udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
225
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-225
Intézménymutató:
Ziua
1993. november folyamán
A moldvai csángómagyarok napjainkban is szenvedő alanyai a román nacionalisták támadásainak. A bákói Ziua újság munkatársa, Eugen Sendrea két írásában is kétségbe vonta a moldvai magyarság létét. Magyarosítással vádolta az erdélyi és magyarországi kutatókat, Domokos Pál Pétert, a közelmúltban elhunyt kiváló csángókutatót is kárhoztatta. Sok csángó jön dolgozni Magyarországra, és itt felfedezik magyar származásukat. Idén nyár elején a bákói római katolikus dékánnál összegyűlt több helyi pap, hogy tiltakozzanak a csángók "magyarosítása" ellen. Marian Fekete lészpedi pap elutasította Zöld Ferenc lészpedi csángó fiatalember kérését, hogy házasságkötése alkalmából engedélyezze a templomban a magyar nyelvű szentmisét. Zöld Ferenc Budapesten, a Tanárképző Főiskola hallgatója, aki egy északi csángó faluból választott társat. Csobán Teréz a legarchaikusabb moldvai magyar települések egyikéről, Kelgyesztről került Szegedre, főiskolába. Magyarországon ismerkedtek össze. A lészpedi pap elutasítása miatt a két fiatal nem Lészpeden tartotta az esküvőt. A násznép /Lészpedről és Kelgyesztről/ aug. 7-én Gyimesbükkre utazott, a Dani Gergely plébános idején felépült katolikus templomba. Itt adta össze őket Káki Teodóz győri pap, a csángók jó ismerője. Az esküvőre Lészpedre utazó magyarországi egyházaskozári csángó pávakör szép műsorral ajándékozta meg a fiatalokat és a falu lakóit. A Magyarországra, Egyházaskozárra és más baranyai falvakba letelepedett csángók kulturális kapcsolatokat létesítenének a lészpediekkel. Több hónapja várnak a lészpediek válaszára. /Csoma Gergely: Csángó esküvő, a szülőföldtől távol. = Magyarok Világlapja, nov./1994. szeptember 22.
Etnikai tisztogatás céljából szövetkezett a Nagy-Románia Párt és a Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobboldal, írja a Ziua bukaresti napilap, utcai megmozdulásokat és véres leszámolásokat terveznek, elsősorban a zsidók és a cigányok ellen. /Magyar Hírlap, szept. 22./1994. október 5.
A Ziua című bukaresti lap szerint a szélsőséges, Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobb Pártját a háttérből Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Pártja elnöke irányítja és a két párt közös tervet dolgozott ki a romániai zsidók és cigányok kiirtására. Más feltételezések szerint a Nemzeti Jobb Pártját Dan Iosif volt elnöki tanácsos támogatja. /Média (Nagyvárad), okt. 5./ 1994. október 26.
A román katonai doktrína szerint az ország biztonságát fenyegető egyik tényező "a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítására irányuló külföldi nyomás és akciók fokozódása" lehet, írja Catalin Pena a Ziua bukaresti napilapban. A cikkíró visszatért Mircea Pascu államtitkár hivatalosan cáfolt kijelentésére /a román hadsereg rendelkezik beavatkozási tervvel kisebbségi konfliktusok esetére/ és megerősítette, hogy valóban van ilyen terv. Románia katonai doktrínáját tartalmazó, a Legfelsőbb Védelmi Tanács által áprilisban jóváhagyott és a parlamentnek megküldött dokumentum szerint belső agressziónak tekinthetők a "szeparatista akciók". A doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. /Ziua (Bukarest), okt. 26., ismerteti: Népszava, okt. 27. /1994. november 19.
Két hete írták a lapok, hogy a Maros megyei Demokratikus Koalíció /DK/ és a megyei RMDSZ kapcsolata megromlott, majd sajtóértekezleten tisztázták, hogy problémák vannak ugyan, de nem vitték kenyértörésig a dolgot. Nov. 14-én a Ziua hírül adta, hogy az RMDSZ nem jelent meg a DK-val tervezett következő találkozón. Valójában Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök előre jelezte, hogy nem tudnak eljönni. A megyei DK - az RMDSZ megkérdezése nélkül - több pontba foglalta az együttműködés alapelveit, ezek között szerepel a közös választási lista, a román nemzeti jelképek használata. A DK is beállt a nacionalista erők közé? - kérdezi Bögözi Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./1994. december 5.
Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua bukaresti lap folytatja az 1989. decemberi eseményeket kivizsgáló bizottság által összegyűjtött titkos dokumentumok közlését. Iliescuék hatvanezer halottat terveztek, ezért röppentette fel az első napokban ezt a számot Silviu Brucan. A Ziua szerint Gheorghe Goran, a bukaresti Securitate egykori vezetője elmondta, hogy már dec. 20-án Bukarestbe érkezett a Hezbollah öt tagja, akiket Ceausescu saját védelmére hívott be az országba. Goran azt is hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok főhadiszállását, a tévé adótornyát. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy a párt központi bizottsági épületét egyetlen találat sem érte, holott ott volt a "nagyvezérkar", élén Iliescuval. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: "Állítsátok le a vérengzést!", ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. /Magyar Hírlap, dec. 5./ 1994. december 12.
Temesvár forradalmi harcosai konzultatív tanácsának néhány tagja a bukaresti Ziua című lapban nyilvánosságra hozott közleményében a "román forradalom kisajátításával" vádolta Tőkés Lászlót és felszólított mindenkit, ne vegyenek részt a püspök által szervezett konferencián. /Új Magyarország, dec. 13./1994. december 15.
Iliescu államelnök dec. 15-én üzenetet intézett Temesvár lakóihoz a diktatúra elleni felkelés ötödik évfordulója alkalmából. Nyilvánvalóan Tőkés Lászlóra utalva kijelentette: "egyetlen személynek vagy csoportnak nincs joga kizárólagosan kisajátítani". Az elnök "fantazmagórikus és nyilvánvalóan rossz szándékú forgatókönyveknek" minősítette azt, hogy egyesek összeesküvésről, államcsínyről beszélnek. Iliescu a Ziua-ban napvilágot látott állításokra utalt, hogy a forradalmat az Iliescu vezette régi kommunista káderek államcsínye sajátította ki. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ 1994. december 19.
Claudiu Iordache 1989 decemberében Temesváron a felkelés egyik szervezője, vezetője volt. Bekerült a Nemzeti Megmentési Front vezérkarába, Ion Iliescu első helyettese lett, beválasztották a parlamentbe. Később rádöbbent, hogy az Iliescu vezette Front letért a meghirdetett útról. Iordache kiábrándult és félreállt. A felkelés ötödik évfordulójára Iordache megjelentette Jézus Temesváron született című könyvét. Sorin Rosca Ntalescu, a Ziua főszerkesztője találó címmel: "Jézus Temesváron született és Bukaresten feszítették keresztre" ismertette a könyvet. - végre megjelent Iliescu elnök is az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság előtt. Egy mondatát idézi a sajtó: "Legfontosabb megtudnunk, hogy kik lőttek belénk 1989 decemberében, de ez nem tartozik a bizottság hatáskörébe." /Népszava, dec. 19./ 1994. december 29.
A román lapok dec. 29-i számaikban tovább támadják az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés Lászlót, hangsúlyozzák, hogy az RMDSZ-en belül is ellentétek vannak a püspök megítélésében. A Ziua címében azt írja, hogy "az RMDSZ képviselői le akarják váltani" Tőkést. A Renasterea Banateana című lap megismételte az 1990. dec. 14-én egyszer már közzétett vádját, miszerint Tőkés László a Securitate informátora volt. Tőkés László elmondta, hogy hamisítvány a lapban közölt, általa aláírt kötelezvény. /Népszabadság, dec. 30./1995. január 5.
A bukaresti Ziua azt állította, hogy nemrég román államtitkár vezette küldöttség járt Budapesten. A lap szerint megállapodtak, hogy a következő években nagy tételben szállítanak fegyvert Magyarországra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ Erdélyi Lajos, honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a Ziua hírét, nem járt itt román küldöttség és Magyarország nem szándékozik fegyvert vásárolni Romániától. /Magyar Nemzet, jan. 5./1995. február 15.
A Ziua febr. 15-i száma dokumentumot tett közzé a következő címmel: Paul Cheler tábornok és Gheorghe Funar polgármester a második erdélyi diverziót készítik elő. Sorin Rosca Stanescu főszerkesztő szerint a dokumentumból kiderül: a cél az 1990. márciusihoz hasonló vérengzés kirobbantása, ugyancsak márciusban. Az állítólagos dokumentum szerint az orosz titkosszolgálat is érdekelt az ügyben, célja az lenne, hogy a figyelmet Besszarábiáról Erdélyre terelje. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Nemzet, febr. 16./1995. február 16.
