udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 747 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 721-747 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. október 2.

Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2008. október 2.

„Az akkreditálás egy nehéz út vége, és egy nehéz út kezdete is, az új lehetőségek új feladatokat is jelentenek. Rövid időn belül kérvényezhetjük a mesterképzés akkreditálását, és idénre tervezzük a menedzsment és az angol nyelv és irodalom szakok akkreditálását is” – közölte az intézmény akkreditációja kapcsán Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint mondta, a PKE immár megszervezheti az államvizsgát. Tőkés László, az intézményt alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az elmúlt négy évben az akkreditálás elérését, név szerint említve Markó Béla RMDSZ-elnököt, illetve Asztalos Ferenc és Toró T. Tibor képviselőket, de hozzátette: nem engedik, hogy bárki is kampánycélokra használja fel az akkreditálást. „Nem kételkedünk abban, hogy az RMDSZ is tett lépéseket, de ezzel a négy évvel nem lehet dicsekedni. Szili Katalin az elmúlt héten többször is közbenjárt Bogdan Olteanunál, és én magam hívtam fel Victor Hrebenciucot, aki a napirendi bizottság elnöke” – árulta el Tőkés. Elmondta, hogy a magyar kormánnyal még folynak a tárgyalások a Sapientia-EMTE–PKE hálózatnak nyújtandó támogatásról, és a román kormánytól is kérnek támogatást, például az új székház felépítésére. Arra is kérik a magyar felet, hogy a román–magyar közös kormányülésen járjon közben annak érdekében, hogy a román fél tartsa be ígéretét, amely szerint az akkreditáció elnyerése után anyagi támogatásban részesítik a PKE-t. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: A Sapientián a sor. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ További szakok akkreditálását, új szakok indítását, a mesterképzés elkezdését, a teljes körű bolognai rendszer kiépítését, új anyagi források felkutatását, európai pályázatok benyújtását és az egyetem infrastrukturális fejlesztését sürgeti a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), élve a parlament által elfogadott akkreditáció lehetőségeivel. Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tolnay István, az alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Horváth Gizella, a PKE rektora Nagyváradon sajtóértekezleten beszéltek a végleges akkreditációról. Felidézték, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1990-ben megalapította a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), majd közel egy évtizedig tartó, eredménytelen küzdelem után létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, amely 1999-ben a SIRF jogutódjaként hívta életre a Partiumi Keresztény Egyetemet. Az ennek nyomán megalakult Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel egyazon magánegyetemi hálózatban működő PKE létrejöttében és fenntartásában meghatározó szerepet játszott és vállal Magyarország, amelynek a folyamatos költségvetési támogatása biztosítja ennek az egyetemi rendszernek a létét és fejlődését – olvasható a dokumentumban. Az aláírók emlékeztettek: a PKE felsorolt három szakja 2004 júniusában nyerte el az Országos Akkreditációs Tanács szakmai elismertetését, ami lehetővé tette az intézmény törvény általi akkreditációját. Ez azonban több mint négy évet váratott magára.,,Joggal feltételezzük, hogy az akkreditáció előzmény nélküli késleltetésének nem szakmai és nem csupán »ügyrendi«, hanem elsősorban politikai okai voltak” – állapították meg a nyilatkozók, akik szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ az akkreditáció egész időszakában (2004–2008) a kormány tagja volt, a szövetség elnöke pedig mintegy két esztendeig (2004–2006) az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni. Az elért eredmények tehát az egyház, illetve az egyetem közösségi, emberi és szakmai erőfeszítéseinek gyümölcsei. /Élni a lehetőségekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2008. október 2.

Négy gazdasági és a környezetmérnöki szak közös tanévnyitóját tartották október 1-jén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A tizenkettedik tanévet több mint ezerkétszáz hallgatóval kezdi a helyi egyetem, közülük százharmincegyen az idén indult mesteri képzésen vesznek részt. Dr. Fazakas József főigazgató vetített képes visszapillantóban mutatta be a tagozat fejlődését, a kezdeti főiskolai korszakot és a 2005-ös áttérést az egyetemi képzésre. Jelenleg négy gazdasági szakon – vállalat-gazdaságtan, kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana, agrártudományi és környezet-gazdaságtan, valamint menedzsment –, közigazgatási szakon és környezetmérnökin folyik a tanítás nappali és távoktatásban, magyar és román nyelven. Évente több mint négyszázan szereznek oklevelet, az eddigi tapasztalat szerint mindannyian kapnak munkahelyet, a diplomás szakemberek képzésével az egyetem jelentősen hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez – hangsúlyozta az igazgató. /Fekete Réka: Idéntől mesteri képzés is (Egyetemi tanévnyitó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2008. október 2.

