udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
747
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 721-747
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. október 3.
Az egyházi kapcsolatok erősítéséről, közös célokról esett szó a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dunaszerdahelyi találkozóján. 2000-ben létesítettek egymással testvéregyházi kapcsolatot. Ennek keretében az utóbbi években hagyománnyá vált a felvidéki–partiumi, illetve partiumi–felvidéki találkozók megszervezése. A III. Felvidéki–Partiumi Találkozót az elmúlt hét végén tartották Dunaszerdahelyen. Erdélyi Géza és Tőkés László püspök számolt be az általuk vezetett egyházkerület életéről, jelenlegi helyzetéről. Mindkét egyházban fontos változások zajlottak az utóbbi időben: a királyhágómelléki egyházkerületben az EP-képviselőjévé választott Tőkés László munkakörét Csűry István püspök-helyettes vette át, míg a felvidéki egyházban Erdélyi Géza leköszönő püspök helyére Fazekas László főjegyzőt választották. Az együttműködés érdekében kapcsolati felelősöket neveznek ki. A találkozó alkalmával a felvidéki egyház küldöttsége megismételte zsinatának azon felkérését, hogy Tőkés László vállalja el képviseletét az Európai Parlamentben. A küldöttek emellett azzal a felhívással fordultak valamennyi anyaországi és határon túli EP-képviselőhöz, hogy a magyarság és a magyar egyházak érdekeit egységes módon képviseljék az Európai Unióban. A találkozó résztvevői ugyanakkor egyházaik egyöntetű támogatásáról biztosították Tőkés László EP-képviselő Keresztény Európát! elnevezésű programját. /Erősödő kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2008. október 3.
Nagyarányú építkezési munkálatok zajlanak a várad-rogériuszi református gyülekezetben, elkezdődött a gyülekezeti ház felépítése. A nagyváradi reformátusok az 1990-es évek elején elhatározták, hogy templomot építenek a város egyik legnagyobb lakónegyedében, Rogériuszon. A templom építését 1996-ban kezdték el, és 2000-ben felszentelték, a különálló torony pedig 2005-ben készült el. Kerekes József lelkész elmondta, jelenleg 2300, egyházfenntartói járulékot fizető hívük van, de becslése szerint még legalább ezer református lehet a negyedben. /Fried Noémi Lujza: Valós és lelki építkezés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2008. október 3.
A román állami ortodox egyház már számtalanszor bebizonyította békés szándékát, amikor például felbujtogatott hívei agyba-főbe verték egymást görög katolikus testvéreikkel, az utóbbiaknak jogosan visszajuttatott templomok használata miatt, írta Kalmár Zoltán. Székelyföldön más a helyzet és más a kidolgozott stratégia. A töméntelen vagyonnal rendelkező egyház javainak nagy részét a székelység nagymérvű felhigítására használta. A Székelyföld anatómiájának követelése hallatára, az egyik volt levitézlett igazságügyi miniszter asszony megrettenve elszólta magát, mondván: „Hiszen akkor a mi egész stratégiánk kárba vész!” Egy görögkeleti pópa örömmel közölte, miszerint Székelyudvarhelyen most volt az első görögkeleti esküvő és első keresztelő. Ezután, mondta, „nagyon tapintatosan kell eljárjunk”. Trianon után számtalan próbálkozás történt Székelyföld elrománosítására. Nem sikerült! Ez a mostani folyamat veszélyesebb, mert a rengeteg görögkeleti templomot nem hiába építették még oda is, ahol még fia olyan vallású sincs. A gombamódra elszaporodó székelyföldi görögkeleti templomok nem azért épültek, hogy üresen álljanak. A tervbe vett cél szerint lassan megtelnek a hegyeken túlról bevándoroltatott idegen elemekkel, továbbá folyik az ügynökök földvásárlása. /Kalmár Zoltán: Kivágtak két fenyőt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2008. október 3.