A román sajtó továbbra is ellenségesen reagál az amerikai tárgyalás tényére. A lapok beszámolnak arról, hogy Atlantában a Carter-központ előtt /ahol a tárgyalás folyik/ románok egy csoportja tüntetett ilyen feliratú táblákkal: "Amerikában a hivatalos nyelv az angol, Romániában természetesen a román."Az ellenzéki Ziua "Az atlanti diktátum címmel közölte Sorin Rosca Stanescu kommentárját. A másik ellenzéki lap, a Romania Libera hasábjain Anton Uncu támadta a találkozót és az RMDSZ-t, a bécsi döntőbíráskodásra emlékeztetett. Az államelnökséghez közel álló Dimineata közli Mircea Manea "A románellenes hungarista tevékenység jelentősebb állomásai a háború után" című összeállítását. Ebben azt fejtegeti, hogy a magyar nacionalizmus a világháború előtt, majd azután is "mindent alárendelt Nagy-Magyarország helyreállítása utópisztikus eszméjének." Többek között Horn Gyula Cölöpök című könyvéből vett idézetekkel kívánja bizonyítani, hogy nehéz olyan magyar politikust találni, akit ne "a románok iránti ösztönös gyűlölet és a Románia iránti pökhendi lenézés jellemezne". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Hírlap, febr. 16./ Anton Uncu Döntőbíróság! címen elítéli az RMDSZ-t: "valamennyi politikai alakult elítéli e szövetség túlkapásait". A szerző véleménye az atlantai tanácskozásról: "Az RMDSZ döntőbíróságban reménykedett egy olyan kérdésben, amely egy egységes, nemzeti, szuverén és független állam elidegeníthetetlen jogához tartozik..." /Romania Libera, febr. 15./1995. március 7.
Gheorghe Funar, az RNEP elnöke bocsátotta a lapok rendelkezésére az alapszerződés tervezetét. A kiszivárogtatást Iliescu elnök sajnálatosnak nevezte. A Cronica Romana márc. 7-én nem folytatta a tervezet szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ A Ziua az alapszerződés kisebbségi cikkelyének két változatát közölte. A román tervezet vállalja, hogy jogi normaként fogja alkalmazni az európai előírásokat, garantálja az etnikai önazonossághoz való jogot, elismeri az anyanyelven tanulás jogát és annak használatát a közigazgatásban. A magyar változatban a felek elítélik azokat a közigazgatási, gazdasági vagy más módszereket, amelyek az asszimilációra irányulnak, elismerik a nemzeti kisebbségek jogát autonóm szervezési struktúrák, társaságok, kulturális, vallási intézmények létesítésére és működtetésére, jogukat a döntésekben, számarányuknak megfelelően. A kisebbségek államosított egyházi és magánjavainak visszaszolgálatására is kitér a tervezet. /Népszabadság, márc. 8./1995. március 10.
Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./ 1995. március 18.
A Ziua értesülése szerint 24 órára nem hivatalos látogatáson titokban Bukarestben járt Marna Andell, a pozsonyi parlament alelnöke, hogy román politikusokkal tárgyaljon a két alapszerződés ügyéről. A bukaresti szlovák nagykövetségen egyeztették az azonos kifejezések használatát, hogy a párizsi stabilitási konferencián egymáshoz közel álló álláspontra helyezkedjenek. /Magyar Nemzet, márc. 18./ Meciar miniszterelnök közölte, hogy a szlovák fél megszakítás nélkül konzultált Romániával. /MTI, Új Magyarország, márc. 18./1995. május 8.
Az ellenzéki Romania Libera, a kormánylap, a Vocea Romániei nem adott hírt az RMDSZ SZKT üléséről, a többi viszont a nyílt levélről számolt be. A Ziua szerint az RMDSZ radikálisai területi autonómiát követelnek, a Cronica Romana szerint a radikálisok az RMDSZ kettészakadását kockáztatják, az Evenimentul Zilei szándékosan ferdít, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ szélsőségesei Kovászna és Hargita Magyarországhoz csatolását vagy a romániai magyarság társnemzeti státusát követelik. /Népszabadság, máj. 9./1995. május 17.
