udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
201
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-201
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. szeptember 16.
Budapesten, a Hősök terén szervezett a romániai oktatási törvény elleni tiltakozó tüntetést szept. 16-án a Bocskai Szövetség. A résztvevők a román nagykövetség elé vonultak, ahol petíciót adtak át a követség képviselőinek. A Hősök terén felszólalt Szűrös Mátyás MSZP-képviselő is, beszédében asszimilációs törekvésnek nevezte a törvényt. A román-magyar megbékélésre vonatkozó Iliescu-javaslatról azt mondta, hogy erre először Romániában kell sort keríteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ 1995. szeptember 16.
Szőcs Géza válaszolt Kántor Lajos írására, aki értetlenkedett, miért veszi védelmébe Szőcs Géza Hajdu Győzőt. Romániában nem történt meg a történelmi félmúlt feldolgozása. Az erdélyi magyarság tabuvá tette önmaga történelmének megismerését, ehelyett kinevezett egy bűnbakot, akit bírálni lehet múltbeli és jelenlegi szerepvállalásáért. "Innen kezdve fölöttébb egyszerű az önfelmentés..." Kik voltak a társtettesek? Kik voltak a feljelentők? Egy kétmilliós közösség lemond történelme félévszázados megismerésétől. A múltelhallgatásban érdekelt személyek meggyőzték az embereket arról, hogy minden baj forrása egyedül Hajdu Győző. /Magyar Nemzet, szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./
Kántor Lajos írása: Magyar Nemzet,aug. 26.1995. szeptember 16.
Az új tanügyi törvény minden magyar líceumi diákot érintő egyik hátránya, hogy modern nyelvekből tankönyvet ezután csak románul nyomtatnak, a magyar diákok tehát kétszeres fordításra kényszerülnek. Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban öt IX. osztály indul, tájékoztatott Szilágyi Ferenc igazgató. A tanteremhiány miatt kénytelenek váltásban tanítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./1995. szeptember 16.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ az eddiginél markánsabban akarja képviselni az erdélyi magyarság érdekeit, különös tekintettel az új oktatási törvénnyel kapcsolatos ellenvéleményére. Ennek érdekében a nemzetközi szervezeteknél is lobbizni fog, jelentették ki a szervezet vezetői szept. 16-i sajtótájékoztatójukon, amelyen a szept. 15-i elnökségi ülés témáit ismertették. Sütő András tiszteletbeli elnök hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény kihívást jelent, és arra irányítja a figyelmet, hogy az MVSZ-nek koordináló szerepet kell betöltenie a magyar közösségek között. Az MVSZ nyilatkozatot adott ki, kiállva a vajdasági magyarok mellett, tiltakozva az erőszakos betelepítések ellen, szorgalmazva az autonómiát. Az MVSZ a román tanügyi törvényt diszkriminatívnak tartja, amely lehetetlenné teszi a romániai magyar egyházaktól elkobzott iskolák visszaszolgáltatását és folytatja az etnikai asszimilációt. Az MVSZ felkéri a világ magyarságát, hogy támogassa az erdélyi magyarok jogos önvédelmi harcát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ 1995. szeptember 16.
Szept. 16-án Szatmárnémetiben tartották az Országos Önkormányzati Tanács ülését, melyen részt vett Markó Béla elnök is. Elfogadták a helyhatósági választásokkal kapcsolatos anyagokat, amelyeket a szept. 23-i SZKT-ülés elé terjesztenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./ 1995. szeptember 16.
A romániai magyarság egészének kell szembeszállnia az etnikai-közösségi létét veszélyeztető erőkkel, nyilatkozta Sütő András a Magyar Nemzetnek, az oktatási törvénnyel kapcsolatban. "Ebben a küzdelemben döntő tényező volt és marad az anyaország, az anyanemzet, a mindenkori magyar állami-politikai vezetés cselekvő - és nem deklaratív - szolidaritása, valamint a nyugati demokráciák" támogatása. Rendkívül fontos a magyar média segítsége, "a Duna Televízió az utóbbi évtizedek legjelentősebb, leghatásosabb létesítménye az anyaország segítő szándékának." A médiaháború "egy-egy fontosabb szellemi tisztségviselő félreállításával szedi áldozatait." Legutóbb a Kossuth Rádió Erdélyben leghallgatottabb műsorát, a Vasárnapi Újságot szerkesztő Lakatos Pált mentették föl tisztségéből. A szerkesztőt ismeri, így joggal teheti fel a kérdést, mivel indokolható e kiváló szerkesztő lefokozása. - A romániai magyar szervezetek a mai román vezetéssel szemben tehetetlenek. /Magyar Nemzet, szept. 16./1995. szeptember 16.
Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./1995. szeptember 15.
A Romániai Magyar Szó megkezdte az új tanügyi törvény szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./1995. szeptember 15.
Brassóban az Áprily Lajos Líceum a volt római katolikus főgimnázium épületében működik, 1990 óta várnak arra, hogy a román osztályokat kiköltöztessék, azonban ezt nem tudták elérni. A román sajtóban valóságos kampány indult az iskola követelése ellen, szegregációt, etnikai tisztogatást emlegetnek. Dobolyi István aligazgató kifogásolta, hogy Tabajdi Csaba államtitkár brassói látogatásakor azt állította, hogy a polgármesteri hivatal részéről együttműködési készséget tapasztalt. /Magyarország, szept. 15./ 1995. szeptember 15.