Bukaresti munkahelyén kezdett éhségsztrájkba október 2-án Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. Gesztusával a strasbourgi emberjogi bíróság döntéseit semmibe vevő román kormány ellen kíván tiltakozni. Haller még június folyamán bejelentette, amennyiben a Tariceanu-kabinet figyelmen kívül hagyja a strasbourgi döntéseket, szeptember elsejétől tiltakozóakcióba kezd. A kormány ugyanis három olyan végleges ítélet végrehajtásától tekintett el, amely roma közösségeket érint. /Szucher Ervin: Éhségsztrájkba lépett Haller. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2008. október 3.
Nem tudja folytatni tevékenységét a marosvásárhelyi romanegyedben működő iskola és óvoda, mivel az önkormányzat a szereződésben vállaltak ellenére három hónapja nem utalta ki számára a beígért támogatást, mondta el Magyari Erzsébet nyugalmazott tanárnő, a Szivárvány Alapítvány által létrehozott és működtetett roma iskola és óvoda vezetője. A Hidegvölgyben élő több száz kiskorúnak csak nagyon kis hányada jut be városi óvodákba, iskolákba. Jó néhány éve külföldi támogatással jött létre a Szivárvány óvoda és iskola. /Máthé Éva: Nem kaptak pénzt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2008. október 3.
A polgármester akadékoskodása miatt nem avatja fel az ’56-os emlékművet a Kolozsvár Társaság, viszont rengeteg izgalmas programot szerveznek az őszi hónapokra – ígérte Kántor Lajos. Október 15-én kezdődik az egyhetes rendezvény, a különböző népi mesterségek bemutatása, az Erdélyi Kézmíves Céh szervezésében. Október 28-án a kolozsvári Magyar Opera Ciro Pinsutii Mathea Corvino reneszánsz kori operát mutatja be. Kolozsvár díszpolgárává avatják Kós András szobrászművészt és Jakó Zsigmond történészt. Egyed Péter filozófus szervezésében 15-16-a között tudományos konferencia lesz Kolozsvár térben és időben címmel. Életműdíjjal köszöntik 16-án a hetvenöt éves zeneesztétát, Angi Istvánt. /Varga Melinda: Kolozsvár reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2008. október 3.
Október 2-án ünnepélyes keretek közt adták át az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium felújított épületét Kolozsváron. Az épület eddig is kollégiumként működött, de jóval kevesebb férőhellyel. Mostanra az épület mindhárom szintjén befejezték a felújításokat, így összesen hetvenhat diáknak tudnak szállást biztosítani. A megnyitón dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke három pontban foglalta össze a kollégium tervezett szerepét: élettér teremtés, oktatás, és közösség építés. Szeretnék, ha az intézmény keretén belül egy szakkollégium is létesülne, ahol és a bentlakók egymástól, meghívott tanároktól egyaránt tanulhatnának. Ennek érdekében arra törekednek, hogy a kolozsvári egyetemek minden magyar szakjáról körülbelül öt-öt diák lakjon az internátus falai közt. A püspök elmondta, a beruházás összértéke 1,6 millió euró, ehhez az Illyés Alapítvány 50 millió forinttal, az Apáczai Alapítvány 25 millió forinttal járult hozzá, a fennmaradó összeget pedig az egyházkerület biztosította. /Osváth Diána: Bővült és megújult az Apafi-kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2008. október 3.
Megnyílik a 6. Szárhegyi Írótábor. Nem konferencia, inkább olyan beszélgetés, amelyen – neves meghívottak előadásai nyomán – az erdélyi magyar irodalomról beszélgetünk, fogalmazott Egyed Péter író, filozófus, az írótábor egyik szervezője. – Az írótábor története visszanyúlik 1980-ig, akkor román–magyar fordítási napokat szerveztek, Domokos Géza pedig a harmadik napot az erdélyi magyar írók találkozójának szentelte. Ebből nagy botrány származott, a hatalom nem engedte a további találkozókat. Azután 1999-ben, szintén Domokos Géza, valamint Zöld Lajos újraindította a találkozót, amelyre 2000-ben és 2001-ben is sor került. Ezt egy nagyobb kimaradás után 2006-ban követte az ötödik, idén pedig a hatodik. A gyergyószárhegyi írótáborba a meghívás demokratikus alapon történik, minden műhely maga dönti el, hogy kit küld el a találkozóra. /Köllő Katalin: Szárhegyi találkozás, hatodszorra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2008. október 3.
