udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
289
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 271-289
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1999. június 9.
A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1999. június 9.
A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ és a Házat-Hazát Alapítvány Reményforrás néven ezredvégi nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, melynek indító mozzanatát az 1848-49-es magyar szabadságharc 150. évfordulójához köti: október 6-án szerte a Kárpát-medencében nagycsaládos házakat avatnak. Neves szakemberek tanácsai alapján, 13+1 nagycsaládos ház épül a Kárpát-medence magyarok lakta tájain. A házterveket elbíráló bizottságot három jeles magyar építész alkotja: Csete György Magyarországról, Pásztor Péter Felvidékről és Zakariás Attila Erdélyből. A házak kivitelezését Lőrincz Kálmán vezetésével a Házat-Hazát Alapítvány vállalja magára. A helyszínek és a nagycsaládok kiválasztása a VET feladata. A mozgalmat köztiszteletben álló személyek tanácsadó testülete segíti, akik között ott található Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke és Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke. A tizennégy ház felépítési költsége mintegy 100 millió forint. A magyar kormány miniszterei szinte kivétel nélkül támogatásra méltónak találták ezt a mozgalmat. Közülük egy, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter egy ház költségeinek finanszírozását is vállalta. Ugyanilyen ígéretet tett dr. Hámori József miniszter, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről. Az első ház 1999. augusztus 18-ára, az MVSZ 61. születésnapjára készül el, felavatása okt. 6-án lesz. /Nagycsaládos házak épülnek a Kárpát-medencében. Reményforrás a nemzet felemelésére. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./1999. június 9.
A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./1999. június 9.
A jún. 5-i román-magyar meccs Temesváron sem múlt el súlyos következmények nélkül. A "szurkolók", elsősorban a Temesváron tanuló egyetemisták mérkőzés utáni felvonulása tettlegességgé fajult. Az áldozat egy magyar rendszámú Ford Sierra személygépkocsi volt, de azt alaposan helybenhagyták a felhevült diákok. A Ford tulajdonosa tízéves érettségi találkozón vett részt. Éjfél tájban érkeztek az étterem elé a magyarellenes jelszavakat kiáltozó diákok, akik az útjukba kerülő első magyar rendszámú gépkocsin töltötték ki bosszújukat, mindent összetörtek rajta, sőt, le is vizelték? Az esetnek számos szemtanúja van, videofelvétel is készült róla. Szemtanúk szerint a vandál akciót egy VW Vento rendőrkocsiból végignézte az a járőr is, amelynek éppen az lett volna a feladata, hogy a hasonló jeleneteknek elejét vegye. A kárvallott temesvári származású magyar állampolgár, S.A. természetesen feljelentést tett a közeli rendőrőrsön, ahol megígérték, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. Az autó tulajdonosa 120 000 forintra becsüli a vandálok okozta károkat. Utóbbiak balszerencséjére a videofelvétel megörökítette az akciót. Ami ezután a temesvári Opera téren, az 1989-es forradalom fő helyszínén történt, arról így ír a Timisoara napilap hétfői számának kommentátora, Petru David: "El sem tudtam képzelni, hogy Temesváron - az etnikumközi tolerancia román fellegvárában - valaha is ilyen szélsőségesen nacionalista, magyarellenes jelszavakat fogok hallani az utcán, ráadásul azok szájából, akik az ország jövőjét jelentik: az egyetemistákéból!" A magyar-román meccs után Temesváron sorra került "diadalmenet" elképzelhetetlenül durva magyarellenes kirohanássá fajult: "Mars ki a magyarokkal az országból!", és más, nyomdafestéket nem tűrő jelszavakat kiáltoztak a magyarellenes tüntetés részvevői: "Sajnálatos, hogy az évszázad végén éppen Temesvár győzött meg bennünket arról, hogy a román-magyar együttélés kérdését nem Vadim Tudor találta ki (?) Erről csak annyit mondhatok: SZÉGYEN". - Temesváron, Kolozsváron, sőt Iasi-ban is ezt kiáltozták a futballhuligánok: "Kifelé a magyarokkal az országból!" /Pataki Zoltán: Magyar kocsit törtek össze a futballhuligánok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1999. június 9.