Szeptember 30–án megnyitotta kapuit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Karának Szatmárnémetibe kihelyezett közigazgatás szaka is. A háromnyelvű – magyar, román, német – oktatásra idén 150 diák jelentkezett nappali tagozatra, míg 50-en távoktatásra. Beszédet mondott az iskola igazgatója, Suta Stefan. /GHL: Még egy egyetemi tanévnyitó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 2./

2008. október 2.

Október 1-jén volt az évnyitó ünnepségek a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. Gáspárik Attila rektor vastaps kíséretében bejelentette: az idei tanévben Farkas Ibolya színművésznő 50. évadát, férje, Lohinszky Loránd színművész tanári pályájának 55. évét kezdi el. Velük együtt üdvözölte az újonnan érkezett egyetemi tanárokat is, közöttük a legfiatalabb, mindössze 24 éves Buta Árpádot. A Román Fejlesztési Bank hagyományt teremtett. Évről évre ösztöndíjjal jutalmazza a színis évfolyamelsőket is, a 2000 lejes díjat átadták Maior Ioana Claudia és Nagy Antal hallgatóknak. Gáspárik Attila jelezte, idén az országban elsőként díszlettervezői szak indul. /Nb. : „Merjünk a legjobbak lenni. ” Tanévnyitó ünnepség a Színházművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2008. október 2.

Nagy Örs professzor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora október 1-jén az évnyitón elmondta, hogy a román és magyar nyelvű tagozat között fele-fele az arány. Dr. Dr. Constantin Copotoiu, az egyetem rektora kiemelte, hogy a több mint 3000 hallgatóval kezdődő új egyetemi tanében három új szakot indítanak, táplálkozási szakértőket, kinetoterapeutákat fognak képezni és beindul az angol nyelvű orvosképzés. /(mezey): Komoly tanulásra biztatták a MOGYE hallgatóit. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2008. október 2.

„Életképes nemzeti közösség vagyunk mi, székely magyarok. Mutassuk meg hát, hogy – a meg nem valósult autonómia, a tőlünk megvont egymilliárd forint támogatás hiányában is (utalás a Gyurcsány-kormány Erdély-szerető intézkedésére) – képesek vagyunk magyar egyetemünk, intézményeink életben tartására. Ajánljuk fel Széchenyi közös közteherviselésének szellemében – egyénenként, közbirtokosságonként – anyagi támogatásunkat, ki-ki a maga lehetőségei szerint. Itt az ideje, hogy kiszolgáltatottságunkat felváltsa az elszánt, cselekvő, nemes közösségi szellem és akarat. Remélem, hogy a multimilliárdos szenátorunk kezdi az adakozást Széchenyi példáját követve!” – írta 2004 márciusában Papp Kincses Emese Szabad emberként című cikkében. És várt, reménykedett. Felhívása süket fülekre talált. Most pedig multimilliárdos szenátor végre meghallotta a szót, és cselekedett. Magánalapítványt hozott létre, szociális-egészségügyi támogatásokat osztogatott, 10 egyetemista és 20 középiskolás diák továbbtanulását is segíti. Örvendetes kezdeményezés. Folytathatná Frunda György, Markó Béla, sőt Kelemen Hunor is. Mégis van ami zavaró. Az egyik, hogy az alapítványt szemérmes szerénységgel saját magáról nevezte el: „Verestóy Attila Alapítvány”. Kár, hogy nem korábban, nem tíz vagy négy évvel ezelőtt, hanem MOST, a parlamenti választások küszöbén ajándékoz Verestóy Attila, aki mellékesen hatodszor (!) is megpályázza a szenátori bársonyszéket. /Papp Kincses Emese: Fehér (?) holló. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2008. október 2.

A Magyar Polgári Párt csíkszeredai vezetősége visszautasította Muszka Sándor A székely bácsi tehene című cikkét. Ebben a szerző vitézül odamondott a Magyar Polgári Pártnak, mondván: „a magyarság megváltását nem tennék a hatalomra jutás feltételévé”. Azonban az MPP egyik vezetője sem beszélt arról, hogy tevékenységét hatalomra jutáshoz köti. Természetesen az MPP értesült arról, hogy a Hargita Népe munkaközösségére nyomás nehezedik az RMDSZ-politikusok vezetése alatt álló megyei önkormányzat részéről, érthető, hogy Muszka így próbálja bebiztosítani magát, de ez a próbálkozás a lakosságot valóban érdeklő témák megközelítésével hatékonyabb és újságíróhoz méltóbb lenne. /Szikszay László csíkszeredai városi tanácsos: Tessék komoly dolgokkal foglalkozni! Válasz Muszka Sándornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Előzmény: Muszka Sándor: A székely bácsi tehene. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2008. október 2.

