyetlen jelenlegi RMDSZ-vezető sem képviselte a tárgyalásokon. Vannak olyan kérdések, amelyeket most lehetne napirendre tűzetni. Viorel Hrebeniuc, a kormánypárt alelnöke közölte, az SZDP nem módosította álláspontját az alkotmánymódosítás mikéntjét illetően, és ragaszkodik ahhoz, hogy az alaptörvény csak olyan előírásokat tartalmazzon, amelyeket a lakosság legalább 50 százalékos arányban támogat. /Nincs konszenzus az alkotmánymódosításról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2002. szeptember 4.
Kovács László külügyminiszter szept. 4-én kezdődő kétnapos romániai látogatásának nem célja, hogy a kedvezménytörvénnyel összefüggő kérdésekben konkrét megállapodások szülessenek. A várható tárgyalási témák között van a stratégiai partnerség kialakítására vonatkozó, Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári látogatása során tett kezdeményezés, amely Adrian Nastase kormányfő nevéhez fűződik. - Az új magyar kormány külügyminiszterének bukaresti látogatása a két ország közötti kapcsolatokban egy minőségileg új, a jövőre irányuló és a stratégiai partnerségen alapuló folyamat első szakaszát jelöli ki - hangsúlyozta Mircea Geoana külügyminiszter. - A meghívással is jelezni kívántuk azt, hogy figyelemre méltó haladást értünk el a román-magyar kapcsolatokban az új magyar kormány beiktatása óta - jelentette ki. Geoana szerint a meghívás elfogadása annál is megtisztelőbb Románia számára, mivel a bukaresti látogatás lesz Kovács László első hivatalos külföldi útja beiktatása óta. /Kétnapos romániai látogatáson Kovács László. Nem várhatók konkrét megállapodások a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2002. szeptember 4.
Erik Jürgens, a kedvezménytörvényt elemző jelentés szerzője esélyt lát arra, hogy a magyar fél az Európa Tanács jövő januári parlamenti közgyűléséig a felvetett elvárásoknak megfelelően módosítja a vitatott jogszabályt, s ezért a kérdés most nem kerül a szeptemberi közgyűlés plénuma elé. Jürgens holland jelentéstevő decemberig készíti el összegező beszámolóját a kedvezménytörvényről. Jürgens elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hónapokban törvénymódosítás eredményeképpen nyugvópontra jut a magyar-román és magyar-szlovák vita, s ebben az esetben a probléma megszűntének tényét rögzítheti jelentésében. Ha nem sikerül a kedvezménytörvényt a román és szlovák igényekkel és a velencei bizottság állásfoglalásában tett észrevételekkel összhangban módosítani, a januári közgyűlés teljes ülése elé terjesztik az ET-tagállamok közötti nézeteltérés kérdését. A Jürgens-jelentést kezdeményező román és szlovák ET-küldöttség képviselői eredetileg azt akarták elérni, hogy a hónap végén esedékes ET-közgyűlés napirendjére tűzzék a témát. Tabajdi Csaba, az ET parlamenti közgyűlésén résztvevő magyar országgyűlési küldöttség vezetője arról tájékoztatta a jelentéstevőt és a jogi bizottságot, hogy az új magyar kormány kész változtatni a törvényen úgy, hogy lehetőség szerint beépítse a végrehajtási rendeleteket, a velencei bizottság megállapításait, a magyar-román memorandumban foglaltakat és azokat a megegyezéseket, amelyek a magyar-szlovák tárgyalások eredményeként időközben megszületnek. Tabajdi Csaba jelezte: Nehezen védhetjük meg jogos nemzeti érdekeinket, ha 2-3 hónapon belül nem módosítjuk a kedvezménytörvényt. /Megegyezés körvonalazódik státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2002. szeptember 4.