Aláírásgyűjtés kezdődött a parlamentben azért, hogy Iliescu elnököt a törvényhozó testület elé idézzék. Az akciót a volt miniszterelnök, Petre Roman Demokrata Pártja kezdeményezte. A Ziua lap dokumentumokkal alátámasztva azt állította, hogy a román elnök fiatal korában a KGB, a szovjet hírszerzés ügynöke volt. /Magyar Hírlap, máj. 17./1995. május 25.
A Vocea Romaniei kormánylap számon kérő jelzése nyomán az ügyészség eljárást indított a bukaresti Ziua napilap ellen, amely azt állította, hogy Iliescu elnököt, aki Moszkvában végezte tanulmányait, beszervezte a KGB. /Magyar Nemzet, máj. 25./1995. június 23.
A bukaresti Ziua napilap jún. 23-án rágalmazási pert indított Iliescu államelnök ellen. A lap továbbra is foglalkozik Iliescu KGB-s múltjával és azt nehezményezi, hogy az elnök televíziós beszédével erkölcsi és anyagi károkat okozott a szerkesztőségnek olyan "felelőtlen" kijelentéseivel, mint "érdemtelen cetli", a "vád szerkesztőségi kitaláció" /mármint az, hogy Iliescu KGS-s volt/. Jún. 21-én a Ziua újságírói a járókelők segítségével feltartóztatták a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ két tisztjét, amint videokamera segítségével rögzíteni próbálták Tana Ardeleanu és a Moszkvából éppen hazaért George Scutaru beszélgetését. Tana Ardeleanu egyike azoknak az újságíróknak, akik Iliescu KGB-s múltja után nyomoznak. Az SRI szóvivője végül beismerte: munkatársairól van szó, akik nem az újságírót, hanem egy kémet figyeltek meg. Ennek azonban ellentmond, hogy a videoszalagon csak Tana Ardeleanu és George Scutaru látható. Mindez felbátorította az ellenzéket, hogy most már nemcsak Iliescu elszámoltatását követelje, hanem a Romania Mareban megjelent vádak tisztázását is. A hetilapban 300 katonatiszt Iliescu elnököt vádolta a hadsereg gyengítése miatt. /Magyar Nemzet, jún. 24./1995. július 20.
Bányai Péter ír a román titkosszolgálatokról. Jelenleg egy romániai magyar tollforgatóval minimum négy titkosszolgálati részleg foglalkozik, egymástól függetlenül: az SRI-hez tartozó Alkotmányvédő Osztály, a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U. M. 0215/, a Különleges Távközlési Szolgálat, ha valaki az elnökség közelébe kerül, akkor az Elnöki Politikai Információs Iroda. - A Ziua lap azt igyekezett bizonyítani, hogy Iliescu elnöknek KGB-s múltja van. Egyesek emögött Magureanu, az SRI vezetője és Vasile Ionel, Iliescu tanácsadója közötti rivalizását látják. Ionel meg akarja buktatni Magureanut, utódául helyettesét, Murcu Victor tábornokot szemelte ki. A Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu is érdekes figura. 1989 után az Iliescu-rendszer, a nacionalista, magyarellenes uszítás egyik legkeményebb ellenfele. Egyszercsak a Romania Mare közölte dossziéját, eszerint tíz éve a Securitate munkatársa volt. Stanescu nem tagadta a vádat, de állítása szerint csak külföldi terroristákat leleplező akciókban vett részt. - Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke nyilatkozott: "A titkosszolgálatok konkurenciájának megakadályozására már régóta szükséges lett volna az egységes koordinálás bevezetése." /Beszélő, júl. 20./1995. július 27.
Vedlik a koalíció, állapítja meg cikkének címében Ara-Kovács Attila. A szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ támadja Melescanu külügyminisztert, menesztését követeli, hozzátéve, hogy helyébe nevezzék ki a Gheorghe Funar jobbkezének tartott Ion Gavra szenátort. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja a hadsereget vette célba, támadva Gheorghe Tinca hadügyminisztert és Iliescu elnököt. A Ziua bukaresti lap Iliescu elnököt támadja, azt állítva, hogy az államelnök KGB-s ügynök volt. Nem lehet tudni, kik állnak a Ziua akciója mögött. Ez a támadás viszont érinti a jelenlegi biztonsági szolgálat, az SRI főigazgatóját, Virgil Magureanut. Elképzelhető, hogy emögött olyan titkosszolgálat áll, amely maga köré gyűjtötte a Ceausescu-korszak elbocsátott ügynök-légióját és csak alkalomra vár, hogy Magureanu - illetve Iliescu - orra alá borsot törjön. A szabad gondolkodású értelmiség, amelynek reprezentánsa a Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu és a volt titkosszolgálati nomenklatúra összefogjon, ez romániai vonatkozásban nem is olyan abszurd dolog. - Hírek szerint júl. 12-én titkos találkozót tartott a kormányzó párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Demokrata Konvenció vezetősége. A Konvenció főereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszpárt mindig hűségesen kiszolgálta a jelenlegi vezetést. /Magyar Narancs, júl. 27./1995. július 28.