A várakozáson kívül anyagi többletkiadást is jelent a magyar nyelvű tesztkérdések késése azok számára, akik magyarul akarnak vizsgázni a vezetői jogosítvány megszerzéséhez. Másfél év telt el azóta, hogy a szatmárnémeti Zazula Béla mérnök, a Nord Star kisvállalkozás tulajdonosa élt a törvény adta lehetőséggel, és – Erdélyben elsőként – elindította a magyar nyelvű sofőrvizsgát. Akkor már az első vizsga kimagasló sikert hozott: a jelentkezők kilencven százaléka kapta meg a vezetői engedélyt. Ezt látva tódultak a jogosítványra áhítozó érdeklődők, és a Zazula-féle magyar vizsga hatásfoka beállt 50 és 70 százalék közé, szemben a román nyelvű 15-25 százalékos sikerével. Azóta mintegy ezren vizsgáztak Szatmárnémetiben magyarul, többen, mint az egész Székelyföldön. Az augusztus elején gyakorlatba ültetett módszerrel a vizsgázó számítógépen kapja a tesztkérdéseket, és érintőképernyőn kell megjelölnie az általa helyesnek tartott választ. Ezzel a módszerrel csak románul lehet vizsgázni, mert még nem elkészült el a program magyar nyelven. Belügyminisztériumi illetékesek szerint már nincs sok hátra a magyar fordítás elkészüléséig. /Mihály László, Sike Lajos: Drága a „magyar” jogsi. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2008. október 2.

Lemondott az évek óta tervezett és tavaly megalakított Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökség (ADETCOV) működtetéséről a háromszéki önkormányzat új vezetősége. A tervezett egyesület mintegy 60 szakemberének szánt pályázatírói munkát a most munkába állt Klárik László megyemenedzsernek alárendelt szakemberek végzik majd el. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke szerint grandiózus volt az elképzelés, hogy 50–60 emberrel működtessenek az önkormányzattal párhuzamos intézményt. Tavaly decemberben harminchét háromszéki település összefogásával alakították meg a Kovászna Megyei Fejlesztési Ügynökséget. „Sok program indult el, de nagyon keveset sikerült befejezni, itt mutatkozik meg az összehangolt tervezés hiánya, mi szeretnénk szétfutó erőket összegyűjteni” – jelentette ki Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: Megszűnik az ADETCOV. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2008. október 2.

Erdély egyedi természeti és kulturális örökségének ápolása a célja a regionális Transylvania Authentica programnak. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány (PTA) és az angliai The Prince’s Charities Alapítvány közös kezdeményezését sajtótájékoztatón ismertették. A jelenlegi program Erdély gazdag mezőgazdasági kultúrájának, hagyományos vendéglátóiparának és konyhájának, valamint sajátos kézművestermékeinek fennmaradását kívánja támogatni a jellegzetes helyi, kiváló minőségű termékek és szolgáltatások népszerűsítése révén – mondta Potozky László, a PTA igazgatója. Ezért alapítványuk a Román Találmányi és Védjegyi Hivatalnál bejegyeztette a Transylvania Authentica márkanevet. /Muszka Sándor: A minőség márkaneve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2008. október 2.

A választópolgár kapkodja a fejét a gyakorlatilag már zajló választási kampányban elhangzó ígéretek közepette. A pártok egymásra licitálva fogadkoznak: tejjel-mézzel folyó Kánaánban fürödhet majd mindenki, ha hatalomra kerülnek a novemberi parlamenti megmérettetésen. Sepsiszentgyörgy polgármesterétől, Antal Árpádtól nem ártana megkérdezni, miért nem támogatja az autonómia-referendumnak a választások napjával egy időben történő kiírását célzó kezdeményezést, amikor a helyhatósági kampányban még kiállt a referendum mellett. /Rostás Szabolcs: Elszámoltatás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2008. október 2.

A művelődési intézményeket finanszírozó stratégiát dolgoz ki közösen a Kovászna megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, jelentette ki Antal Árpád polgármester. /Kovács Zsolt: Művelődési stratégia. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2008. október 2.

Gyökerek elnevezéssel történelmi és általános műveltségi vetélkedőt szerveztek az Aradi Magyar Napok keretében. A aradi Csiky Gergely Iskolacsoport diákjaiból verbuválódott csapatok mérték össze tudásukat a Jelen Ház nagytermében. A vetélkedőt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet /AMISZ/ rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: A XI. A nyerte a műveltségi vetélkedőt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2008. október 2.

Magyarország területén is található két település, melynek nevében a Mikó szerepel: Mikóháza és Mikófalva. Ezek önkormányzataival ápol testvéri kapcsolatot Mikóújfalu. Mikófalva polgármestere, Kelemen Károly kétévenként szeretne közös falutalálkozókat tartani: egyik évben Magyarhonban, másik évben itthon, az Oltfejben. /Kisgyörgy Zoltán: Mikók találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2008. október 2.