Kolozs megyében 54 település bejáratánál már kétnyelvű helységnévtábla áll. További tíz helységbe megérkezett ugyan a magyar nyelvű tábla, de helyesírási vagy egyéb hibák miatt visszaküldték őket - tájékoztatott Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke. A magyarság részaránya 84 településen haladja meg a húsz százalékot, a törvény értelmében tehát ennyi kétnyelvű táblát kellene kitenni. A Szamosújvár keretében lévő Kérőn azzal érvelnek, hogy Kérő a városhoz tartozik, és nincs szükség külön helységnévtáblára. Az Apahidához tartozó Bodrog román és magyar elnevezése megegyezik, a határozat értelmében itt kétszer kellene leírni ugyanazt a nevet - ez az ellenzők szerint nevetséges lenne. Bonchidán nem tették ki a táblát, itt várják a népszámlálás eredményét, abban reménykedve, hogy a magyarság részaránya nem fogja elérni a húsz százalékot (a 92-es adatok szerint 22,3 százalék volt). /Balázsi-Pál Előd: Kitették a kétnyelvű táblát a helységek zömében. Tíz helységben még vannak gondok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2002. szeptember 4.
Kolozsváron az RMDSZ külmonostori szervezetének elnöke, Barta Judit beszámolt arról, hogy a kül- és belmonostori kerület, továbbá a Hajnal negyed szerencsés helyzetben van a többi körzethez viszonyítva, hiszen van székházuk, a Pro Iuventute Egyesület épülete. A külmonostori RMDSZ tagsága mintegy 2000 főből áll, voltak többen is, de az emberek idővel lemorzsolódtak, elköltöztek. Évente tartanak tisztújító közgyűlést, amelynek keretében megválasztjuk az új elnökséget és a választmányt. A Pro Iuventute Egyesület a székház érdekében jött létre, és a pályázatokból fedezik a költségeket. Amikor megvették a Mócok útja 75. szám alatti házat, az nagyon rossz állapotban volt. Azóta rendbehozatták. Már egy kis magyar házként működnek. Évente a város magyar középiskolás tanulói között kiosztják a Pro Iuventute díjat. Kiállításokat szerveznek magyar művészek munkáiból. Kuckó játékházat működtetnek, ahol minden szombaton a gyerekekkel foglalkoznak, énekre, rajzra, táncra taníttatják őket. Kismamaklub is működik, továbbá zenés-táncos összejöveteleket tartanak. Előadásokat, fórumokat szerveznek. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (X.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2002. szeptember 4.
Több új előadás várja a szatmárnémeti Harag György Társulat közönségét: jövő tavaszig hat premiert terveznek. Az elmúlt évekkel ellentétben az idén viszonylagos anyagi biztonság jellemezte az Északi Színház munkáját, jelezte Lőrincz Ágnes, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatónője. A színház egyik legnagyobb vesztesége az, hogy a Nagy Dorottya-Sebestyén Aba színészházaspár a szatmári társulattól a marosvásárhelyi színházhoz szerződött. Nagy Dorottyát, marosvásárhelyi születésű révén, személyes indokok vezérelték, Sebestyén Abának viszont a Színművészeti Főiskolán kínáltak fel tanári állást. A társulathoz új tagok is szerződtek, illetve régiek is visszatérnek. /Erdei Róbert: Nyugodtabban tervezhettek. Gazdag évad várható a szatmárnémeti Északi Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2002. szeptember 4.
Pankotán helyiséggondokkal küszködik a magyar nyelvű oktatás: az óvodai csoport egy magánházban működik, amelynek a tulajdonosa idős, beteg, a rokonság bármikor eladhatja az ingatlant, és utcára kerülhet a magyar óvoda. A magyar nyelvű, összevont elemi egy 5 négyzetméteres tanterembe zsúfolódva működik, mindkét oktatási forma számára létfontosságú lenne egy biztonságosabb helyre költözni. Ilyen helynek tűnt a református templom épületében lévő egykori iskola két terme, amelyeket jelenleg egy testépítő klub havi 25 euróért bérel, ám szeptember 14-én lejár a bérleti szerződés. Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő ígéretet tettek: a pankotai magyar óvoda, illetve elemi számára egy évre előre kifizetik az eddig alkalmazott bérleti díjat. Kondor Endre református lelkipásztor erőfeszítése ellenére a presbitérium 5:2 arányban a testépítő klubnak szavazott bizalmat. A helybeli ortodox pap felajánlotta két terem használati jogát. Úgy tűnik, Pankotán az ortodox pap jobban szívén viseli a magyar nyelvű oktatás sorsát, mint a református presbiterek. /(Balta): Pankotán a magyar nyelvű oktatás ellen szavaztak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2002. szeptember 4.