Petőfi Sándor elbeszélő költeményéből, a János vitézből készült daljátékkal kezdi az idei évadot a Csíki Játékszín, Budaházi Attila rendezésében, október 3-án. Az előadást a Csíki Kamarazenekar tagjai kísérik élőzenével. /János vitéz meséje dalokban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2008. október 3.
Október 6-án Csíkszeredában, a Csíki Játékszín nagytermében háromhetes nyugati turnéjának anyagát mutatja be a Borsika Néptáncegyüttes. A csíkszeredai Gyermekek Háza együttesének előadása átfogó képet ad az erdélyi és moldvai néptánckultúráról, tájékoztatott dr. Szalay Zoltán, az együttes egyik oktatója. Az augusztus 18. –szeptember 4. között zajlott európai turné állomásain mutatták be a műsort, avagy annak egy részét. Öt országban léptek fel húsz 9 és 19 év közötti táncos gyermekkel. Az együttes 2001 óta évi egy-két külföldi turnén vesz részt. A kezdőkkel Ádám Katalin, a középhaladókkal Antal Rozália, a haladókkal Szalay Zoltán foglalkozik, a zenei kíséretet Nagy István prímás biztosítja. /Egész estét betöltő műsorral. Színpadra lép a Borsika. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2008. október 3.
A Csíki Székely Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint az Amaryllis Társaság szervezésében október 3-án reneszánsz estet tartanak Csíkszeredában, a Mikó-várban. A rendezvény dr. Lupescu Radu Mátyás, az ifjú király című vetített képes előadásával kezdődik. Ezt követi a Bibliotheca Corviniana című kiállítás megnyitója, majd Herczeg Ágnes Szép és kies kertek /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét mutatják be. Ugyanezzel a címmel Kesselyák Rita grafikusművész itáliai és magyarországi reneszánsz kertekről készített munkáit is kiállította. A rendezvényen közreműködik a Lyceum Consort régizene együttes, valamint T. Kovács Márta és Áron, akik reneszánsz táncokkal járulnak hozzá az est hangulatához. /Reneszánszest a Mikó-várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2008. október 3.
Kilencéves a marosvásárhelyi Rádió GaGa. A kereskedelmi adó Szováta és Szászrégen után hamarosan segesvári stúdiójában is megkezdi az adást. Nagy István ügyvezető igazgató büszke arra, hogy a többi kereskedelmi rádió gyakorlatától eltérően a fiatal és betanított kollegákat foglalkoztat. Kilenc évvel ezelőtt úgy kaptak engedélyt, hogy az adásidő 62 százalékban román, 38 százalékban magyar nyelven történjen. Mára ez úgy változott, hogy reggel hattól este hatig magyar, este hattól reggel hatig pedig román nyelvű műsort közvetítenek. Mivel Segesvár lakosságának zöme román nemzetiségű, ott a román nyelvű műsorok kapnak nagyobb teret, tervezik német nyelvű adás indítását is. Marosvásárhelyen húsz munkatárssal dolgozik a rádió. /Antal Erika Kilencéves a Rádió GaGa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2008. október 3.
Tóth Ferenc szovátai festő művész képeiből nyílt tárlat Kazincbarcikán. A festő a korondi középiskola rajztanára. Művészetére jellemzőek az erős és tiszta színek, az erdélyi táj és az erdélyi emberek ábrázolása. /Tóth Ferenc tárlata Kazincbarcikán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2008. október 3.
Az Arad Megyei A. D. Xenopol Könyvtár idén is folytatja Aradi személyiségek elnevezésű sorozatát. Október 3-án Baranyai Ferenc aradi festőművész lesz a rendezvény vendége, aki a Moise Nicoara Főgimnázium és a Sabin Dragoi Művészeti Líceum diákjai, valamint az érdeklődő közönség előtt vall nagy szerelméről, a festészetről. /Kiss Károly: Aradi személyiség: Baranyai Ferenc. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2008. október 3.
A Körmöczi János Fizikusnapok keretében szeptember 27-én érdekes előadások hangzottak el Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében. Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság meghívására erdélyi és magyarországi tanárok a fizika történetéről beszéltek, arról, hogy miképpen oktatták a kísérleti fizikát a magyar felekezeti iskolákban. /Dvorácsek Ágoston: Tudománytörténeti előadások Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2008. október 3.