Önkormányzati tanulmányok címmel adott ki az RMDSZ egy kötetet, mely többszáz polgármesterhez, alpolgármesterhez, többezer önkormányzati képviselőhöz, azaz tanácsokhoz szól. A könyvben olvasható tanulmányok szerzői szakemberek. Az Ügyvezető Elnökség illetékes önkormányzati főosztálya, a Civitas Alapítvány programja keretében készült jelen tanulmánykötet az első, ennek folytatása következik. /Tanulmányok tanácsosoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1999. június 9.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ Székelyudvarhelyen tartotta meg az építészkonferenciát. Dr. Kerkápoly Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének /METESZ/ alelnöke elmondta, hogy mindhárom évben részt vett ezeken a konferenciákon. A METESZ-nek kapcsolata van az EMT-vel, de ugyanakkor a bukaresti román egyesülettel is. Dr. Kerkápoly megállapította, hogy dr. Köllő Gábor professzor, a konferencia elnöke nagyon jól összefogta a rendezvényt, mindig talált olyan témákat, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartottak számot. /Építészkonferencia Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./1999. június 9.
Dr. Cserey Zoltán történész, muzeológus 1994 óta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója. 1964 óta dolgozik a múzeumban. Kedvenc szakterülete a székely határőrség története Háromszéken. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú dr. Cserey Zoltán történész-kutatóval, muzeológussal, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum aligazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1999. június 9.
Másodszor jelent meg a Pro Zilah Egyesület és az RMDSZ gondozásában a Zilahi Napok című kiadvány Kerekes Edit összeállításában. Évente egyszer jelenik meg, helytörténeti írásokkal. A régi Zilah várost mutatja be a lap, továbbá Wesselényi Miklóst, szobrának alkotóját, Fadrusz Jánost, a zilahi oktatás múltját, a hajdani fazekascéhet, a zilahi nótaszerzők életpályáját, szó esett a cserkészcsapatokról is. Az egykori református kollégium múltját és jelenét mutatta be a tankönyvszerző László László. Egy másik írás a végleg eltűnt Turul madár - Fadrusz alkotta - szoborról emlékezett. /Bekő N. Ildikó: Megjelent a Zilahi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9., Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1999. június 9.
Az Erdélyi Református Egyházkerülethez 1000 egyházközség tartozik, az átlagszámítás eredményeképpen a tavalyihoz képest 1%-kal nőtt a templomlátogatók száma, idén tehát 15%-os az arányuk. Ez azt jelenti, hogy 100 egyháztagból mindössze 15 látogatja aktívan az Isten házát. /Nagy Géza Szabolcs: Presbiteri konferencia Tancson. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./1999. június 9.
Jún. 9-én Reizer Pál püspök a Szatmárnémetiben levő, utcagyerekek számára létesített központba látogatott. A püspök román és magyar nyelvű gyermekbibliát osztott szét a jelen lévő 15 gyermeknek. Barna Éva, a szociális központ vezetője elmondta, négy munkatársával együtt foglalkozik rendszeresen a körülbelül 35?40, gyakori látogatónak számító gyermekkel. A gyerekeknek a rendkívül rossz életkörülmények miatt odahaza nincs tisztálkodási lehetőségük, itt azonban este hétig tanulhatnak, játszhatnak, mosakodhatnak és biztosítva van számukra a napi kétszeri uzsonna is. /Reizer Pál püspök a Nyitott Szociális Központba látogatott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./1999. június 9.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület népfőiskolai évadzáró rendezvényét jún. 11-én tartja Zabolán, a néprajzi múzeumban. A magyar népi kultúra egyetemes értékei címmel tart előadást Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos /mindketten egyetemi tanárok Kolozsváron/, továbbá Harangozó Imre néprajzkutató Magyarországról és Gazda Enikő muzeológus Sepsiszentgyörgyről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./1999. június 9.
A székelyföldi nemesi családok leszármazását magába foglaló, eddigi legátfogóbb sorozat megjelentetésére vállalkozik a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó. A kötetek bevezető tanulmányát, a jegyzeteket, az újabban előkerült levéltári anyagok feldolgozását Tüdős S. Kinga írja és végzi. A sorozatban újranyomják Pálmay József 1900-ban és 1901-ben megjelent köteteit, továbbá kiadják Bogáts Dénes kéziratban levő gyűjteményét. Külön kötet fogja tartalmazni a nemesi címerek színes fénymásolatait. /Kisgyörgy Tamás: Családtörténet hét kötetben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./1999. június 10.