A Népszabadság aug. 27-i számában, a "Tőkés tőkéje" című cikkben a következő mondat jelent meg: "Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott". A fenti mondat második részében több téves állítás van. A valóság a következő: az Erdélyi Magyar Könyvklub többségi tulajdonosai magyar cégek (a Magyar Könyvklub Rt. 74%-os, a Pénzkontó Kft. 16%-os tulajdonrésszel). A fennmaradó 10%-os tulajdonrész Bencze Tiboré, aki az Erdélyi Magyar Könyvklub ügyvezetője. Tehát az Erdélyi Magyar Könyvklub nem a Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége. (Mellékesen pedig Bencze Tibor nem "egyik vezetője" a Reform Tömörülésnek.) Révai Gábor, a Magyar Könyvklub vezérigazgatója kijelentette, hogy az Erdélyi Magyar Könyvklub soha, senkitől, semmilyen támogatást nem kapott. /Révai Gábor vezérigazgató: A Magyar Könyvklub vezérigazgatója pontosít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./2002. szeptember 4.
Kidén, Erdély egyik legrégibb templomában aug. 31-én közel hatvan református presbiter, lelkész gyűlt össze tanácskozásra. Tóth Árpád, Vajdakamarás református lelkésze, missziói előadó kiemelte: az egyházban szükség van és lesz Koinóniára, vagyis közösségre. Elhangzott, hogy szükség van fegyelemre az egyházon belül, ugyanakkor a presbiterek, lelkészek szeretetteljes odafigyelése nélkül a gyülekezet szétesik, sokan kiválnak az egyházból. A presbiterek és lelkészek beszámoltak gyülekezeteik életéről. A kolozsvári Tóköz templomának alagsorában ősztől már I. és II. osztály is működik a református iskolában. Szamosfalván most már három - közülük két új - templomban szólhat az ige. Ördögkeresztúron az alig 80 személyt számláló gyülekezet tehetetlenül nézte több mint száz éves templomában az idő rombolását. A gyülekezet papja azonban nem adta fel, és sikerült felújítani a templomot. - Jelenleg sok üres lelkészi lakás áll kihasználatlanul. Kevés befektetéssel ezek otthonul szolgálhatnának nyugdíjba vonuló lelkészeknek, tanítóknak, akiknek jelenléte hasznára válna a falvaknak. /(lukács): Presbiteri konferencia a református hitéletről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2002. szeptember 4.
Szept. 2-án Marosvásárhely 361 lelket számláló evangélikus gyülekezetének nagy napja volt: felszentelték a felújított evangélikus templomot és beiktatták Papp Noémi lelkésznőt. A magyar és német nyelven folyó ünnepi istentiszteleten a templom felújítása kapcsán szóló Mózes Árpád püspök emlékeztetett: Marosvásárhelyen az evangélikus templomot 1960-ban egyik napról a másikra bontották le. /Járay Fekete Katalin: Templomszentelés és lelkészoktatás. A marosvásárhelyi evangélikusok nagy napja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./2002. szeptember 4.