Banner Zoltán ismert előadóművész és képzőművészeti szakíró felidézte a régi előadóestek helyszíneit és a fogadtatást. Hetvenötödik születésnapján, tavaly, „pódiumnaplót” tett az olvasók asztalára, Örvendjetek, némaság lovagjai! címmel. Banner Zoltán attól kezdve, hogy pódiumra lépett, 1964-től, ennek az eseményeit följegyezte. Tíz önálló műsora volt, de nemcsak ezeknek a bemutatói, illetve az előadásai szerepelnek a pódiumnaplóban. Az 50-es, 60-as, 70-es, még a 80-as évek elején is irodaloméltető, -terjesztő alkalom volt az író-olvasó találkozó. Banner a kolozsvári Utunk hetilap szerkesztője volt, egy hívás kellett egy jó középiskolától vagy kultúrháztól, és négyen-öten mentek. A szerkesztőtársai, általában költők, novellisták, a saját írásaikat olvasták fel, a végén pedig átadták a szót Bannernek, hogy mondjon verset azoktól, akik nincsenek jelen. Ezek a találkozások benne vannak a naplóban. Tanítók, tanárok, kultúrházigazgatók, akik községükben vagy kisvárosukban nyüzsgő kulturális életet tudtak a diktatúra éveiben teremteni. Már nincsenek ilyen estek, ezért gondolta Banner, hogy emlékművet állít ennek a műfajnak. Amikor Banner Magyarországra települt, az első években még hívták, lépjen fel. Amikor egy könyvtárban összegyűlt 20-25 ember, a könyvtáros boldogan mondta, hogy milyen sokan vannak... Nemrég meghívták Bennert Erdélybe, a könyve bemutatójára – Csomafalván öt ember jött el. Ugyanitt, Gyergyócsomafalván egykor olyan emlékezetes Petőfi-estje volt, hogy utána a csomafalvi értelmiség kibérelte a vendéglőt, és hajnalig énekeltek a boldogságtól, hogy a „Petőfi a hídon” milyen sikert aratott. Ma már nincs közönsége a versmondásnak, a könyvtől is elszoknak az emberek. Banner Zoltán (1932, Szatmárnémeti) műkritikus, szerkesztő, előadóművész, költő. Történelem szakot végzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1989 óta Magyarországon él. /Antal Erika: Nekünk mindig ünnep kell? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2008. október 3.
A romániai törvénykezés kimondta: a Felső-Maros mentén az erdők visszakerülnek a Bánffyak tulajdonába. Báró Bánffy Miklós /sz. Budapest, 1948/ elmondta, az erdészeti hatóságok, ahol csak tehetik, gátolják a restitúciót. Hiába van a kezében a jogerős táblabírósági ítélet, még nagyon sok a kérdőjel. Az, hogy ő nem Erdélyben született, a történelem „műve”. Ugyanis 1940-ben Teleki Pál miniszterelnök felkérte az apját, báró Bánffy Dánielt, hogy vegyen részt az általa alakított kormányban, ami a Budapestre való költözését feltételezte. A háború után már nem lett volna szerencsés hazaköltözni, Budapesten maradtak. 1951-ben kitelepítették őket rózsadombi házukból, és egy kis húsraktárt jelöltek ki számukra, ahol két és fél esztendeig kilencen laktak szűkösen. Bánffy Dániel közben balesetet szenvedett és megbénult. Felesége kétkezi munkájából meg az idegenek jóakaratából nevelte fel hét gyermekét. Minket öntudatos, gerinces, ország- és nemzetszerető magyarnak neveltek, emlékszik vissza Bánffy Miklós. Tízéves korától kezdve a szünidőkben rendszeresen elment dolgozni. Elvégezte az élelmiszer-ipari főiskolát. Leányváron – a faluban, ahol él – lemondatták az addigi elöljárót, majd 1990-ben a Magyar Demokrata Fórum, melynek egyik alapító tagja, felkérte, hogy vállalja el a polgármesterséget. Akkoriban nem gondolta volna, hogy négy cikluson keresztül fog Leányvár élén állni. 2006-ban viszont látta, hogy az ország gazdasági és politikai helyzete nem kedvez a jobboldali érzelmű önkormányzati vezetőknek, ezért többé nem jelöltette magát. Másrészt régóta érlelődött benne, hogy most már éppen ideje lenne feladatot vállalni ősei Erdélyében is. Tudja, hogy már jó ideje a Bánffyak ellen lázítják a Felső-Maros mentieket. Azzal riogatják őket, hogy „visszajön a báró, és kisemmiz benneteket!” Valójában munkahelyeket akar teremteni. Bethlen Farkas fia már hazaköltözött. Sok szervezőmunkával, sokszor a saját két kezével végzi ezt a „második honfoglalást”. Bánffy Miklós is tervezi a kétlakiságot. /Szucher Ervin: Az ősökre legyünk büszkék, ne önmagunkra. Beszélgetés báró Bánffy Miklóssal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./2008. október 3.