Jún. 10-én a képviselőház 244 szavazattal 13 ellenében elfogadta a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. Ellene 11 nagy-romániás képviselő, Dumitru Buzatu RTDP-s képviselő és Petre Turlea RNEP-s képviselő voksolt. Constantin Ticu Dumitrescu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője a plénum előtt csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot a törvénytervezet jelenlegi formáját illetően. A szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy a civil társadalomra vonatkozó előírásokat kiiktatták a törvénytervezetből. Ticu Dumitrescu kijelentette: "a titkok mániájából tíz év után sem gyógyultunk ki". A szenátor ugyanakkor Costin Georgescut, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának beszédét bírálta, amely 9-én hangzott el a képviselőházban. Georgescu ugyanis "a felelőtlen személyektől" kísérelte megvédeni Romániát. /Nem gyógyultunk ki a titkok mániájából Elfogadták a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségéről szóló törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./1999. június 10.
A Demokrata Párt nem szándékozik kilépni a koalícióból - nyilatkozta a párt jún. 10-i sajtóértekezletén Bogdan Niculescu Duvaz alelnök. Előzőleg a jún. 7-i koalíciós csúcs a parasztpártnak és a demokratáknak a tulajdon kérdéseiről vallott nézeteinek a közelítése helyett botrányba fulladt. Vasile Lupu parasztpárti képviselő lekommunistázta a demokratákat, amiért azok továbbra is gáncsolják az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását, a DP vezetői tüntetőleg elhagyták a termet. /Talán már nem szakad tovább... A DP mégse lép ki a kormánykoalícióból - Lupu lekommunistázta a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./1999. június 10.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke jún. 9-i sajtóértekezletén Emil Constantinescu államfőt bírálta, mondván, az államfő érdemtelenül nagy fontosságot tulajdonított az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozatnak, amely Erdély és a Bánság autonómiáját követeli. Constantinescu állásfoglalása "választási kampányra emlékeztető jellegű". Az RMDSZ elnöke kifejtette: ha az Erdélyben élő magyar és román értelmiségiek elégedetlenségeket fogalmaznak meg, azokat meg kell hallgatni. /Markó: Constantinescu eltúlozta a Kolozsvári Nyilatkozat fontosságát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./1999. június 10.
Az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozat körül támadt vihar azt mutatja: bizonyos erők bármi áron szeretnék megakadályozni, hogy Romániában megemlékezzenek az 1989. június 16-án napvilágot látott Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulójáról - jelentette ki Molnár Gusztáv a Transilvania Jurnal jún. 9-i számában megjelent nyilatkozatában. Molnár Gusztáv annak idején maga is aláírta a Budapesti Nyilatkozatot, és akit a máris nagy port kavart Kolozsvári Nyilatkozat kezdeményezőjének tartanak, elmondta: "néhány jeles erdélyi értelmiségi - románok, magyarok, németek - felvetették egy erdélyi nyilatkozat gondolatát" az évforduló kapcsán, de végleges dokumentumot eddig még senki nem írt alá. - Molnár Gusztáv szerint Erdély, a Bánság és a többi történelmi tartomány közigazgatási autonómiája nem jelent föderalizmust, még kevésbé elszakadást. /Meg akarják akadályozni a megemlékezést a Budapesti Nyilatkozatról - véli Molnár Gusztáv politológus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./1999. június 10.
Megnyugvással vettem tudomásul, hogy Fey László nem szereti az írásaimat. -reagált Borbély Zsolt Attila Fey cikkére /Minél rosszabb, annál jobb?/ Fey Lászlót nem kell bemutatnia, jegyezte meg, mert eleget "írt már román és magyar nyelvű lapokban egyaránt Tőkés László s az általa képviselt értékrend ellen, ahhoz, hogy mindenki tudja, melyik polcra helyezze el." ragált Borbély Zsolt Attila most csak azért reagált, mert Fey apját, Borbély Imrét rágalmazta. "Múltkorjában akkor éreztem alig elfojtható ingert a riposztra, amikor Kuszálik úr azt találta írni, hogy Borbély Imre parlamentből való kimaradása után meg sem állt Budapestig. Ami persze vagy alulinformáltság vagy közönséges hazugság." "De ez az úr amióta Tőkés Lászlót implicit lebesúgózta, számomra nem vitapartner. Kizárta magát a klubból." - "Borbély Imre 1992-től volt tagja a parlamentnek, András Imrével közös cikkét pedig 1992 nyarán írta. Az RMDSZ által pótcselekvésként kezdettől fogva űzött parlamenti aprómunka hiábavalóságáról pedig közvetlenül a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása után külön is értekezett." Borbély Zsolt Attila kifejtette véleményét az RMDSZ frakciójáról: "A frakció funkciója az lenne, hogy tudatosítsa a román politikai elitben legfontosabb követeléseinket, hogy hangot adjon önrendelkezési akaratunknak bel- és külföldön egyaránt, s nem pedig az, hogy egy akármilyen román versenypárt képviselőcsoportjaként integrálódjon a román politikai alrendszerbe. Az erdélyi magyarság sorsa csak akkor fordulhat jobbra, ha sikerül áttörést elérni a kisebbségpolitika terén." /Borbély Zsolt Attila: Blöffölni csak pontosan, szépen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ Előzmény: Fey László: Minél rosszabb, annál jobb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./1999. június 10.
Bara Gyula kezdettől, 1990 óta volt az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke. Máj. 11-én tisztújító összejövetelt tartottak, Vajda Ferenc képviselőt választották elnöknek. Bara Gyula a Központi Informatikai Intézet kutatója volt, szakterülete a számítógépes rendszertervezés, - elemzés és programozás. Bara 1997. januárjában munkaügyi államtitkár lett, 1998. dec. 29-én Radu Vasile miniszterelnök államtanácsossá nevezete ki, a miniszterelnök tanácsadóinak egyike. Bara Gyula munkaügyi államtitkárrá történő kinevezése után két évig azzal foglalkozott, hogy megteremtse a rendszert, az előremutató koncepciót. Eddig ilyen nem volt a minisztériumban. Bara Gyula kidolgozta a teljesítmény alapján történő bérezés elvét, ez is új volt a minisztériumban. Jelenleg államtanácsos. Panaszlevelek, följelentések, törvény-kezdeményezések, külföldi szervek megkeresései kerülnek az asztalára. Bara jelenleg végzi a kormányépületben zajló munka rendszerbe foglalását. - Jelenleg hiányzik az előzetes műhelymunka, az elemzés. - Az előző kormánynál elmaradt az egyeztetés, ezt is rendszeresíteni kell. /Barabás István: Rendszerben az erő. = A Hét (Bukarest), jún. 10./1999. június 10.
Évek óta folyik a harc az egyházi ingatlanok visszaadásáért. Itt-ott vissza is adnak egy-két épületet, többnyire a romos állapotban lévőket, amelyeknek a felújítása többe kerülne, mint egy új építése. Az ákosi egyházi iskola és óvoda is visszakerült az egyház tulajdonába, most már csak az a kérdés, hogy mit kezdhetnek vele? Dobai Zoltán lelkipásztor szerint ifjúsági klubot kellene létrehozni, amelyben karitatív tevékenységet is kifejthetnének a szegények megsegítésére. A visszakapott épület, mai állapotában, erre nem alkalmas, azt le kellene bontani és helyére újat építeni. - Ákos műemlék templomát sokan felkeresik. /Ákos. Lebontásra kerül a visszakapott egyházi épület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./1999. június 10.
Jún. 10-én Budapesten a Szent László Akadémia Magyarnak maradni a Kárpát-medencében, avagy autonómia-esélyek a szomszéd államokban címmel tartott vitaestet. Martonyi János külügyminiszter kijelentette: "Mi nem a határokat akarjuk megváltoztatni". A közönség sajnos-kiáltásokkal fogadta ezt a bejelentést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a közönség reagálására kijelentette: "ne akarjanak minket a barikádokra lökdösni". Szerinte a jelenlegi helyzet nem engedi meg a Csurka Istvánéhoz hasonló, határmódosításra vonatkozó kijelentéseket. A kialakult helyzetből adódó lehetőségeket nemcsak a délvidéki magyarság, hanem a többi, határon túli közösség szempontjából is ki kellene aknázni. Ehhez, hangsúlyozta Tőkés László, az RMDSZ-nek felül kellene vizsgálni eddigi politikáját. /Fórum a határon túli magyarság helyzetéről Koszovó után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./