Tanévkezdés előtt még mindig kérdés, hogy fölkerülhet-e Nagyszalontán az általános iskola falára Arany János neve. A hajdúváros tanácsa az Arany János Művelődési Egyesület javaslatára elfogadta a tanintézet elnevezését a kultúrházéval egyetemben. Az elmúlt rendszerben Arany János nevét viselte a szalontai középiskola, de akkor senki sem bolygatta. Csak a kilencvenes években cserélték le a feliratot Elméleti Líceum-ra és azóta nem sikerült a régi nevét visszanyernie, az iskola vezetősége sem helyeselte ezt. A helybeliek abban bíztak, hogy akkor legalább az általános iskola megkaphatja a költő nevét. /(Balla Tünde): Lehet-e Arany iskola Nagyszalontán? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 2002. szeptember 4.
Báró Bánffy Elek és neje, Györfi Mária grófnő emléktábláját leplezték le Szilágybagoson szeptember elsején, az első ízben megrendezett falunapokon. A Bagosi Bánffy Napok elnevezésű rendezvényt a helyi RMDSZ szervezet, a polgármesteri hivatal, a református és a baptista egyházak, valamint az RMDSZ tanácsosai szervezték meg kétnapos műsorral. A mintegy 800 éve létező Szilágybagos településnek alig 1200 lelket számoló magyarsága van, ugyancsak a fogyó népességű községekhez tartozik. Tavaly Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásával monumentális emlékoszlopot emeltek a két világháború áldozatainak. A népes Bánffy-család története szorosan kapcsolódik a tájegységhez, többen viselték e családnevet, származtak belőlük erdélyi fejedelmek, püspökök, főispánok, kormányzók, történetírók, képviselők. A család történetét Simon György Bagoson tanító magyarszakos tanár írta meg és ismertette, különösen Bánffy Elek életét, aki 1867-ben iskolát építtetett, óvoda létesítését kezdeményezte. Leleplezték a templomfalra elhelyezett emléktáblát: "Örök hálával a szilágybagosi lakosok részéről báró Bánffy Elek és neje Györfi Mária grófnő emlékére, akik támogatták őseinket a templom építésében. 2002. szeptember 1." Párszáz tárgyi néprajzi darabból a falu múltbeli életére utaló kiállítást nyitottak meg. /Fejér László: Bagosi Bánffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 2002. szeptember 4.
Csernakeresztúr /Déva melletti község/ néptáncosai augusztus elején mutatkoztak be a bonyhádi (Magyarország) hagyományőrző fesztiválon. Harminc csernakeresztúri vendégeskedett Bonyhádon. Nemzetközi részvétellel zajlott a bonyhádi fesztivál. A közeli Kisdorogon sem volt kisebb a csernakeresztúriak sikere a másfél órás önálló műsorral. Viszonzásul a kisdorogiak is minden évben ellátogatnak Csernakeresztúrra, így erősítvén a határon túli kapcsolatokat. - Bonyhádon tizenharmadszor rendezik meg a világban szétszóródott bukovinai székelység hagyományos bemutatóját. A nemzetközi részvétellel zajlott folklórfesztivál főrendezője a magyarországi székhelyű Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége. Jövőre a délvidéki Hertelendyfalva látja vendégül a több országba szétszóródott bukovinai székelység hagyományőrzőit. /Völgyi Marcell: Bonyhádon táncoltak a csernakeresztúriak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2002. szeptember 4.
Temes megyében vendégszerepel a háromszéki Árkos község néptáncegyüttese. Szept. 6-án Ránkhagyott örökség című előadásukat Lugoson mutatják be. Szept. 7-én Temesváron, este Szapáryfalván, másnap Igazfalván lépnek a közönség elé. /Az árkosi néptáncegyüttes vendégszereplése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2002. szeptember 4.
Aug. 31-én és szept. 1-jén rendezték meg a III. Farkaslaki Szenes Napokat és Grillfesztivált. A szervezők megemlékeztek a falu nagy szülöttjének, Tamási Áron író születésének 105. évfordulójáról. Fellépett a farkaslaki Tamási Áron Iskola énekkara, a lengyeltóti zeneiskola fúvószenekara és a farkaslaki tánccsoport. Tamási Áron sírjánál emlékeztek meg Farkaslaka nagy szülöttéről. /Fekete B. Zoltán: III. Farkaslaki Szenes Napok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./