Akiket érdekel Marosvásárhely múltja, a kisebbségi lét utóbbi évtizedei, azoknak hasznos olvasmány dr. Nagy Lajos Életünk kórtörténete /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyve. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rövid, de sorsdöntő időszakának (1956–1959) a mozzanatait foglalja össze, melyet az író a saját, valamint sorstársainak kálváriáján keresztül mutat be. Ekkor a román nacionalista-kommunista hatalom az országban még meglévő magyar egyetemeket is megszüntette vagy elsorvasztotta. Így került sor a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemre, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetre is. Előtte a legdurvább megfélemlítési akcióba kezdtek, melynek nyomán számos személyt ítéltek az egyetemről való kicsapásra, börtönbüntetésre, sőt, halálra is. Azok az „elvtársak”, akik a legvadabb intézkedéseket hozták, agitáltak a „nyugati kapitalisták” ellen, néhány évtized után az elsők voltak, akik Nyugat-Németországba, Amerikába vagy Svédországba telepedtek át. A nacionalista-kommunista hatalom igyekezett nagyrészt a magyarul beszélő gerinctelen emberekkel elvégeztetni a sovén piszkos munkát. /Weszely Tibor: Érdemes elolvasni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2008. október 3.
A sepsiszentgyörgyi Gocz József több mint évtizedes fáradságos munkával összegezte a háborús veszteségeket és szenvedéseket, illetve adatgyűjtéssel kiderítette, hogy a másfél ezres létszámot meghaladó, életben maradt háromszéki frontharcos összesen több mint 3600 esztendőn át végzett rabszolgamunkát embertelen körülmények között a Szovjetunióban. Gocz József a legutóbb összeállított és Szabó József János budapesti hadtörténész által kiadáshoz segített frontharcos katasztert falvak szerint csoportosította. A személyi adatokat magába foglaló lista nem tartalmazza a hősi halottakat, hanem a háborút túlélő frontharcosokra összpontosít, 750 személyre, akik megúszták a hadifogságot. A hősi halottak adatainak összegyűjtésére a rendszerváltozás után több eredményes kísérlet történt, azonban a több tízezres nevet tartalmazó kiadványok sem teljesek. A könyvbemutató egyik résztvevője elmondta, hogy nagybátyja, a futásfalvi Pap Andor 1945. január 15-én halt meg a mai Szlovákia területén, de a hősi halott a Béke poraikra... című dokumentum-évkönyvben nem szerepel. /Sylvester Lajos: Bajtársak kerestetnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./2008. október 4.
A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére október 2-án, Marosvásárhelyen Izsák Balázs elnök és Fodor Imre alelnök megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel a szövetség marosvásárhelyi székházában. A tárgyalás témája az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazások kérdésköre volt. Az SZNT vezetői részletesen ismertették a közigazgatási határok módosítását célzó népszavazási kezdeményezés tartalmát és tétjét. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy szakértőikkel elemzik a kezdeményezés jogi és politikai vonatkozásait. A tárgyaló felek az egyeztetések folytatásában állapodtak meg. /Ferencz Csaba, tájékoztatási alelnök: /SZNT–RMDSZ tárgyalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./