A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./1995. augusztus 10.
Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./ 1995. augusztus 10.
Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./ 1995. augusztus 12.
A Ziua aug. 12-i száma felszólította Bukarest lakosait: foglaljanak állást amellett, hogy a legnagyobb bukaresti sugárutat Antonescuról nevezzék el. A lap gyáva cselekedetnek minősítette Iliescu elnök azon nyilatkozatát, hogy ellenez és elítél minden Antonescu rehabilitálását célzó szándékot. Ezt az elnöki szóvivő aug. 10-én hozta nyilvánosságra. Augusztus elején Iliescu elnök levelet kapott két amerikai képviselőtől: amennyiben Románia vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. Aug. 9-én Corneliu Vadim Tudor, Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette: Iliescunak joga van magánvéleményére Antonescuval kapcsolatban, de ezt nem kényszerítheti az országra. Szerinte "a marsall Románia minden városában megérdemel egy szobrot." /Népszava, aug. 14./ 1995. augusztus 12.
A Ziua aug. 12-i száma felszólította Bukarest lakosait: foglaljanak állást amellett, hogy a legnagyobb bukaresti sugárutat Antonescuról nevezzék el. A lap gyáva cselekedetnek minősítette Iliescu elnök azon nyilatkozatát, hogy ellenez és elítél minden Antonescu rehabilitálását célzó szándékot. Ezt az elnöki szóvivő aug. 10-én hozta nyilvánosságra. Augusztus elején Iliescu elnök levelet kapott két amerikai képviselőtől: amennyiben Románia vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. Aug. 9-én Corneliu Vadim Tudor, Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette: Iliescunak joga van magánvéleményére Antonescuval kapcsolatban, de ezt nem kényszerítheti az országra. Szerinte "a marsall Románia minden városában megérdemel egy szobrot." /Népszava, aug. 14./ 1995. augusztus 19.
Hatóság megsértése címén vád alá helyeztek két újságírót, Sorin Rosca Stanescu, a Ziua lap igazgatója és Tana Ardeleanu újságíró azt állították, hogy Ion Iliescu elnök a KGB, a szovjet titkosszolgálat tagja volt, a vád szerint ezzel súlyosan sértették az államfői intézményt és koholmányokat terjesztettek Iliescuról. A Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezet elítélte a Ziua elleni vizsgálatot, mert az támadás a szólásszabadság ellen. /Magyar Hírlap, aug. 19./1995. augusztus 19.
Hatóság megsértése címén vád alá helyeztek két újságírót, Sorin Rosca Stanescu, a Ziua lap igazgatója és Tana Ardeleanu újságíró azt állították, hogy Ion Iliescu elnök a KGB, a szovjet titkosszolgálat tagja volt, a vád szerint ezzel súlyosan sértették az államfői intézményt és koholmányokat terjesztettek Iliescuról. A Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezet elítélte a Ziua elleni vizsgálatot, mert az támadás a szólásszabadság ellen. /Magyar Hírlap, aug. 19./1995. szeptember 12.
Súlyos betegsége, hónapokig tartó németországi gyógykezelése után hazatért Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezére. A Ziua lapnak adott nyilatkozatában Coposu kemény szavakkal ecsetelte Románia megtépázott külföldi tekintélyét, amihez szerinte hozzájárultak a nyugati magyar lobbyk is. Ugyancsak kritizálta a román külügyi vezetést. Coposu üdvözölte Iliescunak a román-magyar megbékélésről szóló javaslatát és elmarasztalta az RMDSZ-t. Amíg Domokos Géza volt az elnök, vele lehetett tárgyalni. A mai "radikalizálódott" RMDSZ-szel nem találja a hangot. A román törvények annyit adnak a kisebbségnek, mint amennyit a románoknak, érvel Coposu. A pártelnök szerint reális a veszély, hogy Románia visszakerül Moszkva uszályába. /Magyar Nemzet, szept. 12./