Szept. 15-én, 83 éves korában elhunyt Dezső Ervin, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott tanára. Dezső Ervin /sz. Pozsony, 1913. márc. 15./ Budapesten végzett a gépészmérnöki karon, 1945-ben jött Kolozsvárra, 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika karának előadótanára lett és az maradt egészen 1978-ig. A Bolyai Társaság alapító tagja volt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./1995. szeptember 15.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./1995. szeptember 15.
Iliescu elnök szept. 15-én, a tanévnyitón Nagyváradon, az Onisifor Ghibu Líceum avatásán mondott beszédében felhívást intézett a román és magyar tantestületekhez, a tanulókhoz, hogy támogassák a román-magyar megbékélést. Örömmel állapította meg, hogy a kezdeményezés jó visszhangra talált Magyarországon is. Szerinte a tanügyi törvény a legmagasabb nemzetközi előírásoknak is megfelel. Az RMDSZ kifogásai az elnök szerint alaptalanok és indokolatlan szeparatizmushoz vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ 1995. szeptember 15.
Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén -az orosz vezetőknek a NATO kiszélesítését ellenző legutóbbi nyilatkozataira reagálva - megismételte Bukarest álláspontját, amely szerint ez a kérdés kizárólag a NATO-ra és a csatlakozni kívánó országra tartozik. Egyúttal hangoztatta, senki ellen nem irányul Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzék a NATO-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ 1995. szeptember 15.
Szept. 15-én Aradon tiltakozó ülést tartottak az Arad megyei magyar szülők, pedagógusok, diákok. Hosszú Zoltán szenátor ismertette a tanügyi törvény sérelmes részeit. Cziszter Kálmán, az Arad megyei RMDSZ elnöke fölolvasta a székelyudvarhelyi polgári fórum tiltakozó kiáltványát, majd elmondta, hogy Arad megyéből tiltakozó levelek tucatjai mentek a parlamenti elnököknek és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ 1995. szeptember 15.
A Hargita Népe /Csíkszereda/ napilapban Rokaly József, Gyergyószentmiklós, illetve Gyergyó-vidék egyik vezető politikusa leszögezte: erős a gyanú, hogy Románia félig kényszerhelyzetben tette meg ezt a megbékéléssel kapcsolatos lépést, hiszen ugyanezt öt évvel ezelőtt is megtehette volna. A mai magyar kormánnyal könnyebb tárgyalni, mint az előzővel, ezt a kedvező esélyt a román hatalom szeretné kihasználni. A másik rejtett ok Iliescu közelgő washingtoni látogatása, ahol szeretne valamit "felmutatni". /Új Magyarország, szept. szept. 15./1995. szeptember 15.
Magyarverések - román kaszárnyákban címmel adott hírt arról az Új Magyarország, hogy rendszeresen megverik a magyar katonákat Romániában. A szülők nem mernek panaszt tenni, mert félnek. A lap a Romániai Magyar Szó aug. 25-i számából vette az értesülést, Inczefi Tibor beszámolójából. /Új Magyarország, szept. 15./1995. szeptember 14.
Funar polgármester Cebén elmondott beszédében az RMDSZ-t fasiszta típusú pártnak nevezte. Dumitru Tinu a bukaresti Adevarulban elítélte Funar kijelentései, állásfoglalásait, mert ezek veszélyeztetik a román-magyar megbékélést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./1995. szeptember 15.
Szept. 12-én Bukarestbe érkezett Karsten Voigt, az Észak-Atlanti Közgyűlés elnöke, szept. 13-án a parlamenti pártok képviselőivel és Adrian Nastase képviselőházi elnökkel találkozott. Voigt kijelentette: amennyiben Románia gyorsítja a reformok ütemét, esélye nyílhat arra, hogy az első csatlakozó legyen. Románia és Magyarország egyidejű csatlakozását is lehetőnek nevezte, feltéve az azonos jellegű fejlődést, "ha teljesítik a megkövetelt feltételeket és nincs közöttük viszály." Verestóy Attila szenátor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánytöbbséghez tartozó RNEP és a Nagy-Románia Párt NATO-ellenes álláspontja ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ 1995. szeptember 14.
Szept. 14-én Bécsben a Nemzetközi Erdély Bizottság tartott sajtótájékoztatót. Eva-Maria Barki, a bizottság nevében bejelentette, hogy a Strasbourgba tartó erdélyi diákok nem jelentek meg a sajtótájékoztatón, mert megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba a fiatalok ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egy hónappal ezelőtt elfogadott román katonai doktrína lehetőséget nyújt a román hadseregnek a magyar kisebbség elleni fellépésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ Eva-Maria Barki hangsúlyozta, vezető román, szlovák és jugoszláv politikusok "élénk utazási aktivitásában" a három szomszédos ország magyar kisebbségekkel szembeni politikájának összehangolása rejlik. Mindez egyfajta "új kisantant" alakulásának veszélyét rejtheti magában. /Új Magyarország, szept. 15., Magyar Hírlap, szept. 15./ 1995. szeptember 14.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga elnöke, Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslatának fogyatékosságit. Iliescu beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor az elnök szerint a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu elnök kiindulópontja téves, szükséges a teljes történelmi igazság elismerése. Cinizmust tükröz, hogy ugyanakkor olyan kormányt szentesít, amelyben részt vesznek a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes, antiszemita erők. Emiatt az elnök javaslatának nincs fedezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Az elnöknek az alapszerződés megkötésén kellene munkálkodnia. /Új Magyarország, szept. 14./