2008. október 6-án éppen tízesztendős a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek, mely folytatja eddigi hagyományait. Az őszi idényt a másfél évtizede létező kárpátaljai magyar hivatásos társulat nyitja. Sárkány Sándor vendégrendezésében a nemrég színre került Doktor Zsivágó látható a Thália Színházban. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház 1999. március 30-án játszotta először a Határon túli magyar színházi estek keretében a Sólyompecsenye című slágerdarabot. Ennek felújított változata most Dekameron címmel megy ugyancsak a Tháliában. A hatvanéves sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László a jubileum alkalmából felújította a társulat névadójának Énekes madár című színművéből készült A csoda rendezését, amelyet a budapestiek november 19-én, a Bárka Színházban nézhetnek meg. A Tháliában másnap vendégszereplő legfrissebb szentgyörgyi premiert, a Sirályt pedig az ismert budapesti „Csehov-szakértő” író-dramaturg-rendező, az erdélyi származású Kiss Csaba állította színpadra. Szlovákiát a Komáromi Jókai Színház képviseli. A csupa nő által alkotott Anyám azt mondta, hogy ne! című angol ősbemutatót az új rév-komáromi művészeti vezető, a Budapesten élő, romániai származású, de Londonban diplomázott Lévay Adina rendezte. A Bezerédi Zoltán által színre vitt A bort december 2-án látható a Thália Színházban. A Szabadkai Népszínház december 3. és 6. között teljes évad-keresztmetszetet nyújt az elmúlt időszak legfigyelemreméltóbb produkcióiból. Korábbi vezetője, a Jászai-díjas színész, Kovács Frigyes rendezésében került színre a Szomorú vasárnap. A Szabadkai Népszínház legfrissebb produkciója jól példázza a hungarikum interkulturalitását. Peter Schaffer Equusát a szabadkai Hernyák György rendezte, koreográfusa Döbrei Dénes Franciaországból, a színpadkép tervezője Gadus Erika Szlovákiából, míg a zeneszerző Verebes Ernő Szerbiából. /Darvay Nagy Adrienne Teatrológus, színházi író, művészeti szaktanácsadó: Interkulturális” magyar színjátszás. Vendégségben Budapesten – Határon túli színházi estek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2008. október 2.

Magyar könyveket forgalmazó lerakat nyílt Marosvásárhely határában. A Keleti Könyvudvar pedagógusok számára is kedvezményesen kínál könyveket. A 120 négyzetméteres csarnok átadásával régi álma vált valóra Trombitás Jánosnak és családjának. A marosvásárhelyi könyvkereskedők 2000 óta vannak jelen az erdélyi piacon, öt – szovátai, parajdi, székelyudvarhelyi, brassói és marosvásárhelyi – boltjukkal, illetve terjesztőhálózatukkal lefedve szinte a teljes régiót. Trombitás János, a Keleti Könyvudvar vezetője elmondta, itt állandóan nyolc-tízezer könyv között válogathatnak. Két fiatal székelyudvarhelyi szerző mutatkozott be az első napon. Murányi Sándor Olivér két novelláskötetét, a Felnyomták szentnek, valamint az Üres és teli címűt hozta el, míg Bálint Tamás A pap leánya birtokostul című verseskötetét kínálta az olvasóknak. /Szucher Ervin: Könyvudvar Keleten. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2008. október 2.

Megjelent a kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 2008/1-es száma. Néhány cím az új számból. Györffy Gábor: A romániai magyar könyvkiadás a kommunista cenzúra és propaganda korában. Lukács Csilla: Nyelvjárás és köznyelv. Székelyföldi középiskolások nyelvi tudatosságának vizsgálata. Csomortáni Magdolna három csíki falu – Csíkborzsova, Csíkcsomortán és Csíkszentmiklós – helyneveit tette közzé. /Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2008. október 3.

Vészharangot kongat Varujan Vosganian gazdasági miniszter, miután a tanárok 50 százalékos béremelése láncreakciót váltott ki az országban, fizetésemelési követelésre késztetve egyelőre a köztisztviselőket és ösztöndíj-emelési kérésre a diákokat. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybíróságon támadta meg a képviselők szeptember 23-án hozott döntését, amely ötven százalékkal emelte meg a nyugdíj pont értékét. A kormányfő szerint ez túlságosan megterheli a költségvetést. /Mihály László, Székely Zita, Varga Melinda: Riadót fújt a Tariceanu-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2008. október 3.

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, ellenzi az ötszázalékos parlamenti választási küszöb eltörlését a parlamenti választásokon, ahogyan azt Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora javasolta a szenátusban. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 721-747




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék